Zöld
Veszélyben a klímaegyezmény, ha nem változtatunk a közlekedésen
A koronavírus javában felforgatta a közösségi közlekedésről és a fenntartható városokról alkotott véleményünket.
Eddig hosszú évek távlatában beszéltünk a légszennyezettség csökkenéséről, a fővárosi közlekedés átalakításáról, de a járvány hatására rövid időn belül drasztikus változásoknak lehetünk tanúi. A GreenGo e-carsharing szolgáltató üdvözölné a közlekedés további zöldítését és a klímaegyezményben kitűzött célok betartását, a városi szabályzásban viszont változtatna.
Veszélybe kerülhet a klímastratégiai egyezmény
A koronavírus-járvány elmúlt hónapjai alatt az európai nagyvárosokban, köztük Budapesten is csökkent a zaj- és légszennyezettség. Milánóban már a lezárások után négy héttel ötödével alacsonyabb nitrogén-dioxid koncentrációt mértek, Barcelonában pedig 55%-kal csökkent a szennyezettség 2019 hasonló időszakához képest. Ezek a jelentős visszaesések mind azt bizonyítják, hogy a kevesebb autó nem csak nekünk, de környezetünknek is fellélegzésre ad okot. Ha sikerül ezt fenntartanunk, az európai és az országos klímastratégiai célok sem tűnnek elérhetetlennek.
Hazánkban a közlekedési szektor felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyötödéért, aminek legnagyobb részéért itthon is a közúti közlekedés okolható.
„A magyar utakon közlekedő gépjárművek átlagéletkora jelenleg 14 év, az elöregedő járművek több mint 80%-a benzin- vagy dízelüzemű. Ezeket a számokat nem tudjuk egy éjszaka alatt csökkenteni, viszont most lehetőségünk van arra – közlekedési szolgáltatóknak és az utazó lakosságnak – hogy környezetbarát, fenntartható módon indítsuk újra a városi közlekedést.”
– mondja Michaletzky Bálint, a GreenGo, Budapest első e-carsharing szolgáltatójának ügyvezető igazgatója.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint félő, hogy a járvány hatására többen fognak újra autóba ülni, hiszen ez jelenti számukra a legjobban kontrollálható, biztonságos közeget. Ezzel viszont veszélybe kerül az országok klímaegyezményben foglalt céljainak teljesítése. Magyarországon 2050-re tűzték ki a karbonsemlegesség elérését, aminek megvalósításához a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazott törekvéseket igyekeznek bevezetni. Ennek közlekedésre vonatkozó elemei az e-autó vásárlás támogatása, amelynek első lépéseit az utóbbi hetekben hozták nyilvánosságra. Emellett pedig szabályozzák a 25 ezer főnél nagyobb városok autóbusz közlekedését is: 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni ezeken a településeken. Ahhoz, hogy a járművek fenntartható módon működjenek, nem mehetünk el a töltők kérdése mellett.
„Felhasználóinkat edukáljuk, és rendszeres kedvezményekkel ösztönözzük arra, hogy használják például a dedikált GreenGo töltőket Budapest belvárosában és a reptér közelében, hiszen ezekkel megújuló energiaforrásból tölthetik a GreenGokat. Ezzel az e-autó használat egy újabb lépését tehetjük zöldebbé.”
– tette hozzá az ügyvezető.
Az egyéni közlekedési eszközök térnyerése
A lakosok által használt közösségi közlekedési eszközök folyamatosan változnak. A járványidőszak kezdetén drasztikusan csökkent a tömegközlekedés kihasználtsága, mert az utazásra kényszerülők inkább választották az egyéni közlekedési eszközök valamelyikét, például a kerékpározást vagy a rollerezést. Ezeknél az előírt távolságot is biztonsággal tudták tartani, illetve a csökkent autós forgalom mellett könnyebben és kevesebb balesettel tudtak eljutni egyik helyről a másikra.
