Okoseszközök
A nappalikban már dúl a 8K forradalom
Áttörést érhet el 2021-ben a televíziós piacon a 8K technológia. Ma még egy ilyen készülék meglehetősen drága, kevés hozzá a tartalom, ráadásul a képminőség javulása szabad szemmel alig érzékelhető, ám a fejlődés megállíthatatlan.
A vevők nagy többsége ugyanis státuszszimbólumként tekint a televízióra, ezért sok pénzt hajlandó költeni rá – derül ki a Deloitte tanácsadócég legfrissebb előrejelzéséből.
Státuszszimbólumnak számít világszerte, hogy kinek mekkora képernyőjű és milyen „tudású” televíziója van. Az Egyesült Államokban például 2004 és 2019 között 25,4 inchről (64,5 cm) 47 inchre (119 cm) nőtt az átlagos képernyőméret. Ezzel párhuzamosan a vevők ráadásul az egyre nagyobb felbontású tévéket keresik még akkor is, ha szabad szemmel nem is érzékelik a kép minőségében megmutatkozó különbséget a régi és az új modellek között.
„Mivel státuszszimbólumról van szó, a fogyasztók vásárláskor hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni. Ez a hozzáállás újabb és újabb fejlesztésekre sarkallja a gyártókat, akik a 4K felbontás után most a 8K felbontással igyekeznek meghódítani a vevőket. A számok pedig azt mutatják, hogy sikeresen teszik ezt.”
– mondja Laczka Sándor, a Deloitte Magyarország TMT iparági csoportjának igazgatója.
Bővülő piac, csökkenő árak
Csak 8K televíziókból idén a várakozások szerint 3,3 milliárd dollár értékben adnak majd el világszerte. A piac mérete a hasonló teljesítményre képes monitorokkal és kamerákkal együtt 5 milliárd dolláros lehet. Komoly növekedésről van szó, hiszen két évvel ezelőtt a 8K kijelzők forgalma nem érte el az egymilliárd dollárt sem. Hasonló fejlődésre volt már példa a 4K televízióknál, amikor a termék piaci bevezetése és a százmilliomodik készülék eladása között csak 7 év telt el. Ma még az eladások bővülését fékezi, hogy a 8K televízió nem olcsó befektetés. Ám itt is iránymutatást jelenthet a 4K kapcsán szerzett piaci tapasztalat, miszerint ahogy terjed a technológia, úgy mennek le az árak. Egy 8K tévé 2017-ben átlagosan 8 ezer dollárba (csaknem 2,5 millió forintba) került, ma már az átlagár 3,3 ezer dollár (több mint egymillió forint) körül alakul.
Megéri?
De vajon megéri-e ilyen drága televíziót vásárolni? Ez a kérdés sokakban fel sem merül, pedig nem árt tisztában lenni azzal, hogy megtérülő befektetésről van szó. Minél többet tévézik valaki, annál inkább. Az Egyesült Államokban kiszámolták: egy 3,3 ezer dollárba kerülő 8K tévé várható élettartama 7 év. Ha valaki átlagosan 3-5 órát tévézik naponta, akkor az óránként 25 centjébe kerül, ráadásul ezen a költségen a háztartás minden tagja osztozik. Ezzel szemben egy átlagosan 380 dollárért megvásárolható okostelefon élettartama mindössze 2,7 év, így a tévé 7 éves működése alatt egy háromfős család összesen 7,8 ezer dollárt költ telefonra.
„Felmerülhet kérdésként, hogy a gyártóknak megéri-e csökkenő áron is a 8K technológiával foglalkozni? A válasz egyértelműen igen, hiszen azzal is számolni kell, hogy nem csak az eladásból származhatnak bevételek. Mivel okostelevíziókról van szó, a felhasználók tévézési szokásairól rengeteg adat keletkezik, amelyek értékesíthetők a hirdetők és a tartalomgyártók számára”
– hívja fel a figyelmet Major Dóra, a Deloitte TMT iparágának szakértője.
És ha már tartalom – van-e elég néznivaló?
„A modern technológia persze mit sem ér, ha a tartalom felbontása jóval elmarad a készülék tudásától. Márpedig a felmérések szerint 2021-ben a videós tartalmaknak mindössze 0,1 százaléka 8K felbontású. Bár ez első pillantásra kevésnek tűnik, ám mégsem az. Ha 8K tévénk van, akkor a 0,1 százaléknyi tartalomból az év minden egyes napjának, minden órájában új néznivalót választhatunk magunknak ismétlés nélkül. Másrészt a következő években több irányból is a 8K-s tartalmak ugrásszerű bővülésére lehet számítani”
– állítja Laczka Sándor.
És hogy honnan is érkezhetnek a tartalmak:
- Upgrade: Mesterséges intelligencia segítségével a már meglévő 4K vagy akár HD felbontású tartalmakat könnyedén lehet 8K minőségre javítani.
- Analóg felvételek digitalizációja: a 70 mm-es filmre vett filmek (2001: Űr Odüsszeia, My Fair Lady,stb.) vagy az iMax mozifilmek felbontása megegyezik a 8K digitális felvételekével, így könnyű remasterelni (Remaster: a régi alkotások hozzáigazítása a kor igényeihez és áthelyezése a modern adathordozókra) a régi alkotásokat.
- 8K gyártás: A technológia megjelenésével a filmstúdiók egyre több filmet vesznek fel eleve 8K-ban.
- Felhasználói tartalmak: Az okostelefonok kameráinak felbontása egyre javul. Egy 12 megapixeles kamera képe például teljes szépségében 8K felbontásban játszható le a legjobban.
- Influenszerek: A közösségi médiában szereplő tartalomgyártók egyre jobb eszközöket használnak, hiszen számukra is fontos a minél jobb minőség. Ezt a törekvést a különböző médiafelületek is támogatják, hiszen a YouTube-on például 2015 óta van lehetőség 8K feltöltésre, a Vimeo-n pedig már most is több ezer 8K felvétel érhető el.
- Játékkonzolok: 2021-ben már kaphatóak a 8K felbontásra képes eszközök.
Okoseszközök
A Samsung az egymást követő hatodik évben is megőrizte helyét a gaming monitorok piacán
A Samsung bejelentette, hogy az International Data Corporation (IDC) legfrissebb adatai szerint már hatodik éve folyamatosan őrzi élvonalbeli pozícióját a gaming monitorok szegmensében.
A Samsung 2024-ben tovább erősítette pozícióját ebben a gyorsan fejlődő, teljesítményközpontú iparágban, 21 százalékos bevételi részesedést szerzett a globális gaming monitor piacon. A Samsung ugyanakkor már második éve őrzi élvonalbeli helyét az OLED-monitor szegmensben is, 34,6 százalékos részesedéssel – mindössze két évvel azután, hogy a vállalat bemutatta első OLED-modelljét.
„A Samsung helyzete a gaming monitorok piacán jól tükrözi az innováció iránti töretlen elkötelezettségünket és a mai játékosok igényeinek alapos ismeretét – mondta Hoon Chung, a Samsung vizuális kijelző üzletágának ügyvezető alelnöke. – Fontos szerepünk van a gaming jövőjében, legyen szó akár a lenyűgöző 3D élményekről vagy a forradalmi OLED teljesítményről.”
A Samsung növekedésének hátterében a kiemelkedő teljesítményű Odyssey széria áll, amely számos modellel emeli új szintre a lebilincselő játékélményt.
- Odyssey 3D (G90XF modell): Ez az új, 27 colos monitor, úttörő 3D gaming élményt kínál, amelyhez nem szükséges külön szemüveg felvétele. A fejlett szemkövető technológia és a Samsung saját fejlesztésű lencserendszere élethű, nagy felbontású 3D képet hoz létre. Az eszköz a Reality Hub segítségével zökkenőmentesen konvertálja a képet 2D-ről 3D-re, a 165 Hz-es képfrissítési frekvenciának és az ultragyors, 1 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidőnek köszönhetően pedig új értelmet ad az interaktivitásnak és a realizmusnak.
- Odyssey OLED G8 (G81SF modell): Egy csúcstechnológiás, 27 vagy 32 colos 4K 240 Hz-es OLED gaming monitor, amely a fejlett QD-OLED technológiának köszönhetően kivételes színpontosságot és elképesztő teljesítményt biztosít. A kategóriájában az egyik legmagasabb pixelsűrűséggel, 0,03 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidővel és a Samsung OLED Safeguard+ beégés elleni védelemmel rendelkezik.
- Odyssey OLED G6 (G60SF modell): Az Odyssey OLED G6 egy 27 colos, QHD QD-OLED monitor, rendkívül gyors – 500 Hz-es – képfrissítési frekvenciával és 0,03 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidővel. Az Odyssey G6 a kompetitív játékosok számára is elhozza a Samsung innovációit, elit sebességet és reszponzivitást kínálva a versenyeken induló gamereknek és e-sportolóknak.
Az új generációs termékcsalád alapja a Samsung saját fejlesztésű Quantum Dot OLED technológiája, amely minden látószögből javítja a színhelyességet, a kontrasztot és a fényerőt. Ezzel nagyszerű választás lehet azoknak a játékosoknak, akik lenyűgöző képminőségre és csúcsteljesítményre vágynak. A legújabb monitorok teljesítményét még tovább növeli az NVIDIA G-SYNC kompatibilitás és az AMD FreeSync™ Premium Pro támogatás, amelyek minimálisra csökkentik a mozgás megakadását, valamint a képszakadás és képremegés jelenségét, így páratlan OLED játékélményt biztosítanak.
Az Odyssey 3D, az Odyssey OLED G8 és az Odyssey OLED G6 gaming monitorok már elérhetők Magyarországon.
A Samsung gaming monitor-sorozatáról további információk a https://www.samsung.com/hu/ weboldalon érhetők el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Kutyaharapást szőrével – AI javítja az AI által írt kódot
A mesterséges intelligencia mára szinte alapvető eszköz lett a fejlesztőknél.
A felmérések szerint szinte alig akad már olyan szakember, aki ne használna AI-t a kódok írásánál. Ugyanakkor az automatizált folyamat hatására sok kód rejt hibákat, amelyek a leggyakoribb és legsúlyosabb sebezhetőségek közé tartoznak. Az OpenText szakértői szerint a hibák azonosításában és javításában épp az AI nyújthat megfelelő segítséget, méghozzá fejlett alkalmazásbiztonsági eszközökbe ágyazva, amelyek automatizáltan végzik ezeket a feladatokat.
A mesterséges intelligencia mostanra a szoftverfejlesztők mindennapi munkaeszközévé vált: egy elemzés szerint 2024-ben a szakemberek több mint 80 százaléka használt AI-t a kódok készítésénél, és ez a szám azóta minden bizonnyal csak tovább emelkedett. Ugyanakkor az automatizált kódgenerálás nem mentes a sebezhetőségektől: egy kutatás rámutatott, hogy a Copilot által javasolt kódok 40 százaléka tartalmazott olyan sérülékenységet, amely szerepel a MITRE CWE Top 25 listáján, vagyis a leggyakoribb és legsúlyosabb biztonsági rések közé tartozik. Más vizsgálatok szerint az AI segítségével létrehozott kódok 62 százalékában fordult elő valamilyen tervezési hiba vagy ismert biztonsági hiányosság.
Ezek az arányok rávilágítanak annak veszélyére, hogy a gyors innováció önmagában nem elegendő, ha nem építjük be a biztonságot minden szinten. Megnehezíti azonban a helyzetet, hogy a GenAI‑fejlesztés sebessége messze meghaladja a hagyományos biztonsági ellenőrzések kapacitását. Ezért olyan új megközelítésekre van szükség, amelyekkel automatizáltan és folyamatosan vizsgálhatók az AI‑generált kódok.
Sárkány ellen sárkány
Érdekes módon épp a mesterséges intelligencia segíthet ennek a problémának a megoldásában, hiszen az AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági eszközök képesek kombinálni a gépi tanulás eredményeit a szakértői információkkal, így pontosabban felismerik a sebezhetőségeket. Ezek az eszközök olyan munkafolyamatokat kínálnak, amelyek szem előtt tartják a fejlesztők igényeit, és könnyedén illeszkednek az IDE környezetekbe, illetve CI/CD rendszerekbe. Emellett zökkenőmentesen működnek felhőnatív és hibrid környezetekben is, így számos különféle vállalati architektúrában alkalmazhatók.
Azok a szervezetek, amelyek igénybe veszik ezeket a modern eszközöket, a fejlesztési ciklus korábbi szakaszaiban azonosíthatják a sebezhetőségeket, és gyorsabban javíthatják őket. Ezzel komoly összegeket takaríthatnak meg, hiszen minél később derül fény egy sérülékenységre a fejlesztés során, annál magasabb a javítás költsége. Az olyan fejlett megoldások, mint például az OpenText termékei a piaci átlaghoz képest rendkívül kevés hamis riasztást küldenek, és rangsorba is állítják a javításra váró hibákat fontosság szerint. Így a szakemberek az igazán hasznos tevékenységekre koncentrálhatnak, és a megfelelőség fenntartása, valamint a kockázatok csökkentése is egyszerűsödik. Szorosabbá válik továbbá az együttműködés a fejlesztői és az alkalmazásbiztonsági csapatok között, ezáltal a vállalatok gyorsan és biztonságosan adhatják ki az AI‑alapú alkalmazásokat.
Minden hasznos eszköz egy helyen
Az OpenText AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági teszteszközöket tartalmazó portfóliója ezt a megközelítést támogatja olyan komponensekkel, amelyek célzottan szolgálják ki a modern igényeket. A Static Application Security Testing (korábban: Fortify) azonosítja a sérülékenységeket a kódban, a futás közben jelentkező hibákat pedig a Dynamic Application Security Testing ismeri fel a GenAI-alapú alkalmazásokban. Az AppSec Aviator generatív AI-technológiákra, például a Claude LLM-re támaszkodva csökkenti a téves riasztások számát, és automatikusan készít javaslatokat a sebezhetőségek javításához. A Core Software Composition Analysis (SCA) pedig intelligens elemzéssel támogatja a szakembereket a biztonságos open source csomagok kiválasztásában. Mindezek együtt lehetővé teszik, hogy a szoftverek biztonságával ne utólag foglalkozzanak a szervezetek, hanem a fejlesztési folyamatba integrált elemként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
A Google már nem keres – gondolkodik! Az AI forradalom felforgatja a szabályokat
A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt két évben forradalmi változásokat hozott a keresőmotorok világában.
A Google és más platformok működése már nem csupán kulcsszavakra épül, hanem a felhasználói szándék mélyebb megértésére és a háttérben futó AI-lekérdezésekre is épít. Az INTREN, Magyarország egyik vezető digitális ügynökségének szakértői elemezték, milyen hatása lesz az AI-nak a keresési élményre, a SEO-ra és a hirdetési teljesítményre.
A kulcsszavaktól a szándékig: új keresési paradigma
Az AI alapjaiban formálta át a keresőmotorok működését. „A Google ma már nem csak azt elemzi, hogy mit írunk be, hanem azt is, hogy miért. Ez a kontextuális megértés sokkal relevánsabb, személyre szabottabb találatokat eredményez, ami a tartalomgyártástól a technikai SEO-ig minden területre kihat” – emeli ki Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője. Varju János a Data & Tech üzletág vezetője hozzáteszi: a Google újítása, az AI Overview (AIO), már összefoglaló formában jeleníti meg a válaszokat az organikus találatok fölött. Ez a megoldás növeli a keresések számát, de csökkenti az átkattintások arányát, különösen az információszerzésre irányuló tartalmak esetében. Ez az AI organikus teljesítményre gyakorolt legfőbb hatása, amit „szétválás” jelenségeként is említenek. „Az átkattintási arány azért csökken, mert sok felhasználó már az AIO összefoglalókból tájékozódik. Ugyanakkor a brandelt kulcsszavakra érkező forgalom növekedése újfajta láthatóságot jelent, még ha a konverziós arány alacsonyabb is” – hangsúlyozza a szakértő.
Kik profitálnak az AI-forradalomból?
Várhatóan azok a cégek járnak jól a jövőben, amelyek gyorsan adaptálódnak és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek. „Az e-kereskedelmi vállalatok, a szolgáltató szektor és a komplex szolgáltatás kínáló B2B cégek tudják leginkább kihasználni az AI-ban rejlő lehetőségeket a pontosabb célzás és személyre szabott kommunikáció révén” – véli Bakóczy Bence. Varju János hozzáteszi: „Az erős, hiteles márkák előnyben részesülnek az AI keresőkben. Azok a cégek, amelyek strukturált, kérdés-válasz alapú tartalmat, statisztikákat és saját adatokat kínálnak, könnyebben bekerülnek az AI által generált válaszokba.”
A Google jövője: AI ügynökök és új metrikák
A Google fejlesztései egyértelműen az AI mélyebb integrációját célozzák. A cél az, hogy a hirdetési folyamatot teljesen automatizálják, a hirdetőknek pedig csak a stratégiai inputokat kelljen megadniuk. Az Intren szakértői rámutatnak: A Google folyamatosan fejleszti az AI alapú keresési élményt az AI Overview (AIO) és az AI Mode bevezetésével – Magyarországon október 8-án vezették be – , ami a Geminivel egy interaktív, csevegő alapú keresést tesz lehetővé. Készülnek arra, hogy a jövőben az AI ügynökök kommunikáljanak egymással (Agent 2 Agent protocol) és egy közös AI nyelv jöjjön létre (Model context protocol). Ezen felül a Google ígérete szerint még idén új AI Overview-t figyelő metrikákat vezet be a Search Console-ba.
Felkészülés az AI-álló jövőre
Az AI által kiváltott változások szektor specifikusak: az információszerzésre épülő iparágakban (pénzügy, biztosítás, telekommunikáció, utazás) már most érezhető a hatás, de rövid időn belül minden szektort elérnek. A versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek új szemléletre van szükségük. Bakóczy Bence szerint az integrált digitális stratégia, az organikus és fizetett csatornák összehangolása, valamint a saját adatok (pl. CRM) hatékony felhasználása kulcsfontosságú. „Mi abban segítjük ügyfeleinket, hogy rugalmas, AI-vezérelt kampánystratégiákat építsünk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz” – összegez az INTREN szakértője. Varju János hozzáteszi: a brandépítés, a tartalmi kiválóság és a technikai optimalizálás elengedhetetlen – ez pedig egy mindset váltást is igényel.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
-
Mozgásban2 hét ago
Vissza az irodába vagy győzött a home office?
-
Ipar2 hét ago
Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi díszletek között derül ki, ki a legjobb a csapatban
-
Ipar2 hét ago
Összefognak a gépgyártók
-
Gazdaság1 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film