Az alvási nehézség jelenti a vezető egészségügyi problémát a Huawei és az Ipsos nyolc európai országban végzett kutatása szerint.
A megkérdezettek 35 százaléka szenved alvási nehézséggel, és ugyanennyien szeretnének változtatni rajta. Bár az alvásmonitorozásban nagy segítséget nyújthatnak a viselhető okoseszközök, a kutatás szerint az okosórák alvásfigyelő funkcióját csak minden negyedik válaszadó ismeri. Az okosórával már rendelkező válaszadók majdnem kétharmada rendszeresen használja az alvásmonitoring funkciót, és mintegy 40 százalékuk számolt be pozitív hatásáról.
Az alvásproblémák jelentik a vezető egészségügyi nehézségeket az európai válaszadók körében a Huawei és az Ipsos legfrissebb kutatása szerint, mégis csak minden negyedik megkérdezett ismeri az okosórák alvásfigyelő funkcióját, amely segíthet az alvási nehézségek okainak feltárásában. Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association) tavaly vette fel a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez szükséges szempontjai közé az optimális alvást, és a felnőtteknek napi 7-9 óra alvás javasolt. A társaság szerint az alvásnak fontos szerepe van az általános egészség szempontjából, és azok az emberek, akik egészségesebb alvási szokásokkal rendelkeznek, hatékonyabban kezelik az olyan egészségügyi tényezőket, mint a testsúly, a vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A szervezet szerint továbbá az alvásmérési módszerek – például a viselhető okoseszközök – fejlődése lehetővé teheti, hogy megbízhatóan és rutinszerűen nyomon követhessük alvási szokásainkat. Az okosórákban található alvásfigyelő funkció átfogó képet adhat a pihenés időtartamáról, minőségéről, és az alvásciklusok váltakozásáról, valamint tanácsokkal segítheti az alvási szokások módosítását.
Bár az alvás minősége fontos egészségügyi mutató, és a megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott alvással kapcsolatos nehézségről, a problémák felismerésében hatékony támogatást nyújtó okosórák alvásfigyelő funkciójának ismerete alacsony szintű, azt csak minden negyedik válaszadó ismeri. A legismertebb okosóra funkció a pulzus- és a fizikai aktivitás monitorozása volt (56, illetve 52 százalék), és a válaszadók átlagosan két és fél okosóra-funkciót tudtak megnevezni. Pedig számos okosóra rendelkezik fejlett alvásmonitorozó funkciókkal, és már nemcsak a fontosabb egészségi értékeket figyelik éjszaka, hanem minőségi szempontok alapján is értékelik az alvást. Így láthatjuk, hogy az éjszakai alvásból mennyi idő telt mélyalvással, amely kulcsfontosságú például a kimerültség leküzdésében, valamint az energiaszintünk és a hangulatunk kiegyensúlyozásában. Ugyanígy az alváselemzésnél az eszköz jelzi az éber alvás, vagy az ébredések mennyéségét, de akár a légzés minőségét is. Emellett vannak olyan okosórák is, például a WATCH GT 4, amely az alvás közbeni légzéskimaradást is figyeli.
Az okosórát használók körében népszerű az alvásfigyelő funkció, a megkérdezettek jóval több mint fele, 61 százaléka használja, és a válaszadók 39 százaléka állította azt, hogy eszközük hatására jobban figyelnek alvásukra. Emellett a kutatásból kiderült az is, hogy az okosóra felhasználók általánosságban is jobban odafigyelnek egészségükre; a megkérdezettek majd kétharmada állította, hogy okosórája értesítései alapján felkeresi orvosát további egyeztetés miatt, ami az okoseszközökkel kapcsolatos bizalmat jelzi.
Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.
A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.
Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Idén a nem betartott fogadalmak helyett inkább életvezetési tanácsadó segítségével indítsd az évet!
Sokan kezdik nagy elhatározásokkal az új esztendőt. Egészséges életmódra váltás, több mozgás, táplálkozás megváltoztatása – ezek általában sok ember fogalma között szerepelnek.
Vannak, akik ennél nagyobb változásokat céloznak meg, karrierváltás vagy párkapcsolati problémák megoldása, de az sem ritka, hogy saját lelki egészségük ápolását kezdenénk el ilyenkor. Azonban tény, hogy a szilveszteri fogadalmak nagyrészéért már a második héten nem teszünk semmit, a kezdeti nagy lendület után, a hónap végére pedig már azt is elfelejtjük, hogy volt fogadalmunk.
„Az igazság az, hogy bár januárban egyrészt nagy a társadalmi nyomás a változásra, valójában a természetben ilyenkor még a tél uralkodik. Lassúság, befelé fordulás jellemzi, ilyenkor szervezetünk még pihenésre vágyik. Az igazi megújulás majd csak tavasszal fog megérkezni, addig feleleges testünket durva diétákkal és megterhelő edzésekkel terhelni. Az egészséges ételek fogyasztása, a mozgás (séta, jóga), azonban ekkor is fontos, akár csak az év minden időszakában. Ha életünk teljes megváltoztatását tűztük ki célul szilveszter éjszaka, akkor arra is igaz lesz, hogy ne a következő két hónapban próbáljuk meg megváltani a világot. Kezdjük lassan, legyünk magunkkal türelmesek, haladjunk lépésről lépésre. Ez sokszor nem egyszerű, hiszen, ha egyszerre több életterületen is változást szeretnénk elérni, akkor már a cél meghatározása is nehéz lehet, a rossz cél kudarcélményhez vezet és végső soron feladjuk, mielőtt elkezdtük volna.”
– mondta Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó
„Az életvezetési tanácsadás, vagy life coaching pontosan ebben tud nekünk segíteni. Szakember segítségével kideríthetjük melyik életterületen érdemes először dolgoznunk, meghatározhatunk egy okos (SMART) célt, amit aztán erőforrásaink felismerésével és használatával könnyen el is érünk. A folyamat során megtanuljuk ennek a technikáját, magabiztosabbak leszünk, így később, egyedül is sikerrel érhetjük el a kívánt eredményt.”
– folytatta a gondolatot Dr. Hámori Lilla
Napjainkban egyre több életvezetési tanácsadó dolgozik holisztikus szemlélettel
Ez röviden azt jelenti, hogy az embert testi, lelki, szellemi egységként kezeli, társadalmi, kulturális környezetét, kapcsolatait, nézeteit, hitrendszerét is figyelembe veszi, ez pedig egy sokkal hatékonyabb, személyre szabottabb folyamatot eredményez.
Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években sokan választják a life coach szakmát olyan szakemberek közül, akik teljesen más területről érkeznek. Karrierváltóként, korábbi szakmai tapasztalataikat is képesek beépíteni munkájukba, így magas színvonalon, komplex, egyedi tudással várják az ügyfeleiket.
Dr. Hámori Lilla biológusként végzett, molekuláris orvostudományokból szerzett doktori fokozatot, majd kutatóként dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó lett. Jelenleg természetgyógyásznak tanul, hogy az alternatív, komplementer medicinát is megismerje és alkalmazni tudja a későbbiekben. Jelenleg holisztikus szemléletű életvezetési tanácsadóként dolgozik, célja, hogy a testi, lelki egészség fenntartásában, visszaszerzésében támogassa az embereket, elsősorban a nőket.
A nagy információs zajban időnként hajlamosak vagyunk elveszni, és túlpörgetni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk néha egy kicsit megállni és elcsendesedni, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.
Ebben a cikkünkben arról írunk kicsit bővebben, hogy mi a különbség két népszerű technika, a Transzcendentális Meditáció (TM) és a mindfulness között, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a számukra megfelelő meditációs technikát keresik. A MEDITALAS.HU weboldalon sok hasznos információt találhatunk a TM meditációról, így érdemes ellátogatni a felületre.
Különböző alapok, eltérő célok
A mindfulness buddhista eredetű, és önmagunk megfigyelésére alapoz. Arra ösztönöz, hogy a jelen pillanatot figyeljük meg anélkül, hogy bármit is megítélnénk vagy véleményeznénk. A módszer lényege, hogy elfogadóan és tudatosan legyünk jelen, megfigyelve érzéseinket és gondolatainkat anélkül, hogy irányítanánk azokat. Ez egyfajta tudatos koncentrációt igényel.
A TM meditáció ezzel szemben egy teljes belső csendhez, kikapcsoláshoz vezet, amikor a meditáló megpihen a létezés nyugalmában. Ez a meditáció megtanít transzcendálni, vagyis túllépni az elmét, és elérni azt az állapotot, amikor nincsenek gondolataink, csak egy mély csendet és pihenést tapasztalunk. Ez a módszer az indiai védikus tradícióból származik, és egyedi abban, hogy könnyű megtanulni, és nem igényel koncentrációt vagy tudatos erőfeszítést.
A klinikai szakpszichológus tapasztalatai
Donna Rockwell klinikai szakpszichológus 20 évig gyakorolta és oktatta is a mindfulness technikát. Ahogy egy könyvben leírja (Bob Roth: A belső csend ereje), szerinte a mindfulness gyakorlása olyan, mint egy „kiképzőtábor”: intenzív figyelmet követel, és az elme tréningjére épül. Kiemeli, hogy egy mindfulness elvonulás például megerőltető abban az értelemben, hogy folyamatos figyelmet követel, és naponta sokszori 40 perces ülésekből áll.
A TM lényegesen eltérő élményt ad ehhez képest. Rockwell egy „meleg gyógyfürdőhöz” hasonlítja, amely azonnali belső nyugalmat képes nyújtani. Ilyenkor egy egyszerű, személyre szabott mantrát ismétel a gyakorló, amely segíti az elmét az elcsendesedésben. A 20 perces meditáció, amely széken ülve, kényelmes testtartásban történik, nem követel erőfeszítést vagy koncentrációt. Az elme természetesen, erőlködés nélkül ér el egy csendes, pihenő állapotot, ahol energiával töltődik fel.
Kezdők számára is gyorsan hoz változást
A TM meditáció egyik legnagyobb előnye tehát az egyszerűsége. Sok más technikával ellentétben itt nincs szükség hosszas gyakorlásra vagy előképzettségre ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív eredményeket. Egy kezdő számára is azonnal nyújthat belső békét és energiát, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak is sokat ad, akik régóta járják az önismereti utat. A MEDITALAS.HU honlapon számos TM-gyakorló nevét és foglalkozását felvállalva nyíltan osztja meg személyes tapasztalatait a TM-gyakorlásról, ezeket érdemes átolvasni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!