Gazdaság

Az ABB és a Dassault Syst?mes globális partnerségre lép

Az ABB AbilityTM digitális megoldásainak és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE platformjának kombinálásával létrejövő portfólió egyedülálló értéket kínál az ügyfeleknek

Az ABB és a Dassault Syst?mes széles körű globális partneri együttműködést jelentett be, amelynek célja, hogy egyedülálló, a termékek életciklus-kezelésétől az eszközállapot felügyeletéig terjedő szoftvermegoldás-portfóliót kínáljanak ügyfeleik számára.

A két vállalat olyan nyílt digitális megoldásokat kíván szállítani ügyfeleinek, amelyekkel az ipari vállalatok javíthatják versenyképességüket, növelhetik a termékeik életciklusának, a gyártásnak és a tevékenységeiknek rugalmasságát, sebességét és termelékenységét.

A partneri együttműködés egyesíti a digitális megoldásokat felsorakoztató ABB Ability^TM platform és a Dassault Syst?mes 3DEPERIENCE platformjának erősségeit, épít a két cég stabil bázisára, speciális szaktudására és a világszerte széles ügyfélkörére. Az ABB már használja a 3DEXPERIENCE platformot, ezzel modellezi és szimulálja a saját megoldásait, mielőtt leszállítja azokat az ügyfeleinek. A partneri együttműködésnek köszönhetően az ABB a jövőben fejlett digitális ikreket fejleszt és szállít ügyfelei számára, amelyek segítségével hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban tudják majd üzemeltetni az ABB megoldásait és a saját műveleteiket is.

Az együttműködés keretében a vállalatok a többlépcsős megközelítést alkalmazva a gyárautomatizálásra, a robotikára, a feldolgozóipari folyamatok automatizálására és az okosépületekhez fejlesztett villamosítási megoldásokra fókuszálnak majd. Az első közösen fejlesztett megoldásaikat a 2019. április 1. és 5. között, a németországi Hannoveri Ipari Vásáron mutatják be.

„Ez az új távlatokat nyitó partneri együttműködés a ügyfeleink céljait is szolgálja, elősegíti majd, hogy sikeresek legyenek az innovációban, kiemelkedő üzleti növekedést érjenek el, és az értékláncuk teljes átalakításával biztosítja számukra, hogy kiaknázzák az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket. Az egyesített termékkínálatra, a speciális szaktudásra és a globális jelenlétre támaszkodva a két cég együtt a digitális ikrektől az eszközök állapotmenedzsmentjéig terjedő, nyitott, teljes körű portfoliót kínál ügyfelei számára, melynek segítségével ügyfeleink versenyelőnyre tehetnek szert.”

– nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.

„Az ABB büszke rá, hogy a Dassault Syst?mes csatlakozik a Microsofthoz, a HPE-hez és az IBM-hez, akikkel az ABB az ipari digitalizálás térnyerése érdekében szintén együttműködési partnerségre lépett. Nagy várjuk, hogy megkezdjük a munkát a Dassault Syst?mes teljes csapatával, és a közös munkánk sikereket hozzon az innováció és ügyfél-értékteremtés terén egyaránt.”

„A 21. század iparának sikerességét már nem egyedül a termékgyártás képessége határozza meg. A korunk vezető vállalatai számára az lesz a meghatározó szempont, hogy mennyire lesznek képesek tökéletesen magukévá tenni a műszaki know-how-t. Ez lesz majd az új versenyképességet meghatározó differenciáló tényező. A változás az ipari szektor minden szegmensét átalakító digitális technológiák összefonódásával már megkezdődött. Az ipar új fénykorában a platformokra alapozott megközelítés lehetővé teszi a valós és a virtuális világ számára, hogy egymásnak információkat szolgáltassanak, és egymást kölcsönösen erősítsék. Az ABB-vel kötött együttműködésünk a két cég sok évtized alatt felhalmozott szaktudásával kívánja segíteni az ügyfeleket, hogy a legtöbbet profitálhassanak ebből erős és dinamikus trendből.”

– mondta Bernard Charl?s, a Dassault Syst?mes elnök-vezérigazgatója.

Napjaink erősen automatizált iparágaiban a digitális gyármodellezés és a rugalmas, robotizált gyártási rendszerek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy több tervezési folyamatot iteratív módon hajtsanak végre gyorsabb és robusztusabb konstrukciókkal, ami elősegíti, hogy felgyorsuljon az átállás a tömegtermelésről az egyedi igényekre szabott termékek tömeges termelésére, amelyben a termékeket nagyobb változatosságban, kisebb tételekben és rövidebb termékéletciklusokban állítják elő. Számos gyártó esetében a just-in-time szállítások térnyerésével az állásidő költsége az utóbbi években drámaian megnövekedett. Egy modern gyártólétesítményben 1 óra állásidő költsége meghaladhatja a 1 millió dollárt.

Az ABB az ABB Ability^TM platform piacra dobása óta jelentős digitális megoldáskínálattal áll az ipar rendelkezésére. A 2017-ben forgalomba hozott platform több mint 210 digitális megoldást nyújt az ipari folyamatok tervezéséhez, kiépítéséhez, valamint kisebb költségek mellett nagyobb termelékenységet és biztonságot garantáló működtetéséhez.

A Dassault Syst?mes 11 iparág számos különféle méretű vállalatával dolgozik együtt. Célja, hogy segítségével a vállalatok megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyek együtt járnak napjaink ipari reneszánszával. A 3DEXPERIENCE platform azokat a technológiákat és képességeket integrálja, amelyek segítik, hogy a tudás és a know-how felhasználásával olyan összekapcsolódó, digitális innovációs környezet hozzanak létre, amely digitális folytonosságot biztosít a koncepció fázisától a gyártásig és a tulajdonlásig, és vice versa. A platform 3D alkalmazásit integráló ipari vállalatok olyan digitális ikreket hozhatnak létre, amelyek átfogják a vállalat teljes ökoszisztémájára vonatkozó, elemzett adatokat és szakismertet, és képesek mérni, értékelni és megjósolni az ipari eszköz/létesítmény teljesítményét, továbbá intelligensen segítenek optimalizálni annak működését.

Az ABB és a Dassault Syst?mes partneri együttműködése kezdetben az alábbi területekre fókuszál majd:

Gyárautomatizálás és robotika

A folyamatok és rendszerek teljes körű optimalizálását szolgáló digitális ikrek kombinálva a robotikára alapozott automatizálás rugalmasságával a gyárak számára biztosítják azt a gyorsaságot, amelynek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni az egyre dinamikusabb piacok elvárásaihoz. Ezek körébe tartoznak majd az „üzemkész” („ready-to-operate”) gyártási megoldások és szolgáltatások, valamint az ipari vállat átalakítását segítő szaktanácsadás, amelyekkel optimalizálható és felgyorsítható az új termékek piacra dobása. Az elektronikai termékek gyártói gyorsan növelhetik majd az új, de rövid élettartamú termék gyártását, míg az élelmiszer-feldolgozók, a termelési sebesség fenntartása mellet, gyorsan átállhatnak a helyi szezonális termékekre. Az erősen automatizált iparágakban, így például az autógyártásában, a gyárak digitális ikrei lehetővé teszik az integrált tervezési és gyártási környezet kialakítását, amely támogatja az új, rugalmas és átkonfigurálható cellákra alapozott összeszerelési folyamatok kiépítését. Segítésével lehetővé válik különböző rendszerek összekötése, például a logisztikai automatizálási rendszer összekapcsolható a gyártósorokon dolgozó robotokkal, így olyan gyártósori rendszer alakítható ki, amely pontos alkatrészszállítással szolgálja az optimális termelési teljesítményt.

Okosépületek

Az ABB és a Dassault Syst?mes digitális ikerrendszerekre fókuszáló digitális partnersége zökkenőmentes munkafolyamatot tesz lehetővé az épületek tervezése, technologizálása és üzemeltetése, valamint az összekapcsolt, fenntartható közlekedési megoldások terén. A rendelkezésre álló információk és a Dassault Syst?mes 3DEXPERIENCE® virtuális univerzuma együttesen lehetővé teszik majd, hogy az ügyfelet jobban bevonják a specifikációk tervezési fázisaiba és az üzemeltetésbe.

Feldolgozóipar: bányászati példa

A feldolgozó iparágakban, így például a bányászatban, a versenykényszer miatt a vállalatok folyamatosan olyan új módszerek után kutatnak, amelyekkel a telephelyek biztonságának, termelékenységének és energiahatékonyságnak növelésével párhuzamosan csökkenthető a mindennapi tevékenységek költsége és kockázta. A földalatti környezet modellje összekapcsolva a bányászati tervezéssel és a vezérlőrendszerekkel amellett, hogy lehetővé tenné az energiafogyasztás optimalizálását és a bánya automatizálását, biztosítaná, hogy a jövőbeni szcenáriók virtuális szimulálásával egyidejűleg a bányák üzemeltetői valós időben ellenőrizzék és optimalizálják a termelést.

A Dassault Syst?mes, a 3DEXPERICE platformot kifejlesztő vállalat, olyan virtuális világokat nyújt a vállalatok és az emberek számára, amelyek segítségével fenntartható innovációkat fejleszthetnek ki. A világ élvonalába tartozó megoldásai átalakítják a termékek tervezése, gyártása és támogatása terén alkalmazott módszereket. Dassault Syst?mes kollaboratív megoldásai támogatják a társadalmi innovációt, bővítik azon lehetőségek tárházát, amelyekkel a virtuális világ jobbá teheti valós világunkat. A cégcsoport a világ több mint 140 országában, 250 000 ügyfél számára biztosít hozzáadott értéket a megoldásaival. További információkért látogasson el a cég honlapjára: www.3ds.com.

Related Topics:2019 ABB dassault globális partnerség systémes

Up Next

A Huawei beperelte az Amerikai Egyesült Államok kormányát

Don't Miss

Négy nap múlva kiderül, hogy kik pályáznak idén a legjobb energetikai startup címre

Advertisement Booking.com

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

kiemelkedő likviditást biztosítanak;
alacsony kockázattal járnak;
és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!