Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

2020: az adatok évtizedének kezdete

A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra

Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.

  1. jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.

2020: eljött az egyszerű informatika éve

Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.

A felhők párhuzamos létezése valósággá válik

A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is.  Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.

Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.

Gyorsan terjed a használatalapú fizetés

A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.

2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.

Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban

Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.

Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.

Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést

Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.

Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.

Felelős innováció

A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.

Gazdaság

SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata bejelentette, hogy SE Advisory Services néven új globális tanácsadói márkát indít.

Az SE Advisory Services széles körű, testreszabott megoldásokat kínál szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy az elektrifikáció, az automatizálás és a digitalizáció révén kezelhessék az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a technológia területén felmerülő komplex kihívásokat.

Mivel globális szinten a villamosenergia iránti kereslet 2030-ig várhatóan évente több mint 3 százalékkal fog növekedni, a dekarbonizációs törekvések megvalósítása még összetettebbé teszi az üzleti tevékenységet. Ugyanakkor a globális kereskedelmi környezet és az egyre bonyolultabb ellátási láncok további nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Ezek a kihívások átfogóbb, integráltabb megközelítést igényelnek mind a stratégia, mind a végrehajtás vonatkozásában. Ez a piaci igény vezetett az SE Advisory Services létrehozásához.

„A bizonytalan időkben mindenekelőtt arra van szükség, hogy tisztán lássunk és tudjuk, hogy mit vagyunk képesek irányítani. Ezért a Schneider Electric világszínvonalú tanácsadási képességeit összefogtuk, hogy ügyfeleink gyorsabban és magabiztosabban tudjanak haladni, és felszabadítsuk azokat a képességeket, amelyek révén megoldást találhatunk a sürgető energia-, fenntarthatósági és technológiai kihívásokra. A tanácsadási szolgáltatások nem új keletűek a Schneider Electricnél, és a múltban már bizonyították, hogy mennyire értékesek az ügyfeleink számára. Most továbbfejlesztjük ezt az ajánlatunkat, hogy ügyfeleinknek biztosítsuk a tisztánlátást és jól követhető utat vázoljunk számukra a nettó zéró kibocsátás eléréséhez”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Újragondolt tanácsadási élmény

Az SE Advisory Services elindítása a Schneider Electric tanácsadási képességeinek stratégiai fontosságú továbbfejlesztését jelenti, amely a hagyományos tanácsadáson túlmutatva magában foglalja a szoftvereket és a projektek megvalósítását is. Ez a teljes körű megközelítés a már bizonyított tanácsadási szolgáltatások egyre növekvő portfólióját egyesíti, segítve a szervezeteket a jövőbiztos működésben az energiaátmenetet és a technológiai átállást felgyorsító agilis, intelligens és integrált szolgáltatások révén.

Az SE Advisory Services négy alapvető területen támogatja mind a vállalatok egészét érintő kezdeményezéseket, mind a telephelyek szintjén zajló folyamatokat:

  • Fenntartható üzleti és ipari átalakulás: Az átmenet tervezésének támogatása a digitális átalakulás, a folyamatok elektrifikációja, a dekarbonizáció, a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrák, a körforgásos gazdaság, a természetalapú megoldások és a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése révén, az energiafolyamatok és az alaptevékenységhez tartozó ipari műveletek átalakítása érdekében.
  • Kockázatkezelés és reziliencia: A szervezetek védelme az energiaárak ingadozása, a kiberbiztonsági fenyegetések, az éghajlati kockázatok és a rendszereikben fellépő zavarok ellen, a leállások csökkentése, a kapcsolódó rendszerek megerősítése és a működésük ellenállóképességének kialakítása érdekében.
  • Erőforrások és eszközök teljesítménye: Az erőforrások és rendszerek stratégiai értékelése a megbízhatóság javítása, a pazarlás csökkentése és a növekedést támogató erőforrások felszabadítása érdekében.
  • Intelligens szoftverek: Speciális, beépített mesterségesintelligencia-képességekkel rendelkező, átfogó tanácsadói szakértelemre épülő szoftverek biztosítása az elkülönült munkafolyamatok összekapcsolásához, valamint az adatalapú cselekvéshez.

Átfogó megközelítés az energetikai-technológiához

A Schneider Electric tanácsadási szolgáltatásai egymást támogatva biztosítják az elvárt teljesítményt egy adott szervezet egészében, olyan kulcsfontosságú tényezőkre fókuszálva, mint a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaság, a kiberbiztonság, az eszközök, a rendszerek és folyamatok átalakítása, valamint az infrastruktúra modernizációja. Ez az átfogó megközelítés kulcsszerepet játszik abban, hogy a Schneider Electric ügyfelei eljuthassanak az ambíciótól a hatékony működésig.

„Az energia, a technológia és a szoftver ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az ipari fejlődés motorjaiként. A tanácsadással kapcsolatos koncepciónk segít ügyfeleinknek azonosítani az átalakulás kritikus tényezőit, felszabadítani az elektrifikáció teljes potenciálját, felgyorsítani az automatizálást, élni a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és megerősíteni a kiberbiztonságot. A szoftverekre építve lehetővé tesszük, hogy rugalmasan, a jövőbeli kihívásokra felkészülten, a piaci változásokhoz alkalmazkodva működhessenek”

– jelentette ki Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program

Az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzése szerint továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban.

A friss adatok érdemi különbséget jeleznek az értékesítési időkben az egyes lakástípusok között.

,,Mindhárom ingatlanpiaci szegmensben módosult az értékesítéshez szükséges idő”

– kommentálta a harmadik negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember arról is beszámolt, hogy idén a korábbitól eltérő tendencia rajzolódik ki a forgási sebesség terén. Amíg az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban mindegyik szegmensben elmozdulás tapasztalt az Otthon Centrum: a legszembetűnőbb fordulat a házak értékesítési idejének csökkenése volt, miközben a lakások esetében minimális növekedés volt megfigyelhető, vagyis mérséklődött a különbség a két ingatlantípus között.

Az év harmadik negyedévében a társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt.

Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség egy ingatlan eladásához. Az átlaghoz közeli érték jellemző a főváros pesti oldalára, valamint a kisebb városokra és az agglomerációra is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő, ami már lényegesen hosszabb időszakot jelent.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az év első felében mért 200 napról 162 napra csökkent a harmadik negyedévben, ami érdemi rövidülés.

A panellakások értékesítési ideje is változott, de még mindig ez az ingatlantípus tölti a legrövidebb időt a piacon: a második negyedévben irányadó 50 napról a harmadik negyedévben 69 napra nőtt a házgyári technológiával épült lakások értékesítési ideje.

„Mindez szoros összefüggésben van az Otthon Start Program révén igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel bevezetésével: az eladók a várható keresletbővülésre áremeléssel reagáltak, miközben a vevők – különösen az első lakást keresők – kivártak, hogy tisztában legyenek a program pontos részleteivel”

– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.

A szakember elmondta, hogy az említett időszakban a régió központokban találtak leggyorsabban új tulajdonosra a panellakások, átlagosan 59 nap alatt. A fővárosban és a kisebb megyei jogú városokban 70 nap körüli értékesítési idő az irányadó, míg Pest vármegyében 73 nap. A kisvárosok panelpiacán egyelőre kevésbé érződött a kedvezményes hitel hatása, hiszen a 80 napos átlag valamivel még több is, mint az előző negyedéves érték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem

Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss