Gazdaság

2020: az adatok évtizedének kezdete

A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra

Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.

jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.

2020: eljött az egyszerű informatika éve

Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.

A felhők párhuzamos létezése valósággá válik

A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is. Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.

Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.

Gyorsan terjed a használatalapú fizetés

A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.

2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.

Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban

Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.

Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.

Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést

Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.

Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.

Felelős innováció

A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.

Related Topics:2019 Dell informatika infrastruktúra technologies

Up Next

A dropperek kora: adathalász- és malware-támadások a Star Wars új részének bemutatója kapcsán

Don't Miss

Több karácsonyi rekordot is megdöntött az Alza.hu

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!