Gazdaság

Nemek közti egyenlőség a munkahelyen: jól haladunk, de van hová fejlődni

A technológiai területen dolgozó nők 70%-a szerint kiválasztásuk a készségeik, nem a nemük alapján történt

A technológiai területen dolgozó nők több mint fele (56%-a) úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön.

További 70%-uk úgy véli, hogy nem a nemüket, hanem a készségeiket és a tapasztalataikat vették figyelembe, amikor első munkakörükre pályáztak az IT vagy a technológia területén. Ez a rövid idő alatt elért fejlődés pozitív lépést jelent afelé, hogy a szektor inkluzívvá váljon. A Kaspersky Hol tartunk most? A technológiai területen dolgozó nők előmenetele c. új jelentésének megállapításai azonban arra is rávilágítanak, hogy még mindig van hová fejlődni.

A nemek közötti egyenlőség fogalma nem pusztán az ajtókon belépő fizikai testeket jelenti, hanem az észleléseket, az érzéseket, a sztereotípiákat és a lehetőségeket is magában foglalja. E tekintetben igazán pozitív előrelépésnek fogható fel, hogy a nőknek már több mint kétharmada (69%-a) biztosan állítja, hogy a véleményét már a technológiai munkakörben eltöltött legelső naptól kezdve tiszteletben tartják. Tavaly egyre többen dolgoztak otthonról, és ez is viszonylag pozitív hatással járt: a nők 46%-a úgy gondolja, hogy a távmunkában dolgozó csapatok között javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén.

A jelentés feltárja, hogy a valódi nemek közötti egyenlőség eléréséig még hosszabb utat kell megtenni, az eredmények részletes ismertetése pedig a mai naptól működő dedikált weboldalon érhető el. Annak ellenére, hogy a nemek képviseletének helyzete globális szinten javuló megítélést mutat, a nők több mint egyharmada (38%-a) azt állítja, hogy a technológiai szektorban dolgozó nők csekély száma elbizonytalanítja őket azzal kapcsolatban, hogy merjenek-e a szektorban munkát vállalni.

Bár ez a szám viszonylag alacsonynak tűnhet, mégis hangsúlyosan rámutat a fokozatos javulás és a teljes egyenlőség közötti szakadékra. Ezt az is alátámasztja, hogy a nők 44%-a szerint a technológiai szektorban a férfiak előrelépése gyorsabb a nőkénél. Figyelembe véve, hogy hasonló arány (41%) vélekedik úgy, hogy a nemek egyenlőbb megoszlása elősegítené az egyenlőbb szakmai előmenetelt, ezáltal az említett különbség megszűnését, a jelentés megállapítja, hogy egyelőre még nem teremtődött meg a kapcsolat a képviselet és az általános viselkedésmódok, a lehetőségek és az egyenlőség között.

A kutatás megállapításainak alátámasztását szolgáló online globális kitekintés is arra mutat rá, hogy a különböző régiókban különböző mértékű az előrehaladás: Európában úgy látszik, hogy a nemek közötti egyensúly valójában romlott az elmúlt két évben; Észak-Amerikában az otthonról való munkavégzés jobb egyensúlyt teremtett a nemek között; Latin-Amerikában az oktatás ösztönzőleg hat a fiatal nők technológiai területeken való elhelyezkedésére; az ázsiai-csendes óceáni térségben pedig az látható, hogy a nők körében a megfélemlítés helyét kezdik átvenni a sikertörténetek.

Ahhoz, hogy a nők világszerte pozitív tapasztalatokat szerezhessenek a szakmai előmenetelük terén, kulcsfontosságú intézkedések és kezdeményezések kellenek a technológiai karrier támogatásához, többek között több mentorálás vagy gyakornoki program, amelyek lehetőségek előtt nyitják meg az ajtót és tapasztalatot nyújtanak. De ahhoz, hogy a nőkben megszilárduljon a hit, hogy igenis van helyük és sikeresek lehetnek a technológiai szektorban, sokkal korábban kell kezdeni a felkészítést.

„A nemi sztereotípiák kérdésével már jóval azelőtt el kell kezdeni foglalkozni, hogy a nők munkába állnának. Már az iskolában el kell ezt kezdeni, hogy felkeltsük és ösztönözzük az IT és a technológiai területek iránti érdeklődést. A Kasperskynek a világ számos országában vannak iskolásoknak szóló programjai, melyek éppen ezt az érdeklődést kívánják már a korai életkorban felkelteni, illetve betekintést nyújtanak abba, hogy milyen lehet egy technológiai karrier. Egy új irányba mindig az első lépést a legnehezebb megtenni. Támogató környezet hiányában a lányok nehezen találnak rokonlelkeket az online közösségekben vagy a releváns offline eseményeken. Látniuk kell, hogy az informatikai szakemberek is közönséges emberek, akik különféle készségekkel és képességekkel rendelkeznek, és hogy senki számára sem elérhetetlen vágy a technológiai pálya”

– fejtette ki Noushin Shabab, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának szenior biztonsági kutatója.

Megfigyelhető az is, hogy világszerte számos vállalat kvóták bevezetésével kíván egyenlőbb képviseletet biztosítani a nemek a között a munkahelyeken. Az arányok kiegyenlítésén túl ezekkel az intézkedésekkel szeretnék növelni a valószínűségét annak is, hogy a munkahelyen megváltoznak a viselkedések és csökken a szexizmus, több nő kerül felsővezetői pozícióba, és több olyan példakép születik, aki pozitív karrierélményeket oszthat meg a technológiai pályára készülő fiatal nőkkel. Nem a kvóták jelentik azonban az egyetlen módot arra, hogy megmaradjon a lendület, és biztosított legyen a nők további előmenetele a technológiai területen.

„Van egy híres mondás, amely szerint „nem lehetsz az, amit nem látsz”. Az elmúlt években egyre jobban felerősödtek azok a hangok, amelyek nagyobb képviseletet szorgalmaztak a nőknek a technológia és az IT területén… Bár a kvótákkal viszonylag gyorsan kezelhető ez a probléma, a technológiai szektor intézményesen nőgyűlölőnek bizonyult, ezért aztán még a kvóták sem elegendőek a nemek közötti egyenlőtlenség kezeléséhez vagy a nők felső vezetői pozícióba kerülésének elősegítéséhez az informatikai szektorban”

– mondta Dr Ronda Zelezny, a Panoply Digital társalapítója és igazgatója, az Ada’s List hálózat tagja.

Hozzátette még:

„Mindezek fényében a kvótáknál tovább kell menni. Az első javaslat a „vak” felvételiztetés bevezetése, mert ezzel elősegíthető a személyes előítéletek eltüntetése a tehetségtoborzási folyamatból. Ez a következőket jelenti: az azonosításra alkalmas információk eltávolítása a jelentkezésekből, az álláshirdetések nyelvezetének módosítása, hogy ne legyen bennük nemi elfogultság a férfi jelentkezők javára, valamint az előítéletektől mentes kiválasztás biztosítása sokszínű felvételi bizottságok alkalmazása révén (szemben azzal, amikor csak egy ember felvételiztet); a felvételiztetőket ki kell képezni arra, hogy tartózkodjanak az előítéletektől a felvételi folyamat során, sőt, végül még a sokszínű csapatok által létrehozott valóban intelligens algoritmusok is segíthetnének a jelöltazonosítási folyamatban”

– fejtette ki Dr Ronda Zelezny, a Panoply Digital társalapítója és igazgatója.

Ha további részletekre kíváncsi a technológiai területén dolgozó nők jelenlegi helyzetével kapcsolatban, vagy szeretné megtudni, hogyan javíthatjuk tovább a helyzetet a jövőben, olvassa el a teljes Hol tartunk most? A technológiai területen dolgozó nők előmenetele c. jelentést.

Related Topics:egyenlőség fejlődés fizetés haladás kaspersky közti kutatás lab munka nemek

Up Next

DIY online vacsorával nyert díjat a Mapei Kft.

Don't Miss

Felhőalapú biztonsági csomagokkal bővült az ESET megújult üzleti portfoliója

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!