Ipar
4 feladat, amiben az MI az IT-üzemeltetési szakemberek keze alá dolgozik
A vállalatok IT-rendszereinek folyamatosan optimális teljesítménnyel kell működniük, megfelelve a legmodernebb, gyorsan változó elvárásoknak.
Ehhez az üzemeltetésért felelős szakembereknek rengeteg kihívást kell leküzdeniük a háttérben, hogy a nehézségekből a felhasználók és az üzleti döntéshozók se érzékeljenek semmit. A munka leginkább a takarításhoz hasonlít: csak akkor tűnik fel másoknak, ha nem vagy rosszul csinálják. Az OpenText szakértői szerint a folyamatok átlátásához és a problémák elhárításához érdemes kihasználni a legújabb technológiák előnyeit, beleérte az úgynevezett ok-okozati, a prediktív és a generatív mesterséges intelligenciát is.
Ahogy a szervezetek egyre jobban haladnak előre a digitális átalakulás útján, úgy nő az IT-részlegekre nehezedő nyomás, hogy megfeleljenek a modern vállalatoknál jelentkező elvárásoknak. Ez többek között azt jelenti, hogy felhőalapú és az adatközpontokban működő infrastruktúrát is biztosítaniuk kell a kritikus fontosságú üzleti alkalmazások és szolgáltatások támogatásához. Muszáj rugalmasan alkalmazkodniuk az új technológiákhoz, valamint zökkenőmentesen kell bevezetniük új felhőszolgáltatásokat és az üzleti döntéshozók által választott, egyéb új megoldásokat úgy, hogy mindeközben a meglévő rendszerek mindvégig gördülékenyen működjenek.
Az üzemeltetésért felelős szakembereknek oly módon kell tudniuk monitorozni az új alkalmazásokat és azok legfrissebb verzióit, hogy egyúttal a régóta használt szolgáltatásokat is hatékonyan nyomon követik, kezelik és frissítik. Ráadásul az IT-részlegeknek olyan adatokat is kell szolgáltatniuk, amelyek megfelelő és jól átlátható tájékoztatást adnak az üzleti döntéshozóknak a vállalatnál működő rendszerek állapotáról.
Szerencsére a gőzerővel fejlődő mesterséges intelligencia egyre több területen segítséget nyújt a szakemberek számára abban, hogy szembenézzenek ezekkel a kihívásokkal. Az OpenText szakértői saját vállalati esemény- és teljesítménymenedzsment-rendszerük példáján keresztül összegezték, hogy milyen támogatást nyújtanak a zavartalan üzemeltetéshez az olyan fejlett rendszerek, mint a generatív MI, a prediktív MI és az ok-okozati MI.
Rendszerek és folyamatok átláthatóvá tétele
Az Operations Bridge automatikusan felderíti és monitorozza a folyamatokat a vállalat teljes informatikai infrastruktúrájában, beleértve a hagyományos adatközpontokat, a privát és a nyilvános felhőt, a többfelhős környezeteket és a konténeralapú infrastruktúrákat. Automatizáltan gyűjti az adatokat az eszközökről és a folyamatokról, majd értelmezi, elemzi és jól átláthatóan megjeleníti azokat. Az eszköz továbbá jelentéseket is készít az információk alapján, amelyek a későbbiekben a problémamegoldási folyamatok előkészítéséhez is hasznosak lehetnek.
Aktuális problémák megoldása
Amikor felmerül valamilyen probléma az IT-rendszerben, az megjelenik az Operations Bridge vezérlőpultján. A folyamat régóta így működik a megoldásban, ám az OpenText új platformja generatív MI-re támaszkodva már intelligens módon elemzi is a kontextust, és javaslatokat teszt a javításhoz szükséges lépésekre. A szakembereknek nem kell végtelen dokumentációt átfésülniük, néhány kattintással ugyanis jól használható javaslatokat kapnak, amelyek segítségével gyorsan és hatékonyan elháríthatják a felmerülő nehézségeket.
Potenciális problémák megelőzése
Az eszköz nemcsak az aktuális problémák kezelésében segít, hanem azokat a teljesítménybeli rendellenességeket és szűk keresztmetszeteket is azonosítja, amelyek később okozhatnának fennakadásokat. Ehhez különleges MI-technológiákat használ. Az ok-okozati (vagy más nevén kauzális) MI képes megmagyarázni az egyes jelenségek mögött álló okokat, a prediktív MI pedig előrejelzi a várható következményeket. Ennek köszönhetően a nehézségek már azelőtt megelőzhetők, hogy egyáltalán megjelennének.
Információk összegzése
A platform képes átfésülni a vállalat teljes IT-dokumentációs gyűjteményét, elemezni és átlátni az összefüggéseket, továbbá átfogó válaszokat készíteni a szakemberek kérdéseire. Ha egy felhasználónak információra szüksége van az Operations Bridge megoldásról vagy bármilyen termékről, amelyet a szoftver felügyel az IT-infrastruktúrán belül, az eszköz azonnal átvizsgál minden lehetséges forrást, és gyorsan szállítja a választ.
Az MI-képességeknek köszönhetően az új kollégák is gyorsan felvehetik a fonalat, a vezetők pedig jobban megalapozott döntéseket hozhatnak. Az Operations Bridge legfontosabb előnye pedig, hogy használatával az üzemeltetésért felelős szakemberek hatékonyabban végezhetik munkájukat, időt takaríthatnak meg, és a korábbiaknál hasznosabb feladatokra koncentrálhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Küszöbön a magyar űripari központ elindítása
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.
A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.
„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”
– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”
– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.
Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.
A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.
A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kik Európa innovátorai?
Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.
A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.
A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:
- Samsung (5107)
- Huawei (4322)
- LG (3623)
- Qualcomm (3015)
- RTX (2061)
- Siemens (1830)
A teljes lista elérhető itt.
Kik adnak be szabadalmakat?
Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.
Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:
- Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
- Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
- Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
- Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
- Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)
Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.
Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.
A legnagyobb európai szereplő
Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.
A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását
2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.
A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.
A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról
Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.
A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.
Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.
A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián
A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása
Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.
A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.
A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.
A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.
Vivo Vision
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Ipar3 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar2 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság2 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Okoseszközök6 nap ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat
-
Mozgásban1 hét ago
Öt csapat is Bridgestone abroncsokon száguld a „motorsport Le Mans-jának” számító FIM Endurance Világbajnokságon
-
Gazdaság1 hét ago
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt