Gazdaság

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya.

Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben? Érdemes-e a nők IT-szektor-beli jelenlétét erősíteni, s ha igen, hogyan? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Emarsys és az Egyenlítő Alapítvány női vezetői a Wild Code School által az iskola indulása alkalmából szervezett meetupon.

Becslések szerint körülbelül 30-40 000 informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az egyetemi és a főiskolai képzéseken viszont még mindig túlnyomó többséget képviselnek a férfiak. Nagyjából 10-15% körül alakul a női hallgatók aránya informatikai alapszakra felvettek körében, és a tech ágazatban – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője. Az ideális cél a 30% lenne, mivel itt húzódik az a határ, melytől felfelé a kisebbség már nem érzi magát rosszul. Mindaddig azonban a csoportdinamika és a csoportinterakciók egyszerűen nem funkcionálnak megfelelően – elemzi a jelenlegi helyzetet Edina. A társadalomban a nemek aránya 50-50%, igazán otthonosan ebben érezzük magunkat. Véleménye szerint, ahogy évekkel ezelőtt a támogató munkakörnyezet és céges kultúra is a nagy, Szilikon-völgybeli cégektől indult térhódításra, a vállalatok „femininné válása” is innen kell, hogy elkezdődjön. A Microsoft felsővezetésében például már 50-50% a férfiak és nők aránya. Az ideális tehát az lenne, ha évről évre itthon is folyamatosan növekedni tudna a női szakemberek aránya.

Miért fontos, hogy a jelenleginél nagyobb arányban képviseltessék magukat a nők az informatikában?

Bíró Ágota, az Emarsys HR igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy kell-e több nő a tech szektorba hanem, hogy hogyan lehet és kell ezt megvalósítani. A nők alulreprezentáltsága morális, üzleti és jogi szempontból is aggályos. A diverzitás egy csapatban rendkívül fontos – kutatások igazolják, hogy egy változatos csapat sokkal hatékonyabban tud működni, mint egy homogén, emellett jellemzően a munkatársak is jobban érzik magukat ilyen közegben. A nők általában máshogy közelítenek egy-egy problémához, másképp kommunikálnak, és ez nagyon jót tesz a vállalati kultúrának. Ráadásul – hoz egy érzékletes példát – ha a fejlesztők HR vagy marketing területre dolgoznak, ahol a szakemberek jellemzően nők, miért ne szolgálhatná ki őket több női fejlesztő a másik oldalon?

Ágota megoldásként stratégiai megközelítést javasol: az álláshirdetésektől kezdve a munkatársak tréningelésén át az inkluzív vezetőség kialakításáig – ahogy ez az Emarsysnál is történik – a sokszínű közeg kialakítása érdekében. Ne várjunk azonban gyors csodát, fontos a türelem és a következetesség.

Milyen a jó programozó, kell-e diploma?

Az Emarsysnál nem elvárás az egyetemi végzettség, és Bíró Ágota szerint nincs is összefüggés a teljesítmény és a diploma között – diplomás és bootcampes programozó is lehet nagyon jó vagy kevésbé tehetséges. A diplomások előnye, hogy az egyetemi évek alatt megtanulják kezelni a kötelező, kellemetlen helyzeteket, a programozóiskolások viszont korábbi karrierjükből hoznak olyan plusz skilleket, melyek értékesek lehetnek az új munkakörben. A bootcamp képzések erőssége valójában éppen abban rejlik, amik az egyetemi képzések hiányossága: a tananyag sokkal inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, jóval aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak, és a Wild Code Schoolnál a soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek közül Bíró Ágota szerint a legfontosabbak a csapatmunka, a jó kérdésfeltevések, az önreflexió, és a tanulási készség. Heal Edina szerint emellett nagyon fontos a kíváncsiság, hiszen a pozíció, amiben egy fejlesztő kezd, nagyon hamar fog megváltozni.

Minek kell változnia ahhoz, hogy több nőt vonzzon az IT szektor?

Jelenleg még mindig él az a tévhit, hogy a technológiai ágazatok inkább férfiaknak valók, másrészt a női IT-s példaképek és karrier-modellek hiánya is hozzájárul a nemek nem megfelelő arányához az iparágban. Heal Edina szerint minden az iskolában és iskoláskorban kezdődik. Sajnos előfordul, hogy a tanárok is nemek szerint kategorizálnak, és a STEM tárgyak oktatásában inkább a fiúkat favorizálják. Ezért ösztönöznünk kell a lányokat, hogy a lehető legkorábban kerüljenek kapcsolatba a technológiával és ismerjék meg a kódolás, programozás világát már az iskolában. Emellett a média és a reklámok szerepe is fontos, a személyi számítógépek megjelenésekor például a hirdetésekben csak a fiúkat és férfiakat célozták. Mivel sokaknak még mindig nincs fogalma arról, pontosan mit csinál egy programozó, ezért a szó hallatán valamelyik filmből fog beugrani egy kép. Szemüveges fiú ül egy alagsorban több monitorral körülvéve, a klaviatúra mellett pizza maradványok. A média még ma is így vagy hasonlóan ábrázolja a számítógépes szakembereket. A Wild Code School ezt a sztereotípiát célozza lebontani, hangsúlyozza Katie Olsen, az iskola európai campusainak igazgatója.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet is, hogy az gender-semlegesebbé váljon, és ne riassza el a nőket a szakmától. A programozást vonzóvá tehetjük egyszerű trükkökkel, például ha a problémamegoldás helyett az alkotást, kreativitást emeljük ki. A hangsúly jelenleg a technológia matematikai elemén van, ami esetleg elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia is.

Bíró Ágota megemlíti, hogy fontos tisztában lennünk vele: a tudatalattinkban sok alapvetés van elraktározva, és az emberek bizonyos szakmákat még ma is férfiakkal, másokat pedig nőkkel asszociálnak. Nehezen képzelünk el például egy férfi recepcióst, vagy ápolót. Erre az egyszerű tényre is érdemes nagyon odafigyelni, és tudatosan érzékenyíteni a munkatársakat. Például ha egy női vezetőt választunk a kiválasztási folyamatban, többszörösen meg kell indokolni, hogy valóban ő a legalkalmasabb jelölt, míg egy férfi esetében nem érez hasonló kényszert Bíró Ágota.

A Wild Code Schoolnál ösztöndíjjal támogatják a nőket, diákjaik 30%-a nő. Emellett a példamutatásban ugyanilyen fontosak az iskola erős női vezetői. S hogy mire számíthatnak a diákok végzés után? A digitális tudás nem csak a tech szektorban hasznosulhat – a médiától kezdve az építőiparig bezárólag bárhol el lehet helyezkedni, ráadásul egy második szakma elsajátítása, mely mutatja az eltökéltséget és tanulási vágyat, rendkívül vonzóvá teszi a jelölteket a munkaerőpiacon – meséli Katie Olsen. Az Wild Code Schoolnál azt szeretnék, ha egyre több nő ismerné fel, hogy az informatika izgalmas karriert kínál, és számukra is érdekes lehet az pálya.

Miért épp a nőknek?

A webfejlesztő szakma és az IT terület számtalan tényező miatt lehet különösen alkalmas a nők számára. Tipikusan nem időhöz kötött munkakörökről beszélünk, így gyerek mellett is könnyebb ilyen munkát végezni, véli Katie. Ezeket a példákat kell bemutatni, hogy az a nők számára megfoghatóvá váljanak ezek az előnyök. Az empátia és az emocionális megértés, amely tanulmányok szerint elsősorban a nők erőssége, szintén fontos a tech világában is. Fontos képességek a figyelem, fegyelem, türelem és absztrakciós készség, melyek mind nők által is elsajátíthatók.

A jövő munkahelyein nagyon sok technológiailag képzett emberre lesz szükség. Az olyan ágazatokat is uralja ma már a digitális technológia, amelyek néhány éve még csak hallomásból ismertek szoftver mérnököt. Ebből az átalakulásból pedig kimaradni semmilyen társadalmi szegmensnek nem érdemes.

Related Topics:2020 digitális hölgyek informatika nők oktatás programozás wild code school

Up Next

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Don't Miss

Milliókba kerülhet a szabálytalan kamerás megfigyelés

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.

Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.

„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”

-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.

A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.

Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.

A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:

Az AI az infrastruktúra részévé válik

Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.

Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak

Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.

GPU-tudatos erőforrás-kezelés

A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.

Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve

Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.

Kontrollált költségek és beépített FinOps

Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.

Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A biztonság új korszaka: a preventív videófelügyelet nem csak reagál, hanem megelőz

A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

ipari üzemekben,
logisztikai és raktárbázisokon,
irodakomplexumokban,
valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!