Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Bosch 2020-ban a vártnál jobban teljesített

Teljes karbonsemlegesség – a vállalat a koronavírus-válság idején sem tért le az üzleti sikerekhez vezető útról

A 2020-as üzleti évben a Bosch csoport a koronavírus-válság hatásai és a gépjárműgyártás visszaesése ellenére is pozitív eredményt ért el.

Sőt, a vállalatcsoport a technológiák és szolgáltatások vezető szállítójaként még a várakozásoknál is jobban teljesített. Az előzetes adatok szerint a vállalat üzleti eredménye mintegy 1,9 milliárd euró, ennek az eredménynek az árbevételhez viszonyított aránya 2,5 százalékra tehető. A vállalat szerkezetátalakítási kiadásokkal kiigazított, becsült üzleti eredménye mintegy 3,3 milliárd euró, amely körülbelül 4,5 százalékos árbevétel arányt jelent. A Bosch csoport teljes árbevétele 2020-ban 71,6 milliárd euró volt: az árfolyamhatások miatti kiigazítást követően ez az előző évhez képest 4,4 százalékos visszaesést jelent.

„A járványhelyzet okozta kihívások ellenére is nagyon pozitív eredményt értünk el. Ezt mindenekelőtt munkatársaink rendkívüli elkötelezettségének köszönhetjük”

– mondta Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke az előzetes üzleti adatok ismertetésekor.

Majd hozzátette, hogy a vállalat sokszínűsége és globális működése meghozta a várt eredményt.

„A jövő fontos technológiáira alapozva, a fenntartható mobilitás, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia területeken tovább erősítjük vezető szerepünket.”

A Bosch hisz abban, hogy az AIoT – Artificial Intelligence of Things, azaz a dolgok mesterséges intelligenciája, amely a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) és a dolgok internetjének (Internet of Things, IoT) kombinációja – milliárdos piacokon teremt növekedési lehetőségeket.

„Vezető AIoT-vállalattá kívánunk válni”

– mondta Denner.

„Széleskörű tudásunk, valamint az elektronika és a szoftverfejlesztés területén szerzett tapasztalataink ehhez versenyképes és kiváló alapot biztosítanak.”

Döntő lépés – a nagymértékű likviditás pénzügyi mozgásteret biztosít

Azt követően, hogy a Bosch eladásai a számos országot és iparágat megrendítő tavaszi lezárások kezdetén visszaestek, 2020 második felében fordult a trend és a számok jelentős növekedésnek indultak.

„Nagyon elégedettek vagyunk azzal, ahogy az üzleti tevékenységeink alakultak 2020-ban, dacára a válságnak”

– mondta Prof. Stefan Asenkerschbaumer, a Bosch igazgatótanácsának elnökhelyettese és a pénzügyi területért felelős tagja.

„Gyors lépéseket tettünk, hogy költségeinket és beruházásainkat összhangba hozzuk a csökkenő árbevétellel, úgy, hogy közben az ígéretes új üzleti területeket se hanyagoljuk el.”

Ennek eredményeként a Bosch mintegy 5 milliárd euró szabad pénzforgalmat generált, amely az eddigi legnagyobb szám a vállalat történetében, és elegendő pénzügyi mozgásteret is biztosított. Az 5 százalék körüli beruházási arány mellett a Bosch az előző évhez képest mintegy egymilliárd eurónyi készpénzt takarított meg.

Fenntartható fejlődés – karbonsemlegességgel és elektromobilitással

A válság ellenére a Bosch továbbra is a jövőben fontossá váló területekre fókuszál, hangsúlyt fektetve a fenntartható üzleti gyakorlatokra. A vállalat jelentős mérföldkőhöz ért 2020 tavaszán, amikor – a járvány ellenére – világszerte 400 telephelyén elérte a karbonsemlegességet.

„Betartottuk az ígéretünket. A saját számításaink szerint a Bosch volt az első olyan, globális iparvállalat, amely 2020 tavaszára karbonsemlegessé vált.  Mindezt a tervezettnél korábban és költséghatékonyabban vitte véghez”

– mondta Denner, hozzátéve, hogy a karbonsemlegesség független auditálása még folyamatban van. A Bosch további célkitűzése, hogy a vállalat a teljes ellátási láncban 2030-ra 15 százalékkal kívánja csökkenteni a CO2-kibocsátást.

A karbonsemlegesség elérésében szerzett tapasztalatait a Bosch a Bosch Climate Solutions operatív egységen keresztül – amelynek ügyfele például a Freudenberg, a Hansgrohe és a Koehler Paper Group – más vállalatokkal is megosztja.

„Új tanácsadó szolgáltatásunk más cégeknek is segít a karbonsemlegesség elérésében, egyúttal pedig új növekedési területeket nyit meg számunkra”

– mondta Denner.

Az egyik fókuszpontot a jövő új és továbbfejlesztett autóvezetési megoldásai jelentik. Elmondta, hogy a fenntartható mobilitás témában a vállalat már 5 milliárd eurót fektetett be az elektromos hajtáslánc technológiákba. Idén pedig a Bosch 700 millió eurót költ olyan elektromos mobilitási megoldások fejlesztésére, mint például az üzemanyagcellák alkalmazása. Ez közel 40 százalékkal több, mint a tavaly erre fordított összeg.

„Az elektromobilitás a közeljövőben a Bosch egyik meghatározó üzletága lesz. Célunk, hogy piacvezetők legyünk az akkumulátoros és üzemanyagcellás meghajtású járművek fejlesztését illetően”

– mondta Denner.

„Elektromobilitási portfóliónk, amely az eBike-októl a teherautókig terjed, egyedülállónak számít.”

A Bosch jelentős befektetései kifizetődőnek bizonyulnak e téren: a vállalat hajtáslánc technológia üzletága jelenleg a piaci átlaghoz képest kétszeres ütemben növekszik és már most többmilliárd euró értéket képvisel. 2018 óta a Bosch 90 projektet – ebből csak tavaly 30-at – tudhatott magáénak a területen, melyek 7,5 milliárd eurónyi értéket jelentenek a vállalatcsoportnak. Világszerte jelenleg több mint 2,5 millió jármű használja a Bosch elektromos hajtáslánc komponenseket.

A szerkezetváltáshoz zökkenőmentes átmenetre van szükség

Denner szerint az iparági szerkezetváltás és az Euro7 szabvány közelgő bevezetése miatt az autóipar komoly kihívásokkal járó átmeneti időszakot él meg.

„Közeleg az elektromobilitás kora, melynek előkészítésében a Bosch már évek óta aktívan részt vesz, de ennek az előzetes finanszírozásához szükséges forrásokat a meglévő erőátviteli üzletágainkból kell előteremtenünk”

– mondta Denner.

Hozzátette, ahhoz, hogy az átmenet során minél több munkahelyet megőrizzenek, a Bosch és más vállalatok számára is kulcsfontosságú, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.

„Az elektromos autók akkor karbonsemlegesek, ha megújuló elektromossággal működnek, és ugyanez vonatkozik a dízel- és benzinüzemű autókra is – feltéve, hogy szintetikus üzemanyagot használnak. Nem engedhetjük meg, hogy a tervezett Euro7 szabvány miatt ne éljünk azokkal a megoldásokkal, amelyek pont a klímacélok megvalósítását támogatnák. A modern dízel- és benzinüzemű motorok már most sincsenek jelentős hatással a városi levegőminőségre. Azzal is védhetnénk a környezetet, ha a meglévő járműveket megújuló üzemanyagokkal üzemeltetnénk”

– tette hozzá Denner.

„Ha valami jó a társadalomnak és a gazdaságnak, nem törvényszerű, hogy ökológiai szempontból rossz gyakorlatnak minősül”

– folytatta.

„Egyensúlyban kell tartanunk a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat. A célunk az, hogy segítsük a gépjárműipart az éghajlatbarát, zöld mobilitásra való átállásban, ugyanakkor megőrizzük a munkahelyek stabilitását is

– mondta.

Az AIoT mint növekedési lehetőség – a hálózatba kapcsolt termékek intelligenssé tétele

A mesterséges intelligencia és a dolgok internetjének összekapcsolásával a Bosch egy többmilliárdos piacon is pozícionálni kívánja magát. Az innovatív AIoT-megoldások segítségével a vállalat az energiaköltségek csökkentése, valamint a kényelem és biztonság növelése révén további előnyöket teremt a felhasználók számára. A hálózatba kapcsoltság információkat nyújt a Bosch termékek használatáról. A Bosch ezeket az adatokat arra használja, hogy a termékeket különböző szoftverfrissítések segítségével fejlessze, új funkciókat és szolgáltatásokat hozva létre. Az elmúlt években a Bosch kialakította ennek a technikai előfeltételeit: egy IoT platform köti össze az eszközöket, érzékelőket és az átjárókat, az adatfeldolgozást pedig egy felhőinfrastruktúra végzi. Az AI-platform lehetővé teszi továbbá a mesterségesintelligencia-alkalmazások gyors továbbfejlesztését.

„A következő lépés, hogy a technikai tapasztalatokat üzleti sikerekre váltsuk”

– mondta Denner. A Bosch mostanra már mintegy tízmillió hálózatba kapcsolható kéziszerszámot, háztartási eszközt és fűtési rendszert értékesített, az aktív felhasználók száma pedig folyamatosan növekszik. A vállalat 2017 elején megalapította a Bosch Mesterséges Intelligencia Központot (Bosch Center for Artificial Intelligence, BCAI), hogy kamatoztathassa a szerzett tapasztalatokat.  A kezdeti befektetés már a megalapítás után három évvel megtérült; a BCAI ma már mintegy 300 millió euróval járul hozzá a vállalat eredményéhez. A BCAI jelenleg 270 szakembert alkalmaz, akik a mobilitás, a gyártás, az intelligens otthonok és a mezőgazdaság területén több mint 180 projekten dolgoznak mesterséges intelligencia alapú megoldásokon.

A mintegy 17 ezer munkatársat számláló új Cross-Domain Computing Solutions részleg szintén fontos szerepet játszik majd abban, hogy a Bosch AIoT-vállalattá váljon. „Az új részleg összefogja az új járműipari elektronikai architektúrákhoz szükséges hardver- és szoftverfejlesztéseket” – mondta Denner. „Ez a belépőjegyünk az egyre intelligensebbé váló autók új piacára.” A Bosch csak 2020 második félévében mintegy 2,5 milliárd euró értékű megrendeléseket nyert el járművekbe fejlesztett fedélzeti számítógépeire. Az idén további milliárdos nagyságrendű szerződések várhatók ezen a területen.

A Bosch valamennyi üzleti szektorban fejleszt AIoT-alkalmazásokat. Ezek egyik példája az Aviotec, egy videóalapú tűzérzékelő rendszer, amely mesterséges intelligenciát használ a füst és a lángok érzékeléséhez, akár úgy is, hogy csak infravörös fény áll a rendelkezésére. Egy másik alkalmazásplatform, amely a mesterséges intelligencia segítségével akár a legkisebb felszíni karcolás észlelését is lehetővé teszi, a munkadarabok vizuális vizsgálatára szolgál. A fitnesz-tevékenységkövetők eszközökben pedig egy új, ultramodern mesterséges intelligenciát használó, önállóan tanuló érzékelő minimalizálja a késleltetés idejét és az energiafogyasztást. Itt az intelligencia magán az érzékelőn fut.

A 2020-as üzleti teljesítmény az egyes üzletágak szerint

A koronavírus-járvány hatására visszaesett a Bosch üzletágainak árbevétele; ez alól egyedül a fogyasztási cikkek üzleti szektora volt kivétel. A mobilitási megoldások üzleti szektor, amelyet különösen érzékenyen érintettek az autóipari gyártási kapacitások csökkenése, 42,3 milliárd eurós árbevételt könyvelt el. A tavalyi eredményekhez képest mért 9,5 százalékos visszaesés ellenére az üzletág a piaci mutatóknál gyorsabb növekedést mutatott, mivel az autóipari termelés 15 százalékot esett vissza. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés 8,1 százalékot tesz ki. A fogyasztási cikkek szektor árbevétele 5,2 százalékkal növekedve 18,6 milliárd euróra emelkedett. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az emelkedés még nagyobb értéket mutat, 8,2 százalékos. A háztartási eszközök és a kéziszerszámok gyártásával foglalkozó üzletágaknál érezhető, hogy a vásárlók többet foglalkoznak az otthoni környezetükkel. Az őszi fellendülés ellenére az ipari technika ágazat nem tudta ellensúlyozni a piac hosszan elhúzódó gyengélkedésének hatásait. Az 5,1 milliárd eurót elérő összértékesítési adatok 16 százalékos visszaesést jelentettek az előző évi számokhoz képest. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az előző évhez viszonyított visszaesés 15 százalékot jelent. Az energia- és épülettechnika üzleti szektor 5,4 milliárd eurós árbevételt ért el. Míg a különböző támogatási programok segítettek abban, hogy a fűtési rendszerek üzletág kedvezően teljesítsen, a konferencia- és a kihangosító rendszerek technológiáit értékesítő szektor megérezte, hogy jóval kevesebb rendezvényt tartottak világszerte. Itt az értékesítés 3,4 százalékot esett vissza, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 2 százalékot tesz ki.

A 2020-as üzleti teljesítmény régiók szerint

Az értékesítés tavaszi lassulásának hatásait a Bosch mindegyik régióban megérezte: a teljes árbevétel Európában 38 milliárd eurót tett ki. Ez 5,7 százalékos visszaesés az előző évhez viszonyítva, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 4,6 százalékot jelent. Észak-Amerikában az eladások 14 százalékkal csökkentek, ez 10,8 milliárd eurót jelent; az árfolyamhatások kiigazítása után ez 12 százalékos csökkenést mutat. A teljes árbevétel Dél-Amerikában 1,1 milliárd euró volt. Nominálisan ez 21 százalékos visszaesést jelent. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés viszont csupán 2,5 százalékot tesz ki. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben a teljes árbevétel 21,7 milliárd euró volt, amely mindössze 1,4 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. Sőt, az árfolyamhatások miatti kiigazítás utáni adatok alapján az eladások még nőttek is 0,5 százalékkal. Ez a kínai piac gyors újraindulásának köszönhető. A Bosch történetében első ízben fordult elő, hogy a kínai eladások túlszárnyalták a németországiakat.

A munkavállalói létszám alakulása 2020-ban: a foglalkoztatási szint stabilnak tekinthető

A 2020. december 31-i adatok alapján a Bosch csoport világszerte mintegy 394 500 munkatársat foglalkoztatott. Ezt azt mutatja, hogy a válság ellenére a Bosch képes volt stabilan tartani a munkavállalói létszámot; a változások főként Kínát és Németországot érintették. A Bosch kismértékben ugyan, de növelte a munkavállalói létszámot a kutatási és fejlesztési egységekben, így biztosítva a kulcsfontosságú stratégiai befektetésekben a fejlődést.

 Kilátások a 2021-es évre: a cél, hogy megerősödve lábaljunk ki a válságból

A Bosch várakozásai szerint a világgazdaság 2021-ben lassan stabilizálódik. A tavalyi szerződéskötések 4,5 százalékos árbevétel bővülést mutatnak, így várhatóan a tényleges növekedés elérheti a 4 százalékot is.

„A válságnak azonban még nincs vége”

– mondta Asenkerschbaumer. Szerinte a növekedést nem csupán a fertőzöttek még mindig magas száma és a kapcsolódó társadalmi, gazdasági korlátozások fogják vissza. Magyarázata szerint az olyan politikai fejlemények, mint a Brexit vagy az USA és Kína közötti folytatódó stratégiai versengés (amely akár kereskedelmi korlátozásokhoz is vezethet) szintén hatással lehetnek az aktuális helyzetre.

„A kihívások ellenére továbbra is az a célunk, hogy a számunkra fontos üzletágakban és régiókban a piaci növekedésnél erőteljesebb fejlődést érjünk el.”

A járvány alakulásától függetlenül a Bosch továbbra is megteszi azokat a lépéseket – méghozzá társadalmilag a leginkább elfogadható módon –, amelyek segítségével alkalmazkodni tud a szerkezetváltáshoz.

„A költségek csökkentésére és a versenyképesség növelésére irányuló következetes erőfeszítéseink stabil pénzügyi alapot teremtenek, amelyről kiindulva ígéretes, új területeken is sikeresek lehetünk.”

Gazdaság

Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026

A globális bizonytalanság tartóssá vált, a felsővezetők mégis magabiztosan tekintenek a jövőbe – derül ki a Forvis Mazars legfrissebb, C-suite Barometer: Outlook 2026 című nemzetközi kutatásából. A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.

A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.

A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.

Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.

„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez

– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.

A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.

A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.

Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.

A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.

A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit

Átadták a K&H STEM 2025 pályázat díjait, amellyel a pénzintézet az informatikát tanulók kiemelkedő szakmai és tudományos teljesítményét ismeri el. A kezdeményezés célja, hogy láthatóvá tegye azokat a fiatal IT-tehetségeket, akik innovatív gondolkodásukkal és magas színvonalú pályamunkáikkal formálják a jövő technológiai megoldásait.

Magyarország legjobb digitális bankjaként a K&H kiemelt feladatának tekinti, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal tehetségeknek a fejlődésre és a megszerzett tudása továbbadásával támogassa szakmai kibontakozásukat.

 A K&H STEM pályázatra felsőoktatásban tanuló informatikushallgatók jelentkezhettek, akik dolgozat formájában mutatták be megoldási javaslataikat aktuális IT-kihívásokra. A pályázat témakörei között szerepelt többek között az alkalmazásoptimalizáció, AI, big data, IT‑biztonság, valamint a felhőalapú megoldások. A beadott pályamunkák jól tükrözték, mennyire sokrétűen közelítik meg a fiatal szakemberek az informatika jelenlegi és jövőbeli kérdéseit. A pályázók foglalkoztak az AI‑alapú orvosi diagnosztikától és a tőkepiaci szimulációktól kezdve a homomorf titkosításon át egészen a szenzortechnológiák gyakorlati alkalmazásáig.

A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében. A K&H számára stratégiai jelentőségű a tudásalapú fejlődés támogatása, ezért a pályázattal elsősorban a szakmai kiválóságot, az önálló gondolkodást és az innovatív megközelítéseket kívánja elismerni.

„A K&H elkötelezett a technológiai fejlődés és az innováció iránt. Ugyanakkor legalább ilyen fontos számunkra, hogy olyan munkahelyként és szakmai közösségként legyünk jelen, amely valódi fejlődési lehetőséget kínál, és hosszútávon is támogatja a tehetségek kibontakozását. A STEM pályázattal azokra a fiatal szakemberekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, akik újszerű gondolkodásukkal és magas színvonalú munkájukkal inspirációt jelentenek a saját generációjuk és a szakmai közösség számára is.  Az, hogy sorozatban harmadszor nyertük el a ‘Magyarország legjobb digitális bankja’ díjat a Global Banking and Finance Review-tól egyszerre örömteli visszaigazolás és komoly felelősség. Hiszünk abban, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot kötelességünk továbbadni, és aktívan felkarolni azokat az ambíciózus fiatalokat, akik a jövő digitális megoldásait formálják. Hiszünk abban, hogy a jövő technológiai megoldásai ezekből az egyetemi műhelyekből indulnak”

– hangsúlyozta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

A díjazottak a helyezésüknek megfelelően pénzjutalomban részesültek: az első helyezett 400 ezer forintot, a második helyezett 300 ezer forintot, a harmadik helyezett 200 ezer forintot, míg a szakmai különdíjas pályázó 100 ezer forint elismerést kapott.

A K&H STEM pályázat díjazottjai:

1.helyezett:
Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Dolgozat címe: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában

2.helyezett:
Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Dolgozat címe: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon

3.helyezett:
Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc
Dolgozatának címe: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban

Szakmai különdíj:
Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Dolgozat címe: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen

A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.

„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”

– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.

A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk

A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.

„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”

– hangsúlyozza.

A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás

A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.

„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”

– mutat rá Mihályi Magdolna.

A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést

A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt.  A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.

„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.

A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány

A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.

„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”

– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.

Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen

A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.

„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer

– összegez a Jobtain szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss