Mozgásban
Mesterséges intelligencia és alternatív meghajtású járművek
Az online élelmiszer-bevásárlás az egyéni autóssal szemben már jelenleg is akár 12,5 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, a klímaváltozás megfékezése azonban még több olyan megoldást követel az e-kereskedelem szereplőitől, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek minimalizálni a környezetre gyakorolt hatásaikat.
Ilyen a mesterségesintelligencia-alapú futárkoordináció és útvonaltervezés, a közúti forgalom előrejelzése, az alternatív meghajtású járműflotta, valamint a fenntartható csomagolóanyagok szélesebb körű használata. A Föld napja alkalmából az utolsó kilométeres futárszolgáltatásokat nyújtó DODO összegyűjtötte, hogyan járul hozzá a környezetbarátabb házhoz szállításhoz, továbbá megosztja, mire lehet szükség a még fenntarthatóbb városi logisztikához.
A környezettudatosságra és a fenntarthatóbb működésre irányuló törekvések ma már szinte valamennyi iparágban megjelennek. A logisztika környezetre gyakorolt hatásának csökkentése egyre sürgetőbb, főként annak fényében, hogy a házhoz szállítási igény ugrásszerű növekedésével a nagyvárosokban előreláthatóan 2030-ra akár több mint 30 százalékkal megemelkedhet a károsanyag-kibocsátás. Az utolsó kilométeres házhoz szállítás úttörője, a DODO élen jár az olyan fenntarthatóságot szolgáló logisztikai innovációk terén, amelyek már rövid távon is pozitív változásokat idézhetnek elő.
Hogyan lehet a mindennapokban fenntarthatóbbá tenni az élelmiszer-bevásárlást?
Vegyünk egy egyszerű példát. Egy család heti háromszor megy autóval bevásárolni, s alkalmanként átlagosan 20 kilométeres távot tesz meg. Ez havi szinten 12 bevásárlást, 240 megtett kilométert és átlagosan 24 liter üzemanyag fogyasztását jelenti, amely 40 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár. A DODO az utolsó kilométeres logisztikának köszönhetően ugyanezen paraméterekkel mintegy 150 bevásárlást tud lebonyolítani, amivel a havi családi autós bevásárlásoknál 12,5-szer környezetbarátabb megoldást kínál.
A házhoz szállítás környezetre gyakorolt hatásakor érdemes figyelembe venni a kiszállított termékek csomagolóanyagait is, egy átlagos élelmiszer-bevásárlásnál ugyanis akár 8-10 műanyag zacskóval is számolni kell. Ezek visszagyűjtésével, újrahasznosításával vagy környezetbarát csomagolóanyagok használatával is csökkenthető a logisztikai karbonlábnyom.
Technológiai innovációkkal az élhetőbb városokért
Egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a fenntarthatóság, az elmúlt években a házhoz szállítási lehetőségek megválasztásánál is kiemelt vásárlói tényezőként szerepelnek. Ezt támasztja alá a DODO reprezentatív magyarországi kutatása* is, a válaszadók jelentős része – több mint 40 százaléka – mérlegeli ugyanis rendelése során a környezetbarát szállítási módot. Annak érdekében, hogy a logisztikai vállalatok csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, rövidebb és gyorsabb szállítási útvonalakkal, flottájuk kihasználtságának növelésével és alternatív meghajtású járművek alkalmazásával tehetik a legtöbbet. Az ilyen jellegű fenntarthatósági intézkedések bevezetésében pedig nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia- és az adatalapú logisztikai rendszerek használata.
Az utolsó kilométeres városi logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO számára rendkívül fontos, hogy működését ne csupán hatékonyabbá, de fenntarthatóbbá is tegye. A házhoz szállítást az útvonalak optimalizálásán túl – több megrendelés kiszállítása egyazon útvonalon -, saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú rendelés-előrejelző modelljével, a zónalogisztika bevezetésével, továbbá alternatív meghajtású járművekkel teszi eredményesebbé, gyorsabbá és környezetbarátabbá.
Az AI megrendelés-előrejelző modellje – amelyet a DODO tavaly indított el – mindössze 10 százalék alatti hibaaránnyal képes megjósolni egy adott terület vásárlói megrendeléseinek mennyiségét két héttel, órára pontosan, a mesterséges intelligencia által gyűjtött adatoknak és a gépi tanulásnak köszönhetően. Használatával egy adott területen belül könnyebbé válik a megfelelő számú jármű és futár hatékony elosztása, továbbá az útvonalak tervezése, hiszen nem csak az aktuális helyzetet, hanem a következő órák és napok alakulását is figyelembe lehet venni. Ezzel a tulajdonságával pedig nagyban hozzájárul a környezetbarátabb és zökkenőmentesebb városi közlekedéshez.
A zónalogisztika a járművek és megrendelések egy adott területen belüli megosztásának elvén működik. Fő célja a városi forgalom csökkentése, továbbá a kiszállítás és a járműflotta racionalizálása. A koncepcióban minden város külön zónaként vagy zónacsoportként működik. A DODO saját fejlesztésű, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú logisztikai platformja, a GAIA számításainak köszönhetően maximalizálható a járművek kihasználtsága, így a futárok úgy dolgoznak, hogy sosem szállítanak feleslegesen „levegőt”. A zónalogisztika koncepcióját a DODO-nál 2023 nyarán kezdték el alkalmazni, elveit pedig fokozatosan terjesztik ki a különböző szegmensekhez tartozó ügyfeleik szállítási szolgáltatásaira.
A városi közlekedés zöldebbé válása érdekében a DODO új szállítási lehetőségeket is tesztel. Ennek megfelelően a vállalat folyamatosan növeli alternatív üzemanyag-meghajtású járműveinek számát, beleértve a CNG üzemű autókat és elektromos járműveket, köztük hibrid autókat, kerékpárokat és robogókat. Az elektromos meghajtású flották térhódítása elsősorban a rendelkezésre álló töltő-infrastruktúrától függ, amennyiben fokozódna az elektromos töltőpontok sűrűsége, a logisztikában is több elektromos járművet lehetne alkalmazni, amely hosszú távon szinte nullára csökkentené a kiszállításból adódó károsanyag-kibocsátást.
Fenntartható logisztikai megoldásaival az aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi logisztikai vállalat, a DODO elősegíti a gördülékenyebb városi közlekedést, az élhető városok és a városkép megteremtését, és csökkenti a környezeti terhelést, miközben növeli a vásárlók jobb és gyorsabb elérhetőségét és a kézbesítés hatékonyságát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Új motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke
A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.
Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel.
A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását.
A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Elstartol az új „AntOn by Jungheinrich” márka
A Jungheinrich elindítja új, belépő szintű targoncaválasztékának értékesítését „AntOn by Jungheinrich” márkanév alatt. Az első termékek a CBH 2.5 és 3.0 elektromos targoncák, valamint a PTL 1.5 emelőkocsik, amelyek megbízható teljesítményt garantálnak és modern lítiumion technológiával működnek.
„Az „AntOn by Jungheinrich” márkával egy új termékcsaládot kínálunk, amely ötvözi az egyszerűséget, a megbízhatóságot és a gazdaságosságot” – hangsúlyozza Nadine Despineux, a Jungheinrich értékesítési igazgatója.
„Célzottan olyan vállalatoknak ajánljuk, amelyek költséghatékony és egyszerű megoldásokat keresnek a tipikus raktározási és szállítási feladatokhoz.”
Az „AntOn by Jungheinrich” termékcsaládot a Jungheinrich és az EP Equipment közötti partnerség keretében fejlesztették ki, amelyet mindkét vállalat 2025 májusában jelentett be. Ez az együttműködés ötvözi a német mérnöki tudást a rugalmas, hatékony gyártási struktúrákkal. A fejlesztés és a gyártás terén megvalósuló szinergiák innovatív, megbízható és megfizethető elektromos targoncákat eredményeznek, és így gazdasági szempontból okos intralogisztikai megoldásokat kínálnak a maximális felhasználói előnyök érdekében.
A CBH 2.5 és 3.0 típusú elektromos targoncák névleges teherbírása 2500, illetve 3000 kg. A targoncák sebessége max. 17 km/h, emelési magasságuk pedig eléri az akár 4800 mm-t is. A nagy szabad hasmagasság és a nagyméretű gumiabroncsoknak köszönhetően a targoncák ideálisak változó körülmények között történő használatra. A robusztus technika és az intuitív kezelés megbízható teljesítményt biztosít a mindennapi használat során.
A PTL 1.5 típus kompakt méretű elektromos raklapszállító, amelynek névleges teherbírása 1500 kg, méretei pedig 1550 x 560 x 1230 mm. Rugalmasan használható raktárban, kültéren vagy teherautóban szállítóeszközként. Opcionálisan kaphatók támasztókerekek egyenetlen talajhoz, valamint cserélhető akkumulátorok a teljes üzemben történő hosszabb működési idő érdekében.
Mindkét anyagmozgató eszköz nagy teljesítményű lítiumion technológiával működik, amely rövid töltési időt, hosszú élettartamot és minimális karbantartást tesz lehetővé.
Az európai piaci bevezetés szeptember 30-án kezdődött. Novemberben a targoncák az ázsiai-csendes-óceáni és latin-amerikai ügyfelek számára is elérhetővé válnak. A Jungheinrich 2030+ stratégia keretében egyértelműen többcsatornás értékesítési stratégiát követi. Az AntOn portfólió elsősorban az e-kereskedelemben kerül eladásra, de partnerek, forgalmazók és közvetlen értékesítés útján is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Vissza az irodába vagy győzött a home office?
A közösségi élmény mellett a napi rutin könnyebb érvényesíthetőségét és a munka–magánélet egyensúlyának egyszerűbb fenntartását emelték ki az irodában végzett munka előnyeiként azok a irodai munkakörnyezetben foglalkoztatottak, akik az iO Partners irodahasználatra vonatkozó kutatásában vettek részt.
A felmérésből az is kiderült, hogy az ideális munkahelyi környezet ismérvei között a legerősebb szempontok a rövid utazási idő, a jó megközelíthetőség (tömegközlekedéssel), illetve a közösségi, illetve a társaság és a közösségi élmény.
Az iO Partners a kutatást 2025 júniusában 500 fős mintán végezte, a kvantitatív online kutatás hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták preferenciáit.
A home office elterjedtsége ma
Öt évvel a COVID-járvány okozta radikális átrendeződés után elmondható, hogy a hibrid munkavégzési modell gyökeret vert, de nem vált egyeduralkodóvá a magyar munkaerőpiacon. A megkérdezett magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%-a) szokott valamilyen rendszerességgel otthonról dolgozni, míg 48%-uk kizárólag irodából dolgozik. Ez az arány azonban nem kizárólag az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függ, mivel a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.
A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők, legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.
A hatékony munkavégzés ideális helyszíne
Miközben az otthoni munkavégzés népszerű lehetőség a dolgozók körében, még mindig kérdéses, mennyire bizonyul valóban hatékonynak. A válaszadók 39%-a úgy ítéli meg, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, míg 20%-uk inkább az irodára esküszik – de a legtöbben (41%) nem éreznek különbséget, vagy kiegyenlítettnek találják az előnyöket. Érdekes adalék, hogy azok többsége, akik az irodai munkát tartják a hatékonyabbnak, két- vagy több fős irodahelyiségben dolgozik, és nem open office kialakításban.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.
Amiben az iroda jobb, mint az otthon
A hatékonyságon kívül fontos szempont az is, hogy miért szeretnek bejárni az irodába a dolgozók, illetve miben látják az irodai munka előnyeit. Összhangban a korábban írtakkal, a legfontosabb érvnek az irodai munkavégzés mellett a kollégák jelenléte bizonyult (61%). Ez a komponens a vezető beosztásúak és a Z-generáció tagjai körében volt a legmagasabbra értékelt. Az irodai munkavégzés kiemelt előnyeinek listáján a következő pont a napi rutin könnyebb betarthatósága (41% értékeli ezt az előnyt), valamint az irodai napok mellett szóló toplistás tényező még a munka–magánélet egyensúly könnyebb fenntarthatósága is (30% emelte ki ezt az érvet).
Az ideális iroda ismérvei
A kutatásból körvonalazódott az a leírás is, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezetet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat. Az eredmények szerint a legfontosabb szempont a lokáció – a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni (66% említette ezt). A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56%) és az iroda jó technikai felszereltségét is (56%). Minden második „irodistának” fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50%) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49%).
A dolgozói elvárások ismerete abszolút versenyelőny lehet
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hazai irodai kultúra kétpólusúvá vált: miközben az otthoni munkavégzés stabil szereplővé nőtte ki magát a pandémiát követően, számos esetben és több tényező mentén továbbra is komoly értéket képvisel a munkavállalók szemében az irodai jelenlét.
Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld6 nap ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Okoseszközök2 hét ago
Extrém ellenállóképességgel vértezték fel a G-Shock újdonságát
-
Gazdaság2 hét ago
A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés
-
Gazdaság2 hét ago
Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak
-
Gazdaság2 hét ago
Új csúcson a Bitcoin árfolyama
-
Okoseszközök2 hét ago
AI-funkciókkal és díjmentes előfizetésekkel érkezik a T Phone 3 Pro
-
Ipar2 hét ago
A napenergia szerepe egyre nő a kiskereskedelemben
-
Mozgásban2 hét ago
Az összetett harmadik helyén zárta Molnár Martin a brit F4 idei szezonját