Zöld

Magyarország kétszer annyit költ éghajlatromboló közúti fejlesztésekre, mint a környezetbarát vasútra

közúti

Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.

Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [1] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.

Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [3], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.

„Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük.”

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.

„A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör.”

– folytatta Perger.

„Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé.”

– zárta gondolatait a Greenpeace klímakampány-felelőse.

A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére. [4] A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60%-kal, azaz összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29%-kal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5%-kal, 15 650 km-rel csökkent. [5]

A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70%-át, és az EU üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30%-át teszi ki. A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15%-kal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt. Ugyanakkor egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77%-kal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút. Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, mely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez.

Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra. Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését, és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Több mint 60 ezer fenntarthatósági kihívást teljesítettek a HUMDA Zöld Életre Valók kampányában

zöld

Óriási sikert hozott a Zöld Életre Valók néven indított fenntarthatósági kampány, amelyet Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. indított a zöldátállás és a klímasemlegesség elérése érdekében.

Összesen csaknem 20 ezer játékos vett részt a játékban, 62 ezer kihívást teljesítettek és több mint 30 ezer kvízt töltöttek ki a résztvevők. Az egy hete zárult kezdeményezés során napi rendszerességgel edukált az Ügynökség a környezettudatossággal, a hidrogéntechnológiával és a jövő közlekedésével kapcsolatos tartalmakkal.

Többek között elektromos kerékpárokat, rollereket, valamint egy elektromos autó fél éves használatát nyerték el a szerencsés résztvevők, akiket egy olyan online műsorban sorsoltak ki, amelyet több mint négyszázan követtek az interneten. Volt olyan játékos, aki 1476 kihívást teljesített és olyan is, aki 46 kvízt töltött ki. Egy-egy kihívást többször is lehetett teljesíteni, míg a napi kvízeket mindenki csak egyszer tölthette ki. A legidősebb játékos 89 éves volt. A kampányba történő regisztráció során a felhasználók Magyarország fokozottan védett állatai közül választhattak karakterét, a legtöbben a barna medvét, az európai vidrát és a vadmacskát választották.

A három vagy tíz napos kihívásokat 17 ezer alkalommal indították el és közel 3 ezren teljesítették. A karbonlábnyomukat több mint hatszázan számolták ki, kétszáznál is többen kezdtek el otthon komposztálni és közel ötszázan mosogattak kevesebb víz felhasználásával. Hidrogén üzemanyagcellás autóbusszal 1048-szor utaztak a kampányban, volt, aki összesen 62 alkalommal. Az egyik kihívásban tíz napon át napi 10 ezer lépest kellett teljesíteni, amit egy lépésszámláló alkalmazásból lefotózott képpel lehetett bizonyítani – ennek köszönhetően csaknem 5 millió lépést tettek meg a játékosok.

– Szerettük volna tudatosítani az emberekben a fenntartható életmód jelentőségét, ebben sokkal jobb eredményeket értünk el, mint amire számítottunk. Minden egyes részt vevő apró, de hihetetlenül fontos lépéseket tett azért, hogy eléje az ország a klímasemlegességet egy szórakoztató, egyben inspiráló játék keretében. Bízom benne, hogy sokaknál ezek a rutinok tartósan a hétköznapok részei válnak és ezzel családi vagy baráti körben jó példát mutatnak – mondta Weingartner Balázs, a HUMDA Igazgatóságának elnöke.

– Többszázezer embert értünk el a kampányunkkal, amely a fenntartható közlekedés, étkezés, fogyasztás és hulladékgyűjtés területén keresztül mutatta be a zöldebb életmódot. Büszkék vagyunk rá, hogy olyan influenszerek is segítették munkánkat, mint Puskás-Dallos Peti színész, énekes, műsorvezető, valamint vegán aktivista, illetve felesége Puskás-Dallos Bogi, énekes, műsorvezető, Tápai Szabina EHF kupa-győztes magyar kézilabdázó; Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy termékcsalád megálmodója, 2022-es Go Green nagykövet és Magyarósi Csaba vlogger. Ők is folyamatosan beszámoltak a saját követőiknek a Zöld Életre Valók kampányról és teljesítették a HUMDA aktivációit. Segítségükkel a játékosokon túl tömegekhez juttattuk el a zöld üzeneteket – emelte ki Lázár László, a HUMDA kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Zéró karbon célok elérése szén-dioxid leválasztással

szén

A Messer, a világ vezető magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője a magas CO2 kibocsátású iparágak szén-dioxid mentesítésére létrehozott szolgáltatással, a ZeCarb Carbon Capture as a Service megoldással bővíti portfólióját.

Az egész világon rohamosan nő a kereslet az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésére. A „ZeCarb”-bal a Messer erre a növekvő igényre reagál. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, iea.org) szerint a szén-dioxid leválasztási, hasznosítási és tárolási megoldásoknak (nemzetközi rövidítéssel CCUS, azaz Carbon Capture, Utilization and Storage) önmagukban évi 1,2 gigatonna CO2-kibocsátást kellene megakadályozniuk ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró forgatókönyvet. A Messer új ZeCarb szolgáltatása e célokhoz járul hozzá, építve az ipari gáz szakértő több évtizedes tapasztalatára a CO2-visszanyerés terén.

Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója elmondta:

„A „ZeCarb” szolgáltatással a vállalatok nemcsak a globális fenntarthatósági célokhoz igazíthatják, és csökkenthetik karbon lábnyomukat, de új növekedési lehetőségeket is találhatnak. A Messer a „ZeCarb” márkanév alatt futó CCUS technológiával mind a vállalati, mind pedig a kormányzati, önkormányzati szektort is képes támogatni abban, hogy gazdaságosan és hatékonyan csökkentsék kibocsátásukat, miközben az egyre nagyobb elkötelezettséget kívánó fenntarthatósági céloknak is megfelelnek.”

A Messer ZeCarb szolgáltatása a teljes CCUS értékláncot egy kézből biztosítja

A Messer az ipari tevékenység során kibocsátott CO2-ot, amely származhat például acél-, cement-, üveg-, papír, vegyianyag-gyártásból, vagy akár fosszilis tüzelésű erőművekből, még a légkörbe kerülés előtt leválasztja. A visszanyert CO2-t ezután olyan technológiákban használják fel, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, például szintetikus üzemanyagok (eFuels) vagy fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártása. Alternatív megoldásként a visszanyert CO2-t tartósan földalatti geológiai képződményekben tárolják. Különösen a kimerült olaj- és gázmezők ideálisak erre a célra, amelyekben évmilliók óta megtalálható a földgáz, nitrogén és CO2 keveréke.

„Mint globális ipari gáz szakértő vállalat, a Messer számos együttműködő partnerrel áll kapcsolatban Ázsia, Európa és Amerika vezető piacain, ezért a vállalat a CCUS teljes értékláncát le tudja fedni.”

– hangsúlyozta Dr. Tarek El Hawary, műszaki vezérigazgató.

„A ZeCarb-bal pedig a már bizonyított CO2-visszanyerési technológiát szén-dioxid leválasztásra és tárolásra is be tudjuk vetni.”

A Messer már több mint 90 rendszert telepített világszerte, amelyek a szén-dioxid-leválasztás legjobban bevált és skálázható rendszerei közé tartoznak.

A magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér Könyve

Hazánkban 2023-ban készült el a Szegedi Tudományegyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriuma gondozásában a „Szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási (Carbon Capture and Storage – CCS/Carbon Capture and Utilization – CCU) lehetőségek Magyarországon” című Fehér könyv, amely javaslatokat fogalmaz meg a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (CCU/S) alkalmazások hazai elterjedésének támogatására a nehezen karbonmentesíthető ágazatokban. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetvédelemben olyan megoldások fognak jól működni, amelyek a környezeti szempontok mellett gazdasági és társadalmi oldalról is fenntarthatók.

További információ:

https://www.zecarb.messergroup.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve

Közvetlenül összehasonlíthatóvá teszi termékei fenntarthatósági adatait a Siemens.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO2-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO2-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss