Tippek

Windows 11 – Érdemes frissíteni, vagy egyből cserélni kell mindent?

A Microsoft legújabb operációs rendszerének, a Windows 11-nek a bevezetése a fejlett funkciók és a konszolidációs képességek miatt számos lehetséges előnnyel jár a számítógép tulajdonosok számára, és zökkenőmentesebb, illetve biztonságosabb felhasználói élményt ígér.

Az új operációsrendszer-verziókra való átállásnál azonban mindig ügyelni kell a kompatibilitásra, és a cégeknek körültekintően kell dönteniük arról, hogy a teljes IT-infrastruktúrát lecserélik-e vagy inkább a meglévő eszközöket fejlesztik. Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere most összefoglalja a Windows 11-gyel kapcsolatos főbb szempontokat és rendszerkövetelményeket.

CPU

A Windows 11 bevezetési nyilatkozata szerint] a rendszer futtatásához legalább 1 GHz-es, két- vagy többmagos kompatibilis 64 bites processzorra vagy SoC-ra (System on Chip) van szükség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő asztali és laptop CPU-k kompatibilisek az új operációs rendszerrel (2021. júniusi állapot szerint):

8. generációs Intel Core (Coffee Lake, Whiskey Lake) és újabb processzorok
AMD Zen+ (Ryzen 2000, Threadripper 2000, Ryzen 3000G APU) és újabb processzorok

A lista nem végleges, és korábbi processzorok is kompatibilisek lehetnek a Windows 11-gyel – ugyanakkor a rendszer(ek) más komponenseinek életkora is meghatározó lehet. Feltétlenül érdemes ellenőrizni az adatokat a Windows 11 kompatibilitási webhelyén]. Szintén célszerű figyelembe venni a DRAM-követelményeket és azt, hogy a memória együttműködjön a CPU-val – most és a jövőben is.

DRAM

A RAM/DRAM esetében a Windows 11 telepítésének minimum követelménye legalább 4 GB-os memóriamodul megléte, ám a zökkenőmentes és kifogástalan felhasználói élmény érdekében tanácsos a minimálisan szükségesnél nagyobb memóriát használni.

Szintén fontos tényező a memóriatechnológia iparági szintű változása. Nemrég megtörtént a váltás a 8-ról a 16 Gbit-es DRAM-ra, amely már a legújabb (8. generációs vagy újabb) Intel processzorokkal is kompatibilis, így megbízhatóan eldönthető, hogy a meglévő eszközök alkalmasak-e a Windows 11 telepítésére. Ha igen, akkor ez kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a memóriabővítéssel a maximumot hozzuk ki a rendszerekből és egyúttal költséghatékonyan modernizáljuk az eszközöket a Windows 11-gyel.

TPM 2.0

A Trusted Platform Module (TPM) talán kevéssé volt ismert az új operációs rendszer bejelentése előtt, ám ez a Windows 11 használatának kötelező előfeltétele. A TPM maga is egy olyan kriptoprocesszor, amely hardverszinten védi a számítógépet, integrált titkosítási kulccsal előzve meg a támadásokat. A TPM más rendszerekkel és PC-n belüli alkalmazásokkal is együttműködik. Mivel hardveralapú, biztonságosabb, mint a kizárólag szoftveres titkosítás. Ez azt jelenti, hogy a TPM 2.0 nélkül nem lehet Windows 11-re frissíteni, vagyis az új operációs rendszer bevezetéséhez (asztali gépnél) előzőleg meg kell vásárolni és telepíteni kell a TPM 2.0 modult.

Ha szeretnénk megtudni, hogy az eszközeinken van-e TPM 2.0 modul, keressünk rá a „Windows Security” kifejezésre a Start menüben és válasszuk ki a „Device Security”, majd a „Security processor details” lehetőséget. Ellenőrizzük, hogy a „Specification Version” sorban a 2.0 változat szerepel-e, mert a korábbiak nem kompatibilisek.

SSD

Az SSD-piac izgatottan várta a DirectStorage megjelenését, amely a számítógép NVME SSD-tárolóját használva gyorsítja a betöltési időket és egyúttal felszabadítja a CPU erőforrásokat, ám ez kizárólag a PC-játékok futtatásánál előnyös. A nagyvállalati követelmények szerint a Windows 11-hez legalább 64 GB-os tárhelyre van szükség, amivel már a SATA- és az NVMe-alapú SSD-k is támogathatók. Mivel az új operációs rendszer kapacitásigénye már önmagában is meghaladja az 50 GB-ot, fontos ellenőrizni a tárkapacitást, és a minimális követelménynél nagyobb tárhelyű SDD-t választani.

Ugyanakkor az NVMe-alapú meghajtók szélesebb körű elterjedése katalizátorként hat az NVMe-vel elérhető sebességű alkalmazások használatára. Ezért, ha a memóriabővítéssel együtt az eszköz tárolójának gyorsaságát és kapacitását is megnöveljük, költséghatékonyan javítható a teljesítmény.

Frissítés vagy csere?

A technológiaváltás kapcsán a hardverfrissítést korlátozhatják a lehetőségek. Mivel egyre kevesebb szállító gyárt régi technológiákat, a korszerűsítés vagy a csere közötti döntéshez érdemes megvizsgálni a jelenlegi, illetve a mainstream technológia árgörbéjét és elérhetőségét. Azok, akik a laptopok és az asztali gépek modernizálási ciklusának közepén járnak, a rendszerfrissítéssel meghosszabbíthatják az eszközök életciklusát, növelhetik teljesítményüket, továbbá javíthatják a biztonságot és a felhasználói élményt. A memóriamodul és az SSD cseréjével ez az új eszközök beszerzési költségének töredékéért megvalósítható. A tárolómegoldások kiválasztása azonban egy komplex folyamat, ezért a Kingston Technology az Ask an Expert szolgáltatással segíti a cégeket a hatékony infrastruktúra megtervezésében. A vállalat szakértői felmérik a projekt- és rendszerkövetelményeket, és ezek alapján megtervezik a szervezetek számára megfelelő memóriamegoldást.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Kapcsolódó cikkek:csere dram frissítés kingston memória ssd windows windows 11

Következő hírünk

Az Apple könnyít az iPhone-ok javításán

Előző hírünk

Örülhetnek novemberben az Xbox felhasználók!

Tovább

Hirdetés

Tippek

Ha Windows 7-en használod a Chrome-ot, akkor most örülni fogsz!

Nem kell bizonyítani sem a Windows, sem a Chrome népszerűségét.

Az előbbinél a Windows 7 is megfontolandó piaci részesedéssel bír (még mindig), így nem is olyan meglepő, hogy a Google ismét módosított egy dátumot e rendszer használói számára.

Bár a Microsoft – érthetően – minden eszközzel a Windows 11-et nyomatja, még mindig sokan vannak, akik megmaradtak a WIN7-nél, ráadásul számukra a közvetlen frissítés sem lesz elérhető. Úgy tűnik, a Google is a szívén viseli ezen felhasználók sorsát, így már tavaly januárban bejelentette, hogy 2021. július 15-ig támogatni fogja a Chrome böngésző Windows 7-re írt változatát. Amikor pedig elérkezett ez a határidő, újabb gesztust tett (egyébként a világjárvány miatt): 2022. január 15-ig hosszabbított.

Ez a határidő már elég közel van, azonban most fellélegezhetnek a WIN7-et használók. A Google újabb egy évet adott nekik, a Windows 7 rendszeren futó Chrome támogatása legkorábban 2023. január 15-én fejeződik be. Az még nem teljesen világos, hogy a Google milyen szintű támogatást biztosít a Chrome számára Windows 7 alatt, mindenesetre elég nagy a valószínűsége, hogy hiba- és biztonsági javításokról és nem új funkciókról van szó.

Azt sem árt tudni, hogy a Microsoft hivatalosan már 2020. január 14-én megszüntette a Windows 7 Home kiadás támogatását. A vállalkozások és a vállalati ügyfelek előfizethetnek az Extended Security Updates (ESU) szolgáltatásra, amely akár három évre is feloldja a biztonsági frissítéseket a WIN7 rendszerű eszközökön. A Microsoft viszont azt is bejelentette, hogy legfeljebb 2023 januárjáig hosszabbítja meg ezt a támogatást.

Forrás: HVG

Tovább

Tippek

A szülők több mint fele szabályozza, hogy gyermeke mivel játszhat

Tízből kilenc szülő használ valamilyen szoftveres megoldást a videójátékozás korlátozására.

Az év egyik legforgalmasabb ünnepi bevásárló-időszakában, a Black Friday és Cyber Monday keretezte napokban hatalmas akciókkal készülnek a videójáték-gyártók-, forgalmazók és online kereskedők, hiszen a szórakoztató elektronikai termékek, és ezen belül a videójátékok még mindig a slágertermékek közé tartoznak[. A kereslet és a forgalom is ugrásszerűen nő[ ezekben a hetekben, és gyermekek ezrei kezdik el szüleiket nyaggatni jellemzően valamilyen újabb versenyzős, stratégiai vagy „lövöldözős” játékért.

A magyar szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, kétharmaduk szerint pedig a videójátékozásban gondtalanul el lehet merülni. A gyermekük játékfüggőségétől ugyan valamelyest tartanak, ugyanakkor jó lehetőséget látnak benne a stressz levezetésére, és a reflexek fejlesztésére. Több mint 60 százalékuk egyáltalán nem gondolja úgy, hogy veszélyes tevékenység lenne, de azért több mint felük szabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárolhat, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszhat – derült ki a szülők attitűdjét vizsgáló Good Gamer kutatás folytatásából, amit a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) megbízásából korábban az eNet készített.

A Good Gamer kutatás korábban már felmérte a magyar gyerekek videójátékozási szokásait, melyből kiderült többek között, hogy a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.

A kutatás ugyanakkor kitért a szüleik videójátékozással kapcsolatos attitűdjeire és félelmeire is. Az online kérdőívet több mint 800 szülő töltötte ki.

A szülők többsége szerint nem veszélyes

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy általában – nem csak a gyerekekre fókuszálva – a szülők fele semlegesen áll a videójátékozáshoz, lát benne jót és rosszat is, de nem billen egyik oldal felé sem. A saját gyerekére vonatkozóan pedig a szülők 61 százaléka egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára, és mindössze minden ötödik (21%) szülő ért egyet teljes mértékben azzal, hogy ez a típusú hobbi pusztán időpocskolás. A legtöbb szülő (65%) egyetért abban, hogy a játékban gondtalanul el lehet merülni, és a válaszadók több mint fele jó lehetőséget is lát benne a stressz levezetésére és a reflexek fejlesztésére. Azok a szülők, akik maguk is játszanak, pozitívabban állnak gyermekük hobbijához, 60 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a videójátékozás függőséget okoz.

Szoros a kontroll

Annak ellenére, hogy a magyar szülők többsége különösen nagyobb veszélyt nem lát a videójátékozásban, több mint 50%-ukszabályozza, hogy gyermeke milyen videójátékot vásárol, mire költhet játékon belül, és hogy mennyit játszik. Ez a szülői kontroll a kisebb gyerekek esetében gyakoribb, míg a 17-18 éves kamaszoknál már lazább. A szülői érdeklődés, a gyerekkel a videójátékról való beszélgetés és a letöltött alkalmazások figyelése a legtöbbek által alkalmazott ellenőrzési metódus, míg a szülők fele engedélykéréshez köti a videójátékozást.

A Good Gamer kutatás talán egyik meglepő eredménye, mely egyben fejlett digitális hozzáértést is feltételez, hogy tízből kilenc szülő saját bevallása szerint használ valamilyen szoftveres megoldást is a videójátékozás szabályozására: az alkalmazások blokkolása a leggyakoribb, de tartalomszűrést és a biztonságos keresőfunkciót is tízből négy szülő alkalmazza.

TOP aggodalmak: személyes adatok, mozgáshiány, vírusok, függőség

A játékkal kapcsolatos aggodalmak a szülők felét érintik: a személyes adatok védelme és a mozgáshiány miatt a 10-16 éveseket féltik leginkább a szülők, míg a számítógépes vírusok, a játékfüggőség és a helyadatokkal való visszaélés minden korosztály esetében a szülők körülbelül harmadát aggasztja.

Emellett a szülők negyede tart a videójátékozás során esetlegesen előforduló bullying (online zaklatás) miatt. Ehhez a témához kapcsolódóan fontos tanácsok is elhangzottak a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával létrejött GoodGamer.hu oldalon indult podcastekben.

Tovább

Tippek

Kiadták a legrosszabb jelszavak listáját

Megint itt az év azon időszaka, amikor láthatjuk, hogy mennyit fejlődtek – vagy nem fejlődtek a netezők tudatosság terén.

A NordVPN jelszókezelője, a NordPass közzétette éves listáját arról, hogy mik voltak a netre kiszivárgott, legtöbbször használt, azaz legrosszabb jelszavak 2021-ben. Az összeállításhoz idén is több millió jelszót vizsgáltak át a szakértők, ebből rendszerint 200-at választanak ki.

Idén már lehet szűkíteni országokra, így az is kiderült, hogy a magyarok mely rossz jelszavakat választják leginkább – a listán van „macika”, „zolika”, „tomika”, na ezeket például mindenképp javasolt kerülni.

Sajnos ismét kiderült, hogy a könnyen kitalálható, nagyon gyenge védelmet adó kódsorok továbbra is rendkívül népszerűek. Ezek azért számítanak rossznak, mert a feltörésükhöz egy másodpercnél kevesebb kell a fejlett eszköztárral támadó kiberbűnözőknek.

Olyan nagy meglepetések persze nincsenek, de épp ezért elkeserítő a seregszemle: zsinórban már a nyolcadik éve tartja vezető helyét az „123456”, míg a második helyre a kicsit hosszabb, de nem kevésbé együgyű „123456789” került. A „qwerty” a tavalyi 12. helyről feljött a negyedik helyre.