Zöld
20 magyar család karbon-lábnyomát mérték meg Piliscsabán
Mennyire klímabarát a mindennapi életünk? Háztartások karbonlábnyom-számítása Piliscsabán
Mennyire klímabarát a mindennapi életünk? Háztartások karbonlábnyom-számítása Piliscsabán
A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 2020 tavaszán 21 háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet. A projekt egy háromoldalú együttműködés keretében valósul meg, melynek az Ökológiai Túllövés Napja különleges keretet és hangsúlyt ad. A projektet támogató Daikin Hungary Kft. örömmel áll olyan szemléletformáló programok mögé, melyek környezetünk és klímánk védelme érdekében is ráirányítják a figyelmet egyéni döntéseink fontosságára is.
A projekt elsődleges célja, hogy a résztvevő háztartások, és a tágabb lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekedő része. Ennek megismerése az első lépést jelenti a tudatosság útján, és segítséget ad a későbbi csökkentéshez annak érdekében, hogy elérjék a klímaválság és egyéb környezeti problémák megoldása miatt szükséges és fenntartható lábnyom-méretet.
A projekt különlegessége, hogy a Piliscsaba–Garancstető Érdekvédelmi Egyesület már korábban felkereste a GreenDependent Intézetet azzal az igénnyel, hogy szeretnék felmérni az Egyesület által képviselt lakóközösségben minél több háztartás éves karbonlábnyomát. A projektben részvevő családok és lakóközösség céljai pedig találkoztak a Daikin környezeti célkitűzéseivel – így jöhetett létre ez az egyedi, háromoldalú együttműködés.
A projekt keretében az Intézet 21 család éves háztartási karbon-lábnyomát számította ki. Ebből 19 családot talált alkalmasnak általános összehasonlítás. Módszertani szempontból emellett még megemlítendő, hogy az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt.
A háztartások karbon-lábnyomának összetevői 6 fő kategóriába oszthatóak be: (1) háztartási energiafogyasztás; (2) közlekedés; (3) szabadidő, nyaralás; étkezés; (5) termékek; és (6) közszolgáltatások. Az utolsó két összetevő egyelőre nem került bele a jelenlegi számításba. A felmérés az első négy kategóriára fókuszált.
4.3 tonna szén-dioxid fejenként: sok vagy kevés?
A számításba bekapcsolódó családok tagjainak átlagos karbon-lábnyoma egy főre vetítve 4,27 tonna CO2 a 2019-es évre vonatkozóan. A résztvevő háztartások átlagos karbonlábnyomának harmadát otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az utazás, nyaralás és az étkezés, amik a családok lábnyomának kb. egy-egy ötödéért felelősek. A mindennapi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom hatoda, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a fele a vizsgált családoknál.
A kiszámított 4,27 tonnás éves kibocsátás már így is igen közel van az átlagos magyar egy főre számított karbon-lábnyomhoz, ami évi 5 tonna körül mozog. Ha pedig az egyelőre kimaradó 2 fontos összetevő (az általános, minden polgárt érintő közszolgáltatások; illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javak) is bekerül a számításba, már biztosan meghaladná azt.
A családok egy főre eső lábnyomának összetételét vizsgálva számos érdekes következtetésre jutott az Intézet. A kutatásban résztvevő két legnagyobb egy főre vetített karbon-lábnyommal rendelkező család (Család 1, Család 2) éves lábnyoma 7,51 és 6,71 t CO2/év. Ennek hátterében részben a magas egy főre vetített energiafogyasztás, részben pedig a sok utazás, az évi többszöri, munka miatti repülés, illetve szabadidős célú tengerentúli repülőút áll.
A kutatásban a két legkisebb egy főre eső lábnyommal rendelkező család (Család 3 és Család 4) éves lábnyoma 2,33 és 1,99 t CO2/év. A két család átlagosnál jóval alacsonyabb karbon-lábnyomához egyrészt hozzájárul, hogy a családtagok helyben dolgoznak és tanulnak. Ahol ingázásra van szükség, ott vonattal közlekednek, vagy ha autóval, akkor sem minden nap. Másrészt ritkán, és akkor is belföldön nyaralnak. Továbbá a csökkentett húsfogyasztásra is odafigyelnek, részben vegetáriánusok, illetve kifejezetten a fenntartható forrásokat részesítik előnyben vásárláskor (pl. helyben vásárolt szezonális élelmiszer).
Sokfélék vagyunk, ezért egyedi megoldásokra van szükség
Habár a kutatás pilot projektnek tekinthető, egy igen fontos üzenetet így is hordoz: a háztartások karbon-lábnyomának összetétele változó, így ahhoz, hogy a hatékony csökkentéshez egyedi megoldásokra van szükség.
Általánosságban elmondható, hogy családok karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. Ezt energiahasználati szokásaink mellett (pl. hány fokra állítjuk a fűtést) otthonunk energetikai állapota határozza meg. Emellett számít még házunk alapterülete, hiszen egy nagy családi ház fogyasztása gyakran nem csökken arányosan az ott lakók számával, így egy 4 fős háztartás egy főre vetített energiafelhasználása alacsonyabb lehet, mint 2 fő esetében.
A lakhely és a munkahely, iskola közötti távolság igen nagy jelentőséggel bír az átlagosnál alacsonyabb karbon-lábnyom elérésében. Kiemelten fontosak továbbá nyaralási szokásaink, főként az úti cél távolságának és az odajutás módjának megválasztása. Nem szabad elfelejtkezni az étkezési szokások jelentőségéről sem: azaz a csökkentett húsfogyasztás, és a fenntartható forrásból történő beszerzés karbon-lábnyom csökkentésben játszott szerepéről. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a fenntartható szint évi 2-2,5 t CO2 lenne fejenként, amit mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbonlábnyoma (5 t / fő) jelentősen meghalad.
A GreenDependent Intézet karbon–kalkulátora elérhető mindazok számára, akik szeretnének elindulni a tudatosság útján. Azok, akik már a csökkentésbe is belevágnának, a Kislábnyom oldalán szemezgethetnek az élet számos területére kiterjedő tippek közül. Az igazán elkötelezettek pedig csatlakozhatnak az Intézet szervezésében szeptemberben újra induló EnergiaKözösségek háztartászöldítő versenyhez.
Zöld
Hova kerüljön az ünnepek alatt keletkezett hulladék? – a MATE szakértője válaszol
Mi a legokosabb hely, ahova a karácsonyi rántott hús után megmaradt olajat tehetjük? Hová kerüljenek az ünnepek alatt elhasznált csomagolópapírok?
Hova dobjuk a konfetti- és petárdadarabkákat? De örök dilemma a karácsonyi fenyő elhelyezésének kérdése is az ünnepek után. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője, Dr. Fekete György segítségével a legokosabb megoldásokról tájékozódhatunk alábbi cikkünk segítségével.
„Bármilyen jellegű hulladékról legyen is szó, fontos szempont a körforgásos gazdasági modellt szem előtt tartani, tehát igyekeznünk kell olyan megoldásokat választani, amellyel elkerülhető az anyagok hulladékká válása. Ha ez mégis megtörténne, akkor érdemes a hulladékhierarchia szerint eljárni annak érdekében, hogy lássuk, az adott hulladék milyen módon kerülhet hasznosításra”
– tájékoztat Dr. Fekete György, a MATE szakértője. A hulladékhierarchia kifejezés egy széles körben elfogadott konszenzus, amely a hulladékkezelési módszereket rangsorolja a környezetterhelésük szempontjából. Nagy általánosságban azt jelenti, hogy a legjobb hulladék az, ami nem létezik, igyekezzünk tehát elkerülni annak keletkezését. Lehetőség szerint gondolkodjunk újrahasznosítható anyagokban, amelyeket ugyanebben a formában fel lehet használni máskor is. Ha azonban nem gondolkodtunk ennyire előre, akkor cikkünk alapján biztosan okosabb megoldásokat választhatunk a következő karácsonyi időszakban.
Csomagolópapír
A legjobb, ha vannak erre a célra eltett ajándéktáskáink vagy feldíszített papírdobozaink különböző méretben, amelyeket minden évben felhasználhatunk. Ha nem szeretnénk vagy nem tudjuk tárolni őket, akkor érdemes a legtermészetesebb anyagú csomagolópapírt kiválasztanunk. Ha nincs tintákkal, festékekkel kezelve, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő szelektív kukába helyezve, visszagyűjtés után újra feldolgozható. Ha saját hatáskörben hasznosítanánk, akkor ezt kizárólag a natúr típusú papírral tehetjük meg. Ebben az esetben akár mulcs takaróként a kertben vagy leaprítva is hasznosíthatjuk bekeverve a komposztba, vagy gyújtósként használva. A csomagolóanyagok mellett a kötözőknek is vannak természetes alternatívái – például növényi rostból készült zsineg – így elkerülhető a műanyag szalag és a cellux használata. A színesebb csomagolóanyagok hasznosítására is léteznek házi megoldások, például újracsomagolni lehet benne, felhasználni dekorációs alapanyagként, füzetborítóként, bár ezek az ún. upcycling típusú megoldások az anyag-áram mennyiségét tekintve inkább a kedves, mintsem a hatékony kezelési megoldások közé tartoznak. Ezekre a kukába helyezés után az égetés vagy a hulladéklerakás vár. A csomagolóanyagok témakörénél érdemes megjegyezni, hogy a nem megfelelő színű, méretű ajándék cseréjéről minél előbb gondoskodjunk. Minél tovább halogatjuk a cserét, annál inkább valószínű, hogy felhasználatlanul hulladékként végzi. Ebből a célból érdemes a blokkokat megőrizni az ünnepek után is.
Díszek, dekorációs kellékek
A karácsonyi időszak után, a dekorációt ne dobjuk a kukába, még akkor sem, ha esetleg meguntuk vagy megsérült. Adjunk lehetőséget számukra, kapjanak új esélyt! Amennyiben csak meguntuk és jövőre már más díszre vágyunk, úgy próbáljuk meg használtáruként eladni vagy vigyük el a hozzánk legközelebb található újrahasználati központba. Amikor az új dekort szerezzük be, akkor is érdemes ezeket a helyeket felkeresni. Ezzel nem csak spórolni tudunk, de mi is tehetünk a hulladék keletkezése ellen. Jó alternatíva lehet a természetes dekoráció használata, pár darab szárított fenyőággal, tobozzal, fahéjjal és szárított narancshéjjal nemcsak különleges és egyedi csomagolást készíthetünk, de még az ünnepek illata is becsempészhető a lakásba. Ezek az anyagok később mind komposztálhatóak is.
A fenyőfa kérdése
Örökzöld dilemma a karácsonyi fenyő ünnepi időszak utáni elhelyezésének kérdése. A karácsony előtti időszakban már érdemes átgondolni, hogy vajon melyik karácsonyfa – műfenyő, gyökeres, vágott – a leginkább környezetbarát megoldás a későbbi hasznosítást illetően. Míg a vágott fenyő esetében egy esetleges eltüzelés során az a szén-dioxid fog visszajutni a légkörbe, amit a növény az élete során megkötött, addig a fosszilis (leginkább nyers olaj) eredetű műanyagok tüzelése esetében ez többlet CO2 emissziót eredményez. Hiába jól újrahasznosítható a műanyag alapú, ez idővel anyagi minőségromláshoz vezet és az életciklus vége az égetés vagy a hulladéklerakás lesz. Fosszilis eredetű műanyagok égetése mellett nem leszünk képesek elérni az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegességet. Tehát a műfenyő vonatkozásában csak bioalapú műanyag esetében beszélhetünk bármiféle fenntarthatóságról. Vágott fenyőnél érdemes előzetesen átgondolni a későbbi hasznosítást. Ha van kertünk és ágaprítónk, akkor helyben érdemes komposztálni, a vastagabb ágakat tűzifaként vagy leaprítva mulcsként hasznosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor el kell juttatni a legközelebbi közösségi komposztálóhoz, vagy át kell adni a helyi hulladékgazdálkodó szervezetnek, hogy gondoskodjanak a hasznosításáról. Gyökeres fenyőfa esetén, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a fenyő öntözéséről a kiültetés után is. Ez télen meglepő lehet, de ha nem tesszük meg, akkor ugyanúgy a vágott növények sorsára juthat.
A MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának vezetője elmondta
„terveink szerint a következő szezonra elhárul minden jogi és adminisztratív akadály, így a MATE Szárítópusztai Kertészeti Tangazdaságában átvehetjük majd a használt karácsonyfákat és ott komposztként hasznosíthatjuk. Jövőre tehát a gödöllői lakosok, az egyetem hallgatói és munkatársai a MATE-ra is hozhatják majd a vágott fenyő karácsonyfát az ünnepek után”
– tájékoztat Dr. Fekete György.
