Zöld

A Continental a zéró emissziós mobilitást célozza meg

Philip Nelles, a Mobile Fluid Systems igazgatója: „A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében.”

A Continental technológiai vállalat új stratégiát jelentett be tömlő és cső üzletága számára, amely két fő célkitűzés körül mozog:

„Egyrészről nagyobb hangsúlyt fektetünk az e-mobilitásra, mint komoly növekedési piacra. Másrészről pedig elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy segítsünk az autógyártóknak tovább csökkenteni a kibocsátást és megfelelni az egyre szigorodó emissziós előírásoknak”

– magyarázza Philip Nelles, a Continental Mobile Fluid Systems, azaz az autóipari tömlők és csövek gyártásáért felelős üzleti egységének igazgatója.

„A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlen tényezőt jelentenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében. Mi ebben a körben tesszük meg jelentős hozzájárulásunkat a fenntartható mobilitás felé, és a beérkező megrendelések már most alátámasztják mindezt. Csak tavaly nagyjából 275 millió euró értékben kaptunk megrendeléseket német, ázsiai és észak-amerikai vállalatok által gyártott járművek akkumulátoros és hibrid meghajtásában használt tömlőkre és csövekre”

– folytatja Nelles. Ez az emelkedő tendencia a zéró emissziós elektromos és hibrid járművek iránti növekvő globális keresletnek köszönhető.

A Continental váci gyárában is fókuszban a fenntartható mobilitás

„A Continental váci gyáregységében a jelent és a jövőt egyaránt jelentő fém és műanyag csőrendszerek előállításával a környezettudatos iparági trendeket tudjuk kiszolgálni. A termék portfólió átalakulásával a károsanyag kibocsátás csökkentése kerül fókuszba, mely által meghatározó szereplővé válunk ezen szegmensben. Magas igénybevételnek ellenálló, kis súlyú, szenzorokkal ellátott megoldások segítik vevőinket az elvárások teljesítésében, melyeket modern, munkavállaló központú környezetben állítunk elő. Célunk az innováció alkalmazásával a magasabb hozzáadott érték előállítása, mely meghatározó mértékben hozzájárul a versenyképességünk erősítéséhez”

– teszi hozzá Purgel Csaba, a Continental váci gyárának ügyvezető igazgatója.

A kifinomult hőkezelés meghosszabbítja az elektromos és hibrid járművek hatótávolságát

A Continental tömlőinek és csöveinek legfőbb jellemzője a kifinomult hőkezelés. Erre azért van szükség, mert az elektromos járművek akkumulátorai akkor a leghatékonyabbak, ha 20 és 40°C közötti hőmérsékleten működnek. Az akkumulátor élettartama a környezeti hőmérséklet függvényében, hűtéssel vagy fűtéssel növelhető meg.

Ehhez összetett áramkörökre van szükség, amelyek lényegesen nagyobb követelményeket támasztanak az egyes alkatrészekkel szemben, ideértve a tömlőket és a csöveket is. A tömlők és csövek segítenek hidegen tartani az akkumulátorokat és a rendkívül érzékeny vezérlő áramköröket az elektromos és hibrid járművekben. Ez többek közt jótékony hatással van az akkumulátoros járművek hatótávolságára is.

“Emellett az anyagok optimális keverékének köszönhetően jelentős súlymegtakarítást is sikerül elérnünk. Hiszen minél kevesebb a jármű súlya, annál kevesebb energia veszik el a gyorsulás és a fékezés során, és annál tovább is tud menni”

– magyarázza Nelles. A kisebb keresztmetszetű csövek – például a nagynyomású oldalon és az akkumulátor hűtőcsövei esetén – súlyt takarítanak meg, mivel a korábbi rendszerekhez képest kevesebb hűtőfolyadékra van szükség. A gumi, poliamid és alumínium megfelelő keveréke, és a csövek hatékony geometriája biztosítja az így kapott rendszerek megfelelő eredendő stabilitását. Ennek érdekében nagyteljesítményű műanyagokat használnak a Continental csöveinek és összekötő elemeinek fejlesztése során.

A Continental jövőre felkészített tömlői és csövei abból is profitálnak, hogy a vállalat globális erőfeszítéseket tesz a műanyagokkal kapcsolatos szakértelmének bővítéséért.

„Az a célunk, hogy a legjobb pozícióban legyünk akkor, amikor az ígéretes e-mobilitás növekedési piac igényeinek kielégítésére kerül a sor. Ezért van szükségünk korszerű fejlesztőközpontokra és mérnökökre, akik elkötelezettek a jövőt érintő úttörő szerep mellett, és ez pontosan az, amit mi is képviselünk”

– jelentette ki Nelles.

A Continental csúcstechnológiás csöveinek egy másik ígéretes alkalmazására az R744-et, azaz a jelenleg elérhető leginkább klímabarát hűtőközeget használó légkondicionáló rendszerekben nyílik lehetőség. Ezek a következő generációs csövek segítenek a súlymegtakarításban, miközben az utastér hőmérsékletét rendkívül hatékonyan és klímabarát módon szabályozzák. A jármű hőmérsékletszabályozó-rendszerének szerves részeként hozzájárulnak a hatékonyság és a hatótávolság növeléséhez.

Alacsony kibocsátású mobilitás: tömlők és csövek az egyre szigorúbb emissziós előírások betartásának megkönnyítésére

A Continental továbbá segít az autóipari gyártóknak abban, hogy megfeleljenek az egyre keményebb kipufogógáz- és emissziós előírásoknak.

„Hatékony tömlő- és csőrendszereink segítségével ügyfeleink következetes és fenntartható módon csökkenthetik a szénhidrogének, a szén- és nitrogén-oxidok, valamint a részecskék kibocsátását, például részecskeszűrőket vagy szelektív katalitikus redukciót (SCR) tartalmazó kipufogógáz-tisztítási technológiák révén”

– magyarázza Nelles. A kisebb súly pedig mindemellett alacsonyabb kibocsátással is jár.

A Continental mérnökei további súlycsökkentést érnek el, miközben növelik a teljesítményt. A műanyag alkatrészek csökkentik a jármű tömegét, ezzel is hozzájárulva az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz és a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Hasonlóképpen, a jelenleg népszerű plug-in hibrid meghajtások esetén is csökken a belső égésű motorok és kiegészítő alkatrészeik számára elérhető hely a motorháztető alatt. Ez viszont emelkedett követelményeket támaszt az érintett csövekkel és csatlakozókkal szemben a megnövekedett nyomás és hőterhelés miatt a könnyebb, magas szinten tömörített (kicsinyített) meghajtások során.

Például az újonnan kifejlesztett belső égésű motorokban használt kiegészítő alkatrészeknek ki kell állniuk 3000 óra folyamatos használat mellett a 160°C-os hőmérsékletet, valamint az akár 210°C-t is elérő csúcsokat. A nagyteljesítményű műanyagok, például a hőstabilizált poliamid, teljes mértékben megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Sok esetben a nagyon vékony falú, formázható rozsdamentes acélcsövek jelentik a legjobb kompromisszumot a tartósság és a súlycsökkentés között a turbófeltöltő alkalmazások számára.

Növekszik az igény a tiszta, emissziómentes mobilitásra

Jól példázza a piac dinamikus növekedését a Német Közúti Közlekedési Hatóság jelentése, miszerint 2020-ban 194.163 új elektromos autót és 200.469 plug-in hibridet regisztráltak. Az előző évhez képest ez kétszer annyi új elektromos autót, és több mint háromszor annyi hibrid modell regisztrációt jelent. A legfrissebb Continental Mobilitási Tanulmány is emelkedő keresletről számol be. A tanulmány szerint Németországban az elektromos autó vásárlása iránti érdeklődés 17-ről 35%-ra ugrott, azaz több mint a kétszeresére nőtt 2013 óta. A tanulmány egy másik megállapítása azt mutatja, hogy Kínában még sokkal nagyobb a piaci fogékonyság az elektromos járművek iránt. Az ázsiai országban megkérdezettek 86 százaléka jelezte, hogy el tudják képzelni azt, hogy egy elektromos autót vásároljanak.

„Ez szintén jelentős lendületet adhat az elektromobilitásnak”

– teszi hozzá Nelles az Ázsiában megfigyelhető piaci növekedést érintő kilátások kapcsán.

“Ennek a gyorsan növekvő piacnak az optimális kiszolgálása érdekében stratégiai jelentőségű belső átalakítást hajtottunk végre, összevontuk szakértelmünket, és egyúttal megerősítettük együttműködésünket külső partnereinkkel”

– teszi hozzá Nelles. Az aft automotive-val tavaly indított JoinPlas közös vállalkozás például az új kialakítású tengelykapcsolók gyártására koncentrál, kifejezetten az alkalmazáshoz igazított műanyagok felhasználásával. Ezek gyártására a tervek szerint akár már 2021 végén is sor kerülhet Németországban.

A 2020 decemberének elején meghirdetett „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programmal a Continental a világ első autóipari beszállítójává válik, amely ötvözi a kibocsátásmentes mobilitás és a szén-dioxid-semlegesség két témakörét – és ezzel egy új, nagyratörő ipari referenciaértéket állít fel. A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” program részeként a Continental minden emissziómentes autó, busz és villamos – más szóval zéró kipufogógáz-kibocsátású járművek (ZTEV-ek) – által használt termékét szén-dioxid semleges úton fogja gyártani 2022-től.

Related Topics:célkitűzés Continental cső emisszió gumiabroncs gyártás környezetvédelem technológia tömlő üzletág vác vállalat zérő

Up Next

Lengyelország zöldebb, mint valaha

Don't Miss

Létrejött az európai napenergia összefogás

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

– mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

– teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!