A magyar emberek negyede éjszakai bagolynak vallja magát, több mint harmada pedig az éjszaka nyugalmát kihasználva dolgozik vagy végez feladatokat – derült ki a HUAWEI Technologies Hungary több mint 2000 fős online felméréséből.
Ha leszáll az est, legszívesebben filmet nézünk, a legtöbben pedig a város és az égbolt fényeiért rajonganak az éjszakában. Arra is fény derült, hogy a legtöbben mindössze 5-6 órát alszanak, és szeretik fotózni az éjszaka fényeit és árnyait.
A 2021 novemberében végzett online felmérésben arra kereste a választ a HUAWEI, hogy mivel töltik az idejüket az emberek éjszaka: mennyire aktívak, hányan vannak, akik ilyenkor végzik a munkájukat, mi inspirálja őket ebben a napszakban és mit csinálnak általában, ha leszáll az est.
A felmérés eredményei alapján a magyarok negyede vallja magát éjszakai bagolynak, de ennél többen vannak, akik aktívan, feladatokkal, munkával töltik az estét és az éjszakát. A válaszadók több mint harmada (34 százaléka) végez munkát éjszaka, vagy azért, mert ilyenkor a legkreatívabb (12,3 százalék), vagy mert az estéhez köti a munkája (4,3 százalék), vagy azért, mert ilyenkor van ideje a munkával és a feladataival foglalkozni (17,5 százalék) a gyereknevelés, illetve az egyéb teendők miatt. Ugyanakkor csak az emberek 17 százaléka válaszolta azt, hogy a munkavégzés szempontjából az este vagy az éjszaka a leghatékonyabb napszak számára. A többség vagy délelőtt (43 százalék), vagy délután (24,5 százalék) érzi magát a leginkább hatékonynak.
A legtöbben filmnézéssel töltik az éjszakát – alvás helyett
Akik pacsirtának nevezték magukat, és a délelőtti órákban a leginkább aktívak (56 százalék), az éjszakai csendet feltöltődésre, kikapcsolódásra használják. A legtöbben filmnézéssel (43 százalék) töltik az időt éjszaka, azonban sokan használják aktív szórakozásra (10 százalék), illetve vannak olyan is, akik ilyenkor mozognak. Ők szeretnek az éj leple alatt edzeni, futni, biciklizni, sétálni vagy épp kutyát sétáltatni (15 százalék).
A kérdőívet kitöltők több mint fele válaszolta azt, hogy mindössze napi 5-6 órát alszik, ennél kevesebbet viszont csak a válaszadók 2,5 százaléka. A magyarok 4,6 százaléka hunyja le a szemét több mint 8 órán át, 43 százalék pedig 7-8 órát alszik.
Rajongunk az éjszaka fényeiért
A válaszadók legnagyobb része a nyugalmat szereti az éjszakában (41 százalék), de a fények is megbolondítanak: 22 százalék az éjszakai városi fényekért, míg 20 százalék az égitestekért, vagy a természetért van oda. A megkérdezettek 9 százaléka az éjszakai életet, míg 6 százalékuk az éjszaka arcait találja a legvonzóbbnak ebben a napszakban.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók háromnegyede szívesen készít képeket az éjszakában. Az emberek 47 százaléka az éjszakai fényeket örökíti meg a legszívesebben, míg harmaduk tájakat vagy épp állatokat, házikedvencüket fotózzák, ha leszáll az est
„Sokan vannak, akikre valóban inspirálóan hat az este. Sokan ilyenkor alkotnak, zenélnek, fotóznak vagy épp fejlesztik magukat. Ez inspirálta a mérnökeinket, amikor megalkották a nova 9 okostelefonunkat, amely kiváló képeket és videókat készít az esti sötétségben is. Kíváncsiak voltunk, hogy mi vonzza az éjszakai baglyokat az estében, mit szeretnek benne a leginkább”
– mondta Nagy Ivett, a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának marketing igazgatója.
Hírességek, akiket az éjszaka inspirál
A vállalat a kutatásból kiindulva olyan hírességekről készített kisfilmet, akik valóban éjszaka élik az életük nagy részét. Az „éjszakai napló” névre keresztelt kisfilmben Szász Kitti, Annoni Zita és Henri Gonzo enged bepillantást éjszakai életébe.
Henri Gonzo, zenész éjszakához fűződő kapcsolatáról kiderül, hogy már kamaszként is éjszakai bagoly volt, és a mai napig este szeret alkotni, zenélni és élni. Gyakran sétál a csöndes fővárosban és örökíti meg fotókon napló szerűen az éjszakai várost. Szász Kitti négyszeres freestlye foci világbajnok, leginkább az éjszaka csendjében szeret gyakorolni és edző híján a telefonja segítségével örökíti meg és nézi vissza a mozdulatait. De megismerhetjük Annoni Zita éjszakai életét is, aki akkor tud igazán alkotni, amikor minden lecsendesedik, ilyenkor képeket válogat, retusál vagy épp a kutyáival sétál és átgondolja a határidőit.
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.
Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.
A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.
„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”
– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.
Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.
A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz
Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.
A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.
A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.
A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.
A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.
A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.
„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”
– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.
„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?
Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért
A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.
A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.
Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)
A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.
A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.
Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások
A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.
A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.
Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten
Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!