Gazdaság

Az anyósülésről a kormányhoz jutnak az informatikusok az autóiparban is

Közkeletű megállapítás, hogy Magyarország csupán az autógyárak összeszerelő műhelye.

Noha a gépjárműipar valóban kiemelkedően magas hányadát képezi a GDP-nek, az ezen belüli súlyok alakulása pozitív jövőképet sugallhat azoknak is, akiket nem önt el nemzeti büszkeséggel, hogy immár mindhárom német prémiummárka képviselteti magát hazánkban.

Az elmúlt években megindult átalakulás különösen a tervezői, programozói helyekre pályázó mérnököknek kedvezhet. Valódi példákkal, informatikusok, HR-esek és iparági tanácsadók beszámolóival járja körbe a lehetőségeket a Codecool Programozóiskola április 24-i ingyenes meetupja.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) beszámolója szerint közel 100 külföldi tőkebefektetési projekt több mint 17ezer munkahelyet teremtett hazánkban 2018 folyamán. Ezeknek jelentős része a járműiparban fog realizálódni. Egyik emlékezetes bejelentés a másikat érte: BMW, Jaguár, Ford, Nissan, hogy csak a legismertebb márkákat említsük. Míg azonban a sajtó és a laikusok ingerküszöbét elsősorban a világhírű autógyárak döntései érik el, addig a járműgyártás egész vertikumából több tucatnyi beszállító döntött magyarországi telephely létesítéséről, vagy meglévő kapacitásai továbbfejlesztéséről.

A járműveink alkotóelemeit adó üzemek bővülése mellett azonban örvendetes tendencia a HIPA szerint, hogy egyre több kutatási, fejlesztési, vagy az iparágat más oldalról (például ügyfélszolgálattal) kiegészítő vállalkozás is Magyarországot választotta az elmúlt időkben. Így tervezőkre, kivitelezőkre és tesztelőkre nem csak a gépészmérnöki, hanem az informatikai mérnöki területekről is egyre nagyobb számban lesz szükség. Ezért is gondolták úgy a Codecool Programozóiskolánál, hogy érdemes betekintést adni potenciális diákjaiknak és a téma iránt érdeklődő minden szakembernek arról, hogy merre halad a fejlődés, milyen munkalehetőségeket kínál a digitalizáció az autóiparban a többek közt a Codecoolból kikerülő programozóknak. Saját partnercégei mellett az autóipar más szereplőit is meghívta a Codecool az április 24-i meetupra.

Ezeken a területeken az emberi, és elsősorban szellemi erőfeszítések hozzáadott értéke sokkal magasabb. Ráadásul ezek „robotbiztos” munkahelyek: míg a gépsorok mellett dolgozók munkáját egyre inkább helyettesíteni képes az automatizáció, addig a kutatás-fejlesztésben inkább csak kiegészítő szerep jut a technológiának, növeli és nem kiváltja a dolgozói hatékonyságot.

A KPMG tanácsadó cég Globális Autóipari Vezetői Felmérésének jóslatai szerint a közlekedésben három olyan fő terület van, ahol a legfontosabb változások és fejlesztések zajlanak. Jó hír, hogy ezeken a területeken Magyarországon is működő cégek tucatjai is képviseltetik magukat. Az egyik ilyen az önvezető járművek fejlesztése, ahol az irányításhoz szükséges terepek, tárgyak, történések felismerése mellett a gépi döntések azonnali kivitelezése is napról napra a szemünk előtt fejlődik. Ebből Magyarország is kiveszi a részét: a magyar utakon, illetve zárt pályákon találkozhatunk az AImotive, a Bosch, a Continental vagy a ThyssenKrupp tesztmérnökeivel. Az önvezetéshez szorosan kapcsolódik a navigáció kérdése, ahol hagyományosan élen jár a magyar gyökerű – ugyancsak Codecool partner – NNG.

Másik fontos terület a meghajtással és a hajtáslánccal kapcsolatos átalakulás. Az elektromos, illetve a hibrid meghajtás és a kapcsolódó erőátviteli egységek fejlesztésében is találni Magyarországon működő szereplőt, például az AVL-t. A KPMG harmadik jóslata, hogy a járműveink technológiai átalakulása tovagyűrűzik a gazdaság és a társadalom egyéb területeire is. A villanyautók terjedése befolyással lesz az energiaiparra, a termeléstől a felhasználásig, az átviteltől az elosztási hálózatokig. Az önvezető autók terjedése átalakítja a kapcsolódó szolgáltatások teljes spektrumát. Ezáltal a biztosítástól a tömegközlekedés szabályozásáig, a szervizeléstől a tulajdonlásig minden területen új üzleti modellekre számíthatunk.

A Codecool meetup sorozatában azt veszi végig, miként formálja át az informatika a mindennapjainkat és ezzel együtt az összes iparágat is. Az előadássorozat eddigi állomásain többek közt szó volt a pénzügyi szektor vagy a mezőgazdaság területén zajló digitalizációs folyamatokról, de rendeztek már speciálisan a női programozók helyzetéről és jövőképéről is külön előadást. Mivel ezúttal az autóipar a téma, mi sem természetesebb, mint hogy Várkonyi Gábor szakújságíró lesz az esemény moderátora.

Related Topics:2019 autóipar Codecool informatika

Up Next

WIZ-DOM: A tantárgyi ismereteket bővíti a Liber Primus Games fejlesztő társasjátéka

Don't Miss

Kihirdették a 2019-es Sony World Photography Awards végső győzteseinek névsorát

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!