Bár a külföldi, torlódásokat elemző TomTom grafikonjain már látszik, hogy az autósok elkezdték bevenni a városokat, köztük Budapest utcáit is, folyamatosan nőtt a kerékpárosok és a gyalogosok száma is az utóbbi hónapokban. A budapesti kerékpáros forgalomszámlálók adatai szerint 2020. májusában közel 286 ezer biciklis közlekedett a főváros kiemelt pontjain. Tavaly ez a szám 210 ezer volt.
„A változó igényekre mi is igyekszünk reagálni, és ahhoz, hogy a közlekedők kívánalmainak leginkább megfelelő mobilitási szolgáltatásban részesüljenek, több fővárosi szolgáltatóval együtt csatlakoztunk a MaaS4EU (Mobility as a Service) projekthez, aminek keretei között már teszteljük a közösségi közlekedés új formáját. A lényeg, hogy egy platformon keresztül tudja igénybe venni a felhasználó a számára éppen szükséges eszköz valamelyikét és költséghatékonyan tervezhesse utazásait.”
– ismertette Michaletzky.
Az egyik kéz ad, a másik elvesz
A megváltozott közlekedési igényekhez próbálják igazítani a szabályozói környezetet is az országok, városok vezetői. Több európai nagyvárosban már megszülettek az erre vonatkozó tervek, köztük van és élen jár ebben a már korábban említett Milánó is. Az olasz város lakóinak 55 százaléka használja a tömegközlekedést – mivel a parkolóhelyek korlátozottak, nem engedhetik, hogy ez az arány csökkenjen a saját autó használatának javára. Ehelyett a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatására a belvárosban közel 35 kilométernyi útszakaszt ad vissza az így közlekedőknek a városvezetés. Azoknak a sofőröknek, akik mégis behajthatnak a központba, 30 km/órás sebességhatárt kell tartaniuk. Hasonlóan az olaszországi példához, Brüsszelben is a kerékpárosok élveznek előnyt a belvárosban, ott az autósok megengedett sebessége 20 km/óra. A kerékpársávok- és utak bővítéséhez London, Párizs és Budapest is csatlakozott az elmúlt hetekben.
Ahogy a TomTom riportja is megmutatta, az autósok száma folyamatosan emelkedni fog, mert az emberek elkerülik a tömegközlekedést. Viszont Budapesten sincs több hely, mint korábban, de a csúcsidei torlódást mégsem tudják kiváltani az utazók, mert (jelen körülmények között jogosan) bizalmatlanok egymással szemben a tömegközlekedési eszközökön.
„A konkrét szabályzások mellett szerintünk lényeges eleme lehet az átállásnak egy városi kampány a mobilitási eszközök kipróbálására. És nem csak az autómegosztásra érvényes ez: az e-carsharing sem lesz soha megoldás mindenre, a lényeg, hogy az emberek felismerjék a különböző járművek és szolgáltatások előnyeit. Ezzel a korábban a tömegközlekedésre háruló zsúfoltság is megszűnhet.”
– nyilatkozott erről Michaletzky Bálint.
A GreenGo ügyvivője elmondta azt is, hogy ahhoz, hogy egyszerre tudjuk érvényesíteni a klímastratégiában foglaltakat és a jelenlegi közlekedési problémákat is feloldjuk, a tiltás és a támogatás megfelelő kombinációja szükséges. A zéró emissziós carsharing támogatása (parkolási kedvezmény, sávhasználat, díjmentes dedikált töltőállomások), a járműmegosztó szolgáltatások egyre növekvő száma, illetve a fővárosi, megosztáson alapuló eszközök közös mobilitási pontja is arra mutat, hogy Magyarországon már folyamatban van az autók kiváltása. Örömmel fogadta a cég a budapesti kerékpársávok bővítését is, hiszen ahogyan említette az ügyvezető, a cél az, hogy a lakosok megtalálják az adott útjukhoz legmegfelelőbb járművet, és nagyon sokaknak ez most a kerékpár lett – egyéni közlekedési mód, ami nem mellesleg védi is a levegőnk minőségét. Ellenben a tiltás hazánkban még nem elterjedt művelet az élhetőbb levegő biztosítására. A jelenleg ideiglenesen érvényben lévő ingyenes parkolást szeretnék, ha mihamarabb visszaállítanák a korábbi fizetős konstrukcióra, emellett pedig a sebességhatárok csökkentése is a környezetvédelem lényeges eszköze lenne, így a cég lelkesen várja ennek bejelentését is.
Zöld
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. hivatalosan is megkezdte afrikai tevékenységét: a vállalat első projektje keretében 21 kW teljesítményű napelemes rendszert és 30 kWh kapacitású energiatárolót telepített a Zaso Children’s Home gyermekotthonban.
Az ünnepélyes átadón a zanzibári Energetikai Minisztérium képviselői is jelen voltak, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés jelentőségét a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.
A projekt révén az intézmény mostantól teljes mértékben megújuló, ingyenes energiával működik, ami nemcsak a működési költségek csökkenését jelenti, hanem egyúttal példát is mutat arra, hogyan valósulhat meg az energiafüggetlenség a fejlődő térségekben.
Egy otthon, ahol új esélyt kapnak a gyerekek
A Zaso Children’s Home egy szeretetteljes menedék, amely hátrányos helyzetű, árva vagy elhagyott gyermekek számára nyújt biztonságos otthont, oktatási lehetőségeket és teljes körű gondoskodást. Az itt élő több tucat gyermek mind HIV-pozitív, ami miatt – a betegség körüli társadalmi megbélyegzés következtében – gyakran kiszorulnak saját közösségükből, és másutt nem kaphatják meg a szükséges támogatást.
A Zaidí Foundation által működtetett intézményben a gyermekek rendszeres orvosi kezelésben, pszichológiai támogatásban, valamint egyéni igényeikhez igazított, tápanyagban gazdag étrendben részesülnek – ezáltal esélyt kapnak arra, hogy a nehézségek ellenére is teljes életet élhessenek.
Az intézmény célja, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol a gyermekek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is fejlődhetnek – a most telepített napelemes rendszer pedig hosszú távon garantálja az ehhez szükséges stabil és költséghatékony működést, így még több erőforrás juthat közvetlenül a gyerekek jólétére.
A1 Solar: elkötelezetten a jövő energiájáért
Az A1 Solar célja, hogy megbízható, megújuló és mindenki számára elérhető energiaforrásokat biztosítson a világ azon pontjain is, ahol ezek hiánya gátat szab a fejlődésnek. A vállalat hisz abban, hogy az energiához való hozzáférés alapvető emberi jog, és aktívan tesz azért, hogy a technológiai innovációval társadalmi értéket teremtsen. A Zaso Children’s Home projekt csak az első lépés azon törekvésben, hogy az A1 Solar – különösen afrikai jelenlétén keresztül – hosszú távú, fenntartható és emberközpontú energetikai megoldásokat nyújtson közösségeknek világszerte.
Fotókredit: A1 Solar Zanzibar Ltd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöld gondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás.
Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.
A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.
A legzavaróbb jelenségek
A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.
Nem rajtam múlik – csak bosszant
Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.
Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.
Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást
A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.
Kevesen követnek zöld influenszereket
A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.
Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:
- Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
- Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
- Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
- Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
- Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.
A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak
A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.
Gyártsanak tartósabb termékeket
A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).
A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).
A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.
A felmérésről
A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Megtalálták a világ legrégebbi robotfűnyíróját
Idén 30 éve, hogy a Husqvarna, a robotizált gyepápolás világvezetője piacra dobta első robotfűnyíróját.
A kerek évforduló alkalmából a cég a vásárlók segítségét kérte abban, hogy megtalálják a legrégebbi még működő fűnyírót. A projekt hatalmas érdeklődésre tett szert, több mint ezer veterán gép tulajdonosa válaszolt a felhívásra, végül a svédországi Motalában, Ingemar Carlsson otthonában találták meg. A gép még 30 évvel később is nyírja a füvet.
A verseny sokkal nagyobb figyelmed kapott, mint amire számítottak. Európa-szerte rengetegen jelentkeztek és mesélték el fűnyíróik történetét. A világ három legrégebben működő robotfűnyírójának tulajdonosai a legújabb technológiával felszerelt Husqvarna Automower® készülékeket kaptak a gyártótól.
„Mindig is érdekeltek az új technológiák, és bár a régi fűnyíróm évekig hibátlanul működött, jó érzés végre egy újat kapni. Kíváncsian várom, hogy lássam, mire képesek a mai modellek. Olyan érzés, mintha újra a jövőbe lépnék”
– mondja Ingemar Carlsson, a fűnyíró tulajdonosa.
1995-ben mutatta be a Husqvarna a világ elsőnek vélt kereskedelmi robotfűnyíróját, a Solar Mowert. Napenergiával működött, ami akkoriban egyedülállónak számított. A Husqvarna mérnökeinek egy csoportja fejlesztette ki, akik titokban dolgoztak a projekten. A kezdeti szkepticizmust ugyanis le kellett küzdeniük a vállalaton belül.
„Az, hogy néhány az első modellek közül még mindig működik, a legjobb bizonyítéka filozófiánknak, miszerint „tartósnak épített” gépeket gyártunk. Ma már nehéz elképzelni, hogy egykor a Solar Mower ellenállásba ütközött, tekintve, hogy egy ilyen sikeres üzletágat alapozott meg”
– mondja Lars Andersson, a Husqvarna Solar Mower bevezetésének akkori kereskedelmi felelőse.
Bár a fűnyírás feladata ugyanaz maradt, mint 1995-ben, a mögötte lévő technológia drasztikusan fejlődött. A mai robotfűnyírók a szoftveres és hardveres innováció csúcsát képviselik a felhasználóbarát kialakítással ötvözve.
Ma már széles a termékválaszték, mindegyik modellt kifejezetten a különböző gyepfelületekre tervezték, mind a lakosság, mind pedig a professzionális felhasználók számára. A teljesen önálló gépeket nem csak a durva terepekre és az akár 70%-os emelkedőkre szánják, hanem már mesterséges intelligencia kapcsolattal is rendelkeznek és nyílt API-kon keresztül integrálhatók a Google Home, az Amazon Alexa és az IFTTT rendszerekbe, így biztosítva a zökkenőmentes kommunikációt az okos otthon rendszerekkel.
A lakossági kertekben már elérhetők határolóhuzal nélkül működő modellek, így biztosítva a rugalmasabb és precízebb gyepápolást. A kereskedelmi modellek pedig műholdas navigációval működnek, így nincs szükség fizikai huzalra és a fűnyírást is hajszál pontossággal végzik.
„Az elmúlt harminc évben hatalmasan fejlődésen ment keresztül technológiánk. A versenyünkre beérkezett nevezések száma is azt az időtálló minőséget mutatja, amit vállalatunk 1995 óta képvisel. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően azóta számos új modell áll a felhasználók rendelkezésére, amik az olyan funkcióknak köszönhetően, mint a mesterséges intelligencia, még személyre szabottabban szolgálják ki az igényeket”
– teszi hozzá Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az AI a legemberibb IT projekt
-
Zöld2 hét ago
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
-
Tippek1 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Ipar1 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Egyéb kategória1 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
-
Okoseszközök7 nap ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Egészség1 hét ago
Hogyan hűtsünk okosan és főleg egészségesen az irodát?
-
Gazdaság1 hét ago
Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla