Gazdaság

2020: az adatok évtizedének kezdete

A Dell Technologies technológiai előrejelzései 2020-ra

Hamarosan itt van 2020 – az év, amelyet sokan mérföldkőnek tartottak a technológiában. Számos intelligens eszköz, rendszer és alkalmazás összekapcsolódik és együttesen formálja azt, amit manapság edge-nek hívunk, ám egyelőre nem suhannak könnyedén oda-vissza teljesen önvezető autók az utakon. A fejlesztések alapja a hihetetlen mennyiségű adat és hatalmas számítási teljesítmény – a következő tíz évben keletkező adatmennyiséget tekintve pedig csak elképzelni lehet, milyen lesz a minket körülvevő világ 2030-ban, olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal, amelyekre még csak nem is gondoltunk.

jelenti annak a kezdetét, amit a Dell Technologies a következő adatévtizednek hív. Milyen új áttörések és technológiai trendek adják a következő tíz év alapját? Mit tesz majd lehetővé a technológia az életmód, munkavégzés és szórakozás területén? Íme a legfontosabb előrejelzések az elkövetkezendő évre.

2020: eljött az egyszerű informatika éve

Rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: big data, metaadatok, strukturált és strukturálatlan adatok. Adatok a felhőben, a premehálózati (edge) eszközökön, az adatközpontokban, mindenhol. A szervezetek azonban folyamatosan küszködnek azzal, hogy a megfelelő adatokat a megfelelő helyre juttassák el, a megfelelő időben. Hiányzik az adatok átláthatósága – az informatikai csapatok nem tudják gyorsan elérni és elemezni az adatokat, mert túl sok rendszer és szolgáltatás összefonódó együttese alkotja az informatikai infrastruktúrájukat. 2020-ban az informatikai döntéshozók számára az adatok átláthatósága lesz a legfontosabb informatikai prioritás, amely az innovációt mozgásba lendíti.

Az informatikai infrastruktúra egyszerűsítésével és automatizálásával, valamint a rendszerek és szolgáltatások jobb felügyeletét és átláthatóságot biztosító, holisztikus megoldásokba történő összevonásával a szervezetek felgyorsíthatják a digitális átalakulásukat. Az architektúrák, a készletezés és a szolgáltatások egységben működése az adatkezelés új távlatait nyitja meg, és az adatok a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással karöltve segítik elő az automatizációt. Mindez pedig jobb és gyorsabb üzleti eredményeket tesz lehetővé, ami megalapozza az innovációt a következő évtizedben.

A felhők párhuzamos létezése valósággá válik

A hibridfelhő-alapú architektúrák lehetővé teszik a többfelhős informatikai stratégiákat, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban, hogy a szervezetek jobb adatkezeléssel és láthatósággal rendelkezzenek. Ugyanakkor biztosítják adataik folyamatos elérhetőségét és védelmét is. Az IDC előrejelzése szerint 2021-re a világ vállalatainak több mint 90 százaléka a helyi adatcentrumi/dedikált privát felhők, több publikus felhő és a hagyományos platformok elegyére fog támaszkodni infrastruktúra-igényeik kielégítése érdekében.

Privát felhők azonban nem csak az adatközpont szívében léteznek majd. Az 5G- és az edge (peremhlózati technológiák) terjedésével az intelligens eszközökön is megjelennek a hibrid privát felhők, hogy biztosítsák az adatok valós idejű láthatóságát és kezelését bárhol, ahol adat található. Ez magasabb elvárásokat jelent a felhőszolgáltatók felé, hiszen minden környezetben tudniuk kell támogatni a hibrid felhővel kapcsolatos igényeket. A biztonság és az adatvédelem a hibridfelhő-környezetek szerves részét fogják alkotni, főleg ott, ahol a tárolók és a Kubernetes továbbra is az alkalmazásfejlesztés hajtóerejét adják. Nincs jövője a biztonsági intézkedések korlátozásának a felhőinfrastruktúrára: az általános adatkezelési stratégia eredendő részét kell képezniük a peremhálózatoktól az adatközponton keresztül a felhőig.

Gyorsan terjed a használatalapú fizetés

A szolgáltatás alapú szoftver (SaaS) és a felhő alapú használati modellek egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válnak, hiszen a szervezetek rugalmasan, a működésük során felhasznált erőforrásokért fizetnek.

2020-ban a szolgáltatásként kínált lehetőségek jelentősen bővülnek, mivel a szervezetek megragadják a lehetőséget a szoftver- és felhő alapú informatikára való átállásra. Ennek eredményeként képesek lesznek kiválasztani a vállalkozásuk számára megfelelő gazdasági modellt és optimálisan kihasználni egy olyan teljeskörű informatikai megoldást, amely biztosítja az adatok mobilitását és láthatóságát, valamint szükség esetén akár a legintenzívebb MI- és gépi tanulási feladatokkal is megbirkózik.

Az edge gyorsan teret nyer a vállalatokban

Folytatódik a peremhálózati megoldások (edge) fejlődése – miközben sokan kísérlik meg pontosan meghatározni, hogy mi is ez, és hol is található. Korábban csak a dolgok internetére (IoT) volt jellemző az összekapcsolódás, de ma már alig találni olyan rendszert, alkalmazást, szolgáltatást – embert és helyet –, amely ne lenne érintett ebben a kapcsolatban. A kapcsolódó okoseszközök sok helyen fognak megjelenni és teret nyerni, élen azokkal vállalatokkal, amelyek megteremtik a szükséges informatikai infrastruktúrát.

Az 5G új lehetőségeket hoz az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a gyártás területén. Ennek eredményeként az SD-WAN és a szoftveralapú hálózatkezelés a holisztikus informatikai infrastruktúramegoldás alapvető elemévé válik, biztosítva a nagymennyiségű adatok gyors és biztonságos mozgását az edge (peremhálózati eszközök), a központi- és felhőkörnyezetek között. A nyílt hálózatkezelési megoldások átveszik az uralmat a jogvédett megoldások felett, mivel a szervezetek egyre inkább felismerik, hogy az adatok sikeres hosszú távú kezeléséhez és védelméhez olyan rugalmasság és gyorsaság szükséges, amelyet csak a nyílt szoftveralapú hálózatkezelési megoldások (SDN) tudnak nyújtani.

Az intelligens eszközök megváltoztatják a munkavégzést és az együttműködést

Ahogy a számítógépek szívében egyre több és több folyamat zajlik, azok egyre sokoldalúbbá válnak. Az MI-t és a gépi tanulást használó szoftveralkalmazások olyan rendszereket alkotnak, amelyek a használati minták alapján már tudják, hogy hol és mikor optimalizálják a teljesítményt és a számítási erőforrásokat. A biometriával a számítógépek az első használattól kezdve felismerik a felhasználójukat. Az MI- és gépi tanulási alkalmazások pedig már kellően intelligensek ahhoz, hogy felruházzák a rendszert a megtekintett tartalom vagy az elindított játék alapján a megfelelő hang- és színbeállítások alkalmazásának képességével.

Az MI és a gépi tanulás fejlődése még intelligensebb társsá teszi majd a számítógépeket. Képesek lesznek a teljesítmény és az üzemidő optimalizálására és az öngondoskodásra, csökkentve a felhasználóra nehezedő terhet. Ez hatalmas ugrást jelent a végfelhasználók és az őket támogató informatikai csoportok hatékonyságában és elégedettségében.

Felelős innováció

A fenntartható innováció továbbra is központi téma lesz, hiszen a Dell Technologieshoz hasonló szervezetek szeretnék biztosítani, hogy a világra gyakorolt hatásuk ne jelentsen veszélyt a bolygóra. A zárt innovációt biztosító, újrahasznosítást és újbóli felhasználást célzó befektetések egyre nagyobb méreteket fognak ölteni. A hardverek kisebbé és hatékonyabbá válnak, és újrahasznosított vagy visszanyert anyagokból készülnek, így minimalizálva az elektronikus hulladékok keletkezését. A Dell Technologies idő előtt teljesítette a Legacy of Good vállalás 2020-as céljait, ezért helyette új célokat tűzött ki 2030-ig: minden megvásárolt termék után egy azzal egyenértékű terméket hasznosít újra 1:1 arányban. A vállalat vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságban is: a gyártott termékek több mint felét, minden csomagolóanyagot pedig 100 százalékban újrahasznosított vagy megújuló anyagokból gyártja.

Related Topics:2019 Dell informatika infrastruktúra technologies

Up Next

A dropperek kora: adathalász- és malware-támadások a Star Wars új részének bemutatója kapcsán

Don't Miss

Több karácsonyi rekordot is megdöntött az Alza.hu

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.

Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.

„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”

-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.

A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.

Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.

A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:

Az AI az infrastruktúra részévé válik

Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.

Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak

Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.

GPU-tudatos erőforrás-kezelés

A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.

Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve

Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.

Kontrollált költségek és beépített FinOps

Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.

Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A biztonság új korszaka: a preventív videófelügyelet nem csak reagál, hanem megelőz

A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

ipari üzemekben,
logisztikai és raktárbázisokon,
irodakomplexumokban,
valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!