Connect with us

Egészség

A legjobb fogyókúra sem elég jó – állítja egy új kutatás

fogyókúra

A legeredményesebb fogyókúrát keresték, csattanós választ kaptak: a legjobb diéta sem elég jó, mert visszahízás a vége!

Kiderült még az is, hogy nem a legnépszerűbb fogyókúrák a legeredményesebbek. Kétezer magyar nő fogyókúrázási szokásait vizsgálta a PeakShop kutatása.

A több részből álló kutatássorozatban több mint 60 népszerű diétát vizsgáltak, melyek közül a leggyakoribb 25-öt alaposabban is tanulmányozták. A legmeglepőbb eredmény, hogy egyvalamiben minden vizsgált fogyókúra egyforma: mindnek visszahízás a vége.

A felmérés adatai szerint egy magyar nő átlagosan négyféle diétát próbált már. A legnépszerűbb diétatípus a kalóriaszámolás, amit a válaszadók 44 százaléka próbált. A második a szénhidrátszegény diéta, 41 százalékkal, harmadik 33 százalékkal a diétás turmixok, shake-ek fogyasztása.

A leadott kilók fele máris visszajött

Egy fogyózónak átlagosan 12,17 kilót sikerült leadnia a legeredményesebb fogyókúrával. A diéta előtti átlagos testsúly 81,13 kg volt, míg a fogyókúra után 68,91 kilót mutatott a mérleg. Csakhogy a kérdőív kitöltésének időpontjában az átlagos testsúly már 74,48 kg volt, tehát a leadott kilók csaknem a felét, átlagosan 5,57 kg-ot, már visszahízták a válaszadók!

„Nagyon valószínű, azért »csak« ennyit, mert van, akiknél még tart a diéta, míg mások nemrég fejezték be, és van, akik már újrakezdték. Az a helyzet, hogy a másik felét is vissza fogják hízni idővel”

– állapítja meg szomorúan Mező Mónika, a PeakShop étrendkiegészítő-szakértője.

A jojóeffektus alól nincs kivétel

Minden egyes sikeres fogyókúrát követően visszahíztak a válaszadók, a csoportok átlagát nézve! A legtöbbet a 90 napos diéta után hízták vissza az emberek, átlagosan 13,3 kilogrammot. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,5 kiló híján mindent visszahíztak, amit lefogytak! Ezt követte az egy élelmiszerre épülő diéta 6,4 visszahízott kilóval, majd a koplalásos, 7 kiló visszahízással.

A legkevesebbet az időszakos böjttel híztak vissza a válaszadók, átlagosan 2,4 kilót. A második a ketogén diéta, 3,2 kilogramm visszahízással. Harmadik a kalóriaszámolás, 4,39 kilót híztak vissza a válaszadók.

„Ezekkel a diétákkal a legnagyobb probléma, hogy nem fenntarthatók! A hatásuk addig tart, amíg a diéta. Nem lehet örökké egyféle ételt enni és nem lehet mindig koplalni. És mi lesz a 91-ik nap után a 90 napos diétában? Ezek a módszerek amellett, hogy nehezen betarthatók és visszahízás a vége, akár egészségkárosodást is okozhatnak”

– fakadt ki Mező Mónika.

Talán csak az időszakos böjt kivétel ezek alól, amely bizonyos feltételek mellett van, akiknek jó lehet. És pont ez a lényeg!

Melyik a legeredményesebb diéta?

Nem a legnépszerűbb diéta a legeredményesebb, és nem is az, amelyik után a legkevesebb a visszahízás. A legsikeresebb diéta minden szempontból az, amit szakember állít össze. Ezzel tudtak a legtöbben és a legtöbbet lefogyni. A szakember által összeállított diéta sikerrátája 60 százalék, azaz akik próbálták, azoknak 60 százaléka fogyott le sikeresen. Nemcsak a legtöbben, hanem a legtöbbet is ezzel a diétával adták le az emberek, átlagosan 16,8 kilogrammot.

„A szakember által összeállított diéta sikerrátája háromszorosa a 25-ös lista alján található vércsoportdiétának, ami 19,5 százalékban sikeres, azaz 100 diétázóból csak minden ötödiknek, összesen 20 nőtársunknak sikerült lefogyni vele”

– érzékeltette a különbséget a Peak szakértője.

Majd hozzátette: sajnos azonban a legjobb diéta sem elég jó. Hiszen a szakember által összeállított diéta hiába a legeredményesebb, a kitöltés idejében már 5 kilót visszahíztak a válaszadók.

Mi az, ami jobb a legjobb fogyókúránál is?

„A fogyókúra olyan, mint a biciklizés: ha abbahagyod a tekerést, elesel, ha abbahagyod a fogyókúrát, visszahízol, ez törvényszerű. A legjobb diéta sem ér semmit, ha abbahagyjuk, életfogytiglan fogyókúrázni pedig nem lehet. Ezért, ami a legjobb diétánál is jobb, ha jó evési szokásaink vannak”

– magyarázza Mező Mónika.

A szakember szerint az egészséges étkezés apró egészséges szokásokból áll. Tartós eredményt szokásaink megváltoztatása révén érhetünk el. Állítja, hogy már egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása – mint a csoki lecserélése például cukormentes fehérjeszeletre – is jobb, mint egy abbahagyott diéta. Ráadásul egy ilyen szokást összehasonlíthatatlanul könnyebb felvenni és megtartani, mint teljesen lemondani az édességekről, ami – valljuk be – sokunknak lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

„A jó evési szokásokat apró lépésekben lehet elsajátítani úgy, hogy kiváltunk vele egy egészségtelen szokást. Vigyázat, ha egy szokás nem rögzül, elkopik. Ezért addig tartsunk ki mellette, amíg rutinná nem válik, és már magától is megy. Ha már a szokásunkká vált, akkor jöhet a következő. A sok ilyen apró szokás nagy eredménnyé adódik össze”

– tanácsolja a szakértő.

Egészség

10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden

rendszeres mozgás munka közben ülőmunka
Kép forrása: Freepik

Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek hosszú távon rontják az életminőséget és a munkateljesítményt. A modern irodai környezetekben azonban egyre több cég ismeri fel a rendszeres mozgás fontosságát. Nézzük, hogy milyen panaszoktól szabadulhatsz meg, ha kicsit többet mozogsz a munkahelyeden is, tudatosan felépített gyakorlatok alkalmazásával.

Miért fontos a rendszeres mozgás munka közben?

Az ülőmunka során az izmok merevvé válnak, a helytelen testtartás pedig további terhelést ró a gerincre és az ízületekre. A nagyvállalatok, például a Google vagy a Microsoft, már ösztönzik a dolgozókat a gyógytornász által összeállított nyújtógyakorlatok végrehajtására munka közben. Ha viszont a munkahelyeden erre nem helyeznek elég hangsúlyt, akkor kövesd a profik tancásait. A gyógytorna Budaörs szívében remek lehetőségeket kínál ahhoz, hogy elsajátítsd a szükséges mozdulatokat, hogy utána elvégezhesd azokat a munkahelyeden.

10 mozgásszervi panasz, amit elkerülhetsz

A hátfájás az egyik leggyakoribb probléma, amely az ülő életmód következménye. Egyszerű nyújtógyakorlatok, mint például a macska-tehén póz, segítenek csökkenteni a feszültséget. Másik gyakori panasz a nyakfájás, ami az előre billentett fej- és válltartás miatt alakul ki, pedig könnyen elkerülhető, ha óránként végzünk nyakfordításokat és vállkörzéseket munka közben. A nyaki izmok feszessége miatt gyakran jelentkezik fejfájás, amelyet a nyaki izmok nyújtásával és a légzőgyakorlatokkal enyhíthetünk.

Derék és csípő panaszok

A hosszú ideig tartó ülés túlzott nyomást gyakorol a deréktáji porckorongokra. Az oldalsó törzshajlítások és a derék körzése segítenek enyhíteni a fájdalmat. Mivel a folyamatos ülés csökkenti a csípőízületek mozgásterjedelmét. A csípőemelés és az ülve végzett lábemelések szintén hatékony gyakorlatok.

Végtagfájdalmak és panaszok

A számítógépes munka gyakori mellékhatása a csuklótáji alagút szindróma. A csukló hajlítása és nyújtása enyhíti a feszültséget. De nemcsak a kezekkel kíméletlen az ülőmunka, hanem az ülő helyzetben tartott térdekkel is. A merev lábak nyújtogatása vagy térdkörzés hatékony megoldást jelenthet.

A vérkeringés lassulása miatt gyakori probléma az ödéma. Rövid séták és lábkörzések serkentik a keringést, így az ízületek kevésbé veszítenek rugalmasságukból. Az amerikai irodákban például egyre népszerűbb az úgynevezett „álló meeting,” amely mozgásra készteti a résztvevőket.

Mit tesznek a nagyvállalatok a dolgozók egészségéért?

Számos multinacionális cég felismerte, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége közvetlenül hat a produktivitásra. Az amerikai cégeknél az irodai számítógépek gyakran figyelmeztetik a dolgozókat, hogy álljanak fel és végezzenek egyszerű gyakorlatokat. A Google irodáiban pedig rendszeresen szerveznek gyógytornász által vezetett foglalkozásokat.

A rendszeres mozgás munka közben nemcsak a fájdalmak megelőzését szolgálja, hanem növeli az energiaszintet és a koncentrációt is. Egy-két perces nyújtás vagy rövid séta óriási különbséget jelenthet a mindennapi életminőségünkben. A tudatos odafigyeléssel hosszú távon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Ülő- vagy állómunka? Melyik a jobb?

Ülőmunka vagy állómunka jobb

Ha a mozgásszervi panaszok – derék- és hátfájás, térdfájdalom, stb. – szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, azt kell mondanunk, hogy egyik sem. Sajnos mindkét testhelyzet megerőltető lesz a gerincünk számára, talán csak az ergonomikus munkakörnyezet megléte okoz némi könnyebbséget.

Akik akut vagy krónikus fájdalommal küzdenek, jól tudják, mekkora jelentősége van az olyan szereknek, amelyek képesek segíteni. A NaturPrime ízületi fájdalom ellen készített termékei, a Dolixir és az Anesta népszerűek a vásárlók körében, számos visszajelzés érkezett már a hatékonyságukról.

Erejüket a bennük található gyógynövényeknek köszönhetik, többek közt levendula, vadgesztenye, kámfor, fekete nadálytő és hegyi árnika az alkotóelemei a szereknek. Mind az ülő-, mind az állómunkát végzők számára jelenthetnek gyógyírt mozgásszervi panaszok esetén.

Az ülőmunka előnyei és hátrányai

Vannak, akik szívesen üldögélnek naphosszat egy irodában, szeretnek számítógépen dolgozni, használni a modern kütyüket, alkalmazásokat, örömmel csevegnek a kollégákkal a szünetekben a közös étkezőben. Közben észre sem veszik, hogy alig mozognak, még a kávét is az asztalnál ülve fogyasztják el.

A kevés mozgás nem tesz jót a testnek, hamar megjelennek a tipikus panaszok: elhízás, aranyér, magas vérnyomás. Ezt egészítik ki az ízületi panaszok, térd-, derék- és hátfájdalmak.

Hiába van egy szépen berendezett irodánk, ha az nem ergonomikus kialakítású. Sajnos a görnyedt testtartás a jellemző az irodistákra, holott lenne mit tenni. Hogy elkerüljük a nyak- és vállizmok feszülését, érdemes néha tornáznunk egy kicsit, karkörzéseket végeznünk, felállnunk és sétálnunk egyet.

Ahol csak lehet, ragadjuk meg az alkalmat a mozgásra: menjünk ki ebédszünetben az épületből, lépcsőzzünk lift helyett, telefonáláskor álljunk fel, de irodai jógagyakorlatokat is végezhetünk napközben.

Állómunka: itt milyen panaszok fordulnak elő?

Míg az ülőmunka főleg gerincproblémákhoz vezet, addig az állómunka a lábunk csontozatát és ízületeit viseli meg leginkább. Sok ember küszködik térdfájással, visszérrel vagy lábdagadással azok közül, akik kereskedelemben vagy a raktározás területén dolgoznak.

A gyári munkások, akik a futószalag mellett állnak naphosszat, igazán nincsenek jó helyzetben, náluk is gyakran jelenik meg az izomfeszülés, ízületi gyulladás és a fent említett panaszok.

Ebben az esetben is hasznos lehet a Dolixir és az Anesta is: mindkettőben megtalálhatóak azok a hatóanyagok, amelyek enyhítik a láb- és csípőfájdalmakat. Napi pár alkalommal célszerű ráfújni az érintett testrészre egy kis permetet, majd gyengéden a bőrbe masszírozni a szert, ez nyugtatóan fog hatni.

A mozgás mindig segít!

Ahogyan az ülőmunka esetében, úgy az állómunkánál is a mozgás lesz még a megfelelő módszer a panaszok enyhítésére, például kerüljük az egyoldalú terhelést, felváltva helyezzük rá a súlyunkat a lábunkra, és gyakran nyújtózkodjunk.

Az ergonomikus környezet itt is sokat jelent: a fáradtságcsökkentő szőnyeg és a kényelmes cipő például csodákat tehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss