Gazdaság
A Bosch 2020-ban a vártnál jobban teljesített
Teljes karbonsemlegesség – a vállalat a koronavírus-válság idején sem tért le az üzleti sikerekhez vezető útról
A 2020-as üzleti évben a Bosch csoport a koronavírus-válság hatásai és a gépjárműgyártás visszaesése ellenére is pozitív eredményt ért el.
Sőt, a vállalatcsoport a technológiák és szolgáltatások vezető szállítójaként még a várakozásoknál is jobban teljesített. Az előzetes adatok szerint a vállalat üzleti eredménye mintegy 1,9 milliárd euró, ennek az eredménynek az árbevételhez viszonyított aránya 2,5 százalékra tehető. A vállalat szerkezetátalakítási kiadásokkal kiigazított, becsült üzleti eredménye mintegy 3,3 milliárd euró, amely körülbelül 4,5 százalékos árbevétel arányt jelent. A Bosch csoport teljes árbevétele 2020-ban 71,6 milliárd euró volt: az árfolyamhatások miatti kiigazítást követően ez az előző évhez képest 4,4 százalékos visszaesést jelent.
„A járványhelyzet okozta kihívások ellenére is nagyon pozitív eredményt értünk el. Ezt mindenekelőtt munkatársaink rendkívüli elkötelezettségének köszönhetjük”
– mondta Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának elnöke az előzetes üzleti adatok ismertetésekor.
Majd hozzátette, hogy a vállalat sokszínűsége és globális működése meghozta a várt eredményt.
„A jövő fontos technológiáira alapozva, a fenntartható mobilitás, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia területeken tovább erősítjük vezető szerepünket.”
A Bosch hisz abban, hogy az AIoT – Artificial Intelligence of Things, azaz a dolgok mesterséges intelligenciája, amely a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) és a dolgok internetjének (Internet of Things, IoT) kombinációja – milliárdos piacokon teremt növekedési lehetőségeket.
„Vezető AIoT-vállalattá kívánunk válni”
– mondta Denner.
„Széleskörű tudásunk, valamint az elektronika és a szoftverfejlesztés területén szerzett tapasztalataink ehhez versenyképes és kiváló alapot biztosítanak.”
Döntő lépés – a nagymértékű likviditás pénzügyi mozgásteret biztosít
Azt követően, hogy a Bosch eladásai a számos országot és iparágat megrendítő tavaszi lezárások kezdetén visszaestek, 2020 második felében fordult a trend és a számok jelentős növekedésnek indultak.
„Nagyon elégedettek vagyunk azzal, ahogy az üzleti tevékenységeink alakultak 2020-ban, dacára a válságnak”
– mondta Prof. Stefan Asenkerschbaumer, a Bosch igazgatótanácsának elnökhelyettese és a pénzügyi területért felelős tagja.
„Gyors lépéseket tettünk, hogy költségeinket és beruházásainkat összhangba hozzuk a csökkenő árbevétellel, úgy, hogy közben az ígéretes új üzleti területeket se hanyagoljuk el.”
Ennek eredményeként a Bosch mintegy 5 milliárd euró szabad pénzforgalmat generált, amely az eddigi legnagyobb szám a vállalat történetében, és elegendő pénzügyi mozgásteret is biztosított. Az 5 százalék körüli beruházási arány mellett a Bosch az előző évhez képest mintegy egymilliárd eurónyi készpénzt takarított meg.
Fenntartható fejlődés – karbonsemlegességgel és elektromobilitással
A válság ellenére a Bosch továbbra is a jövőben fontossá váló területekre fókuszál, hangsúlyt fektetve a fenntartható üzleti gyakorlatokra. A vállalat jelentős mérföldkőhöz ért 2020 tavaszán, amikor – a járvány ellenére – világszerte 400 telephelyén elérte a karbonsemlegességet.
„Betartottuk az ígéretünket. A saját számításaink szerint a Bosch volt az első olyan, globális iparvállalat, amely 2020 tavaszára karbonsemlegessé vált. Mindezt a tervezettnél korábban és költséghatékonyabban vitte véghez”
– mondta Denner, hozzátéve, hogy a karbonsemlegesség független auditálása még folyamatban van. A Bosch további célkitűzése, hogy a vállalat a teljes ellátási láncban 2030-ra 15 százalékkal kívánja csökkenteni a CO2-kibocsátást.
A karbonsemlegesség elérésében szerzett tapasztalatait a Bosch a Bosch Climate Solutions operatív egységen keresztül – amelynek ügyfele például a Freudenberg, a Hansgrohe és a Koehler Paper Group – más vállalatokkal is megosztja.
„Új tanácsadó szolgáltatásunk más cégeknek is segít a karbonsemlegesség elérésében, egyúttal pedig új növekedési területeket nyit meg számunkra”
– mondta Denner.
Az egyik fókuszpontot a jövő új és továbbfejlesztett autóvezetési megoldásai jelentik. Elmondta, hogy a fenntartható mobilitás témában a vállalat már 5 milliárd eurót fektetett be az elektromos hajtáslánc technológiákba. Idén pedig a Bosch 700 millió eurót költ olyan elektromos mobilitási megoldások fejlesztésére, mint például az üzemanyagcellák alkalmazása. Ez közel 40 százalékkal több, mint a tavaly erre fordított összeg.
„Az elektromobilitás a közeljövőben a Bosch egyik meghatározó üzletága lesz. Célunk, hogy piacvezetők legyünk az akkumulátoros és üzemanyagcellás meghajtású járművek fejlesztését illetően”
– mondta Denner.
„Elektromobilitási portfóliónk, amely az eBike-októl a teherautókig terjed, egyedülállónak számít.”
A Bosch jelentős befektetései kifizetődőnek bizonyulnak e téren: a vállalat hajtáslánc technológia üzletága jelenleg a piaci átlaghoz képest kétszeres ütemben növekszik és már most többmilliárd euró értéket képvisel. 2018 óta a Bosch 90 projektet – ebből csak tavaly 30-at – tudhatott magáénak a területen, melyek 7,5 milliárd eurónyi értéket jelentenek a vállalatcsoportnak. Világszerte jelenleg több mint 2,5 millió jármű használja a Bosch elektromos hajtáslánc komponenseket.
A szerkezetváltáshoz zökkenőmentes átmenetre van szükség
Denner szerint az iparági szerkezetváltás és az Euro7 szabvány közelgő bevezetése miatt az autóipar komoly kihívásokkal járó átmeneti időszakot él meg.
„Közeleg az elektromobilitás kora, melynek előkészítésében a Bosch már évek óta aktívan részt vesz, de ennek az előzetes finanszírozásához szükséges forrásokat a meglévő erőátviteli üzletágainkból kell előteremtenünk”
– mondta Denner.
Hozzátette, ahhoz, hogy az átmenet során minél több munkahelyet megőrizzenek, a Bosch és más vállalatok számára is kulcsfontosságú, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen.
„Az elektromos autók akkor karbonsemlegesek, ha megújuló elektromossággal működnek, és ugyanez vonatkozik a dízel- és benzinüzemű autókra is – feltéve, hogy szintetikus üzemanyagot használnak. Nem engedhetjük meg, hogy a tervezett Euro7 szabvány miatt ne éljünk azokkal a megoldásokkal, amelyek pont a klímacélok megvalósítását támogatnák. A modern dízel- és benzinüzemű motorok már most sincsenek jelentős hatással a városi levegőminőségre. Azzal is védhetnénk a környezetet, ha a meglévő járműveket megújuló üzemanyagokkal üzemeltetnénk”
– tette hozzá Denner.
„Ha valami jó a társadalomnak és a gazdaságnak, nem törvényszerű, hogy ökológiai szempontból rossz gyakorlatnak minősül”
– folytatta.
„Egyensúlyban kell tartanunk a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat. A célunk az, hogy segítsük a gépjárműipart az éghajlatbarát, zöld mobilitásra való átállásban, ugyanakkor megőrizzük a munkahelyek stabilitását is
– mondta.
Az AIoT mint növekedési lehetőség – a hálózatba kapcsolt termékek intelligenssé tétele
A mesterséges intelligencia és a dolgok internetjének összekapcsolásával a Bosch egy többmilliárdos piacon is pozícionálni kívánja magát. Az innovatív AIoT-megoldások segítségével a vállalat az energiaköltségek csökkentése, valamint a kényelem és biztonság növelése révén további előnyöket teremt a felhasználók számára. A hálózatba kapcsoltság információkat nyújt a Bosch termékek használatáról. A Bosch ezeket az adatokat arra használja, hogy a termékeket különböző szoftverfrissítések segítségével fejlessze, új funkciókat és szolgáltatásokat hozva létre. Az elmúlt években a Bosch kialakította ennek a technikai előfeltételeit: egy IoT platform köti össze az eszközöket, érzékelőket és az átjárókat, az adatfeldolgozást pedig egy felhőinfrastruktúra végzi. Az AI-platform lehetővé teszi továbbá a mesterségesintelligencia-alkalmazások gyors továbbfejlesztését.
„A következő lépés, hogy a technikai tapasztalatokat üzleti sikerekre váltsuk”
– mondta Denner. A Bosch mostanra már mintegy tízmillió hálózatba kapcsolható kéziszerszámot, háztartási eszközt és fűtési rendszert értékesített, az aktív felhasználók száma pedig folyamatosan növekszik. A vállalat 2017 elején megalapította a Bosch Mesterséges Intelligencia Központot (Bosch Center for Artificial Intelligence, BCAI), hogy kamatoztathassa a szerzett tapasztalatokat. A kezdeti befektetés már a megalapítás után három évvel megtérült; a BCAI ma már mintegy 300 millió euróval járul hozzá a vállalat eredményéhez. A BCAI jelenleg 270 szakembert alkalmaz, akik a mobilitás, a gyártás, az intelligens otthonok és a mezőgazdaság területén több mint 180 projekten dolgoznak mesterséges intelligencia alapú megoldásokon.
A mintegy 17 ezer munkatársat számláló új Cross-Domain Computing Solutions részleg szintén fontos szerepet játszik majd abban, hogy a Bosch AIoT-vállalattá váljon. „Az új részleg összefogja az új járműipari elektronikai architektúrákhoz szükséges hardver- és szoftverfejlesztéseket” – mondta Denner. „Ez a belépőjegyünk az egyre intelligensebbé váló autók új piacára.” A Bosch csak 2020 második félévében mintegy 2,5 milliárd euró értékű megrendeléseket nyert el járművekbe fejlesztett fedélzeti számítógépeire. Az idén további milliárdos nagyságrendű szerződések várhatók ezen a területen.
A Bosch valamennyi üzleti szektorban fejleszt AIoT-alkalmazásokat. Ezek egyik példája az Aviotec, egy videóalapú tűzérzékelő rendszer, amely mesterséges intelligenciát használ a füst és a lángok érzékeléséhez, akár úgy is, hogy csak infravörös fény áll a rendelkezésére. Egy másik alkalmazásplatform, amely a mesterséges intelligencia segítségével akár a legkisebb felszíni karcolás észlelését is lehetővé teszi, a munkadarabok vizuális vizsgálatára szolgál. A fitnesz-tevékenységkövetők eszközökben pedig egy új, ultramodern mesterséges intelligenciát használó, önállóan tanuló érzékelő minimalizálja a késleltetés idejét és az energiafogyasztást. Itt az intelligencia magán az érzékelőn fut.
A 2020-as üzleti teljesítmény az egyes üzletágak szerint
A koronavírus-járvány hatására visszaesett a Bosch üzletágainak árbevétele; ez alól egyedül a fogyasztási cikkek üzleti szektora volt kivétel. A mobilitási megoldások üzleti szektor, amelyet különösen érzékenyen érintettek az autóipari gyártási kapacitások csökkenése, 42,3 milliárd eurós árbevételt könyvelt el. A tavalyi eredményekhez képest mért 9,5 százalékos visszaesés ellenére az üzletág a piaci mutatóknál gyorsabb növekedést mutatott, mivel az autóipari termelés 15 százalékot esett vissza. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés 8,1 százalékot tesz ki. A fogyasztási cikkek szektor árbevétele 5,2 százalékkal növekedve 18,6 milliárd euróra emelkedett. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az emelkedés még nagyobb értéket mutat, 8,2 százalékos. A háztartási eszközök és a kéziszerszámok gyártásával foglalkozó üzletágaknál érezhető, hogy a vásárlók többet foglalkoznak az otthoni környezetükkel. Az őszi fellendülés ellenére az ipari technika ágazat nem tudta ellensúlyozni a piac hosszan elhúzódó gyengélkedésének hatásait. Az 5,1 milliárd eurót elérő összértékesítési adatok 16 százalékos visszaesést jelentettek az előző évi számokhoz képest. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után az előző évhez viszonyított visszaesés 15 százalékot jelent. Az energia- és épülettechnika üzleti szektor 5,4 milliárd eurós árbevételt ért el. Míg a különböző támogatási programok segítettek abban, hogy a fűtési rendszerek üzletág kedvezően teljesítsen, a konferencia- és a kihangosító rendszerek technológiáit értékesítő szektor megérezte, hogy jóval kevesebb rendezvényt tartottak világszerte. Itt az értékesítés 3,4 százalékot esett vissza, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 2 százalékot tesz ki.
A 2020-as üzleti teljesítmény régiók szerint
Az értékesítés tavaszi lassulásának hatásait a Bosch mindegyik régióban megérezte: a teljes árbevétel Európában 38 milliárd eurót tett ki. Ez 5,7 százalékos visszaesés az előző évhez viszonyítva, amely az árfolyamhatások miatti kiigazítás után 4,6 százalékot jelent. Észak-Amerikában az eladások 14 százalékkal csökkentek, ez 10,8 milliárd eurót jelent; az árfolyamhatások kiigazítása után ez 12 százalékos csökkenést mutat. A teljes árbevétel Dél-Amerikában 1,1 milliárd euró volt. Nominálisan ez 21 százalékos visszaesést jelent. Az árfolyamhatások miatti kiigazítás után a visszaesés viszont csupán 2,5 százalékot tesz ki. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben a teljes árbevétel 21,7 milliárd euró volt, amely mindössze 1,4 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. Sőt, az árfolyamhatások miatti kiigazítás utáni adatok alapján az eladások még nőttek is 0,5 százalékkal. Ez a kínai piac gyors újraindulásának köszönhető. A Bosch történetében első ízben fordult elő, hogy a kínai eladások túlszárnyalták a németországiakat.
A munkavállalói létszám alakulása 2020-ban: a foglalkoztatási szint stabilnak tekinthető
A 2020. december 31-i adatok alapján a Bosch csoport világszerte mintegy 394 500 munkatársat foglalkoztatott. Ezt azt mutatja, hogy a válság ellenére a Bosch képes volt stabilan tartani a munkavállalói létszámot; a változások főként Kínát és Németországot érintették. A Bosch kismértékben ugyan, de növelte a munkavállalói létszámot a kutatási és fejlesztési egységekben, így biztosítva a kulcsfontosságú stratégiai befektetésekben a fejlődést.
Kilátások a 2021-es évre: a cél, hogy megerősödve lábaljunk ki a válságból
A Bosch várakozásai szerint a világgazdaság 2021-ben lassan stabilizálódik. A tavalyi szerződéskötések 4,5 százalékos árbevétel bővülést mutatnak, így várhatóan a tényleges növekedés elérheti a 4 százalékot is.
„A válságnak azonban még nincs vége”
– mondta Asenkerschbaumer. Szerinte a növekedést nem csupán a fertőzöttek még mindig magas száma és a kapcsolódó társadalmi, gazdasági korlátozások fogják vissza. Magyarázata szerint az olyan politikai fejlemények, mint a Brexit vagy az USA és Kína közötti folytatódó stratégiai versengés (amely akár kereskedelmi korlátozásokhoz is vezethet) szintén hatással lehetnek az aktuális helyzetre.
„A kihívások ellenére továbbra is az a célunk, hogy a számunkra fontos üzletágakban és régiókban a piaci növekedésnél erőteljesebb fejlődést érjünk el.”
A járvány alakulásától függetlenül a Bosch továbbra is megteszi azokat a lépéseket – méghozzá társadalmilag a leginkább elfogadható módon –, amelyek segítségével alkalmazkodni tud a szerkezetváltáshoz.
„A költségek csökkentésére és a versenyképesség növelésére irányuló következetes erőfeszítéseink stabil pénzügyi alapot teremtenek, amelyről kiindulva ígéretes, új területeken is sikeresek lehetünk.”
Gazdaság
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.
A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.
A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.
A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.
Csökkent a kampány népszerűsége
Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.
Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.
Így néztek ki az idei szerződések
A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.
Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.
A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.
Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.
A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.
A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.
Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején
A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.
Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.
A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.
A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.
Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.
A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.
Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.
A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Együttműködési megállapodást kötött a Hungarian Procurement Community (HPC) és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE)
Együttműködésről állapodott meg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége. A partnerség célja, hogy a két szakmai szervezet kölcsönösen támogassa egymás tevékenységét, valamint erősítse a logisztikai és beszerzési szakemberek közötti szakmai párbeszédet Magyarországon.
A megállapodás hátterében áll, hogy a beszerzés és a logisztika az ellátási lánc két olyan kulcsterülete, amelyek szorosan összekapcsolódnak a vállalatok mindennapi működésében. A beszerzési döntések jelentős hatással vannak a logisztikai folyamatokra, míg a logisztikai infrastruktúra és szolgáltatások hatékonysága alapvetően befolyásolja a beszerzési stratégiák sikerét. A két szakmai szervezet ezért úgy döntött, hogy együttműködésük révén erősítik a tudásmegosztást és a szakmai közösségek közötti kapcsolatokat. A partnerségük keretében a két szervezet kölcsönösen támogatja egymás szakmai kezdeményezéseit, rendezvényeit, programjait és képzéseit. A cél, hogy a szervezetek tagjai, partnerei és szakmai eseményeinek résztvevői a jövőben még szélesebb körű tudásra és kapcsolati hálóra építhessenek.
„A logisztika és a beszerzés az ellátási lánc két meghatározó területe, amelyek egymást kiegészítve járulnak hozzá a vállalatok hatékony működéséhez. A Hungarian Procurement Communityval történő együttműködésünk lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség tapasztalatai és tudása szorosabbá váljon, ami hosszú távon mindkét fél további fejlődését szolgálhatja”
– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Sudy György és Dr. Door Zoltán – KRPR.hu
Már közel 40 éve támogatják Magyarországon a logisztikát
Az 1990-ben alapított Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) még kezdetben a logisztikai tudásmegosztást és a szakma fejlődésének támogatását tűzte ki célul. Tevékenységének központi elemei az oktatások, a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzések és a szakmai tréningek, amelyek országszerte személyesen és online is nagy népszerűségnek örvendnek. Az Egyesület jelentős tudományos szerepet is vállal: gondozásában több évtizede, évente megjelenik a Logisztikai Évkönyv, amely a hazai logisztikai szektor kiemelt szakmai tanulmánygyűjteménye. Az „A” kategóriás kiadványban megjelenő tanulmányok DOI-számot is kapnak, ezzel is támogatva a tudományos életet és a szakmai utánpótlás-nevelést. Az MLE emellett rendszeresen szervez szakmai eseményeket, munkáját és márkáját pedig több Business Superbrands és MagyarBrands elismeréssel egyaránt díjazták.
Kevesebb mint 2 év alatt már több mint félezer tag
A 2025-ben alapított Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége (MBK) a beszerzési szakma egyik legdinamikusabban fejlődő szakmai közössége Magyarországon. A szervezet célja a beszerzési szakemberek közötti tudásmegosztás erősítése, valamint a szakma presztízsének növelése. A közösség kevesebb mint két év alatt több mint félezer tagot számlál, és rendszeresen szervez szakmai eseményeket, workshopokat és networking programokat a beszerzés és az ellátási lánc területén dolgozó szakemberek számára. A Hungarian Procurement Community ezt a szemléletet a gyakorlatban is aktívan képviseli: a közösség évente adja át a Fenntartható Beszerzésért Díjat, valamint beszerzési területen kiválósági díjakat (pl. Év Beszerzési Vezetője), amelyekkel a beszerzési szakemberek kiemelkedő teljesítményét ismeri el. Emellett mentorprogramot működtet a szakmai fejlődés és az utánpótlás támogatására. A HPC szervezi a hazai beszerzői közösség egyik legnagyobb eseményét, a Beszerzői Bárt is, amely mára a szakma meghatározó találkozási pontjává vált.
„A beszerzés és a logisztika egymást erősítő területek, amelyek együtt tudnak igazán hatékonyan működni az ellátási láncban. A Magyar Logisztikai Egyesülettel kötött együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség közelebb kerüljön egymáshoz, és közösen támogassuk egymás céljainak elérését, valamint tagjaink és partnereink szakmai fejlődését”
– hangsúlyozta Südy György, a Hungarian Procurement Community (HPC) elnöke.
A két szervezet szerint az együttműködés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a logisztikai és beszerzési szakma szerepe még hangsúlyosabbá váljon a gazdaságban. Közös céljuk, hogy a szakmai párbeszéd erősítésével és egymás kezdeményezéseinek támogatásával jelentősebb hatást érjenek el a hazai szakmai közösségek fejlődésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az iRobot új korszakba lép
-
Egészség2 hét ago
Három új funkcionális italt dobott piacra a magyar sportital gyártó
-
Gazdaság2 hét ago
Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők
-
Egészség2 hét ago
AI-használat: elégedettség vagy szorongás?
-
Ipar2 hét ago
Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását
-
Ipar2 hét ago
A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk
-
Ipar2 hét ago
Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében
-
Egészség2 hét ago
Krónikus stressz és állandó készenléti állapot otthon is





