Ipar
75 éves Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI
Többezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda.
Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI megalakulásának 75. évfordulóját ünnepli. Épületeik kulcsfontosságúak a hazai városok arculatának formálásában. Az elmúlt több mint hét évtizedet áthatja az itt dolgozó építészek közötti mester-tanítványa kapcsolat. Az évfordulóra a fiatal generációt megszólító, hallgatói tervpályázatot is hirdettek.
Ha egy építészet iránt érdeklődő embert megkérdeznénk arról, hogy szerinte melyek a II. világháború háború utáni magyar építészet legismertebb alkotásai – a válaszok jelentős részében valószínűleg KÖZTI-s épületek szerepelnének. Kossuth tér újjáépítése? Puskás Aréna? Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Terminál, SkyCourt? Mindegyik létesítmény a KÖZTI tervei alapján valósult meg.
„A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múltszázad közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, mely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s.”
– emelte ki Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.
Építészek egykor és ma
Az 1949-ben megalakult KÖZTI első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek. A további évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.
A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel.
Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.
Sokoldalú jelen
A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a zöldfelület, valamint megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, és az egyetemi negyed több utcája is. Szintén az egyetemfejlesztést célozza a Budapest IX. kerületébe tervezett Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ új bővítése.
A KÖZTI a projekt kezdete óta részt vesz a BudaPart fejlesztésében is. A Párizsban a világ legjobb városnegyed-fejlesztése címet elnyerő projektben a cég számos épületet: több lakóházat, irodatömböt és szállodát is tervezett.
A KÖZTI a balatoni fejlesztésekben is jelentős szereplő, terveik alapján épült meg a balatonfüredi LUA Resort, a Balaton első ötcsillagos szállodája. Szintén itt valósult meg az 1200 férőhelyes tájba illesztett kongresszusi központ. Az épületek Balatonfüred számára még több lehetőséget biztosítanak a turisztikai szezon meghosszabbítására.
A közlekedési infrastruktúrát érintő tervezési munkákon is dolgoznak a KÖZTI-nél. A korábbi repülőtéri- és számos vidéki intermodális tervezési munka tapasztalatait felhasználva jelenleg a Kelenföld-Őrmező Intermodális Csomópont tervei készülnek, mely nemcsak az egyes közlekedési módok észszerű összekapcsolására ad javaslatot, hanem egy zöldfelülettel kialakított kétszintes városi teret is létrehoz. Szintén városszerkezeti szempontból fontosak a Mexikói útra, a Városliget és a Rákosrendező közé tervezett P+R parkolók, melyek közvetlenül a Városliget, közvetve a belváros forgalmi tehermentesítését célozzák.
Történelmet írnak
A KÖZTI a nagy volumenű tervezési munkái mellett az értékmegőrzésben, a műemléki tervezésben és az elhanyagolt ipari létesítmények rehabilitációjában is letette a névjegyét.
A Budai Várban folyó rekonstrukciós munkák első megvalósult épületei is a nevéhez fűződnek. A Várkert Bazár műemléki felújítása után készültek el a Csikós udvar épületei – a Stöckl-lépcső, a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete -, valamint a Várpalota Déli összekötőszárnya, benne az eredeti formájában rekonstruált Szent István teremmel. A Magyar Tudományos Akadémia központi épületének jelenleg folyó műemléki felújítása szintén a KÖZTI tervei alapján folyik, a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének számító Eiffel Műhelyházban pedig az Operaház művészeti központja jött létre. Ugyancsak az iroda tervezte az egykori ipari épületek integrálásával létrejött Dorottya Udvar, Riverloft és a Váci úti GTC White House irodaházakat.
A romvédelemben az iroda az utóbbi években jelentős eredményeket ért el. A Szögliget-Szádvár romhelyreállítás – a romok sérülése nélkül – harmonikusan ötvözi a klasszikus műemlékvédelmi elveket és a XXI. századi építészeti elemeket. A KÖZTI a Market Romvándor programja keretében tervezte a Aszófő-kövesdi-, a csákányospusztai-, valamint a varjaskéri templomromok helyreállítását. Tavaly a zsámbéki öregtemplomra kiírt országos tervpályázaton az iroda első helyezést ért el.
Dinamikus jövő
A KÖZTI az elmúlt évtizedekben már számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Az elmúlt években végrehajtott átszervezések következtében az iroda egységesebb és hatékonyabb lett. A jövő sikereinek záloga – a felhalmozott tapasztalat és tudás mellett – a folyamatos innováció és fejlődés, a technológiai kihívásokra adott tudatos válasz. A tervezési munkával összefonódó kutatás és fejlesztés, a BIM teljeskörű alkalmazása, a környezettudatos tervezés és a mesterséges intelligencia adta egyre nagyobb lehetőségek mértéktartó alkalmazása, azok összehangolása az elkövetkező évek legjelentősebb feladata.
TÉR I RE I VÍZIÓ
A KÖZTI 75. évfordulójának tiszteletére szeretné megszólítani a jövő építészeit is, ezért a BME Középülettervezési Tanszékkel és a II. kerülettel együttműködve hallgatói ötletpályázatot írt ki a II. kerületi Frankel Leó út és Török utca által közrefogott háromszögletű tér revitalizálására. A tér lezárását adó, az 1960-as években a KÖZTI-ben tervezett lakóházat is érintő pályázat célja, hogy mintát adjon a városi terek megújítására.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.
A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.
A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.
„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”
– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.
Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban
A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.
A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.
Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac
A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.
„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”
– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Budapest, Eger és Hajdúszoboszló a párok legkedveltebb úti célja Valentin-napon
-
Gazdaság2 hét ago
„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói
-
Gazdaság2 hét ago
Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben
-
Ipar2 hét ago
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
-
Okoseszközök2 hét ago
A legjobb zajszűrés, prémium hangminőség – A Sony bemutatja a WF-1000XM6 valódi vezeték nélküli fülhallgatót
-
Ipar2 hét ago
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
-
Tippek2 hét ago
Indul a nevezés a 2026. évi Siemens Media Award sajtódíjra
-
Gazdaság2 hét ago
Hallgatói mérések: a gyakorlatorientált mérnökképzést szolgálja a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja









