Zöld
Veszélyben a klímaegyezmény, ha nem változtatunk a közlekedésen
A koronavírus javában felforgatta a közösségi közlekedésről és a fenntartható városokról alkotott véleményünket.
Eddig hosszú évek távlatában beszéltünk a légszennyezettség csökkenéséről, a fővárosi közlekedés átalakításáról, de a járvány hatására rövid időn belül drasztikus változásoknak lehetünk tanúi. A GreenGo e-carsharing szolgáltató üdvözölné a közlekedés további zöldítését és a klímaegyezményben kitűzött célok betartását, a városi szabályzásban viszont változtatna.
Veszélybe kerülhet a klímastratégiai egyezmény
A koronavírus-járvány elmúlt hónapjai alatt az európai nagyvárosokban, köztük Budapesten is csökkent a zaj- és légszennyezettség. Milánóban már a lezárások után négy héttel ötödével alacsonyabb nitrogén-dioxid koncentrációt mértek, Barcelonában pedig 55%-kal csökkent a szennyezettség 2019 hasonló időszakához képest. Ezek a jelentős visszaesések mind azt bizonyítják, hogy a kevesebb autó nem csak nekünk, de környezetünknek is fellélegzésre ad okot. Ha sikerül ezt fenntartanunk, az európai és az országos klímastratégiai célok sem tűnnek elérhetetlennek.
Hazánkban a közlekedési szektor felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyötödéért, aminek legnagyobb részéért itthon is a közúti közlekedés okolható.
„A magyar utakon közlekedő gépjárművek átlagéletkora jelenleg 14 év, az elöregedő járművek több mint 80%-a benzin- vagy dízelüzemű. Ezeket a számokat nem tudjuk egy éjszaka alatt csökkenteni, viszont most lehetőségünk van arra – közlekedési szolgáltatóknak és az utazó lakosságnak – hogy környezetbarát, fenntartható módon indítsuk újra a városi közlekedést.”
– mondja Michaletzky Bálint, a GreenGo, Budapest első e-carsharing szolgáltatójának ügyvezető igazgatója.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint félő, hogy a járvány hatására többen fognak újra autóba ülni, hiszen ez jelenti számukra a legjobban kontrollálható, biztonságos közeget. Ezzel viszont veszélybe kerül az országok klímaegyezményben foglalt céljainak teljesítése. Magyarországon 2050-re tűzték ki a karbonsemlegesség elérését, aminek megvalósításához a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazott törekvéseket igyekeznek bevezetni. Ennek közlekedésre vonatkozó elemei az e-autó vásárlás támogatása, amelynek első lépéseit az utóbbi hetekben hozták nyilvánosságra. Emellett pedig szabályozzák a 25 ezer főnél nagyobb városok autóbusz közlekedését is: 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni ezeken a településeken. Ahhoz, hogy a járművek fenntartható módon működjenek, nem mehetünk el a töltők kérdése mellett.
„Felhasználóinkat edukáljuk, és rendszeres kedvezményekkel ösztönözzük arra, hogy használják például a dedikált GreenGo töltőket Budapest belvárosában és a reptér közelében, hiszen ezekkel megújuló energiaforrásból tölthetik a GreenGokat. Ezzel az e-autó használat egy újabb lépését tehetjük zöldebbé.”
– tette hozzá az ügyvezető.
Az egyéni közlekedési eszközök térnyerése
A lakosok által használt közösségi közlekedési eszközök folyamatosan változnak. A járványidőszak kezdetén drasztikusan csökkent a tömegközlekedés kihasználtsága, mert az utazásra kényszerülők inkább választották az egyéni közlekedési eszközök valamelyikét, például a kerékpározást vagy a rollerezést. Ezeknél az előírt távolságot is biztonsággal tudták tartani, illetve a csökkent autós forgalom mellett könnyebben és kevesebb balesettel tudtak eljutni egyik helyről a másikra.
Bár a külföldi, torlódásokat elemző TomTom grafikonjain már látszik, hogy az autósok elkezdték bevenni a városokat, köztük Budapest utcáit is, folyamatosan nőtt a kerékpárosok és a gyalogosok száma is az utóbbi hónapokban. A budapesti kerékpáros forgalomszámlálók adatai szerint 2020. májusában közel 286 ezer biciklis közlekedett a főváros kiemelt pontjain. Tavaly ez a szám 210 ezer volt.
„A változó igényekre mi is igyekszünk reagálni, és ahhoz, hogy a közlekedők kívánalmainak leginkább megfelelő mobilitási szolgáltatásban részesüljenek, több fővárosi szolgáltatóval együtt csatlakoztunk a MaaS4EU (Mobility as a Service) projekthez, aminek keretei között már teszteljük a közösségi közlekedés új formáját. A lényeg, hogy egy platformon keresztül tudja igénybe venni a felhasználó a számára éppen szükséges eszköz valamelyikét és költséghatékonyan tervezhesse utazásait.”
– ismertette Michaletzky.
Az egyik kéz ad, a másik elvesz
A megváltozott közlekedési igényekhez próbálják igazítani a szabályozói környezetet is az országok, városok vezetői. Több európai nagyvárosban már megszülettek az erre vonatkozó tervek, köztük van és élen jár ebben a már korábban említett Milánó is. Az olasz város lakóinak 55 százaléka használja a tömegközlekedést – mivel a parkolóhelyek korlátozottak, nem engedhetik, hogy ez az arány csökkenjen a saját autó használatának javára. Ehelyett a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatására a belvárosban közel 35 kilométernyi útszakaszt ad vissza az így közlekedőknek a városvezetés. Azoknak a sofőröknek, akik mégis behajthatnak a központba, 30 km/órás sebességhatárt kell tartaniuk. Hasonlóan az olaszországi példához, Brüsszelben is a kerékpárosok élveznek előnyt a belvárosban, ott az autósok megengedett sebessége 20 km/óra. A kerékpársávok- és utak bővítéséhez London, Párizs és Budapest is csatlakozott az elmúlt hetekben.
Ahogy a TomTom riportja is megmutatta, az autósok száma folyamatosan emelkedni fog, mert az emberek elkerülik a tömegközlekedést. Viszont Budapesten sincs több hely, mint korábban, de a csúcsidei torlódást mégsem tudják kiváltani az utazók, mert (jelen körülmények között jogosan) bizalmatlanok egymással szemben a tömegközlekedési eszközökön.
„A konkrét szabályzások mellett szerintünk lényeges eleme lehet az átállásnak egy városi kampány a mobilitási eszközök kipróbálására. És nem csak az autómegosztásra érvényes ez: az e-carsharing sem lesz soha megoldás mindenre, a lényeg, hogy az emberek felismerjék a különböző járművek és szolgáltatások előnyeit. Ezzel a korábban a tömegközlekedésre háruló zsúfoltság is megszűnhet.”
– nyilatkozott erről Michaletzky Bálint.
A GreenGo ügyvivője elmondta azt is, hogy ahhoz, hogy egyszerre tudjuk érvényesíteni a klímastratégiában foglaltakat és a jelenlegi közlekedési problémákat is feloldjuk, a tiltás és a támogatás megfelelő kombinációja szükséges. A zéró emissziós carsharing támogatása (parkolási kedvezmény, sávhasználat, díjmentes dedikált töltőállomások), a járműmegosztó szolgáltatások egyre növekvő száma, illetve a fővárosi, megosztáson alapuló eszközök közös mobilitási pontja is arra mutat, hogy Magyarországon már folyamatban van az autók kiváltása. Örömmel fogadta a cég a budapesti kerékpársávok bővítését is, hiszen ahogyan említette az ügyvezető, a cél az, hogy a lakosok megtalálják az adott útjukhoz legmegfelelőbb járművet, és nagyon sokaknak ez most a kerékpár lett – egyéni közlekedési mód, ami nem mellesleg védi is a levegőnk minőségét. Ellenben a tiltás hazánkban még nem elterjedt művelet az élhetőbb levegő biztosítására. A jelenleg ideiglenesen érvényben lévő ingyenes parkolást szeretnék, ha mihamarabb visszaállítanák a korábbi fizetős konstrukcióra, emellett pedig a sebességhatárok csökkentése is a környezetvédelem lényeges eszköze lenne, így a cég lelkesen várja ennek bejelentését is.
Ajánljuk még
-
Valentin-napon kiemelt veszélyben lehetnek a szinglik
-
Óriási veszélyeket hordoz magában a mesterségesintelligencia-játék által generált arcképünk
-
Budakeszi gyerekrablási kísérlet – Tanácsok veszélyhelyzetre
-
Veszélyes divat: Hatalmas károkat okozhat, ha cukorbetegeknek szánt gyógyszerrel fogyunk
-
Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra
-
Milliókat kaszálhatnak az albérletes csalók
Zöld
A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne
A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából.
Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.
Itt az esővíz az úr
Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százalékuk tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.
De hogyan is lehet gyűjteni az értékes esővizet? Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével, vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek[4], melyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.
Az esővíz megtartás jelentőségét már a szakemberek felismerték, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.
„Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez”
– tette hozzá a szakember.
A városok „kizöldülését” számos innováció is segítheti, ilyen például a Wavin betonfelületek alá telepíthető gyökértározója, a „TreeTank”, amely kellő mennyiségű vízzel látja el a fákat, és egyben ellenáll a forgalmi terhelésnek is. A felmérés alapján itthon még kevéssé ismertek, de a jövő megoldásai lehetnek a víz természetes fennforgását utánzó kék-zöld tetők is. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.
Vissza a természetbe!
A Wavin azt is tudni szerette volna, hogy a magyar városlakók szerint mitől válnának élhetőbbé, fenntarthatóbbá a települések. 75 százalékkal toronymagasan végzett a további zöldfelületek létesítése opció, e mellett minden második válaszadó az esővíz tározására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.
De valóban olyan „szürke” nálunk a helyzet? Budapesten például átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága például sokkal több közparkkal büszkélkedhet. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.
Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk
Dr. Páldy Anna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát.
„A szervezetünk ideális D vitamin ellátása szempontjából is fontos, hogy naponta 10-15 percet töltsünk napos, vagy félárnyékos környezetben, a legjobb, ha parkokban tudjuk ezt megtenni 11-15 óra között. A D vitamin termelés szempontjából további, napfény védelem nélküli tűző napon való tartózkodás nem javasolt, ellenben árnyékban, vagy a kora reggeli, délelőtti vagy késő délutáni órákban hosszabb időt is eltölthetünk a szabad levegőn, zöld környezetben”
– emelte ki a szakértő. Egy kutatás szerint jelentősen többen értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok közül, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben mint azok, akik nem érintkeztek a természettel. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.
Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály , mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen annak ökológiai teljesítőképességét jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A termőföld, mint befektetés már sosem térül meg?
Eresztékeiben recseg-ropog az EU mezőgazdasági támogatási rendszere – véli a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.
Boros Gergő agrárszakértő szerint a termőföld ma egyre kevésbé jó befektetés, főként mert Ukrajna EU-hoz történő közeledésével a mai uniós közös agrárpolitika látványosan terhes a gazdáknak, illetve erejét veszti. A 2024 év elejét végigkísérő gazdatüntetések nyomán most próbálja toldozni-foltozni a szabályokat Brüsszel, de itthon csak a legnagyobb, sok ezer hektáros agrárgazdaságoknak maradhat csupán esélyük a sikerre: a kisbirtokokra csődhullám várhat, már egy-két éven belül is.
Egyre erősebben érzékelhető az elmúlt években az a tendencia, ami alapján nem csak a globális veszélyeket látjuk, de alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar agrárium jövője, mégpedig több aspektusból is. Nézzük akkor sorjában azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai gazdálkodóknak, a magyar mezőgazdaságnak nagyon gyorsan számolniuk kell.
Hatalmas hátrányt okozhatnak a belső szabályozások és az EU-s támogatási rendszer átalakulása
Első és legfontosabb a kihívások közül a belső szabályozások és a támogatási rendszer változása. Aki nap, mint nap benne dolgozik, az pontosan tudja, hogy adminisztratív szempontból egyre bonyolódik a gazdálkodás, fokozatosan nehezedik az agrárium helyzete. Mire gondolok? Évről-évre fontos és igen hasznos, hatékony növényvédő szerek kerülnek tiltólistára és a műtrágyázási szokások is jelentős átalakulás alatt vannak a földekre kijuttatható nitrogén és egyéb hatóanyagok korlátozása okán.
Több feladat, de kevesebb forrás
Az EU korábban mindig azzal az eszközzel élt, hogy nem korlátozott, hanem a többlet feladatok bevállalása mellé többlet forrást rendelt a gazdáknak. Magyarul: kompenzálta a növekvő terheiket vagy kieső bevételeiket. Ez azonban az utóbbi 10 évben lassan-lassan, ámde egyértelműen és szignifikánsan megváltozott. Észrevehető a trend, hogy amit egy adott ciklusban felállított extra elvárásokként (amiket extra jövedelemmel honorált) fogalmazott meg az EU, az a rákövetkező ciklusban már az alap elvárások közé került be. Lopakodva, de folyamatosan növelve a gazdálkodók terheit.
Az agrárium súlya már 4 évtizede zsugorodik
Majd a fenntarthatósági elvek erőltetett bevezetése után következett az agráriumra szánt források folyamatos csökkentése. Érdemes kiemelni: az agrárium súlya az EU-s költségvetésen belül már 40 éve zsugorodik. Eddig azonban a közvetlen kifizetéseket ez kevésbé érintette. Inkább a piac támogató/kiegyensúlyozó intézkedések tűntek el, így például a piacvédelmi beavatkozások bármilyen formája. Az utóbbi két EU-s ciklusban, 2014 és 2020 között. valamint az új 2021-27-es időszakban, azonban már érzékelhető a közvetlen kifizetések érdemi visszavágásának trendje is.
Eddig csupán a támogatások reálértékét erodálták. Azaz a 7 év során elszenvedett infláció csak egészen kis részét kompenzálták a következő ciklusban. Mára azonban ott tartunk, hogy már nominális emelés sem valósul meg! Az infláció (ami most éppen 40 éves rekordokat dönt szerte az EU-ban is) teljes mértékben, évente akár 10-20 százalékkal is erodálja majd a támogatások reálértékét.
Az egyre újabb EU-s tervek és háttéranyagok pedig már egyenesen nominális, azaz euróban kifejezve is csökkenést irányoznak elő a területalapú támogatás tekintetében, mondani sem kell, hogy „természetesen” növekvő adminisztratív terhek mellett. Noha vannak bizonyos események (pl. gazdatüntetések), amik időről-időre megakasztják a fenti folyamatok gyors előrehaladását és időlegesen hátrálásra kényszeríti az EU-s döntéshozókat, azonban, látva a hosszú távú politikai folyamatokat és az elmúlt 20 év trendjét nem lehetünk bizakodóak ezen a fronton.
Fontos az ukrán termőföld nyugati érdekkörbe vonása
De térjünk rá az EU-s agrárpolitika tágabb aspektusaira is. Különösen a nyugat részvételére és esetleges mögöttes érdekeire az ukrán háborúban. Jól láthatóan a nyugat-európai és az észak-amerikai nagyhatalmak már eddig is – és ezután is – jelentős dollár, és euró százmilliárdokat ölnek a háborúba. Ha eltekintünk a néha meglehetősen átlátszó humanitárius és egyéb érvelésektől (demokrácia védelme, jó és rossz csatája, és hasonlók.) akkor jó okkal feltételezhetjük, hogy a támogatók ezt a pénzt mindenképpen vissza szeretnék kapni. Mégpedig busás haszonnal. Sőt, nemhogy vissza szeretnék kapni, hanem ezeken a „háborús kölcsönökön” ők jól tejelő termelőeszközöket szeretnének vásárolni. A sokféle ilyen befektetési eszköz közül az egyik biztosan a termőföld lesz, hiszen ez Ukrajna igazi kincse, talán legnagyobb vagyoni értéke. Jól látjuk, hogy már most is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a nyugati vállalatok Ukrajna szerte, de ez a trend a következő években fog majd igazán felpörögni.
Az érdekek erősségét mutatja az is, hogy az EU már most kvázi EU-s tagnak kezeli Ukrajnát, legalábbis kereskedelmi szinten ez egyértelműen érzékelhető. Hiszen vámmentesen érkezhetnek termékek az EU-ba, csökkentették a kereskedelem adminisztratív terheit, lényegében megvalósul az ukrán munkaerő szabad áramlása, és érkeznek a megtámadott országba az EU-s költségvetésből – az amúgy sem elhanyagolható mértékű támogatások. Ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, például számunkra az olcsó ukrán gabonát. Ezért és egyéb jogszabályi módosítások okán már szinte minden országban tüntetnek a gazdák azonban ennek érdemi hatása erősen korlátozott Ez a trend egy felső politikai stratégia része, ezért így, vagy úgy, de minden bizonnyal folytatódni fog az ukrán gabona beáramlása.
Erősítenek a brazil, a távol-keleti és az észak-amerikai konkurensek
Adott tehát egy túlszabályozott, meredeken csökkenő támogatottságú ágazat, amelyben a dolgozók, vállalkozók átlagéletkora rohamosan nő. E mellé pedig megérkezett egy komparatív előnyökkel rendelkező, kevéssé szabályozott hatalmas versenytárs, aki mögött azok érdekei húzódnak, akik elvileg „képviselik” az EU-s intézményeket. Nem kell túl nagy fantázia, hogy gazdaságilag ennek mi lesz a vége. Persze, ha ez nem lenne elég, vélhetően legalább egy szabadkereskedelmi egyezmény még „segíti” majd a gazdák helyzetét a jövőben.
Itt elsősorban az Észak-, és Dél-Amerikából, illetve bizonyos tekintetben a Távol-Keletről beáramló mezőgazdasági termékekre gondolok. A szabadkereskedelmi egyezmények gerincét az adja, hogy az EU piacot szeretne szerezni az iparának (főleg az autóiparnak), ezért cserébe megnyitná mezőgazdasági piacait.
Az USA és az EU közötti, úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség, vagyis a TTIP megállapodás a járvány előtti időszakban nagy reményekkel kecsegtetett, de azóta háttérbe szorult. A TTIP egyik fontos része az volt, hogy az EU-ban gyártott autók mehessenek vámmentesen az USA-ba, cserébe a amerikai gabona és húsáru vámmentesen érkezhetett volna az EU-ba. Egyelőre azonban még mindig nincsen aláírt megállapodás, pedig már évtizedben mérhető a tárgyalások hossza. Azonban előbb-utóbb lesz valamilyen megállapodás, ami az EU mezőgazdaságának biztosan negatív lesz. Ennek csak a mértéke kérdéses. Egyébként kisebb részmegállapodások Kanadával és a dél-amerikai szereplőkkel (Brazília) már voltak, így például az EU és egyes dél-amerikai országok közti, EU-Mercosur egyezmény.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Ételmaradékból is készülhet melegvíz
A Siemens támogatásával valósul meg a hulladékból energiát előállító innováció.
A HERU pirolízis technológiát alkalmazó hibrid hőszivattyúként, égetés nélkül képes a lokálisan keletkező hulladékból akár kétszer annyi energiát is előállítani, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A felhasználók így nemcsak hulladékuktól szabadulhatnak meg, hanem energiaszámláikat is csökkenthetik. Nem beszélve arról, hogy az eszköz a CO2 kibocsátás és a hulladékfeldolgozás problémájának egy hatékony megoldása lehet.
A Siemens elkötelezetten támogatja a zöldenergia területén megvalósuló fejlesztéseket, most egy olyan új megoldás fejlesztését segíti, amely átalakítja a mindennapi hulladékot energiává. Nik Spencer találmányát a HERU Technologies fejlesztette, a Siemens pedig vezérléssel és kijelzőpanellel látta el, emellett más felhasználókkal együtt részt vett az eszköz tesztelésében is.
Hulladékból zöldenergia
A szeméttelepre szánt, újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok, mint a például különböző csomagolóanyagok, higiéniai cikkek, pelenkák és szerves hulladékok, élelmiszerek értékes energiává alakulnak a HERU által alkalmazott pirolízis segítségével, amely működését a feltalálója úgy érzékelteti, hogy 5-9 millió éves, a természetben végbemenő bomlási folyamatot gyorsít fel 5 órásra.
Mi a pirolízis?
A pirolízis (hőbontás) szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló technológia, amely során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontanak szét. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hulladékot hasznos anyagokká – olajokká, gázokká és szénné – alakítsák. Az így keletkező termékek felhasználhatók energiaforrásként vagy további vegyipari folyamatok alapanyagaként.
A HERU 125 literes tartályában 70 fokos, fűtésre használható melegvizet állít elő, amely csatlakoztatható az épület meglévő fűtési rendszeréhez. A folyamat végterméke csupán hamu, amely automatikusan a lefolyóba ürül, anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre.
Fenntartható megoldás közintézményeknek és iparvállalatoknak
A HERU125 Hibrid Energiaforrás Egység (HERU) az első kifejezetten vállalkozások, egészségügyi és gondozási, valamint közintézmények számára készült fejlesztés. Az eszköz nagy előnye, hogy az intézmények keletkező hulladékát képes helyben feldolgozni, így azt nem kell elszállítani, és nem terheli a központi hulladékkezelő rendszert sem.
A Siemens ipari környezetben is alkalmazni kívánja az innovatív technológiát. A HERU az ipar igényeihez alakított piaci termékként lehetővé tenné, hogy az iparvállalatok hatékonyan csökkentsék hulladékkibocsátásukat, elősegítve fenntartható működésüket a körkörösség jegyében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Modern ikon, amely hű a gyökereihez: íme a vadonatúj Toyota Land Cruiser
A környezettudatosságot ösztönzi használt okostelefonok értékesítésével a Yettel
Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét
Új vezetők támogatják a Westend látogatói és bérlői üzletágát
A Y és Z generáció változó lakásépítési és felújítási szokásai
Mesterséges intelligencia a luxusiparban
Fűnyírás radartechnológiával – a szegélyt is lenyírják a Husqvarna új robotfűnyírói
PwC Debrecen Business Forum 2024
30 százalékos díjkedvezmény az európai szabadalmi díjakból
A Continental bemutatja a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzőjét
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte között
Elhanyagolt telephelyen épül fel Budapest legátgondoltabb lakónegyede
Hatalmas automatizált játékraktár
Több év után is az Nvidia Shield TV Pro az egyik legjobb Android alapú TV okosító
Az akkumulátor a telefon lelke – tippek a hosszabb üzemidőhöz a HONOR-tól
Jövőt szolgáló kutatásokért lépett partnerségre a Magyar Kutatási Hálózat és a Széchenyi István Egyetem
A QNAP kiadja a QTS 5.2 bétaverzióját benne a Biztonsági Központtal az aktív fájlaktivitás-felügyelethez, valamint a rendszerbiztonság és az adatvédelem javításához
A CineBeam Q-val újra megkezdi a projektorok forgalmazását Magyarországon az LG
Harmincmilliárd eszköz csatlakozhat a mobilhálózatokhoz 2025-re
Tíz százalékos áremelkedés a fővárosi agglomerációban
Műszaki-Magazin.hu
A legújabb FANUC ROBODRILL megnövelt Y-tengellyel
Ipar Napjai – Nagydíj pályázat
Olasz–Magyar Öntészeti Üzleti Fórum – meghívó
Intergavellel a pazarlás és a pénzkidobás ellen
Hatalmas automatizált játékraktár
Új ötvözet bevezetése a Magyarmet Finomöntöde Kft.-nél
MACH-TECH és IPAR NAPJAI – Ingyenes belépő olvasóinknak
Tanműhely nyílt a jövő villanyszerelőinek Tatabányán
Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
Körforgásos gazdaság az adatközpontokban is
Friss
-
Tippek2 hét
Hol van a használt mobilok legjobb helye?
-
Tippek2 hét
A videó kaputelefonok evolúciója: egyszerű audio eszközöktől az intelligens rendszerekig
-
Tippek2 hét
Jó ötletek vannak, befektetők kevésbé
-
Mozgásban2 hét
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival
-
Egészség2 hét
Hiába fontos, csak gyorsan le akarjuk tudni a munkahelyi étkezést
-
Gazdaság2 hét
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
-
Tippek1 hét
Ezek a „Legnépszerűbb” visszatekert autók
-
Mozgásban2 hét
Mesterséges intelligencia és alternatív meghajtású járművek