Egészség

A legjobb fogyókúra sem elég jó – állítja egy új kutatás

fogyókúra

A legeredményesebb fogyókúrát keresték, csattanós választ kaptak: a legjobb diéta sem elég jó, mert visszahízás a vége!

Kiderült még az is, hogy nem a legnépszerűbb fogyókúrák a legeredményesebbek. Kétezer magyar nő fogyókúrázási szokásait vizsgálta a PeakShop kutatása.

A több részből álló kutatássorozatban több mint 60 népszerű diétát vizsgáltak, melyek közül a leggyakoribb 25-öt alaposabban is tanulmányozták. A legmeglepőbb eredmény, hogy egyvalamiben minden vizsgált fogyókúra egyforma: mindnek visszahízás a vége.

A felmérés adatai szerint egy magyar nő átlagosan négyféle diétát próbált már. A legnépszerűbb diétatípus a kalóriaszámolás, amit a válaszadók 44 százaléka próbált. A második a szénhidrátszegény diéta, 41 százalékkal, harmadik 33 százalékkal a diétás turmixok, shake-ek fogyasztása.

A leadott kilók fele máris visszajött

Egy fogyózónak átlagosan 12,17 kilót sikerült leadnia a legeredményesebb fogyókúrával. A diéta előtti átlagos testsúly 81,13 kg volt, míg a fogyókúra után 68,91 kilót mutatott a mérleg. Csakhogy a kérdőív kitöltésének időpontjában az átlagos testsúly már 74,48 kg volt, tehát a leadott kilók csaknem a felét, átlagosan 5,57 kg-ot, már visszahízták a válaszadók!

„Nagyon valószínű, azért »csak« ennyit, mert van, akiknél még tart a diéta, míg mások nemrég fejezték be, és van, akik már újrakezdték. Az a helyzet, hogy a másik felét is vissza fogják hízni idővel”

– állapítja meg szomorúan Mező Mónika, a PeakShop étrendkiegészítő-szakértője.

A jojóeffektus alól nincs kivétel

Minden egyes sikeres fogyókúrát követően visszahíztak a válaszadók, a csoportok átlagát nézve! A legtöbbet a 90 napos diéta után hízták vissza az emberek, átlagosan 13,3 kilogrammot. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,5 kiló híján mindent visszahíztak, amit lefogytak! Ezt követte az egy élelmiszerre épülő diéta 6,4 visszahízott kilóval, majd a koplalásos, 7 kiló visszahízással.

A legkevesebbet az időszakos böjttel híztak vissza a válaszadók, átlagosan 2,4 kilót. A második a ketogén diéta, 3,2 kilogramm visszahízással. Harmadik a kalóriaszámolás, 4,39 kilót híztak vissza a válaszadók.

„Ezekkel a diétákkal a legnagyobb probléma, hogy nem fenntarthatók! A hatásuk addig tart, amíg a diéta. Nem lehet örökké egyféle ételt enni és nem lehet mindig koplalni. És mi lesz a 91-ik nap után a 90 napos diétában? Ezek a módszerek amellett, hogy nehezen betarthatók és visszahízás a vége, akár egészségkárosodást is okozhatnak”

– fakadt ki Mező Mónika.

Talán csak az időszakos böjt kivétel ezek alól, amely bizonyos feltételek mellett van, akiknek jó lehet. És pont ez a lényeg!

Melyik a legeredményesebb diéta?

Nem a legnépszerűbb diéta a legeredményesebb, és nem is az, amelyik után a legkevesebb a visszahízás. A legsikeresebb diéta minden szempontból az, amit szakember állít össze. Ezzel tudtak a legtöbben és a legtöbbet lefogyni. A szakember által összeállított diéta sikerrátája 60 százalék, azaz akik próbálták, azoknak 60 százaléka fogyott le sikeresen. Nemcsak a legtöbben, hanem a legtöbbet is ezzel a diétával adták le az emberek, átlagosan 16,8 kilogrammot.

„A szakember által összeállított diéta sikerrátája háromszorosa a 25-ös lista alján található vércsoportdiétának, ami 19,5 százalékban sikeres, azaz 100 diétázóból csak minden ötödiknek, összesen 20 nőtársunknak sikerült lefogyni vele”

– érzékeltette a különbséget a Peak szakértője.

Majd hozzátette: sajnos azonban a legjobb diéta sem elég jó. Hiszen a szakember által összeállított diéta hiába a legeredményesebb, a kitöltés idejében már 5 kilót visszahíztak a válaszadók.

Mi az, ami jobb a legjobb fogyókúránál is?

„A fogyókúra olyan, mint a biciklizés: ha abbahagyod a tekerést, elesel, ha abbahagyod a fogyókúrát, visszahízol, ez törvényszerű. A legjobb diéta sem ér semmit, ha abbahagyjuk, életfogytiglan fogyókúrázni pedig nem lehet. Ezért, ami a legjobb diétánál is jobb, ha jó evési szokásaink vannak”

– magyarázza Mező Mónika.

A szakember szerint az egészséges étkezés apró egészséges szokásokból áll. Tartós eredményt szokásaink megváltoztatása révén érhetünk el. Állítja, hogy már egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása – mint a csoki lecserélése például cukormentes fehérjeszeletre – is jobb, mint egy abbahagyott diéta. Ráadásul egy ilyen szokást összehasonlíthatatlanul könnyebb felvenni és megtartani, mint teljesen lemondani az édességekről, ami – valljuk be – sokunknak lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

„A jó evési szokásokat apró lépésekben lehet elsajátítani úgy, hogy kiváltunk vele egy egészségtelen szokást. Vigyázat, ha egy szokás nem rögzül, elkopik. Ezért addig tartsunk ki mellette, amíg rutinná nem válik, és már magától is megy. Ha már a szokásunkká vált, akkor jöhet a következő. A sok ilyen apró szokás nagy eredménnyé adódik össze”

– tanácsolja a szakértő.

Egészség

Egyre gyakrabban okoz méhnyakrákot 30 éves kor alatt is a HPV

Képek: Femcare Miniklinika

Már kimutatható, hogy a HPV közvetlen rákképző fázisban van-e.

Magyarországon a nőknél a második, a férfiaknál a harmadik leggyakoribb halálok a HPV okozta daganatos megbetegedés. A tapasztalatok szerint pedig egyre több esetben okoz 30 év alattiaknál is méhnyakrákot a vírus, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrés fontosságát. Dr. Kassai Enikő lézerspecialista nőgyógyász elmondta, a méhnyakrákszűrésnél ráadásul sokkal pontosabb eredményt ad egy új biomarker vizsgálat, amivel bizonyítottan megállapítható, hogy a HPV rákképző fázisban van-e, vagyis kell-e attól tartani, hogy három hónapon belül rákot okoz.

A nemzetközi ajánlások szerint partnerváltásonként, de országtól függően 1-3 évente javasolt a humán papilloma vírus tipizálása. Hazánkban is egyre több törzset tudnak már azonosítani a szakemberek, jelenleg 30 feletti törzsnél tartanak, amik a rákképzés szempontjából veszélyt jelentenek.

Dr. Kassai Enikő, a Femcare Miniklinika vezető szakorvosa arról beszélt, a magyar protokoll szerint itthon legtöbbször csak akkor végeznek HPV-tesztet, ha rossz a rákszűrés eredménye. Pedig sok esetben még a negatív rákszűrés sem garancia semmire.

„Hiába negatív az eredmény, a szervezetben ugyanúgy jelen lehet a HPV, és mire legközelebb szűrésre megyünk, már kicsúszhatunk a megelőzéshez szükséges időből. Vannak viszont tudományos újdonságok, amik nagyrészt magyar vonatkozásúak. Egy új, laboratóriumi metilációs teszt azt vizsgálja, hogy van-e HPV vírusfertőzés a méhnyakban és közvetlen rákképző fázisban van-e, azaz kell-e attól tartani, hogy három hónapon belül rákot okoz”

– magyarázta a specialista.

A metilációs teszt jelenleg csak 30 éves kor felett elérhető, hiszen a statisztikák szerint ez a legveszélyeztetettebb korosztály. Ugyanakkor a szülész-nőgyógyász elmondta, bár konkrét tanulmány nem támasztja alá megfigyelését, de a szakterületen dolgozókkal együtt azt tapasztalja, hogy 30 éves kor alatt is jóval gyakrabban indít méhnyakrákot a HPV, mint 5-10 évvel ezelőtt. Az is valószínűsíthető, hogy a fej-nyaki régiókban kialakuló rákos betegséget bizonyos esetekben nem közvetlenül a dohányzás, hanem a HPV vírus jelenléte okozza (kapcsolódó kutatás: PMID: 29909887).

Lézerterápiával gyógyítható a fertőzés

Dr. Kassai Enikő ismételten felhívta a figyelmet a méhnyakrák- és HPV-szűrés fontosságára, egyúttal megjegyezte, olyan egészségügyi szolgáltatónál kell ezeket elvégezni, ahol van tapasztalatuk a kezelésben is, hiszen ha a HPV sokáig fennáll a szervezetben, akár 15 féle egyéb rákot is okozhat.

A Femcare Miniklinika vezető szakorvosa emlékeztetett, új felfedezés, hogy lézerterápiával hatékonyan és a kezelt területen hosszútávon gyógyítható a fertőzés a nők és a férfiak esetében is. A náluk is elérhető terápia kiemelt hatékonysága egyelőre csak addig állítható bizonyosan, ameddig a HPV be nem indítja a méhnyakrákot és a fertőzőképes vírus szét nem esik.

Kérdésre válaszolva közölte, egyre népszerűbb ez a kezelési módszer Európa-szerte, hiszen Németországban, Spanyolországban és Romániában is van már a HPV fertőzés kezelésével foglalkozó lézerterápiás központ.

Közölte, újítás a kezelésben, hogy az általuk használt új lézerkészüléknek köszönhetően képesek olyan gyógyulást elérni a pácienseknél, hogy a későbbi várandósságra az nincs hatással, ahogy a szülés lefolyására sem. Ez a hagyományos műtéti technikáról sok esetben nem mondható el. Végezetül kitért arra is, hogy azokban az esetekben, ahol a metilációs teszt magas, megváltoztatták a kezelés menetét, aminek eredményeit jelenleg is elemzik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Áttörés a szembetegségek kezelésében

A gyepek megmentése, a klímaváltozás elleni harcban és új technológiák a gyógyszergyártásban– ezekkel a témákkal nyertek a L’Oréal-UNESCO „A Nőkért és a Tudományért díj” kutatónői.

Az örökletes szembetegségek kezelésére pár éve még nem volt válasza az orvostudománynak, ma már azonban a génterápia adta lehetőségeket hazánkban is alkalmazza Dr. Zobor Annamária Ditta. A vegyészmérnök Dr. Hirsch Edit kutatásainak célja, hogy olcsóbbak és elérhetőbbek legyenek egyes gyógyszerkészítmények, Dr. Valkó Orsolya pedig a természetes gyepek megőrzéséért és helyreállításáért kapta meg idén a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” díjat.

Dr. Hirsch Edit gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat, biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt. Az új technológiák segítségével, amelyekkel Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

A bolygónk szárazföldjének 27 százalékát mezők és rétek borítják, Dr. Valkó Orsolya kutatónő, természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik már közel 20 éve. A gyepek, rétek, mezők a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak, hiszen könnyen beépíthetőek, felszánthatóak, és a világ számos táján az elsivatagosodás veszélyezteti őket. A természetes gyepekben található meg az 1m2-re eső legtöbb növényfaj, amelyek gyökerei nem csak a CO2-t kötik meg a levegőből, de a talajok vízháztartásában is elengedhetetlenek. A természetes gyepeknek fontos szerepe van a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Orsolya kutatásainak eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Dr. Zobor Annamária Ditta, több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. A retina vagy más néven ideghártya a szemnek az a része, amely a fényt felfogja, elektromos jellé alakítja, innen jut el az agyba a szemidegen keresztül az információ, amely segítségével képeket alkotunk. Amikor a retina sejtjei egy genetikai betegség miatt elpusztulnak, a látás romlik és ez a folyamat akár vaksághoz is vezethet. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé. Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, mely a tavalyi év óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát hazai betegeken is alkalmazzák a Klinikán. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg, Ditta célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

A korábbi díjazottak pályájának egyik fontos állomása volt a hazai ösztöndíj, amelyet számos más magyar és nemzetközi siker követett. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 21 évben 57 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Már húszezer esetnél segített az ÉletMentő

életmentő

Több mint hétszázezer letöltésen túl a Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat közös segélykérő Mobilapplikációja

Az ÉletMentő applikációt a Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat 2020-ban indította el, mint közös segélyhívó alkalmazást. Azóta több mint 700 ezren töltötték le, és csak az idei nyáron közel kétezer hívást indítottak a segítségével. A több szakmai díjjal elismert applikáció idén új funkcióval bővült, így már Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is indítható segélyhívás a magyar ÉletMentő alkalmazásból.

Az ÉletMentő applikációt azzal a céllal indította el a Vodafone Magyarország Alapítvány az Országos Mentőszolgálattal együttműködve, hogy megkönnyítse a segélyhívást és a mentésirányítók munkáját. Az alkalmazásban az előre megadott egészségügyi adatok, valamint a hívást indító tartózkodási helye a segélykérő gomb megnyomásakor azonnal láthatóvá válnak a mentésirányítók számára, így a segélykérés ideje jelentősen lerövidülhet. Az ÉletMentő alkalmazás a segélyhívó funkció mellett hasznos információkat is tartalmaz, így például a felhasználóhoz legközelebb eső gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét, valamint része egy elsősegélynyújtó kisokos is, amellyel vészhelyzet esetén egyetlen gombnyomással életmentő fontosságú információkat érhetünk el.

A folyamatosan fejlesztett alkalmazás a korábbi években push üzenetek küldésével, az alkalmazást érintő telepítési és felhasználási kérdéseket megválaszoló chatbot funkcióval, koronavírus és az új ügyeleti rendszer infógombokkal bővült, idén pedig lehetővé vált a különböző országokban működő applikációk közötti átjárás is. Ezzel a bővítéssel a magyar ÉletMentő app Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában is használható, a segélyhívás az ottani mentőszolgálatokra fut be. Hasonló módon a cseh, szlovák vagy osztrák alkalmazást letöltő turisták is tudnak Magyarország területén segítséget hívni az applikáción keresztül, amit idén nyáron több esetben is megtettek.

A hiánypótló alkalmazással az érdeklődők a 2023. szeptember 2-án megrendezett városligeti Mentőnapon is találkozhattak, ahol a Vodafone Magyarország Alapítvány munkatársai az app működésének megismerésében és telepítésében is segítettek.

„Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az ÉletMentő app már több mint húszezer esetben segítette a mentősök munkáját, és juttatta el a segítséget a bajbajutottakhoz. Fantasztikus volt testközelből megtapasztalni, hogy a városligeti Mentőnapon ilyen sokan érdeklődtek a segélyhívó alkalmazás iránt, és hogy ez idáig közel hétszáztizenöt ezer alkalommal töltötték le az ÉletMentő appot. Bízunk benne, hogy a Vodafone Magyarország Alapítvány és az OMSZ közös alkalmazása így a jövőben még több esetben tud hozzájárulni ahhoz, hogy a segítség idejében megérkezzen oda, ahol szükség van rá”

– mondta el Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss