Gazdaság

20 éve történt az első nagy digitális válság

Húsz éve pukkadt ki a Dotcom lufi, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

A kilencvenes évek (dotcom korszak) elején a fejlett országokban hirtelen mindenki számára világossá vált, hogy a számítástechnika többé már nem csak a matematikusok, tudósok, kutatók vagy elhivatott szakemberek vadászterülete. A computerek lassan kezdtek beszivárogni a kisebb-nagyobb irodákba, sőt az emberek otthonaiba is. Ennek megfelelően az iparági szereplők bevétele és vagyona kezdett megnőni, emiatt egyre több pénzt tudtak fordítani fejlesztésekre, amelyek olyan technológiákat eredményeztek, amelyekkel még több embert tudtak elérni a termékeikkel.

EGY EGÉSZSÉGES ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT KEZDŐDÖTT, AMELY AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE KEZDETT IGENCSAK FELPÖRÖGNI.

A tech, IT, és telekommunikációs vállalatokra sokan ebben az időszakban úgy tekintettek, mint az amerikai gazdaság motorjaira. A megítélésük nagyon pozitív volt, köszönhetően annak, hogy a hardverek tényleg látványosan fejlődtek, ráadásul ekkoriban kezdett elterjedni az internet használata. A világhálóra épülő új szolgáltatások, szoftverek abszolút újdonságot jelentettek, de nagyon életképesnek és vonzónak bizonyultak. Ennek hatására egyre többen és többen kezdték el használni a webet, ami hirtelen rengeteg gazdasági szereplő, befektető és szerencselovag figyelmét kezdte el felkelteni.

Az aranykor

Ez volt az úgynevezett Dotcom Korszak, amelynek neve az internetes címek .com (angolul: „dot com”) végződéséből származik. A technológiai cégek papírjait tömörítő részvényindex, a NASDAQ, 24 év után, a története során először 1997-ben átlépte az 1000 pontos álomhatárt. De ez még csak a kezdetét jelezte egy óriási rallynak.

CSUPÁN HÁROM ÉVRE VOLT SZÜKSÉG A DUPLÁZÁSHOZ, HISZEN AZ INDEX 1999 JANUÁRJÁBAN ELÉRTE A 2000 PONTOS MÉRFÖLDKÖVET, EGY ÉVVEL KÉSŐBB, MÁRCIUSBAN PEDIG AZ 5000 PONTOT. EZ PEDIG JÓL JELZI, HOGY MILYEN HIRTELEN PÖRGÖTT FEL A BERUHÁZÁSI KEDV A SZEKTORBAN.

Ráadásul az új cégek indulását nagyban elősegítette, hogy a NASDAQ tőzsdén gyakorlatilag bármilyen kezdő vállalkozást részvénykibocsátást kezdeményezhetett. 1996 és 2000 között gyakorlatilag mindenre lehetett tőkét szerezni az IT és online szektorban, ha valaki ügyesen be tudta azt csomagolni.

SZÁMOS ESETBEN ELŐFORDULT AZ, HOGY A RÉSZVÉNYEK ELADÁSÁBÓL BEÉRKEZETT PÉNZT NEM IS A TERMÉK KIFEJLESZTÉSÉRE, VAGY LÉTREHOZÁSÁRA KÖLTÖTTÉK, LEGYEN AZ EGY WEBSHOP, EGY SZOFTVER, EGY AKÁR VALAMILYEN FIZIKAI VALÓJÁBAN IS LÉTEZŐ ESZKÖZ, HANEM MARKETINGRE, HÁLÓZATÉPÍTÉSRE, SZÉKHÁZVÁSÁRLÁSRA.

Azaz pont a lényegre nem maradt erőforrás. Emellett rengeteg olyan vállalkozás is akadt, amely rendelkezett ugyan termékkel, azonban a működés során folyamatosan veszteséget termelt. De sokan ezt egyszerűen nem voltak hajlandóak észrevenni.

Megállás nélkül nőttek a tech részvények árai, akadtak olyan papírok, amelyek értéke 5 év alatt 3000 százalékkal, azaz harmincszorosára nőtt. Azonban általában túlárazottak voltak, és rengeteg olyan is akadt, amely mögött semmilyen teljesítmény nem volt egy jól hangzó néven kívül. Ez utóbbira tipikus példa a NewJerseyE’Town.com esete, amelyet csak a neve miatt kaptak fel, mert azt hitték, hogy az E’Town elnevezés valamilyen elektronikai tevékenységre utal, közben pedig csak egy Elizabethtown-i vállalkozást takart. 2000-ben az informatikai vállalkozásokkal kapcsolatos részvénykibocsátások mértéke elérte a 100 millárd dollárt, és azóta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ezt az értéket sikerült volna felülmúlni. tehát úgy tűnt, hogy minden szép és jó. Azonban ez csak a felszín volt.

Figyelmeztető jelek

Hiába mondták néhányan, hogy sok IT és webes cég mögött nincs semmi, a befektetők jó része nem hallgatott a józan eszére. Csak azt látták, hogy van valami, ami egyre csak nő, amiből sokan meggazdagszanak, és úgy érezték, hogy nekik is be kell szállniuk, nehogy kimaradjanak valamiből. Ez volt az úgynevezett Dotcom Lufi, amelyet addig fújtak, míg az értelmezhetetlen méretűvé nem dagadt.

2000 közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda elmaradt. A tech cégek által közzétett gazdasági jelentések kijózanító pofonként hatottak.

KIDERÜLT, HOGY AZ ELÉRT EREDMÉNYEK A LEGTÖBB ESETBEN ELMARADNAK A VÁRAKOZÁSTÓL, A VÁLLALATOK NAGY HÁNYADA ALIG TERMEL NYERESÉGET, VAGY EGYENESEN VESZTESÉGES.

Ezáltal pedig az is, hogy a részvények egyszerűen túlárazottak. Ennek következtében eltűntek a vásárlók, ráadásul sokan a részvényvásárlást hitelből finanszírozták, és amikor azok törlesztésére sor került, akkor kénytelenek voltak áruba bocsátani a papírjaikat. Eljutottunk oda, hogy a kínálati oldal nagyobb volt, mint a keresleti, ami értelemszerűen a részvények árának csökkenését eredményezte. Ez a folyamat pedig igen hamar eszkalálódott, mert mindenki elkezdte pánikszerűen értékesíteni a papírjait, hogy még jóáron szabaduljon meg azoktól. Akik korábban ész nélkül vásároltak, azok most ész nélkül eladtak, aminek az eredménye nem lehetett más, csak összeomlás. 2000 októberére, néhány hónap alatt a NASDAQ index 75 százalékot esett, egészen 1139 pontig. Voltak cégek, amelyek egy nap alatt mentek csődbe, és amelyek papírjai értéktelen kacattá váltak. Egy egész életen át kuporgatott vagyonkák lettek füstté, és a folyamatot nem lehetett megállítani.

A bukás

Történtek kísérletek a trend megállítására, de 2001-re már világosan látszódott, hogy a Dotcom lufi végérvényesen kipukkadt. A NASDAQ index visszaesett 1000 pont alá, az 1997-es szintre. Egészen döbbenetes mértékű tőkekivonás történt meg a szektorban, aminek eredményeként rengeteg tech cég ment csődbe. Köztük olyanok is, amelyek működése nem volt veszteséges, csak a pánik elsodorta őket is. Emellett számos olyan vállalkozás is megszenvedte ezt a krízist, amely csak érintkezett a szektor szereplőivel. Ilyenek voltak például az ingatlanban, médiában, kommunikációban, cateringben vagy turizmusban utazó vállalatok. Hiszen rengetegen mondták vissza az irodabérlésüket, rendezvényüket, vagy hirdetéseiket.

DE AZ IS TÉNY, HOGY JÓ PÁR CÉG, ÍGY PÉLDÁUL AZ AMAZON, A NETFLIX VAGY AZ EBAY TÚLÉLTE A VÁLSÁGOT, ÉS KÉSŐBB MEGERŐSÖDVE TÉRT VISSZA.

Így aztán egy természetes szelekciós, tisztulási folyamat zajlott le az IT-tech iparágban, amely előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna. A Dotcom lufi kidurranását nem lehetett volna megakadályozni, maximum csak elodázni. Így két évtized távlatából már világosan látszik, hogy mi történt, de ennek ellenére sokan nem hajlandóak tanulni a hibákból. Az emberi kapzsiság mind a mai napig sokszor felülírja a józan ész figyelmeztetéseit, hiszen például ugyanez a folyamat játszódik le manapság a kriptovaluták szektorában. Boldog-boldogtalan veszi a Bitcoint, az Ethereumot, a Litecoint, közben pedig azt se tudják, hogy hogyan működik a rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a kriptopénzeket, egyáltalán lehet-e reális jövőképe a blokklánc technológiáknak. Elég ha valamire azt mondják, hogy új, és sokat lehet vele keresni, és rengetegen máris öntik bele a pénzt. Ez történt húsz éve a Dotcom lufival, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

Forrás: ORIGO

Related Topics:digitális dotcom évforduló IT lufi technológiai válság világ

Up Next

Nehezen bírják a hazai big data cégek

Don't Miss

Vegyesvállalatot alapít az LG és a Magna

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!