Csaknem hét évvel az egységes uniós hálózatsemlegességi szabályozás hatályba lépése után végérvényesen búcsút intenek a magyarországi mobilszolgáltatók a tematikus korlátlan adatopcióknak, melyeket a szakma csak „nullás díjszabás” ajánlatoknak hív az angol zero rate kifejezés alapján.
A jogalkotó és a tagállami szakhatóságok hosszú éveken keresztül küzdöttek a valóban semleges tartalomkezelésért, a helyzet összetettségét pedig jól jelzi, hogy a mai napig vita tárgya, hogy a zero rate opciók kinyírása valójában előnyös vagy hátrányos következményekkel jár az előfizetőkre nézve.
A nullás díjszabást tartalmazó ajánlatok lényege leegyszerűsítve, hogy a többségében még ma is korlátos mobiladat-forgalom adatforgalmi limitét bizonyos típusú forgalomra (ez lehet egy bizonyos protokoll, netán egy adott alkalmazás által generált forgalom) nem vonatkoztatja. Az ilyen és ehhez hasonló „engedmények” csaknem egy évtizede jelen vannak hazánkban is, illetve Magyarországra az opciókat kikezdő jogi eljárások kapcsán is erős reflektorfény vetült.
A magyar precedens
Az Európai Unió Bírósága elé 2017-ben került ügyben a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország gyakorlata kapcsán mondta ki 2020 szeptemberében az EUB, hogy a szolgáltató jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és MyMusic tarifaopcióknál. Lényeges szempont, hogy a bíróság a konkrét ügyben azt a gyakorlatot nyilvánította jogszerűtlennek, hogy ezeknél az opcióknál azután is elérhetővé váltak a partneralkalmazások, hogy a havi általános adatkeret kimerült.
A fenti ítéletet követően, illetve esetenként már azt megelőzően a szolgáltatók úgy változtatták meg a zero rate csomagokat, hogy azok az általános adatkeret kimerüléséig biztosítottak csak korlátlan forgalmat a megjelölt alkalmazások és tartalomtípusok számára. Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor 2021-ben német bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások során ezt a gyakorlatot is jogellenesnek nyilvánította, vagyis a Telenort érintő ítélethez képest is szigorúbb döntést hozott.
Ez utóbbi ítéletre válaszul újította meg iránymutatását június közepén a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC, melynek egyik kulcseleme, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.
Az események innentől felgyorsultak, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárást folytatott az ügyben, és az ősszel határozatban kötelezte a három érintett mobilszolgáltatót (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone), hogy az ajánlatok értékesítését fejezzék be legkésőbb 2022. november 15-ig. Tehát ettől az időponttól már sem új előfizető nem szerződhetett, sem pedig meglévő előfizető nem módosíthatott zero rate-csomagra vagy konstrukcióra.
„Azoknál az előfizetőknél, akik már használnak valamilyen zero ratinget tartalmazó csomagot vagy opciót, a szolgáltatóknak 2023. március 31-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a szerződéseket módosítsák vagy megszűntessék.”
-nyilatkozták lapunknak az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán.
Tehát az előfizetők legkésőbb addig a dátumig használhatják az ilyen ajánlatokat, amíg a szolgáltatójuk nem lép. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szerződéseket fel kellene mondani. Várhatóan a meglévő szerződések módosítása lesz a leggyakoribb megoldás, egyoldalú vagy kétoldalú módosítással – vélik a hatóságnál.
A hazai szolgáltatók kínálatában eltérő mértékben vannak, illetve voltak jelen nullás díjszabású opciók, körkérdésünk alapján ezeket a hatóság határozatának megfelelően mindegyik szolgáltató kivezeti kínálatából legkésőbb a megjelölt határidőig.
„A Yettel mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, így ennek a változtatásnak eleget téve alakítja át kínált szolgáltatásait. A Yettel azon ügyfeleit, akit érint a változás, a szolgáltató közvetlenül értesíti.”
-mondták el lapunknak a Yettelnél.
A Yettel számára a nullás díjszabás kötelező érvényű eltörlése talán a legkomolyabb érvágás az összes operátor közül, mivel a szolgáltató saját tévés platformja, a Yettel TV által generált forgalom a legtöbb tarifa esetében ki volt nullázva – hogy mi lesz ezt követően, az egyelőre nem teljesen világos, alighanem a cég jövőre esedékes, megújuló tévés platformjával jelentősen változni fog a szolgáltatás struktúrája és igénybe vételi feltételei is.
Szintén használt hasonló nullás opciót saját mobilos tévés platformja, a Telekom TV Go esetében a Magyar Telekom, mely évek óta az adatcsomagjaiba integrálta a zero rate opciókat. Ezek a hatóság határozata értelmében jövő márciusig éppúgy eltűnnek, mint a versenytársaknál.
„A Magyar Telekom az NMHH határozatának megfelelve 2023. márciusától kivezeti a mobil adatkeretet saját tartalmukkal nem csökkentő alkalmazásokat lehetővé tevő szolgáltatások és tematikus opciók igénybevételének lehetőségét. Előfizetőinket a kötelező értesítésen (2023. januárjában küldésre kerülő számlavégi üzenet) túl több platformunkon tervezzük elérni, illetve tájékoztatni, hogy a változás mindenkinek a lehető legzökkenőmentesebb legyen.”
-mondták el lapunknak a szolgáltatónál.
A Vodafone-nál szintén egyes díjcsomagok integrált részét képezték az ún. Pass adatopciók hosszú ideig, melyeket a szolgáltató a hatósági döntés értelmében már az ősszel kivezetett a kínálatból, illetve jövő márciusig a meglévő ügyfeleknek is búcsút kell mondaniuk ezeknek az opcióknak.
„A Vodafone Magyarország kínálatában a Vodafone Pass tematikus szolgáltatásait érinti a kivezetés, tehát a Social Pass-t, a Connect Pass-t, az EU Video Pass-t, a Navigation Pass-t és a Music Pass csomagokat, amelyek már csupán a meglévő előfizetők számára elérhetők. A kivezetéssel kapcsolatos intézkedésekről és információkról a Vodafone minden érintett ügyfelet időben tájékoztatott illetve tájékoztat.”
-hívták fel a figyelmet a szolgáltatónál.
Minden bit egyenlő
A nullás díjszabású ajánlatok kivezetése a BEREC új ajánlásának megjelenését követően élénk vitát váltott ki szakmai és előfizetői berkekben egyaránt. A semleges internet elkötelezett hívei szerint a zero rate opciókkal kapcsolatos kiskapuk bezárása végre megteremti a 2016-os EU-s jogszabály eredeti jogalkotói szándéka szerinti piaci körülményeket, vagyis amikor minden internetes forgalom egyenlő és nincs semmilyen önkényes különbségtétel egyik-másik platform által generált internetes forgalom között.
A szolgáltatók részéről korábban ugyanakkor többször hangoztatott érv, hogy a nullás díjszabás valójában egy nyílt rendszer, ahhoz – amennyiben adottak a megfelelő technikai feltételek – bármilyen platform vagy applikáció csatlakozhat, akik között nem válogat üzleti érdekek mentén az operátor.
Ez az érv azonban két komoly sebből is vérzik. Egyrészt mindez proaktív hozzáállást feltételez a platformtulajdonosok részéről, ami egy Magyarországhoz hasonló kis ország szempontjából egyáltalán nem életszerű. Azaz meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy egy Netflixhez vagy Discordhoz netán Twitch-hez hasonló szolgáltató magától megkeresné a magyar operátorokat azért, hogy a hálózati forgalmára nullás díjszabás legyen érvényes.
Másrészt nehéz elhinni az üzleti érdekek teljes száműzését a képletből, különösen, miután a szolgáltatók egyes, integrált ajánlatainál a nullás díjszabás kiemelt megkülönböztető erővel, ezzel versenyelőnnyel bírt. Nem beszélve arról, hogy egy teljesen transzparens rendszerben a Yettel például a Telekom kérésére nullás díjszabás alá kellett volna vegye a Telekom TV Go-t, míg a Telekomnak ugyanezt kellett volna tennie a Yettel TV-vel, ami könnyen belátható, hogy teljesen képtelen helyzet egy olyan szinten versengő piacon, mint a távközlés.
És mi lesz az előfizetővel?
Végül, de nem utolsósorban vitákat generált az is, hogy a nullás díjszabás kivezetésével mekkora hátrány éri – éri-e egyáltalán – az ügyfeleket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zero rate opciók piaci bevezetésekor a mobilnet-ellátottság és mobilnet-használat (beleértve a gigabájtonkénti adatforgalom fajlagos árát) egészen más szinten volt, mint napjainkban.
Így míg az előző évtizedek közepét jellemző tarifaszerkezeteknél – az integrált mobilnet-keretet, mint elsődleges szempontot figyelembe véve – releváns lehetett például egy chatprogramok forgalmát kinullázó opció, addig mára ezek a csomagok szinte kivétel nélkül okafogyottá váltak, miután jelenleg nincs már a szolgáltatók kínálatában 3 GB-nál kisebb havi adatkeretet nyújtó konstrukció, a teljes korlátlanságot biztosító díjcsomagok pedig egyre több előfizető számára elérhetők.
„A nullás díjszabású ajánlatok kínálatban szerepeltetése tehát az évek során nem csak jogszabálysértőnek bizonyultak, hanem a relevanciájukat is elvesztették, illetve az operátorok és az over-the-top szolgáltatók viszonya is átalakult az elmúlt évek során, különösen a koronavírus-járvány kezdete óta.”
Így ma már végképp elképzelhetetlen, hogy egy magyar szolgáltató nullás díjszabású ajánlatba tegyen egy olyan, óriási adatforgalmat generáló platformot, mint amilyen például a Netflix – helyette a távközlési cégek azért lobbiznak, hogy ezek a cégek a fair share jegyében járuljanak hozzá a megnövekedett adatforgalom elvezetésével járó fejlesztési és karbantartási költségekhez, vagyis fizessenek, ha el akarják juttatni tartalmaikat az előfizetőknek.
Ebben az ügyben a mindent eldöntő végső állásfoglalást szintén az EU mondhatja ki, valamikor jövő tavasszal.
