Gazdaság
Több tízezer ember munkahelyét védték meg a közép-európai országokban
Kulcsszerep várhat a munkaerőkölcsönzőkre a következő időszakban
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel.
Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A régió vezető HR szolgáltatójának szakértői szerint a járvány okozta visszaesés a munkaerő-kölcsönzést is elérte, ugyanakkor a hazai helyzeten sokat segített, hogy a kormányzat kiterjesztette a munkahelyvédelmi intézkedéseket a munkaerő kölcsönzési keretek között foglalkoztatott dolgozókra is. Hazai viszonylatban az elmúlt időszakban a kölcsönzött foglalkoztatási konstrukcióban dolgozók közül eddig már közel 5.000 ember munkahelyének megőrzéséhez járulhatott hozzá ez az intézkedés a Prohuman szerint.
„A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások az egész közép-kelet-európai régióban komoly fennakadásokat okoztak a gazdaságban, és az egyes kormányok változatos eszközökkel igyekeztek minimalizálni a károkat, ösztönözni a talpra állást. A magyar kormány adó- és járulékkönnyítésekkel, adósság-átütemezéssel, munkahelymegőrző és munkahelyteremtő bértámogatással próbálta elérni, hogy minél több ember őrizhesse meg megélhetését. A Prohuman Magyarország mellett Romániában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Bulgáriában is jelen van, így első kézből láttuk, miként reagáltak az egyes országok a válságra. Vannak ugyan eltérések, de az mindenhol biztosan látszik, hogy rugalmasságának köszönhetően a munkaerő kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma, jó alapot adott és ad a munkáltatók számára, hogy megfelelően reagálhassanak az újrakezdés kihívásaira”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Az alapjövedelemtől a hitelekig
Sok más országhoz hasonlóan Romániában is bevetették a Kurzarbeit helyi változatát: a kormány a kieső munkabér 75%át vállalta át azoktól a vállalkozásoktól, amelyek a bevételkiesés miatt csökkentették munkatársaik munkaidejét. A román kormány előírta azt is, hogy a 12 évnél fiatalabb gyermekeket nevelők szülőknek szabadnapot kell biztosítani, ha az iskolák a járványhelyzet miatt távoktatásra állnak át, és ezekre a tanítási napokra ki kell fizetni a napi bér háromnegyedét (de nem többet, mint az átlagbér 75 százalékát). A 16 és 29 év közötti, illetve 50 év fölötti friss munkanélküliek elhelyezkedését azzal ösztönzik, hogy az állam 2500 lejig (520 euróig) átvállalja bérük felét a munkaadótól. Világszerte több országban merült fel, hogy az alapjövedelem valamilyen formája jó megoldás lehet a jelenlegi helyzetben, és Szlovéniában ki is próbálták: tavasszal, a járvány tetőpontján havi 700 eurós juttatást szavaztak meg azoknak, akik nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként, őstermelőként biztosították megélhetésüket. Emellett számos járulékot elengedtek, a cégeknek likviditási hiteleket biztosítottak, átvállalták a munkavállalók betegállományát, és utazási vouchereket adtak a szlovén állampolgároknak, hogy így ellensúlyozzák a külföldi turisták hiányát.
Horvátországban azoknak a vállalatoknak a dolgozói, akik a válság miatt nem tudtak dolgozni, a tavaszi hónapokban 4000 kuna (190 ezer forint) havi fizetést kaptak az államtól. A leginkább sújtott kisvállalkozások adómentességet kaptak, a nagy cégeknek is a forgalmuk visszaesésével arányosan kell adót fizetniük. Szerbiában a kisvállalkozók és a gazdák 30 ezer dinár (90 ezer forint) vissza nem térítendő anyagi támogatást kaptak, míg a nagyobb cégek az alapfizetés 50 százalékát kaphatták meg a kényszerpihenőre küldött foglalkoztatottak után. Bulgáriában a munkabér 60%-át vállalták át az érintett szektorokban működő vállalkozásoktól, és kamatmentes hiteleket kínáltak a kisvállalkozóknak, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak és más érintett csoportoknak.
Rugalmas alap az újrakezdéshez
A munkaerő-kölcsönzés a régió többi országában is elfogadott foglalkoztatási forma. Romániában az alkalmazottak mintegy 1,4 százalékát alkalmazzák ebben a konstrukcióban, ami hasonló a magyarországi arányhoz. Szerbiában 1,5 és 2,5 százalék közé becsülik a kölcsönzött munkaerő arányát, míg Szlovéniában még jelentősebb szerepet játszik ez a forma 3,5 és 4,5 százalék közötti aránnyal.
Míg a válságos tavaszi hónapokban Magyarországon iparági szinten mintegy 30 százalékkal csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő iránt, a visszaesés Szlovéniában az 50 százalékot is elérte, míg Romániában a 60 százalékot is megközelítette a helyi irodák tapasztalatai szerint.
„Munkatársaink a régió minden országában azt tapasztalták, hogy a járvány első hullámában csökkent az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, viszont az újraindulás után fokozott tempóban kezdett visszaépülni a kereslet a közvetített munkatársakra”
– mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
„A szlovén gazdaság a magyarhoz hasonlóan erősen kitett a német gazdaság teljesítményéhez, így ott is a járműiparban volt tapasztalható tavasszal a legmarkánsabb csökkenés, és Romániában is a gyártó ágazatoknál észleltünk erőteljes visszaesést. Ugyanakkor az informatikai ágazatokban mindkét említett kulcspiacon élénk maradt a kereslet a munkaerő iránt.”
A szakember hozzátette:
„A munkaerő-kölcsönzés ezekben az országokban is rugalmas alapot jelenthet az újra erősödéshez. Öt országban közel 1000 vállalat partnereként közelről látjuk az ipari átalakulást, értjük a különböző szektorokban tevékenykedő vállalatok igényeit, ismerjük a hazai és regionális munkaerőpiaci helyzetet. Partnereinket jelentős számú képzett munkaerő biztosításával segítettük az újraindulásban az elmúlt hónapokban, tudunk segíteni az átképzésben, és úgy gondoljuk, hogy az esetlegesen előttünk álló további járványhullámok kezelésében is fontos segítséget jelenthet a cégek életében a munkaerőkölcsönzés rugalmassága.”
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.
Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”
– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.
„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”
– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben
Az elmúlt hetekben tapasztalható zord időjárás nemcsak nekünk jelent kihívásokat. A szélsőséges hideg a mobilhálózatot is meg tudja viselni, ezért az infrastruktúraszolgáltatónak fel kell készülnie, hogy a felhasználók ilyenkor is zökkenőmentesen tudják használni mobileszközeiket.
Összességében elmondható, hogy a mai korszerű mobiltávközlési berendezések nagyon szélsőséges hőmérsékleti tartományok között is képesek megfelelően működni, de a nagy hideg azért okozhat kisebb-nagyobb problémákat. Az ország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját – mintegy 4060 bázisállomást – tulajdonló és üzemeltető CETIN Hungary az előrelátható extrém időjárás esetén megteszi a megelőző védelmi intézkedéseket. Így történt ez most is: a vállalat felhívta az üzemeltetési feladatokban közreműködő partnerei figyelmét, hogy több hiba és leállás várható, ezért akár plusz erőforrásokkal, járművekkel, valamint tartalék generátorokkal is készüljenek fel a várható többletfeladatokra.
„A CETIN Hungary 24/7 üzemelő felügyeleti rendszere révén automatikus riasztást kap minden meghibásodásról
– mondta el Urbán István, a CETIN Hungary hálózatfelügyeleti központjának vezetője.
– Extrém időjárási helyzetekben a hibajelzések száma a szokásos volumen többszörösére – szélsőséges esetben akár tízszeresére – nőhet. Kollégáinkkal most is felkészülten vártuk az extrém időjárást, de a nagy hideg nem okozott komolyabb problémát a hálózati infrastruktúrában.”
A szolgáltató minden paraméterezhető beállítást és konfigurációmódosítást távolról tud végrehajtani – így amikor a nagyon alacsony hőmérséklet ezt indokolja, akár a fűtés is bekapcsolható távolról. Helyszíni beavatkozás csak akkor szükséges, ha cserélni kell valamilyen berendezést.
Hogyan viseli a hálózat a szélsőséges időjárást?
A szélsőséges időjárási helyzetekben a leggyakrabban az áramellátási láncban fordul elő hiba. Ez bármelyik bázisállomásnál előfordulhat, de ilyenkor a felhasználók sokszor nem érzékelnek semmit, mert az áramellátást átmenetileg a tartalék áramforrás veszi át – ennek kapacitása az állomás hálózatban betöltött fontosságától függ –, hosszabb áramszünet esetén pedig mobilgenerátorokat használ a szolgáltató.
Erős fagyra a magyarországi körülmények között nagyon ritkán van példa, és jellemzően nem is tart hosszú ideig. Ilyenkor a mikrohullámú berendezések részben vagy teljesen eljegesedhetnek, ami lecsökkentheti kapacitásukat, vagy szélsőséges esetben akár az adott bázisállomás teljes leállása is bekövetkezhet. Előfordulhat az is, hogy a karbantartók nem tudnak felmenni az eljegesedett toronyra, és emiatt átmenetileg nem javítható ki egy bármilyen egyéb okból meghibásodott berendezés. Néha pedig a jég fagy rá a bázisállomás áramellátását biztosító vezetékre, amelynek ettől annyira megnő a súlya, hogy leszakad.
Az időjárásból fakadó leggyakoribb problémát egyébként nem a hideg időjárás, hanem a nagy viharok és zivatarok jelentik. Ezek koncentráltan, egy helyen tudnak gondot okozni, elsősorban szintén az áramellátásban – az ilyenkor jellemző viharos szél például elszakíthatja az áramkábelt, kidöntheti az áramoszlopot vagy villámcsapás miatt túlfeszültség keletkezhet az áramhálózatban. A távközlési infrastruktúraszolgáltató ilyenkor is felkészül a hibákkal vagy esetleges leállással járó várható többletfeladatokra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Gazdaság2 hét ago
A Telekom 2G forgalma a Yettel hálózatára költözik
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Gazdaság2 hét ago
A vendégek készen állnak az AI-ra – de vajon a szállodaipar is?
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat






