Connect with us

Tippek

A kérdés, amire senki sem tudja a választ: Béreljünk, vagy inkább vásároljunk

Megfelelő futamidő és kondíciók választásával akár olcsóbb lehet egy átlagos lakás megvásárlása, mintha ugyanazt az ingatlant bérelnénk – derült ki az Otthon Centrum felméréséből.

A lakásvásárláshoz azonban a legtöbb esetben jelentős önrészre és hitelre van szükség.

Aki néhány év távlatában tervez, annak előnyösebb a bérlés, ám az albérletárak jelentős mérséklődése nem várható.

Régi vita, hogy mi éri meg jobban, lakást bérelni vagy vásárolni? Azt, hogy kinek mi felel meg a leginkább, számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb viszonyszám az, amelyik azt mutatja, hogy a jövedelem hány százalékát fordítja egy háztartás lakhatásra.

A KSH napokban közzétett legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 249 800 forint volt. A statisztikai hivatal adatai szerint ez 11,3%-kos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági előrejelzések szerint a trend folytatódhat: a keresetek várhatóan ennél valamivel szerényebb, de azért növekvő pályára állnak a következő évben is. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak növekedésének üteme valamelyest lassult a piacon, igaz, ez csak az előző évek szárnyalásához képest jelent lassulást. A bérleti díjak korábban tapasztalható növekedése akkora volt, hogy a kimutatható átlagbér-növekedés is csak némileg tompítja a különbséget.

Az Eurostat számításai szerint a megélhetés biztonságát veszélyezteti, ha egy háztartás jövedelmének több, mint 40%-át fordítja lakhatásra. A legjobban fizető szektorokban 400-450 ezres havi fizetést alapul véve ez 160-180 ezer forintos kiadást jelent rezsivel együtt, míg a legalacsonyabban fizetett szektorban 64 ezer forint. Ez a szint már egyértelműen a lélektani határ: az efölött vállalt lakhatási költség életminőség romlással járhat. A lehetőségek és az elvárások szinkronba hozása alapvető jelentőségű. A legjobban fizető ágazatok a pénzügyi, az informatikai és az energetikai szektor, míg a legkevesebbet a közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók keresik.

De nem csak a szakmák, hanem a régiók szerint is nagy különbségek alakultak ki a jövedelmekben: Budapesten az országos átlag felett, míg Szabolcsban, Békésben és Nógrádban fővárosi alatt van az átlagkereset.

Az albérletek árai minden nagyvárosban emelkedtek az elmúlt évben. Az Otthon Centrum adatai szerint jelenleg Budapesten egy egyszobás lakást átlagosan havi 108 ezer és 122 ezer forint között lehet bérelni. Nagyon nem mindegy a bérlemény elhelyezkedése, a külső kerületekhez képest jelentősen drágább a belvárosban bérbe vett lakás. A vidéki nagyvárosokban már 76 ezer forinttól elérhető egy kis garzon.

Az árak meredeken emelkednek a bérlemény méretének növekedésével párhuzamosan: egy másfél, kétszobás lakás havi bérleti díja 130 és 170 ezer forint közé pozícionálható a fővárosban, de ehhez 20-30 ezer forintos rezsi párosul, így a lakhatás költsége 160-200 ezer forint havonta. Egy kétkeresős háztartás 400-500 ezer forintból gazdálkodva nagyjából a 40%-os határon van, ha ennyit fizet a lakhatásáért.

Vidéken ennél kedvezőbb az árszint, 100 ezerért lehet másfél-két szobás lakást bérelni, de ott a nettó átlagkereset is alacsonyabb a budapestinél.

Jellemző albérletárak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban
Hol Típus Kiadási átlagár
Belváros tégla egy szobás 122 500
tégla másfél-két szobás 165 223
tégla két és fél-három szobás 235 341
Buda tégla egy szobás 119 267
tégla másfél-két szobás 149 705
tégla két és fél-három szobás 246 379
Külpest tégla egy szobás 107 900
tégla másfél-két szobás 131 042
tégla két és fél-három szobás 216 000
Vidéki nagyvárosok tégla egy szobás 75 909
tégla másfél-két szobás 95 455
tégla két és fél-három szobás 119 545

 (forrás: Otthon Centrum)

A magas albérleti díjak a kereslet-kínálat viszonyával magyarázhatók: jelenleg jóval többen költöznének albérletbe, mint ahány lakás kiadó. Ezért az árak jelentős csökkenésére nem lehet számítani. Ugyan jelentős számú lakás áll üresen, ám a tulajdonosok egyéb megfontolások miatt nem kívánják az ingatlant bevezetni a piacra. A lakástörvény módosítása, a bérbeadók biztonságérzetének megerősítése, a megfelelő garanciarendszer kialakítása segíthetné elő, hogy a piacra kerüljenek ezek a ma még üresen álló, magántulajdonban lévő lakások. Ez a változás akár megállíthatná az albérleti díjak növekedését.

 Az egyetemekhez tartozó kollégiumi férőhelyek szűkös számára reagált az albérletpiac. Az egyetemisták, főiskolások körében népszerűvé vált a közös lakásbérlés: egy 2-3 szobás lakás rezsivel 280-300 ezerért elérhető Budapesten, de ez az összeg 4-5 részre oszlik, így egy főre 60-75 ezer forint jut havonta. Vidéken ennél olcsóbban is találni ekkora ingatlant. A közös együttélés ezzel együtt sok kihívást jelent, nem csupán a bérlemény árában, de a közös tereken is osztozni kell a bérlőknek.

 Kérdés persze, hogy mi éri meg jobban, a vásárlás vagy a bérlés?

 „Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

 „Megtévesztő lehet az első ránézésre kedvezőnek tűnő lakásvásárlási opció. Amíg az albérlethez elég letenni egy-két havi kauciót, addig a hitellel terhelt lakásvásárláshoz jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálogra) van szükség. A hitel futamideje 20-30 év, kis túlzással élethosszig tart, míg az albérletet keresők túlnyomó többsége csak néhány évre tervez.”

Tippek

Tillát is megtalálták a netes csalók!

Az internetes csalásokról, a közösségi média és az online tér veszélyeiről, illetve a saját megelőzési módszereiről is nyilatkozott a műsorvezető, aki mellett több híresség is csatlakozott a Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs kampányához.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében tovább növekedett a netes banki átverések száma. Az első negyedéves számok, azaz a közel 57 ezer sikeresen elkövetett átverés tovább emelkedett, így összesen már több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak a csalók idén.

Óvatossággal milliókat lehet spórolni

A műsorvezető-filmrendező maga is vált már netes csalás áldozatává, tavaly ősszel például a Propaganda című műsorának Facebook-oldalát törték fel.

„A személyes profilom, adataim és pénzem eddig szerencsésen megúszta, de a műsorom Facebook-oldalát feltörték. Azóta sem tudjuk, miért, valószínűleg azt gondolták, találnak hozzárendelt bankkártyát…”

– mesélte Tilla, akinek végül nem is sikerült visszanyernie az elveszett felületet.

Világszerte öt és fél milliárd, Európában pedig közel 747 millió felhasználója van a világhálónak, és egyre többen vásárolnak valamilyen formában hirdetést vagy termékeket, nagyon sok helyen megadva a bankkártyaadataikat. Fontos, hogy ebben az esetben fokozottan figyeljünk a fizetési limitekre és – Tillához hasonlóan – ahol csak lehet, használjunk kétfaktoros hitelesítést.

Végeláthatatlan harc a “kamu-Tillákkal”

A TV2 műsorvezetője szerint a közösségi média azért különösen veszélyes, mert nemcsak a személyes, hanem pénzügyi adataink is illetéktelen kezekbe kerülhetnek, akár egyetlen rossz kattintással. Elmondta, hogy folyamatosan találkozik gyanús üzenetekkel és kamuprofilokkal, amelyek hamis termékekre hívják fel a figyelmet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a felhasználók felismerjék ezeket a csapdákat, kockázatos linkeket és üzeneteket. Tilla olyannyira óvatos, hogy az ismeretlenektől érkező leveleket, emaileket inkább meg sem nyitja, hiszen úgy véli, az online térben mindenki magáért felel.

Közszereplő lévén azonban más kihívásokkal is szembe találja magát: a személyével visszaélő, nevében a legkülönbözőbb termékeket népszerűsítő csalók őt is megtalálták.

„Szerintem nincs olyan ismert ember, akinek a személyével még ne éltek volna vissza, velem is számtalanszor előfordult, hogy kamuprofil árult valamit a nevemben. Ez nagyon egyszerű, hiszen csak leszednek egy fotót az internetről, és onnantól kezdve árulsz kenőcsöt, gyógyteát, fogyasztóport. Ezzel nem olyan könnyű mit kezdeni, mert általában nincs valós személy az ilyen weboldalak mögött, ráadásul legtöbbször mire eljut hozzám a hírük, általában néhány napon belül, addigra már meg sem találom őket, mert megsemmisítették a felületet. Valószínűleg ennyi idő pont elég lehet a kellő mennyiségű látogató eléréséhez és megkárosításához… Természetesen ha eljut hozzám a hír, azonnal cselekszem, de ha folyton ezeket vagy a posztok kommentszekcióit bújnám, azt nem tudnám ép ésszel sokáig bírni.”

Az ilyen eseteket úgy tudta eddig elkerülni, hogy közösségi oldalakon egyáltalán nem vásárol, és csak megbízható weboldalról rendel.

„Ha valamiért egy számomra új honlapról vásárolnék, akkor több oldalról is ellenőrzöm a hitelességét, a felhasználói visszajelzéseket, és ha lehet, utánvéttel kérem a csomagot, mert a virtuális kártya használatára egyelőre nem tudtam rászoktatni magamat, pedig nagyon hasznos!”

Legyünk felkészültek a netes csalók módszereiből!

Háromgyerekes apukaként Tilla arról is mesélt, hogy a fiait hogyan tudja felkészíteni egy olyan ingoványos, sokszor kiismerhetetlen terepre, mint az internet.

„Szerintem a gyerekekkel kapcsolatban soha semmi nem véd meg minket jobban, mint ha van egy nyílt kommunikáció, és egy családban mindig mindenről lehet beszélni, kérdezni. És ha megértik azt – és ez nem csak az internetre igaz -, hogy legyenek körültekintőek azzal, ha valaki kér vagy esetleg követel tőlük valamit, ha felismerik, hogy zsarolni akarják őket, akkor azt meg kell beszélni velük. A gyerekeknek is nagyon sokszor jól működik az ösztönük, nekünk, szülőknek azt kell elérnünk, hogy ha bármi zavaró, vagy félelmetes történik velük, a szexualitástól elkezdve a zsaroláson át a bántalmazásig, ha valaki valamit akar tőlük ott a neten, és ez nekik rossz, azt ne tartsák magukban, mondják el, mutassák meg. Szerintem az a legfontosabb, hogy kifejlődjön a gyerekekben a józan, normális értékítéletük.”

Hozzátette, nagyon sokan fordulnak hozzá segítségért, és elnézést kér azoktól, akik valóban rászorulnának, de a rengeteg csalási ügy miatt ő sem szokott az ilyen helyzetekbe belemenni.

„Ez egy nagyon szomorú dolog, hogy el kell döntened, kinek hihetsz és kinek nem, de bizony benne van a pakliban, hogy aki rászorulónak, elesettnek mutatja magát, az valójában egy álprofil mögé búvó csaló. Közben meg lebeszélni az embereket, hogy bárkinek segítsenek, az is szörnyű. Az AI térnyerése meg csak még tovább bonyolítja majd a helyzetet, ezért nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk a csalók módszereiből.”

A Médiaunió Alapítvány “A kulcs te vagy!” kampányának szakmai partnere a Magyar Bankszövetség és a KiberPajzs Program, amelyhez Tilla mellett Szabó Zsófi, Demeter Bence, Gelencsér Tímea, Görög Zita, Csonka András, Nagy Beni, Nagy Máté, Lakatos Levente és Gym Suleiman is csatlakozott nemrég.

Fotó credit: TV2


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Újgenerációs módszer a nyelvtanulás szolgálatában

A diákok számára ingyenes KRÉTA IFM alkalmazás segítségével a meglévő képességek is fejleszthetők

Nyelvet tanulni – bármely életkorban – kifejezetten jótékony és hatékony eszköz a kommunikáció fejlesztésére és a mentális egészség támogatására is. A nyelvtanulás azért is hasznos és fontos képesség, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosak és egészségesebbek legyünk!

„A nyelvtanulás során az agyunk rengeteg új információt dolgoz fel, ami a kognitív (megismerő, gondolkodáson alapuló) készségeket is erősíti. Segít a problémamegoldásban, a koncentrációban és a memóriánkat is karbantartja. Vagyis, ha többnyelvűek vagyunk az nemcsak a munkaerőpiacon előny, de az agyunkat is eddzük ezáltal”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes, a térítésmentesen elérhető KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul disszeminációs szakértője.

„A nyelvtanulóknak gyakran kell különbséget tenniük a nyelvi rendszerek között, ami egy új kihívás az agynak, szűrni kell, hogy milyen szabályt, milyen szót kell éppen használni, milyen lesz a mondatszerkezet. Mindez fejleszti a koncentrációt, javítja a fókuszálási képességeket is”

– emelte ki a KRÉTA IFM szakértője.

Tolerancia és multitasking

Gubáné Csánki Ágnes rámutatott arra, hogy a nyelvtanulás nem csupán szavak és nyelvtani szabályok elsajátításáról szól, hanem egy adott kultúra megértéséről is. Így új utakat nyithat meg az utazás, az irodalom és egyéb szabadidős tevékenységekhez is.

„A nyelvtanulás hozzájárul a kommunikáció, az empátia és a tolerancia fejlesztéséhez, amelyek a 21. században kulcsfontosságú készségek”

– tette hozzá.

A szakértő az alfa és Z generáció egyik különleges erősségének nevezte a multitasking képességét.

„Aki több nyelvet beszél, annak gyorsan kell váltania a nyelvi rendszerek között, ezt kódváltásnak is szokták nevezni, ami nagyfokú rugalmasságot igényel. A mai gyerekeknek ez nagyon nagy erőssége az előző generációkhoz képest. A nyelvtanulás fejleszti a végrehajtó funkciót, a tervezést, a szervezést, vagyis általa a multitasking képességek tovább javulhatnak.”

Gubáné Csánki Ágnes hozzátette, hogy a diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy igénybe vehetik a KRÉTA felületéről térítésmentesen elérhető applikációt, amely mindezen képességek fejlesztését szolgálja. A Modul több ezer rövid videót és leckét, játékos feladatokat tartalmaz, beszéltet, javítja a kiejtést, így élményt nyújtó nyelvtanulási lehetőséget biztosít mindenkinek.

“A nyelvtanulás tehát nemcsak az agyat tartja fitten, hanem segít az új lehetőségek felfedezésében és az életminőség javításában is. Mind emellett növeli az önbizalmat is, hiszen egy új nyelv elsajátítása kihívásokkal jár, ez növeli az önbecsülést is. És ki ne szeretne felnőttként, idősként is magabiztosabb, egészségesebb lenni?!”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért

Sok vállalat két fő kérdéssel küzd: Hogyan tudjuk kihasználni az AI és a generatív AI eszközöket kiberbiztonságunk érdekében? E mellett hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ugyanezek az eszközök több kockázatnak tegyenek ki minket, tehát fegyverként fordítsák őket ellenünk?

A Kyndryl egyrészt globálisan is felmérte a „2024 Kyndryl Readiness Report” – című jelentésében számos vállalat informatikai felkészültségét, másrészt megoldásokat javasol. A cég szerint öt alapvető stratégiával előzhetjük meg a potenciális kibertámadásokat.

  1. A Kibervédelem megerősítése

A Kyndryl teljes mértékben támogatja a mesterséges intelligencia (AI) felelős használatát. Az adatok hatékony kezelése, amelyekre ezek a modellek épülnek, alapvető fontosságú minden felelős AI gyakorlatban. A generatív AI eszközök kreatív keresőmotorokként működnek, amelyek új tartalmat, ötleteket és betekintéseket szintetizálnak egy nagy mennyiségű meglévő anyagon alapuló modell segítségével. Ezek a modellek azonban sebezhetővé tehetik az eszközöket a támadásokkal szemben.

Ezért az AI és a generatív AI bevezetésekor a kiberbiztonság területén az adatok kezelése kell, hogy az elsődleges prioritás legyen. Fontos a szigorú szabályozások bevezetése az adat-hozzáférés és -minőség terén kulcsfontosságú az adathamisítás vagy adatszivárgás kockázatának mérséklésére. A szervezetnek specifikus AI irányelveket is ki kell dolgoznia, amelyek illeszkednek az egyedi felhasználási esetekhez, ipari szabványokhoz és szabályozási követelményekhez.

Az innováció ezeknek az irányelveknek megfelelően működhet, ha a felelős használat alapelvei – mint például etikai normák, előítélet-felismerési módszerek és adatvédelmi protokollok – meghatározó szerepet kapnak a csapat szemléletében, így biztosítva, hogy a jelenlegi és jövőbeli stratégiákat ezen szempontok alapján értékeljék.

  1. A fenyegetések felismerésének felgyorsítása

Minden, fenyegetés felismerésére szolgáló művelet mögött a biztonsági műveleti központ (SOC) elemzői állnak, akik hasonlóan működnek, mint a pénzügyi szektor kvantitatív elemzői (quants). A kvantok algoritmusokat építenek, hogy azonosítsák, mit érdemes vásárolni vagy eladni a korábbi piaci mozgások alapján. A SOC elemzők hasonlóan algoritmusokat készítenek naplófájlok és incidensjelentések alapján, hogy meghatározzák a szükséges kiberrezilienciai lépéseket.

Mindkét esetben az algoritmusok előzetes adatokból készülnek, amelyek kidolgozása és tesztelése időt igényel. Azonban míg a pénzügyi késedelmek anyagi veszteségeket okozhatnak, a kiberbiztonságban ezek az időhúzások új incidensekhez vagy biztonsági résekhez vezethetnek. Az AI és generatív AI integrálása a kiberbiztonságba jelentősen növelheti a SOC elemzők hatékonyságát azáltal, hogy automatizálja a munkaerő-igényes feladatokat, mint például a naplóadatok elemzését és a fenyegetésértékelést. Emellett felgyorsíthatja a fejlettebb prediktív modellek fejlesztését. A generatív AI lehetőséget nyújt arra, hogy a reaktív biztonsági hozzáállás helyett egy proaktív kiberrezilienciai hozzáállásra váltsunk.

  1. Reaktív helyett proaktív védekezés

Hagyományosan a kiberbiztonsági csapatok reaktívan működtek, a fenyegetések észlelésére és a gyors reagálásra összpontosítva. A generatív AI lehetőséget kínál arra, hogy ezt a reaktív hozzáállást egy proaktív, kiberrezilienciai megközelítésre cseréljük. Vegyük például a szoftverjavítások (patch-ek) gyakorlatát. A javítások a szoftverkezelés rutin részei, de kompatibilitási problémákat és sebezhetőségeket is okozhatnak. Az AI segítségével a naplóadatok elemzése révén azonosíthatók lehetnek azok a minták a javításokban, amelyek korábbi incidensekhez vagy biztonsági résekhez kapcsolódnak—például a kiadások időpontjai vagy a hét mely napján történtek.

A generatív AI ezután támogathatja a döntéshozatalt, és segíthet optimalizálni a javítások időzítését. Például egy pénteki korai reggeli kiadás helyett egy kevésbé kockázatos időpontra, például hétfő délutánra ütemezheti át a frissítéseket. Ez jelentősen javíthatja a csapatok felkészültségét a potenciális fenyegetések előrejelzésében és kezelésében. Míg ez a megközelítés nem feltétlenül szünteti meg a sebezhetőségeket, lehetőséget ad egy tudatosabb, proaktív védekezésre.

  1. Kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelése

Egy nemrégiben készült jelentés szerint világszerte közel 4 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról¹. Az AI és a generatív AI eszközök nem varázsszerek, amelyek majd csodával határos módon orvosolják ezt a szakemberhiányt. Azonban jelentősen növelhetik a jelenleg dolgozó kiberbiztonsági szakemberek hatékonyságát, leegyszerűsítve a rutinfeladatokat és javítva a napi működést. Tegyük fel, hogy a kiberbiztonsági szakemberek minden nap eseményeket néznek át, értesítéseket és fenyegetési híreket dolgoznak fel. Az AI-alapú fejlett, prediktív elemzésekkel, amelyek a felhasználói viselkedéshez igazodnak, a szükséges alkalmazások automatikusan készíthetnének összefoglalókat erről az információról a bejelentkezéskor. Emellett a rutinszerű kommunikációt, például a vezetőknek küldött frissítési e-maileket, generatív AI is előre megfogalmazhatja—így a tartalom nagy részét automatikusan kezelheti. Bár ezek a fejlesztések nem kifejezetten a kiberreziliencia javítására irányulnak, jelentős potenciált hordoznak abban, hogy a kiberbiztonsági szakemberek napi feladatai könnyebbé és hatékonyabbá váljanak, lehetővé téve számukra, hogy inkább a stratégiai feladatokra összpontosítsanak.

  1. Tréningek, tréningek, tréningek

Az egyik legizgalmasabb lehetőség, amit a generatív AI kínál a kiberbiztonság területén, az, hogy hatékonyabbá teheti az elemzők képzését. Például a szervezetek generatív AI által vezérelt szimulációkkal és életszerű gyakorlatokkal állíthatják kihívás elé az elemzőiket. Ezek a szimulációk a generatív AI segítségével élethűbbé tehetők, sőt, akár előzetes figyelmeztetés nélkül is bevethetők, ezzel valós idejű gyakorlati teszteket biztosítva az elemzők készségeinek fejlesztésére. Az ilyen proaktív tréningek segíthetnek abban, hogy a csapat mindig készen álljon, és dinamikusan alkalmazza tudását, amikor valódi fenyegetéssel találkozik. A valós idejű gyakorlati helyzetek lehetővé teszik az elemzők számára, hogy éles helyzetekben is alkalmazzák és fejlesszék képességeiket.

Végül, a kiberreziliencia igazi definíciója: felkészültnek lenni nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli fenyegetésekkel szemben is.

Adeel Saeed , a Kyndryl Global Security & Resilience alelnöke és technológiai igazgatója


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss