Gazdaság
Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban
Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.
Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.
„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Az alapjövedelemtől a hitelekig
Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.
Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.
Rugalmas alap az újrakezdéshez
A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.
Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.
„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”
A szakember hozzátette:
„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”
Gazdaság
Drágulnak a használt autók, mégis nagyobb az érdeklődés irántuk
Havi és éves összehasonlításban is nőtt a használt autók iránti érdeklődés – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.
A SUV-ok népszerűsége tovább növekszik, egyre inkább háttérbe szorítva a kombikat, viszont a legkeresettebb modellek listája és sorrendje nem változott érdemben.
A nyár végének közeledtével ismét fellendül a használt autók piaca. 2025 augusztusában mintegy 11 százalékkal több érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint júliusban, és 5%-kal többen fontolgatják az autóvásárlást, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egy kicsivel, 3%-kal nőtt a hirdetések száma, és felfelé tolódtak a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,7 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,1 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,3 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény: 13,04 helyett 12,89 éves autók közül válogathatunk, és 178 ezer kilométer helyett 176 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.
Továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Éves összehasonlításban egyedül a dízelek iránti érdeklődés csökkent, minden más nőtt, az elmúlt hónaphoz képest pedig egységesen 10-15 százalék körüli növekedés látható minden kategóriában.
A kivitelek versenyében továbbra is magabiztosan vezet a ferdehátú, de a városi terepjárók (SUV-ok) júliusi előretörése kitartott: már többen (kb. 79000-en) vennének ilyet, mint kombi autókat (kb. 69000 érdeklődő). Az átlagárak minden kivitel esetében növekedtek mind az elmúlt hónapot, mind 2024 augusztusát nézve. Ferdehátú autókat átlagosan 2,6 millióért, kombikat 4,8 millióért, SUV-okat 8,9 millióért, szedánokat pedig 5,6 millióért vehetünk. Életkor és futásteljesítmény tekintetében elhanyagolható a különbség.
Az Opel Astra továbbra is a legkeresettebb autó, ahogy utána a Suzuki Swift, a Volkswagen Golf, a Ford Focus, a Volkswagen Passat is tartja a helyét már hosszú ideje. A top 10 második felében volt átrendeződés a tavalyi évhez képest: a BMW 3-as sorozat és az X sorozat is hátrébb csúszott.
„A nyári szünet után újra élénkülés tapasztalható a használtautó-piacon: nőtt az érdeklődések száma, miközben az átlagéletkor és a futásteljesítmény enyhén csökkent. A toplista is változott: a Škoda Octavia és az Opel Corsa előrelépésével a BMW 3-as a 8. helyre szorult vissza. A dobogón azonban nincs meglepetés, továbbra is az Opel Astra, a Suzuki Swift és a Volkswagen Golf vezetik a rangsort a hazai vásárlók körében.”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?
A pénzügyi döntéseinket sokszor nem racionális számítások, hanem érzelmek, beidegződések és társadalmi hatások alakítják. Morgan Housel amerikai pénzügyi író és befektetési szakértő világszerte ismertté vált A pénz pszichológiája című könyvével, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású pénzügyi sikerkönyve lett.
A könyv nem tipikus befektetési kézikönyv: Housel nem bonyolult tőzsdei stratégiákat vagy gyors meggazdagodási tanácsokat oszt meg, hanem azt vizsgálja, hogyan viszonyulunk a pénzhez – és ez a viszony hogyan határozza meg anyagi jólétünket, biztonságunkat és életminőségünket.
Miről szól a könyv?
Housel 20 fejezeten keresztül mesél el történeteket, anekdotákat és kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak:
-
a pénzügyi döntéseinket sokszor a pszichológia vezérli, nem pedig a matematika,
-
a szerencse és a kockázat szerepe nagyobb, mint gondolnánk,
-
a hosszú távú gondolkodás és a türelem többet ér, mint a legokosabb befektetési trükk,
-
és hogy a pénz valódi értéke a szabadságban rejlik – abban, hogy saját magunk rendelkezhetünk az időnk és életünk felett.
A kötet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közérthetően, mindennapi példákkal mutatja be a pénzügyek világát. Ezáltal a laikus olvasó is könnyedén megérti, miért fontos az érzelmeink és szokásaink tudatos kezelése a pénz kapcsán.
Ki Morgan Housel?
Morgan Housel az Egyesült Államok egyik legismertebb pénzügyi gondolkodója és írója.
-
Korábban a The Motley Fool és a The Wall Street Journal szerzője volt, ahol befektetési és gazdasági témákról írt.
-
Többször elnyerte a Society of American Business Editors and Writers díját gazdasági újságírásért.
-
Jelenleg a Collaborative Fund társtulajdonosa, ahol startupok és innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozik.
„A pénz pszichológiája” több mint 4 millió példányban kelt el világszerte, és számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is.
Kinek ajánlható a könyv?
Ez a könyv mindenkinek szól, aki:
-
szeretné megérteni a saját pénzügyi szokásait,
-
gyakran hoz impulzív vagy érzelmi döntéseket pénzügyekben,
-
hosszú távon szeretne biztonságot és stabilitást teremteni,
-
nem csak gazdagodni akar, hanem felismerni a pénz valódi szerepét az életében.
A „Pénz pszichológiája” nemcsak befektetőknek és pénzügyi szakembereknek nyújt értékes tanulságokat, hanem bárkinek, aki tudatosabban szeretne bánni a pénzzel.
Morgan Housel könyve arra tanít, hogy a pénzügyekben sokszor nem az számít, mennyit tudunk a piacokról, hanem az, hogyan tudjuk kezelni önmagunkat. A jó pénzügyi döntések kulcsa nem a zsenialitás, hanem a türelem, az önkontroll és a tudatos gondolkodás.
Ha szeretnél tisztábban látni saját pénzügyi szokásaidban, és új szemszögből megérteni a pénz szerepét az életedben, érdemes elolvasnod Morgan Housel A pénz pszichológiája című könyvét.
A pénz pszichológiája
A pénz életünk minden területén jelen van, mindannyiunkat befolyásol, és legtöbbünket összezavar. Mindenki kicsit másképpen gondolkodik róla.
Az, hogy mennyire bánsz jól a pénzzel, nem szükségszerűen azon múlik, amit tudsz. Sokkal inkább azon, hogyan viselkedsz. A helyes viselkedés pedig – még az igazán okos embereknek is – nehezen tanítható.
A pénzre – így a befektetésre, a személyes pénzügyekre és az üzleti döntésekre – általában matematikai alapú területként gondolunk, és ekként tanítjuk. Olyan területként, ahol az adatok és a képletek egyértelműen megmondják, mit kell tenni. Ám a valóságban az emberek nem Excel-táblában hozzák meg pénzügyi döntéseiket, hanem a családi asztalnál vagy üzleti tárgyalásokon, ahol személyes történetük, egyedi világnézetük, egójuk, büszkeségük és fura ösztönzők keverednek egymással.
A pénzügyi siker nem egzakt tudomány. Egyfajta szociális készség, amelynél a viselkedésed a tudásodnál is többet számít.
Ezt a készséget nevezi a díjnyertes szerző, Morgan Housel a pénz pszichológiájának. A könyvében megosztott rövid történetekkel rávezeti az olvasót arra, hogy a pénz technikai oldalánál fontosabb az emberi tényező, és időtlen tanításokat olvashatunk vagyonról, mohóságról, boldogságról és az élet egyik legalapvetőbb kellékéről – a pénzről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Zártkertek menthetnék meg a fiatalokat a lakásdrágulástól
Meglepő ötlet fékezheti meg a lakásárakat
A zártkertek lakóingatlanokká minősítését javasolja a hmhm.hu véleménycikke annak érdekében, hogy a szeptember 1-jén induló Otthon Start 3%-os lakáshitelprogram ne okozzon árrobbanást a lakáspiacon. A portál szerint a mezőgazdasági művelés alól kivont, kihasználatlan zártkertek bevonása jelentősen növelhetné a kínálatot, így fékezhetné az árak emelkedését, sőt akár csökkenést is eredményezhetne. A cikk úgy véli, ez különösen a fiatal vásárlóknak kínálna megfizethető alternatívát. Orbán Viktor korábban a Kossuth rádióban hangsúlyozta: az árplafonokkal és értékhatárokkal a kormány elejét kívánja venni a piaci túlfűtöttségnek.
A szeptember 1-én elindult Otthon Start 3%-os lakáshitellel sokan úgy gondolják, hogy jelentős áremelkedést okozhat a lakáspiacon. Ezzel szemben a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában még korábban ismertette, hogy a program a vásárlókat, a fiatalokat támogatja, ugyanakkor az ingatlanárak elszabadulását korlátozó intézkedéseket is bevezettek, így előzve meg az áremelkedést.
A kormányfő kiemelte: a támogatás nem vonatkozik luxusingatlanokra. A bevezetett korlátok értelmében a támogatással vásárolt lakás ára legfeljebb 100 millió forint, családi ház esetén pedig 150 millió forint lehet. Emellett négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió forintos árat engedélyez a program, függetlenül attól, hogy új vagy használt ingatlanról van szó. A miniszterelnök szerint ezek az árplafonok biztosítják, hogy a konstrukció valóban a családokat és a fiatal vásárlókat segítse, miközben megakadályozzák a mesterséges áremelkedést a lakáspiacon. Úgy fogalmazott: a kormány a gyors indulás után kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésre számít az ingatlanpiacon.
Vele szemben nagyon sok ingatlanpiaci szakértő és egyéb közszereplő is megszólalt, hogy ezek a korlátozások nem elengedőek ahhoz, hogy ne történjen meg egy újabb ingatlan árrobbanás, amelynek köszönhetően idővel nagyon sok magyar honfitársunknak tenné lehetettlenné a lakáshoz jutást. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan hangoztatják kormányellenes negatív álláspontjukat – köztük többek között Magyar Péter is -, de senki sem képes olyan megoldási javaslattal előállni, mint a Kormány, amivel a kritika helyett inkább a honfitársait támogatná.
A hmhm.hu szerint mindig mindenre meg van megfelelő megoldás, többek között erre – a kritikusok által sokat jelzett – lakáspiaci problémára is, amit ez a kedvezményes lakáshitel program idehaza okozna. Ha esetleg a kritikusoknak mégis igazuk lenne, akkor annak igen komoly politikai- és társadalmi következményei lennének.
Belterületi ár töredékéért juthatnának saját házhoz
Annak érdekében, hogy a plusz kereslet tényleg ne okozzon árfelhajtó hatást, valójában plusz kínálatot kellene bevonni az ingatlanpiacra. A portál szerint az egyik ilyen megoldás lehetne, ha megfelelő törvénymódosítással a kormányzat lehetővé tenné a zártkertek bevonását is a kedvezményes lakáshitel programba. Ezzel a lépéssel olyan jóval kisebb értékű ingatlanokra is lehetne kedvezményes hitelt felvenni, ami szinte mindenhol megtalálható és sok esetben a települések mellett szinte semmire sincsen használva, mivel már jó rég óta sajnos nem folyik rajta semmilyen művelés.
Ezzel a lépéssel egy csapással rengeteg olyan kisebb értékű ingatlan kerülne be a lehetséges lakóingatlanok közé, amelyeket a fiatalok a kedvezményes lakáshitel program segítségével meg tudnának vásárolni – véli a hmhm.hu cikke. Köztudott, hogy egy ilyen ingatlan a belterületi ingatlanhoz képest a töredékébe kerül, ami elég komoly vonzerő lenne a fiataloknak. Arról nem is beszélve, hogy így az ideköltözőknek végre lenne lehetőségük akár saját maguk számára is megtermelni – a házuk mellett – a zöldségeket és gyümölcsöket.
Ha a zártkertek lakóingatlanok közé történő bevonása megvalósulna, akkor a szerző szerint el lehetne kerülni a kritikusok által sokat emlegetett súlyos problémát és így a frissen indult kedvezményes lakáshitel program semmilyen áremelkedést nem okozna, hiszen a lakáspiacra történő zártkertek bevonása olyan nagy számban okozna plusz kínálatot, ami akár még árcsökkenést is eredményezhetne a magyar piacon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság2 hét ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Mozgásban2 hét ago
Kátyúk, hőség, teli csomagtartó: Így tegye rendbe autóját a nyári stresszteszt után
-
Ipar2 hét ago
Mesterséges intelligencia térképezi fel a városok energiaéhségét – magyar fejlesztés az EU élvonalában
-
Okoseszközök2 hét ago
Úszás után mobilozás: duplájára nőtt a hívásforgalom a Balaton-átúszáson
-
Okoseszközök1 hét ago
A jövő képe: a vivo új Mixed Reality headsetet és képalkotási víziót mutatott be
-
Gazdaság1 hét ago
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
-
Okoseszközök2 hét ago
Hat EISA-díjat zsebelt be idén a Hisense