Gazdaság

2020: az adatok évtizedének kezdete

A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra

Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.

jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.

2020: eljött az egyszerű informatika éve

Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.

A felhők párhuzamos létezése valósággá válik

A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is. Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.

Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.

Gyorsan terjed a használatalapú fizetés

A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.

2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.

Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban

Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.

Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.

Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést

Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.

Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.

Felelős innováció

A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.

Related Topics:2019 Dell informatika infrastruktúra technologies

Up Next

A dropperek kora: adathalász- és malware-támadások a Star Wars új részének bemutatója kapcsán

Don't Miss

Több karácsonyi rekordot is megdöntött az Alza.hu

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett.

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő? – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A diploma nem minden: ezek a készségek kellenek ma igazán a sikerhez a munkahelyeken

A munkaerőpiac gyors átalakulása új értékrendet hozott a vállalatok életébe. A szakmai tudás továbbra is fontos, de egyre több cég állítja, hogy a siker kulcsa ma már az emberi készségekben rejlik. A kommunikáció, az alkalmazkodóképesség vagy éppen az empátia egyre nagyobb szerepet kap a kiválasztási folyamatokban – ezt több nemzetközi kutatás is alátámasztja.

A TestGorilla tavalyi jelentése szerint a munkáltatók 60 százaléka úgy látja, hogy a soft skillek ma fontosabbak, mint öt évvel ezelőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek több mint 70 százaléka szerint a jelöltek teljes személyiségének – készségeinek, személyiségjegyeinek és kulturális illeszkedésének – vizsgálata vezet a legjobb felvételi döntésekhez. Nem véletlenül. A válaszadók 78 százaléka számolt be arról, hogy vett már fel kiváló technikai tudással rendelkező jelöltet, aki végül a soft skillek vagy a kulturális illeszkedés hiánya miatt nem teljesített jól a munkájában.

Bár a diploma továbbra is fontos belépőt jelent a munkaerőpiacra, önmagában ma már ritkán elegendő a sikerhez. A felsőoktatás elsősorban szakmai tudást és elméleti alapot ad, miközben a munkahelyi érvényesüléshez szükséges készségek – például a hatékony kommunikáció, az együttműködés vagy az alkalmazkodóképesség – gyakran a gyakorlatban, valós munkakörnyezetben fejlődnek igazán. A munkáltatók ezért egyre inkább a komplex kompetenciákat keresik, ahol a szakmai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve jelennek meg.

A technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a trendet. Ahogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át, úgy nő azoknak a készségeknek az értéke, amelyeket nem lehet gépekkel helyettesíteni. Miközben az elmúlt években az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák iránti kereslet gyorsan nőtt, a kutatások szerint 2026-re ez a trend árnyaltabb képet mutat.

A LinkedIn kutatásai szintén megerősítik ezt a változást, azok a munkavállalók, akik erős problémamegoldó, döntéshozatali vagy kommunikációs készségekkel rendelkeznek, gyorsabban jutnak előléptetéshez, mint azok, akik kizárólag szakmai tudásban erősek.

A munkavállalók elvárásai is jelentősen átalakulnak. A Randstad Workmonitor 2025-ös kutatása szerint a magyarok fele inkább visszautasít egy állásajánlatot, ha a munkahelyen nincs lehetőség tanulásra és fejlődésre. A karrier ma már nem csupán fizetésről szól, egyre fontosabbá válik a fejlődési lehetőség, az inspiráló munkakörnyezet és az a vállalati kultúra, amely támogatja a folyamatos tanulást.

„A munkaerőpiac egyértelműen abba az irányba halad, ahol az emberi készségek felértékelődnek. A szakmai tudás továbbra is alap, de a sikerhez ma már elengedhetetlen az empátia, az alkalmazkodóképesség vagy a jó kommunikáció és kiemelten fontos képesség lesz a kritikus gondolkodás és a változáskezelés is, hiszen ahogyan a mesterséges intelligencia teret nyer egyre inkább felerősödik a szükséges kontrollja és biztonságos működésének biztosítása. Éppen ezért nálunk nemcsak a szakmai fejlődést támogatjuk, hanem a soft skillek tudatos fejlesztését is. A Tudásmorzsák program például rövid, a mindennapi munkában is hasznos e-learning anyagokkal segíti a stresszkezelést, az érzelmi intelligencia és reziliencia, a mentális állóképesség fejlesztését, valamint a vezetői készségek erősítését. Hisszük, hogy egy inspiráló, modern munkakörnyezet – ahol a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlődés természetes része – lehetőséget teremt arra, hogy a munkatársak ne csak szakmailag, hanem emberileg is folyamatosan fejlődjenek, ezáltal erősítve a szervezeti kultúrát”

– mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

A szakértők szerint a következő években különösen azok a készségek lesznek meghatározók a munkaerőpiacon, amelyek segítik a gyors alkalmazkodást és az együttműködést. Ilyen például az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság, a problémamegoldó gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció vagy éppen a proaktivitás.

A digitális korszak tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is hoz a munka világában. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, az emberi készségek értéke folyamatosan nő – és úgy tűnik, a jövő munkaerőpiaca egyre inkább a „soft skill economy” logikája szerint működik majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!