Gazdaság
2020: az adatok évtizedének kezdete
A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra
Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.
- jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.
2020: eljött az egyszerű informatika éve
Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.
Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.
A felhők párhuzamos létezése valósággá válik
A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is. Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.
Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.
Gyorsan terjed a használatalapú fizetés
A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.
2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.
Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban
Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.
Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.
Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést
Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.
Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.
Felelős innováció
A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.
Gazdaság
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.
A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.
Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók
A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.
A biztonság már üzleti alapfeltétel
A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.
„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”
– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.
A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek
A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.
A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.
Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.
A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.
Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.
Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.
Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.
„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”
– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját
Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.
A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.
A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.
A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.
A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.
A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.
A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.
Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.
„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”
– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
-
Gazdaság2 hét ago
Elektronikus aláírás féláron az önkéntes kamarai tagoknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kipchogéval közösen fejlesztett új futóórát mutat be a Huawei
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca




