Egyéb kategória

Bánnád, ha az avatárod dolgozna helyetted?

A digitális ikertestvérek megváltoztatnak mindent, amit a pénzről, munkáról és az életről gondoltunk.

A koronavírus miatt nemcsak az állandó bizonytalansággal, a távolságtartással és a folyton változó munkahelyi viszonyokkal kell szembenéznünk, hanem egy egészen új jelenséggel is, melyet egyszerűen „poszt-COVID felmondási lázként” emlegetnek. A pandémiát megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte, a jelenség pedig kezd Magyarországra is begyűrűzni: a hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? Vajon jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A Stylers Group szakértői bevezetnek minket a digitális halhatatlanság világába – amely ma már nem csak sci-fi.

Az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott az emberek hozzáállása a munkavégzéshez, és a munkáltatókkal szembeni elvárások is más szempontok alapján szerveződnek, mint korábban. Kutatások szerint az alkalmazottak 53 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni és a munkavállalók többségét rugalmas beosztással és távmunka-lehetőséggel lehet elcsábítani. Ugyanakkor a karanténidőszakban sokan feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tervezik a jövőjüket és milyen életet szánnak maguknak a járvány után. Az eredmény: csak Amerikában minden negyedik munkavállaló tervezi elhagyni munkahelyét, amint visszaáll a COVID előtti rend. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a technológia segítheti hozzá az embereket egy hosszabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élethez. Ez egészen ellentmondásos helyzet: miközben sokan továbbra is féltik a munkájukat a „gépektől”, a kiégett munkavállók inkább a digitális avatárjukhoz fordulnának támogatásért – és ez már nem a távoli jövő.

Mi történik, ha megszületik a digitális ikertestvérünk?

Ha azt gondoljuk, hogy ezek a megoldások egyelőre csak a Westworldben és a Mátrix filmek világában léteznek, nagyot tévedünk – az első digitális avatárok már a szárnyukat bontogatják a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) nyújtotta szinte korlátlan technológiai lehetőségek felhasználásával. Ezek az eszközök az arra vállalkozók minden digitális lépését tanulmányozzák – az általa használt szófordulatoktól kezdve a közösségi oldalakon mutatott viselkedésén át – ebből pedig egy olyan kibermásolat készül, amely képes elvégezni a mindennapi irodai feladatokat, ha felhasználója éppen pihenni szeretne. A fizikai munkavégzés területén is láthatunk már példákat ember és gép együttműködésére, ahol különböző okoseszközökkel (például érzékelővel ellátott munkakesztyűvel) digitalizálják az elvégzett folyamatokat, az összegyűjtött adatokat pedig a termelékenység növelésére és bizonyos lépések automatizálására fordítják.

Már ezek a kezdeti lépések is hihetetlen távlatokat nyithatnak a mindennapi életünkben, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb munkát végezhessünk, miközben fizikai és mentális egészségünket is könnyebben megőrizhetjük. A következmények azonban még messzebb vezetnek: vajon milyen hatással lesz a munkavégzés jövőjére, ha tömegesen születnek meg digitális másaink?

Feleslegessé válhat az ember? Felmerülhet a kérdés, hogy ha az idő haladtával bizonyos feladatokban szinte tökéletes helyettesítőink lesznek az avatárjaink, akkor vajon szükség lesz még ránk is? A jelenlegi technológiák alapja az, hogy ember és digitális mása egymás nélkülözhetetlen kiegészítői, az avatár a munkavállalótól tanul, és együtt lesznek képesek igazán jó és hatékony munkát végezni.
Ki lesz az igazi kenyérkereső? Érdekes elgondolkodni rajta, hogy viszonyulunk majd az anyagi javakhoz a digitális halhatatlanság korszakában. Ha az avatárunk dolgozik helyettünk, hogyan alakul majd a fizetésünk? Lehetséges lenne, hogy a hónap végén ugyanúgy érkezik az utalás a bankszámlánkra, miközben a kibermásolatunk dolgozott helyettünk?
Kié lesz a digitális iker? Mivel ennyire egyértelmű szimbiózis lesz ember és digitális másolata között, azt gondolhatjuk, hogy automatikusan mi rendelkezhetünk majd saját kibermásolatunkkal. Akkor is ez lesz a helyzet, ha a munkáltató biztosítja a létrehozásához és életben tartásához szükséges technológiát? Ha pedig a mi tulajdonunk lesz munkahelyi avatárunk, eladhatjuk azt a cégnek?
Avatárok rossz kezekben? Ahogy most is sokan használják rossz célokra a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel, könnyű belátni, hogy a náluk sokkal többet tudó digitális ikertesvéreknek is nagy hasznát tudnák venni a hackerek. Megtörténhet, hogy elrabolják vagy túszul ejtik avatárunkat? Ilyen esetben hogyan bizonyíthatjuk majd, hogy nm mi követtük el a visszaéléseket?
Klímaváltozás: elsőre azt gondolhatnánk, hogy ha fizikai valónkat a virtuális térbe költöztetjük, sokkal könnyebben megóvhatjuk környezetünket, hiszen a túlnépesedés okozza a legkomolyabb problémát a Földnek. A digitális avatárok életben tartásához azonban rengeteg energiára lesz szükség – vajon ezt is elviseli majd bolygónk?

Élet a halálon túl – digitális végrendelet és beszélgetés az ükunokákkal

Sajnos sokan nem csak a saját életüket voltak kénytelenek átértékelni a pandémia hatására, hiszen szinte minden családot ért veszteség az elmúlt évben. Amennyire fontos volt korábban az, hogy az elhunytak megnyugtató módon rendelkezzenek vagyoni tulajdonukról haláluk előtt, úgy vált világossá, hogy ma már a digitális javak – email fiókok, közösségi profilok, kriptovaluták – sorsáról is éppúgy érdemes gondoskodni. De mi a helyzet akkor, ha a fejlett AI és ML megoldásoknak köszönhetően elérkezik a digitális halhatatlanság kora, és a minket élethosszig tanulmányozó avatárunk még hosszú évekkel a halálunk után is képes lesz beszélgetni utódainkkal? A COVID-járvány miatt több generációs ugrást követően ismét szembesült az emberiség saját halandóságával és a fennmaradását veszélyeztető egyéb fenyegetésekkel, a túlélés kulcsa pedig digitális lenyomatunk létrehozása lehet.

„Valóban ideje elgondolkodni azon, hogy milyen módokon lehet és érdemes összegyúrni az emberek és a gépek tulajdonságait, és ebbe az irányba fejleszteni a jelenleg elérhető AI-technológiákat. Ahogy a korábban felvetett kérdések is rámutatnak, ehhez rengeteg etikai kétely kapcsolódik, amelyeket éppúgy fontos körültekintően megoldani, mint a technológiai kérdéseket. Az biztos, hogy bár arra még várni kell, hogy tökéletes digitális ikertestvért teremthessünk magunknak, bizonyos munkafolyamatokban, sablon e-mailek és jól definiálható feladatok elvégzésében már most is számíthatunk rájuk, így az AI-forradalom már itt van velünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a technológia alapja az ember, virtuális mása mindent tőle tanul, így nem arról van szó, hogy a gép helyettesíti az embert, sokkal inkább arról, hogy együtt él vele és támogatja mindennapi tevékenységei során”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

Up Next

Nem sikerült túl jók a TikTok rasszizmus elleni harca

Don't Miss

Itt egy új algoritmus, ami lebuktatja a mobilozó politikusokat

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!