Gazdaság

2020: az adatok évtizedének kezdete

A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra

Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.

jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.

2020: eljött az egyszerű informatika éve

Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.

A felhők párhuzamos létezése valósággá válik

A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is. Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.

Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.

Gyorsan terjed a használatalapú fizetés

A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.

2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.

Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban

Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.

Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.

Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést

Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.

Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.

Felelős innováció

A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.

Related Topics:2019 Dell informatika infrastruktúra technologies

Up Next

A dropperek kora: adathalász- és malware-támadások a Star Wars új részének bemutatója kapcsán

Don't Miss

Több karácsonyi rekordot is megdöntött az Alza.hu

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!