Gazdaság

Megdöbbennénk, ha tudnánk, hogy mennyi mindent tudnak rólunk…

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott AKG Talks elnevezésű rendezvény vendégelőadója Boldog Viktor, a DXC Technology analitikai konzulense volt.

„Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha éppen a Mars túlnépesedéséért aggódnánk” – hangzott el egy középiskolás diákoknak szervezett mesterséges intelligenciáról szóló előadáson.

Még az MI elején vagyunk

„Ma a narrow AI (szűk mesterséges intelligencia) korában élünk, aminek algoritmikus alapjai már az 1900-as évek második felében léteztek. A szűk mesterséges intelligenciának mindig egy konkrét feladata van, amit igyekszik megoldani: ilyen volt a Terminátor is, akinek egyetlen küldetéseként Sarah Connort kellett megölnie. Ilyenek a jelenlegi MI megoldások is: sakk program, képfelismerés, csalás előrejelzés, érzelem detektálás, de még az önvezető autók is ide tartoznak, hiszen egyetlen feladatuk elvinni az utast A-ból B-be”

– kezdte előadását fiatal, ám digitalizációban igen jártas közönsége előtt a szakember.

A mesterséges intelligencia következő lehetséges – és a médiát igencsak foglalkoztató – szakasza az Artificial General Intelligence, ami már az emberekkel azonos, komplex szinten tud gondolkodni, az azután következő super intelligence pedig messze túlszárnyalhat minket, embereket. Izgalmas terület ezeken a jövőkön elmélkedni – teszi ezt a sci-fi irodalom is – de aggódni ma még felesleges: ez távoli jövő. A technológiában rejlő potenciál azonban hihetetlen:

„Gondoljunk bele, hogy egy gép pár másodperc alatt elemezni tudja több tíz-százezer páciens leletét, összevetve tanuló adatbázisában lévő több millió – idővel akár milliárdos – lelettörténettel. Minden egyes adatmorzsát kielemezve tanuló algoritmusa folyamatosan fejlődik és közelíti a százszázalékos diagnosztikai arányt – ennyi lelelettel a legtapasztaltabb orvosok sem találkoznak egész életük során”

– mondta előadásában Boldog Viktor, a DXC szakértője.

Robotorvos, robotszerelő

Az AKG Talks előadásán kiderült, hogy nagyon sok középiskolást érdekel ez a téma: hiszen az AI már az ő zsebükben is ott van a telefonjaik révén, de szeretnék tudni, meddig juthat el az ő életükben a mesterséges intelligencia. A DXC szakembere szerint például ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot diagnosztizáljon, majd mindenféle emberi kontroll nélkül azonnal meg is műtsön – olyan kulturális változások kell kísérjék az AI térhódítását, amelyekre a ma élők még nincsenek felkészülve. Ilyen területeken kiegészíthetik egyfajta asszisztensként az emberek munkáját. Persze kevésbé kritikus területeken bátrabban bízzuk majd magunkat robotokra: ez előrejelzett meghibásodást, önvezető autónkon éjjel megszerelhetik önjáró robotok, miután autónk elvezette magát a szervizbe és reggelre vissza is jön garázsunkba.

A DXC szakembere szerint a jövő ma még elképzelhetetlen szinten lesz tervezhető: nagyon hasznos innováció, hogy a megállókban látjuk, hogy mikor jön a villamos, de a jövőben komplex közlekedési kapcsolt rendszerek összehangoltan fognak tenni azért, hogy másodpercre pontosan érkezhessünk meg mindenhová. Ha mégse működne tökéletesen? Nem is olyan távoli jövőben, olyan biztosítások állhatnak rendelkezésünkre, amelyekhez nem kell órákon át papírokat kitölteni és benyújtani akár postai úton, hanem a rendszerek egymás adataihoz való hozzáférése miatt, a repülőgép késése okán járó kártérítés már az eset bekövetkezte után pár másodperccel, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül a számlánkon lehet majd.

Az MI-hez nem kell más csak adat és kapacitás

A gimnazistákat az érdekelte, hogy miért éppen ők lettek az a generáció, melynek életébe elérkezett a digitalizáció ezen forradalma. A szakember szerint ennek az az oka, hogy mostanra áll annyi digitális adat és tárolási-, számítási kapacitás rendelkezésre, hogy azt a mesterséges intelligencia algoritmusok használni tudják. Az internet kora előtt egyáltalán nem állt rendelkezésre ennyi digitális adat egy emberről (noha például egy kórházban rengeteg adat keletkezett, de nem feltétlenül digitális, illetve senki nem gondolt arra, hogy használni kellene ezeket), míg ma olyan jelentéktelennek tűnő dolgokból, mint ahogy az egeret mozgatjuk, akár betegségeket lehet előre jelezni vagy diagnosztizálni.

A mesterséges intelligencia felhasználási területe szinte végtelen: az egyik példában kiemelt legérdekesebb potenciál az egészségügyben rejlik, hiszen a betegségek előre jelezhetősége, akár gyógyíthatósága nagymértékben megnőhet majd az MI technológia alkalmazásával.

A szabályozás lemaradva cammog

Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazásában Kína és az Egyesült Államok élenjár, Kínában az állampolgári pontrendszert elnézve azért is tud nagyot fejlődni az AI, mert a személyiségi jogokat ott flexibilisebben kezelik, így az emberek életével kapcsolatban szinte mindenről adatokat gyűjtenek, elemeznek és európai szemmel nézve bántóan felhasználva büntető és jutalmazó rendszerben alkalmazzák. Ezáltal olyan speciális tapasztalatokat és tudást halmoznak fel, amelyek szabályozottabb országok a személyiségi jogok védelmét tiszteletben tartva nem fognak.

Általában jellemző, hogy a szabályozás lassabban halad, lemaradva követi a digitális technológiák fejlődéséből eredő kérdéseket, ezért az etikai és jogi szabályozás messze nem teljes ezen a területen. A jogalkotókra – és a versenypiaci résztvevőkre is – óriási feladatok várnak és nagyon nagy felelősséggel jár, hogy alakítják a jövőnket!

„A mobiltelefonjaink rengeteg adatok gyűjtenek rólunk – többet, mint gondolnánk – de a technológia fejlődésével egyre több és olcsóbb adatgyűjtő eszköz tükrözi le világunk digitális lenyomatát”

– mondta Boldog Viktor, a DXC analitikai konzulense.

„Egyelőre a legnagyobb adathalmozók (a Facebook, a Google és az Amazon, valamint ezek kínai megfelelői) gyűjtik-gyűjtik az adatokat a felhasználókról, és egyre jobban ismernek minket. Ne legyenek illúzióink: a rólunk felhalmozott információk elemzésével egyre jobban férkőznek a fejünkbe. Nem véletlen, hogy ingyenesek ezek az oldalak: a figyelmünkkel és az adatainkkal fizetünk nekik és ez mindennél jobban megéri nekik.”

A szakember szerint az algoritmus olyannyira ismerni fog minket, hogy egy nem túl távoli jövőben előbb fogja tudni, hogy mit fogok csinálni, mint én magam.

A diákok az előadás utáni kérdés-válasz szekcióban érdeklődtek arról, hogy hogy lehetne tudatosan óvni digitális lábnyomukat, jól kezelni azt, hogy milyen információkat adjanak ki magukról, de érdekes beszélgetés alakult ki a jövő munkahelyeiről is, amik a mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán jönnek létre. Egy biztos, ahogy az előadásban is szemléletesen és jövőbeli példákon keresztül bemutatásra került – nincs olyan iparág, amiben ne hozna drasztikus változást a mesterséges intelligencia megjelenése!

Related Topics:2019 adat adatvédelem átláthatóság dxc technológia

Up Next

A vállalaton belüli egyenlőség lehet az innováció kulcsa

Don't Miss

Mit tehetünk, ha ellopták a jelszavunkat?

Gazdaság

11%-kal csökkent az elektromos autók ára egy év alatt, tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, februári közös statisztikája. Az adatok szerint egy év alatt több mint 11%-kal csökkent a használtautó-piacon meghirdetett elektromos autók átlagára, miközben kínálatuk tovább bővül. A piacon erősödik a középkategória szerepe, és egyre nagyobb súlyt képviselnek a magasabb értékű modellek. A hajtásláncok között továbbra is a hibridek átlagára a legmagasabb.

Tovább tolódik a kínálat a középkategóriás autók felé

2026 februárjában a Használtautó.hu kínálatában meghirdetett személygépkocsik 34,9%-a tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, 29,0%-a a 2,5–5 millió forintos sávba, 23,7%-a az 5–10 millió forintos árkategóriába, míg 12,4%-uk 10 millió forint feletti áron szerepelt a kínálatban. Az előző év azonos időszakához képest jelentős szerkezeti változás figyelhető meg: a 2,5 millió forint alatti kategória aránya 6,3%-kal csökkent, miközben a középkategóriát jelentő 2,5–5 millió forintos szegmens 2,5%-kal, az 5–10 millió forintos kategória pedig 3,5%-kal bővült. A 10 millió forint feletti autók aránya kisebb mértékben, 0,2%-kal emelkedett. A kínálati átlagár februárban 5,7 millió forintra nőtt, egy évvel korábban ez az érték 5,4 millió forint volt.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 50 420 darab benzinmeghajtású volt, míg a 43 570 dízelautó 41,3%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,8%-át, a hibridek pedig 4,8%-át teszik ki. Éves összevetésben az alternatív meghajtású autók kínálata bővült a leggyorsabban. Az elektromos autók száma 27,5%-kal, a hibrideké 22,0%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 2,8%-kal, a dízelmodelleké pedig 4,0%-kal csökkent.

44%-kal magasabb a dízelek futásteljesítménye

A meghirdetett benzines autók átlagosan 152 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 219 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 44,1%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,2 év, a dízeleké 12,1 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 1,8%-kal, míg a benzineseké 3,8%-kal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 1,6%-kal, míg a benzineseké 5,7%-kal csökkent.

A használt autók átlagárait meghajtás szerinti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy jelenleg a piacon a hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló nyílik: a hibrid esetében 2026 februárjában 11 450 000, míg az elektromos 10 950 000 forint átlagértéket tapasztalhattunk. A hibrid autók esetén ez 7,4%-os, míg az elektromosok esetében 11,1%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,4%-kal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztikai modell szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,9–7,7%-ot veszít az értékéből, míg minden ezer megtett kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. A hengerűrtatalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4%-kal növeli az autó értékét, addig a teljesítmény 10 kilowattos növekedése 3,7%-kal. Az állapot jelentős árkülönbséget okoz: az újszerű járművek 21,4%-kal, a kitűnő állapotúak 19,4%-kal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,6%-kal alacsonyabb.

A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 7,2 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,9 millió forintos átlaggal a legolcsóbb maradt. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 28,6%-kal emelkedett.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen márkák rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely februárban 12,5-13,3 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,7-11,8, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,1–11,3 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,8 év, a Škodák nagyjából 9,9 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 8,9 évvel.

A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet a 8,5-10,5 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,8–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,8-3,1 millió forintos átlagárakkal

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. Az adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2026. februári statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít a TARR

A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban, a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.

Gigabit minden háztartásba: így valósul meg az EU-s cél hazánkban

Hálózatfejlesztési programot indít a TARR a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 konstrukció keretében. A 12 járást érintő beruházás célja, hogy több mint 100 településen hozzáférhetővé tegye a gigabitképes internetet. A beruházás összhangban van az Európai Unió 2030-as digitális célkitűzésével, amely minden háztartás számára elérhetővé tenné az 1 Gbps sebességű internetkapcsolatot és a teljes 5G lefedettséget.

A hazai program – amelyhez a magyar állam és az Európai Unió több mint 5 milliárd forintnyi pályázati forrást biztosít a TARR Kft. számára – ennek megvalósítását szolgálja: a korábbi, 30 Mbps-os célérték helyett ma már a minimum 1000/300 Mbps névleges és 300/50 Mbps garantált sávszélesség az elvárás. A program keretében kizárólag tisztán optikai (FTTH) hálózat, illetve vezeték nélküli megoldás esetén 5G technológia minősül gigabitképesnek, a korábbi vezetékes hálózati és egyéb vezeték nélküli technológiák csak részben felelnek meg az új feltételeknek, így számos településen a teljes hálózatot optikára kell cserélni vagy ki kell építeni.

12 járás, több mint 100 település

A TARR 12 járásban nyert el fejlesztési lehetőséget, köztük a zalaegerszegi, szekszárdi és alföldi régióban, valamint Kaposváron és Kiskunfélegyházán is, a beruházás összesen több mint 100 települést érint. A fejlesztések két fő kategóriába sorolhatók, egyrészt rekonstrukciós projektek valósulnak meg, ahol a meglévő koax kábel alapú hálózatot teljes körűen optikai hálózatra cserélik, másrészt a zöldmezős beruházások tartoznak a programba, aminek köszönhetően a TARR olyan térségekben jelenik meg új szolgáltatóként, ahol korábban nem rendelkezett saját hálózattal.

„A program keretében mintegy 50 ezer háztartásban történik hálózatkorszerűsítés, további, közel 15 ezer pályázati igényhelyen pedig teljesen új infrastruktúra épül ki. A fejlesztéssel érintett területek nagy részén cégünk már jelenleg is nyújt hírközlési szolgáltatásokat, így az előfizetők optikai hálózatra váltanak”

– részletezte Tarr János ügyvezető.

1600 kilométernyi új nyomvonal

A vállalat közel 1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít ki a projekt hároméves időtartama alatt, ami a TARR jelenlegi több ezer kilométernyi hálózati infrastruktúrájának közel egyötödét teszi ki. A kivitelezés mértékét jól érzékelteti, hogy a projekthez szükséges hálózatépítési anyagmennyiség megközelíti az 1100 raklapot, miközben a pályázatban érintett szakaszon több mint 2000 aktív hálózati eszköz és közel 650 kilométernyi régi hálózat bontása és újrahasznosítása történik meg.

Mindenkinek megadják a lehetőséget

A program egyik fontos vállalása, hogy ahol a TARR hálózatot épít, ott a belterületi lefedettséget teljes körűen biztosítja, függetlenül attól, hogy a pályázatban hány végponti címet vállalt kötelezően, mindezt további önerős forrás biztosításával.

„A fejlesztések különösen fontosak a korábban digitálisan kevésbé ellátott térségek, zártkerti és tanyavilági övezetek számára, ahol a piaci alapú fejlesztések korlátozottan valósultak meg”

– hangsúlyozta Tarr János. A gigabitképes infrastruktúra a lakossági internethasználat mellett a helyi vállalkozások működését, illetve az iskolák, rendelők és önkormányzatok stabil, nagy sebességű internetkapcsolatát és az 5G mobilhálózat optikai háttérkapcsolatait is támogatja.

Energiahatékonyabb működés, kisebb ökológiai lábnyom

A tisztán optikai hálózat működtetése kevesebb köztes aktív eszközt igényel, ami energiahatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A rekonstrukció során a régi infrastruktúra teljes körű bontása és az anyagok újrahasznosítása a pályázat kötelező környezetvédelmi vállalásainak része. A TARR célja, hogy a digitális felzárkóztatás mellett olyan fenntartható infrastruktúrát építsen ki, amely hosszú távon is képes kiszolgálni az érintett térségek egyre növekvő internetforgalmi igényeit. A fejlesztések megvalósítása 2026 elején indult el, és várhatóan 2028 végéig zárul le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer

Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert megoldás SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés azt a stratégiai irányt tükrözi, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement) ne csupán marketingfunkció legyen, hanem a teljes vállalati működés egyik kulcsfontosságú, integrált képessége.

Az SAP 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan egyre szorosabban integrálta az SAP ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. A mostani átnevezés a fejlődésnek a logikus következő lépése: az SAP Engagement Cloud név már azt fejezi ki, hogy a megoldás szerepe túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.

Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott és releváns ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.

Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg, hanem az is, hogy a vállalat mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodni, gyorsan reagálni működési változásokra, és összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.

Stabil alapok + AI támogatott fejlesztések

Az SAP Engagement Cloud az SAP közlése szerint továbbra is megőrzi az SAP Emarsys jól ismert képességeit, miközben új szintre emeli az ügyfélkommunikáció és az üzleti működés összekapcsolását.

Az SAP Engagement Cloud célja, hogy a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása ne elszigetelt marketingeszközként jelenjen meg, hanem a vállalat teljes működéséhez kapcsolódó, intelligens képességként. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely támogatja az ügyfélismeretek értelmezését, a döntések előkészítését és a skálázható, felelős működést.

A bejelentéssel párhuzamosan az SAP bemutatta az SAP Engagement Cloud, enterprise edition változatot is, amely speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszál. Ez az új verzió fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál azoknak a szervezeteknek, amelyek több márkát, több régiót és több csapatot működtetnek párhuzamosan.

Az enterprise edition olyan képességek területén nyújt többet, mint a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok következetes érvényesítése. Ez a megközelítés különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek egyszerre szeretnének globálisan egységesen működni, ugyanakkor helyi szinten rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.

Magyar szempontból is fontos üzenet

Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelt jelentőségű, mert jól mutatja, hogyan válhat egy magyar kötődésű technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia központi elemévé. A többek közt Magyarországon fejlesztett és hazánkban is népszerű Emarsys öröksége és szakmai alapjai tovább élnek az SAP Engagement Cloudban – immár egy még szélesebb vállalati kontextusban.

„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a szervezetek tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni”

– mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Az SAP Engagement Cloud, enterprise edition 2026. február 19-től érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!