Gazdaság
Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban
Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.
Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.
„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Az alapjövedelemtől a hitelekig
Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.
Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.
Rugalmas alap az újrakezdéshez
A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.
Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.
„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”
A szakember hozzátette:
„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”
Gazdaság
Leveri a kamatokat a piaci verseny a hitelpiacon
Nemhogy kamatemelési, de kamatcsökkentési hullámmal érkezik a tavasz a lakossági hitelpiacra. Ráadásul piaci innovációra, az állampapírokból érkező pénzekre adott kamatkedvezményes hitelre is látunk példát a piacon – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Beigazolódott a BiztosDöntés.hu korábbi prognózisa, amely szerint alaptalanok azok a hangok, amely szerint a tavaszi lakáshitel-kihelyezési boomra a bankok kamatemeléssel fognak ráfordulni. A március elsejétől érvényes új kondíciós listákon egyetlen kamatemelést sem találunk a lakáshitelek esetében.
Az állampapírokra is ráhajtanak a hitelezés felfuttatásához
Sőt, ahogy arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívja a figyelmet, a CIB Bank piaci innovációval is igyekszik meglovagolni az állampapír hozamfizetés után a piacra érkező pénzeket: a legalább havi 800 ezer forintot a kölcsönszerződésben megjelölt bankszámlára befizető ügyfelek a banknál vezetett betét- és értékpapírszámlák egyenlege alapján még komoly kamatkedvezményre jogosultak a 10 éves futamidejű Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a 11-30 évre felvett lakáshiteleik után.
A standard, 7,99 százalékos kamat a Mozgástér Kedvezménycsomagban 10 millió forint alatti megtakarítási egyenleg esetén 6,59 százalékra, 10 millió felett 6,19 százalékra csökken. A 20-40 milliós megtakarítási egyenleggel bírók kamata benéz 6 százalék alá, 5,99 százalékra, 60 millióig 5,79 százalék, míg a 60 millió forint feletti megtakarítással bíró ügyfelek 240 bázis pontos kamatkedvezményt kapnak, így hitelük kedvezményes kamata 5,59 százalék.
A CSOK-hiteleseknek is van kedvező ajánlat
A CIB Bank a CSOK Plusz hitelt piaci hitellel kiegészítőknek ajánlja a CIB Kamatkedvezmény Duó termékét, ahol a CSOK hitellel együtt igényelt kiegészítő kölcsön 5,75 százalékon érhető el – itt elegendő 600 ezer forintos havi jóváírást teljesíteni.
Kamatcsökkentésről szól a személyi kölcsön piac is
Éles verseny van a személyi kölcsönök piacán is – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Az Erste ennek hatására visszacsökkentette a február elején megemelt kamatait a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel esetében. A mostani kamatcsökkentés 9-29 bázispontos volt, a legkomolyabban az 1,5-8 millió forintos 66-84 hónapra igényelt hiteleknél van – itt a kamat 17,01 százalékról 16,72 százalékra csökkent.
Az OTP Bank is csökkentette március 1-től a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel kamatát a legalacsonyabb hitelösszegsávban 2-3,1 millió forint között 16,99 százalékról 16,72 százalékra.
Március elsejétől a CIB Bank is csökkentette a személyi kölcsön kamatait a legkedvezőbb “A” és “B” ügyfélminősítésű sávban a kamatcsökkentés mértéke 0,3-1,3 százalékpont közötti. A legnagyobb csökkentés a “B” ügyfélminősítésű sávban a 7 millió forintot meghaladó hitelösszeg esetén volt, itt 11,99 százalékról 10,69 százalékra csökkent a kamat. A legkisebb kamatot a 7 millió forintot meghaladó összegű kölcsönt igénylő A ügyfélminősítéssel bíró ügyfelek élvezhetik – nekik 9,64 százalékon hitelez a CIB.
Korábban, február közepén az MBH Bank nyeste meg a Személyi Kölcsön Extra Plus hitelének kamatait. A csökkentés 6,99 millió forintig 50 bázispontos volt, ám az újonnan létrehozott 7 millió forint feletti sávban így már immár az MBH is egyszámjegyű, 9,99 százalékos kamatot kínál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.
Az UniCredit Bank nem nyúlt a kamatokhoz, de május végéig meghosszabbította a Fix Kamat személyi kölcsönnél, a Green személyi kölcsönnél és Felújítási személyi kölcsönnél az egy havi törlesztő visszajár, illetve Online Plusz 30 000 forint visszajár akcióját.
Márciusi emelésről a BiztosDöntés.hu összegzése szerint egyedül a Raiffeisen Bank adott hírt – itt a 450 ezer forintos jövedelmet igazoló ügyfeleknek múlt szombattól a korábbi 8,09 százalékpont helyett csak 7,5 százalékpontos kamatkedvezmény jár, így a kedvezményes kamat mértéke 9,9 százalékról 10,49 százalékra nőtt – ám a bank még ezzel a kamattal is versenyképes – emlékeztet Gergely Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lehet a termékelőfizetés az e-kereskedelem jövője?
Egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság alig fele hallott a termékelőfizetéses e-kereskedelemről és mindössze 8 százalék próbálta már ki ennek valamilyen formáját – derült ki a Reacty Digital 2025. januári felméréséből.
A megoldás gyerekcipőben jár még hazánkban, azonban az egyre változatosabb szolgáltatók és elérhető termékkategóriák segíthetik a kipróbálók arányának emelkedését. A 30 év alattiak körében általánosságban is népszerűbbek az előfizetések, ami pozitív jövőképet jelenthet a modell szélesebb körű elterjedése szempontjából.
Online termékelőfizetés alatt elsődlegesen azt értjük amikor a vásárló rendszeres időközönként (pl. negyedévente) kap egy csomagot, ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (pl. eledel a háziállatainak), vagy akár a webáruház által összeállított termékcsomagot (pl. tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából szintén a termékelőfizetések közé soroltuk azt, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése által állandó kedvezményeket biztosít (pl. ingyenes kiszállítás minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre).
Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termékelőfizetés a magyar piacra
A januári kutatás alapján egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni, ami azt mutatja, hogy ez a koncepció még nem kifejezetten elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről: míg a 60 év felettiek közül tízből hárman (29%), addig a 30 év alattiak közül tízből heten (73%) hallottak már online termékelőfizetésekről. A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár streaming szolgáltatásról vagy újságelőfizetésről. A körükben való ismertség a jövőben elősegítheti ennek a termékelőfizetéses üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is, hiszen hosszabb távon a jelenlegi fiatalok válnak idősebbé, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be.
A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására, de a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.
Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya jelent akadályt a termékelőfizetésnek
A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egy éves) elköteleződést termékelőfizetések esetén, ami egy kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe, illetve könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.
Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra, illetve időt spórolhat az egyedi rendelésekhez viszonyítva, és csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek közel fele (45%) viszont úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást. Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint pedig felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termékelőfizetési lehetőség. A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termékelőfizetéses modellek irányába: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (pl. kényelem, időspórolás), és annál kevésbé szkeptikus az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (pl. csak marketingfogás).
A szolgáltatáselőfizetéseket már megszoktuk, a termék még újdonságként hat
A 18-29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (pl. Netflix, Spotify), tízből hat (61%) szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő.
Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele, aminek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.
Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik
Ami a jövőbeli terveket illeti, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, illetve élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában nem opcionális és sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető.
A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek
A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő Zyxel Networks bejelentette, hogy 2025 februárjától Ken Tsai a Zyxel Networks új elnöke.
A Zyxel Networks a Zyxel Communicationsből 2019-ben történt kiválása óta a kis- és középvállalati (SMB) hálózati piacra összpontosít, és a hálózatbiztonsági megoldások mellett a Nebula felhőkezelő platformja révén sikeresen építi erős piaci pozícióját. Ken Tsai vezetésétől az vállalat az várja, hogy olyan előremutató stratégiákat alakítson ki és olyan piaci megközelítéseket hozzon, amelyek tovább fokozzák a gyártó növekedési lendületét a globális piacokon.
Ken Tsai elkötelezett a növekedés mellett
„A Zyxel Networks az első perctől kezdve elkötelezett a kivételes hálózati megoldások biztosítása mellett a kis- és középvállalkozások számára”
– mondta Tsai.
„A Nebula felhőkezelési platformmal, biztonsági megoldásainkkal és K+F tevékenységünkkel sikeresen kitűnünk a nemzetközi piacokon és az évek alatt szilárd üzleti modellt hoztunk létre. Erre a sikerre építve magabiztosan haladunk előre. Nagy a felelősség ennek a sikernek a tovább építésében. A jövőben teljes mértékben a Zyxel Networks folyamatos növekedésének és innovációjának vezetésére fogom magam szentelni.”
Ken Tsai 19 éves tapasztalattal rendelkezik a Zyxel Csoportnál, ahol különböző stratégiai műveleti és termékmenedzsment egységekben töltött be kulcspozíciókat, beleértve a Gateway stratégiai üzleti egységet, a menedzsment központot, a vállalati HR szolgáltatási részleget és az üzleti támogató központot.
A márkamenedzsment, a piacfejlesztés és az ügyfélélmény terén szerzett széleskörű tapasztalata – amelyet a globális központban betöltött szerepek és az európai piacokon eltöltött többéves külföldi tartózkodás során szerzett – garancia arra, hogy vezetőként képes lesz a részlegeken és kultúrákon átívelő csapatokat az üzleti célok elérése érdekében irányítani. Ez a tapasztalat szilárd alapot jelent a Zyxel Networks jövőbeli fejlődéséhez.
Segítség a kis- és középvállalkozásoknak a kihívások leküzdésében
A kis- és középvállalkozások előtt jelenleg világszerte széles körben álló kihívások közé tartozik a szabályozási nyomás, a korlátozott erőforrások és a munkaerő-felvételi nehézségek, amelyek hatékonyabb működési gyakorlatokat és erőforrás-elosztást igényelnek. A növekvő biztonsági támadások is indokolják a biztonságos és megbízható megoldások sürgős továbbfejlesztését.
A Zyxel Networks Nebula felhőkezelési megoldását kifejezetten ezekre a fájdalmas pontokra tervezték, mivel egyetlen platformon keresztül integrálja a vezetékes, vezeték nélküli és biztonsági eszközöket, amely a felhőkezelés és a mesterséges intelligencia segítségével analitikus felügyeletet biztosít. Ez a megközelítés leegyszerűsíti a kezelési folyamatokat, miközben csökkenti a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatokat, enyhítve a kkv-k terheit.
A Zyxel Networks hangsúlyozza, hogy Tsai gazdag, több funkciót átfogó együttműködési tapasztalata és a csapatba vetett bizalma elősegíti a vállalaton belüli mélyebb integrációt, és fokozza a lehetőségek megragadásának képességét a gyorsan fejlődő piacon. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy továbbra is olyan innovatív megoldásokat nyújtson, amelyek megfelelnek az ügyfelek igényeinek, miközben támogatja a kkv-kat a kihívások leküzdésében és az üzleti növekedés előmozdításában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch
-
Gazdaság2 hét ago
Folytatódik a növekedés, megtalálta a vásárlók szívéhez vezető utat a MediaMarkt
-
Mozgásban2 hét ago
Dróntechnológia mesterfokon
-
Gazdaság2 hét ago
Ilyenek lesznek a Dürer Park lakóépületei
-
Ipar2 hét ago
XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája
-
Ipar1 hét ago
Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat
-
Gazdaság2 hét ago
Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé
-
Okoseszközök2 hét ago
Az SAP és a Databricks bemutatja az SAP Business Data Cloudot