Gazdaság

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya.

Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben? Érdemes-e a nők IT-szektor-beli jelenlétét erősíteni, s ha igen, hogyan? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Emarsys és az Egyenlítő Alapítvány női vezetői a Wild Code School által az iskola indulása alkalmából szervezett meetupon.

Becslések szerint körülbelül 30-40 000 informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az egyetemi és a főiskolai képzéseken viszont még mindig túlnyomó többséget képviselnek a férfiak. Nagyjából 10-15% körül alakul a női hallgatók aránya informatikai alapszakra felvettek körében, és a tech ágazatban – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője. Az ideális cél a 30% lenne, mivel itt húzódik az a határ, melytől felfelé a kisebbség már nem érzi magát rosszul. Mindaddig azonban a csoportdinamika és a csoportinterakciók egyszerűen nem funkcionálnak megfelelően – elemzi a jelenlegi helyzetet Edina. A társadalomban a nemek aránya 50-50%, igazán otthonosan ebben érezzük magunkat. Véleménye szerint, ahogy évekkel ezelőtt a támogató munkakörnyezet és céges kultúra is a nagy, Szilikon-völgybeli cégektől indult térhódításra, a vállalatok „femininné válása” is innen kell, hogy elkezdődjön. A Microsoft felsővezetésében például már 50-50% a férfiak és nők aránya. Az ideális tehát az lenne, ha évről évre itthon is folyamatosan növekedni tudna a női szakemberek aránya.

Miért fontos, hogy a jelenleginél nagyobb arányban képviseltessék magukat a nők az informatikában?

Bíró Ágota, az Emarsys HR igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy kell-e több nő a tech szektorba hanem, hogy hogyan lehet és kell ezt megvalósítani. A nők alulreprezentáltsága morális, üzleti és jogi szempontból is aggályos. A diverzitás egy csapatban rendkívül fontos – kutatások igazolják, hogy egy változatos csapat sokkal hatékonyabban tud működni, mint egy homogén, emellett jellemzően a munkatársak is jobban érzik magukat ilyen közegben. A nők általában máshogy közelítenek egy-egy problémához, másképp kommunikálnak, és ez nagyon jót tesz a vállalati kultúrának. Ráadásul – hoz egy érzékletes példát – ha a fejlesztők HR vagy marketing területre dolgoznak, ahol a szakemberek jellemzően nők, miért ne szolgálhatná ki őket több női fejlesztő a másik oldalon?

Ágota megoldásként stratégiai megközelítést javasol: az álláshirdetésektől kezdve a munkatársak tréningelésén át az inkluzív vezetőség kialakításáig – ahogy ez az Emarsysnál is történik – a sokszínű közeg kialakítása érdekében. Ne várjunk azonban gyors csodát, fontos a türelem és a következetesség.

Milyen a jó programozó, kell-e diploma?

Az Emarsysnál nem elvárás az egyetemi végzettség, és Bíró Ágota szerint nincs is összefüggés a teljesítmény és a diploma között – diplomás és bootcampes programozó is lehet nagyon jó vagy kevésbé tehetséges. A diplomások előnye, hogy az egyetemi évek alatt megtanulják kezelni a kötelező, kellemetlen helyzeteket, a programozóiskolások viszont korábbi karrierjükből hoznak olyan plusz skilleket, melyek értékesek lehetnek az új munkakörben. A bootcamp képzések erőssége valójában éppen abban rejlik, amik az egyetemi képzések hiányossága: a tananyag sokkal inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, jóval aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak, és a Wild Code Schoolnál a soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek közül Bíró Ágota szerint a legfontosabbak a csapatmunka, a jó kérdésfeltevések, az önreflexió, és a tanulási készség. Heal Edina szerint emellett nagyon fontos a kíváncsiság, hiszen a pozíció, amiben egy fejlesztő kezd, nagyon hamar fog megváltozni.

Minek kell változnia ahhoz, hogy több nőt vonzzon az IT szektor?

Jelenleg még mindig él az a tévhit, hogy a technológiai ágazatok inkább férfiaknak valók, másrészt a női IT-s példaképek és karrier-modellek hiánya is hozzájárul a nemek nem megfelelő arányához az iparágban. Heal Edina szerint minden az iskolában és iskoláskorban kezdődik. Sajnos előfordul, hogy a tanárok is nemek szerint kategorizálnak, és a STEM tárgyak oktatásában inkább a fiúkat favorizálják. Ezért ösztönöznünk kell a lányokat, hogy a lehető legkorábban kerüljenek kapcsolatba a technológiával és ismerjék meg a kódolás, programozás világát már az iskolában. Emellett a média és a reklámok szerepe is fontos, a személyi számítógépek megjelenésekor például a hirdetésekben csak a fiúkat és férfiakat célozták. Mivel sokaknak még mindig nincs fogalma arról, pontosan mit csinál egy programozó, ezért a szó hallatán valamelyik filmből fog beugrani egy kép. Szemüveges fiú ül egy alagsorban több monitorral körülvéve, a klaviatúra mellett pizza maradványok. A média még ma is így vagy hasonlóan ábrázolja a számítógépes szakembereket. A Wild Code School ezt a sztereotípiát célozza lebontani, hangsúlyozza Katie Olsen, az iskola európai campusainak igazgatója.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet is, hogy az gender-semlegesebbé váljon, és ne riassza el a nőket a szakmától. A programozást vonzóvá tehetjük egyszerű trükkökkel, például ha a problémamegoldás helyett az alkotást, kreativitást emeljük ki. A hangsúly jelenleg a technológia matematikai elemén van, ami esetleg elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia is.

Bíró Ágota megemlíti, hogy fontos tisztában lennünk vele: a tudatalattinkban sok alapvetés van elraktározva, és az emberek bizonyos szakmákat még ma is férfiakkal, másokat pedig nőkkel asszociálnak. Nehezen képzelünk el például egy férfi recepcióst, vagy ápolót. Erre az egyszerű tényre is érdemes nagyon odafigyelni, és tudatosan érzékenyíteni a munkatársakat. Például ha egy női vezetőt választunk a kiválasztási folyamatban, többszörösen meg kell indokolni, hogy valóban ő a legalkalmasabb jelölt, míg egy férfi esetében nem érez hasonló kényszert Bíró Ágota.

A Wild Code Schoolnál ösztöndíjjal támogatják a nőket, diákjaik 30%-a nő. Emellett a példamutatásban ugyanilyen fontosak az iskola erős női vezetői. S hogy mire számíthatnak a diákok végzés után? A digitális tudás nem csak a tech szektorban hasznosulhat – a médiától kezdve az építőiparig bezárólag bárhol el lehet helyezkedni, ráadásul egy második szakma elsajátítása, mely mutatja az eltökéltséget és tanulási vágyat, rendkívül vonzóvá teszi a jelölteket a munkaerőpiacon – meséli Katie Olsen. Az Wild Code Schoolnál azt szeretnék, ha egyre több nő ismerné fel, hogy az informatika izgalmas karriert kínál, és számukra is érdekes lehet az pálya.

Miért épp a nőknek?

A webfejlesztő szakma és az IT terület számtalan tényező miatt lehet különösen alkalmas a nők számára. Tipikusan nem időhöz kötött munkakörökről beszélünk, így gyerek mellett is könnyebb ilyen munkát végezni, véli Katie. Ezeket a példákat kell bemutatni, hogy az a nők számára megfoghatóvá váljanak ezek az előnyök. Az empátia és az emocionális megértés, amely tanulmányok szerint elsősorban a nők erőssége, szintén fontos a tech világában is. Fontos képességek a figyelem, fegyelem, türelem és absztrakciós készség, melyek mind nők által is elsajátíthatók.

A jövő munkahelyein nagyon sok technológiailag képzett emberre lesz szükség. Az olyan ágazatokat is uralja ma már a digitális technológia, amelyek néhány éve még csak hallomásból ismertek szoftver mérnököt. Ebből az átalakulásból pedig kimaradni semmilyen társadalmi szegmensnek nem érdemes.

Related Topics:2020 digitális hölgyek informatika nők oktatás programozás wild code school

Up Next

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Don't Miss

Milliókba kerülhet a szabálytalan kamerás megfigyelés

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

nem mérhető,
nem ellenőrizhető
és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

a hálózat demokratikus működése, és
a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók

Az iO Partners 2025 nyarán végzett online kutatása szerint a különböző korosztályok eltérően látják az ideális irodai munkafeltételeket, ami bizonyos mértékű véleménykülönbséget jelez közöttük.

Noha minden generáció mást tart a hatékony munkavégzés kulcsának, az irodai jelenlét mindhárom korosztály tagjai számára továbbra is értéket képvisel – csak épp teljesen eltérő okok miatt.

A hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták munkahelyi környezetének jellemzőit az iO Partners 2025 júniusában 500 fős mintán végzett kvantitatív online kutatása. A felmérés jól kirajzolódó generációs eltéréseket mutatott az irodai munkakörnyezet megítélésében, és összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés nem az, szükség van-e irodára, hanem az, ki, miért és milyen formában tartja azt nélkülözhetetlennek.

Home office vagy iroda?

A kutatás alapján a magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%) dolgozik valamilyen rendszerességgel otthonról. Az arányokban ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az Y generáció (30–45 évesek) körében a legmagasabb a heti legalább három napot home office-ban dolgozók aránya (41%), szemben az X generációra (45–60 évesek) jellemző 27%-kal.

Az idősebbek közel kétharmada (64%) egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben dolgozik otthonról (ez az arány a Y-oknál 43, a Z-knél 42%), miközben a legfiatalabb, 20-30 éves munkavállalókra a heti 1-2 nap otthoni munka a legjellemzőbb: ez 35 százalékukra igaz.

Hol terem a hatékonyság?

A kutatásban résztvevők 39 százaléka a home-office-t tartotta hatékonyabbnak, míg 20 százalék az irodát, de a korosztályok között itt is érdekes mintázat rajzolódik ki. Az X generációban a legmagasabb azok aránya, akik az irodai munkát tartják eredményesebbnek, míg az otthonról elvégzett munkát az Y generáció tagjai érzik a leginkább hatékonynak. A legifjabb munkavállalók csaknem fele (46%) ugyanakkor akként foglalt állást, hogy mindkét munkatér hasonlóan hatékony.

Milyen a vonzó iroda?

Az talán nem meglepő, hogy a Z generáció digitális bennszülöttként magabiztosan dolgozik távolról, ám a kutatás érdekes tanulsága az, hogy számukra különösen fontos előny a társaság és a munkatársak közelsége, ha az irodában végzett munkáról van szó. Preferenciáik tekintetében kiderült, hogy szívesen dolgoznak modern, közösségi terekben, értékelik az ergonomikus berendezést és a nyitott, együttműködést ösztönző irodai környezetet. A fejlesztések közül a telefonfülkék és a csendes zónák bevezetését támogatják leginkább.

Az Y generáció számára az ideális iroda tekintetében a legfontosabb tényező a jó lokáció és a megközelíthetőség. Ez egyébként a teljes vizsgált mintára igaz, de az Y generáció képviselte legmagasabb arányban (74%) ezt a véleményt. Ők azok, akik az otthoni munkát tartják a leginkább hatékonynak, ugyanakkor az irodát a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszközeként is látják. Az irodai dizájn és a vizuális környezet – beleértve a műalkotásokat és dekorációkat – pozitív hatását is ők értékelik legmagasabban. Sokuk számára az iroda olyan tér, ahol rendezettebben, fókuszáltabban tudnak dolgozni.

Az X generáció tagjai a legkonzervatívabb irodahasználók: 48 százalékuk soha nem dolgozik otthonról. Ők tartják leginkább hatékonynak az irodába való bejárást, elsősorban a napi rutin és a struktúra megtartása miatt. Jóllehet az ideális iroda jellemzői közül náluk is a jó elhelyezkedés és a rövidebb utazási idő a leginkább kiemelt, az újfajta irodai terek vagy fejlesztések kevésbé hatnak rájuk ösztönzőleg.

Lehet hatékony és szerethető az iroda?

Bár a kutatás jól kirajzolja a generációk közötti különbségeket, az eredményekből az is kiderül, hogy minden korosztály számára kialakítható motiváló, inspiráló és a hatékonyságot növelő irodai környezet.

Az iO Partners szakértői szerint a munkatér ma már nemcsak funkcionális kérdés, hanem stratégiai eszköz: a megfelelő környezet nemcsak a meglévő munkatársak elégedettségét és produktivitását növeli, hanem az új tehetségek bevonzásában is versenyelőnyt jelent. Az a vállalat, amely ezekhez az igényekhez tud alkalmazkodni, nemcsak elégedettebb, hanem lojális, elkötelezett dolgozókat is nyer.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem

Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be.

Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót.

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben.

„Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban” – hangsúlyozta.

Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet.

„Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”

– sorolta.

A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta.

Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül.

Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik.

Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!