Ipar
75 éves Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI
Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda.
Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.
Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.
„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.”
– emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.
Építészek egykor és ma
Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.
A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.
Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.
Sokoldalú jelen
A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése.
A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.
A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.
A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák.
Történelmet írnak
A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét.
A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek. A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat.
A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.
Dinamikus jövő
A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.
TÉR I RE I VÍZIÓ
A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.
A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.
„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”
– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.
A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.
„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”
– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.
„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”
– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.
„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”
– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?
„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”
– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.
Hogy nyerték el a projektet?
A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.
Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.
Mi ebben a hozzáadott érték?
Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.
Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.
Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?
A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.
www.siemens.hu, www.log-x.systems
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
A légiközlekedési informatikai megoldásokat fejlesztő Lufthansa Systems Hungária a szegedi belváros szívében található TILIA irodaházban alakította ki új, 1200 négyzetméteres irodáját. Az épület nemcsak modern technológiai feltételeket biztosít, hanem kiemelten dolgozóbarát, ergonomikus környezetet is teremt a közel 80 munkatárs számára.
A Lufthansa Systems a világ egyik vezető IT-szolgáltatója a légiközlekedés területén, több mint 350 ügyféllel világszerte. A portfóliójába tartozó termékek és szolgáltatások a légitársaságok minden üzleti folyamatát lefedik – a pilótafülkében, az utastérben és a földön egyaránt. A cég 1995-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát. A Lufthansa Systems Hungária 15 fővel indult, azóta a jelentős és dinamikus létszámbővítés eredményeként mára már több mint 800, magasan képzett szakembert foglalkoztat. A vállalat működésében kiemelt szerepet játszik a munkavállalói élmény és jóllét – ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a támogató vállalati kultúrára, és ennek megfelelő munkakörnyezet kialakítására.
Funkcionális kialakítás a növekedés szolgálatában
Az egyik vezérelv egy olyan munkahely létrehozása volt, amely nemcsak technológiai szempontból korszerű, de a mindennapi munkavégzést is kényelmesebbé teszi. A TILIA irodakomplexumban kialakított új szegedi irodában a három zónára tagolt teret – két irodaterületet klasszikus munkaállomásokkal, valamint egy közösségi blokkot előadótérrel, étkezővel, lobby-val és rekreációs térrel – kifejezetten a hibrid munkavégzés és a hatékony kollaboráció támogatására alakították ki.
„Szegedi csapatunk az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. Bármennyire is szerettük korábbi irodánkat, úgy gondoljuk, hogy a modern és ergonomikus TILIA irodaház új távlatokat nyit számunkra. Biztos vagyok benne, hogy kollégáink kedvelni fogják ezt a munkakörnyezetet, sikeresen hozzájárulva innovatív légiközlekedési informatikai projektjeinkhez, szoros együttműködésben budapesti központunkkal és anyavállalatunk, a Lufthansa Systems nemzetközi hálózatával” – tette hozzá Stephan Neumann, a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.
Modern technológia és fenntarthatóság kéz a kézben
Az új iroda legmodernebb technológiai megoldásai közé tartoznak a tárgyalók falára szerelt foglaltságjelző panelek, valamint a nagy tárgyalóban alkalmazott videókonferenciás rendszer: itt fixen beépített eszköz teszi lehetővé, hogy a kollégák saját eszköz használata nélkül is csatlakozhassanak a hívásokhoz. Ugyanitt egy többképernyős megoldást alakítottak ki: két falon összesen három nagy kijelzőn jelenhet meg külön a kamerakép és a megosztott tartalom az online meetingek során. A flip-top asztalok pedig lehetővé teszik, hogy a helyiség gyorsan és egyszerűen workshopok megtartására is alkalmassá váljon.
Az iroda kiválasztásánál a cég számára kiemelt szempont volt a fenntarthatóság: az irodaház fejlesztője – Szegeden elsőként – a legmagasabb nemzetközi minősítések, köztük a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold tanúsítvány elérésére törekszik. Ez jól illeszkedik a Lufthansa Systems Hungária környezettudatosságot támogató vállalati szemléletéhez is.
Több mint munkahely: egy közösségi tér, ahová jó megérkezni
Kiemelt szempont volt a tervezés során, hogy az iroda ne csupán a munkavégzés helye legyen, hanem egy olyan közösségi tér is, amely támogatja a személyes kapcsolatok erősítését és a kollégák jóllétét. Ennek megfelelően a légiipari informatikai vállalat nagy hangsúlyt fektet a kényelmi funkciókra is: az irodában tágas, világos étkező és egy kávézótér várja a munkatársakat. A kollégák környezettudatosságát figyelembe véve zárt biciklitárolót is kialakítottak, hiszen sokan kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek az irodába. A kikapcsolódást külön rekreációs tér segíti, ahol többek között játékkonzol, darts, csocsó és pingpong várja a kikapcsolódni vágyókat.
„Fontos mérföldkő számunkra, hogy Szeged egyik legmodernebb irodaházában alakíthattuk ki új irodánkat. Az első pillanattól lehetőségünk volt a saját igényeink szerint formálni a teret, így olyan környezet született, amely támogatja a hatékony munkavégzést és a közös alkotást egyaránt. Hiszünk benne, hogy ez az iroda nemcsak kényelmes, hanem inspiráló hely is, ahová a kollégák szívesen érkeznek meg nap mint nap” – hangsúlyozta Fritz Zsombor, a Lufthansa Systems Hungária szegedi csapatának site managere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére