Okoseszközök
A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára
A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.
A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.
Z generáció és a diákok: a technológia motorjai
A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”
Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI
A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.
A MI használata a mindennapokban
A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).
A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban ezekre: fordítás (53%), általános keresések (45%) és személyes kérdések megválaszolása (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.
A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása
A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”
MI: a holnap kihívása
„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is”
– mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.
„A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”
Generációs különbségek a MI elfogadásában
A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
Bár a magyarok leggyakrabban akkor telefonálnak, ha sürgős ügyről van szó, a bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából.
Pedig a válaszadók többségével előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten, ahol a félreértéseket erősítheti a hangsúlyok hiánya vagy az eltérő emoji-használat – legyen szó lájkról, mosolygófejről vagy bohócról. A mobiltársaság legújabb kampányában most arra mutat rá, hogy vannak olyan helyzetek, amikor érdemes a pötyögés helyett inkább telefont ragadni.
A Yettel friss reprezentatív felmérésében[1] a magyarok kapcsolattartási szokásait vizsgálta. Sürgős esetben még mindig a telefon az első: 10-ből 8 magyar ilyenkor automatikusan a hívást választja. A bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet: míg az 54 év felettiek kétharmada jellemzően ilyenkor is telefonál, a 26 év alattiaknak ez már csak a felére igaz, negyedük pedig inkább üzenetben beszéli meg.
Ugyancsak nem egyeznek az elképzelések a találkozók és a munkahelyi egyeztetések esetén: míg a 26 év alattiak inkább üzenetet írnak, a többi korosztály szívesebben csörgeti meg a másikat. A “boldog születésnapot” hívások viszont általánosan átkerültek az online térbe: köszöntéskor a magyarok fele inkább üzenetet ír és csak negyedük telefonál. Szintén elmondható, hogy a sürgős eseteket leszámítva a fiatalok egyre kevésbé szeretnek telefonálni, helyette az írásos kommunikációt preferálják.
Ezek idegesítik leginkább a magyarokat
Az ellentéteket magyarázhatja, hogy a generációk sok esetben eltérően értelmezik a szöveges üzenetek jelentését. Konfliktus, sértődés a megkérdezettek körében gyakrabban fordult elő írásban, mint hangalapú beszélgetéskor. Emellett a válaszadók közül többen éltek meg időveszteséget akkor, ha le kellett írni az üzenetet, és a kitöltők közel kétharmadával előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten.
És hogy mi bosszantja a válaszadókat az írásbeli kommunikáció során? Szinte mindenkit zavarnak a helyesírási hibák (84%), de ugyancsak frusztráló a túl sok emoji használata (70%) vagy épp az írásjelek hiánya (75%). Ez utóbbi kevésbé izgatja a Z generációsokat, az idősebb korosztályoknak viszont csak a negyede-ötöde tud eltekinteni ettől. A túl sok emoji a férfiakat a nőknél jobban irritálja (78% vs 62%).
Fenyegető lájkok, passzív-agresszív mosolygófejek
A Yettel kutatása szerint a hangulatjelek használata továbbra is gyakori konfliktusforrás: az eredmények alapján a magyarok több mint fele bizonyos emojikat nem szívesen használ, mert félreérthető a jelentése, és 43 százalékukkal előfordult már, hogy nem értette egy hangulatjel jelentését.
A kutatás vizsgálta azt is, hogyan viszonyulnak a generációk a legnépszerűbb emojikhoz. Az egyik leginkább megosztó továbbra is a lájk jel, amit 10-ből 7 magyar szokott használni, de ez már csak 10-ből 4 Z generációsra igaz. A különbséget indokolhatja, hogy a legfiatalabbak több mint harmadát zavarja ez a jel, miközben a 45 év felettieket általánosan egyáltalán nem. Ugyancsak a nőket jobban idegesíti a felfelé mutató hüvelykujj, mint a férfiakat.
Hasonlóan megosztó a mosolygófej is: míg a 26 év alattiak közel fele használja ezt az emojit, a 36 év felettiekre ez jobban jellemző. A legfiatalabb korosztály harmada szerint sokan félreértik a jelentését, míg ez a 45 évnél idősebbeknél fel sem merül. Népszerű még a sírva nevetős emoji, a sírós hangulatjel pedig a sztereotípiákat erősítve inkább a nőknél jelenik meg (71%), mint a férfiaknál (46%). Van pár olyan emotikon, ami csak a fiatal felnőttek kommunikációjában fordul elő: ilyen a koponya, a kés és a bohóc is.
A felmérés vizsgálta azt is, hogy az egyes korosztályok milyen jelentést tulajdonítanak az egyes hangulatjeleknek. Míg a lájkot a 45 év felettiek 80 százaléka inkább pozitívan értelmezi, a 26 év alattiaknak kevesebb, mint a fele gondolja ugyanezt. Ezzel szemben a klasszikus mosolygófejet a fiatal korosztály harmada gondolja inkább negatívnak, míg szinte senki sem így használja 45 év felett. A késnek (69%) negatív jelentést tulajdonít a többség, míg a sírva nevető inkább (70%) pozitív. A bohócot inkább negatív konnotációval használják a fiatalok az idősebbekhez képest.
„Ma már egy mosoly, egy lájk vagy akár egy mondat végére tett pont is önálló jelentéssel bír a digitális kommunikációban, miközben ezek értelmezése generációnként és személyenként is eltérhet. Az országos kutatásunk azt mutatja, hogy az egy-egy karakternek vagy hangulatjelnek tulajdonított jelentőség felértékelődött, a mögöttes szándék azonban gyakran félrecsúszik. Ilyen helyzetekben egy telefonbeszélgetés sokkal több információt hordoz: a hangsúlyok, a reakciók és az érzelmi árnyalatok is segítenek elkerülni a félreértéseket”
– mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.
A felmérés rámutatott tehát, hogy a telefonos beszélgetés sok esetben hatékonyabb alternatívát jelent az írásos üzenetküldéssel szemben, különösen bonyolultabb vagy érzékenyebb témák esetén. A kutatás eredményeire és a hétköznapi kommunikációs helyzetekre reagálva a Yettel most olyan konstrukciót kínál, amely megkönnyíti a hangalapú kapcsolattartást azokban a szituációkban, amikor az írásos üzenetek félreérthetők lehetnek, egyes csomagoknál 6 hónapra kínál díjmentes, korlátlan belföldi beszélgetési lehetőséget. Az érintett ajánlatok részletei a szolgáltató honlapján érhetők el 2026. június 30-ig: https://www.yettel.hu/prime-tarifa
[1] A kutatás 800 fő online megkérdezésével zajlott 2026. április 9. és 13. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió és településtípus szerint. (Impetus Research)
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!
A halogatás és az ebből fakadó iskolai stressz egyre inkább érintheti a tizenéveseket Magyarországon is. Az alfa és a Z generáció tagjai azonban már dolgoznak a megoldáson a saját eszközeikkel – ahogy ez a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívásából is kiderült.
A 2026-os Megoldások a holnapért döntősei bebizonyították, hogy a mesterséges intelligencia és a közösségi gondoskodás válaszokat adhat a modern kor legégetőbb problémáira: a dobogó legfelső fokán végzett FocusFlow csapat például AI-alapú tanulástámogatással forradalmasítaná a diákok mindennapjait.
A Megoldások a holnapért kihívás 2026-os döntője ismét bebizonyította, hogy a fiatalok nemcsak érzékenyek a környezetük problémáira, de bátran nyúlnak a legmodernebb technológiai eszközökhöz is azok megoldásához. A verseny hatodik évadában a Fenntartható megoldások, Az egészség jövője és a Változás a sport erejével témákban hoztak újításokat a diákok, a döntősök pedig szakértő mentorok segítségével csiszolták projektjeiket a fináléra.
A zsűri idén a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a megalapozottság, valamint a kommunikáció és az együttműködés szempontjai alapján választotta ki a legjobbakat. A CEU-n tartott döntőn végül a Lauder Javne Iskola FocusFlow csapata, Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu állhatott a dobogó legfelső fokára, akik AI-alapú időmenedzsment alkalmazásukkal a diákok tanulási folyamatainak támogatását, valamint a halogatás leküzdését tűzték ki célul a stressz csökkentése és a hatékonyabb iskolai munka érdekében. A fiúk, elmondásuk szerint a kihívás során váltak egyre motiváltabbá, megtapasztalva a közösség és a workshopok élményét, valamint a nagyszerű mentori támogatást, amelyek mind hozzátettek a sikerükhöz. Ahogy fogalmaztak, szeretnék megragadni ezt a motivációt, nagy terveik vannak: folytatják a projektjüket, és minél előbb elérhető alkalmazássá szeretnék tenni győztes megoldásukat.
A második helyezést a Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Terepőrök, csapata, Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell érdemelte ki fenntarthatósági projektjével – egy olyan okos, háti permetezőre szerelhető eszközzel, amely precíziós adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá és – kevesebb vegyszer felhasználásával – környezetkímélőbbé az invazív növények elleni küzdelmet. Gábor és Marcell számára a kihívás motiváló erejét az jelentette, hogy új ismeretségeket, barátságokat köthettek, és úgy látják, akár üzleti lehetőségeket is megnyithat előttük a Megoldások a holnapért.
A bronzérem a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium Motipad csapatához, Dinnyés Istvánhoz és Héjjas Mártonhoz került, akik a közösségi padokra olcsón előállítható, egyszerű hangszórókat telepítenének, amelyekkel idős embereket kötnének össze, akár érdeklődési kör alapján, azért, hogy egymás történeteiből, tapasztalataiból erőt meríthessenek. István és Márton hisznek abban, hogy az azonosulás egy létező motivációs erő, erre épül ez a kezdeményezés. A csapat, kutatásai nyomán már két konkrét helyszínt is talált, ahová telepíthetné megoldását, a kecskeméti önkormányzat is támogatja a projektjüket, a későbbiekben pedig további városok vezetőségeit keresnék meg Magyarországon.
A dobogósokon túl a finálé mezőnyét további figyelemreméltó és előremutató projektek színesítették. A mentális egészség területén a debreceni ENM Trió egy zajcsökkentett, újrahasznosított pihenőkabinnal, a „NyugiBoxszal” teremtene csendes szigetet az iskolai folyosókon, míg a siófoki LogicLab csapata játékos logikai feladatokkal küzdene az AI okozta „kognitív lustaság” ellen. Az egészségtudatosságot tűzte zászlajára a Somogyi Kids csapata is, akik közösségépítő kártyajátékkal tanítanák társaikat a helyes táplálkozásra. A fenntarthatóság és az edukáció metszetében a budapesti STEAMFlow alkotott maradandót egy élményalapú, építhető tanulási eszközzel, a biztonságos közlekedés jövőjét pedig a székesfehérvári CherryBomb csapata alapozná meg, akik humorral és vizuális ingerekkel tanító KRESZ-applikációval tennék biztonságosabbá az e-rollerezést.
A döntőn részt vevő csapatok munkája tükrözi a modern kor kihívásait, legyen szó mentális egyensúlyról, környezetvédelemről vagy a közösségi elszigeteltség feloldásáról. A nyertes csapatok tagjai, tanáraik és az őket nevező intézmények összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket, ám a kihívás ennél sokkal többet ad: egy olyan szakmai és közösségi élményt, amely a résztvevőket számos jövőálló ismerettel vértezheti fel, és akár a holnapunk innovátoraivá is formálhatja.
„A gyerekekkel az intertemporális döntésekről is beszélgettünk egy jövőkutató workshop keretében. Ezek azok a döntések, amelyeket ma hozunk meg, de az eredményük holnap vagy akár évekkel később születik meg. Ez a verseny pont az ilyen döntésekről szól. A fiatalok azonosítanak egy problémát, majd megoldást keresnek rá: utánajárnak, tanulmányokat olvasnak, aztán bemutatják nekünk a válaszaikat az adott társadalmi kérdésre. Az ilyen gyerekekből, diákokból lesznek olyan felnőttek, akik aktívan alakítják a jövőjüket, a jövőnket”
– mondja Dr. Meskó Bertalan, a kihívás fővédnöke, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője.
A 2026-os évad döntője ismét megmutatta, hogy a technológia akkor a leghatékonyabb, ha emberséggel és empátiával párosul, és a győztes projektek nem csupán szoftverek vagy mechanikai megoldások, hanem valódi válaszok korunk égető kérdéseire.
„Az idei kihívás ismét rámutatott arra a hatalmas erőre, amely a fiatalokban rejlik: nemcsak ötleteik vannak, egy ilyen verseny során olyan képességekben is nagyot erősödnek, mint az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a kitartás. A csapatok nem csupán egy problémára találtak választ, hanem bebizonyították, hogy képesek közösségben gondolkodni és rendszerszinten közelíteni a megoldásokhoz. Szuper látni, hogyan válnak ezek a diákok a jövő tudatos, empatikus formálóivá, akik a technológiát a társadalmi jó szolgálatába állítják”
– fogalmazott Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.
„Minden évben különleges élmény látni azt a fejlődési utat, amelyet a diákok a program során bejárnak. Fontos tanulság lehet, hogy a technológia, például az AI ereje akkor válhat valódi értékké, ha egy jó cél és őszinte tenni akarás vezérli. Látva a csapatok elkötelezettségét és a megoldásaik mögött meghúzódó mély empátiát, nemcsak a szakmai teljesítményükre lehetünk büszkék, hanem arra a szemléletmódra is, amellyel a jövő problémáihoz állnak: érzékenységgel és tettvággyal”
– mondta Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyarország kommunikációs vezetője.
A Megoldások a holnapért kihívás 2010-es globális indulása óta már több millió fiatalt inspirált arra, hogy a problémákra ne kihívásként, hanem megoldandó feladatként tekintsenek. A 2026-os évaddal tovább bővült ez az inspiráló, globális közösség, és az alfa és Z generáció tagjai újabb megerősítést kaphattak arról, hogy a jövőt már ma, közös gondolkodással alakíthatják.
További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
Az okostelefonos fotózás és videózás technológiai határainak kitolására és professzionális tartalomgyártásra fejlesztett vivo X300 Ultra mostantól Magyarországon is elérhető: bevezető ajánlattal válik széles körben megvásárolhatóvá a hazai piacon.
Az X300 Ultra nem egyszerűen egy új csúcskategóriás okostelefon: egy olyan integrált képalkotó és videós platform, amely a professzionális workflow-khoz igazodva közelíti egymáshoz a mobil- és filmes eszközök világát. A modell minden hátsó kameráján támogatja a több gyújtótávolságon elérhető 4K 120 fps videórögzítést 10 bites színmélységgel, Log és Dolby Vision formátumban.
Ez nemcsak látványos felvételeket jelent, hanem olyan dinamikatartományt és színinformációt, amely utómunka során is nagy mozgásteret biztosít. A Pro Video mód a hagyományos filmkamerák logikáját hozza el mobilra: manuális expozíciókezelés, színprofilok, valamint egyedi 3D LUT előnézet támogatása segíti a tudatos képalkotást. A rendszer kompatibilis az ACES workflow-val, így a rögzített anyagok közvetlenül illeszthetők professzionális utómunka-környezetbe. A többkamerás rendszer egységes szín- és dinamikakezelést biztosít a különböző látószögek között, ami különösen fontos több snittből építkező videós tartalmaknál. A fejlett stabilizálás és mozgáskövető fókusztechnológia kézből is kontrollált, folyamatos felvételeket tesz lehetővé, míg a négymikrofonos hangrendszer tiszta, irányított hangrögzítést biztosít.
Szilárd alapok a professzionális alkotáshoz
A ZEISS Master Lenses objektívkészlet (14 mm, 35 mm, 85 mm) és a 200 megapixeles telefotó rendszer együttese széles kreatív mozgásteret kínál. A nagy fényáteresztésű optikai elemek, a ZEISS T* bevonat és a multispektrális szenzorral támogatott feldolgozás együttesen gondoskodnak a pontos színvisszaadásról és a részletgazdag eredményről, még komplex fényviszonyok között is. A dedikált képalkotó chip és az optimalizált feldolgozási pipeline biztosítja, hogy a nagy mennyiségű képi információ valós időben, stabil minőségben kerüljön feldolgozásra.
Moduláris rendszer alkotóknak
Az X300 Ultra egyik legfontosabb eleme a kiegészítő ökoszisztéma, amely a készüléket egy valódi produkciós eszközzé bővíti. A vivo ZEISS Telephoto Extender Gen 2 Ultra akár 400 mm-es ekvivalens gyújtótávolságot biztosít, új dimenziót nyitva a nagy hatótávolságú felvételekben. A professzionális camera cage rendszer kétkezes markolattal stabil tartást kínál hosszabb felvételek során is, miközben dedikált fizikai vezérlőgombok segítik a gyors és precíz beállításokat. A beépített hűtőrendszer nagy terhelés mellett is fenntartja az optimális teljesítményt. Az External Lens Expansion Frame kompatibilitást biztosít a bővítő optikákkal, így a rendszer rugalmasan alakítható különböző forgatási helyzetekhez. A hazai piacon is elérhető az X300 Ultra Master Kit (photography kit, fotóstáska, 100 W-os gyorstöltő és cage), valamint különálló photography kit és a vivo SmallRig Pro Video Rig, amelyek professzionális rögzítési és stabilizálási lehetőségeket kínálnak.
Teljesítmény és üzemidő intenzív használatra
A Snapdragon® 8 Elite Gen 5 platform és a dedikált képalkotó chip nagy számítási teljesítményt biztosít a valós idejű feldolgozáshoz. A 6600 mAh kapacitású akkumulátor 100 W-os vezetékes és 40 W-os vezeték nélküli gyorstöltéssel, valamint fejlett hőmenedzsmenttel támogatja a hosszabb felvételi sessionöket is.
Elérhetőség és ajánlat
A készülék 6,82 hüvelykes, 2,5D-s lapos kijelzővel rendelkezik. Mindössze 232 g súllyal és 8,49 mm vastagsággal, 1TB/16GB tárhellyel, Sztyeppe Zöld és Vulkán Fekete árnyalatokban elérhető.
Bevezető ajánlat keretein belül a vivo hivatalos webshopján X300 Ultra okostelefon vásárlása esetén 50% kedvezmény jár a kompatibilis kiegészítőire, mint a videós készlet (Pro Video Rig Készlet, ajánlott fogyasztói ára 199.900 HUF) a fotós készlet (Grip + Lens + Tripod, értéke 239.900 HUF), a fotóstáska (értéke 39.900 HUF) és a 100W-os gyorstöltő (értéke 27.900 HUF). A készülékhez 3 év garancia, 12 hónap kijelzővédelem és 5 év akkumulátor-garancia érvényesíthető.
A vivo X300 Ultra ajánlott fogyasztói ára 799.900 Ft. A bevezető ajánlat 2026. április 24-től a készlet erejéig érhető el, az alábbi oldalon: https://vivo-official.com/hu/products/x300-ultra
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
28% kieső fókuszidő, 30%-os teljesítményromlás – ideje újragondolni az irodát
-
Egészség2 hét ago
Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai
-
Szórakozás2 hét ago
Ingyenes VW kiállítás az Allee-ban
-
Egészség2 hét ago
A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?
-
Ipar2 hét ago
Additív gyártás 2026: ipari fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Az ipari intelligencia alkalmazása
-
Gazdaság2 hét ago
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
-
Ipar2 hét ago
A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez









