Connect with us

Okoseszközök

Quo vadis, nullás díjszabás?

nullás

A mobilszolgáltatók jövőre szabályozói döntés alapján egységesen búcsút intenek a hosszú évek óta piacon lévő tematikus korlátlan adatopcióiknak, illetve általában véve minden olyan konstrukciónak, mely bizonyos internetes tartalmakat megkülönböztet vagy kiemelten kezel másokhoz képest.

Csaknem hét évvel az egységes uniós hálózatsemlegességi szabályozás hatályba lépése után végérvényesen búcsút intenek a magyarországi mobilszolgáltatók a tematikus korlátlan adatopcióknak, melyeket a szakma csak „nullás díjszabás” ajánlatoknak hív az angol zero rate kifejezés alapján.

A jogalkotó és a tagállami szakhatóságok hosszú éveken keresztül küzdöttek a valóban semleges tartalomkezelésért, a helyzet összetettségét pedig jól jelzi, hogy a mai napig vita tárgya, hogy a zero rate opciók kinyírása valójában előnyös vagy hátrányos következményekkel jár az előfizetőkre nézve.

A nullás díjszabást tartalmazó ajánlatok lényege leegyszerűsítve, hogy a többségében még ma is korlátos mobiladat-forgalom adatforgalmi limitét bizonyos típusú forgalomra (ez lehet egy bizonyos protokoll, netán egy adott alkalmazás által generált forgalom) nem vonatkoztatja. Az ilyen és ehhez hasonló „engedmények” csaknem egy évtizede jelen vannak hazánkban is, illetve Magyarországra az opciókat kikezdő jogi eljárások kapcsán is erős reflektorfény vetült.

A magyar precedens

Az Európai Unió Bírósága elé 2017-ben került ügyben a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország gyakorlata kapcsán mondta ki 2020 szeptemberében az EUB, hogy a szolgáltató jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és MyMusic tarifaopcióknál. Lényeges szempont, hogy a bíróság a konkrét ügyben azt a gyakorlatot nyilvánította jogszerűtlennek, hogy ezeknél az opcióknál azután is elérhetővé váltak a partneralkalmazások, hogy a havi általános adatkeret kimerült.

A fenti ítéletet követően, illetve esetenként már azt megelőzően a szolgáltatók úgy változtatták meg a zero rate csomagokat, hogy azok az általános adatkeret kimerüléséig biztosítottak csak korlátlan forgalmat a megjelölt alkalmazások és tartalomtípusok számára. Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor 2021-ben német bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások során ezt a gyakorlatot is jogellenesnek nyilvánította, vagyis a Telenort érintő ítélethez képest is szigorúbb döntést hozott.

Ez utóbbi ítéletre válaszul újította meg iránymutatását június közepén a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC, melynek egyik kulcseleme, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.

Az események innentől felgyorsultak, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárást folytatott az ügyben, és az ősszel határozatban kötelezte a három érintett mobilszolgáltatót (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone), hogy az ajánlatok értékesítését fejezzék be legkésőbb 2022. november 15-ig. Tehát ettől az időponttól már sem új előfizető nem szerződhetett, sem pedig meglévő előfizető nem módosíthatott zero rate-csomagra vagy konstrukcióra.

„Azoknál az előfizetőknél, akik már használnak valamilyen zero ratinget tartalmazó csomagot vagy opciót, a szolgáltatóknak 2023. március 31-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a szerződéseket módosítsák vagy megszűntessék.”

-nyilatkozták lapunknak az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán.

Tehát az előfizetők legkésőbb addig a dátumig használhatják az ilyen ajánlatokat, amíg a szolgáltatójuk nem lép. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szerződéseket fel kellene mondani. Várhatóan a meglévő szerződések módosítása lesz a leggyakoribb megoldás, egyoldalú vagy kétoldalú módosítással – vélik a hatóságnál.

A hazai szolgáltatók kínálatában eltérő mértékben vannak, illetve voltak jelen nullás díjszabású opciók, körkérdésünk alapján ezeket a hatóság határozatának megfelelően mindegyik szolgáltató kivezeti kínálatából legkésőbb a megjelölt határidőig.

„A Yettel mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, így ennek a változtatásnak eleget téve alakítja át kínált szolgáltatásait. A Yettel azon ügyfeleit, akit érint a változás, a szolgáltató közvetlenül értesíti.”

-mondták el lapunknak a Yettelnél.

A Yettel számára a nullás díjszabás kötelező érvényű eltörlése talán a legkomolyabb érvágás az összes operátor közül, mivel a szolgáltató saját tévés platformja, a Yettel TV által generált forgalom a legtöbb tarifa esetében ki volt nullázva – hogy mi lesz ezt követően, az egyelőre nem teljesen világos, alighanem a cég jövőre esedékes, megújuló tévés platformjával jelentősen változni fog a szolgáltatás struktúrája és igénybe vételi feltételei is.

Szintén használt hasonló nullás opciót saját mobilos tévés platformja, a Telekom TV Go esetében a Magyar Telekom, mely évek óta az adatcsomagjaiba integrálta a zero rate opciókat. Ezek a hatóság határozata értelmében jövő márciusig éppúgy eltűnnek, mint a versenytársaknál.

„A Magyar Telekom az NMHH határozatának megfelelve 2023. márciusától kivezeti a mobil adatkeretet saját tartalmukkal nem csökkentő alkalmazásokat lehetővé tevő szolgáltatások és tematikus opciók igénybevételének lehetőségét. Előfizetőinket a kötelező értesítésen (2023. januárjában küldésre kerülő számlavégi üzenet) túl több platformunkon tervezzük elérni, illetve tájékoztatni, hogy a változás mindenkinek a lehető legzökkenőmentesebb legyen.”

-mondták el lapunknak a szolgáltatónál.

A Vodafone-nál szintén egyes díjcsomagok integrált részét képezték az ún. Pass adatopciók hosszú ideig, melyeket a szolgáltató a hatósági döntés értelmében már az ősszel kivezetett a kínálatból, illetve jövő márciusig a meglévő ügyfeleknek is búcsút kell mondaniuk ezeknek az opcióknak.

„A Vodafone Magyarország kínálatában a Vodafone Pass tematikus szolgáltatásait érinti a kivezetés, tehát a Social Pass-t, a Connect Pass-t, az EU Video Pass-t, a Navigation Pass-t és a Music Pass csomagokat, amelyek már csupán a meglévő előfizetők számára elérhetők. A kivezetéssel kapcsolatos intézkedésekről és információkról a Vodafone minden érintett ügyfelet időben tájékoztatott illetve tájékoztat.”

-hívták fel a figyelmet a szolgáltatónál.

Minden bit egyenlő

A nullás díjszabású ajánlatok kivezetése a BEREC új ajánlásának megjelenését követően élénk vitát váltott ki szakmai és előfizetői berkekben egyaránt. A semleges internet elkötelezett hívei szerint a zero rate opciókkal kapcsolatos kiskapuk bezárása végre megteremti a 2016-os EU-s jogszabály eredeti jogalkotói szándéka szerinti piaci körülményeket, vagyis amikor minden internetes forgalom egyenlő és nincs semmilyen önkényes különbségtétel egyik-másik platform által generált internetes forgalom között.

A szolgáltatók részéről korábban ugyanakkor többször hangoztatott érv, hogy a nullás díjszabás valójában egy nyílt rendszer, ahhoz – amennyiben adottak a megfelelő technikai feltételek – bármilyen platform vagy applikáció csatlakozhat, akik között nem válogat üzleti érdekek mentén az operátor.

Ez az érv azonban két komoly sebből is vérzik. Egyrészt mindez proaktív hozzáállást feltételez a platformtulajdonosok részéről, ami egy Magyarországhoz hasonló kis ország szempontjából egyáltalán nem életszerű. Azaz meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy egy Netflixhez vagy Discordhoz netán Twitch-hez hasonló szolgáltató magától megkeresné a magyar operátorokat azért, hogy a hálózati forgalmára nullás díjszabás legyen érvényes.

Másrészt nehéz elhinni az üzleti érdekek teljes száműzését a képletből, különösen, miután a szolgáltatók egyes, integrált ajánlatainál a nullás díjszabás kiemelt megkülönböztető erővel, ezzel versenyelőnnyel bírt. Nem beszélve arról, hogy egy teljesen transzparens rendszerben a Yettel például a Telekom kérésére nullás díjszabás alá kellett volna vegye a Telekom TV Go-t, míg a Telekomnak ugyanezt kellett volna tennie a Yettel TV-vel, ami könnyen belátható, hogy teljesen képtelen helyzet egy olyan szinten versengő piacon, mint a távközlés.

És mi lesz az előfizetővel?

Végül, de nem utolsósorban vitákat generált az is, hogy a nullás díjszabás kivezetésével mekkora hátrány éri – éri-e egyáltalán – az ügyfeleket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zero rate opciók piaci bevezetésekor a mobilnet-ellátottság és mobilnet-használat (beleértve a gigabájtonkénti adatforgalom fajlagos árát) egészen más szinten volt, mint napjainkban.

Így míg az előző évtizedek közepét jellemző tarifaszerkezeteknél – az integrált mobilnet-keretet, mint elsődleges szempontot figyelembe véve – releváns lehetett például egy chatprogramok forgalmát kinullázó opció, addig mára ezek a csomagok szinte kivétel nélkül okafogyottá váltak, miután jelenleg nincs már a szolgáltatók kínálatában 3 GB-nál kisebb havi adatkeretet nyújtó konstrukció, a teljes korlátlanságot biztosító díjcsomagok pedig egyre több előfizető számára elérhetők.

„A nullás díjszabású ajánlatok kínálatban szerepeltetése tehát az évek során nem csak jogszabálysértőnek bizonyultak, hanem a relevanciájukat is elvesztették, illetve az operátorok és az over-the-top szolgáltatók viszonya is átalakult az elmúlt évek során, különösen a koronavírus-járvány kezdete óta.”

Így ma már végképp elképzelhetetlen, hogy egy magyar szolgáltató nullás díjszabású ajánlatba tegyen egy olyan, óriási adatforgalmat generáló platformot, mint amilyen például a Netflix – helyette a távközlési cégek azért lobbiznak, hogy ezek a cégek a fair share jegyében járuljanak hozzá a megnövekedett adatforgalom elvezetésével járó fejlesztési és karbantartási költségekhez, vagyis fizessenek, ha el akarják juttatni tartalmaikat az előfizetőknek.

Ebben az ügyben a mindent eldöntő végső állásfoglalást szintén az EU mondhatja ki, valamikor jövő tavasszal.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

A Samsung az egymást követő hatodik évben is megőrizte helyét a gaming monitorok piacán

A Samsung bejelentette, hogy az International Data Corporation (IDC) legfrissebb adatai szerint már hatodik éve folyamatosan őrzi élvonalbeli pozícióját a gaming monitorok szegmensében.

A Samsung 2024-ben tovább erősítette pozícióját ebben a gyorsan fejlődő, teljesítményközpontú iparágban, 21 százalékos bevételi részesedést szerzett a globális gaming monitor piacon. A Samsung ugyanakkor már második éve őrzi élvonalbeli helyét az OLED-monitor szegmensben is, 34,6 százalékos részesedéssel – mindössze két évvel azután, hogy a vállalat bemutatta első OLED-modelljét.

„A Samsung helyzete a gaming monitorok piacán jól tükrözi az innováció iránti töretlen elkötelezettségünket és a mai játékosok igényeinek alapos ismeretét – mondta Hoon Chung, a Samsung vizuális kijelző üzletágának ügyvezető alelnöke. – Fontos szerepünk van a gaming jövőjében, legyen szó akár a lenyűgöző 3D élményekről vagy a forradalmi OLED teljesítményről.”

A Samsung növekedésének hátterében a kiemelkedő teljesítményű Odyssey széria áll, amely számos modellel emeli új szintre a lebilincselő játékélményt.

  • Odyssey 3D (G90XF modell): Ez az új, 27 colos monitor, úttörő 3D gaming élményt kínál, amelyhez nem szükséges külön szemüveg felvétele. A fejlett szemkövető technológia és a Samsung saját fejlesztésű lencserendszere élethű, nagy felbontású 3D képet hoz létre. Az eszköz a Reality Hub segítségével zökkenőmentesen konvertálja a képet 2D-ről 3D-re, a 165 Hz-es képfrissítési frekvenciának és az ultragyors, 1 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidőnek köszönhetően pedig új értelmet ad az interaktivitásnak és a realizmusnak.
  • Odyssey OLED G8 (G81SF modell): Egy csúcstechnológiás, 27 vagy 32 colos 4K 240 Hz-es OLED gaming monitor, amely a fejlett QD-OLED technológiának köszönhetően kivételes színpontosságot és elképesztő teljesítményt biztosít. A kategóriájában az egyik legmagasabb pixelsűrűséggel, 0,03 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidővel és a Samsung OLED Safeguard+ beégés elleni védelemmel rendelkezik.
  • Odyssey OLED G6 (G60SF modell): Az Odyssey OLED G6 egy 27 colos, QHD QD-OLED monitor, rendkívül gyors – 500 Hz-es – képfrissítési frekvenciával és 0,03 ms GTG (szürkétől szürkéig) válaszidővel. Az Odyssey G6 a kompetitív játékosok számára is elhozza a Samsung innovációit, elit sebességet és reszponzivitást kínálva a versenyeken induló gamereknek és e-sportolóknak.

Az új generációs termékcsalád alapja a Samsung saját fejlesztésű Quantum Dot OLED technológiája, amely minden látószögből javítja a színhelyességet, a kontrasztot és a fényerőt. Ezzel nagyszerű választás lehet azoknak a játékosoknak, akik lenyűgöző képminőségre és csúcsteljesítményre vágynak. A legújabb monitorok teljesítményét még tovább növeli az NVIDIA G-SYNC kompatibilitás és az AMD FreeSync™ Premium Pro támogatás, amelyek minimálisra csökkentik a mozgás megakadását, valamint a képszakadás és képremegés jelenségét, így páratlan OLED játékélményt biztosítanak.

Az Odyssey 3D, az Odyssey OLED G8 és az Odyssey OLED G6 gaming monitorok már elérhetők Magyarországon.

A Samsung gaming monitor-sorozatáról további információk a https://www.samsung.com/hu/ weboldalon érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Kutyaharapást szőrével – AI javítja az AI által írt kódot

A mesterséges intelligencia mára szinte alapvető eszköz lett a fejlesztőknél.

A felmérések szerint szinte alig akad már olyan szakember, aki ne használna AI-t a kódok írásánál. Ugyanakkor az automatizált folyamat hatására sok kód rejt hibákat, amelyek a leggyakoribb és legsúlyosabb sebezhetőségek közé tartoznak. Az OpenText szakértői szerint a hibák azonosításában és javításában épp az AI nyújthat megfelelő segítséget, méghozzá fejlett alkalmazásbiztonsági eszközökbe ágyazva, amelyek automatizáltan végzik ezeket a feladatokat.

A mesterséges intelligencia mostanra a szoftverfejlesztők mindennapi munkaeszközévé vált: egy elemzés szerint 2024-ben a szakemberek több mint 80 százaléka használt AI-t a kódok készítésénél, és ez a szám azóta minden bizonnyal csak tovább emelkedett. Ugyanakkor az automatizált kódgenerálás nem mentes a sebezhetőségektől: egy kutatás rámutatott, hogy a Copilot által javasolt kódok 40 százaléka tartalmazott olyan sérülékenységet, amely szerepel a MITRE CWE Top 25 listáján, vagyis a leggyakoribb és legsúlyosabb biztonsági rések közé tartozik. Más vizsgálatok szerint az AI segítségével létrehozott kódok 62 százalékában fordult elő valamilyen tervezési hiba vagy ismert biztonsági hiányosság.

Ezek az arányok rávilágítanak annak veszélyére, hogy a gyors innováció önmagában nem elegendő, ha nem építjük be a biztonságot minden szinten. Megnehezíti azonban a helyzetet, hogy a GenAI‑fejlesztés sebessége messze meghaladja a hagyományos biztonsági ellenőrzések kapacitását. Ezért olyan új megközelítésekre van szükség, amelyekkel automatizáltan és folyamatosan vizsgálhatók az AI‑generált kódok.

Sárkány ellen sárkány

Érdekes módon épp a mesterséges intelligencia segíthet ennek a problémának a megoldásában, hiszen az AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági eszközök képesek kombinálni a gépi tanulás eredményeit a szakértői információkkal, így pontosabban felismerik a sebezhetőségeket. Ezek az eszközök olyan munkafolyamatokat kínálnak, amelyek szem előtt tartják a fejlesztők igényeit, és könnyedén illeszkednek az IDE környezetekbe, illetve CI/CD rendszerekbe. Emellett zökkenőmentesen működnek felhőnatív és hibrid környezetekben is, így számos különféle vállalati architektúrában alkalmazhatók.

Azok a szervezetek, amelyek igénybe veszik ezeket a modern eszközöket, a fejlesztési ciklus korábbi szakaszaiban azonosíthatják a sebezhetőségeket, és gyorsabban javíthatják őket. Ezzel komoly összegeket takaríthatnak meg, hiszen minél később derül fény egy sérülékenységre a fejlesztés során, annál magasabb a javítás költsége. Az olyan fejlett megoldások, mint például az OpenText termékei a piaci átlaghoz képest rendkívül kevés hamis riasztást küldenek, és rangsorba is állítják a javításra váró hibákat fontosság szerint. Így a szakemberek az igazán hasznos tevékenységekre koncentrálhatnak, és a megfelelőség fenntartása, valamint a kockázatok csökkentése is egyszerűsödik. Szorosabbá válik továbbá az együttműködés a fejlesztői és az alkalmazásbiztonsági csapatok között, ezáltal a vállalatok gyorsan és biztonságosan adhatják ki az AI‑alapú alkalmazásokat.

Minden hasznos eszköz egy helyen

Az OpenText AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági teszteszközöket tartalmazó portfóliója ezt a megközelítést támogatja olyan komponensekkel, amelyek célzottan szolgálják ki a modern igényeket. A Static Application Security Testing (korábban: Fortify) azonosítja a sérülékenységeket a kódban, a futás közben jelentkező hibákat pedig a Dynamic Application Security Testing ismeri fel a GenAI-alapú alkalmazásokban. Az AppSec Aviator generatív AI-technológiákra, például a Claude LLM-re támaszkodva csökkenti a téves riasztások számát, és automatikusan készít javaslatokat a sebezhetőségek javításához. A Core Software Composition Analysis (SCA) pedig intelligens elemzéssel támogatja a szakembereket a biztonságos open source csomagok kiválasztásában. Mindezek együtt lehetővé teszik, hogy a szoftverek biztonságával ne utólag foglalkozzanak a szervezetek, hanem a fejlesztési folyamatba integrált elemként.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

A Google már nem keres – gondolkodik! Az AI forradalom felforgatja a szabályokat

A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt két évben forradalmi változásokat hozott a keresőmotorok világában.

A Google és más platformok működése már nem csupán kulcsszavakra épül, hanem a felhasználói szándék mélyebb megértésére és a háttérben futó AI-lekérdezésekre is épít. Az INTREN, Magyarország egyik vezető digitális ügynökségének szakértői elemezték, milyen hatása lesz az AI-nak a keresési élményre, a SEO-ra és a hirdetési teljesítményre.

A kulcsszavaktól a szándékig: új keresési paradigma

Az AI alapjaiban formálta át a keresőmotorok működését. „A Google ma már nem csak azt elemzi, hogy mit írunk be, hanem azt is, hogy miért. Ez a kontextuális megértés sokkal relevánsabb, személyre szabottabb találatokat eredményez, ami a tartalomgyártástól a technikai SEO-ig minden területre kihat” – emeli ki Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője. Varju János a Data & Tech üzletág vezetője hozzáteszi: a Google újítása, az AI Overview (AIO), már összefoglaló formában jeleníti meg a válaszokat az organikus találatok fölött. Ez a megoldás növeli a keresések számát, de csökkenti az átkattintások arányát, különösen az információszerzésre irányuló tartalmak esetében. Ez az AI organikus teljesítményre gyakorolt legfőbb hatása, amit „szétválás” jelenségeként is említenek. „Az átkattintási arány azért csökken, mert sok felhasználó már az AIO összefoglalókból tájékozódik. Ugyanakkor a brandelt kulcsszavakra érkező forgalom növekedése újfajta láthatóságot jelent, még ha a konverziós arány alacsonyabb is” – hangsúlyozza a szakértő.

Kik profitálnak az AI-forradalomból?

Várhatóan azok a cégek járnak jól a jövőben, amelyek gyorsan adaptálódnak és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek. „Az e-kereskedelmi vállalatok, a szolgáltató szektor és a komplex szolgáltatás kínáló B2B cégek tudják leginkább kihasználni az AI-ban rejlő lehetőségeket a pontosabb célzás és személyre szabott kommunikáció révén” – véli Bakóczy Bence. Varju János hozzáteszi: „Az erős, hiteles márkák előnyben részesülnek az AI keresőkben. Azok a cégek, amelyek strukturált, kérdés-válasz alapú tartalmat, statisztikákat és saját adatokat kínálnak, könnyebben bekerülnek az AI által generált válaszokba.”

A Google jövője: AI ügynökök és új metrikák

A Google fejlesztései egyértelműen az AI mélyebb integrációját célozzák. A cél az, hogy a hirdetési folyamatot teljesen automatizálják, a hirdetőknek pedig csak a stratégiai inputokat kelljen megadniuk. Az Intren szakértői rámutatnak: A Google folyamatosan fejleszti az AI alapú keresési élményt az AI Overview (AIO) és az AI Mode bevezetésével – Magyarországon október 8-án vezették be – , ami a Geminivel egy interaktív, csevegő alapú keresést tesz lehetővé. Készülnek arra, hogy a jövőben az AI ügynökök kommunikáljanak egymással (Agent 2 Agent protocol) és egy közös AI nyelv jöjjön létre (Model context protocol). Ezen felül a Google ígérete szerint még idén új AI Overview-t figyelő metrikákat vezet be a Search Console-ba.

Felkészülés az AI-álló jövőre

Az AI által kiváltott változások szektor specifikusak: az információszerzésre épülő iparágakban (pénzügy, biztosítás, telekommunikáció, utazás) már most érezhető a hatás, de rövid időn belül minden szektort elérnek. A versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek új szemléletre van szükségük. Bakóczy Bence szerint az integrált digitális stratégia, az organikus és fizetett csatornák összehangolása, valamint a saját adatok (pl. CRM) hatékony felhasználása kulcsfontosságú. „Mi abban segítjük ügyfeleinket, hogy rugalmas, AI-vezérelt kampánystratégiákat építsünk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz” – összegez az INTREN szakértője. Varju János hozzáteszi: a brandépítés, a tartalmi kiválóság és a technikai optimalizálás elengedhetetlen – ez pedig egy mindset váltást is igényel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss