Zöld

A Continental a zéró emissziós mobilitást célozza meg

Philip Nelles, a Mobile Fluid Systems igazgatója: „A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében.”

A Continental technológiai vállalat új stratégiát jelentett be tömlő és cső üzletága számára, amely két fő célkitűzés körül mozog:

„Egyrészről nagyobb hangsúlyt fektetünk az e-mobilitásra, mint komoly növekedési piacra. Másrészről pedig elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy segítsünk az autógyártóknak tovább csökkenteni a kibocsátást és megfelelni az egyre szigorodó emissziós előírásoknak”

– magyarázza Philip Nelles, a Continental Mobile Fluid Systems, azaz az autóipari tömlők és csövek gyártásáért felelős üzleti egységének igazgatója.

„A tömlők és csövek mindenképpen nélkülözhetetlen tényezőt jelentenek az emissziómentes és alacsony kibocsátással járó mobilitás megteremtésében. Mi ebben a körben tesszük meg jelentős hozzájárulásunkat a fenntartható mobilitás felé, és a beérkező megrendelések már most alátámasztják mindezt. Csak tavaly nagyjából 275 millió euró értékben kaptunk megrendeléseket német, ázsiai és észak-amerikai vállalatok által gyártott járművek akkumulátoros és hibrid meghajtásában használt tömlőkre és csövekre”

– folytatja Nelles. Ez az emelkedő tendencia a zéró emissziós elektromos és hibrid járművek iránti növekvő globális keresletnek köszönhető.

A Continental váci gyárában is fókuszban a fenntartható mobilitás

„A Continental váci gyáregységében a jelent és a jövőt egyaránt jelentő fém és műanyag csőrendszerek előállításával a környezettudatos iparági trendeket tudjuk kiszolgálni. A termék portfólió átalakulásával a károsanyag kibocsátás csökkentése kerül fókuszba, mely által meghatározó szereplővé válunk ezen szegmensben. Magas igénybevételnek ellenálló, kis súlyú, szenzorokkal ellátott megoldások segítik vevőinket az elvárások teljesítésében, melyeket modern, munkavállaló központú környezetben állítunk elő. Célunk az innováció alkalmazásával a magasabb hozzáadott érték előállítása, mely meghatározó mértékben hozzájárul a versenyképességünk erősítéséhez”

– teszi hozzá Purgel Csaba, a Continental váci gyárának ügyvezető igazgatója.

A kifinomult hőkezelés meghosszabbítja az elektromos és hibrid járművek hatótávolságát

A Continental tömlőinek és csöveinek legfőbb jellemzője a kifinomult hőkezelés. Erre azért van szükség, mert az elektromos járművek akkumulátorai akkor a leghatékonyabbak, ha 20 és 40°C közötti hőmérsékleten működnek. Az akkumulátor élettartama a környezeti hőmérséklet függvényében, hűtéssel vagy fűtéssel növelhető meg.

Ehhez összetett áramkörökre van szükség, amelyek lényegesen nagyobb követelményeket támasztanak az egyes alkatrészekkel szemben, ideértve a tömlőket és a csöveket is. A tömlők és csövek segítenek hidegen tartani az akkumulátorokat és a rendkívül érzékeny vezérlő áramköröket az elektromos és hibrid járművekben. Ez többek közt jótékony hatással van az akkumulátoros járművek hatótávolságára is.

“Emellett az anyagok optimális keverékének köszönhetően jelentős súlymegtakarítást is sikerül elérnünk. Hiszen minél kevesebb a jármű súlya, annál kevesebb energia veszik el a gyorsulás és a fékezés során, és annál tovább is tud menni”

– magyarázza Nelles. A kisebb keresztmetszetű csövek – például a nagynyomású oldalon és az akkumulátor hűtőcsövei esetén – súlyt takarítanak meg, mivel a korábbi rendszerekhez képest kevesebb hűtőfolyadékra van szükség. A gumi, poliamid és alumínium megfelelő keveréke, és a csövek hatékony geometriája biztosítja az így kapott rendszerek megfelelő eredendő stabilitását. Ennek érdekében nagyteljesítményű műanyagokat használnak a Continental csöveinek és összekötő elemeinek fejlesztése során.

A Continental jövőre felkészített tömlői és csövei abból is profitálnak, hogy a vállalat globális erőfeszítéseket tesz a műanyagokkal kapcsolatos szakértelmének bővítéséért.

„Az a célunk, hogy a legjobb pozícióban legyünk akkor, amikor az ígéretes e-mobilitás növekedési piac igényeinek kielégítésére kerül a sor. Ezért van szükségünk korszerű fejlesztőközpontokra és mérnökökre, akik elkötelezettek a jövőt érintő úttörő szerep mellett, és ez pontosan az, amit mi is képviselünk”

– jelentette ki Nelles.

A Continental csúcstechnológiás csöveinek egy másik ígéretes alkalmazására az R744-et, azaz a jelenleg elérhető leginkább klímabarát hűtőközeget használó légkondicionáló rendszerekben nyílik lehetőség. Ezek a következő generációs csövek segítenek a súlymegtakarításban, miközben az utastér hőmérsékletét rendkívül hatékonyan és klímabarát módon szabályozzák. A jármű hőmérsékletszabályozó-rendszerének szerves részeként hozzájárulnak a hatékonyság és a hatótávolság növeléséhez.

Alacsony kibocsátású mobilitás: tömlők és csövek az egyre szigorúbb emissziós előírások betartásának megkönnyítésére

A Continental továbbá segít az autóipari gyártóknak abban, hogy megfeleljenek az egyre keményebb kipufogógáz- és emissziós előírásoknak.

„Hatékony tömlő- és csőrendszereink segítségével ügyfeleink következetes és fenntartható módon csökkenthetik a szénhidrogének, a szén- és nitrogén-oxidok, valamint a részecskék kibocsátását, például részecskeszűrőket vagy szelektív katalitikus redukciót (SCR) tartalmazó kipufogógáz-tisztítási technológiák révén”

– magyarázza Nelles. A kisebb súly pedig mindemellett alacsonyabb kibocsátással is jár.

A Continental mérnökei további súlycsökkentést érnek el, miközben növelik a teljesítményt. A műanyag alkatrészek csökkentik a jármű tömegét, ezzel is hozzájárulva az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztáshoz és a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Hasonlóképpen, a jelenleg népszerű plug-in hibrid meghajtások esetén is csökken a belső égésű motorok és kiegészítő alkatrészeik számára elérhető hely a motorháztető alatt. Ez viszont emelkedett követelményeket támaszt az érintett csövekkel és csatlakozókkal szemben a megnövekedett nyomás és hőterhelés miatt a könnyebb, magas szinten tömörített (kicsinyített) meghajtások során.

Például az újonnan kifejlesztett belső égésű motorokban használt kiegészítő alkatrészeknek ki kell állniuk 3000 óra folyamatos használat mellett a 160°C-os hőmérsékletet, valamint az akár 210°C-t is elérő csúcsokat. A nagyteljesítményű műanyagok, például a hőstabilizált poliamid, teljes mértékben megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Sok esetben a nagyon vékony falú, formázható rozsdamentes acélcsövek jelentik a legjobb kompromisszumot a tartósság és a súlycsökkentés között a turbófeltöltő alkalmazások számára.

Növekszik az igény a tiszta, emissziómentes mobilitásra

Jól példázza a piac dinamikus növekedését a Német Közúti Közlekedési Hatóság jelentése, miszerint 2020-ban 194.163 új elektromos autót és 200.469 plug-in hibridet regisztráltak. Az előző évhez képest ez kétszer annyi új elektromos autót, és több mint háromszor annyi hibrid modell regisztrációt jelent. A legfrissebb Continental Mobilitási Tanulmány is emelkedő keresletről számol be. A tanulmány szerint Németországban az elektromos autó vásárlása iránti érdeklődés 17-ről 35%-ra ugrott, azaz több mint a kétszeresére nőtt 2013 óta. A tanulmány egy másik megállapítása azt mutatja, hogy Kínában még sokkal nagyobb a piaci fogékonyság az elektromos járművek iránt. Az ázsiai országban megkérdezettek 86 százaléka jelezte, hogy el tudják képzelni azt, hogy egy elektromos autót vásároljanak.

„Ez szintén jelentős lendületet adhat az elektromobilitásnak”

– teszi hozzá Nelles az Ázsiában megfigyelhető piaci növekedést érintő kilátások kapcsán.

“Ennek a gyorsan növekvő piacnak az optimális kiszolgálása érdekében stratégiai jelentőségű belső átalakítást hajtottunk végre, összevontuk szakértelmünket, és egyúttal megerősítettük együttműködésünket külső partnereinkkel”

– teszi hozzá Nelles. Az aft automotive-val tavaly indított JoinPlas közös vállalkozás például az új kialakítású tengelykapcsolók gyártására koncentrál, kifejezetten az alkalmazáshoz igazított műanyagok felhasználásával. Ezek gyártására a tervek szerint akár már 2021 végén is sor kerülhet Németországban.

A 2020 decemberének elején meghirdetett „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programmal a Continental a világ első autóipari beszállítójává válik, amely ötvözi a kibocsátásmentes mobilitás és a szén-dioxid-semlegesség két témakörét – és ezzel egy új, nagyratörő ipari referenciaértéket állít fel. A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” program részeként a Continental minden emissziómentes autó, busz és villamos – más szóval zéró kipufogógáz-kibocsátású járművek (ZTEV-ek) – által használt termékét szén-dioxid semleges úton fogja gyártani 2022-től.

Related Topics:célkitűzés Continental cső emisszió gumiabroncs gyártás környezetvédelem technológia tömlő üzletág vác vállalat zérő

Up Next

Lengyelország zöldebb, mint valaha

Don't Miss

Létrejött az európai napenergia összefogás

Zöld

Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában

Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.

A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.

Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.

A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.

A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.

A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.

Globális elismerések és helyi eredmények

Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.

Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.

„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik

Esztergomban bezöldült egy iskolatető. A legkorszerűbb technológiával épült zöldtető hűt, szigetel, energiát takarít meg, közösségi teret ad, és díjat is nyert. A projekt a fenntartható építészet impozáns példája.

Az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium, közismertebb nevén „Franka”, felújítása során az új tornacsarnok tetejére épített, 2200 négyzetméteres intenzív zöldtető nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem kivitelezési minőségében is kiemelkedő teljesítmény. Ezt ismeri el a 2025-ös Év Tetője Nívódíj, amelyet a vízszigetelési munkákért felelős Balogh Szig-Bád Kft. kapott meg.

Ez a zöldfelület nem csupán fenntarthatósági szempontból fontos, hanem közösségi funkciót is betölt az intézménybe járók számára. A parkosított felületen körbejárható sétány, virágkazetták, füvesített területek, termokőris ülőbútorok és egy háromlépcsős, szabadtéri színpad is helyet kapott.

„A zöldtető egyértelmű válasz a klímaváltozásra, különösen a városi hőszigethatás elleni küzdelemben. Az viszont, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon is működőképes legyen, elsősorban a vízszigetelésen múlik – ez a zöldtetők Achilles-sarka. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a kivitelezéshez megbízható, gyökérálló, időtálló anyagokat használjanak. Büszkék vagyunk, hogy a Mapei megoldásaival jött létre ez a mestermunka”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Nem létezik okosabb és zöldebb megoldás

A zöldtetők előnyei egy hagyományos, kátránnyal fedett lapostetővel kontrasztban tűnnek ki a leginkább. A fekete kátránnyal szigetelt lapostetők hőcsapdaként viselkednek a forróságban: a sötét felület elnyeli a napsugárzást, amely hővé alakul, így a tető akár 70–80 °C-ra is felmelegedhet. A hő lefelé terjed az épületbe, különösen, ha a szigetelés nem megfelelő, és az így keletkező meleg bent is marad. Mivel a kátrány és a beton lassan hűl le, éjszaka sem csökken jelentősen a hőmérséklet, így a beltér fülledtté válik, megnő a hűtés energiaigénye, és hozzájárul a városi hőszigethatás kialakulásához – magyarázza Markovich Béla.

Ezzel szemben a zöldtető valóságos oázis. A tetőt borító növényzet és a termesztőközeg árnyékol, szigetel, és hőtárolóként is működik, csökkentve a nyári túlmelegedést és a téli hőveszteséget. Mindez nemcsak komfortosabb belső tereket, hanem alacsonyabb energiafogyasztást és rezsiköltséget is jelent. Egy átfogó amerikai kormányzati jelentés szerint egy középületre telepített zöldtető átlagosan 6,2 év alatt megtérül, miközben évente átlagosan 5,2 százalékos hozamot termel a tulajdonosának. Teljes élettartama alatt pedig a beruházás értékének több mint kétszeresét hozza vissza.

A zöldtetők funkcionálisan is sokat adnak a városi környezethez. Jelentősen csökkentik a csapadékvíz lefolyását, így tehermentesítik a túlterhelt csatornarendszereket – egy jól kialakított zöldtető akár 65 százalékkal is mérsékelheti a tetőről érkező víz mennyiségét. Emellett természetes módon hűtik a levegőt: a növényzet párologtatása érezhetően enyhíti a városi hőszigethatást. Ökológiai szempontból is előnyös megoldás, hiszen élőhelyet kínál beporzóknak és madaraknak, miközben védi a tetőszerkezetet az UV-sugárzástól és az időjárási szélsőségektől – így akár meg is duplázhatja annak élettartamát.

Árvíz a tetőn: így tesztelték a vízszigetelést

A zöldtetők egyik legnagyobb kihívása mindig is a vízszigetelés volt: az állandó nedvesség, a gyökérnyomás, a mechanikai terhelés és az időjárás együtt rendkívül komoly igénybevételt jelent. A projekt esetében ezt speciális vízszigetelési rétegrenddel, benne gyökérálló bitumenes lemezekkel valósították meg a Mapei szakértőinek segítségével.

„A zöldtető beázása nehezen javítható és költséges – biztosra kell menni. Ezért a vízszigetelés végső főpróbájaként egy árasztásos szivárgásvizsgálat során a frissen elkészült tetőfelületet szándékosan elárasztották vízzel. Aki ilyen próbát végez, az biztos lehet abban, hogy a felület hosszú távon is ellenáll az időjárásnak és a használatnak”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az eljárás lényege, hogy a víz hosszabb ideig, jellemzően 24–72 órán át áll a tetőn, miközben a szakemberek megfigyelték, megjelenik-e bárhol szivárgás, nedvesedés vagy egyéb rendellenesség. Ez a legmegbízhatóbb és legszigorúbb vizsgálati módszer, hiszen már a legapróbb hibákat is képes felfedni.

A vízszigetelést követően történt meg a hőszigetelés, extrudált polisztirolhab (XPS) lemezek fektetésével, amelyek ellenállnak a nedvességnek és a terhelésnek. Innen már a növényzet kialakítását végző cég folytatta tovább a rétegrend kialakítását.

Tegyen egy virtuális sétát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium díjazott zöldtetőjén a Mapei referencia-kisfilmjével:

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?

A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.

A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.

Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.

A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.

Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.

Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.

Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.

Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.

Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.

Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.

Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.

Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?

Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.

Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?

Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!