Gazdaság

Így változtatta meg a GDPR a vállalatok működését

A vállalatok többsége keményen dolgozott azon, hogy kellően felkészüljön a GDPR 2018-as bevezetésére.

Az elmúlt négy évben kibővültek a jogi osztályok, az adatvédelmi tisztviselők száma pedig elképesztő ütemben, 700 százalék fölé emelkedett. Bár az európai általános adatvédelmi rendelet a C-szintű vezetők, valamint a felhasználók figyelmét egyaránt felhívta az adat- és hálózatbiztonság fontosságára, a technológia és a kibertámadások állandóan változó jellege miatt a szervezetek egy pillanatra sem dőlhetnek hátra. A GDPR-megfelelés ugyanis nem egy kipipálható feladat, hanem egy folyamatos erőfeszítéseket kívánó keretrendszer, amelynek alapja a jó biztonsági infrastruktúra és a munkatársak rendszeres képzése. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology legújabb tanulmányának, amelyet a GDPR alkalmazásának második évfordulója alkalmából készített. A kutatás összefoglalja, hogyan változott meg ez alatt az idő alatt a cégek működése, és milyen feladatok várnak még rájuk.

A kivétel (nem) erősíti a szabályt

Jelenleg több mint 500 000 adatvédelmi tisztviselő dolgozik Európában, ami hatszor több, mint amit a 2017-es előrejelzések jósoltak. Emellett megnőtt a külsős adatbiztonsági tanácsadók szerepe is, az adatvédelmi hatásvizsgálatok pedig ma már több ezer szervezet számára ismertek. Vannak azonban olyan ágazatok, például az egészségügy, az oktatás és a jog, ahol a feszített munkatempó vagy a nagy mennyiségű bizalmas információ miatt a GDPR-megfelelés továbbra is nehézséget jelent. A jogászok például e-mailben továbbítják egymásnak az ügyek érzékeny részleteit, az egészségügyi szakemberek pedig a betegek adatait vagy épp az MRI-felvételeket osztják meg hasonló módon. Az ilyen területeken sem lenne szabad azonban, hogy a hatékonyság felülírja a biztonsági protokollokat. A jótékonysági szervezetek is gyakran hajlamosak azt gondolni, hogy mentesülnek a GDPR szabályai alól. Pedig a rendelet minden magán-, állami, illetve önkéntes és közösségi szervezetre vonatkozik.

A másik probléma, hogy hiába nő az adatvédelmi tisztviselők száma, néhány vállalat alábecsüli ennek a szerepkörnek a fontosságát. Egyes cégek dedikált munkatársak helyett inkább a technológiai szakemberekre bízzák ezeket a plusz feladatokat, amelyeket a sajátjaikon felül kell ellátniuk. Holott az adatvédelmi tisztviselő egy teljes munkaidős pozíció, és egy ilyen szakértőnek átfogó rálátással kell rendelkeznie a cég biztonsági és adatvédelmi tevékenységei felett. Hosszú távon érdemes külsős tanácsadót is bevonni az adatvédelmi tisztviselő mellé, hiszen mindig akadnak olyan kihívások, amelyek megoldásához egy másodvélemény is szükséges.

Kevesebb adat, nagyobb felelősség

A GDPR egyik legjobb hozadéka az lett, hogy a cégek fellázadtak a túlzott adatgyűjtés ellen. A hatékony vállalatok az adatminimalizálás elvét vallják: amire nincs szükség, azt nem gyűjtik. Ez a fizikai formában tárolt adatokra is érvényes, ezért a munkatársaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mi az, amit kinyomtatnak vagy leírnak (különös tekintettel a jelszavakra), a fizikai másolatokat pedig biztonságosan kell tárolniuk.

Az adatbiztonság kapcsán egyre fontosabb lett az is, hogy a nagyvállalatok megbizonyosodjanak a potenciális alvállalkozóik GDPR-megfeleléséről, mivel nem akarnak felelősséget vállalni a partnercégek hibájából történt adatszivárgási esetekért. A rendelet azonban nem csak szervezeti szinten eredményezett tudatosságot, hiszen a fogyasztók is egyre jobban tisztában vannak az adatvédelmi jogaikkal. Így azt is tudják, hogy kompenzációra jogosultak, ha egy cég elveszíti az adatok feletti ellenőrzést.

Megerősített IT-rendszerek

Az elmúlt években egyre több vállalat tette lehetővé alkalmazottai számára, hogy hetente néhány napot otthonról dolgozzanak, majd a koronavírus miatt egyik napról a másikra általános lett a home office, szinte mindenhol. Elengedhetetlen azonban, hogy a vállalatok a hatékony munkavégzés támogatása mellett a szükséges biztonsági szabályokat is betartassák a dolgozókkal, hiszen az adatokra nézve akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet. Ám továbbra is vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket a cégek sokszor alábecsülnek. Ilyenek a titkosítatlan USB-k és e-mailes csatolmányok, továbbá azok a böngésző funkciók, mint például a jelszavak mentése vagy szinkronizálása, amelyek érzékeny felhasználói adatokat tehetnek ki veszélyeknek. A rengeteg, internethez kapcsolódó eszköz miatt pedig kritikus fontosságú, hogy a munkavégzésre használt mobiltelefonokon tárolt adatok ugyanolyan biztonságban legyenek, mint a vállalati szerveren lévők.

A nagyvállalatok egyre szélesebb körben térnek vissza ahhoz, hogy saját adatközpontot használnak, ahol teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a szerverek felett, és semmit sem tárolnak a nyilvános felhőben. Emellett népszerűek a hibrid szerveres megoldások is, ahol a nem érzékeny adatokat a felhőben tárolják, a személyes információk viszont a helyszínen maradnak. Ez a megközelítés azonban túl magas működési költséget róna a kkv-kra és a nonprofit szervezetekre, ezért az ő esetükben az adatbiztonság legegyszerűbb módja a hálózati védelem megerősítése, például jelszókezelő és kétlépcsős azonosítás alkalmazásával. A kkv-k körében egyre népszerűbb virtuális magánhálózat, azaz VPN hangsúlyos eleme az adatvédelmi stratégiának – főleg, amikor a kollégák nyilvános wifi-hálózatot használnak –, de nem jelent mindenre kiterjedő megoldást. A távmunkások esetében csak a titkosított USB-kulcsok és a hardveresen titkosított SSD-k mérsékelhetik a kockázatokat, mivel a vállalati adatokkal így akkor sem lehet visszaélni, ha a laptopot ellopják vagy elvesztik.

A GDPR-megfelelést nagyban segítheti az is, ha a cégek automatikusan megjelölik azokat az adatokat, amelyekre már nem érvényes az előírás. A rendelet egyik alapelve, hogy a régi adatokat törölni kell – bizonyos típusú személyes információk például nem tárolhatók hét évnél hosszabb ideig. A megfelelő adatbázis segítségével az IT-részleg egyszerűen létre tud hozni egy olyan rendszert, amely automatikusan generált e-mailt küld az adatvédelmi tisztviselőnek, amikor közeledik az adatmegőrzési határidő vége.

Nem elég egy-egy előadás

Ahhoz, hogy a vállalatok folyamatosan meg tudjanak felelni a GDPR elvárásainak, komolyan kell venniük a munkatársak adatvédelmi oktatását. A jó biztonsági stratégia egyik alappillére, hogy a cégeknek a saját kihívásaikra kell szabniuk a képzést, a másik pedig annak felismerése, hogy a GDPR szabályainak betartása a munkahelyi kultúrában gyökerezik, amelyet folyamatosan fejleszteni kell.

„Az alkalmazottak rendszeres adatvédelmi oktatása nélkülözhetetlen üzleti szempontból. Ezt nem egyszerűsíthetjük le annyira, hogy egy évente egy alkalommal tartunk egy képzést. Sokkal inkább egy proaktív, interaktív és érdekes élménnyé kell tennünk, hogy a mindennapi munka részévé válhasson. Ennek keretében a munkavállalókkal párbeszédet kell kezdeményezünk, hogy megfelelő módon ismertessük velük a biztonsági stratégiánkat. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti azt a vállalatot, amelyik bizonyítani tudja, hogy átfogó képzést nyújtott a munkatársai számára”

– mondta Sally Eaves, a Kingston Technology tanulmányának egyik szerzője.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2020 felmérés GDPR kingston működés technology vállalat változás

Up Next

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Don't Miss

Mit tehetsz, ha nem fizet a vevő? Így kezeld kintlévőségeidet

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!