Gazdaság
Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School
Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya.
Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben? Érdemes-e a nők IT-szektor-beli jelenlétét erősíteni, s ha igen, hogyan? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Emarsys és az Egyenlítő Alapítvány női vezetői a Wild Code School által az iskola indulása alkalmából szervezett meetupon.
Becslések szerint körülbelül 30-40 000 informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az egyetemi és a főiskolai képzéseken viszont még mindig túlnyomó többséget képviselnek a férfiak. Nagyjából 10-15% körül alakul a női hallgatók aránya informatikai alapszakra felvettek körében, és a tech ágazatban – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője. Az ideális cél a 30% lenne, mivel itt húzódik az a határ, melytől felfelé a kisebbség már nem érzi magát rosszul. Mindaddig azonban a csoportdinamika és a csoportinterakciók egyszerűen nem funkcionálnak megfelelően – elemzi a jelenlegi helyzetet Edina. A társadalomban a nemek aránya 50-50%, igazán otthonosan ebben érezzük magunkat. Véleménye szerint, ahogy évekkel ezelőtt a támogató munkakörnyezet és céges kultúra is a nagy, Szilikon-völgybeli cégektől indult térhódításra, a vállalatok „femininné válása” is innen kell, hogy elkezdődjön. A Microsoft felsővezetésében például már 50-50% a férfiak és nők aránya. Az ideális tehát az lenne, ha évről évre itthon is folyamatosan növekedni tudna a női szakemberek aránya.
Miért fontos, hogy a jelenleginél nagyobb arányban képviseltessék magukat a nők az informatikában?
Bíró Ágota, az Emarsys HR igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy kell-e több nő a tech szektorba hanem, hogy hogyan lehet és kell ezt megvalósítani. A nők alulreprezentáltsága morális, üzleti és jogi szempontból is aggályos. A diverzitás egy csapatban rendkívül fontos – kutatások igazolják, hogy egy változatos csapat sokkal hatékonyabban tud működni, mint egy homogén, emellett jellemzően a munkatársak is jobban érzik magukat ilyen közegben. A nők általában máshogy közelítenek egy-egy problémához, másképp kommunikálnak, és ez nagyon jót tesz a vállalati kultúrának. Ráadásul – hoz egy érzékletes példát – ha a fejlesztők HR vagy marketing területre dolgoznak, ahol a szakemberek jellemzően nők, miért ne szolgálhatná ki őket több női fejlesztő a másik oldalon?
Ágota megoldásként stratégiai megközelítést javasol: az álláshirdetésektől kezdve a munkatársak tréningelésén át az inkluzív vezetőség kialakításáig – ahogy ez az Emarsysnál is történik – a sokszínű közeg kialakítása érdekében. Ne várjunk azonban gyors csodát, fontos a türelem és a következetesség.
Milyen a jó programozó, kell-e diploma?
Az Emarsysnál nem elvárás az egyetemi végzettség, és Bíró Ágota szerint nincs is összefüggés a teljesítmény és a diploma között – diplomás és bootcampes programozó is lehet nagyon jó vagy kevésbé tehetséges. A diplomások előnye, hogy az egyetemi évek alatt megtanulják kezelni a kötelező, kellemetlen helyzeteket, a programozóiskolások viszont korábbi karrierjükből hoznak olyan plusz skilleket, melyek értékesek lehetnek az új munkakörben. A bootcamp képzések erőssége valójában éppen abban rejlik, amik az egyetemi képzések hiányossága: a tananyag sokkal inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, jóval aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak, és a Wild Code Schoolnál a soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek közül Bíró Ágota szerint a legfontosabbak a csapatmunka, a jó kérdésfeltevések, az önreflexió, és a tanulási készség. Heal Edina szerint emellett nagyon fontos a kíváncsiság, hiszen a pozíció, amiben egy fejlesztő kezd, nagyon hamar fog megváltozni.
Minek kell változnia ahhoz, hogy több nőt vonzzon az IT szektor?
Jelenleg még mindig él az a tévhit, hogy a technológiai ágazatok inkább férfiaknak valók, másrészt a női IT-s példaképek és karrier-modellek hiánya is hozzájárul a nemek nem megfelelő arányához az iparágban. Heal Edina szerint minden az iskolában és iskoláskorban kezdődik. Sajnos előfordul, hogy a tanárok is nemek szerint kategorizálnak, és a STEM tárgyak oktatásában inkább a fiúkat favorizálják. Ezért ösztönöznünk kell a lányokat, hogy a lehető legkorábban kerüljenek kapcsolatba a technológiával és ismerjék meg a kódolás, programozás világát már az iskolában. Emellett a média és a reklámok szerepe is fontos, a személyi számítógépek megjelenésekor például a hirdetésekben csak a fiúkat és férfiakat célozták. Mivel sokaknak még mindig nincs fogalma arról, pontosan mit csinál egy programozó, ezért a szó hallatán valamelyik filmből fog beugrani egy kép. Szemüveges fiú ül egy alagsorban több monitorral körülvéve, a klaviatúra mellett pizza maradványok. A média még ma is így vagy hasonlóan ábrázolja a számítógépes szakembereket. A Wild Code School ezt a sztereotípiát célozza lebontani, hangsúlyozza Katie Olsen, az iskola európai campusainak igazgatója.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet is, hogy az gender-semlegesebbé váljon, és ne riassza el a nőket a szakmától. A programozást vonzóvá tehetjük egyszerű trükkökkel, például ha a problémamegoldás helyett az alkotást, kreativitást emeljük ki. A hangsúly jelenleg a technológia matematikai elemén van, ami esetleg elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia is.
Bíró Ágota megemlíti, hogy fontos tisztában lennünk vele: a tudatalattinkban sok alapvetés van elraktározva, és az emberek bizonyos szakmákat még ma is férfiakkal, másokat pedig nőkkel asszociálnak. Nehezen képzelünk el például egy férfi recepcióst, vagy ápolót. Erre az egyszerű tényre is érdemes nagyon odafigyelni, és tudatosan érzékenyíteni a munkatársakat. Például ha egy női vezetőt választunk a kiválasztási folyamatban, többszörösen meg kell indokolni, hogy valóban ő a legalkalmasabb jelölt, míg egy férfi esetében nem érez hasonló kényszert Bíró Ágota.
A Wild Code Schoolnál ösztöndíjjal támogatják a nőket, diákjaik 30%-a nő. Emellett a példamutatásban ugyanilyen fontosak az iskola erős női vezetői. S hogy mire számíthatnak a diákok végzés után? A digitális tudás nem csak a tech szektorban hasznosulhat – a médiától kezdve az építőiparig bezárólag bárhol el lehet helyezkedni, ráadásul egy második szakma elsajátítása, mely mutatja az eltökéltséget és tanulási vágyat, rendkívül vonzóvá teszi a jelölteket a munkaerőpiacon – meséli Katie Olsen. Az Wild Code Schoolnál azt szeretnék, ha egyre több nő ismerné fel, hogy az informatika izgalmas karriert kínál, és számukra is érdekes lehet az pálya.
Miért épp a nőknek?
A webfejlesztő szakma és az IT terület számtalan tényező miatt lehet különösen alkalmas a nők számára. Tipikusan nem időhöz kötött munkakörökről beszélünk, így gyerek mellett is könnyebb ilyen munkát végezni, véli Katie. Ezeket a példákat kell bemutatni, hogy az a nők számára megfoghatóvá váljanak ezek az előnyök. Az empátia és az emocionális megértés, amely tanulmányok szerint elsősorban a nők erőssége, szintén fontos a tech világában is. Fontos képességek a figyelem, fegyelem, türelem és absztrakciós készség, melyek mind nők által is elsajátíthatók.
A jövő munkahelyein nagyon sok technológiailag képzett emberre lesz szükség. Az olyan ágazatokat is uralja ma már a digitális technológia, amelyek néhány éve még csak hallomásból ismertek szoftver mérnököt. Ebből az átalakulásból pedig kimaradni semmilyen társadalmi szegmensnek nem érdemes.
Gazdaság
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.
Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.
Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések
A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.
„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”
– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.
A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).
A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.
A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti
Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.
A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.
„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”
– magyarázza Buzelis.
Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió
Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.
„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”
– emeli ki Buzelis.
Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.
Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.
Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?
A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:
- a hamisított kilométeróra-állások arányát
- az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
- a sérült járművek arányát
- az átlagos kárértéket
- az importált használt autók arányát
- az ellenőrzött járművek átlagéletkorát
Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.
A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán
A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.
Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:
- Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
- Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
- A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
- Ügyfélközpontú márkastratégia
„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”
A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.
A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.
A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.
Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.
A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként
Mobileszközök:
- Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
- A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
- A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
- A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.
Hálózatok:
- Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
- Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
- A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
- A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.
Kijelzők:
- A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
- Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
- A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.
Digitális eszközök
- Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
- Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
- A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.
Félvezetők
- Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
- Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
- A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.
Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken
Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.
A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.
A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.
„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”
– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.
Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?
A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.
„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”
– hangsúlyozta a szakértő.
A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.
Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.
A babzsák nem vállalalti kultúra
Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.
Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.
Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken
A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.
Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.
De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.
Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi díszletek között derül ki, ki a legjobb a csapatban
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film
-
Gazdaság2 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
Flipperláz Budapesten: októberben a Ráday utcára figyel Európa
-
Ipar2 hét ago
A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben
-
Okoseszközök2 hét ago
„A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia” – Keleti Arthur jövőkutató szerint a jövő
-
Okoseszközök2 hét ago
Okosotthon-technológiák az ünnepi időszakban – amikor a kényelem és az energiahatékonyság találkoznak



