Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

twitter

Nem minden Twitter-dolgozó fogadta jól a tényt, hogy Elon Musk beült az igazgatósági tanácsba.

Egyelőre kérdéses, hogy az üzletember érkezése milyen hatással lehet a közösségi platform működésére, annyi biztos, hogy ő a felületet továbbra is a személyes márkája és üzlete építésére fogja használni, ahogy azt eddig is tette.

A hét nagy híre a közösségi média világában, hogy Elon Musk a Revocable Truston keresztül 9,2 százaléknyi részt szerzett a Twittert üzemeltető cégben, ami azt jelenti, hogy ő a közösségi platform legnagyobb részvényese. A Tesla és a SpaceX vezére ezzel a pénteki záróárfolyam alapján mintegy 2,9 milliárd dollár értékű részvénycsomag tulajdonosa lett, ami ahhoz képest elég figyelemreméltó teljesítmény, hogy Musk nemrég még éppen azt fejtegette a Twitteren, hogy komolyan elgondolkodott egy új közösségi platform létrehozásán és korábban többször is kellemetlen szavakkal illette a felületet.

A részvényvásárlást a hét elején jelentette be az amerikai tőzsdefelügyelet, és a rákövetkező napon a Twitter igazgatósági tagnak is kinevezte őt. A technológiai ipar talán legmegosztóbb alakját nem üdvözli mindenki tárt karokkal: nem csak a felhasználók szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy jót tesz-e majd a Twitternek ez a lépés, de maguk a Twitter dolgozói is aggódnak. A közösségi platform tulajdonosai ezért egy „AMA” (kérdezz bármit) eseményt szerveznek. Parag Agrawal cégvezető a héten belsős levélben tájékoztatta arról a dolgozókat, hogy lehetőségük lesz találkozni Muskkal, hogy feltehessék neki kérdéseiket. Ennek előzménye, hogy több twitter-dolgozó is dühének és csalódottságának adott hangot azután, hogy bejelentették Musk részvényszerzését, elmondások szerint van, aki felmondáson is gondolkodik.

Musk egyébként 2009 óta aktív a Twitteren, ahol mostanra 80 millió követőt vonzott magához. A milliárdos a platformot eddig számos esetben használta a világ dolgairól alkotott véleményének közvetítésén kívül a cégeivel kapcsolatos bejelentésekre is – egynémely esetben komolyan megégetve ezzel a kezét. Az üzletember egyébként részben ennek köszönhetően korábban meglehetősen kritikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, ahogy a Twitter szerinte bizonyos esetekben sárba tiporta a szólás- és véleményszabadságot.

És már rögtön Trumpról van szó

Hogy az üzletembernek milyen jelentősebb tervei lehetnek a platformmal kapcsolatban, arról bővebben még nem beszélt, beköszönő üzenetében viszont úgy fogalmazott: alig várja, hogy együtt dolgozzon Paraggal és a Twitter csapatával, és hogy „jelentős fejlesztéseket valósíthassanak meg a következő hónapokban”. Nemsokkal a befektetés után szavazásban kérdezte meg követőit több témával kapcsolatban is: az egyik, hogy legyen-e szerkesztés gomb (amiről mint kiderült, már készül, de nem miatta). Illetve arra is rákérdezett arra is, hogy a követői szerint a Twitter túl szigorú-e szólásszabadság terén.

Többen posztban fejezték ki aggályukat, attól félnek, hogy Musk tönkreteszi a felületet, de az üzletember követőbázisa (akiknek egy része a fanatikus jelzővel is illethető) szintén akcióba lendülve védelmébe vette a Tesla-vezért. A bejelentés kapcsán több konzervatív is elárasztotta a közösségi médiát azzal a kéréssel, hogy engedjék vissza Donald Trumpot a Twitterre, akinek fiókját a közösségi oldal letiltotta az amerikai Capitolium megostromlása alatt tanúsított viselkedése miatt. Lauren Boebert republikánus kongresszusi képviselő hétfői tweetjében kendőzetlenül így fogalmazott:

„Most, hogy Elon Musk a Twitter legnagyobb részvényese, itt az idő leszámolni a politikai cenzúrával. Oh… és visszahozni Trumpot!”

Egy belsős forrás szerint egyébként a cég nem tervezi Trump visszaengedését, a Twitter szóvivője szerint nem szeretnének policy-kat visszamenőleg változtatni. Egyes szakértők viszont látnak rá esélyt, hogy ez bekövetkezhet.

A Twitter nyilatkozata szerint az igazgatóság nem hoz döntéseket politikai kérdésekben, de a Reuters-szel beszélő négy Twitter-alkalmazott aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Musk mégis képes lehet valamilyen módon befolyásolni a vállalat irányelveit. A névtelenséget kérő alkalmazottak egyike felhívja a figyelmet arra az esetre is, amikor 2018-ban Musk pedofilnak nevezett egy brit búvárt, aki a thaiföldi barlangban rekedt gyerekek mentésében segített, és hogy akkor maga Musk élt vissza csúnyán a platformon történő vádaskodással.

A Twitter szóvivője szerint az igazgatóság „fontos tanácsadói és visszajelzési szerepet tölt be”, de a napi műveleteket és döntéseket a Twitter vezetése és alkalmazottai hozzák meg.

„Nehéz elhinnem, hogy (a testületnek) nincs befolyása. Ha ez így van, miért akarna Elon egy igazgatósági helyet? ”

– mondta el ennek kapcsán egy alkalmazott. A Reutersnek beszélő más belsősök szerint Musk tagsága jó eséllyel felgyorsíthatja majd az új funkciók és termékek bevezetésének ütemét.

A Twitter igazgatótanácsa azonban a platformmal kapcsolatos döntésekben és vitákban meghatározóbb szerepet tölt be, mint ahogy az más techcégeknél van – mondta el szintén egy belsős. Ennek az az oka, hogy a Meta Inc-től eltérően, ahol Mark Zuckerberg alapító és vezérigazgató kettős részvényosztályon keresztül irányítja a céget, a Twitternek csak egyetlen részvényosztálya van. A Twitteren belüli csapatok sokat mérlegelik, hogyan kommunikálhatnak egy stratégiát vagy döntést az igazgatóság felé.

Mégis: mi értelme?

Van egy olyan feltételezés is, hogy az igazgatósági kinevezés preventív lépés lehet a részvényvásárlás után: 2024-ig, a pozíció lejártáig ugyanis Musk nem szerezhet 14,9 százaléknál nagyobb részesedést, áll az amerikai tőzsdefelügyelet dokumentumaiban.

Ron Baron, a Baron Capital vezetője és a Tesla egyik legnagyobb befektetője szerint Elon Musk bevásárlása „értelmetlen”

– legalábbis ezt mondta a CNBC-nek.

„Ez egy apró befektetés a számára. Ott van neki a Tesla, aminek értéke már rég átlépte az ezermilliárd dollárt. Nem hiszem, hogy lenne ennek bármiféle értelme számára”.

Baron elmondása szerint az ő cége nem is fektet be a platformba, miután megtudta, hogy Musk helyet foglal az igazgatóságban. A legtöbb befektető hajlamos egy vállalatban inkább a támogató személyeket  nézni, mielőtt részvényeket vásárolna.

Nem lehet figyelmenkívül hagyni azt, hogy Musk nagyon jól tudja, hogyan használhatja a Twittert mesterien a maga javára. A platformot eddig több alkalommal is a saját cégei, felvásárlásai, gondolatai népszerűsítésére használta, és folyamatosan felkapott a platformon, mindig van miért beszélni róla. Elon Musk több, mint vezérigazgató, ő egy márka, amit ki is használ. A Tesla fő hirdetési platformja pedig valójában Musk Twitter-fiókja. Érdemes megnézni, hogy a Hyundai 2019-ben 2000 dollárt költött reklámra minden eladott jármű után, míg a Teslánál ez csupán 14 cent. Követők számában is nagy a különbség. A Hyundai USA profilját négyszázezren, a Hondáét több mint egymillióan, a Volvót pedig 230 ezren követik, míg a Tesla profiljának bődületes fölénye van a maga több mint 80 millió követőjével.

Hogy Musk személyes márkájának milyen felhajtóereje van, több másik eset is jól példázza, elég csak említeni, hogy hány alkalommal manipulálta egy-egy tweettel a dogecoin értékét. Azzal, hogy a Twitter legnagyobb részvényese lett, Musk nem csak a reklámokon spórol, de üzleti érdekei egy részének is megerősítést ad.

A szeretlek-gyűlöllek kapcsolat ellenére a cég nagyobb nevei láthatóan tárt karokkal fogadják Muskot. Jack Dorsey, a Twitter alapítója úgy tűnik, örül a befektetésnek, meleg szívvel üdvözölte a Tesla-vezért, nem mellesleg az ő 2,25 százalékos részvénycsomagjának értékét körülbelül 200 millió dollárral dobta meg a bejelentés. A társalapító Ev Williams esetében pedig plusz 90 millió dollárt jelentett Musk befektetésének híre.

Forrás. HWSW

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss