Egészség

Ebben más az agyuk a pszichopatáknak

pszichopátia

Megtalálták a kutatók azt az agyi rendellenességet, ami magyarázatot adhat arra, miért válik valaki pszichopatává.

A pszichopátia az egyik leggyakrabban felismerhető és legtöbbször tanulmányozott személyiségzavar, amely néha akár igen veszélyessé is válhat. Bár e betegségnek nincsen egyértelmű oka (azért genetikai és környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásában), szingapúri és amerikai idegtudósok tanulmánya rávilágít egy fontos biológiai eltérésre az ilyen emberek agyában – írja a ZME Science.

Bár a pszichopatákat gyakran ábrázolják erőszakos karakterként a könyvekben, a televízióban és filmekben, azonban bár a fizikai erőszakra való hajlam pszichopata jellemző lehet, semmi esetre sem a meghatározó. Az erőszak és az agresszió helyett a pszichopátia fő meghatározó vonása az empátia hiánya, amely antiszociális viselkedésben is megnyilvánulhat, mivel az egyénből hiányzik a bűntudat, vagy az, amit a legtöbben lelkiismeretnek neveznek.

A kutatók 120 önkéntest vontak be a kísérletükbe. Valamennyi résztvevővel elvégeztek egy szabványosított, a pszichopata tulajdonságok meglétét kimutató pszichológiai tesztet, majd fMRI készülékkel megvizsgálták az agyukat. Kiderült, hogy a pszichopatáknál az előagy egy része, a striátum (amely az agy egy nagyobb, kéreg alatti régiójának része, és tágabb értelemben a döntéshozatalt, a motivációt, a megerősítést és a jutalom észlelését koordinálja), körülbelül 10 százalékkal nagyobb, mint az egészséges embereknél.

Korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a pszichoaktív tulajdonságokat a striátum fokozott aktivitásával, ami növelheti a stimuláció iránti igényt az izgalmat kereső viselkedésen keresztül, valamint az impulzív viselkedés nagyobb valószínűségéhez vezethet.

A mostani kísérlet viszont összekapcsolta az MRI-vizsgálatokat és a pszichopátia szűrésének eredményeit, és az első olyan kutatás, amelyik összefüggésbe hozta a nagyobb striátumot a pszichopata tulajdonságokkal.

A striátum egyébként egyre kisebb lesz, ahogy a gyermek növekszik, és az új eredmények azt sugallják, hogy lehetséges, hogy a pszichopátia egyes aspektusai az agy fejlődésében mutatkozó különbségeknek köszönhetők – írják a kutatók a Journal of Psychiatric Research folyóiratban.

Forrás: HVG

Egészség

Ennyit kell szaunázni sportolás után, hogy egészségesebbek legyünk

szaunázás

A rendszeresen sportoló és hetente több alkalommal szaunázó embereknél most már bizonyítottan javul a szív- és érrendszer, emellett megelőzhető vele a betegségek kialakulása.

Túl sok adat azonban egyelőre nincsen arról, hogy pontosan mit is jelent ez a valóságban. Éppen ezért vetették össze ezek hatásait egy klinikai vizsgálat során, amiből most sok minden kiderült.

Mennyi az ajánlott testmozgás heti szinten?

A jelenlegi ajánlások szerint egy felnőtt embernek heti 150-300 perc közepes intenzitású sportolásra vagy testmozgásra van szüksége. Ezt azonban a legjobb 3-5 alkalomra elosztani, hogy hatásos legyen az eredmény.

Egyre többen egészítik ki ezt rendszeres szaunázással, amelynek egészségügyi előnyei még nem teljesen ismertek, annak ellenére, hogy a világon egyre többen alkalmazzák a módszert. Kimutatták azonban, hogy ezt testmozgással kombinálva igen jó eredményeket értek el szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Milyen előnyei vannak a rendszeres mozgásnak és szaunázásnak?

Egy új, finn kutatásba 47 személyt vontak be, akik 40 és 58 év közöttiek, jelentősen elhízottak, ezért magas BMI-vel rendelkeznek (>30 kg/m2), továbbá alacsony aktivitású életet élők, akik közt dohányosok is előfordultak. Tehát szándékosan olyanokat, aki kifejezetten egészségtelen életmódot folytatnak. Őket rendszeres testedzésre és sportolás után 15 perc szaunázásra kérték 8 héten át. Elsősorban a vérnyomást és a kardiorespiratorikus eredményeket (CRF, vagy közismertebb nevén VO2max) nézték, ezt követően a zsírtömeg és a koleszterinszint mérésére került sor.

3 csoport lett kialakítva:

  • 1. csoport: Akik sportoltak és utána mentek szaunázni.
  • 2. csoport: Akik csak sportoltak és nem szaunáztak.
  • 3. kontroll csoport: Akik semmit nem csináltak.

A legnagyobb változást a VO2max-ban és a zsírtömegben lehetett tapasztalni, viszont a vérnyomásban nem volt különösen nagy eltérés a korábbiakhoz képest, a koleszterinszint pedig vegyes képet mutatott, tette közzé az euphorie.hu.

A kutatásból látszik, hogy már egy kisebb mozgás is emeli az értéket (29 > 32), ha viszont ezt szaunázás kíséri, akkor akár 6 értékkel is növekedhet a VO2max.

A vérnyomás tekintetében elmondhatjuk, hogy mindhárom csoportnál nagyjából átlagos értékeket láthatunk, mely nem változott a kísérlet során sem, legalább is jelentős eltérés nem volt tapasztalható.

A zsírtömeg a teljes testsúlyra vetített átlagos értéket mutatja, tehát azt, hogy hány kg zsírt tartalmazott 1-1 ember. Ennek változása jól látható. Míg a kontroll csoportnál nem meglepő módon nem mutatkozott eltérés, addig a sportot űzőknél igen – 1.5 kg-ot csökkent -, a sportot űző és azt követően szaunázóknál pedig már 1.9 kg csökkenést láthatunk.

A koleszterinszint változásának érdekessége, hogy a csak sportoló egyéneknél emelkedett az érték – bár a mértéke alapján inkább hibaszázalékon belül van -, az 1-es csoportnál viszont 5.2-ről 4.9-re csökkent. A kontroll csoportnál a változás szintén elenyésző, inkább változatlannak tekintendő.

A kutatásból konklúzióként tehát kiderült, hogy a rendszeres testmozgás hatással volt a VO2max-ra és a testösszetételre (testzsírszázalék) azoknál a felnőtteknél, akik hajlamosak a szív és érrendszeri betegségekre. Összességében az is elmondható, hogy az adatok alapján a szaunázás nem csak tökéletesen kiegészíti a testmozgást végzők életét, hanem javítja is a test által felvehető és szállítható oxigén mennyiségének arányát, valamint csökkenti a testzsírszázalékot a koleszterinnel együtt.

Várható eredmények hosszabb távon

Az említett kutatási eredményekkel alátámasztott adatokból az derült ki, hogy hetente 150 perc közepes intenzitású testmozgás és az azt követő 15 perc szaunázás elegendő ahhoz, hogy az egészségügyi állapotunk javuljon. A sportolás hosszú távú előnyei megalapozottak, kimutatták, hogy javítja a testösszetételt és a VO2max értéket.

Ez pedig hosszabb távon zsírtömeg-csökkenéshez vezet. A szaunázás továbbá felpörgeti a vérkeringést és az anyagcserét, megizzaszt, így a méreganyagok is könnyebben távozhatnak az emberi szervezetből.

Tovább

Egészség

A Harvard szakértője szerint ezt a vitamint kell szedni!

harvard

A B-vitaminokból többféle is létezik, és mindegyiknek megvan a maga előnye.

Több kutatás is bizonyította már, hogy a szellemi egészség hosszan tartó fenntartásával komolyabb betegségek is megelőzhetők. Ahhoz azonban, hogy ez működjön, muszáj odafigyelni az étkezésre és a vitaminpótlásra is. Az viszont nagyon nem mindegy, melyiket vesszük be ezekből. Ebben a témában jelenthet jó kiindulópontot a Harvard Medical School munkatársa, Uma Naidoo írása, ami a CNBC-n jelent meg.

A táplálkozási szakértő szerint a szellemi frissesség megőrzése nem igényel jelentős befektetést, hiszen alapvetően egyetlen vitaminfajtára érdemes figyelni – ez pedig a B-vitamin. Ebből a Naidoo szerint nyolcféle létezik, és mindegyiknek megvan a maga előnye.

A szakértő kiemeli többek közt a B1-vitamint (tiamin), ami az energiaszintet képes növelni. Emellett agyserkentőnek is nevezik, mivel kedvező hatása van az idegrendszerre és szellemi teljesítményre. A lista második eleme a B2-vitamin, más néven riboflavin, ami segít többek közt a sejtek növekedésében, az energiatermelésben, valamint a zsírok, illetve például a gyógyszerkészítmények lebontásában. A niacinként is ismert B3-vitamin a lista harmadik szereplője. Ez több mint 400 enzimmel együttműködve állít elő a szervezetnek szükséges anyagokat, és alakítja át őket energiává. A niacin ezen felül a gyulladás kezelésében is részt vesz.

A listában szerepel még a B5-, a B6-, a B7, és a B9-, valamint a B12-vitamin is – ez utóbbi az idegrendszer működésének támogatásához nélkülözhetetlen. A B12 emellett a homocisztein lebontását is segíti; a homocisztein magas vérszintje a szív-érrendszeri betegségek (szívinfarktus, agyvérzés) emelkedett kockázatával jár együtt.

Milyen ételek gazdagok B-vitaminban?

A szakértő szerint a B-vitaminokat a legkönnyebb beépíteni az étrendbe, mivel sokféle ilyen élelmiszert ismerni. Ilyen többek közt a tojás, a joghurt, a csicseriborsó, a lazac, a napraforgómag, a spenót, és a káposzta is.

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

Gerincferdüléshez, nyak- és hátfájáshoz vezethet a rossz iskolatáska

iskolatáska

Tippek a megfelelő kiválasztásához és viselethez.

Örök téma, hogy milyen a jó iskolatáska, amely nem megterheli, hanem segíti a kisiskolások mindennapjait.

Hiába van azonban széles választék ezen a téren, még akkor sem könnyű elkerülni a mozgásszervi rendellenességeket, ha egyébként a szülők kellően körültekintőek és határozottak a vásárlásnál. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa segít a legjobb iskolatáska kiválasztásában, és abban, hogy viselje azt a gyerek a fájdalmak elkerülése érdekében.

A sok tankönyv és iskolaszer ellen nem sokat tehet a szülő, abban azonban fontos szerepe lehet, hogy olyan iskolatáskát vegyenek a gyereknek, amely nemcsak esztétikus, hanem megfelelően praktikus is. Nagyon sok múlik ugyanis a kialakításán, illetve hogyan tudja a gyerek úgy viselni, hogy az ne okozzon mozgásszervi panaszokat.

Figyeljen a kialakításra!

A jó iskolatáska illeszkedik a gerincoszlophoz, ergonomikus, a háti rész merevített, párnázott, a pántok pedig szélesek és állíthatóak. Akkor megfelelő méretű egy iskolatáska, ha a vállvonal és a csípőlapát között helyezkedik el. A szakember szerint az a legjobb, ha derékpánt is van rajta, hiszen ez is segít a rögzítésben. Az anyaga legyen légáteresztő és könnyűszerkezetes. A bőr önmagában is nehezebb, mint egy műanyag kialakítású táska.

Nem mindegy, hogyan viseljük

Ha egy iskolatáska ergonomikus, akkor megfelelően illeszkedik a gyermek hátához, így a súly is egyenletesen oszlik el a háton és a vállakon. Nagy divat, hogy a hátizsákot félvállasan, a test oldalán lógatva viseljük, különösen nagyobb gyerekekre és a felnőttekre igaz ez. Fontos azonban ügyelni rá, hogy kisebb korban mindkét vállon hordja a gyermek a táskát, így elkerülhetőek az izom- és csontfájdalmak, illetve a kialakuló tartási rendellenességek, gerincferdülés, korai porkopás. A pántokat annyira húzzuk meg, hogy a test és a táska között két ujjnyi hely maradjon.

Mennyi lehet a súlya?

Egy túlterhelt iskolatáska merev nyakhoz, váll- és hát-, fej- és izomfájdalomhoz, illetve tartási rendellenességekhez vezethet. Az, hogy egy diák hogyan visel egy hátizsákot ugyanolyan fontos, mint annak súlya. A szakember általános szabályként azt mondja, hogy a mozgásszervi panaszok elkerülése érdekében a hátizsák súlya ne haladja meg a gyermek testtömegének 10-20 százalékát. Léteznek ma már gurulós iskolatáskák is, ez sok esetben segít a terhelés megszüntetésén. Ha ilyen vásárlására nincs lehetőség, érdeklődjünk az iskolában, nincs-e mód arra, hogy egyes könyveket bent tartson a gyermek az iskolában. Pakolásnál ügyeljünk arra, hogy a legnehezebb tárgyak a hát közepéhez legközelebb kerüljenek, így minimalizálhatjuk a terhelést.

Hogyan tehermentesíthetjük a hátat?

Hazafelé segítsünk a gyereknek azzal, hogy mi visszük helyette az iskolatáskát, legalább az első néhány hónapban, ameddig hozzászokik az újfajta terheléshez. Emellett nagyon fontos a gyerekek megfelelő edzettségi szintje és testtartása. Olyan mozgásformát érdemes választani, amely szimmetrikus, a gerincet egyformán terhelő mozgást igényel és erősíti a gerincoszlop melletti izmokat. Az úszás, a lovaglás, a falmászás, de akár a rendszeres séta is ilyen. Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek gerince aszimmetrikus, a vállak nincsenek egymagasságban, fájdalmak jelentkeznek, forduljunk ortopéd orvoshoz. A szakorvosi vizsgálat mellett egyre elterjedtebb az a magyar kutatók által kifejlesztett diagnosztikai eljárás, amely során a szakorvos vagy a gyógytornász egy funkcionális mozgásanalízis során kap visszajelzést a testrészt mozgásmintáiról és az eltérésekről.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss