Gazdaság
Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban
Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.
Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.
„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Az alapjövedelemtől a hitelekig
Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.
Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.
Rugalmas alap az újrakezdéshez
A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.
Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.
„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”
A szakember hozzátette:
„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”
Gazdaság
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése
Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.
A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.
„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”
– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.
Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.
„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”
– részletezte az ügyvezető.
Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.
A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.
A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.
Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.
Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.
Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.
Jön az iskolakezdés
Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.
Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a
- a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
- az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
- és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni
Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.
A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.
Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.
A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.
Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?
Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.
Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.
Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.
Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?
A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.
A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.
Hogy alakul ki egy autó végső ára?
A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.
A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.
A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság2 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Szórakozás2 hét ago
Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld1 hét ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld1 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik
-
Gazdaság2 hét ago
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban