Okoseszközök
A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára
A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.
A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.
Z generáció és a diákok: a technológia motorjai
A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”
Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI
A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.
A MI használata a mindennapokban
A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).
A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban ezekre: fordítás (53%), általános keresések (45%) és személyes kérdések megválaszolása (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.
A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása
A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”
MI: a holnap kihívása
„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is”
– mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.
„A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”
Generációs különbségek a MI elfogadásában
A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Így lehet a beléptetés az otthon digitális infrastruktúrájának része
Az okosotthonról sokáig főként a világítás vagy a fűtés automatikus szabályozása jutott eszünkbe. Ma azonban az otthonautomatizálás már jóval több területre is kiterjed, és egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely tovább egyszerűsíti a mindennapi életünket. Az egyik ilyen terület az ingatlan bejáratának okosítása. Ide tartozik a kertkapu és a garázsajtó vezérlése is. A kapunyitás ma már nemcsak távirányítóval történhet, hanem mobiltelefonról, időzített beállításokkal, jogosultságok alapján, sőt más automatizmusokhoz kapcsolva is vezérelhető.
Így válik a kapu az okosotthon részévé
A modern kapu- és garázsajtó-automatizálási megoldásoknak ma már túl kell mutatniuk a puszta nyitáson és záráson. Az is fontos, hogy a használat nyomon követhető és szabályozható legyen, egyértelműsítve, hogy ki, milyen eszközzel és milyen jogosultsággal használhatja a rendszert.
Ennek érdekében több elem kapcsolódik össze:
- maga a kapu vagy garázsajtó,
- a működtetésért felelős motor,
- a vezérlés,
- és az elérési pontok, például a távirányító, a mobilalkalmazás, a fali kapcsoló vagy egyéb beléptetőmodul.
Egy jól felépített rendszernél alapvető, hogy a felhasználó visszajelzést kapjon a kapu aktuális állapotáról. Egy távolról vezérelt kapunál vagy garázsajtónál ugyanis tudnunk kell, hogy zárva van, nyitva maradt, éppen mozgásban van, vagy hibajelzést küld.
Hogyan kapcsolódik a kapu a digitális megoldásokhoz?
A gyakorlatban két tipikus megoldással találkozunk. Az egyik, hogy a kapu vagy a garázsajtó integrálódik a meglévő okosotthon-platformba, így egy központi felületről kezelhető a világítással, a riasztóval vagy a kamerarendszerrel együtt. A másik, hogy a vezérlést a kapumotor saját alkalmazása biztosítja, és ezen keresztül érjük el a nyitást, a zárást, az értesítéseket és a hozzáférések kezelését.
Az első esetben minden egy központi okosotthon platformról kezelhető, a másodikban pedig a kapu külön felületen, kifejezetten erre a célra kialakított alkalmazásban érhető el. Bármelyik megoldást választjuk, fontos, hogy a működés ne függjön kizárólag internetkapcsolattól vagy felhőszolgáltatástól. Különösen lényeges, hogy a biztonsági funkciók, például a fotocellák, a vészleállítás és a végállásérzékelés akkor is működjenek, ha a hálózat vagy az alkalmazás átmenetileg nem érhető el. Ehhez azonban nemcsak megfelelő vezérlésre, hanem megbízható műszaki háttérre is szükség van. A modern okosotthon-rendszerek alapvető részét képezi egy megbízható kapunyitó automatika, amely nemcsak kényelmes belépést biztosít, hanem a fizikai biztonság szempontjából is fontos szerepet tölt be. Erre épülhetnek rá azok a digitális funkciók is, amelyek a napi használatot átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik.
A korszerű rendszerek a vezérlés mellett állapotinformációt is adnak. A végállásjelzők és érzékelők segítségével pontosan követhető, hogy a kapu nyitva vagy zárva van. Így értesítést is küldhet, ha például a kapu hosszabb ideig nyitva marad. Ez különösen hasznos lehet olyan ingatlanoknál, ahol a beléptetés napi szinten több személyt is érint, és nem mindig ugyanaz a felhasználó nyitja vagy zárja a kaput.
Mitől biztonságos egy kapunyitó rendszer?
A kapunyitók többsége rádiójelekkel működik, ezért a biztonság kérdése különösen fontos. A régebbi megoldások gyakran fix kódot használnak. Ez nagyobb kockázatot jelenthet, mert az illetéktelen hozzáférés elleni védelem korlátozottabb. A korszerű megoldások ezzel szemben gördülőkódos technológiát alkalmaznak. Ilyenkor minden nyitáskor új kód jön létre, amelyet a vezérlés csak egyszer fogad el. Ez azt jelenti, hogy egy korábban rögzített jel egyszerű másolása vagy visszajátszása önmagában már nem elegendő a kapu kinyitásához.
Fontos a hozzáférések kezelése is. Ha egy távirányító elveszik, azt törölni kell a vezérlésből. A mobiltelefonos vezérlésnél pedig a felhasználói jogosultságok könnyen módosíthatók vagy visszavonhatók. Ez különösen akkor előnyös, ha nem egyetlen személy kezeli a kaput, hanem több családtag, dolgozó vagy egyéb szolgáltató is hozzáférhet.
Ha a kapuvezérlés hálózatra kapcsolódik, az informatikai biztonságra is figyelni kell. Az erős jelszavak, a kétlépcsős azonosítás és a rendszeres frissítések segítenek csökkenteni az esetleges visszaélések kockázatát.
Amikor a kapu nem okoz fennakadást
A kapunyitó rendszerek hosszú távú működéséhez megfelelő műszaki kialakítás és folyamatos karbantartás szükséges. A motor kiválasztásánál figyelembe kell venni a kapu típusát, méretét, súlyát, a használat gyakoriságát, a nyitás módját és a környezeti terhelést is. Nem elég a megfelelő teljesítményű motor kiválasztása: a mechanikai elemek pontos beállítása, a sín, a görgők vagy a rugózás állapota, valamint a biztonsági érzékelők helyes elhelyezése ugyanúgy meghatározza a megbízható működést. Más hajtás szükséges például egy könnyű lakossági kapuhoz, mint egy nagyobb, intenzíven használt tolókapuhoz vagy szekcionált garázsajtóhoz.
A digitális vezérlés ebben is segítséget nyújthat. A rendszer naplózhatja az eseményeket, és jelezheti, ha működés közben rendellenességet érzékel. Ez nemcsak a hibák korai felismerését segíti, hanem a karbantartás tervezésében is támogatást adhat.
Okos kapu, nagyobb biztonság
A kapu és a garázsajtó automatizálásánál ma már nem az a fő kérdés, hogy elérhető-e a mobilos vezérlés, hanem az, hogy a rendszer mennyire átgondolt. A jól működő beléptetésben a vezérlés, a biztonsági elemek és a hozzáférések kezelése szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a rendszerben a megbízható kapunyitó automatika is fontos szerepet kap.
Egy modern okosotthonban a beléptetés más rendszerekkel is összehangolható, így a technológia a mindennapi rutin részeként működik. Például amikor valaki este hazaér autóval, a kapu nyitásával együtt felkapcsolódhat a kerti világítás, a garázsajtó kinyílhat, a riasztó pedig automatikusan a megfelelő üzemmódba válthat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Okos kiegészítők régi autókba – Így tedd modernebbé a verdát!
Egy szeretett, de korosodó autónak sajátos karaktere és lelke van, amit egy mai, szoftverekkel teletömött modell ritkán tud reprodukálni. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a mindennapi használat során egyre több olyan kényelmi és biztonsági funkció hiányzik belőlük, amelyeket ma már alapvető elvárásnak tekintünk. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés nem hagyja magára a klasszikus vasak kedvelőit, hiszen néhány tudatosan megválasztott kiegészítővel egy idősebb autó is képes lehet felzárkózni a modern kor digitális elvárásaihoz.
A cél: élmény és nyugalom
Amikor az utastér modernizálásáról gondolkodunk, valójában egy zökkenőmentes ökoszisztémát szeretnénk létrehozni, ahol a telefonunk és az autónk egységet alkot. A legtöbb régebbi modellben a hangrendszer még a CD-k vagy kazetták világában ragadt, de egy apró Bluetooth adapter segítségével pillanatok alatt megoldható a vezeték nélküli zenehallgatás és a kihangosítás. Amennyiben az autó rendelkezik AUX bemenettel, a hangminőség meglepően tiszta maradhat, míg régebbi típusoknál az FM transzmitterek jelenthetnek áthidaló megoldást a streaming szolgáltatások eléréséhez.
Az igazi áttörést azonban az utólag beépíthető, intelligens fejegységek jelentik, amelyek integrálják az Apple CarPlay vagy Android Auto interfészeket. Egy ilyen fejlesztéssel a műszerfal központi elemévé válik a valós idejű navigáció és a hangvezérlés, ami nemcsak kényelmesebbé, hanem a telefon nyomkodásának visszaszorításával biztonságosabbá is teszi a közlekedést. A szakszerű beszerelésnél fontos ügyelni a kábelezés rejtett elvezetésére, hogy a modern technika ne törje meg az autó eredeti belső esztétikáját.
Adatáramlás és vizuális asszisztencia
A modernizálás másik fontos pillére a látótér és az autó belső diagnosztikájának bővítése. A digitális kijelzők, például az OBD2 portra csatlakoztatható HUD eszközök olyan adatokat is képesek a vezető látóterébe vetíteni, mint a pontos fogyasztás, a motorhőmérséklet vagy a különböző hibakódok. Ezzel a megoldással olyan információkhoz juthatunk hozzá menet közben, amelyek korábban csak a szervizben, komolyabb műszeres vizsgálat során váltak elérhetővé, így hamarabb felismerhetjük az esetleges műszaki rendellenességeket.
A tolatókamerák és parkolóradarok utólagos felszerelése szintén látványos ugrást jelent a használhatóságban, különösen a rosszabb kilátással rendelkező kupék vagy régebbi szedánok esetében. A technológia ma már lehetővé teszi, hogy ne kelljen szétfúrni a lökhárítót vagy a műszerfalat, hiszen léteznek rendszámtábla-keretbe integrált kamerák és a belső visszapillantó tükörbe rejtett monitorok is. Ezek a finom fejlesztések észrevétlenül simulnak bele az autó környezetébe, miközben nagyvárosi környezetben jelentősen csökkentik a parkolásból adódó stresszt.
Biztonsági technológiák és a kényelem új szintje
A prevenció és a váratlan helyzetekre való felkészülés az okosítás egyik legpraktikusabb oldala. A külső guminyomás-ellenőrző szenzorok segítségével folyamatosan monitorozhatjuk az abroncsok állapotát, ami segít megelőzni a lassú defektből adódó baleseteket és az egyenetlen kopást. Emellett a hordozható, akkumulátoros indítássegítők és kompresszorok olyan multifunkciós eszközökké váltak, amelyek power bankként is funkcionálnak, így a lemerült akkumulátor vagy egy kisebb nyomásvesztés már nem jelenthet áthidalhatatlan akadályt egy hosszabb utazás során.
A technológiai felzárkózás lényege a kényelem maximalizálása, és mi lehetne kényelmesebb annál, mint amikor egy váratlan gumihiba esetén nem a koszos emelővel kell bajlódnunk az út szélén, hanem egy helyszíni defektjavítás szolgáltatást igénybe véve, az utastérben várjuk meg a szakszerű segítséget. Ez a szemléletmód ötvözi a klasszikus autózás szeretetét a modern, szolgáltatásalapú megoldásokkal, ahol a cél már nem a mechanikai küzdelem, hanem a biztonságos és elegáns célba érés.
A stílusos és funkcionális frissítés irányelvei
A kiegészítők kiválasztásakor érdemes a mértéktartásra törekedni, hogy az autó ne váljon kusza kábelrengeteggé vagy egy túlzsúfolt elektronikai szaküzlet bemutatótermévé. A legjobb fejlesztések azok, amelyek funkciót adnak a térnek: egy stabil, mágneses telefontartó vagy egy korrektül rögzített fedélzeti kamera nemcsak hasznos, de segít rendet tartani a vezetői környezetben is. Fontos szabály, hogy semmilyen utólagos kijelző vagy tartókonzol nem akadályozhatja a kilátást, és nem zavarhatja a gyári kezelőszervek elérését.
Egy jól átgondolt frissítéssel a régi autó nem veszíti el a lelkét, csupán képessé válik arra, hogy a tulajdonosa ne érezze hátrányban magát a legújabb modellek mellett sem. A technológiai tuning lényege a harmonikus illeszkedés, ahol az okos megoldások csendben teszik a dolgukat a háttérben, miközben a sofőrnek nincs más dolga, mint élvezni a klasszikus vezetési élményt és a modern kényelem biztonságát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket.
Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.
Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

Mesterséges intelligenciával generált illusztráció
A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.
A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%).
Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI-orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon
-
Okoseszközök2 hét ago
A vivo bejelentette részvételét az MWC 2026 kiállításon: bemutatja az új csúcskategóriás X300 Ultra modellt
-
Szórakozás2 hét ago
NVIDIA vagy AMD videókártya? Előnyök, hátrányok és döntési szempontok






