Egyéb kategória

Bánnád, ha az avatárod dolgozna helyetted?

A digitális ikertestvérek megváltoztatnak mindent, amit a pénzről, munkáról és az életről gondoltunk.

A koronavírus miatt nemcsak az állandó bizonytalansággal, a távolságtartással és a folyton változó munkahelyi viszonyokkal kell szembenéznünk, hanem egy egészen új jelenséggel is, melyet egyszerűen „poszt-COVID felmondási lázként” emlegetnek. A pandémiát megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte, a jelenség pedig kezd Magyarországra is begyűrűzni: a hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? Vajon jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A Stylers Group szakértői bevezetnek minket a digitális halhatatlanság világába – amely ma már nem csak sci-fi.

Az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott az emberek hozzáállása a munkavégzéshez, és a munkáltatókkal szembeni elvárások is más szempontok alapján szerveződnek, mint korábban. Kutatások szerint az alkalmazottak 53 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni és a munkavállalók többségét rugalmas beosztással és távmunka-lehetőséggel lehet elcsábítani. Ugyanakkor a karanténidőszakban sokan feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tervezik a jövőjüket és milyen életet szánnak maguknak a járvány után. Az eredmény: csak Amerikában minden negyedik munkavállaló tervezi elhagyni munkahelyét, amint visszaáll a COVID előtti rend. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a technológia segítheti hozzá az embereket egy hosszabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élethez. Ez egészen ellentmondásos helyzet: miközben sokan továbbra is féltik a munkájukat a „gépektől”, a kiégett munkavállók inkább a digitális avatárjukhoz fordulnának támogatásért – és ez már nem a távoli jövő.

Mi történik, ha megszületik a digitális ikertestvérünk?

Ha azt gondoljuk, hogy ezek a megoldások egyelőre csak a Westworldben és a Mátrix filmek világában léteznek, nagyot tévedünk – az első digitális avatárok már a szárnyukat bontogatják a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) nyújtotta szinte korlátlan technológiai lehetőségek felhasználásával. Ezek az eszközök az arra vállalkozók minden digitális lépését tanulmányozzák – az általa használt szófordulatoktól kezdve a közösségi oldalakon mutatott viselkedésén át – ebből pedig egy olyan kibermásolat készül, amely képes elvégezni a mindennapi irodai feladatokat, ha felhasználója éppen pihenni szeretne. A fizikai munkavégzés területén is láthatunk már példákat ember és gép együttműködésére, ahol különböző okoseszközökkel (például érzékelővel ellátott munkakesztyűvel) digitalizálják az elvégzett folyamatokat, az összegyűjtött adatokat pedig a termelékenység növelésére és bizonyos lépések automatizálására fordítják.

Már ezek a kezdeti lépések is hihetetlen távlatokat nyithatnak a mindennapi életünkben, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb munkát végezhessünk, miközben fizikai és mentális egészségünket is könnyebben megőrizhetjük. A következmények azonban még messzebb vezetnek: vajon milyen hatással lesz a munkavégzés jövőjére, ha tömegesen születnek meg digitális másaink?

Feleslegessé válhat az ember? Felmerülhet a kérdés, hogy ha az idő haladtával bizonyos feladatokban szinte tökéletes helyettesítőink lesznek az avatárjaink, akkor vajon szükség lesz még ránk is? A jelenlegi technológiák alapja az, hogy ember és digitális mása egymás nélkülözhetetlen kiegészítői, az avatár a munkavállalótól tanul, és együtt lesznek képesek igazán jó és hatékony munkát végezni.
Ki lesz az igazi kenyérkereső? Érdekes elgondolkodni rajta, hogy viszonyulunk majd az anyagi javakhoz a digitális halhatatlanság korszakában. Ha az avatárunk dolgozik helyettünk, hogyan alakul majd a fizetésünk? Lehetséges lenne, hogy a hónap végén ugyanúgy érkezik az utalás a bankszámlánkra, miközben a kibermásolatunk dolgozott helyettünk?
Kié lesz a digitális iker? Mivel ennyire egyértelmű szimbiózis lesz ember és digitális másolata között, azt gondolhatjuk, hogy automatikusan mi rendelkezhetünk majd saját kibermásolatunkkal. Akkor is ez lesz a helyzet, ha a munkáltató biztosítja a létrehozásához és életben tartásához szükséges technológiát? Ha pedig a mi tulajdonunk lesz munkahelyi avatárunk, eladhatjuk azt a cégnek?
Avatárok rossz kezekben? Ahogy most is sokan használják rossz célokra a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel, könnyű belátni, hogy a náluk sokkal többet tudó digitális ikertesvéreknek is nagy hasznát tudnák venni a hackerek. Megtörténhet, hogy elrabolják vagy túszul ejtik avatárunkat? Ilyen esetben hogyan bizonyíthatjuk majd, hogy nm mi követtük el a visszaéléseket?
Klímaváltozás: elsőre azt gondolhatnánk, hogy ha fizikai valónkat a virtuális térbe költöztetjük, sokkal könnyebben megóvhatjuk környezetünket, hiszen a túlnépesedés okozza a legkomolyabb problémát a Földnek. A digitális avatárok életben tartásához azonban rengeteg energiára lesz szükség – vajon ezt is elviseli majd bolygónk?

Élet a halálon túl – digitális végrendelet és beszélgetés az ükunokákkal

Sajnos sokan nem csak a saját életüket voltak kénytelenek átértékelni a pandémia hatására, hiszen szinte minden családot ért veszteség az elmúlt évben. Amennyire fontos volt korábban az, hogy az elhunytak megnyugtató módon rendelkezzenek vagyoni tulajdonukról haláluk előtt, úgy vált világossá, hogy ma már a digitális javak – email fiókok, közösségi profilok, kriptovaluták – sorsáról is éppúgy érdemes gondoskodni. De mi a helyzet akkor, ha a fejlett AI és ML megoldásoknak köszönhetően elérkezik a digitális halhatatlanság kora, és a minket élethosszig tanulmányozó avatárunk még hosszú évekkel a halálunk után is képes lesz beszélgetni utódainkkal? A COVID-járvány miatt több generációs ugrást követően ismét szembesült az emberiség saját halandóságával és a fennmaradását veszélyeztető egyéb fenyegetésekkel, a túlélés kulcsa pedig digitális lenyomatunk létrehozása lehet.

„Valóban ideje elgondolkodni azon, hogy milyen módokon lehet és érdemes összegyúrni az emberek és a gépek tulajdonságait, és ebbe az irányba fejleszteni a jelenleg elérhető AI-technológiákat. Ahogy a korábban felvetett kérdések is rámutatnak, ehhez rengeteg etikai kétely kapcsolódik, amelyeket éppúgy fontos körültekintően megoldani, mint a technológiai kérdéseket. Az biztos, hogy bár arra még várni kell, hogy tökéletes digitális ikertestvért teremthessünk magunknak, bizonyos munkafolyamatokban, sablon e-mailek és jól definiálható feladatok elvégzésében már most is számíthatunk rájuk, így az AI-forradalom már itt van velünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a technológia alapja az ember, virtuális mása mindent tőle tanul, így nem arról van szó, hogy a gép helyettesíti az embert, sokkal inkább arról, hogy együtt él vele és támogatja mindennapi tevékenységei során”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

Up Next

Nem sikerült túl jók a TikTok rasszizmus elleni harca

Don't Miss

Itt egy új algoritmus, ami lebuktatja a mobilozó politikusokat

Egyéb kategória

Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata

Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.

A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.

Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.

A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.

„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd”

– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.

Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik

A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.

A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.

Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

51 új termékkel bővült a SPAR saját gyártású kínálata

Ötvenegy új, magas minőségű élelmiszerrel bővült a SPAR Magyarország bicskei, perbáli és üllői üzemeiben készülő termékek köre.

Emellett igazi különlegességként az üzletlánc kifejezetten gyermekek számára készített, saját gyártású finomságokat vezetett be a SPAR és INTERSPAR áruházak kínálatába.

„A SPAR Magyarország három stratégiai fontosságú üzemet működtet Magyarországon: vállalatunk huszonegy évvel ezelőtt indította el Bicskén saját tulajdonú Regnum húsüzemét, amelyhez 2020-ban csatlakozott a perbáli egység is. A SPAR enjoy. convenience üzem pedig 2018 óta készít kényelmi termékeket Üllőn. A három üzemünk jelentős szerepet tölt be a SPAR és INTERSPAR üzletek minőségi, saját gyártású termékekkel történő ellátásában. A fogyasztói igényeket figyelembe véve munkatársaink évről-évre új termékekkel jelentkeznek, így történt ez 2024-ben és az idei év első hónapjaiban is, amikor termékfejlesztéseink révén összesen 51 új árucikkel bővült az üzleteink kínálata”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Természetes ízekben érkeznek a termékek a SPAR húsüzemeiből

A SPAR Magyarország saját tulajdonú Regnum húsüzemeiben Bicskén és Perbálon az elmúlt évben több mint 37 millió kg saját márkás hústermék készült. A Regnum Közép-Európa legkorszerűbb húsüzemei közé tartozik: itt a modern technológia, a szigorú higiéniai elvárások és a kiválóan képzett munkatársak szakértelme együtt garantálják a kitűnő minőséget. Az itt készülő hústermékek pedig laktóz-, glutén- és szójamentesek.

A Regnum húsüzemek előre szeletelt, védőgázas termékei Regnum és S-BUDGET márkanév alatt, új megjelenéssel érhetők el 2024-től. Újdonságként a Regnum Bicskén előre csomagolt kiszerelésben is gyártja az ízletes S-BUDGET löncs szendvicsfeltétet, Perbálon pedig egy disznósajt termék bővíti a kínálatot. A perbáli húsüzem S-BUDGET csípős és csemege snack készítményei eddig 100 grammos kiszerelésben kerültek az üzletekbe, azonban a nagy érdeklődésre való tekintettel immár a kiszolgálópultokban is megvásárolhatóak Regnum márkanév alatt. A termékek ízét a kellemes fűszerezés mellett a bükkfával füstölés határozza meg, valamint ezen snack termékek hústartalma is kimagasló.

Az üzem 27-féle saját márkás húskészítménye tavaly november óta új, vonzóbb csomagolásban érhető el a SPAR és INTERSPAR áruházak hűtőpultjaiban. Ezek a finomságok a csemegepultban kaphatóakkal megegyező minőségűek, előre csomagolva a vásárlók gyorsabban ki tudják választani, hogy mi kerüljön a kosarukba. További előnyük, hogy jelentősen hosszabb a fogyaszthatósági idejük a csomagolásuknak köszönhetően.

Környezettudatos csomagolást kapott az egyik legnépszerűbb termék

A Regnum húsüzemek legkedveltebb terméke az új, 70%-kal kevesebb műanyagot tartalmazó csomagolásba zárt 500 grammos S-BUDGET sertés darálthús, amely több rangos díjat is elnyert bevezetése óta. A pozitív vevői visszajelzések hatására a SPAR 2024 májusától a teljes hálózatban bevezette a műanyag tálcát leváltó flowpack csomagolást.

Új saláták és szendvicsek érkeztek a SPAR-üzletekbe

A 2018-ban átadott, legmagasabb élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelő, 1500 négyzetméteres SPAR enjoy. convenience üzemben 80-féle termék készül. A vállalat Üllőről 23-féle szendviccsel, 19-féle kis kiszerelésű salátával és 16-féle lédig salátával, valamint 22-féle készétellel látja el a SPAR és INTERSPAR üzleteket.

A speciális táplálkozási igényeket 5 termék elégíti ki jelenleg: a sajttal töltött csirkemell vegán káposztával, a vegán szendvics, a gluténmentes sonkás szendvics, a vegán kukorica saláta és a vegán káposztasaláta.

A SPAR enjoy. convenience üzemből 2024-ben 10 új termék került a választékba: újdonság a rántott csirkemelles bagett, ezen kívül pedig a régóta várt, közkedvelt téliszalámis bagett is megjelent a kínálatban. A savanyított káposztával, csípős almapaprikával és karikázott, füstölt frankfurti sertésvirslivel készülő korhelysaláta tavaly ősztől pedig már kisebb, 180 grammos kiszerelésben is elérhető az áruházakban.

Új készételek és gyerekmenü a SPAR kínálatában

A SPAR-készételeknél a krémes pikáns jalapenós tészta, valamint a spenótos tejszínnel töltött csirkemellhús csemegekukoricával, zöldborsós főtt jázminrizzsel jelent újdonságot. A fogyasztói trendeket követve a termékfejlesztési csapat ebben a kategóriában is bővítette a kínálatot: megjelent a magyaros ízesítésű szósszal és parázsburgonyával kínált sült csirkemellfilé és a kukoricás jázminrizzsel párosított mediterrán csirkemellfilé. Múlt év végén került az üzletek hűtőpultjaiba a SPAR enjoy. gyerekmenü, amely igazi különlegességet jelent a hazai kereskedelmi szektorban. A dínó alakúra formázott csirkemellfiléből készült panírozott készterméket és kukoricás jázminrizst tartalmazó étel hamar a gyermekek és szüleik kedvencévé vált.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!