Gazdaság

Az ABB és a Dassault Syst?mes globális partnerségre lép

Az ABB AbilityTM digitális megoldásainak és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE platformjának kombinálásával létrejövő portfólió egyedülálló értéket kínál az ügyfeleknek

Az ABB és a Dassault Syst?mes széles körű globális partneri együttműködést jelentett be, amelynek célja, hogy egyedülálló, a termékek életciklus-kezelésétől az eszközállapot felügyeletéig terjedő szoftvermegoldás-portfóliót kínáljanak ügyfeleik számára.

A két vállalat olyan nyílt digitális megoldásokat kíván szállítani ügyfeleinek, amelyekkel az ipari vállalatok javíthatják versenyképességüket, növelhetik a termékeik életciklusának, a gyártásnak és a tevékenységeiknek rugalmasságát, sebességét és termelékenységét.

A partneri együttműködés egyesíti a digitális megoldásokat felsorakoztató ABB Ability^TM platform és a Dassault Syst?mes 3DEPERIENCE platformjának erősségeit, épít a két cég stabil bázisára, speciális szaktudására és a világszerte széles ügyfélkörére. Az ABB már használja a 3DEXPERIENCE platformot, ezzel modellezi és szimulálja a saját megoldásait, mielőtt leszállítja azokat az ügyfeleinek. A partneri együttműködésnek köszönhetően az ABB a jövőben fejlett digitális ikreket fejleszt és szállít ügyfelei számára, amelyek segítségével hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban tudják majd üzemeltetni az ABB megoldásait és a saját műveleteiket is.

Az együttműködés keretében a vállalatok a többlépcsős megközelítést alkalmazva a gyárautomatizálásra, a robotikára, a feldolgozóipari folyamatok automatizálására és az okosépületekhez fejlesztett villamosítási megoldásokra fókuszálnak majd. Az első közösen fejlesztett megoldásaikat a 2019. április 1. és 5. között, a németországi Hannoveri Ipari Vásáron mutatják be.

„Ez az új távlatokat nyitó partneri együttműködés a ügyfeleink céljait is szolgálja, elősegíti majd, hogy sikeresek legyenek az innovációban, kiemelkedő üzleti növekedést érjenek el, és az értékláncuk teljes átalakításával biztosítja számukra, hogy kiaknázzák az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket. Az egyesített termékkínálatra, a speciális szaktudásra és a globális jelenlétre támaszkodva a két cég együtt a digitális ikrektől az eszközök állapotmenedzsmentjéig terjedő, nyitott, teljes körű portfoliót kínál ügyfelei számára, melynek segítségével ügyfeleink versenyelőnyre tehetnek szert.”

– nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.

„Az ABB büszke rá, hogy a Dassault Syst?mes csatlakozik a Microsofthoz, a HPE-hez és az IBM-hez, akikkel az ABB az ipari digitalizálás térnyerése érdekében szintén együttműködési partnerségre lépett. Nagy várjuk, hogy megkezdjük a munkát a Dassault Syst?mes teljes csapatával, és a közös munkánk sikereket hozzon az innováció és ügyfél-értékteremtés terén egyaránt.”

„A 21. század iparának sikerességét már nem egyedül a termékgyártás képessége határozza meg. A korunk vezető vállalatai számára az lesz a meghatározó szempont, hogy mennyire lesznek képesek tökéletesen magukévá tenni a műszaki know-how-t. Ez lesz majd az új versenyképességet meghatározó differenciáló tényező. A változás az ipari szektor minden szegmensét átalakító digitális technológiák összefonódásával már megkezdődött. Az ipar új fénykorában a platformokra alapozott megközelítés lehetővé teszi a valós és a virtuális világ számára, hogy egymásnak információkat szolgáltassanak, és egymást kölcsönösen erősítsék. Az ABB-vel kötött együttműködésünk a két cég sok évtized alatt felhalmozott szaktudásával kívánja segíteni az ügyfeleket, hogy a legtöbbet profitálhassanak ebből erős és dinamikus trendből.”

– mondta Bernard Charl?s, a Dassault Syst?mes elnök-vezérigazgatója.

Napjaink erősen automatizált iparágaiban a digitális gyármodellezés és a rugalmas, robotizált gyártási rendszerek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy több tervezési folyamatot iteratív módon hajtsanak végre gyorsabb és robusztusabb konstrukciókkal, ami elősegíti, hogy felgyorsuljon az átállás a tömegtermelésről az egyedi igényekre szabott termékek tömeges termelésére, amelyben a termékeket nagyobb változatosságban, kisebb tételekben és rövidebb termékéletciklusokban állítják elő. Számos gyártó esetében a just-in-time szállítások térnyerésével az állásidő költsége az utóbbi években drámaian megnövekedett. Egy modern gyártólétesítményben 1 óra állásidő költsége meghaladhatja a 1 millió dollárt.

Az ABB az ABB Ability^TM platform piacra dobása óta jelentős digitális megoldáskínálattal áll az ipar rendelkezésére. A 2017-ben forgalomba hozott platform több mint 210 digitális megoldást nyújt az ipari folyamatok tervezéséhez, kiépítéséhez, valamint kisebb költségek mellett nagyobb termelékenységet és biztonságot garantáló működtetéséhez.

A Dassault Syst?mes 11 iparág számos különféle méretű vállalatával dolgozik együtt. Célja, hogy segítségével a vállalatok megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyek együtt járnak napjaink ipari reneszánszával. A 3DEXPERIENCE platform azokat a technológiákat és képességeket integrálja, amelyek segítik, hogy a tudás és a know-how felhasználásával olyan összekapcsolódó, digitális innovációs környezet hozzanak létre, amely digitális folytonosságot biztosít a koncepció fázisától a gyártásig és a tulajdonlásig, és vice versa. A platform 3D alkalmazásit integráló ipari vállalatok olyan digitális ikreket hozhatnak létre, amelyek átfogják a vállalat teljes ökoszisztémájára vonatkozó, elemzett adatokat és szakismertet, és képesek mérni, értékelni és megjósolni az ipari eszköz/létesítmény teljesítményét, továbbá intelligensen segítenek optimalizálni annak működését.

Az ABB és a Dassault Syst?mes partneri együttműködése kezdetben az alábbi területekre fókuszál majd:

Gyárautomatizálás és robotika

A folyamatok és rendszerek teljes körű optimalizálását szolgáló digitális ikrek kombinálva a robotikára alapozott automatizálás rugalmasságával a gyárak számára biztosítják azt a gyorsaságot, amelynek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni az egyre dinamikusabb piacok elvárásaihoz. Ezek körébe tartoznak majd az „üzemkész” („ready-to-operate”) gyártási megoldások és szolgáltatások, valamint az ipari vállat átalakítását segítő szaktanácsadás, amelyekkel optimalizálható és felgyorsítható az új termékek piacra dobása. Az elektronikai termékek gyártói gyorsan növelhetik majd az új, de rövid élettartamú termék gyártását, míg az élelmiszer-feldolgozók, a termelési sebesség fenntartása mellet, gyorsan átállhatnak a helyi szezonális termékekre. Az erősen automatizált iparágakban, így például az autógyártásában, a gyárak digitális ikrei lehetővé teszik az integrált tervezési és gyártási környezet kialakítását, amely támogatja az új, rugalmas és átkonfigurálható cellákra alapozott összeszerelési folyamatok kiépítését. Segítésével lehetővé válik különböző rendszerek összekötése, például a logisztikai automatizálási rendszer összekapcsolható a gyártósorokon dolgozó robotokkal, így olyan gyártósori rendszer alakítható ki, amely pontos alkatrészszállítással szolgálja az optimális termelési teljesítményt.

Okosépületek

Az ABB és a Dassault Syst?mes digitális ikerrendszerekre fókuszáló digitális partnersége zökkenőmentes munkafolyamatot tesz lehetővé az épületek tervezése, technologizálása és üzemeltetése, valamint az összekapcsolt, fenntartható közlekedési megoldások terén. A rendelkezésre álló információk és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE® virtuális univerzuma együttesen lehetővé teszik majd, hogy az ügyfelet jobban bevonják a specifikációk tervezési fázisaiba és az üzemeltetésbe.

Feldolgozóipar: bányászati példa

A feldolgozó iparágakban, így például a bányászatban, a versenykényszer miatt a vállalatok folyamatosan olyan új módszerek után kutatnak, amelyekkel a telephelyek biztonságának, termelékenységének és energiahatékonyságnak növelésével párhuzamosan csökkenthető a mindennapi tevékenységek költsége és kockázta. A földalatti környezet modellje összekapcsolva a bányászati tervezéssel és a vezérlőrendszerekkel amellett, hogy lehetővé tenné az energiafogyasztás optimalizálását és a bánya automatizálását, biztosítaná, hogy a jövőbeni szcenáriók virtuális szimulálásával egyidejűleg a bányák üzemeltetői valós időben ellenőrizzék és optimalizálják a termelést.

A Dassault Syst?mes, a 3DEXPERICE platformot kifejlesztő vállalat, olyan virtuális világokat nyújt a vállalatok és az emberek számára, amelyek segítségével fenntartható innovációkat fejleszthetnek ki. A világ élvonalába tartozó megoldásai átalakítják a termékek tervezése, gyártása és támogatása terén alkalmazott módszereket. Dassault Syst?mes kollaboratív megoldásai támogatják a társadalmi innovációt, bővítik azon lehetőségek tárházát, amelyekkel a virtuális világ jobbá teheti valós világunkat. A cégcsoport a világ több mint 140 országában, 250 000 ügyfél számára biztosít hozzáadott értéket a megoldásaival. További információkért látogasson el a cég honlapjára: www.3ds.com.

Related Topics:2019 ABB dassault globális partnerség systémes

Up Next

A Huawei beperelte az Amerikai Egyesült Államok kormányát

Don't Miss

Négy nap múlva kiderül, hogy kik pályáznak idén a legjobb energetikai startup címre

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken

Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!