Élelmiszer-maradék kérdése
A Nébih által 2016 óta elkészített Maradék nélkül című országos felmérésből az derül ki, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ebből több, mint 600 ezer tonna a háztartásokban, amiből 300 ezer tonna még menthető élelmiszer lenne. Fejenként ez évente 65 kilogramm kukába kidobott élelmiszert jelent, ami 45.000 forintnyi összegnek felel meg. Ezt a sokkoló mennyiséget a Nébih által kiadott Élelmiszerhulladék napló segítségével mindenki saját maga is fel tudja mérni és a tudatosság révén radikálisan le tudja csökkenteni a mennyiségét. Az ünnepek alatt hazánkban ez a pazarlás kifejezetten jellemző. Mivel senki sem szívesen méretezi alul a karácsonyi menüt, ezért könnyen lehet túlzásokba esni. Ez leginkább az ésszerű előre tervezéssel lenne elkerülhető. De ha mégis nagyobb mennyiségű étel maradt a lakoma után, akkor semmi esetre se hagyjuk azt megromlani! Fagyaszunk le belőle vagy amíg nem történik minőségi romlás, addig adományozási céllal keressük fel a helyi ételmentő csoportot a közösségimédia-felületeken, vagy forduljunk a legközelebbi karitász szervezethez, akik foglalkoznak ételosztással. Az ünnepekre különösen jellemzőek a panírozott ételek, melyek sütése során nagy mennyiségű használt sütőolaj keletkezik a háztartásokban. Ezt kihűlés után műanyag flakonba gyűjtve el kell juttatni a legközelebbi gyűjtőpontra, ahol bioüzemanyagként kerül majd hasznosításra.
Szilveszteri hulladékok
Az év utolsó éjszakáján keletkezett petárda, konfetti és tűzijáték maradványokat igyekezzünk minél alaposabban összegyűjteni magunk után és gondoskodjunk a megfelelő kukába történű begyűjtésről. Az anyagválasztás ezek esetében sem mindegy. Ha műanyag termékeket választunk, az mindig többlet CO2 emissziót jelent a papír alternatívákhoz képest egy égetés során.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
A tervezési fázisban megállapítotthoz képest közel felével sikerült csökkenteni a teljes életciklusra számított beépült karbon mennyiségét a Schneider Electric Duna Smart Power Systems gyára új üzemrészénél.
A létesítmény ezzel a teljesítménnyel túlszárnyalja a World Green Building Council (WorldGBC) 2030-ra megfogalmazott célkitűzését is.
Idén márciusban jelentette be a Schneider Electric, hogy bővíti a Duna Smart Power Systems (DSPS) gyárát, és 40 millió eurós beruházással egy újabb, 18 ezer négyzetméteres üzemrészt alakítanak ki. A projekt kezdetén, a koncepcionális tervezés során a One Click LCA segítségével modellezték a fejlesztés teljes élettartamára a beépült karbon mennyiségét, és az akkori számítások szerint négyzetméterenként 918 kilogrammos szén-dioxid-egyenértékű (CO₂e) károsanyag-kibocsátás jött ki.
Annak érdekében, hogy egy valóban fenntartható beruházás valósuljon meg, a társaság ennél jóval alacsonyabb, négyzetméterenként 716 kilogrammos CO₂e beépült karbonmennyiséget tűzött ki célul. Ezt is sikerült azonban jelentősen túlszárnyalni, ugyanis a bővítés során a beépült karbonmennyiség mindössze 581 kilogramm lett, az épület teljes életciklusára kivetítve (ebben az értékben a működésből adódó kibocsátás nincs benne). Ez 37 százalékkal kisebb, mint a koncepcionális tervezés időszakában megállapított érték. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új épületrész már most túlszárnyalja a WorldGBC által 2030-ra megfogalmazott célkitűzést, amely szerint az új épületek, infrastruktúrák megvalósítása, valamint a felújítások során a beépült karbont legalább 40 százalékkal kell csökkenteni. A DSPS új üzemrésze kapcsán 11.075 tonna lesz a teljes életciklusra számított beépített karbonmennyiség.
Ahhoz, hogy ilyen kiváló eredményt érjenek el a kivitelező és a tervezőcsapat szorosan együttműködött a beszállítókkal, hogy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású betont szerezzenek be, amely mészkőlisztet tartalmaz cementpótlóként, és ezzel sikerült mintegy harmadával csökkenteni a beton esetében a beépült karbon mennyiségét. A célok elérésében kulcsszerepet játszott a Market Építő Zrt. kivitelező csapata, a tervezést végző BluePlan Mérnökiroda Kft. tervező csapata, valamint a projekt előkészítését, lebonyolítását és fenntarthatósági koordinációját végző Tomlin Kft., amely szakmai tapasztalatával támogatta a karbonlábnyom csökkentését. Szoros együttműködésüknek köszönhetően sikerült olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású monolit és előregyártott beton receptúrát összeállítani és beépíteni, amelyben a cement részben mészkőliszttel került kiváltásra. Hasonló szemlélet érvényesült többek között a betonba ágyazott acél beszerzése során is, amivel 70 százalékos beépült karbonmennyiség csökkenést sikerült elérni ennél az építőanyagnál.
„A fenntarthatóság a Market Csoport működésének meghatározó eleme, a mérnöki innováció egyik legfontosabb motorja. Büszkék vagyunk rá, hogy a Schneider Electric partnereként olyan úttörő műszaki megoldásokat alkalmazhattunk, amelyekkel közösen már ma sikerült túlteljesítenünk a 2030-ra kitűzött iparági klímacélokat. Ez a beruházás kiválóan példázza, hogy a versenyszférában a költséghatékonyság, a gyorsaság és a radikális karboncsökkentés a megfelelő szakmai összefogással kéz a kézben jár”
– mondta Scheer Sándor, az üzembővítés generálkivitelezéséért felelős Market Építő Zrt. vezérigazgatója.
A Schneider Electric tavaly májusban adta át a dunavecsei DSPS üzemét, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában és a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT® fő európai gyártóközpontja.
A Duna Smart Power Systems első üteme esetében a teljes életciklusra kivetített beépített karbonmennyiség 581 kilogramm volt négyzetméterenként, ami összesítve 31.164 tonnának felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a DSPS első és második üzemrészénél a beépített karbonmennyiség összesen 42.239 tonna lesz a teljes életciklusukban.
A tavaly májusi átadás óta a Duna Smart Power Systems termékportfóliója azóta bővült, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az új üzemrészben a piaci igényekre reagálva szintén az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
A Samsung bejelenti, hogy a Carbon Trust Assurance független hitelesítőszervezet – a DUCD[i] előírásai alapján – minősítette a vállalat egyes AI Energia móddal[ii] ellátott mosógépeit.
Ez az első alkalom, hogy a Samsung valamely eszközét vagy funkcióját a DUCD előírásai alapján hitelesítették. Ez azért is jelentős, mivel harmadik fél hitelesítette az AI Energia mód használata mellett mért üvegházhatású gázok csökkenését. A hitelesítés a DUCD testülete által kidolgozott előíráson alapul, amely a hálózatba kapcsolt eszközök használatából eredő szén-dioxid-kibocsátás mérésére, nyomon követésére és csökkentésére vonatkozó szabvány.
„A Samsung továbbra is a tudatosság figyelembevételével tervezi új eszközeit és szolgáltatásait
– mondta Jeong Seung Moon, a Samsung digitális készülék üzletág K+F csoportjának vezetője és ügyvezető-alelnöke.
– Az AI Energia mód jól mutatja az előrelépést ezen a területen, az eszközeink hatékonyságát elismerő tanúsítvány pedig megerősít minket abban törekvésben, hogy még tovább fejlesszük a készülékeinket, a funkcióinkat és a szolgáltatásainkat a használat során gyűjtött adatok segítségével.”
A Samsung hosszú távú célkitűzései
A Samsung régóta dolgozik olyan objektív és szisztematikus mutatók kidolgozásán, amelyekkel mérhetővé és kezelhetővé válhat a háztartási készülékek szén-dioxid kibocsátása. A vállalat éppen ezért 2022-ben testületi tagként csatlakozott a DUCD kezdeményezéshez.
A DUCD kezdeményezést a nemzetközi klímakonzultációs Carbon Trust cég irányítja, amely vállalatokkal, kormányzati szereplőkkel, valamint pénzügyi intézményekkel együttműködve tesz az előremutató klímapolitikai intézkedésekért. A szervezet célja, hogy vezető iparági szereplőkkel együttműködve egységesítse a csatlakoztatott eszközök energiafelhasználásának- és megtakarításának mérési módszereit, valamint szándéka, hogy hozzájáruljon egy olyan nemzetközi módszertan kidolgozásához, amellyel kiszámítható a Wi-Fi-re csatlakoztatott eszközök szén-dioxid megtakarítása.
A kezdeményezés 2024 novemberében egy nemzetközi előírást tett közzé, amely egységes mérési követelményeket és csökkentő hatású módszertanokat mutatott be a csatlakoztatott eszközökre vonatkozóan. Ez a megközelítés a tényleges felhasználás során bekövetkező szén-dioxid kibocsátás csökkenését méri, szemben a hagyományosan alkalmazott, a gyártási folyamatot vizsgáló módszerrel.
Bizonyított karbonlábnyom-csökkentés AI Energia módban
A Carbon Trust független tanúsító szervezete, a Carbon Trust Assurance a DUCD útmutatása alapján kísérleti jelleggel értékelte a Samsung mosógép-kínálatát.[iii] A szervezet az AI Energia mód kibocsátás-csökkentő hatását azzal igazolta, hogy 2024. júliusa és 2025. júniusa között összehasonlította az AI Energia mód használata mellett és anélkül kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.
A Samsung kiválasztott energiahatékony mosógépei esetében – a SmartThings Platform[iv] használatával – mért összes energiafogyasztás ebben az időszakban 12,28 GWh volt,[v] amely 5266 tonna szén-dioxid egyenértéknek felelt meg a DUCD 1. rész: Specifikáció és útmutatás című dokumentum előírásai alapján. Az AI Energia mód bekapcsolásával elért megtakarítás mértéke 5,02 GWh volt, amely 2084 tonna szén-dioxid egyenértéknek felelt meg.[vi]
Ez az energiamegtakarítás hozzávetőlegesen 169 ezer háztartás áramfogyasztásának felel meg, figyelembe véve, hogy egy átlagos amerikai felhasználó naponta mintegy 29,54 kWh energiát használ el.
A vállalat hamarosan, a CES 2026 Kiállításon mutatja be legújabb energiatakarékos megoldásait és új, forradalmi háztartási eszközeit.
[i] “Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices” (rövidítve DUCD): A hálózatba kapcsolt eszközök használati szakaszának szén-dioxid-mentesítése.
[ii] Az AI Energia módot az Android és iOS eszközökön elérhető SmartThings alkalmazás SmartThings Energy szolgáltatásán keresztül kell aktiválni. A funkció használatához Wi-Fi-kapcsolat és Samsung-fiók szükséges.
[iii] Az összes érintett mosógépmodell listája, valamint a termékek életciklusra vonatkozó karbonlábnyom-adatai a https://www.samsung.com/global/sustainability/digital-library/policy-document/ online felületen tekinthetők meg.
[iv] A hitelesítés alapjául a legmagasabb – vagy az adott országokban, ahol ez alkalmazható, azzal egyenértékű – energiahatékonysági besorolással rendelkező Samsung mosógépek szolgálnak; ilyen például (de nem kizárólagosan) az Energy Star (Egyesült Államok), a Grade 1 (Korea) vagy az „A” besorolás (EU).
[v] A hitelesítés alapjául nemzetközi szinten azok a Samsung mosógépek szolgálnak, amelyeket a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakban legalább egyszer tesztelek AI Energia módban.
[vi] A bekapcsolt AI Energia mód és a kikapcsolt AI Energia mód összehasonlítása az összes aktív eszközön, nemzetközi szinten, ugyanazon időszak alatt (2024. július – 2025. június).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az LG bemutatja a Wallpaper TV-t
-
Ipar2 hét ago
Tíz éve még magányos mesterek, ma már tízezren alakítják együtt a szakma jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
A Hisense új korszakot nyit az RGB MiniLED technológiában a CES 2026 kiállításon, bemutatkoznak a 116UXS és XR10 modellek
-
Gazdaság2 hét ago
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
A HBBA Investor Fest 2026 ajtót nyit a brit piac felé a magyar startupoknak és scale-upoknak
-
Gazdaság2 hét ago
A Bosch érzékelőplatformja forradalmasítja a robotok mozgásérzékelését
-
Okoseszközök1 hét ago
Siemens CES 2026 – AI fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Évente 42 ezer tonna e-metanolt termel a Schneider Electric technológiájával felszerelt üzem






