Gazdaság
A Bosch 2020-ban a vártnál jobban teljesített
Teljes karbonsemlegesség – a vállalat a koronavírus-válság idején sem tért le az üzleti sikerekhez vezető útról
A 2020-as üzleti évben a Bosch csoport a koronavírus-válság hatásai és a gépjárműgyártás visszaesése ellenére is pozitív eredményt ért el.
Sőt, a vállalatcsoport a technológiák és szolgáltatások vezető szállítójaként még a várakozásoknál is jobban teljesített. Az előzetes adatok szerint a vállalat üzleti eredménye mintegy 1,9 milliárd euró, ennek az eredménynek az árbevételhez viszonyított aránya 2,5 százalékra tehető. A vállalat szerkezetátalakítási kiadásokkal kiigazított, becsült üzleti eredménye mintegy 3,3 milliárd euró, amely körülbelül 4,5 százalékos árbevétel arányt jelent. A Bosch csoport teljes árbevétele 2020-ban 71,6 milliárd euró volt: az árfolyamhatások miatti kiigazítást követően ez az előző évhez képest 4,4 százalékos visszaesést jelent.
„A járványhelyzet okozta kihívások ellenére is nagyon pozitív eredményt értünk el. Ezt mindenekelőtt munkatársaink rendkívüli elkötelezettségének köszönhetjük”
– mondta Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke az előzetes üzleti adatok ismertetésekor.
Majd hozzátette, hogy a vállalat sokszínűsége és globális működése meghozta a várt eredményt.
„A jövő fontos technológiáira alapozva, a fenntartható mobilitás, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia területeken tovább erősítjük vezető szerepünket.”
A Bosch hisz abban, hogy az AIoT – Artificial Intelligence of Things, azaz a dolgok mesterséges intelligenciája, amely a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) és a dolgok internetjének (Internet of Things, IoT) kombinációja – milliárdos piacokon teremt növekedési lehetőségeket.
„Vezető AIoT-vállalattá kívánunk válni”
– mondta Denner.
„Széleskörű tudásunk, valamint az elektronika és a szoftverfejlesztés területén szerzett tapasztalataink ehhez versenyképes és kiváló alapot biztosítanak.”
Döntő lépés – a nagymértékű likviditás pénzügyi mozgásteret biztosít
Azt követően, hogy a Bosch eladásai a számos országot és iparágat megrendítő tavaszi lezárások kezdetén visszaestek, 2020 második felében fordult a trend és a számok jelentős növekedésnek indultak.
„Nagyon elégedettek vagyunk azzal, ahogy az üzleti tevékenységeink alakultak 2020-ban, dacára a válságnak”
– mondta Prof. Stefan Asenkerschbaumer, a Bosch igazgatótanácsának elnökhelyettese és a pénzügyi területért felelős tagja.
„Gyors lépéseket tettünk, hogy költségeinket és beruházásainkat összhangba hozzuk a csökkenő árbevétellel, úgy, hogy közben az ígéretes új üzleti területeket se hanyagoljuk el.”
Ennek eredményeként a Bosch mintegy 5 milliárd euró szabad pénzforgalmat generált, amely az eddigi legnagyobb szám a vállalat történetében, és elegendő pénzügyi mozgásteret is biztosított. Az 5 százalék körüli beruházási arány mellett a Bosch az előző évhez képest mintegy egymilliárd eurónyi készpénzt takarított meg.
Fenntartható fejlődés – karbonsemlegességgel és elektromobilitással
A válság ellenére a Bosch továbbra is a jövőben fontossá váló területekre fókuszál, hangsúlyt fektetve a fenntartható üzleti gyakorlatokra. A vállalat jelentős mérföldkőhöz ért 2020 tavaszán, amikor – a járvány ellenére – világszerte 400 telephelyén elérte a karbonsemlegességet.
„Betartottuk az ígéretünket. A saját számításaink szerint a Bosch volt az első olyan, globális iparvállalat, amely 2020 tavaszára karbonsemlegessé vált. Mindezt a tervezettnél korábban és költséghatékonyabban vitte véghez”
– mondta Denner, hozzátéve, hogy a karbonsemlegesség független auditálása még folyamatban van. A Bosch további célkitűzése, hogy a vállalat a teljes ellátási láncban 2030-ra 15 százalékkal kívánja csökkenteni a CO2-kibocsátást.
A karbonsemlegesség elérésében szerzett tapasztalatait a Bosch a Bosch Climate Solutions operatív egységen keresztül – amelynek ügyfele például a Freudenberg, a Hansgrohe és a Koehler Paper Group – más vállalatokkal is megosztja.
„Új tanácsadó szolgáltatásunk más cégeknek is segít a karbonsemlegesség elérésében, egyúttal pedig új növekedési területeket nyit meg számunkra”
– mondta Denner.
Az egyik fókuszpontot a jövő új és továbbfejlesztett autóvezetési megoldásai jelentik. Elmondta, hogy a fenntartható mobilitás témában a vállalat már 5 milliárd eurót fektetett be az elektromos hajtáslánc technológiákba. Idén pedig a Bosch 700 millió eurót költ olyan elektromos mobilitási megoldások fejlesztésére, mint például az üzemanyagcellák alkalmazása. Ez közel 40 százalékkal több, mint a tavaly erre fordított összeg.
„Az elektromobilitás a közeljövőben a Bosch egyik meghatározó üzletága lesz. Célunk, hogy piacvezetők legyünk az akkumulátoros és üzemanyagcellás meghajtású járművek fejlesztését illetően”
– mondta Denner.
„Elektromobilitási portfóliónk, amely az eBike-októl a teherautókig terjed, egyedülállónak számít.”
A Bosch jelentős befektetései kifizetődőnek bizonyulnak e téren: a vállalat hajtáslánc technológia üzletága jelenleg a piaci átlaghoz képest kétszeres ütemben növekszik és már most többmilliárd euró értéket képvisel. 2018 óta a Bosch 90 projektet – ebből csak tavaly 30-at – tudhatott magáénak a területen, melyek 7,5 milliárd eurónyi értéket jelentenek a vállalatcsoportnak. Világszerte jelenleg több mint 2,5 millió jármű használja a Bosch elektromos hajtáslánc komponenseket.
A szerkezetváltáshoz zökkenőmentes átmenetre van szükség
Denner szerint az iparági szerkezetváltás és az Euro7 szabvány közelgő bevezetése miatt az autóipar komoly kihívásokkal járó átmeneti időszakot él meg.
„Közeleg az elektromobilitás kora, melynek előkészítésében a Bosch már évek óta aktívan részt vesz, de ennek az előzetes finanszírozásához szükséges forrásokat a meglévő erőátviteli üzletágainkból kell előteremtenünk”
– mondta Denner.
Hozzátette, ahhoz, hogy az átmenet során minél több munkahelyet megőrizzenek, a Bosch és más vállalatok számára is kulcsfontosságú, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.
„Az elektromos autók akkor karbonsemlegesek, ha megújuló elektromossággal működnek, és ugyanez vonatkozik a dízel- és benzinüzemű autókra is – feltéve, hogy szintetikus üzemanyagot használnak. Nem engedhetjük meg, hogy a tervezett Euro7 szabvány miatt ne éljünk azokkal a megoldásokkal, amelyek pont a klímacélok megvalósítását támogatnák. A modern dízel- és benzinüzemű motorok már most sincsenek jelentős hatással a városi levegőminőségre. Azzal is védhetnénk a környezetet, ha a meglévő járműveket megújuló üzemanyagokkal üzemeltetnénk”
– tette hozzá Denner.
„Ha valami jó a társadalomnak és a gazdaságnak, nem törvényszerű, hogy ökológiai szempontból rossz gyakorlatnak minősül”
– folytatta.
„Egyensúlyban kell tartanunk a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat. A célunk az, hogy segítsük a gépjárműipart az éghajlatbarát, zöld mobilitásra való átállásban, ugyanakkor megőrizzük a munkahelyek stabilitását is
– mondta.
Az AIoT mint növekedési lehetőség – a hálózatba kapcsolt termékek intelligenssé tétele
A mesterséges intelligencia és a dolgok internetjének összekapcsolásával a Bosch egy többmilliárdos piacon is pozícionálni kívánja magát. Az innovatív AIoT-megoldások segítségével a vállalat az energiaköltségek csökkentése, valamint a kényelem és biztonság növelése révén további előnyöket teremt a felhasználók számára. A hálózatba kapcsoltság információkat nyújt a Bosch termékek használatáról. A Bosch ezeket az adatokat arra használja, hogy a termékeket különböző szoftverfrissítések segítségével fejlessze, új funkciókat és szolgáltatásokat hozva létre. Az elmúlt években a Bosch kialakította ennek a technikai előfeltételeit: egy IoT platform köti össze az eszközöket, érzékelőket és az átjárókat, az adatfeldolgozást pedig egy felhőinfrastruktúra végzi. Az AI-platform lehetővé teszi továbbá a mesterségesintelligencia-alkalmazások gyors továbbfejlesztését.
„A következő lépés, hogy a technikai tapasztalatokat üzleti sikerekre váltsuk”
– mondta Denner. A Bosch mostanra már mintegy tízmillió hálózatba kapcsolható kéziszerszámot, háztartási eszközt és fűtési rendszert értékesített, az aktív felhasználók száma pedig folyamatosan növekszik. A vállalat 2017 elején megalapította a Bosch Mesterséges Intelligencia Központot (Bosch Center for Artificial Intelligence, BCAI), hogy kamatoztathassa a szerzett tapasztalatokat. A kezdeti befektetés már a megalapítás után három évvel megtérült; a BCAI ma már mintegy 300 millió euróval járul hozzá a vállalat eredményéhez. A BCAI jelenleg 270 szakembert alkalmaz, akik a mobilitás, a gyártás, az intelligens otthonok és a mezőgazdaság területén több mint 180 projekten dolgoznak mesterséges intelligencia alapú megoldásokon.
A mintegy 17 ezer munkatársat számláló új Cross-Domain Computing Solutions részleg szintén fontos szerepet játszik majd abban, hogy a Bosch AIoT-vállalattá váljon. „Az új részleg összefogja az új járműipari elektronikai architektúrákhoz szükséges hardver- és szoftverfejlesztéseket” – mondta Denner. „Ez a belépőjegyünk az egyre intelligensebbé váló autók új piacára.” A Bosch csak 2020 második félévében mintegy 2,5 milliárd euró értékű megrendeléseket nyert el járművekbe fejlesztett fedélzeti számítógépeire. Az idén további milliárdos nagyságrendű szerződések várhatók ezen a területen.
A Bosch valamennyi üzleti szektorban fejleszt AIoT-alkalmazásokat. Ezek egyik példája az Aviotec, egy videóalapú tűzérzékelő rendszer, amely mesterséges intelligenciát használ a füst és a lángok érzékeléséhez, akár úgy is, hogy csak infravörös fény áll a rendelkezésére. Egy másik alkalmazásplatform, amely a mesterséges intelligencia segítségével akár a legkisebb felszíni karcolás észlelését is lehetővé teszi, a munkadarabok vizuális vizsgálatára szolgál. A fitnesz-tevékenységkövetők eszközökben pedig egy új, ultramodern mesterséges intelligenciát használó, önállóan tanuló érzékelő minimalizálja a késleltetés idejét és az energiafogyasztást. Itt az intelligencia magán az érzékelőn fut.
A 2020-as üzleti teljesítmény az egyes üzletágak szerint
A koronavírus-járvány hatására visszaesett a Bosch üzletágainak árbevétele; ez alól egyedül a fogyasztási cikkek üzleti szektora volt kivétel. A mobilitási megoldások üzleti szektor, amelyet különösen érzékenyen érintettek az autóipari gyártási kapacitások csökkenése, 42,3 milliárd eurós árbevételt könyvelt el. A tavalyi eredményekhez képest mért 9,5 százalékos visszaesés ellenére az üzletág a piaci mutatóknál gyorsabb növekedést mutatott, mivel az autóipari termelés 15 százalékot esett vissza. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés 8,1 százalékot tesz ki. A fogyasztási cikkek szektor árbevétele 5,2 százalékkal növekedve 18,6 milliárd euróra emelkedett. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az emelkedés még nagyobb értéket mutat, 8,2 százalékos. A háztartási eszközök és a kéziszerszámok gyártásával foglalkozó üzletágaknál érezhető, hogy a vásárlók többet foglalkoznak az otthoni környezetükkel. Az őszi fellendülés ellenére az ipari technika ágazat nem tudta ellensúlyozni a piac hosszan elhúzódó gyengélkedésének hatásait. Az 5,1 milliárd eurót elérő összértékesítési adatok 16 százalékos visszaesést jelentettek az előző évi számokhoz képest. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az előző évhez viszonyított visszaesés 15 százalékot jelent. Az energia- és épülettechnika üzleti szektor 5,4 milliárd eurós árbevételt ért el. Míg a különböző támogatási programok segítettek abban, hogy a fűtési rendszerek üzletág kedvezően teljesítsen, a konferencia- és a kihangosító rendszerek technológiáit értékesítő szektor megérezte, hogy jóval kevesebb rendezvényt tartottak világszerte. Itt az értékesítés 3,4 százalékot esett vissza, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 2 százalékot tesz ki.
A 2020-as üzleti teljesítmény régiók szerint
Az értékesítés tavaszi lassulásának hatásait a Bosch mindegyik régióban megérezte: a teljes árbevétel Európában 38 milliárd eurót tett ki. Ez 5,7 százalékos visszaesés az előző évhez viszonyítva, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 4,6 százalékot jelent. Észak-Amerikában az eladások 14 százalékkal csökkentek, ez 10,8 milliárd eurót jelent; az árfolyamhatások kiigazítása után ez 12 százalékos csökkenést mutat. A teljes árbevétel Dél-Amerikában 1,1 milliárd euró volt. Nominálisan ez 21 százalékos visszaesést jelent. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés viszont csupán 2,5 százalékot tesz ki. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben a teljes árbevétel 21,7 milliárd euró volt, amely mindössze 1,4 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. Sőt, az árfolyamhatások miatti kiigazítás utáni adatok alapján az eladások még nőttek is 0,5 százalékkal. Ez a kínai piac gyors újraindulásának köszönhető. A Bosch történetében első ízben fordult elő, hogy a kínai eladások túlszárnyalták a németországiakat.
A munkavállalói létszám alakulása 2020-ban: a foglalkoztatási szint stabilnak tekinthető
A 2020. december 31-i adatok alapján a Bosch csoport világszerte mintegy 394 500 munkatársat foglalkoztatott. Ezt azt mutatja, hogy a válság ellenére a Bosch képes volt stabilan tartani a munkavállalói létszámot; a változások főként Kínát és Németországot érintették. A Bosch kismértékben ugyan, de növelte a munkavállalói létszámot a kutatási és fejlesztési egységekben, így biztosítva a kulcsfontosságú stratégiai befektetésekben a fejlődést.
Kilátások a 2021-es évre: a cél, hogy megerősödve lábaljunk ki a válságból
A Bosch várakozásai szerint a világgazdaság 2021-ben lassan stabilizálódik. A tavalyi szerződéskötések 4,5 százalékos árbevétel bővülést mutatnak, így várhatóan a tényleges növekedés elérheti a 4 százalékot is.
„A válságnak azonban még nincs vége”
– mondta Asenkerschbaumer. Szerinte a növekedést nem csupán a fertőzöttek még mindig magas száma és a kapcsolódó társadalmi, gazdasági korlátozások fogják vissza. Magyarázata szerint az olyan politikai fejlemények, mint a Brexit vagy az USA és Kína közötti folytatódó stratégiai versengés (amely akár kereskedelmi korlátozásokhoz is vezethet) szintén hatással lehetnek az aktuális helyzetre.
„A kihívások ellenére továbbra is az a célunk, hogy a számunkra fontos üzletágakban és régiókban a piaci növekedésnél erőteljesebb fejlődést érjünk el.”
A járvány alakulásától függetlenül a Bosch továbbra is megteszi azokat a lépéseket – méghozzá társadalmilag a leginkább elfogadható módon –, amelyek segítségével alkalmazkodni tud a szerkezetváltáshoz.
„A költségek csökkentésére és a versenyképesség növelésére irányuló következetes erőfeszítéseink stabil pénzügyi alapot teremtenek, amelyről kiindulva ígéretes, új területeken is sikeresek lehetünk.”
Gazdaság
Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.
A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.
A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:
- az egészségközpontú életmód erősödése,
- a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
- a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.
Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.
Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek
A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.
Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:
- A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
- A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
- A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.
A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.
„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”
– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.
A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.
A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.
„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”
– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.
Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú
A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.
Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.
Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák
A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.
Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.
„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”
– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.
„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”
– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek
Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.
A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.
A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.
A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.
A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.
„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal”
– mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.
„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük”
– jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.
A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.
Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.
A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.
A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.
A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.
A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.
A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
-
Gazdaság2 hét ago
Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre
-
Ipar2 hét ago
Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében




