Gazdaság

Megdöbbennénk, ha tudnánk, hogy mennyi mindent tudnak rólunk…

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott AKG Talks elnevezésű rendezvény vendégelőadója Boldog Viktor, a DXC Technology analitikai konzulense volt.

„Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha éppen a Mars túlnépesedéséért aggódnánk” – hangzott el egy középiskolás diákoknak szervezett mesterséges intelligenciáról szóló előadáson. 

 

Még az MI elején vagyunk

„Ma a narrow AI (szűk mesterséges intelligencia) korában élünk, aminek algoritmikus alapjai már az 1900-as évek második felében léteztek. A szűk mesterséges intelligenciának mindig egy konkrét feladata van, amit igyekszik megoldani: ilyen volt a Terminátor is, akinek egyetlen küldetéseként Sarah Connort kellett megölnie. Ilyenek a jelenlegi MI megoldások is: sakk program, képfelismerés, csalás előrejelzés, érzelem detektálás, de még az önvezető autók is ide tartoznak, hiszen egyetlen feladatuk elvinni az utast A-ból B-be”

– kezdte előadását fiatal, ám digitalizációban igen jártas közönsége előtt a szakember.

A mesterséges intelligencia következő lehetséges – és a médiát igencsak foglalkoztató – szakasza az Artificial General Intelligence, ami már az emberekkel azonos, komplex szinten tud gondolkodni, az azután következő super intelligence pedig messze túlszárnyalhat minket, embereket. Izgalmas terület ezeken a jövőkön elmélkedni – teszi ezt a sci-fi irodalom is – de aggódni ma még felesleges: ez távoli jövő. A technológiában rejlő potenciál azonban hihetetlen:

„Gondoljunk bele, hogy egy gép pár másodperc alatt elemezni tudja több tíz-százezer páciens leletét, összevetve tanuló adatbázisában lévő több millió – idővel akár milliárdos – lelettörténettel. Minden egyes adatmorzsát kielemezve tanuló algoritmusa folyamatosan fejlődik és közelíti a százszázalékos diagnosztikai arányt – ennyi lelelettel a legtapasztaltabb orvosok sem találkoznak egész életük során”

– mondta előadásában Boldog Viktor, a DXC szakértője.

Robotorvos, robotszerelő

Az AKG Talks előadásán kiderült, hogy nagyon sok középiskolást érdekel ez a téma: hiszen az AI már az ő zsebükben is ott van a telefonjaik révén, de szeretnék tudni, meddig juthat el az ő életükben a mesterséges intelligencia. A DXC szakembere szerint például ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot diagnosztizáljon, majd mindenféle emberi kontroll nélkül azonnal meg is műtsön – olyan kulturális változások kell kísérjék az AI térhódítását, amelyekre a ma élők még nincsenek felkészülve. Ilyen területeken kiegészíthetik egyfajta asszisztensként az emberek munkáját. Persze kevésbé kritikus területeken bátrabban bízzuk majd magunkat robotokra: ez előrejelzett meghibásodást, önvezető autónkon éjjel megszerelhetik önjáró robotok, miután autónk elvezette magát a szervizbe és reggelre vissza is jön garázsunkba.

A DXC szakembere szerint a jövő ma még elképzelhetetlen szinten lesz tervezhető: nagyon hasznos innováció, hogy a megállókban látjuk, hogy mikor jön a villamos, de a jövőben komplex közlekedési kapcsolt rendszerek összehangoltan fognak tenni azért, hogy másodpercre pontosan érkezhessünk meg mindenhová. Ha mégse működne tökéletesen? Nem is olyan távoli jövőben, olyan biztosítások állhatnak rendelkezésünkre, amelyekhez nem kell órákon át papírokat kitölteni és benyújtani akár postai úton, hanem a rendszerek egymás adataihoz való hozzáférése miatt, a repülőgép késése okán járó kártérítés már az eset bekövetkezte után pár másodperccel, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül a számlánkon lehet majd.

Az MI-hez nem kell más csak adat és kapacitás

A gimnazistákat az érdekelte, hogy miért éppen ők lettek az a generáció, melynek életébe elérkezett a digitalizáció ezen forradalma. A szakember szerint ennek az az oka, hogy mostanra áll annyi digitális adat és tárolási-, számítási kapacitás rendelkezésre, hogy azt a mesterséges intelligencia algoritmusok használni tudják. Az internet kora előtt egyáltalán nem állt rendelkezésre ennyi digitális adat egy emberről (noha például egy kórházban rengeteg adat keletkezett, de nem feltétlenül digitális, illetve senki nem gondolt arra, hogy használni kellene ezeket), míg ma olyan jelentéktelennek tűnő dolgokból, mint ahogy az egeret mozgatjuk, akár betegségeket lehet előre jelezni vagy diagnosztizálni.

A mesterséges intelligencia felhasználási területe szinte végtelen: az egyik példában kiemelt legérdekesebb potenciál az egészségügyben rejlik, hiszen a betegségek előre jelezhetősége, akár gyógyíthatósága nagymértékben megnőhet majd az MI technológia alkalmazásával.

A szabályozás lemaradva cammog

Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazásában Kína és az Egyesült Államok élenjár, Kínában az állampolgári pontrendszert elnézve azért is tud nagyot fejlődni az AI, mert a személyiségi jogokat ott flexibilisebben kezelik, így az emberek életével kapcsolatban szinte mindenről adatokat gyűjtenek, elemeznek és európai szemmel nézve bántóan felhasználva büntető és jutalmazó rendszerben alkalmazzák. Ezáltal olyan speciális tapasztalatokat és tudást halmoznak fel, amelyek szabályozottabb országok a személyiségi jogok védelmét tiszteletben tartva nem fognak.

Általában jellemző, hogy a szabályozás lassabban halad, lemaradva követi a digitális technológiák fejlődéséből eredő kérdéseket, ezért az etikai és jogi szabályozás messze nem teljes ezen a területen. A jogalkotókra – és a versenypiaci résztvevőkre is – óriási feladatok várnak és nagyon nagy felelősséggel jár, hogy alakítják a jövőnket!

„A mobiltelefonjaink rengeteg adatok gyűjtenek rólunk – többet, mint gondolnánk – de a technológia fejlődésével egyre több és olcsóbb adatgyűjtő eszköz tükrözi le világunk digitális lenyomatát”

– mondta Boldog Viktor, a DXC analitikai konzulense.

„Egyelőre a legnagyobb adathalmozók (a Facebook, a Google és az Amazon, valamint ezek kínai megfelelői) gyűjtik-gyűjtik az adatokat a felhasználókról, és egyre jobban ismernek minket. Ne legyenek illúzióink: a rólunk felhalmozott információk elemzésével egyre jobban férkőznek a fejünkbe. Nem véletlen, hogy ingyenesek ezek az oldalak: a figyelmünkkel és az adatainkkal fizetünk nekik és ez mindennél jobban megéri nekik.”

A szakember szerint az algoritmus olyannyira ismerni fog minket, hogy egy nem túl távoli jövőben előbb fogja tudni, hogy mit fogok csinálni, mint én magam.

A diákok az előadás utáni kérdés-válasz szekcióban érdeklődtek arról, hogy hogy lehetne tudatosan óvni digitális lábnyomukat, jól kezelni azt, hogy milyen információkat adjanak ki magukról, de érdekes beszélgetés alakult ki a jövő munkahelyeiről is, amik a mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán jönnek létre. Egy biztos, ahogy az előadásban is szemléletesen és jövőbeli példákon keresztül bemutatásra került – nincs olyan iparág, amiben ne hozna drasztikus változást a mesterséges intelligencia megjelenése!

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss