Ipar
Zsugorodás helyett növekedés – a logisztika segíthet túllendíteni a vegyipart a válságon
A húszas évek viharos kezdete, ahogy az utókor tekint majd minden bizonnyal a mögöttünk álló néhány évre, a magyar vegyipari gyártók életében is nyomot hagyott.
A geopolitikai és gazdasági problémák, különösen az infláció és az emelkedő energiaárak következtében olyan folyamatok indultak el ezen a területen, amelyre a szereplőknek reagálniuk kell. Nem mindegy azonban, hogyan teszik ezt. A logisztika területén például előfordulhat, hogy végül drágább lesz a leves, mint a hús, azaz a költségcsökkentés visszaüthet, míg a plusz befektetésekből megtakarítások születhetnek, amelyek hozzájárulhatnak az egyes cégek és az ágazat újbóli fellendüléséhez.
A vegyipari gyártók piaca
A magyarországi vegyipari gyártás bevétele 2026-ra várhatóan a teljes feldolgozóipari hozzáadott érték 10 százalékát éri majd el. A piac éves szinten általában enyhén csökken, 1968 óta átlagosan évi 2,8 százalékponttal.
A tavalyi év bizonytalan jövőt mutatott az európai vegyipar számára. Az infláció ártott a fogyasztói kiadásoknak, a változó geopolitikai helyzet kockázatosabbá tette a hosszú távú befektetési és piaci pozicionálásra vonatkozó döntéseket. Az iparág fenntarthatóság iránti elkötelezettsége nagyszabású átalakulást igényel, és új szabályozások vannak a láthatáron, nem csak Európában.
A magyar vegyipari piacot a magas gáz- és energiaárak, az infláció, az árfolyam-ingadozások, a termeléshez szükséges nyersanyagok változó árai, valamint a rendeletek és jogszabályok változása is befolyásolta.
Az EMEA-térség vegyipara ellenszélben hajóz, és továbbra is bizonytalan a helyzet
A történelem során először fordult elő, hogy az EU több vegyi anyagot importált, mint amennyit exportált. Az export versenyképességének csökkenését az energiaárak hirtelen megugrása váltotta ki, majd az energiaköltségek szintje tartós piaci hátrányt okozott. Az iparági szereplők jelentős része erre reagálva költségmegtakarítási és létszámcsökkentési programokat jelentett be európai telephelyein. Az energiaigényes termelési kapacitásokat csökkentették, sőt néhány esetben véglegesen leállították. 2023 májusa óta a világgazdaságban szerény fellendülés tapasztalható, és az infláció túllendült a csúcspontján.
Hogyan lehet a befektetéseket megtakarítássá alakítani?
A válság különböző vegyipari ágazatokra gyakorolt hatására számos példát lehetne sorolni, de a kérdés továbbra is aktuális: hogyan lehet e kihívások közepette hatékonyan megvédeni a vállalat érdekeit, és nem súlyosbítani a már bekövetkezett veszteségeket? A gyors megoldásokat kereső vállalkozók első gondolata gyakran a költségek csökkentése. Vajon ez a legjobb irány?
Sérült termékek, szállítási késedelmek, helytelen vagy hiányzó jelölések, a szállítmánybiztosítással kapcsolatos problémák – ilyen és ezekhez hasonló gondok származhatnak abból, ha a látszólagos megtakarítások érdekében csupán ár alapján választanak logisztikai szolgáltatót. A vegyipari logisztika esetében ezek nagyon költséges mulasztások. Néhány egyéb szempont figyelembe vételével ezek a kockázatok azonban csökkenthetők – a Dachser szakértői szerint a legfontosabbak az alábbiak:
- Megbízhatóság
Válság idején, amikor az operatív likviditás fenntartása kulcsfontosságú, nincs helye késedelemnek, az áruk károsodásának vagy akár a kommunikáció hiányának.
„Bármely beszállító kiválasztásakor érdemes figyelembe venni annak tapasztalatát, hírnevét, valamint azt, hogy képes-e az elvárásoknak megfelelően szállítani az árukat vagy szolgáltatásokat. A Dachser Chem Logistics nagy tapasztalattal rendelkezik a vegyipari alapanyagok és késztermékek kezelésében, amelyek rendkívüli pontosságot és hatékonyságot igényelnek, hiszen a késedelmek gyakran a gyártók számára szerződéses kötbérrel, ismétlődés esetén akár a szerződés elvesztésével járnak”
– mondja Malomhegyi Tamás a magyarországi Dachser egyik értékesítési vezetője.
- Az ügyfélszolgálat minősége
Az ügyfél üzleti tevékenységét prioritásként kezelő, mindig minőségi szolgáltatást nyújtó logisztikai partnerrel való együttműködés jelentősen befolyásolhatja a túlélési, sőt, a gyarapodási képességet. Fontos, hogy a szolgáltató képes-e hatékonyan kommunikálni, rugalmasan reagálni a változó igényekre, és megoldani a felmerülő problémákat.
Gyakran előfordul például az iparágban, hogy a feladó a logisztikai szolgáltató helyett az ügyfelétől értesül arról, ha az áruja megsérült – holott a korai kommunikáció ilyen esetben lehetővé teheti a gyártó számára, hogy korrigáljon, a károkat enyhítő intézkedéseket tegyen, és csökkentse a veszteségeket. A minőségi ügyfélszolgálat része a problémák nyílt kezelése, ami jelentősen növelheti az ügyfelek bizalmát is.
- Biztonság és fenntarthatóság
A vegyi anyagok, különösen a veszélyes áruk szállítása során fontos, hogy a logisztikai szolgáltató még a szállítmány indulása előtt észlelni tudja a szállítási dokumentációban található eltéréseket. Ha ezekre a forgalmi ellenőrzések során derül fény, az büntetést vonhat maga után. A modern technológiákat használó, logisztikai folyamataikat monitorozó, a környezeti hatások minimalizálására figyelmet fordító üzemeltetők a szállítmányok nagyobb biztonságát garantálhatják, így hozzájárulhatnak a bolygóra gyakorolt negatív hatások csökkentéséhez is. Hosszú távon a felelős logisztikai szolgáltatóval való együttműködés pénzügyi és hírnevet erősítő előnyökkel járhat a vállalat számára.
„A szállítási szolgáltatások kiválasztásakor figyelmet kell fordítanunk a szállítási költséget alkotó valamennyi elemre, és meg kell válaszolnunk néhány kulcsfontosságú kérdést. Milyen szállítási időt vállal a logisztikai szolgáltató a veszélyes áruk esetében? Minden szállítási útvonal alkalmas az ilyen termékek szállítására? Rendelkezik-e a szállítmány valós idejű nyomon követéssel az ellátási lánc minden szakaszában? Összefoglalva, a szállítmány biztosításának nemcsak prioritásnak kell lennie, hanem hozzáadott értéket is kell jelentenie a vállalat számára. Nemcsak a költségek, hanem a minőség, a bizalom és az együttműködő vállalatok üzleti céljainak való megfelelés szempontjából is.”
– mondja Malomhegyi Tamás.
- Innováció és alkalmazkodás a változásokhoz
Az innováció és a változó követelményekre történő rugalmas reagálás képessége napjainkban kulcsfontosságúvá vált. Az a logisztikai partner, amely fejlett technológiákkal rendelkezik, lehetővé teszi a küldemények valós idejű nyomon követését, különböző szállítási formákat kínál és új logisztikai stratégiákat javasol, versenyelőnyt jelenthet és támogathatja a vállalat stabilitását.
„Amikor logisztikai partnert keresünk, érdemes figyelembe venni… a jövőt. Most, hogy az árak jelentős nyomást jelentenek, egyes beszállítók a minimálisra csökkentik a költségeket, és lemondanak a beruházásokról. Mi a Dachsernél az erőforrásaink fenntartására és fejlesztésére összpontosítunk. Áldozunk az ellátási lánc hatékonyságának javítására, hálózatbővítésre és innovatív megoldásokra, mint az AI és az AR használata például, amelyek közelebb visznek minket a fenntartható logisztika 4.0-hoz. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a gazdaság ismét növekedésnek indul, a szállítási volumenek növekedni fognak, és mi felkészültünk ezek kezelésére – ez jelentős érték, amelyet ügyfeleinknek nyújtunk.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek
A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.
Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.
Emberközpontú vállalat
A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.
A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.
A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”
– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.
A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.
A „Future of Inclusion Lighthouse” program
A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mi jön a gigagyárak után?
A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.
A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.
Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.
Kicsi, zöld és hatékony
A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.
A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.
A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.
Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.
Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.
Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés
A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.
Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.
Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.
Szoftvervezérelt gyártás
A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.
Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.
A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.
A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.
„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”
– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.
A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása
Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:
- Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
- Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
- Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
- Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:
A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.
- Magas fokú konfigurálhatóság:
A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.
- Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
- Fenntartható tervezés:
Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.
Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.
Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú
A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:
- Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
- Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
- Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.
Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.
Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary
-
Ipar2 hét ago
A jövő épületei már előre látnak
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon
-
Ipar2 hét ago
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
-
Ipar2 hét ago
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
-
Ipar2 hét ago
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?









