Ipar

Élen jár a Schneider Electric hazai csapata a nők egyenjogúságának biztosításában

Nagyszabású, a nők értékesítési területen történő érvényesülésére fókuszáló workshopot rendezett a közelmúltban a Schneider Electric „Sustainability Business” üzletágának budapesti központja.

A vállalat Magyarországon már a múlt évben elérte a globális tervekben 2025 végéig megfogalmazott célkitűzéseket a nők arányára vonatkozóan az újonnan felvettek és a vezetők körében.

A háromnapos, budapesti „Women in sales” rendezvénysorozat célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen akadályok nehezítik a nők elhelyezkedését az értékesítési területen, illetve milyen módszerekkel lehetne támogatni az érvényesülésüket ezekben a pozíciókban. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékesítők között alacsonyabb a nők aránya, mint a férfiaké, és ez különösen igaz a mérnöki tudást igénylő ágazatokra. A Schneider Electricnél az elmúlt években az értékesítési pozíciókban számottevő javulás volt, mára ezen a területen elérte a 24 százalékot a nők aránya, a vezetői posztokon pedig a 17 százalékot.

„Úgy gondoljuk, hogy a nők ugyanúgy tudnának érvényesülni az értékesítői szerepkörben is, mint a férfiak, hiszen rendelkeznek a szükséges képességekkel, ráadásul új értékeket is be tudnának hozni erre a területre. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a meglévő sztereotípiák, a családban betöltött szerepük miatt, illetve a megfelelő mentori támogatás és magabiztosság hiányában sokan eleve lemondanak arról, hogy erre a pályára lépjenek. A budapesti „Women in sales” rendezvényünk volt az első ilyen jellegű, nagyobb program a cégen belül, amelyen a világ számos országából mintegy 60 kollégánk vett részt. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hasonló, a közösségépítést is jelentős mértékben támogató eseményeken keresztül ne csupán felhívjuk a figyelmet erre a kihívásra, hanem a tapasztalatok és a tudás megosztásával megoldási javaslatokat is megfogalmazzunk”

– mondta el Gábor Csilla, a Schneider Electric „Sustainability Business” üzletág budapesti központjának HR vezetője.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat 2025 végéig megfogalmazott ESG célkitűzései között szerepel a nők arányának növelése az újonnan felvettek és a vezetők között is. A tervek szerint az idei év végére az újonnan felvettek körében a nők arányát 50 százalékra, az első vonalbeli vezetők között 40, míg a felsővezetők esetében 30 százalékra kell növelni. A társaság legfrissebb, a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó jelentése alapján, globális szinten az újonnan felvettek 42 százaléka volt nő, az első vonalbeli vezetők körében 30, míg a felső vezetőknél 31 százalék volt az arányuk. A vállalat törekvéseinek és elért eredményeinek elismeréseként zsinórban hatszor szerepelt a Bloomberg Nemek Közötti Egyenlőségi Indexében.

Magyarországon a 2025 végéig szóló célkitűzéseket már 2024-ben sikerült elérni – sőt, itthon a felső vezetők körében is már 40 százalék a nők aránya a cégnél –, ezzel a teljesítménnyel a társaság hazai érdekeltségei élen járnak a régióban. A nemek közötti egyenlőség kapcsán a másik fontos célkitűzés a bérek egy szintre hozása az azonos feladatkört ellátó nők és férfiak között, ezen a területen legfeljebb egy százalékos különbség elérése a terv a társaságnál. Magyarországon a múlt évben 1,2 százalék volt ez az érték, vagyis lényegében sikerült ezt a célt is teljesíteni.

„Nagyon fontos, hogy legyenek olyan egyedi kezdeményezések, mint a „Women in sales” program, hiszen a mi esetünkben kihívást jelent, hogy sok olyan értékesítői pozíció van, ahol magas szintű mérnöki ismeretek is szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen, és a mérnöki pályán eleve kisebbségben vannak a nők. Az ilyen események pedig segítik a hosszú távú, fenntartható eredmények elérését. Emellett gondot fordítunk arra, hogy a mindennapokban is beépüljön az alaptevékenységünkbe, hogy egyenlő esélyeket kínálunk mindenkinek arra, hogy valóra váltsa karrierálmait. Különösen büszke vagyok arra, hogy tavaly úgy sikerült az újonnan felvettek között tartani a nemek közötti egyenlőséget, hogy többszáz fővel bővült a dunavecsei Duna Smart Power Systems üzemünk csapata, és főleg közvetlenül a gyártásban dolgozókat vettünk fel oda. A Schneider Electricnél nagyfokú rugalmasság jellemzi a munkavállalókhoz való viszonyulást, így például egyre több lehetőséget kínálunk a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a „Family Leave” programunk keretében rendkívüli családi események alkalmával plusz fizetett szabadság jár a dolgozóinknak. Úgy gondolom, ezek a lehetőségek is hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült már tavaly elérnünk a nők arányára vonatkozó célkitűzéseket”

– mutatott rá Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyenjogúság electric ipar nők schneider

Up Next

Mit jelentenek valójában a mosási és anyagjelölések?

Don't Miss

Folyamatosan erősödik az elektromos és a hibrid, stagnálnak a hagyományos hajtásláncok

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!