Gazdaság

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

Bitcoinnal fizethető hamis koronavírus-oltásokra épülő csalásra figyelmeztetnek a nemzetközi hatóságok

Az oltóanyagok létfontosságú lépést jelentenek a világ koronavírus-járvány elleni küzdelmében, ugyanakkor mindez visszaélésekre is lehetőséget ad a csalók és álhírterjesztők számára.

Az IT biztonsági megoldásokat fejlesztő ESET bemutatja a leggyakoribb, vakcinával kapcsolatos jellemző átveréseket, amellyel megpróbálnak hozzáférni a személyes adatainkhoz vagy a pénztárcánkhoz.

A közelmúltban az INTERPOL és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma is online terjedő hamis koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos átverések veszélyeire figyelmeztettek – a kiberbűnözők ugyanis egyre nagyobb mértékben próbálják kihasználni a nemzetek oltási programjaiban rejlő lehetőségeket. A COVID-19 vakcinák szigorú tudományos és hatósági folyamaton mennek keresztül és csak a nemzeti egészségügyi szolgáltatók forgalmazhatják és adhatják be őket. Ezért, ha belebotlunk egy olyan ajánlatba, ami online vakcinavásárlási lehetőséget ígér az egészségügyi szolgáltató általi hivatalos oltás helyett, akkor egész biztosan hamis termékről van szó.

A koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is figyelmeztetett: csalók hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, ám a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel.

Az ESET szakértői most bemutatnak néhány tipikus koronavírus vakcinával kapcsolatos átverést, melyekkel a kiberbűnözők mostanában megpróbálják kicsalni a gyanútlan internetezők személyes információit és pénzét, illetve alaptalan, hamis kijelentéseket terjesztenek az oltásokkal kapcsolatban.

Hamis piacterek

A kiberbűnözők új fokozatra kapcsoltak a magukat nemzeti vagy globális szervezeteknek kiadó hamis weboldalak létrehozásával, amelyek a COVID-19 oltások állítólagos előrendelését ajánlják fel Bitcoinnal történő fizetés esetén. Annak érdekében, hogy az átverés a lehető leghitelesebbnek tűnjön, a csalók a koronavírus-vakcinák gyártásában részt vevő gyógyszeripari nagyvállalatok hivatalos logóit tüntetik fel. Az INTERPOL gyanúja szerint a hamis webhelyeket adathalász támadásokhoz használják fel, valamint a gyanútlan áldozatok megkárosítására nem létező jótékonysági szervezetek nevében történő adománygyűjtéssel is próbálkoznak.

A pénzveszteségen túl a potenciális vásárlók számos más egyéb veszélynek is kiteszik magukat, ideértve az egészségügyi kockázatokat, valamint a személyazonosság-lopást.

Átverős üzleti ajánlatok

Az egyik gyakran alkalmazott taktika magukra a COVID-19 vakcinákra, vagy az előállításukra és tárolásukra használt technológiára fókuszál. Az alábbi levélben a kiberbűnöző a Whitman Laboratories brit gyógyszergyártó cég alkalmazottjának adja ki magát, azt állítva, hogy üzleti ajánlata van számunkra a vakcinával kapcsolatosan.

Az átverések megannyi jellemzőjét találhatjuk meg az e-mailben: csak akkor tudjuk meg az ajánlat részleteit, ha előbb válaszolunk a feladónak, ám maga a levél több nyelvtani hibát tartalmaz és a stílusa is merőben szokatlan egy üzleti levélhez képest. Érdemes még megemlíteni, hogy a COVID-19 oltóanyag értékesítéséről folytatott bizalmas tárgyalások szinte kizárólag közvetlenül a gyártók és a kormányok között zajlanak, ezért ha egy kutatási asszisztens céloz meg potenciális vásárlókat egy ilyen megkereséssel, annak minimum kétségeket kell felvetnie a címzettekben.

Hamis COVID-19 információk

Egy másik népszerű taktika során a csaló egy olyan ismert egészségügyi hatóságnak adja ki magát, amelyik közvetlen kapcsolatban áll a járványkezeléssel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírushoz kapcsolódó különféle átverésekben leggyakrabban megszemélyesített hatóságok közé tartozik. A csalók – akik a WHO képviselőinek és alkalmazottainak adják ki magukat – hamis alkalmazásokat vagy fontos információnak beállított álhíreket terjesztenek.

Tobzódás az összeesküvés-elméletekben

A koronavírus helyzet sajnos remek lehetőséget nyújt az olyan e-mailek terjesztésére is, amelyek azt állítják, hogy a linkre kattintva megtudhatjuk az „eltitkolt igazságot”. Ehhez általában egy valós hírt vagy videót is prezentálnak a saját narratívájuknak megfelelően. De az is gyakori módszer a valóban elhangzott állítások szándékos félreértelmezése és olyan szintű manipulatív átszerkesztése, hogy a végeredménynek már szinte semmi köze nincs az eredeti hírhez. Mindennek célja, hogy az embereket rávegye a mellékelt linkre való kattintásra.

Egy másik hasonló típusú e-mail a Microsoft egyik újonnan bejegyzett szabadalmáról szól. Témája a szabadalom számában megtalálható sátáni szimbólumok, de a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) oldalán történő gyors keresés után kiderül, hogy a találmány nem ördögtől való. A redmondi székhelyű techóriás egy olyan kriptovaluta rendszert szabadalmaztatott, ami testaktivitási adatokat használ fel. Ezen e-mailek ugyan nem tartalmaznak vírusokat, de a tartalmuk ettől még tipikus álhír, úgyhogy bár ijesztő, egyelőre mégsem kell tartanunk a bennük megjósolt végítélet napjától.

Hogyan maradhatunk biztonságban?

Mivel sokan továbbra is türelmetlenül várjuk az oltásukat, az ESET szakértői összegyűjtöttek pár hasznos tippet, melyekkel elkerülhetjük, hogy kiberbűnözők csapdájába essünk.

Ne kattintsunk olyan linkekre és ne töltsünk le olyan fájlokat, amelyeket ismeretlen vagy nem hitelesíthető címről érkező e-mailben kaptunk.
Ha az e-mail állítólag egy hivatalos szervezettől érkezett, látogassunk el a weboldalukra, majd vegyük fel velük a kapcsolatot a hivatalos elérhetőségeiken, hogy kiderüljön, valóban tőlük származik-e a levél. A levélre rá is kereshetünk az interneten, hátha egy már jól ismert, tipikus spam körlevél.
Vigyázzunk az olyan üzleti ajánlatokkal, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek – különösen akkor, ha nem hitelesített küldőtől érkeztek.
Használjunk megbízható, többrétegű biztonsági megoldást a digitális eszközeinken – beleértve az okostelefonokat és a tableteket is -, amely a vírusvédelem mellett kiszűri a spam leveleket és az adathalász weboldalakat is.
Az oltással kapcsolatos naprakész információkért forduljunk a helyi egészségügyi hatósághoz és a hivatalos kormányzati forrásokhoz.
Gyanakodva álljunk hozzá minden olyan kéretlen levélhez, amely vakcinákat akar eladni – főleg, ha kriptovalutás fizetést vagy személyes adatokat kérnek érte.
A bizalmas adatokat tartalmazó felhasználói fiókjainknál engedélyezzük a kétlépcsős hitelesítést.

Ne legyen kétségünk afelől, hogy amint egyre több embert oltanak be, a csalók egyre intenzívebben folytatják majd félrevezető kampányukat, ezért érdemes megfogadni a biztonságunk zálogát jelentő fenti tanácsokat.

Related Topics:ajánlat átverés covid eset hamisítás járvány kihasználás koronavírus megfélelmítés páciens statisztika üzlet vakcina

Up Next

Az SAP chatbotja segíti a Fővárosi Vízművek munkáját

Don't Miss

Az űrből biztosít térerőt a Vodafone

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!