Gazdaság

Magyarország a korelnök a régió IT-sai között

Toronymagasan a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a legtöbben az érettségit követően – derül ki a No Fluff Jobs állásportál legújabb nemzetközi kutatásából.

A vállalat reprezentatív felmérésében 5 közép-kelet – európai ország, több mint 4000 szakembere vett részt. A kutatás alapján a legnépszerűbb terület az IT szakmák közül minden országban a backend, a frontend és a fullstack, utóbbi pozíció jelenleg a legkeresettebb az álláskeresők körében. A felmérés többek között vizsgálta azt, mennyit keresnek a szektorban dolgozók, mennyire hajlandók munkahelyet váltani és milyen okok állnak a munkakeresés, külföldi munkavállalás mögött, illetve milyen végzettséggel, milyen pozícióban dolgoznak. A senior és expert szintű munkavállalókban Magyarország bizonyult a legerősebbnek, valamint itthon a szakemberek közel 56 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, amely kiemelkedő eredmény a vizsgált országok között.

Sok a tapasztalt IT-s, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban – mutat rá a kifejezetten technológiai szektorbeli állásokat kínáló portál, a No Fluff Jobs nemzetközi, nagymintás kutatása. A vállalat Közép-Kelet Európa országaiban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon végzett lekérdezést az IT szakemberek helyzetéről, munkahelyi motivációikról és álláskeresési kedvéről.

Tarol a backend, magyar a legtöbb diplomás szakember

Csehországban az IT szakemberek 44,5%-a rendelkezik általános iskolai vagy középiskolai végzettséggel. Az iskolázottság szintje Ukrajnában a legmagasabb, a szakemberek 51,1%-a rendelkezik egyetemi diplomával, illetve Magyarországon toronymagasan a legjobb a főiskolát végzett IT-sok aránya (55,8%).

A nemzetközi berkekben a legnépszerűbb pozícióknak a backend, a fullstack és a frontend bizonyultak, ezekben a válaszadók nagyjából 20-30 százaléka helyezkedett el az egyes országokban. A legkevesebb IT szakember összességében Közép-Kelet Európában a Gaming és a Design területén dolgozik. A vizsgált országok közül Magyarországon a legkevésbé népszerű a játékfejlesztés, de itthon dolgozik a legtöbb Business Analyst és embedded szakember is. Magyarországon nincs túl sok 24 év alatti IT-s, az utánpótlás tekintetében (8,9 százalék) elmaradunk a térség kb. 20 százalékos átlagától. A vizsgált országok közül a magyarok körében a legmagasabb a senior és az expert munkavállalók aránya is, a szlovákok pedig a mid pozíciókban erősek (36.5 százalék). A szakemberek zömében (63,3 százalék) home office-ban dolgoztak a pandémia alatt, amit komfortosnak ítéltek (közel 79 százalék).

Mennyi az annyi?

A közép- és kelet-európai IT-szakemberek fizetéseit elemezve a csehek rendelkeznek a legjobb fizetésekkel, a válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint feletti összeget keres havonta. Szlovákia és Magyarország egyértelműen a fizetések középmezőnyében helyezkedik el – mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 – 630 ezer forintért dolgozik. A fizetési versenyben az ukránok a sereghajtók – esetükben mindössze a válaszadók harmada keres a magyarokéval és szlovákokéval megegyező összeget. Ebben az országban érezhetően nagy a rétegződés a keresetekben: az ukrán az IT-szakemberek 40,5 százaléka nettó 315 ezer forintnál kevesebbet keres. Érdekes módon azonban Ukrajnában a nettó 1,2 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya hasonló Lengyelországhoz, és sokkal magasabb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.

A régió IT-sai zömében bejelentett munkaerők

A No Fluff Jobs kutatása kitért arra is, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak a megkérdezettek. A teljes régióra elmondható, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb (vagy annak megfelelője az adott országban). Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában, Szlovákiában pedig az IT-sok több mint háromnegyede. Csak Ukrajnában nem ez áll az első helyen a szerződéstípusok között, bár a válaszadók közel harmada ilyen szerződés alapján dolgozik. Az ukránoknál messze a legtöbb informatikai szakember, több mint 55 százalék vállalkozóként dolgozik. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.

A lengyelek kalandvágyók, a magyarok nem szívesen váltanak

A lengyelek és az ukránok más vizsgált piacokról származó kollégáikhoz képest sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra. A lengyel IT szakemberek 41-, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, vagy sűrűn nézelődik Az állásportálokon. A jelöltek megszerzéséhez a munkaadóknak sokkal többet kell kínálniuk azonban a technológiai szektor magyar (több mint 73 százalékuk nem tervezi a munkahelyváltást), cseh (72 százalék) és szlovák (71 százalék) képviselőinek, ők nem szívesen változtatnának munkahelyet.

Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érvek a túl alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége és az új szakmai tapasztalatok keresése. A magyar és a szlovák IT szakemberek a legkevésbé a főnökkel való rossz viszony miatt váltanának munkahelyet, azonban hazánk informatikusai és az ukránok esetében a megkérdezettek harmada nézne új munka után a hazája politikai helyzete miatt, valamint a rossz munkahelyi légkör is esetükben vezetne leginkább felmondáshoz (arányuk jelentősen magasabb, mint más országokban).

„Az általános tapasztalatunk, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni a közép-kelet-európai régióban. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B foglalkoztatás egyelőre ritkább, ez kevesebb rugalmasságot ad az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást”

– mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e. A szakember elmondta, a hazai IT-sok és munkaadók 80 százaléka Budapesthez köthető, de a cégek számára a távmunka egy olyan megoldás lehet, amellyel az ország bármely régiójából alkalmazhatnak képzett, megfizethető informatikust.

A magyaroknak az angol nem akadály, a család a visszahúzó erő

A nemzetközi mintaországok közül nagyjából egységesen, a válaszadók közel 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz különösebb nehézséget. Az ukrajnai IT szakemberek közel 40 százaléka azonban „nehéznek” vagy „inkább nehéznek” találta ezt, ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között.

Az IT szakemberek abban minden országban egyetértettek, hogy a külföldi munkavállalás elsődleges gátja az engedélyek beszerzése, valamint a magyarok és a szlovákok számára a családi-baráti kapcsolatok is visszatartó erő a kiutazás kapcsán. A résztvevők közül saját bevallásuk alapján a magyaroknak és az ukránoknak jelentik a legnagyobb gondot a pénzügyek, a válaszadók közel 40 százaléka érzi úgy ezekben az országokban, hogy nem rendelkezik megfelelő mennyiségű megtakarítással a kiutazáshoz. Az angol nyelvtudás legkevésbé a magyarokat aggasztja a kiutazással kapcsolatban, mindössze a hazai szakemberek közel 15 százaléka aggódik emiatt. A lengyel informatikusok számára pedig az egyik legnagyobb nehézséget (közel 43 százalék esetében) a külföldi munkavállalással kapcsolatos különféle jogi korlátozások jelentik.

Vágyak és álmok

Az álomország-álommunkahely viszonylatban messze Csehország diadalmaskodott: a csehek 96 százaléka jelezte, hogy saját országában szeretne leginkább munkát vállalni. Ez az eredmény messze meghaladja bármelyik másik ország eredményét (PL – 45 százalék, SK – 57 százalék, HU – 43 százalék, UA – 30 százalék). A megkérdezettek mindegyike számára vonzó célpontot jelent Csehország: a szlovákok több mint harmada és az ukránok 30 százaléka számára is vágyott desztináció. Magyarországot ideális munkahelynek a környező országok szakembereinek 5 százaléka tartja, a hazájukat pedig a magyarok 43,23 százaléka találta a legideálisabb helynek a munkára. Az itthoni informatikusok számára vonzó úticélok még Csehország (11,72 százalék) és Lengyelország (9,29 százalék).

„A tapasztalatunk az, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, a B2B szerződések egyelőre ritkábbak, kevesebb rugalmasságot adnak az informatikusoknak. Magyarországon a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást”

– mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e.

Related Topics:digitalizáció IT korelnök magyarország régió szakember

Up Next

Így reagált a Google a 2,4 milliárd eurós büntetésre

Don't Miss

Egy magas keresetű szülő akár további 161 ezer forintra is jogosulttá válhat

Gazdaság

A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat

A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.

Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”

– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”

– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben

Az elmúlt hetekben tapasztalható zord időjárás nemcsak nekünk jelent kihívásokat. A szélsőséges hideg a mobilhálózatot is meg tudja viselni, ezért az infrastruktúraszolgáltatónak fel kell készülnie, hogy a felhasználók ilyenkor is zökkenőmentesen tudják használni mobileszközeiket.

Összességében elmondható, hogy a mai korszerű mobiltávközlési berendezések nagyon szélsőséges hőmérsékleti tartományok között is képesek megfelelően működni, de a nagy hideg azért okozhat kisebb-nagyobb problémákat. Az ország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját – mintegy 4060 bázisállomást – tulajdonló és üzemeltető CETIN Hungary az előrelátható extrém időjárás esetén megteszi a megelőző védelmi intézkedéseket. Így történt ez most is: a vállalat felhívta az üzemeltetési feladatokban közreműködő partnerei figyelmét, hogy több hiba és leállás várható, ezért akár plusz erőforrásokkal, járművekkel, valamint tartalék generátorokkal is készüljenek fel a várható többletfeladatokra.

„A CETIN Hungary 24/7 üzemelő felügyeleti rendszere révén automatikus riasztást kap minden meghibásodásról

– mondta el Urbán István, a CETIN Hungary hálózatfelügyeleti központjának vezetője.

– Extrém időjárási helyzetekben a hibajelzések száma a szokásos volumen többszörösére – szélsőséges esetben akár tízszeresére – nőhet. Kollégáinkkal most is felkészülten vártuk az extrém időjárást, de a nagy hideg nem okozott komolyabb problémát a hálózati infrastruktúrában.”

A szolgáltató minden paraméterezhető beállítást és konfigurációmódosítást távolról tud végrehajtani – így amikor a nagyon alacsony hőmérséklet ezt indokolja, akár a fűtés is bekapcsolható távolról. Helyszíni beavatkozás csak akkor szükséges, ha cserélni kell valamilyen berendezést.

Hogyan viseli a hálózat a szélsőséges időjárást?

A szélsőséges időjárási helyzetekben a leggyakrabban az áramellátási láncban fordul elő hiba. Ez bármelyik bázisállomásnál előfordulhat, de ilyenkor a felhasználók sokszor nem érzékelnek semmit, mert az áramellátást átmenetileg a tartalék áramforrás veszi át – ennek kapacitása az állomás hálózatban betöltött fontosságától függ –, hosszabb áramszünet esetén pedig mobilgenerátorokat használ a szolgáltató.

Erős fagyra a magyarországi körülmények között nagyon ritkán van példa, és jellemzően nem is tart hosszú ideig. Ilyenkor a mikrohullámú berendezések részben vagy teljesen eljegesedhetnek, ami lecsökkentheti kapacitásukat, vagy szélsőséges esetben akár az adott bázisállomás teljes leállása is bekövetkezhet. Előfordulhat az is, hogy a karbantartók nem tudnak felmenni az eljegesedett toronyra, és emiatt átmenetileg nem javítható ki egy bármilyen egyéb okból meghibásodott berendezés. Néha pedig a jég fagy rá a bázisállomás áramellátását biztosító vezetékre, amelynek ettől annyira megnő a súlya, hogy leszakad.

Az időjárásból fakadó leggyakoribb problémát egyébként nem a hideg időjárás, hanem a nagy viharok és zivatarok jelentik. Ezek koncentráltan, egy helyen tudnak gondot okozni, elsősorban szintén az áramellátásban – az ilyenkor jellemző viharos szél például elszakíthatja az áramkábelt, kidöntheti az áramoszlopot vagy villámcsapás miatt túlfeszültség keletkezhet az áramhálózatban. A távközlési infrastruktúraszolgáltató ilyenkor is felkészül a hibákkal vagy esetleges leállással járó várható többletfeladatokra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Úttörő hűtési megoldás az MI-gyárak számára a Motivair by Schneider Electric-től

Új, 2,5 MW-os hűtőfolyadék-elosztó egységgel (CDU) bővült a Motivair by Schneider Electric portfóliója.

Az MCDU-70 rugalmas és skálázható megoldást kínál a következő generációs GPU-k (grafikus processzorok) és gigawatt-méretű MI-gyárak által támasztott hűtési követelmények teljesítéséhez.

Az MCDU-70 a Motivair eddigi legnagyobb kapacitású hűtőfolyadék-elosztó egysége. Kompakt kialakítása és hatékony működése lehetővé teszi, hogy a legnagyobb léptékű létesítmények igényeit is kiszolgálja – például az NVIDIA Omniverse DSX Blueprint koncepció alapján tervezett MI-gyárakét. Ezekben a rendszerekben a gigawattos teljesítmény eléréséhez akár 10 MW hűtési kapacitásra is szükség lehet. A Schneider Electric EcoStruxure szoftverét felhasználva a Motivair CDU-i központosított rendszerként működnek, és a mai hűtési követelményeknek megfelelően akár 10 MW-ot meghaladó teljesítményre is skálázhatók.

Az MI-gyárakban használt GPU-k 20-50-szer több hőt termelnek, mint a hagyományos CPU-k (központi feldolgozóegységek), ezért a mesterséges intelligencia (MI) korszakban elengedhetetlen a folyadékhűtés. Az MI alkalmazásokat kiszolgáló infrastruktúrát üzemeltető szervezeteknek szembe kell nézniük a rendkívül nagy, a rackenként 1 MW-ot elérő, vagy akár azt meghaladó teljesítménysűrűség jelentette kihívásokkal. A Motivair by Schneider Electric megoldása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, és okosan növeljék a kapacitásukat a kínálatban szereplő CDU modellekkel vagy a szükséges teljesítményhez tökéletesen hozzáigazított, egyedi gyártású CDU-kkal.

„Az MI terjedése nem lassul. Megoldásainkat úgy alakítottuk ki, hogy lépést tartsanak a chipek fejlődésével, és következő generációs teljesítményt nyújtsanak, amikor ez a leginkább számít. Az adatközpontok sikere ma már attól függ, hogy képesek-e olyan skálázható, megbízható és hatékony infrastruktúra-megoldásokat nyújtani, amelyek megfelelnek a következő generációs MI-gyárak elvárásainak. Mi erre a kihívásra olyan bevált folyadékhűtési megoldásokkal válaszolunk, amelyek ügyfeleink igényeinek megfelelően skálázhatók”

– mondta el Rich Whitmore, a Motivair by Schneider Electric vezérigazgatója.

Az MCDU-70 főbb tulajdonságai és teljesítménye

Az MCDU-70 bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 2,5 MW-ig terjedő CDU-kat tartalmaz, amelyek egyaránt megfelelnek a jelenlegi és jövőbeli követelményeknek. Minden CDU skálázható és zökkenőmentesen integrálható más egységekkel, valamint a Schneider Electric szoftverével, hogy pontos és megbízható hűtési kapacitást biztosítson az adatközpontok üzemeltetőinek.

Teljesítmény és hatékonyság: A kettős hőcserélőkkel tervezett MCDU-70 párhuzamos szűrést biztosít minimális rendszernyomásesés mellett, és fenntartja az iparági célértéket, azaz 1,5 LPM/kW-t, miközben biztosítja a rendszer hatékony működését.
Teljesítmény és megbízhatóság: Minden CDU modell szigorú, valós körülmények között végzett tesztelésen esik át, amely lehetővé teszi a digitális iker szimulációkat és a gyártósor végén végzett tesztelést, ahol a szivattyúk teljes terheléssel működnek. A Schneider Electric globális szakértői hálózata a tervezéstől a karbantartásig támogatja a felhasználókat.
Skálázhatóságra tervezve: Az MCDU-70 egy olyan CDU-termékcsalád része, amelyet moduláris felépítésre terveztek. Ennek köszönhetően a rendszer rugalmasan bővíthető, így a felhasználók könnyen kiválaszthatják azt a megoldást, amely leginkább illeszkedik az adott MI-alkalmazás igényeihez.

A Motivair teljes CDU-kínálata (MCDU-25-től MCDU-70-ig terjedő modellek) támogatja a fejlett hőkezelési stratégiákat, precíz áramlásszabályozást, valós idejű felügyeletet és adaptív terheléselosztást az üzemeltetés optimalizálása és az energiafogyasztás csökkentése érdekében.

Az MCDU-70 hamarosan elérhető lesz Magyarországon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!