Gazdaság

20 éve történt az első nagy digitális válság

Húsz éve pukkadt ki a Dotcom lufi, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

A kilencvenes évek (dotcom korszak) elején a fejlett országokban hirtelen mindenki számára világossá vált, hogy a számítástechnika többé már nem csak a matematikusok, tudósok, kutatók vagy elhivatott szakemberek vadászterülete. A computerek lassan kezdtek beszivárogni a kisebb-nagyobb irodákba, sőt az emberek otthonaiba is. Ennek megfelelően az iparági szereplők bevétele és vagyona kezdett megnőni, emiatt egyre több pénzt tudtak fordítani fejlesztésekre, amelyek olyan technológiákat eredményeztek, amelyekkel még több embert tudtak elérni a termékeikkel.

EGY EGÉSZSÉGES ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT KEZDŐDÖTT, AMELY AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE KEZDETT IGENCSAK FELPÖRÖGNI.

A tech, IT, és telekommunikációs vállalatokra sokan ebben az időszakban úgy tekintettek, mint az amerikai gazdaság motorjaira. A megítélésük nagyon pozitív volt, köszönhetően annak, hogy a hardverek tényleg látványosan fejlődtek, ráadásul ekkoriban kezdett elterjedni az internet használata. A világhálóra épülő új szolgáltatások, szoftverek abszolút újdonságot jelentettek, de nagyon életképesnek és vonzónak bizonyultak. Ennek hatására egyre többen és többen kezdték el használni a webet, ami hirtelen rengeteg gazdasági szereplő, befektető és szerencselovag figyelmét kezdte el felkelteni.

Az aranykor

Ez volt az úgynevezett Dotcom Korszak, amelynek neve az internetes címek .com (angolul: „dot com”) végződéséből származik. A technológiai cégek papírjait tömörítő részvényindex, a NASDAQ, 24 év után, a története során először 1997-ben átlépte az 1000 pontos álomhatárt. De ez még csak a kezdetét jelezte egy óriási rallynak.

CSUPÁN HÁROM ÉVRE VOLT SZÜKSÉG A DUPLÁZÁSHOZ, HISZEN AZ INDEX 1999 JANUÁRJÁBAN ELÉRTE A 2000 PONTOS MÉRFÖLDKÖVET, EGY ÉVVEL KÉSŐBB, MÁRCIUSBAN PEDIG AZ 5000 PONTOT. EZ PEDIG JÓL JELZI, HOGY MILYEN HIRTELEN PÖRGÖTT FEL A BERUHÁZÁSI KEDV A SZEKTORBAN.

Ráadásul az új cégek indulását nagyban elősegítette, hogy a NASDAQ tőzsdén gyakorlatilag bármilyen kezdő vállalkozást részvénykibocsátást kezdeményezhetett. 1996 és 2000 között gyakorlatilag mindenre lehetett tőkét szerezni az IT és online szektorban, ha valaki ügyesen be tudta azt csomagolni.

SZÁMOS ESETBEN ELŐFORDULT AZ, HOGY A RÉSZVÉNYEK ELADÁSÁBÓL BEÉRKEZETT PÉNZT NEM IS A TERMÉK KIFEJLESZTÉSÉRE, VAGY LÉTREHOZÁSÁRA KÖLTÖTTÉK, LEGYEN AZ EGY WEBSHOP, EGY SZOFTVER, EGY AKÁR VALAMILYEN FIZIKAI VALÓJÁBAN IS LÉTEZŐ ESZKÖZ, HANEM MARKETINGRE, HÁLÓZATÉPÍTÉSRE, SZÉKHÁZVÁSÁRLÁSRA.

Azaz pont a lényegre nem maradt erőforrás. Emellett rengeteg olyan vállalkozás is akadt, amely rendelkezett ugyan termékkel, azonban a működés során folyamatosan veszteséget termelt. De sokan ezt egyszerűen nem voltak hajlandóak észrevenni.

Megállás nélkül nőttek a tech részvények árai, akadtak olyan papírok, amelyek értéke 5 év alatt 3000 százalékkal, azaz harmincszorosára nőtt. Azonban általában túlárazottak voltak, és rengeteg olyan is akadt, amely mögött semmilyen teljesítmény nem volt egy jól hangzó néven kívül. Ez utóbbira tipikus példa a NewJerseyE’Town.com esete, amelyet csak a neve miatt kaptak fel, mert azt hitték, hogy az E’Town elnevezés valamilyen elektronikai tevékenységre utal, közben pedig csak egy Elizabethtown-i vállalkozást takart. 2000-ben az informatikai vállalkozásokkal kapcsolatos részvénykibocsátások mértéke elérte a 100 millárd dollárt, és azóta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ezt az értéket sikerült volna felülmúlni. tehát úgy tűnt, hogy minden szép és jó. Azonban ez csak a felszín volt.

Figyelmeztető jelek

Hiába mondták néhányan, hogy sok IT és webes cég mögött nincs semmi, a befektetők jó része nem hallgatott a józan eszére. Csak azt látták, hogy van valami, ami egyre csak nő, amiből sokan meggazdagszanak, és úgy érezték, hogy nekik is be kell szállniuk, nehogy kimaradjanak valamiből. Ez volt az úgynevezett Dotcom Lufi, amelyet addig fújtak, míg az értelmezhetetlen méretűvé nem dagadt.

2000 közepére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a csoda elmaradt. A tech cégek által közzétett gazdasági jelentések kijózanító pofonként hatottak.

KIDERÜLT, HOGY AZ ELÉRT EREDMÉNYEK A LEGTÖBB ESETBEN ELMARADNAK A VÁRAKOZÁSTÓL, A VÁLLALATOK NAGY HÁNYADA ALIG TERMEL NYERESÉGET, VAGY EGYENESEN VESZTESÉGES.

Ezáltal pedig az is, hogy a részvények egyszerűen túlárazottak. Ennek következtében eltűntek a vásárlók, ráadásul sokan a részvényvásárlást hitelből finanszírozták, és amikor azok törlesztésére sor került, akkor kénytelenek voltak áruba bocsátani a papírjaikat. Eljutottunk oda, hogy a kínálati oldal nagyobb volt, mint a keresleti, ami értelemszerűen a részvények árának csökkenését eredményezte. Ez a folyamat pedig igen hamar eszkalálódott, mert mindenki elkezdte pánikszerűen értékesíteni a papírjait, hogy még jóáron szabaduljon meg azoktól. Akik korábban ész nélkül vásároltak, azok most ész nélkül eladtak, aminek az eredménye nem lehetett más, csak összeomlás. 2000 októberére, néhány hónap alatt a NASDAQ index 75 százalékot esett, egészen 1139 pontig. Voltak cégek, amelyek egy nap alatt mentek csődbe, és amelyek papírjai értéktelen kacattá váltak. Egy egész életen át kuporgatott vagyonkák lettek füstté, és a folyamatot nem lehetett megállítani.

A bukás

Történtek kísérletek a trend megállítására, de 2001-re már világosan látszódott, hogy a Dotcom lufi végérvényesen kipukkadt. A NASDAQ index visszaesett 1000 pont alá, az 1997-es szintre. Egészen döbbenetes mértékű tőkekivonás történt meg a szektorban, aminek eredményeként rengeteg tech cég ment csődbe. Köztük olyanok is, amelyek működése nem volt veszteséges, csak a pánik elsodorta őket is. Emellett számos olyan vállalkozás is megszenvedte ezt a krízist, amely csak érintkezett a szektor szereplőivel. Ilyenek voltak például az ingatlanban, médiában, kommunikációban, cateringben vagy turizmusban utazó vállalatok. Hiszen rengetegen mondták vissza az irodabérlésüket, rendezvényüket, vagy hirdetéseiket.

DE AZ IS TÉNY, HOGY JÓ PÁR CÉG, ÍGY PÉLDÁUL AZ AMAZON, A NETFLIX VAGY AZ EBAY TÚLÉLTE A VÁLSÁGOT, ÉS KÉSŐBB MEGERŐSÖDVE TÉRT VISSZA.

Így aztán egy természetes szelekciós, tisztulási folyamat zajlott le az IT-tech iparágban, amely előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna. A Dotcom lufi kidurranását nem lehetett volna megakadályozni, maximum csak elodázni. Így két évtized távlatából már világosan látszik, hogy mi történt, de ennek ellenére sokan nem hajlandóak tanulni a hibákból. Az emberi kapzsiság mind a mai napig sokszor felülírja a józan ész figyelmeztetéseit, hiszen például ugyanez a folyamat játszódik le manapság a kriptovaluták szektorában. Boldog-boldogtalan veszi a Bitcoint, az Ethereumot, a Litecoint, közben pedig azt se tudják, hogy hogyan működik a rendszer, milyen veszélyek fenyegetik a kriptopénzeket, egyáltalán lehet-e reális jövőképe a blokklánc technológiáknak. Elég ha valamire azt mondják, hogy új, és sokat lehet vele keresni, és rengetegen máris öntik bele a pénzt. Ez történt húsz éve a Dotcom lufival, amely a digitális éra első és legnagyobb válságaként vonult be az emberiség történelmébe.

Forrás: ORIGO

Related Topics:digitális dotcom évforduló IT lufi technológiai válság világ

Up Next

Nehezen bírják a hazai big data cégek

Don't Miss

Vegyesvállalatot alapít az LG és a Magna

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

PMP minősítés: a tanúsítvány, ami új szintre emeli a projektmenedzsmentet

PMP minősítés tanusítvány projektmenedzsment

képek: Freepik

A projektmenedzsment napjainkban kulcsszerepet játszik a szervezetek sikerében – legyen szó technológiai fejlesztésekről, építési projektekről vagy üzleti innovációról. A hatékony vezetés, a tudatos tervezés és a változásokhoz való gyors alkalmazkodás nélkül egyetlen projekt sem lehet igazán eredményes.

Ebben a folyamatosan változó, komplex környezetben különösen felértékelődik a szakmai hitelesség és a bizonyított kompetencia. A PMP (Project Management Professional) minősítés éppen ezt a tudást és tapasztalatot ismeri el: nemcsak a projektvezetés legmagasabb szintű szakmai tanúsítványa, hanem egy olyan nemzetközi mérce is, amely karrierelőnyt jelent a projektek világában.

Mit takar a PMP minősítés?

A Project Management Institute (PMI) által kidolgozott PMP minősítés a projektmenedzsment nemzetközi szabványait képviseli, és célja, hogy egységes, világszinten elismert keretrendszert biztosítson a projektek irányításához.

A minősítés lefedi a hagyományos, hibrid és agilis megközelítéseket is, így a vizsga a modern projektmenedzsment teljes spektrumát átfogja. Ez biztosítja, hogy birtokosa képes legyen összetett, több szereplős projekteket átlátni, koordinálni és sikeresen lezárni, miközben fenntartja az egyensúlyt az idő, a költség és az erőforrások között.

A PMP külön értéke, hogy minden szektorban alkalmazható – az informatikától és építőipartól kezdve az egészségügyön át egészen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig.

Kinek ajánlott, és miért éri meg megszerezni?

A PMP minősítés valódi értéket jelent azok számára, akik napi szinten felelnek projektek megvalósításáért, csapatokat irányítanak, és hosszú távon szeretnék fejleszteni vezetői képességeiket.

A tanúsítvány megszerzése valódi befektetés a szakmai jövőbe: strukturált gondolkodást, hatékonyabb munkaszervezést és nemzetközi szinten elismert hitelességet biztosít. Emellett megerősíti a szakmai tekintélyt, új karrier lehetőségeket nyit, és a tapasztalatok szerint magasabb jövedelmet is eredményezhet.

A Project Management Institute kutatása szerint a PMP minősítéssel rendelkező szakemberek átlagosan 16%-kal magasabb fizetést kapnak, mint azok, akik nem nem szerezték meg ezt a képesítést.

A vizsgára jelentkezés feltételei

A PMP vizsgára meghatározott szakmai tapasztalat és képzettség birtokában lehet jelentkezni.

Felsőfokú végzettség esetén legalább 36 hónap projektvezetési gyakorlat szükséges.
Középfokú végzettség esetén 60 hónap igazolt tapasztalat szükséges.
Emellett 35 óra strukturált projektmenedzsment-képzés vagy érvényes CAPM tanúsítvány megléte kötelező.

Ezek a feltételek biztosítják, hogy a vizsgán valóban tapasztalt szakemberek vehessenek részt, akik gyakorlati tudásukat már valós projektekben is bizonyították.

A PMP vizsga felépítése

A vizsga 180 kérdésből áll, amelyek megválaszolására 230 perc áll rendelkezésre. A kérdések valós projekthelyzeteket mutatnak be, ezért a sikerhez nem elegendő az elméleti tudás – szükség van tapasztalati gondolkodásra és problémamegoldó készségre is.

A vizsgát projektmenedzserek fejlesztették projektmenedzserek számára, így minden feladat a szakma gyakorlati oldalára épül. A vizsga angol nyelvű, de több nyelvi segédlet is elérhető, például német, francia, spanyol, portugál, japán vagy kínai nyelven.

A PMP vizsga online formában is teljesíthető, így a vizsgázók saját időbeosztásukhoz igazíthatják a felkészülést és a vizsgaidőpontot.

Felkészülés a sikeres vizsgára

A PMP minősítés megszerzéséhez nemcsak tapasztalatra, hanem jól felépített, célzott felkészülésre is szükség van. A ProMan Consulting, a Project Management Institute hivatalos tréningpartnere, nemzetközileg elismert PMP felkészítő programot kínál, amely három nap oktatásból és egy nap vizsgaszimulációból áll.

A szimuláció az éles megmérettetés kérdéstípusait követi, és akár otthonról is kitölthető. A program végén személyes konzultáció ad lehetőséget az értékelésre és a további fejlődésre.

A megfelelő tréning nemcsak a sikeres teljesítést segíti elő, hanem hosszú távon is hozzájárul a szakmai fejlődéshez, a hatékonyabb projektvezetéshez és a nemzetközi karrierlehetőségek bővítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!