Gazdaság

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Nem minden Twitter-dolgozó fogadta jól a tényt, hogy Elon Musk beült az igazgatósági tanácsba.

Egyelőre kérdéses, hogy az üzletember érkezése milyen hatással lehet a közösségi platform működésére, annyi biztos, hogy ő a felületet továbbra is a személyes márkája és üzlete építésére fogja használni, ahogy azt eddig is tette.

A hét nagy híre a közösségi média világában, hogy Elon Musk a Revocable Truston keresztül 9,2 százaléknyi részt szerzett a Twittert üzemeltető cégben, ami azt jelenti, hogy ő a közösségi platform legnagyobb részvényese. A Tesla és a SpaceX vezére ezzel a pénteki záróárfolyam alapján mintegy 2,9 milliárd dollár értékű részvénycsomag tulajdonosa lett, ami ahhoz képest elég figyelemreméltó teljesítmény, hogy Musk nemrég még éppen azt fejtegette a Twitteren, hogy komolyan elgondolkodott egy új közösségi platform létrehozásán és korábban többször is kellemetlen szavakkal illette a felületet.

A részvényvásárlást a hét elején jelentette be az amerikai tőzsdefelügyelet, és a rákövetkező napon a Twitter igazgatósági tagnak is kinevezte őt. A technológiai ipar talán legmegosztóbb alakját nem üdvözli mindenki tárt karokkal: nem csak a felhasználók szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy jót tesz-e majd a Twitternek ez a lépés, de maguk a Twitter dolgozói is aggódnak. A közösségi platform tulajdonosai ezért egy „AMA” (kérdezz bármit) eseményt szerveznek. Parag Agrawal cégvezető a héten belsős levélben tájékoztatta arról a dolgozókat, hogy lehetőségük lesz találkozni Muskkal, hogy feltehessék neki kérdéseiket. Ennek előzménye, hogy több twitter-dolgozó is dühének és csalódottságának adott hangot azután, hogy bejelentették Musk részvényszerzését, elmondások szerint van, aki felmondáson is gondolkodik.

Musk egyébként 2009 óta aktív a Twitteren, ahol mostanra 80 millió követőt vonzott magához. A milliárdos a platformot eddig számos esetben használta a világ dolgairól alkotott véleményének közvetítésén kívül a cégeivel kapcsolatos bejelentésekre is – egynémely esetben komolyan megégetve ezzel a kezét. Az üzletember egyébként részben ennek köszönhetően korábban meglehetősen kritikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, ahogy a Twitter szerinte bizonyos esetekben sárba tiporta a szólás- és véleményszabadságot.

És már rögtön Trumpról van szó

Hogy az üzletembernek milyen jelentősebb tervei lehetnek a platformmal kapcsolatban, arról bővebben még nem beszélt, beköszönő üzenetében viszont úgy fogalmazott: alig várja, hogy együtt dolgozzon Paraggal és a Twitter csapatával, és hogy „jelentős fejlesztéseket valósíthassanak meg a következő hónapokban”. Nemsokkal a befektetés után szavazásban kérdezte meg követőit több témával kapcsolatban is: az egyik, hogy legyen-e szerkesztés gomb (amiről mint kiderült, már készül, de nem miatta). Illetve arra is rákérdezett arra is, hogy a követői szerint a Twitter túl szigorú-e szólásszabadság terén.

Többen posztban fejezték ki aggályukat, attól félnek, hogy Musk tönkreteszi a felületet, de az üzletember követőbázisa (akiknek egy része a fanatikus jelzővel is illethető) szintén akcióba lendülve védelmébe vette a Tesla-vezért. A bejelentés kapcsán több konzervatív is elárasztotta a közösségi médiát azzal a kéréssel, hogy engedjék vissza Donald Trumpot a Twitterre, akinek fiókját a közösségi oldal letiltotta az amerikai Capitolium megostromlása alatt tanúsított viselkedése miatt. Lauren Boebert republikánus kongresszusi képviselő hétfői tweetjében kendőzetlenül így fogalmazott:

„Most, hogy Elon Musk a Twitter legnagyobb részvényese, itt az idő leszámolni a politikai cenzúrával. Oh… és visszahozni Trumpot!”

Egy belsős forrás szerint egyébként a cég nem tervezi Trump visszaengedését, a Twitter szóvivője szerint nem szeretnének policy-kat visszamenőleg változtatni. Egyes szakértők viszont látnak rá esélyt, hogy ez bekövetkezhet.

A Twitter nyilatkozata szerint az igazgatóság nem hoz döntéseket politikai kérdésekben, de a Reuters-szel beszélő négy Twitter-alkalmazott aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Musk mégis képes lehet valamilyen módon befolyásolni a vállalat irányelveit. A névtelenséget kérő alkalmazottak egyike felhívja a figyelmet arra az esetre is, amikor 2018-ban Musk pedofilnak nevezett egy brit búvárt, aki a thaiföldi barlangban rekedt gyerekek mentésében segített, és hogy akkor maga Musk élt vissza csúnyán a platformon történő vádaskodással.

A Twitter szóvivője szerint az igazgatóság „fontos tanácsadói és visszajelzési szerepet tölt be”, de a napi műveleteket és döntéseket a Twitter vezetése és alkalmazottai hozzák meg.

„Nehéz elhinnem, hogy (a testületnek) nincs befolyása. Ha ez így van, miért akarna Elon egy igazgatósági helyet? ”

– mondta el ennek kapcsán egy alkalmazott. A Reutersnek beszélő más belsősök szerint Musk tagsága jó eséllyel felgyorsíthatja majd az új funkciók és termékek bevezetésének ütemét.

A Twitter igazgatótanácsa azonban a platformmal kapcsolatos döntésekben és vitákban meghatározóbb szerepet tölt be, mint ahogy az más techcégeknél van – mondta el szintén egy belsős. Ennek az az oka, hogy a Meta Inc-től eltérően, ahol Mark Zuckerberg alapító és vezérigazgató kettős részvényosztályon keresztül irányítja a céget, a Twitternek csak egyetlen részvényosztálya van. A Twitteren belüli csapatok sokat mérlegelik, hogyan kommunikálhatnak egy stratégiát vagy döntést az igazgatóság felé.

Mégis: mi értelme?

Van egy olyan feltételezés is, hogy az igazgatósági kinevezés preventív lépés lehet a részvényvásárlás után: 2024-ig, a pozíció lejártáig ugyanis Musk nem szerezhet 14,9 százaléknál nagyobb részesedést, áll az amerikai tőzsdefelügyelet dokumentumaiban.

Ron Baron, a Baron Capital vezetője és a Tesla egyik legnagyobb befektetője szerint Elon Musk bevásárlása „értelmetlen”

– legalábbis ezt mondta a CNBC-nek.

„Ez egy apró befektetés a számára. Ott van neki a Tesla, aminek értéke már rég átlépte az ezermilliárd dollárt. Nem hiszem, hogy lenne ennek bármiféle értelme számára”.

Baron elmondása szerint az ő cége nem is fektet be a platformba, miután megtudta, hogy Musk helyet foglal az igazgatóságban. A legtöbb befektető hajlamos egy vállalatban inkább a támogató személyeket nézni, mielőtt részvényeket vásárolna.

Nem lehet figyelmenkívül hagyni azt, hogy Musk nagyon jól tudja, hogyan használhatja a Twittert mesterien a maga javára. A platformot eddig több alkalommal is a saját cégei, felvásárlásai, gondolatai népszerűsítésére használta, és folyamatosan felkapott a platformon, mindig van miért beszélni róla. Elon Musk több, mint vezérigazgató, ő egy márka, amit ki is használ. A Tesla fő hirdetési platformja pedig valójában Musk Twitter-fiókja. Érdemes megnézni, hogy a Hyundai 2019-ben 2000 dollárt költött reklámra minden eladott jármű után, míg a Teslánál ez csupán 14 cent. Követők számában is nagy a különbség. A Hyundai USA profilját négyszázezren, a Hondáét több mint egymillióan, a Volvót pedig 230 ezren követik, míg a Tesla profiljának bődületes fölénye van a maga több mint 80 millió követőjével.

Hogy Musk személyes márkájának milyen felhajtóereje van, több másik eset is jól példázza, elég csak említeni, hogy hány alkalommal manipulálta egy-egy tweettel a dogecoin értékét. Azzal, hogy a Twitter legnagyobb részvényese lett, Musk nem csak a reklámokon spórol, de üzleti érdekei egy részének is megerősítést ad.

A szeretlek-gyűlöllek kapcsolat ellenére a cég nagyobb nevei láthatóan tárt karokkal fogadják Muskot. Jack Dorsey, a Twitter alapítója úgy tűnik, örül a befektetésnek, meleg szívvel üdvözölte a Tesla-vezért, nem mellesleg az ő 2,25 százalékos részvénycsomagjának értékét körülbelül 200 millió dollárral dobta meg a bejelentés. A társalapító Ev Williams esetében pedig plusz 90 millió dollárt jelentett Musk befektetésének híre.

Forrás. HWSW

Related Topics:befektetés elon musk részvény Twitter vásárlás

Up Next

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Don't Miss

A vállalkozásokat legjobban a tehetséghiány fenyegeti

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.