Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

20 éve történt az első nagy digitális válság

dotcom

Húsz éve pukkadt ki a Dotcom lufi, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

A kilencvenes évek (dotcom korszak) elején a fejlett országokban hirtelen mindenki számára világossá vált, hogy a számítástechnika többé már nem csak a matematikusok, tudósok, kutatók vagy elhivatott szakemberek vadászterülete. A computerek lassan kezdtek beszivárogni a kisebb-nagyobb irodákba, sőt az emberek otthonaiba is. Ennek megfelelően az iparági szereplők bevétele és vagyona kezdett megnőni, emiatt egyre több pénzt tudtak fordítani fejlesztésekre, amelyek olyan technológiákat eredményeztek, amelyekkel még több embert tudtak elérni a termékeikkel.

EGY EGÉSZSÉGES ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT KEZDŐDÖTT, AMELY AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE KEZDETT IGENCSAK FELPÖRÖGNI.

A tech, IT, és telekommunikációs vállalatokra sokan ebben az időszakban úgy tekintettek, mint az amerikai gazdaság motorjaira. A megítélésük nagyon pozitív volt, köszönhetően annak, hogy a hardverek tényleg látványosan fejlődtek, ráadásul ekkoriban kezdett elterjedni az internet használata. A világhálóra épülő új szolgáltatások, szoftverek abszolút újdonságot jelentettek, de nagyon életképesnek és vonzónak bizonyultak. Ennek hatására egyre többen és többen kezdték el használni a webet, ami hirtelen rengeteg gazdasági szereplő, befektető és szerencselovag figyelmét kezdte el felkelteni.

Az aranykor

Ez volt az úgynevezett Dotcom Korszak, amelynek neve az internetes címek .com (angolul: „dot com”) végződéséből származik. A technológiai cégek papírjait tömörítő részvényindex, a NASDAQ, 24 év után, a története során először 1997-ben átlépte az 1000 pontos álomhatárt. De ez még csak a kezdetét jelezte egy óriási rallynak.

CSUPÁN HÁROM ÉVRE VOLT SZÜKSÉG A DUPLÁZÁSHOZ, HISZEN AZ INDEX 1999 JANUÁRJÁBAN ELÉRTE A 2000 PONTOS MÉRFÖLDKÖVET, EGY ÉVVEL KÉSŐBB, MÁRCIUSBAN PEDIG AZ 5000 PONTOT. EZ PEDIG JÓL JELZI, HOGY MILYEN HIRTELEN PÖRGÖTT FEL A BERUHÁZÁSI KEDV A SZEKTORBAN.

Ráadásul az új cégek indulását nagyban elősegítette, hogy a NASDAQ tőzsdén gyakorlatilag bármilyen kezdő vállalkozást részvénykibocsátást kezdeményezhetett. 1996 és 2000 között gyakorlatilag mindenre lehetett tőkét szerezni az IT és online szektorban, ha valaki ügyesen be tudta azt csomagolni.

SZÁMOS ESETBEN ELŐFORDULT AZ, HOGY A RÉSZVÉNYEK ELADÁSÁBÓL BEÉRKEZETT PÉNZT NEM IS A TERMÉK KIFEJLESZTÉSÉRE, VAGY LÉTREHOZÁSÁRA KÖLTÖTTÉK, LEGYEN AZ EGY WEBSHOP, EGY SZOFTVER, EGY AKÁR VALAMILYEN FIZIKAI VALÓJÁBAN IS LÉTEZŐ ESZKÖZ, HANEM MARKETINGRE, HÁLÓZATÉPÍTÉSRE, SZÉKHÁZVÁSÁRLÁSRA.

Azaz pont a lényegre nem maradt erőforrás. Emellett rengeteg olyan vállalkozás is akadt, amely rendelkezett ugyan termékkel, azonban a működés során folyamatosan veszteséget termelt. De sokan ezt egyszerűen nem voltak hajlandóak észrevenni.

Megállás nélkül nőttek a tech részvények árai, akadtak olyan papírok, amelyek értéke 5 év alatt 3000 százalékkal, azaz harmincszorosára nőtt. Azonban általában túlárazottak voltak, és rengeteg olyan is akadt, amely mögött semmilyen teljesítmény nem volt egy jól hangzó néven kívül. Ez utóbbira tipikus példa a NewJerseyE’Town.com esete, amelyet csak a neve miatt kaptak fel, mert azt hitték, hogy az E’Town elnevezés valamilyen elektronikai tevékenységre utal, közben pedig csak egy Elizabethtown-i vállalkozást takart. 2000-ben az informatikai vállalkozásokkal kapcsolatos részvénykibocsátások mértéke elérte a 100 millárd dollárt, és azóta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ezt az értéket sikerült volna felülmúlni. tehát úgy tűnt, hogy minden szép és jó. Azonban ez csak a felszín volt.

Figyelmeztető jelek

Hiába mondták néhányan, hogy sok IT és webes cég mögött nincs semmi, a befektetők jó része nem hallgatott a józan eszére. Csak azt látták, hogy van valami, ami egyre csak nő, amiből sokan meggazdagszanak, és úgy érezték, hogy nekik is be kell szállniuk, nehogy kimaradjanak valamiből. Ez volt az úgynevezett Dotcom Lufi, amelyet addig fújtak, míg az értelmezhetetlen méretűvé nem dagadt.

2000 közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda elmaradt. A tech cégek által közzétett gazdasági jelentések kijózanító pofonként hatottak.

KIDERÜLT, HOGY AZ ELÉRT EREDMÉNYEK A LEGTÖBB ESETBEN ELMARADNAK A VÁRAKOZÁSTÓL, A VÁLLALATOK NAGY HÁNYADA ALIG TERMEL NYERESÉGET, VAGY EGYENESEN VESZTESÉGES.

Ezáltal pedig az is, hogy a részvények egyszerűen túlárazottak. Ennek következtében eltűntek a vásárlók, ráadásul sokan a részvényvásárlást hitelből finanszírozták, és amikor azok törlesztésére sor került, akkor kénytelenek voltak áruba bocsátani a papírjaikat. Eljutottunk oda, hogy a kínálati oldal nagyobb volt, mint a keresleti, ami értelemszerűen a részvények árának csökkenését eredményezte. Ez a folyamat pedig igen hamar eszkalálódott, mert mindenki elkezdte pánikszerűen értékesíteni a papírjait, hogy még jóáron szabaduljon meg azoktól. Akik korábban ész nélkül vásároltak, azok most ész nélkül eladtak, aminek az eredménye nem lehetett más, csak összeomlás. 2000 októberére, néhány hónap alatt a NASDAQ index 75 százalékot esett, egészen 1139 pontig. Voltak cégek, amelyek egy nap alatt mentek csődbe, és amelyek papírjai értéktelen kacattá váltak. Egy egész életen át kuporgatott vagyonkák lettek füstté, és a folyamatot nem lehetett megállítani.

A bukás

Történtek kísérletek a trend megállítására, de 2001-re már világosan látszódott, hogy a Dotcom lufi végérvényesen kipukkadt. A NASDAQ index visszaesett 1000 pont alá, az 1997-es szintre. Egészen döbbenetes mértékű tőkekivonás történt meg a szektorban, aminek eredményeként rengeteg tech cég ment csődbe. Köztük olyanok is, amelyek működése nem volt veszteséges, csak a pánik elsodorta őket is. Emellett számos olyan vállalkozás is megszenvedte ezt a krízist, amely csak érintkezett a szektor szereplőivel. Ilyenek voltak például az ingatlanban, médiában, kommunikációban, cateringben vagy turizmusban utazó vállalatok. Hiszen rengetegen mondták vissza az irodabérlésüket, rendezvényüket, vagy hirdetéseiket.

DE AZ IS TÉNY, HOGY JÓ PÁR CÉG, ÍGY PÉLDÁUL AZ AMAZON, A NETFLIX VAGY AZ EBAY TÚLÉLTE A VÁLSÁGOT, ÉS KÉSŐBB MEGERŐSÖDVE TÉRT VISSZA.

Így aztán egy természetes szelekciós, tisztulási folyamat zajlott le az IT-tech iparágban, amely előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna. A Dotcom lufi kidurranását nem lehetett volna megakadályozni, maximum csak elodázni. Így két évtized távlatából már világosan látszik, hogy mi történt, de ennek ellenére sokan nem hajlandóak tanulni a hibákból. Az emberi kapzsiság mind a mai napig sokszor felülírja a józan ész figyelmeztetéseit, hiszen például ugyanez a folyamat játszódik le manapság a kriptovaluták szektorában. Boldog-boldogtalan veszi a Bitcoint, az Ethereumot, a Litecoint, közben pedig azt se tudják, hogy hogyan működik a rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a kriptopénzeket, egyáltalán lehet-e reális jövőképe a blokklánc technológiáknak. Elég ha valamire azt mondják, hogy új, és sokat lehet vele keresni, és rengetegen máris öntik bele a pénzt. Ez történt húsz éve a Dotcom lufival, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

 

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti?  Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget

A régiós és tengerentúli piacokon is meghatározó, vezető magyar gyártó-kereskedő, a Wellis a Growww Digital digitálismarketing-ügynökséget választotta stratégiai növekedési partnerének. Az együttműködés 2026 elejétől a teljes digitális ökoszisztémára kiterjed: az akvizíciós kampányok kezelése mellett a digitális analitika és az attribúciós modellezés is kiemelt szerepet kap az amerikai és az európai piacokon egyaránt.

A nemzetközi spa- és szaniterpiac egyik legjelentősebb szereplője, a magyar tulajdonú Wellis elért arra a pontra, ahol a globális növekedés fenntartásához már nem csupán csatornaoptimalizálásra, hanem rendszerszintű digitális működésre van szükség. Az együttműködés keretében a Growww Digital szenior szakértői csapata veszi át a Wellis régiós és tengerentúli akvizíciós PPC- és márkaépítési kampányainak irányítását, szoros egységbe kovácsolva a stratégiai tanácsadást a fegyelmezett operatív kivitelezéssel.

A partnerség egyik kiemelt szakmai pillére a Roivenue e-commerce attribúciós platform bevezetése és alkalmazása. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Wellis hazai és külföldi akvizíciós és márkaépítési célú kampányai esetén pontosan látható legyen az egyes csatornák üzleti eredményhez való hozzájárulása.

„Egy olyan komplex, több kontinenst és tucatnyi országot átfogó szervezetnél, mint a Wellis, nem engedhetjük meg magunknak a fragmentált működést és a mérési vakfoltokat”

– mondta az együttműködés kapcsán Gesztesi Gábor, a Wellis marketingigazgatója.

„Olyan partnert kerestünk, aki nem kísérletezik a költségünkön, hanem bizonyított felelősségvállalással, rendszerszintű gondolkodással támogatja a céljainkat. A Growww Digital hibrid modellje – ahol a tanácsadói mélység kivitelezői fegyelemmel párosul – pontosan azt a stabilitást és kontrollt adja meg, ami a nemzetközi skálázáshoz elengedhetetlen.”

A Growww Digital számára a Wellis-szel való közös munka kiemelt jelentőségű, hiszen a gyártó-kereskedő cég a magyar gazdaság egyik legfontosabb „régiós bajnoka”, amely az amerikai piacon is sikeresen vetette meg a lábát.

„A Wellis egy rendkívül erős márka és egy igazi hazai sikertörténet, amely magyar gyártó-kereskedőként, hazai beruházással és szakértői gárdával az utóbbi két évtizedben példamutató eredményeket ért el világszinten is. Célunk, hogy stratégiai partnerségben közösen skálázzuk tovább a Wellis digitális növekedését.”

– tette hozzá Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Az együttműködés fókuszában a 2026-os évben az amerikai piaci jelenlét erősítése, valamint a közép-kelet-európai régió dominanciájának stabilizálása áll. A Growww Digital szakemberei nem csupán a PPC-kampányok kezeléséért felelnek, hanem a teljes digitális üzleti logika fejlesztéséért, biztosítva, hogy a stratégia és a végrehajtás egyetlen szakértői csapat irányítása mentén valósulhat meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss