Gazdaság

20 éve történt az első nagy digitális válság

Húsz éve pukkadt ki a Dotcom lufi, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

A kilencvenes évek (dotcom korszak) elején a fejlett országokban hirtelen mindenki számára világossá vált, hogy a számítástechnika többé már nem csak a matematikusok, tudósok, kutatók vagy elhivatott szakemberek vadászterülete. A computerek lassan kezdtek beszivárogni a kisebb-nagyobb irodákba, sőt az emberek otthonaiba is. Ennek megfelelően az iparági szereplők bevétele és vagyona kezdett megnőni, emiatt egyre több pénzt tudtak fordítani fejlesztésekre, amelyek olyan technológiákat eredményeztek, amelyekkel még több embert tudtak elérni a termékeikkel.

EGY EGÉSZSÉGES ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT KEZDŐDÖTT, AMELY AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE KEZDETT IGENCSAK FELPÖRÖGNI.

A tech, IT, és telekommunikációs vállalatokra sokan ebben az időszakban úgy tekintettek, mint az amerikai gazdaság motorjaira. A megítélésük nagyon pozitív volt, köszönhetően annak, hogy a hardverek tényleg látványosan fejlődtek, ráadásul ekkoriban kezdett elterjedni az internet használata. A világhálóra épülő új szolgáltatások, szoftverek abszolút újdonságot jelentettek, de nagyon életképesnek és vonzónak bizonyultak. Ennek hatására egyre többen és többen kezdték el használni a webet, ami hirtelen rengeteg gazdasági szereplő, befektető és szerencselovag figyelmét kezdte el felkelteni.

Az aranykor

Ez volt az úgynevezett Dotcom Korszak, amelynek neve az internetes címek .com (angolul: „dot com”) végződéséből származik. A technológiai cégek papírjait tömörítő részvényindex, a NASDAQ, 24 év után, a története során először 1997-ben átlépte az 1000 pontos álomhatárt. De ez még csak a kezdetét jelezte egy óriási rallynak.

CSUPÁN HÁROM ÉVRE VOLT SZÜKSÉG A DUPLÁZÁSHOZ, HISZEN AZ INDEX 1999 JANUÁRJÁBAN ELÉRTE A 2000 PONTOS MÉRFÖLDKÖVET, EGY ÉVVEL KÉSŐBB, MÁRCIUSBAN PEDIG AZ 5000 PONTOT. EZ PEDIG JÓL JELZI, HOGY MILYEN HIRTELEN PÖRGÖTT FEL A BERUHÁZÁSI KEDV A SZEKTORBAN.

Ráadásul az új cégek indulását nagyban elősegítette, hogy a NASDAQ tőzsdén gyakorlatilag bármilyen kezdő vállalkozást részvénykibocsátást kezdeményezhetett. 1996 és 2000 között gyakorlatilag mindenre lehetett tőkét szerezni az IT és online szektorban, ha valaki ügyesen be tudta azt csomagolni.

SZÁMOS ESETBEN ELŐFORDULT AZ, HOGY A RÉSZVÉNYEK ELADÁSÁBÓL BEÉRKEZETT PÉNZT NEM IS A TERMÉK KIFEJLESZTÉSÉRE, VAGY LÉTREHOZÁSÁRA KÖLTÖTTÉK, LEGYEN AZ EGY WEBSHOP, EGY SZOFTVER, EGY AKÁR VALAMILYEN FIZIKAI VALÓJÁBAN IS LÉTEZŐ ESZKÖZ, HANEM MARKETINGRE, HÁLÓZATÉPÍTÉSRE, SZÉKHÁZVÁSÁRLÁSRA.

Azaz pont a lényegre nem maradt erőforrás. Emellett rengeteg olyan vállalkozás is akadt, amely rendelkezett ugyan termékkel, azonban a működés során folyamatosan veszteséget termelt. De sokan ezt egyszerűen nem voltak hajlandóak észrevenni.

Megállás nélkül nőttek a tech részvények árai, akadtak olyan papírok, amelyek értéke 5 év alatt 3000 százalékkal, azaz harmincszorosára nőtt. Azonban általában túlárazottak voltak, és rengeteg olyan is akadt, amely mögött semmilyen teljesítmény nem volt egy jól hangzó néven kívül. Ez utóbbira tipikus példa a NewJerseyE’Town.com esete, amelyet csak a neve miatt kaptak fel, mert azt hitték, hogy az E’Town elnevezés valamilyen elektronikai tevékenységre utal, közben pedig csak egy Elizabethtown-i vállalkozást takart. 2000-ben az informatikai vállalkozásokkal kapcsolatos részvénykibocsátások mértéke elérte a 100 millárd dollárt, és azóta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ezt az értéket sikerült volna felülmúlni. tehát úgy tűnt, hogy minden szép és jó. Azonban ez csak a felszín volt.

Figyelmeztető jelek

Hiába mondták néhányan, hogy sok IT és webes cég mögött nincs semmi, a befektetők jó része nem hallgatott a józan eszére. Csak azt látták, hogy van valami, ami egyre csak nő, amiből sokan meggazdagszanak, és úgy érezték, hogy nekik is be kell szállniuk, nehogy kimaradjanak valamiből. Ez volt az úgynevezett Dotcom Lufi, amelyet addig fújtak, míg az értelmezhetetlen méretűvé nem dagadt.

2000 közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda elmaradt. A tech cégek által közzétett gazdasági jelentések kijózanító pofonként hatottak.

KIDERÜLT, HOGY AZ ELÉRT EREDMÉNYEK A LEGTÖBB ESETBEN ELMARADNAK A VÁRAKOZÁSTÓL, A VÁLLALATOK NAGY HÁNYADA ALIG TERMEL NYERESÉGET, VAGY EGYENESEN VESZTESÉGES.

Ezáltal pedig az is, hogy a részvények egyszerűen túlárazottak. Ennek következtében eltűntek a vásárlók, ráadásul sokan a részvényvásárlást hitelből finanszírozták, és amikor azok törlesztésére sor került, akkor kénytelenek voltak áruba bocsátani a papírjaikat. Eljutottunk oda, hogy a kínálati oldal nagyobb volt, mint a keresleti, ami értelemszerűen a részvények árának csökkenését eredményezte. Ez a folyamat pedig igen hamar eszkalálódott, mert mindenki elkezdte pánikszerűen értékesíteni a papírjait, hogy még jóáron szabaduljon meg azoktól. Akik korábban ész nélkül vásároltak, azok most ész nélkül eladtak, aminek az eredménye nem lehetett más, csak összeomlás. 2000 októberére, néhány hónap alatt a NASDAQ index 75 százalékot esett, egészen 1139 pontig. Voltak cégek, amelyek egy nap alatt mentek csődbe, és amelyek papírjai értéktelen kacattá váltak. Egy egész életen át kuporgatott vagyonkák lettek füstté, és a folyamatot nem lehetett megállítani.

A bukás

Történtek kísérletek a trend megállítására, de 2001-re már világosan látszódott, hogy a Dotcom lufi végérvényesen kipukkadt. A NASDAQ index visszaesett 1000 pont alá, az 1997-es szintre. Egészen döbbenetes mértékű tőkekivonás történt meg a szektorban, aminek eredményeként rengeteg tech cég ment csődbe. Köztük olyanok is, amelyek működése nem volt veszteséges, csak a pánik elsodorta őket is. Emellett számos olyan vállalkozás is megszenvedte ezt a krízist, amely csak érintkezett a szektor szereplőivel. Ilyenek voltak például az ingatlanban, médiában, kommunikációban, cateringben vagy turizmusban utazó vállalatok. Hiszen rengetegen mondták vissza az irodabérlésüket, rendezvényüket, vagy hirdetéseiket.

DE AZ IS TÉNY, HOGY JÓ PÁR CÉG, ÍGY PÉLDÁUL AZ AMAZON, A NETFLIX VAGY AZ EBAY TÚLÉLTE A VÁLSÁGOT, ÉS KÉSŐBB MEGERŐSÖDVE TÉRT VISSZA.

Így aztán egy természetes szelekciós, tisztulási folyamat zajlott le az IT-tech iparágban, amely előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna. A Dotcom lufi kidurranását nem lehetett volna megakadályozni, maximum csak elodázni. Így két évtized távlatából már világosan látszik, hogy mi történt, de ennek ellenére sokan nem hajlandóak tanulni a hibákból. Az emberi kapzsiság mind a mai napig sokszor felülírja a józan ész figyelmeztetéseit, hiszen például ugyanez a folyamat játszódik le manapság a kriptovaluták szektorában. Boldog-boldogtalan veszi a Bitcoint, az Ethereumot, a Litecoint, közben pedig azt se tudják, hogy hogyan működik a rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a kriptopénzeket, egyáltalán lehet-e reális jövőképe a blokklánc technológiáknak. Elég ha valamire azt mondják, hogy új, és sokat lehet vele keresni, és rengetegen máris öntik bele a pénzt. Ez történt húsz éve a Dotcom lufival, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

Forrás: ORIGO

Related Topics:digitális dotcom évforduló IT lufi technológiai válság világ

Up Next

Nehezen bírják a hazai big data cégek

Don't Miss

Vegyesvállalatot alapít az LG és a Magna

Gazdaság

Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra

Első pillantásra akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra.

Weitzel Zsolt ingatlanszakértő szerint ezért egyelőre nincs ok pánikvásárlásra.

január 1-jétől főszabály szerint megszűnik az új építésű lakóingatlanokra jelenleg alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Amennyiben egy lakás nettó ára változatlan maradna, az áfa 5-ről 27 százalékra történő emelkedése a bruttó vételárat közel 21 százalékkal növelné meg. Egy ma bruttó 100 millió forintba kerülő új lakás esetében ez elméletileg csaknem 21 millió forintos drágulást jelentene.

A hír hallatán sok vásárlóban joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e még 2026 végéig rohanni új lakást vásárolni? Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside ingatlanirodák tulajdonosa és az Év ipari ingatlan értékesítője szerint a rövid válasz: pánikvásárlásra egyelőre semmi ok.

A határidő elsősorban a fejlesztőket sürgeti

Az átmeneti szabályok ugyanis jelentős időbeli védelmet biztosítanak a már előkészített beruházások számára. Azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható. Hasonló átmeneti szabály vonatkozik azokra az építkezésekre is, amelyek egyszerű bejelentését a jogszabályban meghatározott határidőig tudomásul veszik.

Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben átadott, sőt bizonyos esetekben még később elkészülő új lakások jelentős része változatlanul 5 százalékos áfatartalommal kerülhet értékesítésre.

„A 2026. december 31-i dátum ezért sokkal inkább a fejlesztők számára sürgető határidő, mint a vásárlóknak”

– mondja Weitzel Zsolt.

A beruházók érdeke most az, hogy a következő évekre tervezett projektjeik engedélyezése még 2026-ban lezáruljon, és ezzel 2030 végéig biztosítsák a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát.

A valódi áremelő hatás csak később érkezhet meg

Az áfaváltozás hatása várhatóan nem 2027. január 1-jén, hanem fokozatosan, egy-három éves időtávon válhat láthatóvá. Elsősorban azoknál a beruházásoknál jelentkezhet, amelyek engedélyezése már 2027-ben vagy azt követően történik, ezért nem férnek bele az átmeneti szabályozásba.

Még ezeknél a projekteknél sem biztos azonban, hogy a teljes áfakülönbséget át lehet majd hárítani a vásárlókra. A fejlesztők árazását a telekárak, az építési költségek, a finanszírozás, a konkurens projektek kínálata és mindenekelőtt a vevők fizetőképessége együtt határozza meg.

A kínálat ráadásul már most látványosan bővül. Az MNB 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint Budapesten az első negyedévben mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. A még megvásárolható új lakások száma éves szinten 63 százalékkal, történelmi csúcsra, 9490-re emelkedett. A KSH adatai szerint 2026 első felében országosan 6278 új lakás készült el, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 százalékkal, 16 588-ra nőtt.

A bővülő kínálat pedig fékezheti a fejlesztők áremelési lehetőségeit.

„Emiatt nem számítok arra, hogy 2027 elején általános, 20 százalék körüli áremelkedés söpör végig az új lakások piacán, mint az előző években”

– mondja Weitzel Zsolt.

A rozsdaövezeti lakások kivételt jelentenek

Fontos kivételt képeznek a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló lakásprojektek. Ezeknél – a törvényi feltételek teljesülése esetén – 2027. január 1-je után is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfa.

Ez a szabályozás egyértelműen ösztönzi a használaton kívüli vagy alulhasznosított városi területek újjáélesztését. A rozsdaövezetek fejlesztésével olyan új városrészek jöhetnek létre, amelyek nemcsak lakásokat, hanem közlekedési, szolgáltatási és közösségi infrastruktúrát is biztosítanak.

Ezzel az iránnyal összhangban áll a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program is. A program jelenleg még előkészítés alatt áll, részletes pénzügyi és szabályozási rendszerét 2026 végéig kell kidolgozni. Célja a lakáskínálat bővítése, a megfizethető lakások arányának növelése, valamint az intézményi bérlakás- és kollégiumi fejlesztések támogatása. Az elképzelések szerint az uniós források mellé banki és piaci finanszírozás is társulhat, miközben egy állami lakásügynökségi rendszer lehetőségét is vizsgálják.

Mire figyeljen most a vásárló?

Az új lakást keresőknek nem önmagában az átadás dátumát kell nézniük. Ennél sokkal fontosabb, hogy az adott projekt milyen áfaszabály alá tartozik, mikor vált véglegessé az építési engedélye, illetve jogosult-e az átmeneti kedvezményre.

A szerződés megkötése előtt ezért érdemes írásban tisztázni:

a vételár milyen áfatartalommal került meghatározásra;
változhat-e az áfa mértéke az átadásig;
ki viseli egy esetleges adóváltozás pénzügyi következményét;
teljesíti-e a projekt az átmeneti szabályok feltételeit;
rozsdaövezeti beruházásnak minősül-e.

Nem azonnali árrobbanás, hanem fokozatos átrendeződés jöhet

Az 5 százalékos lakásáfa főszabály szerinti kivezetése fontos változás, de nem jelent automatikus, azonnali és minden új lakást érintő 21 százalékos drágulást.

A jelenlegi projektek jelentős része még évekig kedvezményes áfával értékesíthető, a rozsdaövezeti beruházások pedig továbbra is különleges helyzetben maradnak. A tényleges hatás várhatóan fokozatosan, elsősorban a 2027-től engedélyezett új fejlesztéseknél jelenik meg.

„A következő hónapokban ezért nem a vásárlóknak kell kapkodniuk. Sokkal inkább a fejlesztők versenyeznek az idővel azért, hogy projektjeik még bekerüljenek az 5 százalékos áfa 2030 végéig tartó átmeneti rendszerébe”

– foglalja össze Weitzel Zsolt.

A következő időszakban tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki még 2026-ban vagy már 2027-ben vásárol-e új lakást. Sokkal inkább az, hogy az adott projekt pontosan milyen szabályozás alá esik, és a vevő tisztában van-e azzal, milyen áfatartalommal és milyen feltételekkel vásárol.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A logisztika ma már nem A-ból B-be szállítás: kockázatkezelés

A logisztikában az A terv mellett már akkor készen kell állnia a B, C vagy akár D opciónak, amikor az eredeti még tökéletesen működik.

A megbízók ugyanis ma már nem egyszerűen fuvart vásárolnak, hanem rugalmasságot, ellátásbiztonságot és gyors reakcióidőt: ahogy egy jó navigáció sem ragaszkodik mindenáron az eredeti útvonalhoz, hanem a körülmények változásakor azonnal újratervez, úgy a modern szállítmányozásnak is olyan rugalmas rendszert kell működtetnie, amely képes minimális tranzitidő mellett kezelni a váratlan helyzeteket anélkül, hogy mindez többletköltséget generálna. Mihályka Dáviddal, a Trans-Sped szakértőjével beszélgettünk.

A rugalmasság lett az új iránytű

A közúti szállítás továbbra is a logisztika gerince, de a kiszámíthatatlanabbá váló környezetben egyre fontosabb a több lábon állás. A növekvő útdíjak, a sofőrhiány, a bér- és energiaárak, valamint a változó piaci környezet mellett geopolitikai konfliktusok, határtorlódások és útfelújítások is felülírhatják az eredeti fuvartervet. Ezért az alternatív útvonalak, a stabil partnerhálózat, a valós idejű adatok és az intermodális megoldások ma már az ellátásbiztonság alapjai. A rugalmasság ma már nem tartalékmegoldást jelent, hanem tudatosan felépített működési képességet. A legjobb útvonal nem feltétlenül a legrövidebb, hanem az, amely a legbiztonságosabban teljesíthető. Hiszen egy késedelmes szállítás költsége gyakran magasabb, mint a fuvardíjon elérhető megtakarítás.

Digitalizáció minden mennyiségben

A szállítmányozásban az adat ma már ugyanolyan kritikus erőforrás, mint maga a szállítási kapacitás. Az ICS2-höz és az eFTI-hez hasonló digitális követelmények, valamint a rendszerintegráció és az adatminőség egyre nagyobb szerepet kapnak a hatékony működésben. A valós idejű nyomon követést telematikai rendszerek, GPS-alapú flottakövetés és TMS-rendszerek támogatják, amelyeket egyre gyakrabban egészítenek ki mesterséges intelligenciára épülő ETA-előrejelzések. Ezek a forgalmi helyzetet, az időjárást és a határátkelők várakozási idejét is figyelembe véve egyre pontosabb képet adnak arról, mi történik a szállítmánnyal – és ami még fontosabb, mi fog történni vele. A digitalizáció valódi értéke ezért már nem az, hogy megmutatja, hol jár egy jármű, sokkal inkább az, hogy előre jelzi a várható eltéréseket, így még a késés bekövetkezése előtt lehetővé teszi a beavatkozást. Aki előbb látja a kockázatot, előbb tud reagálni.

Nincs trade-off: ár, minőség és fenntarthatóság egyszerre számít

A logisztikai szolgáltatások értékelésénél egyre kevésbé lehet egyetlen szempont alapján dönteni. A megbízók a szigorú kiszállítási időablakok betartását, a végponttól végpontig biztosított nyomon követhetőséget, a magas OTIF-teljesítményt és olyan kapacitásbiztonságot várnak el, amely a csúcsidőszakokban is garantálja a folyamatos ellátást. Emellett a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb elvárássá válik. Az ESG-követelmények hatására már nemcsak a kibocsátás csökkentése, hanem annak hiteles mérése és riportálása is felértékelődik: egyre több vállalat kér szállításonkénti CO₂-adatokat és konkrét kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. Az intermodális megoldások, a korszerű Euro 6-os flották, az útvonal-optimalizálás és a digitális kibocsátásmérés ezért egyre fontosabb szerepet kapnak. A fenntarthatóság nem külön szolgáltatás. Egyre inkább a logisztikai teljesítmény egyik alapvető mérőszámává válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nemzetközi szinten versenyképes, de kritikusan szűk a magyar e-kereskedelem élmezőnye

A harmadszor átadott HungarEcomm Stars idei listájára 40 vállalat került, amelyek együtt a hazai online kiskereskedelmi forgalom mintegy ötödét adják. Ez egyszerre mutatja az élmezőny erejét és a piac koncentráltságát.

„A magyar e-kereskedelemnek már vannak nemzetközi mércével is erős vállalatai. A legjobbak bizonyítják, hogy magyarországi háttérrel is lehet magas színvonalú e-kereskedelmet építeni, régiós piacokra kilépni és globális szereplőkkel versenyezni. A következő feladat az élmezőny kiszélesítése: több világpiacképes e-kereskedőre, több Euronics-, Pepita- vagy BioTechUSA-szintű szereplőre van szüksége Magyarországnak”

– mondta Szabó László, a HungarEcomm Stars díjat alapító Growww Digital ügyvezető partnere.

Egy szélesebb, nemzetközileg is versenyképes magyar e-kereskedelmi élmezőny a magyar gazdaság egésze szempontjából is fontos. A nemzetközi piacokon terjeszkedő, technológiailag fejlett hazai vállalatok növekedésével az e-kereskedelemben keletkező hozzáadott érték és profit nagyobb része maradhat Magyarországon, miközben a magyar cégek a régiós piacokon is nagyobb súlyt szerezhetnek.

A HungarEcomm Stars (HES) célja, hogy komplex szakmai szempontrendszer alapján azonosítsa és elismerje a kiemelkedő teljesítményű vállalatokat, láthatóvá tegye a működő hazai modelleket, és ezzel ösztönözze a magyar e-kereskedelem további fejlődését. A díj szakmai hátterét a hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározó szereplői, a Growww Digital, a PwC, az Oander Technologies, az Ecommerce Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség adják. Az elismerések a XXII. E-kereskedelmi Konferencián kerültek átadásra.

Ők lettek a HungarEcomm Stars 2026 díjazottjai

A HungarEcomm Stars 2026-ban három kategóriában összesen 15 vállalatot díjazott, valamint különdíjakat is kiosztott. A pályázat értékelési rendszere idén tovább bővült. Az árbevételi küszöb teljesítése és a részletes pályázati kérdőívek kitöltése mellett valamennyi vizsgált vállalattal szakmai mélyinterjú készült. A szakértők így nemcsak az elért eredményeket, hanem a cégek stratégiáját, szervezeti felkészültségét, technológiai érettségét és jövőbeli növekedési képességét is értékelte.

A Digital Star kategória első öt helyezettje:

Homelux by Leziter (Leziter Kft.)
Pepita.hu (Pepita Group Zrt.)
Medence Óriás (Adria Invest Kft.)
Pelenka.hu (Webshop Global Kft.)
Vagyaim.hu (Webshop Logisztika Kft.)

A Local Omnistar kategória első öt helyezettje:

Euronics (Vöröskő Kft.)
Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)
Praktiker (PRAKTIKER Zrt.)
Zákány Szerszámház (Zákány Szerszámház Kft.)
BioTechUSA (BioTechUSA Kft.)

A Global Omnistar kategória első öt helyezettje:

Media Markt (Media Markt Magyarország Kft.)
Decathlon (Tízpróba Magyarország Kft.)
Rossmann (Rossmann Magyarország Kft.)
iSTYLE (iSTYLE Hungary Kft.)
Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

A HungarEcomm Stars 2026 különdíjasai:

Digital Marketing Rising Star: Heavy Tools (Premium Sport Kft.)

Omnichannel Rising Star: Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

Standout Rising Star: Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)

A sikerrecept már nem titok

A sikeres e-kereskedelmi modelleket már nem a nulláról kell kitalálni. A HungarEcomm Stars élmezőnyébe tartozó vállalatokban közös, hogy magas szintű vásárlói élményt nyújtanak, adatvezérelt döntéseket hoznak, fejlett technológiai és logisztikai rendszereket működtetnek, összehangolják online és fizikai értékesítési csatornáikat, tudatosan építik márkájukat, és egyre inkább nemzetközi léptékben gondolkodnak.

„Az omnichannel következő kihívása már nem a csatornák megnyitása, hanem a háttérrendszerek összekapcsolása. A vásárló ma már sok helyen omnichannel kiszolgálást kap, de még nem egységes ügyfélélménnyel. Az ezt biztosító rendszerek ugyanis még nem mindenhol működnek egységes ökoszisztémaként”

– mondta Ocskay László, az Oander Technologies Kft. ügyvezetője.

A listán szereplő 40 vállalat több mint kétharmada új nemzetközi piacokon terjeszkedik. A régiós növekedés nagyobb vásárlói bázist és árbevételi potenciált jelent, ez pedig több forrást teremthet a technológiai, logisztikai, szervezeti és márkaépítési beruházásokhoz. A sikerrecept tehát már jól látható. A következő feladat, hogy minél több magyar vállalat jusson el erre a szintre.

Az AI új játékszabályokat hoz az e-kereskedelembe

A következő években tovább emelkedhet az e-kereskedelmi élmezőnybe kerülés küszöbe. A magas szintű vásárlói élmény és az omnichannel működés egyre inkább alapkövetelménnyé válik, a következő nagy változást pedig a mesterséges intelligencia hozhatja.

Az agentic commerce, vagyis az AI-ügynök-alapú kereskedelem térnyerésével az AI-asszisztensek egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termékek felkutatásában, az ajánlatok összehasonlításában, később pedig akár a vásárlás lebonyolításában is. Ez új kihívást jelent a kereskedőknek: már nemcsak a vásárlót kell meggyőzniük, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy termékeiket és ajánlataikat az AI-rendszerek is könnyen megtalálják és értelmezzék.

„Hamarosan már nemcsak a vásárlót, hanem a nevében kereső, összehasonlító és döntést előkészítő AI-asszisztenst is meg kell győzni. Erre a technológiai fordulatra a magyar kereskedőknek már most fel kell készülniük”

– mondta Szabó László.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2026 (ABC sorrendben)

AKH; Akku-fer; Aranypiac; Bio-barát; BioTechUSA; Brendon; Decathlon; Euronics; Focivilág; Fressnapf; Gammo; HeavyTools; Homelux; inSPORTline; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajas.hu; Laptophardware; Medence Óriás; Media Markt; Megatool; Nutriversum; Oázis; Online Márkabolt; Patikatt; Pelenka.hu; Pepita.hu; Phobex; Pirex; Praktiker; Reflexshop; Regio Játék; Rossmann; SportSarok; Szafi; Tchibo; Újház Bodrogi; Vagyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

A díjról

A HungarEcomm Stars Díjat 2024-ben alapította a Growww Digital a Digitális Kereskedelmi Szövetség, az Ecommerce Hungary támogatásával azzal a céllal, hogy a hazai e-kereskedelem legversenyképesebb szereplőit ismerje el, és példát mutasson az egész szektornak. Az elismerés célja, hogy kiemelje azokat a vállalatokat, amelyek nemcsak Magyarországon értek el kimagasló eredményeket, hanem a nemzetközi piacon is képesek megállni a helyüket, ezáltal hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és exportteljesítményéhez.

A díj honlapja: hungarecommstars.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!