Connect with us

Gazdaság

20 éve történt az első nagy digitális válság

dotcom

Húsz éve pukkadt ki a Dotcom lufi, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

A kilencvenes évek (dotcom korszak) elején a fejlett országokban hirtelen mindenki számára világossá vált, hogy a számítástechnika többé már nem csak a matematikusok, tudósok, kutatók vagy elhivatott szakemberek vadászterülete. A computerek lassan kezdtek beszivárogni a kisebb-nagyobb irodákba, sőt az emberek otthonaiba is. Ennek megfelelően az iparági szereplők bevétele és vagyona kezdett megnőni, emiatt egyre több pénzt tudtak fordítani fejlesztésekre, amelyek olyan technológiákat eredményeztek, amelyekkel még több embert tudtak elérni a termékeikkel.

EGY EGÉSZSÉGES ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT KEZDŐDÖTT, AMELY AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE KEZDETT IGENCSAK FELPÖRÖGNI.

A tech, IT, és telekommunikációs vállalatokra sokan ebben az időszakban úgy tekintettek, mint az amerikai gazdaság motorjaira. A megítélésük nagyon pozitív volt, köszönhetően annak, hogy a hardverek tényleg látványosan fejlődtek, ráadásul ekkoriban kezdett elterjedni az internet használata. A világhálóra épülő új szolgáltatások, szoftverek abszolút újdonságot jelentettek, de nagyon életképesnek és vonzónak bizonyultak. Ennek hatására egyre többen és többen kezdték el használni a webet, ami hirtelen rengeteg gazdasági szereplő, befektető és szerencselovag figyelmét kezdte el felkelteni.

Az aranykor

Ez volt az úgynevezett Dotcom Korszak, amelynek neve az internetes címek .com (angolul: „dot com”) végződéséből származik. A technológiai cégek papírjait tömörítő részvényindex, a NASDAQ, 24 év után, a története során először 1997-ben átlépte az 1000 pontos álomhatárt. De ez még csak a kezdetét jelezte egy óriási rallynak.

CSUPÁN HÁROM ÉVRE VOLT SZÜKSÉG A DUPLÁZÁSHOZ, HISZEN AZ INDEX 1999 JANUÁRJÁBAN ELÉRTE A 2000 PONTOS MÉRFÖLDKÖVET, EGY ÉVVEL KÉSŐBB, MÁRCIUSBAN PEDIG AZ 5000 PONTOT. EZ PEDIG JÓL JELZI, HOGY MILYEN HIRTELEN PÖRGÖTT FEL A BERUHÁZÁSI KEDV A SZEKTORBAN.

Ráadásul az új cégek indulását nagyban elősegítette, hogy a NASDAQ tőzsdén gyakorlatilag bármilyen kezdő vállalkozást részvénykibocsátást kezdeményezhetett. 1996 és 2000 között gyakorlatilag mindenre lehetett tőkét szerezni az IT és online szektorban, ha valaki ügyesen be tudta azt csomagolni.

SZÁMOS ESETBEN ELŐFORDULT AZ, HOGY A RÉSZVÉNYEK ELADÁSÁBÓL BEÉRKEZETT PÉNZT NEM IS A TERMÉK KIFEJLESZTÉSÉRE, VAGY LÉTREHOZÁSÁRA KÖLTÖTTÉK, LEGYEN AZ EGY WEBSHOP, EGY SZOFTVER, EGY AKÁR VALAMILYEN FIZIKAI VALÓJÁBAN IS LÉTEZŐ ESZKÖZ, HANEM MARKETINGRE, HÁLÓZATÉPÍTÉSRE, SZÉKHÁZVÁSÁRLÁSRA.

Azaz pont a lényegre nem maradt erőforrás. Emellett rengeteg olyan vállalkozás is akadt, amely rendelkezett ugyan termékkel, azonban a működés során folyamatosan veszteséget termelt. De sokan ezt egyszerűen nem voltak hajlandóak észrevenni.

Megállás nélkül nőttek a tech részvények árai, akadtak olyan papírok, amelyek értéke 5 év alatt 3000 százalékkal, azaz harmincszorosára nőtt. Azonban általában túlárazottak voltak, és rengeteg olyan is akadt, amely mögött semmilyen teljesítmény nem volt egy jól hangzó néven kívül. Ez utóbbira tipikus példa a NewJerseyE’Town.com esete, amelyet csak a neve miatt kaptak fel, mert azt hitték, hogy az E’Town elnevezés valamilyen elektronikai tevékenységre utal, közben pedig csak egy Elizabethtown-i vállalkozást takart. 2000-ben az informatikai vállalkozásokkal kapcsolatos részvénykibocsátások mértéke elérte a 100 millárd dollárt, és azóta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ezt az értéket sikerült volna felülmúlni. tehát úgy tűnt, hogy minden szép és jó. Azonban ez csak a felszín volt.

Figyelmeztető jelek

Hiába mondták néhányan, hogy sok IT és webes cég mögött nincs semmi, a befektetők jó része nem hallgatott a józan eszére. Csak azt látták, hogy van valami, ami egyre csak nő, amiből sokan meggazdagszanak, és úgy érezték, hogy nekik is be kell szállniuk, nehogy kimaradjanak valamiből. Ez volt az úgynevezett Dotcom Lufi, amelyet addig fújtak, míg az értelmezhetetlen méretűvé nem dagadt.

2000 közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda elmaradt. A tech cégek által közzétett gazdasági jelentések kijózanító pofonként hatottak.

KIDERÜLT, HOGY AZ ELÉRT EREDMÉNYEK A LEGTÖBB ESETBEN ELMARADNAK A VÁRAKOZÁSTÓL, A VÁLLALATOK NAGY HÁNYADA ALIG TERMEL NYERESÉGET, VAGY EGYENESEN VESZTESÉGES.

Ezáltal pedig az is, hogy a részvények egyszerűen túlárazottak. Ennek következtében eltűntek a vásárlók, ráadásul sokan a részvényvásárlást hitelből finanszírozták, és amikor azok törlesztésére sor került, akkor kénytelenek voltak áruba bocsátani a papírjaikat. Eljutottunk oda, hogy a kínálati oldal nagyobb volt, mint a keresleti, ami értelemszerűen a részvények árának csökkenését eredményezte. Ez a folyamat pedig igen hamar eszkalálódott, mert mindenki elkezdte pánikszerűen értékesíteni a papírjait, hogy még jóáron szabaduljon meg azoktól. Akik korábban ész nélkül vásároltak, azok most ész nélkül eladtak, aminek az eredménye nem lehetett más, csak összeomlás. 2000 októberére, néhány hónap alatt a NASDAQ index 75 százalékot esett, egészen 1139 pontig. Voltak cégek, amelyek egy nap alatt mentek csődbe, és amelyek papírjai értéktelen kacattá váltak. Egy egész életen át kuporgatott vagyonkák lettek füstté, és a folyamatot nem lehetett megállítani.

A bukás

Történtek kísérletek a trend megállítására, de 2001-re már világosan látszódott, hogy a Dotcom lufi végérvényesen kipukkadt. A NASDAQ index visszaesett 1000 pont alá, az 1997-es szintre. Egészen döbbenetes mértékű tőkekivonás történt meg a szektorban, aminek eredményeként rengeteg tech cég ment csődbe. Köztük olyanok is, amelyek működése nem volt veszteséges, csak a pánik elsodorta őket is. Emellett számos olyan vállalkozás is megszenvedte ezt a krízist, amely csak érintkezett a szektor szereplőivel. Ilyenek voltak például az ingatlanban, médiában, kommunikációban, cateringben vagy turizmusban utazó vállalatok. Hiszen rengetegen mondták vissza az irodabérlésüket, rendezvényüket, vagy hirdetéseiket.

DE AZ IS TÉNY, HOGY JÓ PÁR CÉG, ÍGY PÉLDÁUL AZ AMAZON, A NETFLIX VAGY AZ EBAY TÚLÉLTE A VÁLSÁGOT, ÉS KÉSŐBB MEGERŐSÖDVE TÉRT VISSZA.

Így aztán egy természetes szelekciós, tisztulási folyamat zajlott le az IT-tech iparágban, amely előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna. A Dotcom lufi kidurranását nem lehetett volna megakadályozni, maximum csak elodázni. Így két évtized távlatából már világosan látszik, hogy mi történt, de ennek ellenére sokan nem hajlandóak tanulni a hibákból. Az emberi kapzsiság mind a mai napig sokszor felülírja a józan ész figyelmeztetéseit, hiszen például ugyanez a folyamat játszódik le manapság a kriptovaluták szektorában. Boldog-boldogtalan veszi a Bitcoint, az Ethereumot, a Litecoint, közben pedig azt se tudják, hogy hogyan működik a rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a kriptopénzeket, egyáltalán lehet-e reális jövőképe a blokklánc technológiáknak. Elég ha valamire azt mondják, hogy új, és sokat lehet vele keresni, és rengetegen máris öntik bele a pénzt. Ez történt húsz éve a Dotcom lufival, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

Forrás: ORIGO

Gazdaság

Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

AI-láz a magyar kisvállalatoknál: marketing eszköz toplista

A mesterséges intelligencia ijesztő tempóban hódítja meg a magyar kis- és középvállalkozások marketingeszköztárát: alig két év alatt az ötödik legnépszerűbb eszközzé vált, maga mögé utasítva a Google-t is.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint marketing tevékenységet folytató kkv-k 44 százaléka használ AI-megoldásokat. Ilyen gyors növekedésre az elmúlt évtizedben egyetlen marketingeszköz esetében sem volt példa.

Legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2024-ben:

  1. Facebook
  2. Honlap
  3. Instagram ↑1
  4. Ajánlás ↑3
  5. Mesterséges intelligencia ↑4
  6. Google ↓3
  7. Hírlevél ↓1
  8. Ajánlat ↓3
  9. Keresőoptimalizálás ↓1
  10. TikTok ↑2

A magyar kkv-k körében továbbra is a Facebook a legnépszerűbb marketingplatform, amelyet a megkérdezett vállalkozások 78 százaléka használ marketing célokra. A második helyen stabilan a saját honlap áll, az Instagram egy helyet javítva a harmadik helyre lépett elő.

„A Facebook töretlen népszerűségének az a magyarázata, hogy még mindig annak a legnagyobb a felhasználói bázisa, valamint számos hirdetési formát és olyan funkciókat kínál, mint a csoportok és események, amelyekkel közösséget építhetnek és ügyfeleket aktivizálhatnak”

– mondta Wolf Gábor a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója, kisvállalati marketing szakértő.

Az ajánlások három helyet javítva a negyedik helyre kerültek, míg a mesterséges intelligencia (AI) négy helyet ugorva az ötödik legnépszerűbb eszköz lett. Ezzel szemben a Google hirdetések három helyet estek vissza, a hatodik helyet foglalva el. A rangsor további helyein a hírlevelek, írásos ajánlatok, keresőoptimalizálás és a három helyet javító TikTok található, amely most először került be a top 10-be.

Wolf Gábor szerint a TikTok növekvő népszerűsége annak köszönhető, hogy „most még kivételes lehetőséget kínál a kkv-knak a gyors növekedésre. Még tart az organikus tartalmak aranykora, mivel a felhasználók számához képest még kevés a tartalomgyártó, ezért a jól sikerült videók hatalmas elérést érhetnek el”

A mesterséges intelligencia mellőzése = önkéntes lemaradás

„A technológiai innovációk története tele van tanulságokkal: nemcsak azok sikerei bizonyítják a változás erejét, akik időben léptek, hanem azok kudarcai is, akik nem. Emlékezzünk csak a digitális átállásra az elmúlt évtizedekben – azok a vállalkozások, amelyek nem váltottak időben online jelenlétre, sokan hátrányba kerülhetek, elveszítették piacukat, relevanciájukat, sőt sokan közülük végleg bezártak. A mesterséges intelligencia most ugyanezt a fordulópontot jelenti, csakhogy sokkal gyorsabban”

– állítja Wolf Gábor.

A kutatás adatai is ezt támasztják alá: az AI-t használó kis- és közepes vállalkozás 42 százaléka tapasztalta, hogy már most hatékonyabb és termelékenyebb lett. Ezen kívül 29 százalékuk számára gyorsabbá és könnyebbé vált a döntéshozatal, míg 21százalék új üzleti lehetőségeket és modelleket fedezett fel az AI segítségével. A mesterséges intelligencia használata a válaszadók 18 százalékánál a költségek csökkentésében, 14 százaléknál pedig a versenyképesség növelésében játszott szerepet. A mesterséges intelligencia további előnye az ügyfélelégedettség javítása: a vállalkozások 10 százaléka szerint az AI segítségével személyre szabott ügyfélélmény pozitív hatással volt az ügyfelek visszajelzéseire.

A AI eszközöket használó kisvállalkozások körében a legnépszerűbbek a szövegírást és tartalomgenerálást segítő eszközök, amelyeket az mesterséges intelligenciát alkalmazók 79 százaléka használ. Az információkeresést és tanulást támogató AI-megoldások a második helyen állnak 59 százalékos aránnyal, míg a fordítási funkciók a harmadik legkedveltebbek (45 százalék). A képgeneráló alkalmazások 42 százalékkal a negyedik helyet foglalják el, míg a hosszú szövegek és jelentések összefoglalására alkalmas AI-eszközök az ötödik leggyakrabban használt kategóriát jelentik 35 százalékos használati aránnyal.

A Facebook még vezet, de az AI már itt is a sarkában liheg

A kutatás nemcsak azt térképezte fel, mely marketingeszközök a legnépszerűbbek, hanem azt is, hogy melyek hozzák a legjobb eredményeket. Hatékonyság szempontjából a Facebook továbbra is verhetetlenül az élen végzett, de a mesterséges intelligencia látványos előretörése már itt is megkérdőjelezhetetlen: a tavalyi 12. helyről a 6. helyre ugrott.

„A mesterséges intelligencia használata ma még versenyelőnyt jelent, de holnapra már alapelvárás lesz – akárcsak a Facebook vagy az e-mail marketing annak idején”

– állítja Wolf Gábor.

Az AI előretörése azt bizonyítja, hogy a vállalkozások már kézzelfogható eredményeket érnek el vele. Az, hogy egy év alatt a 12. helyről a 6. helyre ugrott a hatékonysági listán, jól mutatja: az AI stratégiai eszközzé vált.

„Kezdd el most használni és jókora előnyt szerezhetsz a versenytársakkal szemben”

– tanácsolja a kisvállalati marketing szakértő.

Leghatékonyabb marketingeszközök 2024-ben:

  1. Facebook
  2. Ajánlás ↑1
  3. Google ↓1
  4. Networking (pl. BNI) ↑2
  5. Hírlevél
  6. Mesterséges intelligencia ↑6
  7. Honlap ↓3
  8. Webshop ↓1
  9. Ajánlat ↓1
  10. Affiliate marketing

Az AI gyakran téved: a kkv-knak ellenőrizniük kell a gép válaszait

Bár a Facebook továbbra is a legnépszerűbb platform a kkv-k körében, hitelesség szempontjából továbbra fordított a helyzet. A válaszadók mindössze 15 százaléka tartja hitelesnek a Facebookon megjelenő tartalmakat, míg hirdetési eszközként 43 százalékos bizalmi szintet ért el. Ezzel szemben a Google találatai sokkal magasabb hitelességi arányt mutatnak: a válaszadók 60 százaléka megbízhatónak tartja azokat, míg a hirdetési szolgáltatásban is 53 százalékos a bizalom.

A mesterséges intelligencia találatai és válaszai vegyes megítélés alá esnek: bár a válaszadók 40 százaléka megbízik az AI-alapú keresési eredményekben, a hitelesség szempontjából mindössze 31 százalék tartja hitelesnek az AI által adott válaszokat.

„A mesterséges intelligencia-alapú megoldások mögött leggyakrabban statisztikai és logikai modellek állnak, amelyek a hatalmas adathalmazok feldolgozásával képesek releváns válaszokat generálni. Ezek a rendszerek nem mindig képesek megkülönböztetni a megbízható forrásokat a pontatlanoktól, és előfordulhat, hogy a logikai mintázatok hiányos vagy torz adatok alapján hibás következtetésekhez vezetnek. Ez magyarázza, hogy míg az AI eredményeit sok felhasználó hasznosnak tartja, a válaszok hitelességével kapcsolatban továbbra is óvatosság tapasztalható. Éppen ezért a kkv-knak fokozottan ellenőrizniük kell az AI által generált tartalmakat, hogy megőrizhessék hitelességüket és ügyfeleik bizalmát”

– mondta Wolf Gábor.

A hagyományos média megbízhatósága csupán 15 százalékos, ami megegyezik a Facebook értékével, jelezve, hogy a hagyományos csatornák is hasonló hitelességi válsággal néznek szembe. Az influencerek iránti bizalom továbbra is mélyponton van: mindössze 9 százalékos arányban tartják őket hiteles információforrásnak, ami a leggyengébb eredmény a vizsgált kategóriák között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Visszatérhetnek a bankbetétekhez a PMÁP befektetők

Rengeteg pénz sorsáról dönthetnek idén a Prémium Magyar Állampapír befektetői, akik drámai kamatcsökkenéssel találkoznak hétfőtől a megszelídült inflációnak köszönhetően.

Nagy kérdés, hogy mennyi pénz fog visszaáramlani a sokkal versenyképesebbé vált bankbetétekbe. Összegyűjtöttük a jelenlegi banki betéti ajánlatokat.

Éveken át verhetetlen volt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a kockázatmentes befektetések piacán, hiszen az inflációval arányos kamatot biztosított a befektetők számára, sorozattól függően kisebb-nagyobb kamatprémiummal is megtoldva.

Ezek kamatfizetési időpontja – sorozattól függően – eloszlik a 2025. július 26-ig 16 különböző időpont között, de a zömük februártól áprilisig fizeti ki a kamatot. A legelső sorozat kamatfizetési időpontja január 20-án van.

Újra kell gondolniuk befektetéseik helyét a PMÁP befektetőknek

A 20 PMÁP sorozatból mindössze háromnak jár le a futamideje idén, mégis arra lehet számítani, hogy a később lejáró sorozatok befektetői közül is sokan döntenek úgy, hogy más helyet keresnek a pénzüknek. Így meg sem várva a futamidő végét, sok állampapír-befektető újra megjelenhet a bankbetétek piacán az idei év első felében, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A PMÁP – sorozattól függően – 0,25 és 1,50 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláción felül, amely az idei kamatfordulókig összesen évi 17,85 és 19,10 százalék közötti kamatot jelent a befektetőknek kockázatmentesen, kamatadómentesen és szochomentesen.

Ez a – bankbetétekét jóval meghaladó – kamatszint azonban az idei kamatfordulótól kezdve már csak 3,95 és 5,2 százalék közötti éves kamatot fizet majd a jelentősen lecsökkent inflációnak (a 2024-es évre 3,7 százalék) köszönhetően, ami már összevethető nagyságrend a lekötött betétek hozamával. Főleg, hogy a bankbetétek irányadó kamatplafonja, vagyis a jegybanki alapkamat ennél magasabb szinten, jelenleg 6,50 százalékon tartózkodik.

Rövid távra a jegybanki alapkamatot is meghaladják a legjobb lekötött betétkamatok

A jelenlegi kamatszintek alapján a bankbetétek rövidebb időtávra magasabb, hosszabb időtávra alacsonyabb kamatot fizetnek.

A Gránit Banknak több versenyképes lekötött betéti ajánlata is van. 

  • 3 hónapra a Gránit eBank betét évi 6,50 százalékos kamatot nyújt új pénzre, aktivált eBank szolgáltatás megléte és legalább két egymást követő hónapban érkező, egyenként legalább 400 000 forintos egyösszegű jóváírás esetén.
  • 6 hónapra a Gránit KamatMax betét évi 5 százalékos kamatot fizet, ha az ügyfél havonta 20 000 forintért vásárol is mellette a bankkártyájával.
  • 12 hónapra jelenleg évi 4,75 százalékos (a jegybanki alapkamattól függő) kamatot biztosít a Gránit KamatMax Plusz, ehhez mindössze egy aktivált betéti bankkártya szükséges.

A MagNet Banknak évek óta kimagasló betéti ajánlatai vannak, most is több futamidőre kínál kedvező kamatokat:

  • 6 hónapra az új ügyfeleknek nyitható HELLO betét évi 4,20 százalékos kamaton túl bónusz pénzt is fizet, mely 0,5 és 1 százalék közötti mértékben emeli meg a befektetés hozamát a kamaton felül, ráadásul kamatadómentesen és szochomentesen.
  • A PRIZMA FORINT Betét 3 hónapra évi 5,06 százalékos, 6 hónapra évi 4,73 százalékos, 12 hónapra évi 4,61 százalékos betétkamatot fizet új pénzre
  • 3 hónapra lekötve versenyképes ajánlat még az Aktív Plusz Közösségi Betét, mely új pénzre évi 4,80 százalékos kamatot biztosít aktivált MagNet Mobilbank szolgáltatás és havi 30 000 forintos bankkártyás vásárlás esetén.

Változatlanul él még a K&H Bank legalább 1 hónapos meglévő, bankszámlás ügyfeleknek nyújtott ajánlata, amely új pénzre 90 napra évi 8,00 százalékos betétkamatot fizet. A privát banki ügyfelek 1 százalékkal magasabb kamatot kapnak.

A Magyar Cofidis Bank Cetelem Takarékszámlája is vonzó befektetést kínál, hiszen 6 hónap és 2 év között, több futamidőben is évi 5,25 – 6,25 százalék közötti lekötött betétkamatot kínál.

Az MBH Banknál is változatlanul elérhető a korábban is kínált magas betétkamat. A Prémium ügyfeleknek szóló ajánlatban az új pénzből vagy közvetlenül állampapír lejáratból (visszaváltásból) származó betétösszegek 6 hónapra évi 5,5 százalékos kamattal köthetők le.

Az állampapírok kamatai is vonzóak maradhatnak

Egyelőre még nem látni, hogy az állam milyen kamattal ad majd ajánlatot a jelenlegi PMÁP papírt a futamidő lejárta előtt visszaváltó, majd az aktuálisan értékesített sorozatból esetlegesen újra bevásárló PMÁP befektetőknek. Most ugyanis bőven az előző évi inflációs kamatszint felett, fixen évi 7,90 százalékos kamatot fizet az aktuálisan értékesített papír a 8 éves futamidő első évére a 2032/J sorozatban, 2025. április 22-ig.

Az új ajánlat hatással lehet majd a fix kamatozású állampapírok kamatszintjére is, melyek között jelenleg bőven vannak évi 6 százalék körüli kamatot kínáló konstrukciók. A Fix Magyar Állampapír évi 6,50 százalékos kamatot fial 3 évig, a Magyar Állampapír Plusz pedig évi 5,75 és 6,75 százalék közötti kamattal vásárolható meg, 5 éves futamidővel.

A változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír jelenleg évi 6,90 százalékos, illetve évi 6,91 százalékos kamatnál tart a 3, illetve 5 éves futamidejű papírok esetében.

Az állampapírok kamatait nem terheli semmilyen levonás, míg a bankbetétek kamatait összesen 28 százalékos állami elvonás terheli a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) formájában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss