Okoseszközök

A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára

A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.

A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

Z generáció és a diákok: a technológia motorjai

A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”

Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.

A MI használata a mindennapokban

A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).

A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban ezekre: fordítás (53%), általános keresések (45%) és személyes kérdések megválaszolása (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”

MI: a holnap kihívása

„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is”

– mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

„A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”

Generációs különbségek a MI elfogadásában

A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:felmérés intelligencia magyarok mesterséges

Up Next

Újgenerációs termékekkel érkezik szeptemberben a piacvezető viselhető okoseszköz-gyártó

Don't Miss

Az új The Premiere 9 és The Premiere 7 projektorok a Samsung legmodernebb lézertechnológiáját hozzák el otthonunkba

Okoseszközök

Számos innovációs díjjal ismerték el az LG-t a CES 2025 bírái

A legjobb innovációknak járó díjakból hármat is kiérdemeltek a vállalat új termékei

Számos elismerést érdemelt ki az LG Electronics (LG) a CES^® 2025 innovációs díjátadón technológiai és dizájnmegoldásaiért. A vállalat csúcskatagóriás életmód-megoldásai több mint 20 elismerést, köztük három rangos, a kiállítás legjobb innovációinak járó Best of Innovation díjat kaptak.

A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai szakkiállítása, a CES mögött álló amerikai Szórakoztatóelektronikai Szövetség (Consumer Technology Association, CTA) minden évben egy innovációs díjprogram (CES Innovation Award program) keretében, számos eszköz- és technológiai kategóriában ismeri el az év legújítóbb fogyasztói termékeit és szolgáltatásait.

Az LG díjainak hosszú listája – köztük három Best of Innovation díjjal – jól szemlélteti a vállalat elkötelezettségét a formatervezés és a technológiai innovációk iránt. Az LG megoldásait több kategóriában is díjazták, többek között a Mesterséges intelligencia (AI), a Háztartási gépek, a Gaming és eSport, a Képalkotás, a Videokijelzők, a Számítógépes hardverek és alkatrészek, az Okosvárosok és a Kiberbiztonság kategóriákban.

A 2025. januári CES kiállítás díjazott LG eszközei közül a vállalat OLED TV termékkategóriája érdemelte ki a legtöbb elismerést összesen hat innovációs díjjal, köztük egy Best of Innovation elismeréssel a Videokijelzők kategóriájában. Ezzel 2025 immár a harmadik év, hogy az LG OLED televíziói a Best of Innovation címmel büszkélkedhetnek. Az LG OLED TV-k 2013-as debütálásuk óta minden évben legalább egy CES Innovációs Díjat nyertek, ez pedig tovább erősíti a termékek prémium tévépiacon betöltött domináns szerepét.

Az LG webOS okostévé-platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási üzletágának egyik sarokköve –, a Kiberbiztonság kategóriában kapott innovációs díjat. Az LG „Affectionate Intelligence” mesterségesintelligencia-alapú okosotthon-hubjai szintén elismerésben részesültek a díjátadón. Ezek a fejlett eszközök a vállalat „AI Home” koncepciójának példái: új felhasználói értéket nyújtanak a vásárlóknak, és jelentős előrelépést jelentenek az intelligens otthonok kialakításában.

Az önállóan közlekedő AI Home Hub, amely mind a Mesterséges intelligencia, mind az Okosotthon kategóriában innovációs díjat nyert, multimodális érzékelési képességekkel rendelkezik, amelyek integrálják a hang- és képfelismerést. Az LG ThinQ ON, a generatív AI-jal működtetett AI okosotthon-hub szintén kiérdemelte a CES innovációs díját. Az AI Home „agyaként” működő LG ThinQ ON éjjel-nappal zökkenőmentes kapcsolatot tart fenn az otthoni készülékek és IoT-eszközök között.

Az LG UltraGear™ OLED Gaming Monitor három díjat is elnyert, köztük a Gaming & eSport kategória legjobb innovációja díját, valamint a Képalkotás kategória innovációs elismerését. Ez a fejlett monitor egyesíti az OLED technológia nyújtotta kivételes képminőséget a játékosokra szabott, optimalizált képmegjelenítési funkciókat.

Az UltraGear™ OLED Gaming Monitor mellett más innovatív LG termékek is díjat kaptak, köztük az LG gram Pro 2-in-1, az LG MyView Smart Monitor, az LG UltraFine monitor és az LG CineBeam projektor is, ami jól szemlélteti a vállalat kiemelkedő szerepét a különféle termékkategóriákban.

A 2025-ös CES kiállítás díjazott LG termékeinek teljes listáját január 5-én, az esemény alatt jelenti be a vállalat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Melody of Europe: Szimfónia született Európa mobilhálózati adataiból

A Deutsche Telekom szakértői Európa tíz országának aggregált, anonimizált mobilhálózati adataiból komponáltak zenét a mesterséges intelligencia bevonásával. Az úttörő megoldás nyomán – amelynek előképét tavaly Budapesten alkották meg – Európa fővárosainak sokszínű, mégis összecsengő lüktetése kapott zenei formát, újszerű módon megjelenítve és hallhatóvá téve azt a szerves kapcsolatot, amely a Telekom hálózatain keresztül az embereket szerte Európában összeköti. A Melody of Europe premierjére november 27-én került sor Berlinben.

A Melody of Europe a Deutsche Telekom egyik leginnovatívabb projektje: egyedi és kreatív módon teszi hallhatóvá az európai emberek életritmusát és a köztük lévő kapcsolatot a digitalizáció és a művészet eszközeivel. A kezdeményezés egyszerre demonstrálja a digitális szolgáltató technológiai vezető szerepét, a zene közösségteremtő erejét, és azt az új korszakot, amelyben az adat, mint az egyik legfontosabb gazdasági-társadalmi erőforrás jelenik meg.

„Mindig izgalmas, amikor ember és gép közös alkotásából formabontó, mégis élvezetes eredmény születik. A Melody of Europe egyrészt a kreativitás, a művészet és a technológia összekapcsolódását testesíti meg, ugyanakkor elkötelezettségünket is tükrözi emberek, közösségek összekapcsolása iránt a kontinens minden szegletében.” – hangsúlyozta Dominique Leroy a Deutsche Telekom igazgatósági tagja.

A projektben használt aggregált és anonim forgalmi adatok mögött a Deutsche Telekom kiterjedt, országokon átívelő telekommunikációs hálózata áll. A vállalatcsoport folyamatosan fejleszti hálózati infrastruktúráját annak érdekében, hogy stabil és gyors felhasználói élményt biztosítson ügyfelei számára. A Magyar Telekom gigabit-képes optikai hálózatához több mint 1 millió ügyfél kapcsolódik, az 5G kültéri lefedettség országosan elérte a 71,8%-ot. A határokon túlra kitekintve, a tíz Németországon kívüli európai leányvállalat szolgáltatási területén jelenleg a lakosság 72%-a fér hozzá az 5G-hez, és ez a szám a következő három évben várhatóan 95%-ra fog emelkedni. Németországban pedig ma már a lakosság 98%-a rendelkezik 5G-hozzáféréssel.

Ezek a hálózati kompetenciák tették lehetővé a Melody of Europe projekt megvalósítását is: a Deutsche Telekom Csoport adatokkal foglalkozó szakértői Balázs András Data Tribe Lead vezetésével, valamint Janosov Milánnal, nemzetközileg elismert adattudóssal együttműködve 109 milliárd mobil távközlési aktivitást (hívás, SMS, cellaváltás, mobil-adat használat) alakítottak anonim adatsorrá, majd zenei kompozícióvá a mesterséges intelligencia közreműködésével. A munka során a forgalom intenzitásának időbeli alakulását hangjegyekké transzformálták, egy egyszerű szabályt követve: a magasabb intenzitás magasabb hangot jelent. Az így kapott hanganyagot egy, kiterjedt klasszikus zenei ismeretanyaggal rendelkező AI alapú szoftver dolgozta fel. Az eredmény egy olyan zenemű lett, amely tükrözi Európa ritmusát, ezért kapta a Melody of Europe címet. „Az adat a szenvedélyem, és éppen ezért izgalmas volt részese lenni annak a folyamatnak, amely az absztrakt információkat kézzelfogható, érzelmileg rezonáló élménnyé alakította. A Melody of Europe egyedülálló példája annak, hogyan állhat szinergiában az emberi szakértelem és az AI képessége egy egyedi és jelentőségteljes projekt létrehozásában” – mondta Janosov Milan.

„Berlin egyik külső kerületében üzemelő mobil cella generálta adathalmaz és egy kottán elhelyezett hangjegy viszonya? Talán elsőre nincs összefüggés. Éppen ezért izgalmas számomra, hogy az AI segítségével, új szemlélettel megmutassuk az adatokban rejlő határtalan lehetőségeket, különösen akkor, ha komplex, több területet lefedő óriási adatmennyiségről van szó.” – egészítette ki Balázs András.

A dallam illusztrációjaként elkészült egy generatív művészeti alkotás is, amely a fővárosok nevezetességeinek 3D-s modelljeit dolgozta fel a zene képi aláfestéseként Hayk Zakoyan médiaművész munkája nyomán. A digitális videó azt az érzetet kelti, mintha a néző az Európa-térképen áramló adatok folyamán utazná körbe Európa nevezetességeit.

Érdekesség, hogy a rendhagyó zenei kísérlet magyar gyökerekkel rendelkezik. Az előképe tavaly született meg Budapesten, a Magyar Telekom szakértői és Janosov Milán együttműködése nyomán, akik három és fél millió SIM kártya anonim és aggregált adatait hanggá komponálva alkották meg a főváros dallamát Budapest 150. születésnapja előtt tisztelegve.

A Melody of Europe premierjére november 27-én került sor Berlinben MISS vio-LINE és DJ Carter közreműködésével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Robotokkal segíti a hatékonyabb oktatást a Yettel

Kiterjeszti robotika-oktatás kezdeményezését a mobiltársaság, ingyenes robotkészletekre pályázhatnak az iskolák

Megkezdődött a felkészülési és jelentkezési időszak a 2024/2025-ös ProSuli robotikaversenyre. A mára országos jelentőségű, nemzetközi versenyrészvételt is kínáló eseménysorozatra új iskolák és robotikacsapatok jelentkezését is várják. Az újoncokat és kezdő csapatokat online oktatóanyaggal és konzultációs lehetőséggel segítik a szervezők, illetve nyílt pályázatot indítanak az iskoláknak ingyenesen megszerezhető LEGO robotkészletekre.

A robotika játékos formája és könnyű elsajátíthatósága révén szinte azonnali sikerélményt nyújt mind a diákok, mind a tanárok számára. Számos olyan készséget és képességet fejleszt a diákokban, amit a tanulók hasznosítani tudnak a klasszikus oktatási rend során más tantárgyaknál is, a résztvevő pedagógusoknak pedig motiváló, hogy új, izgalmas eszközökkel képesek lekötni a gyerekek figyelmét. Bár a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli a korábbi években csupán kiegészítő tevékenységként kínálta az iskoláknak a robotikaoktatást, ennek ellenére a ProSuli robotika az elmúlt három évben az egyik legnagyobb szereplőjévé vált a hazai robotikaversenyeknek: a 2024 tavaszán rendezett versenytalálkozón már az ország minden tájáról érkezve 46 csapat (92 diák és 40 kísérőtanár) mérte össze tudását.

ProSuli robotika 2.0, magasabb szintre emelve

A mostani, 2024/2025-ös tanévben a ProSuli tanárképzési és biztonságos internet oktatási tevékenysége mellett kiemelt szerepet kap a robotikaoktatás is: az eddigi egyszeri éves versenykoncepciót egy komplett, egész tanévet átívelő, koordinált felkészülés és egy regionális, majd országos versenysorozat váltja fel.

A versenysorozat egy őszi-téli jelentkezési és felzárkózási időszakkal kezdődik, ahol a ProSuli robotikában jártas iskolák mellett új intézmények, csapatok jelentkezését is várják, illetve ebben az időszakban pályázhatnak az intézmények ingyenes robotkészletre is. A felkészülést ingyenesen elérhető oktató videósorozattal és konzultációs lehetőséggel támogatják a szervezők. Ezt követően egy tavaszi regionális selejtező és elődöntő sorozat veszi kezdetét. Az itt sikeresen szereplő csapatok vehetnek részt a 2025 májusára tervezett ProSuli Robotika Országos Döntőn. Ezen a döntőn a nyertes csapat megkapja ‘az év legjobbja’ címet, illetve jutalma, hogy iskoláját és Magyarországot képviselve részt vehet a rangos Robotex International nemzetközi robotikaversenyen, ahol más országok diákcsapataival nemzetközi porondon is összemérhetik tudásukat.

A robotika további bővítésével a program célja, hogy minél több iskola és diák számára elérhetővé tegye ezt az innovatív, készségfejlesztő lehetőséget, valamint, hogy a diákok játékos formában gazdagodjanak új készségekkel és hasznos technológiai tudással. Az őszi-téli felkészülési időszak egy nyitóeseménnyel indult a Yettel székházban, ahol az érdeklődő pedagógusokkal már megkezdődhetett a felkészülés az idei versenyekre. Az eseményen 46 új és már robotika-tapasztalattal rendelkező iskola közel 60 pedagógusa ismerhette meg a kidolgozott versenykoncepciót és vettek részt kezdő és haladó workshopokon, amelyek csapataikat a versenyben való sikeres részvételben segíthetik.

Pályázat indul az ingyenes robotkészletekért

A ProSuli a felkészüléshez eszközökkel is segíti azokat az intézményeket, amelyek még nem rendelkeznek robotikakészlettel, ezzel lehetőséget biztosít a diákoknak és a tanároknak az önálló felkészülés megkezdésére. Az ingyenesen megszerezhető robotkészletekért az alábbi linken lehet pályázni minden Magyarországon működő közoktatási intézménynek, függetlenül attól, hogy tagja-e a ProSuli programnak.

Az eszközök mellett bármely csapat számára elérhető online alapozó tananyagot is biztosítanak a szervezők, amely a prosuli.webuni.hu felületen érhető el. A nyolc epizódból álló videós tananyag bemutatja a robotika alapjait, és segít megtenni az első lépéseket akár teljesen kezdő versenyzők számára is.

„A robotikaoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő szakembereinek képzésében, de egyáltalán nem csak informatikai szempontból: a projektalapú megközelítés révén a diákok valós problémákkal szembesülnek, melyekre csapatmunkában kell ötletelniük és projektalapú szemlélettel kell megoldást találniuk; ezt kidolgozni, bemutatni és megélni az eredményeket. Ez a fajta gondolkodásmód és tapasztalat különösen értékes a gyerekek számára a tanulmányaik korszerű teljesítésében és hosszabb távon is, amikor kilépnek a munkaerőpiacra.” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.