Gazdaság

Magyarország a korelnök a régió IT-sai között

Toronymagasan a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a legtöbben az érettségit követően – derül ki a No Fluff Jobs állásportál legújabb nemzetközi kutatásából.

A vállalat reprezentatív felmérésében 5 közép-kelet – európai ország, több mint 4000 szakembere vett részt. A kutatás alapján a legnépszerűbb terület az IT szakmák közül minden országban a backend, a frontend és a fullstack, utóbbi pozíció jelenleg a legkeresettebb az álláskeresők körében. A felmérés többek között vizsgálta azt, mennyit keresnek a szektorban dolgozók, mennyire hajlandók munkahelyet váltani és milyen okok állnak a munkakeresés, külföldi munkavállalás mögött, illetve milyen végzettséggel, milyen pozícióban dolgoznak. A senior és expert szintű munkavállalókban Magyarország bizonyult a legerősebbnek, valamint itthon a szakemberek közel 56 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, amely kiemelkedő eredmény a vizsgált országok között.

Sok a tapasztalt IT-s, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban – mutat rá a kifejezetten technológiai szektorbeli állásokat kínáló portál, a No Fluff Jobs nemzetközi, nagymintás kutatása. A vállalat Közép-Kelet Európa országaiban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon végzett lekérdezést az IT szakemberek helyzetéről, munkahelyi motivációikról és álláskeresési kedvéről.

Tarol a backend, magyar a legtöbb diplomás szakember

Csehországban az IT szakemberek 44,5%-a rendelkezik általános iskolai vagy középiskolai végzettséggel. Az iskolázottság szintje Ukrajnában a legmagasabb, a szakemberek 51,1%-a rendelkezik egyetemi diplomával, illetve Magyarországon toronymagasan a legjobb a főiskolát végzett IT-sok aránya (55,8%).

A nemzetközi berkekben a legnépszerűbb pozícióknak a backend, a fullstack és a frontend bizonyultak, ezekben a válaszadók nagyjából 20-30 százaléka helyezkedett el az egyes országokban. A legkevesebb IT szakember összességében Közép-Kelet Európában a Gaming és a Design területén dolgozik. A vizsgált országok közül Magyarországon a legkevésbé népszerű a játékfejlesztés, de itthon dolgozik a legtöbb Business Analyst és embedded szakember is. Magyarországon nincs túl sok 24 év alatti IT-s, az utánpótlás tekintetében (8,9 százalék) elmaradunk a térség kb. 20 százalékos átlagától. A vizsgált országok közül a magyarok körében a legmagasabb a senior és az expert munkavállalók aránya is, a szlovákok pedig a mid pozíciókban erősek (36.5 százalék). A szakemberek zömében (63,3 százalék) home office-ban dolgoztak a pandémia alatt, amit komfortosnak ítéltek (közel 79 százalék).

Mennyi az annyi?

A közép- és kelet-európai IT-szakemberek fizetéseit elemezve a csehek rendelkeznek a legjobb fizetésekkel, a válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint feletti összeget keres havonta. Szlovákia és Magyarország egyértelműen a fizetések középmezőnyében helyezkedik el – mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 – 630 ezer forintért dolgozik. A fizetési versenyben az ukránok a sereghajtók – esetükben mindössze a válaszadók harmada keres a magyarokéval és szlovákokéval megegyező összeget. Ebben az országban érezhetően nagy a rétegződés a keresetekben: az ukrán az IT-szakemberek 40,5 százaléka nettó 315 ezer forintnál kevesebbet keres. Érdekes módon azonban Ukrajnában a nettó 1,2 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya hasonló Lengyelországhoz, és sokkal magasabb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.

A régió IT-sai zömében bejelentett munkaerők

A No Fluff Jobs kutatása kitért arra is, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak a megkérdezettek. A teljes régióra elmondható, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb (vagy annak megfelelője az adott országban). Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában, Szlovákiában pedig az IT-sok több mint háromnegyede. Csak Ukrajnában nem ez áll az első helyen a szerződéstípusok között, bár a válaszadók közel harmada ilyen szerződés alapján dolgozik. Az ukránoknál messze a legtöbb informatikai szakember, több mint 55 százalék vállalkozóként dolgozik. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.

A lengyelek kalandvágyók, a magyarok nem szívesen váltanak

A lengyelek és az ukránok más vizsgált piacokról származó kollégáikhoz képest sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra. A lengyel IT szakemberek 41-, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik Az állásportálokon. A jelöltek megszerzéséhez a munkaadóknak sokkal többet kell kínálniuk azonban a technológiai szektor magyar (több mint 73 százalékuk nem tervezi a munkahelyváltást), cseh (72 százalék) és szlovák (71 százalék) képviselőinek, ők nem szívesen változtatnának munkahelyet.

Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érvek a túl alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége és az új szakmai tapasztalatok keresése. A magyar és a szlovák IT szakemberek a legkevésbé a főnökkel való rossz viszony miatt váltanának munkahelyet, azonban hazánk informatikusai és az ukránok esetében a megkérdezettek harmada nézne új munka után a hazája politikai helyzete miatt, valamint a rossz munkahelyi légkör is esetükben vezetne leginkább felmondáshoz (arányuk jelentősen magasabb, mint más országokban).

„Az általános tapasztalatunk, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni a közép-kelet-európai régióban. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B foglalkoztatás egyelőre ritkább, ez kevesebb rugalmasságot ad az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást”

– mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e. A szakember elmondta, a hazai IT-sok és munkaadók 80 százaléka Budapesthez köthető, de a cégek számára a távmunka egy olyan megoldás lehet, amellyel az ország bármely régiójából alkalmazhatnak képzett, megfizethető informatikust.

A magyaroknak az angol nem akadály, a család a visszahúzó erő

A nemzetközi mintaországok közül nagyjából egységesen, a válaszadók közel 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz különösebb nehézséget. Az ukrajnai IT szakemberek közel 40 százaléka azonban „nehéznek” vagy „inkább nehéznek” találta ezt, ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között.

Az IT szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése, valamint a magyarok és a szlovákok számára a családi-baráti kapcsolatok is visszatartó erő a kiutazás kapcsán. A résztvevők közül saját bevallásuk alapján a magyaroknak és az ukránoknak jelentik a legnagyobb gondot a pénzügyek, a válaszadók közel 40 százaléka érzi úgy ezekben az országokban, hogy nem rendelkezik megfelelő mennyiségű megtakarítással a kiutazáshoz. Az angol nyelvtudás legkevésbé a magyarokat aggasztja a kiutazással kapcsolatban, mindössze a hazai szakemberek közel 15 százaléka aggódik emiatt. A lengyel informatikusok számára pedig az egyik legnagyobb nehézséget (közel 43 százalék esetében) a külföldi munkavállalással kapcsolatos különféle jogi korlátozások jelentik.

Vágyak és álmok

Az álomország-álommunkahely viszonylatban messze Csehország diadalmaskodott: a csehek 96 százaléka jelezte, hogy saját országában szeretne leginkább munkát vállalni. Ez az eredmény messze meghaladja bármelyik másik ország eredményét (PL – 45 százalék, SK – 57 százalék, HU – 43 százalék, UA – 30 százalék). A megkérdezettek mindegyike számára vonzó célpontot jelent Csehország: a szlovákok több mint harmada és az ukránok 30 százaléka számára is vágyott desztináció. Magyarországot ideális munkahelynek a környező országok szakembereinek 5 százaléka tartja, a hazájukat pedig a magyarok 43,23 százaléka találta a legideálisabb helynek a munkára. Az itthoni informatikusok számára vonzó úticélok még Csehország (11,72 százalék) és Lengyelország (9,29 százalék).

„A tapasztalatunk az, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B szerződések egyelőre ritkábbak, kevesebb rugalmasságot adnak az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást”

– mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e.

Related Topics:digitalizáció IT korelnök magyarország régió szakember

Up Next

Így reagált a Google a 2,4 milliárd eurós büntetésre

Don't Miss

Egy magas keresetű szülő akár további 161 ezer forintra is jogosulttá válhat

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

nem mérhető,
nem ellenőrizhető
és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

a hálózat demokratikus működése, és
a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Generációk és percepciók: másért szeretik az irodai munkát az eltérő generációkhoz tartozók

Az iO Partners 2025 nyarán végzett online kutatása szerint a különböző korosztályok eltérően látják az ideális irodai munkafeltételeket, ami bizonyos mértékű véleménykülönbséget jelez közöttük.

Noha minden generáció mást tart a hatékony munkavégzés kulcsának, az irodai jelenlét mindhárom korosztály tagjai számára továbbra is értéket képvisel – csak épp teljesen eltérő okok miatt.

A hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták munkahelyi környezetének jellemzőit az iO Partners 2025 júniusában 500 fős mintán végzett kvantitatív online kutatása. A felmérés jól kirajzolódó generációs eltéréseket mutatott az irodai munkakörnyezet megítélésében, és összességében arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi kérdés nem az, szükség van-e irodára, hanem az, ki, miért és milyen formában tartja azt nélkülözhetetlennek.

Home office vagy iroda?

A kutatás alapján a magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%) dolgozik valamilyen rendszerességgel otthonról. Az arányokban ugyanakkor markáns különbségek mutatkoznak: az Y generáció (30–45 évesek) körében a legmagasabb a heti legalább három napot home office-ban dolgozók aránya (41%), szemben az X generációra (45–60 évesek) jellemző 27%-kal.

Az idősebbek közel kétharmada (64%) egyáltalán nem, vagy csak nagyon indokolt esetben dolgozik otthonról (ez az arány a Y-oknál 43, a Z-knél 42%), miközben a legfiatalabb, 20-30 éves munkavállalókra a heti 1-2 nap otthoni munka a legjellemzőbb: ez 35 százalékukra igaz.

Hol terem a hatékonyság?

A kutatásban résztvevők 39 százaléka a home-office-t tartotta hatékonyabbnak, míg 20 százalék az irodát, de a korosztályok között itt is érdekes mintázat rajzolódik ki. Az X generációban a legmagasabb azok aránya, akik az irodai munkát tartják eredményesebbnek, míg az otthonról elvégzett munkát az Y generáció tagjai érzik a leginkább hatékonynak. A legifjabb munkavállalók csaknem fele (46%) ugyanakkor akként foglalt állást, hogy mindkét munkatér hasonlóan hatékony.

Milyen a vonzó iroda?

Az talán nem meglepő, hogy a Z generáció digitális bennszülöttként magabiztosan dolgozik távolról, ám a kutatás érdekes tanulsága az, hogy számukra különösen fontos előny a társaság és a munkatársak közelsége, ha az irodában végzett munkáról van szó. Preferenciáik tekintetében kiderült, hogy szívesen dolgoznak modern, közösségi terekben, értékelik az ergonomikus berendezést és a nyitott, együttműködést ösztönző irodai környezetet. A fejlesztések közül a telefonfülkék és a csendes zónák bevezetését támogatják leginkább.

Az Y generáció számára az ideális iroda tekintetében a legfontosabb tényező a jó lokáció és a megközelíthetőség. Ez egyébként a teljes vizsgált mintára igaz, de az Y generáció képviselte legmagasabb arányban (74%) ezt a véleményt. Ők azok, akik az otthoni munkát tartják a leginkább hatékonynak, ugyanakkor az irodát a munka-magánélet egyensúly megteremtésének eszközeként is látják. Az irodai dizájn és a vizuális környezet – beleértve a műalkotásokat és dekorációkat – pozitív hatását is ők értékelik legmagasabban. Sokuk számára az iroda olyan tér, ahol rendezettebben, fókuszáltabban tudnak dolgozni.

Az X generáció tagjai a legkonzervatívabb irodahasználók: 48 százalékuk soha nem dolgozik otthonról. Ők tartják leginkább hatékonynak az irodába való bejárást, elsősorban a napi rutin és a struktúra megtartása miatt. Jóllehet az ideális iroda jellemzői közül náluk is a jó elhelyezkedés és a rövidebb utazási idő a leginkább kiemelt, az újfajta irodai terek vagy fejlesztések kevésbé hatnak rájuk ösztönzőleg.

Lehet hatékony és szerethető az iroda?

Bár a kutatás jól kirajzolja a generációk közötti különbségeket, az eredményekből az is kiderül, hogy minden korosztály számára kialakítható motiváló, inspiráló és a hatékonyságot növelő irodai környezet.

Az iO Partners szakértői szerint a munkatér ma már nemcsak funkcionális kérdés, hanem stratégiai eszköz: a megfelelő környezet nemcsak a meglévő munkatársak elégedettségét és produktivitását növeli, hanem az új tehetségek bevonzásában is versenyelőnyt jelent. Az a vállalat, amely ezekhez az igényekhez tud alkalmazkodni, nemcsak elégedettebb, hanem lojális, elkötelezett dolgozókat is nyer.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem

Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be.

Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót.

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben.

„Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban” – hangsúlyozta.

Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet.

„Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”

– sorolta.

A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta.

Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül.

Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik.

Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!