Connect with us
Hirdetés

Okoseszközök

A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára

A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.

A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

Z generáció és a diákok: a technológia motorjai

A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”

Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.

A MI használata a mindennapokban

A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).

A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban ezekre: fordítás (53%), általános keresések (45%) és személyes kérdések megválaszolása (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”

MI: a holnap kihívása

„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is”

– mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

„A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”

Generációs különbségek a MI elfogadásában

A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Még letisztultabb felhasználói élményt hoz a One UI 8.5 bétaverziója

A Samsung bemutatja a One UI 8.5 bétaverzióját, amely megkönnyíti a kreatív tartalmak létrehozását és a biztonságos kapcsolattartást a vállalat okoseszközein.

A One UI 8.5 lehetővé teszi, hogy a felhasználók kevesebb erőfeszítéssel, hatékonyabban tudjanak dolgozni, és olyan frissítéseket hoz magával, amelyek tovább növelhetik a teljesítményt, megkönnyíthetik az eszközkezelést és fokozott biztonságot nyújthatnak.

One UI 8.5: Mit jelent a tartalomgyártásban?

A One UI 8.5 a tartalmak létrehozását és megosztását is jelentősen megkönnyítheti. A frissített Fotósegéddel[i] a felhasználók megszakítás nélkül generálhatnak új képeket. A funkciói lehetővé teszi, hogy folyamatosan szerkesszék a fényképeket, anélkül, hogy minden egyes változatot külön el kellene menteniük. Miután végeztek a módosításokkal, az összes változatot áttekinthetik a szerkesztési előzményekben és egyszerűen kiválaszthatják a kedvenceiket.

A megosztás is gördülékenyebb a Quick Share[ii] fejlesztéseinek köszönhetően, amely képes lehet felismerni a fotókon szereplő személyeket és felajánlja a közvetlen küldés lehetőségét a képekhez tartozó kontaktoknak.

Hogyan segíti a One UI 8.5 az eszközök közötti csatlakoztathatóságot?

Az új, eszközök közötti csatlakozást támogató funkciók megkönnyítik azok kezelését, legyen szó fájkezelésről, a hálózatmegosztásáról vagy a közeli eszközökkel való kommunikációról. A Hangközvetítés[iii] az Auracast segítségével egyszerű kommunikációt tesz lehetővé a közeli LE Audio technológiát támogató eszközökkel. A különböző médiaforrásokból származó hangok mellett a felhasználók mostantól a saját hangjukat is közvetíthetik Galaxy okostelefonjuk beépített mikrofonjával. Ez a megoldás kiválóan használható például túrákon vagy rendezvényeken.

A Tárhelymegosztás[iv] még gördülékenyebb felhasználói élményt biztosít a Galaxy ökoszisztémában azáltal, hogy más Galaxy eszközökön, például táblagépeken és PC-ken tárolt fájlokat közvetlenül a Saját fájlok alkalmazásban is elérhetővé tesz. Emellett lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más Samsung eszközökről, például a tévéjükről is hozzáférjenek az okostelefonjukon lévő fájlokhoz.

Hogyan maradnak védettek a Galaxy eszközök?

A One UI 8.5 tovább erősíti az eszközök védelmét, és könnyen áttekinthetővé teszi a biztonsági beállításokat. A Lopásvédelem biztosítja az okostelefonok és a rajtuk tárolt adatok biztonságát elvesztés vagy lopás esetén is. A rendszer automatikusan zárolja a képernyőt, ha egymás után túl sok sikertelen kísérlet történik a személyazonosság ujjlenyomatos, PIN-kódos vagy jelszó alapú ellenőrzésre. A Személyazonosság-ellenőrzés a korábbinál is több beállítást véd, így egy extra biztonsági szintet biztosít kritikus helyzetekben.

Elérhetőség

A One UI 8.5 bétaverziója december 8-tól válik elérhetővé a programban részt vevő országokban[v], elsőként a Galaxy S25 sorozat készülékein. A felhasználók a Samsung Members alkalmazáson keresztül jelentkezhetnek a programba.

 

[i] A Fotósegéd Generatív szerkesztés funkciójának használatához hálózati kapcsolat és Samsung-fiókba való bejelentkezés szükséges. A Generatív szerkesztéssel a fénykép mérete módosulhat, legfeljebb 12 MP-ig. A kép mentésekor látható vízjel kerül a képre, jelezve, hogy a kép mesterséges intelligencia használatával készült. A generált kép pontossága és hitelessége nem garantált. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[ii] Elérhető a One UI 2.1 vagy újabb és az Android Q vagy újabb operációs rendszerrel működő eszközökön. A Quick Share használatához Bluetooth Low Energy és WiFi kapcsolat is szükséges. A tényleges sebesség a készülékektől, a hálózat állapotától és a felhasználói környezettől függően eltérő lehet. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iii] Kizárólag a Galaxy S25 sorozat eszközein érhető el, beleértve a Galaxy S25, S25+ és S25 Ultra modelleket. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iv] A funkció használatához minden eszköznek ugyanazon Samsung-fiókba kell bejelentkeznie, illetve Wi-Fi és Bluetooth kapcsolat szükséges. A Tárhelymegosztás a One UI 7 vagy újabb verzióval és 5.15 vagy újabb kernel verzióval rendelkező Galaxy okostelefonokon és tableteken, valamint Galaxy Book2 vagy újabb (Intel) és Galaxy Book4 vagy újabb (Arm) modellekkel, valamint a 2025 után kiadott U8000 és újabb Samsung Smart TV modelleken érhető el. A funkciók elérhetősége régiótól és modelltől függően változhat. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[v] A bétaprogram Magyarországon nem lesz elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Több mint 5 ezer diák és pedagógus vallott: nem várt hatásai lettek az 1 éve bevezetett iskolai mobiltilalomnak

A 2024 szeptemberében bevezetett mobiltilalomtól sokan tartottak: számos diák csalódott volt és félt attól, hogy szükség esetén nem éri el szüleit.

Kiderült: a diákok véleménye azóta sokat változott, a szakképző intézményekben jelentősen javult a fegyelem, miközben a tantestületekben látványos generációs törésvonal rajzolódott ki. A Jójegy összesen több mint 5 ezer diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés eredményeiről.

 A Jójegy 2025 őszén készített felmérésben összesen 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt, így Magyarország talán legnagyobb, független vizsgálatává vált az iskolai mobilhasználatról. A válaszadó diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az iskolai oktatás sokszínűségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában és 16,1% általános iskolában tanul. Ez a minta lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyekben és figyelemben tapasztalható változások pontos feltérképezését. A válaszadó pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek. A technikumi tanárok aránya 27,1%-ot, a szakképzők tanárai 12,8%-ot, az általános iskolák tanárai 20,2%-ot, egyéb intézmények (pl. zeneiskola) oktatói pedig 5,9%-ot tett ki. Így a felmérés nemcsak a diákok, hanem a tantestületek tapasztalatait is kiegyensúlyozottan mutatja, ráadásul lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára egyaránt.

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform (KRPR.hu)

 

 Érzelmi hullámvasútra kerültek a diákok: nagyon kevesen örültek a mobiltilalomnak

A mobiltilalomhoz kapcsolódó rendelet bejelentését követően a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös volt, 6%-uk pedig szorongott. Mindössze 6% örült a változásnak, viszont a legtöbb diákot semlegesen érintett a szabályozás híre.

„Felmérésünkből kiderült az is, hogy a sokakban megjelent kezdeti düh nem öncélú volt. A legtöbb diák az órarendje miatt a Krétához és a szülői elérhetőséghez fűződő félelmét élte meg”

– mondta Mester Márk, a kutatást végző Jójegy társalapítója.

A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult el. Kiemelkedő volt a szociális felismerés a diákoknál: 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.

„Látványos eredmény, hogy a szünetekben visszatért a diákok közötti offline kommunikáció”

– emelte ki Mester Márk, aki hozzátette, hogy a digitális eszközöknek és lehetőségeknek is megvan ugyanakkor a megfelelő helye és szerepe, ráadásul az otthoni tanulásban is sokat segíthetnek.

Jelentős különbségek a tanulmányi eredményekben: a diákok negyede javított

A jegyek tekintetében szintén kimutatható volt a pozitív hatás, azonban intézménytípusonként érdemben eltérő eredmények születtek. A gimnáziumban tanulóknak csak 15-18%-a tapasztalt javulást, viszont technikumi és szakképző iskolákban tanulók esetén ez a szám nagyjából a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a, azaz közel negyede érezte, hogy a tiltás pozitív irányba mozdított a tanulmányi eredményén. Ezzel szemben mindössze 5,8%-a tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de itt is jelentős. A diákok harmada, egész pontosan 36,4%-a figyelt jobban, de csak 20,6% lett aktívabb szóban az órákon.

„A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető”

– tette hozzá a Jójegy társalapítója.

Nem a közösségimédia-felületek hiányoznak leginkább a diákoknak

A diákok több mint fele (54%-a) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17%-kal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15%-kal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8%-kal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.

„Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«”

– hangsúlyozta Mester Márk.

A Jójegy alapítói – bal oldalt Nyiri Donát és jobb oldalt Mester Márk (KRPR.hu)

A tanárok háromnegyede bevonná a diákokat is a szabályok kialakításába

A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3%-uk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9%-a szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34%-uk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8%-uk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.

„A több mint 10 éve tanító pedagógusok inkább a szigorú, mobiltelefont leadós módszert támogatják. Ezzel szemben a fiatalabb, 2-5 éve tanítók közül sokan nyitottak lennének a rugalmasabb megoldásokra. Sokan kifejtették az órai mobiltelefon-használat előnyeit, amikor az a tanítás szerves részévé válik, mint például a Kahoot vagy AI-eszközök használatakor. Ez a megoszlás a tantestületekben élesen kirajzolódott, de egyértelmű volt, hogy a diákok bevonása a szabályok kialakításába 75%-uk szerint előnyös lenne”

– mondta a Jójegy társalapítója.

 A mobiltelefonok és a megfelelő digitális eszközök az iskolán kívül érdemben segíthetnek

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform, amely a megújult érettségi követelményekhez és a központi felvételihez igazodó digitális tananyagokat, animált videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációt kínál. Alapítói a népszerű, közel félmillió feliratkozóval rendelkező Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói is. A startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. Mivel kínálatukban a középiskolai felvételire és az érettségire felkészítő modulok egyaránt megtalálhatóak, így a Jójegy több éven át komplex tananyagokkal támogathatja a diákok tanulmányait, középiskolai felvételire készüléstől, egészen az érettségi letételéig.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget

A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.

Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.

Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is.  Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”

– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.

A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”

Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.

  • Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
  • Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
  • Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
  • Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
  • Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.

„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”

– hangsúlyozza Váczi Dániel.

Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon

Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.

A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete

Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.

„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”

– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.

https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk 

Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.

Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a  marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”

– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.

https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss