Gazdaság

A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra

fiatalok

A fiatalok számára sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, ez a tudatosság a pénzügyi szolgáltatások választásában viszont egyelőre kevésbé mutatkozik meg.

A fiatalok harmada ezzel együtt szívesen váltana zöld megoldásra bármilyen pénzügyi termék esetében – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból.

A fenntarthatóság és a környezettudatos magatartás egyre fontosabb szerepet játszik mind a lakosság, mind a vállalatok életében. A Magyar Bankholding megbízásából készült országos kutatás célja, hogy felmérje a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, körükben már-már trendi a környezettudatosság. A bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, habár nyitottak a zöld alternatívákra is. Ezért a Magyar Bankholding kiemelt céljának tekinti a fiatalok zöld pénzügyekkel kapcsolatos szemléletformálását.

Látható, hogy megvan a nyitottság a fiatalokban a zöld pénzügyi megoldások felé, ezért is fontos számunkra, hogy ismeretterjesztéssel és termékfejlesztéssel egyaránt hozzájáruljunk a fenntarthatósági célok eléréséhez”

– mondta a kutatási eredmények kapcsán Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A fiataloknak mások a bankolási szokásaik

A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58%), másodsorban a kényelmi szempontok (51%) miatt döntenek a fiatalok; az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30%) játszott szerepet a döntésben.

A bankkártya (74%), a lakossági folyószámla (58%), illetve a kriptovaluta (17%) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. Az utóbbi népszerűsége olyan hagyományos megtakarítási módokéval versenyez, mint a megtakarítási számla vagy az állampapír. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31%), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9%) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.

A bankválasztásnál egyelőre a racionális szempontok jelentik a prioritást

A fiatalok bankválasztásnál erősen árérzékenyek – 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37%). Emellett a válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58%), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53%) és a karbonlábnyom csökkentése (48%) volt.

A kutatásból kiderült, hogy a bankokat jelenleg az olyan zöld megoldások teszik vonzóvá a fiatalok számára, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatóak lennének – a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály számára (61%). A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése – a válaszadó fiatalok csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, amelynél a környezettudatosság a vállalati stratégia részét képezi.

Kevésbé látják relevánsnak a bankok szerepét a fenntarthatóságban

A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – hiába jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni.

Zöld bankolás – kevesen értik, sokan választanák

A válaszadók több mint fele (51%) nem hallotta még a „zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni, legtöbben a környezettudatos, környezetbarát, fenntartható kifejezéseket kapcsolták hozzá. A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem, de ezzel együtt is magas azok aránya, akik azt mondják, bármelyik esetén fontolóra vennék, hogy zöldet válasszanak belőle.

A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azon termékekből, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül.

Gazdaság

Adóoptimalizálás 2025: november 20-ig dönthetnek a cégek a csoportos társasági adózásról

A Forvis Mazars szakértői fontos határidőre figyelmeztetnek: november 20-ig dönthetnek a cégcsoportok, hogy jövőre közösen adóznak-e.

Azoknak a cégeknek, amelyek elmulasztják beadni a kérelmüket, egy teljes évet kell várniuk az újabb lehetőségre. A választás jelentős adminisztratív könnyítéseket és akár komoly adómegtakarítást is hozhat, de alapos megfontolást igényel.

A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég felhívja a figyelmet, hogy 2024. november 20-ig nyújthatják be kérelmüket az adóhatósághoz azok a cégcsoportok, amelyek 2025-től a csoportos társasági adóalanyiságot szeretnék választani. Ez a határidő egyaránt vonatkozik a már létező csoportok megszüntetésére és az új tagok csatlakozására is. A naptári évitől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozások az adóévük utolsó előtti hónapjának első és huszadik napja között tehetik meg ugyanezt.

A belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásoknak 2019 óta hetedik alkalommal lesz lehetőségük arra, hogy a következő adóévre a csoportos társasági adóalanyiságot válasszák. A rendszer fő célja, hogy csökkentse az adminisztratív terheket, lehetővé téve a potenciális adómegtakarításokat.

Dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere kiemeli, hogy a csoportos társasági adóalanyiság különösen előnyös lehet azokban az esetekben, ahol a belföldi kapcsolt vállalkozások között nagyszámú dokumentálandó tranzakció zajlik, vagy speciális ügyleteiknél nehézségekbe ütközik a szokásos piaci ár megállapítása.

„A csoportos társasági adózás választásával a vállalatok jelentős előnyöket érhetnek el az adminisztráció terén”

– fejti ki dr. H. Nagy Dániel, hozzátéve, hogy ez a megoldás azáltal csökkenti a papírmunkát és az azzal járó költségeket, hogy mentesíti a cégeket a transzferár-dokumentáció adóhatósági jelentése alól. Ezenfelül minimalizálja annak a kockázatát, hogy a vállalat szembesüljön az esetleges dokumentációs hiányosságok miatti szankciókkal.

„A hiányzó vagy hiányos tartalmú transzferár-nyilvántartás esetén ugyanis a maximális bírság összegét a 2023-as adóévtől jelentős mértékben megemelték: nyilvántartásonként kettőmillió forintról ötmillió forintra, ismételt jogsértés esetén négymillió forintról tízmillió forintra”

– figyelmeztet a szakértő.

A csoportos adóalanyiság érdemi adómegtakarítást is hozhat, különösen olyan cégcsoportoknál, amelyeknél van veszteséget termelő tag, hiszen annak a társaságiadó-vonatkozásai csoportszinten érvényesíthetők. A csoporttagok egymás között érvényesíthetik veszteségeiket, bár a csoportos adóalap nem csökkenthető a csoportos adózást megelőzően felhalmozott veszteségekkel.

Az adókedvezmények területén is érdemes megfontolni a csoportos adóalanyiságot, különösen akkor, ha a csoport valamelyik tagja adókedvezményre jogosult, vagy a már megkezdett kedvezményét szeretné továbbérvényesíteni. Fontos figyelembe venni ugyanakkor, hogy eltérő szabályok vonatkozhatnak bizonyos adókedvezményekre, például a fejlesztési adókedvezményre vagy a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményére.

Dr. H. Nagy Dániel hangsúlyozza, hogy a csoportos társasági adóalanyiság választása alapos megfontolást igényel:

„Vizsgálni kell például, hogy minden csatlakozni kívánó kapcsolt vállalkozás megfelel-e a követelményeknek. Továbbá az adóalap meghatározása is kihívásokat jelenthet: a kamatlevonást korlátozó szabály alkalmazása miatt a csoportos adóalanyiság választása akár kedvezőtlen is lehet a csoport számára.”

A Forvis Mazars szakértői felhívják a figyelmet, hogy a szabályozás összetett, ezért javasolt szakértői segítséget igénybe venni a döntés előkészítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Kismértékű visszaesés, mérséklődő optimizmus a Mapei Kft.-nél

A Mapei Kft. harmadik negyedéves belföldi forgalma 25,3 milliárd forintot tett ki, ami 2,1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Az exportforgalom 304 millió forint volt, amely 28 százalékkal marad el a tavalyi azonos időszak adataitól. A vállalat szerint a visszaesés mögött az építőipar általános lassulása áll, azonban a Mapei mérsékelt optimizmussal tekint a jövőbe.

A belföldi forgalom csökkenéséhez több tényező is hozzájárult. Az építőipar teljesítménye az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett, ami nagyban befolyásolta a harmadik negyedéves eredményeket. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2024 augusztusában az építőipari termelés 6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és egy hónap alatt, júliusról augusztusra 2,1 százalékos esést regisztráltak.

„Az ágazat visszaesése már három egymást követő hónapban tapasztalható, és az új szerződések száma 19,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Bár az építőipari szerződésállomány augusztus végén 22,8 százalékkal magasabb volt, a növekedés még nem érezteti pozitív hatását a piacon. Ezek a folyamatok hatással voltak a belföldi forgalmunkra is, amely kismértékű visszaesést mutat, tükrözve az építőipari nehézségeket és a kereslet csökkenését”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: a várakozásokkal ellentétben az Otthonfelújítási Program eddig nem hozott jelentős keresletnövekedést. A bonyolult pályázási feltételek és adminisztratív akadályok miatt sok ingatlantulajdonos nem élt a lehetőséggel, így a várt pozitív hatás még nem érződik az építőipari piacon.

Az exportteljesítmény visszaesésének oka az európai építőipar gyengélkedése, a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a versenytársak növekvő nyomása. A hazai termékek előállítási költségei az energia- és nyersanyagárak miatt megnőttek, így azok kevésbé versenyképesek a külpiacokon, ami akadályozza a cég exportnövekedési terveit.

Biztató jelek és mérsékelt optimizmus

Biztató azonban, hogy a magyar építőipari vállalkozások szerződésállománya 2024 augusztusában 22,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az Otthonfelújítási Program tervezett módosításai, amelyek révén bővülhet a résztvevők köre és csökkenhet az adminisztrációs teher, reményt adhatnak a kereslet növekedésére.

„Az egyszerűsített igénylési folyamatok megkönnyíthetik a pályázat beadását a lakosság számára, így az építőipari kereslet is élénkülhet a következő hónapokban. A változtatások révén a program szélesebb rétegek számára válhat elérhetővé, ami pozitív hatással lehet az ágazat középtávú kilátásaira”

– mondta Markovich Béla.

Hozzájárulhat a kereslet növekedéséhez a kormányzat terve is, amely szerint 2025-től lakáscélú felhasználásra is fordíthatók az önkéntes pénztári megtakarítások. Bár a bejelentés fogadtatása vegyes, amennyiben a kormány terve megvalósul, érzékelhető változást hozhat az építőiparban, mivel sok háztartás korábban nem rendelkezett elegendő forrással nagyobb felújításokhoz, még állami támogatások mellett sem. Az új lehetőség révén több ingatlantulajdonos tud hozzáférni pénzügyi forrásokhoz, ami növelheti a keresletet az építőanyagok és szolgáltatások iránt, különösen a felújítási és energetikai szektorban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Új vállalati kommunikációs igazgató a Yettelnél

2024. október 15-től Dávid Sándor vezeti a Yettel vállalati kommunikációs igazgatóságát. Az új igazgató a cég belső kommunikációjáért, a PR, a CSR, valamint a rendezvényszervezési területért felel.

 A 45 éves szakember a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának kommunikációs és külső kapcsolatok vezetői pozíciójából érkezik a Yettelhez. A több mint 4500 munkatársat foglalkoztató vállalatnál vezetőként a külső és belső kommunikációért felelt, feladatköréhez tartozott az employer branding és a kormányzati kapcsolatok koordinálása is. A Yettelnél a külső és belső kommunikáció mellett a társadalmi felelősségvállalási (CSR) és a rendezvényszervezési területet irányítja.

Dávid Sándor több mint két évtizede foglalkozik kommunikációval. Egyetemi évei alatt újságíróként kezdett dolgozni, majd önkormányzati és kommunikációs ügynökségi oldalon szerzett sokrétű tapasztalatot, amit később az EY (korábban Ernst & Young) senior kommunikációs munkatársaként kamatoztatott. Később visszatért az ügynökségi világba: a Next Wave Europe (mai nevén Dialogue) és a Közép Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)kooperációjában tartalmi vezetőként két éven keresztül tartalommarketinggel, ezen belül közösségi médiával és natív hirdetésekkel foglalkozott. Ezt követte a kecskeméti Mercedes-Benz, ahonnan hat és fél év után búcsúzott, mert új kihívásokra vágyott a szakmájában.

Sándor anyanyelve mellett németül és angolul beszél. Az élethosszig tartó tanulásban hisz, így kezdett bele két éve a vitorlázásba, legújabban pedig a thai nyelv elsajátításába. Szabadidejében intenzív sporttal töltődik fel, igazán kikapcsolni pedig az utazásai során tud: párjával visszatérően kalandoznak Ázsiában, az ottani élményei révén a helyi kultúra rabja lett.

Dávid Sándor Mészáros Attilát váltja, aki 5 és fél évet töltött a vállalatnál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss