Gazdaság

Az FTX kriptovaluta-csőd tanulságai

A Bécsi Közgazdaság Egyetem (WU) professzora szerint nincs itt a vég, de változásokra van szükség, mindemellett úgy látja, akár Európa is az élre állhat a kriptopiac jövőjében

Az FTX kriptovaluta-tőzsde közelmúltbeli összeomlása súlyos következményekkel járt, és megrázta az egész iparágat. Michael König, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) professzora mégis úgy véli, mindez jó esélyt kínál arra, hogy a szektor végre felnőttkorba lépjen, ami szerinte már régóta szükséges. Azaz, a kriptovalutáknak nincs vége, de komoly, felelős üzleti magatartással kell hozzáállni ehhez a területhez is.

Az FTX-csőd: a Kriptoarmageddon első jelei?

Az FTX az egyik legfontosabb kriptovaluta-tőzsde volt: 2022 februárjában még körülbelül 32 milliárd dollárra értékelték. Az FTX a vetélytársainál 85%-al kedvezőbb díjakat számolt fel ügyfeleinek – és ez túl szép volt, hogy igaz legyen. Aztán megtörtént az összeomlás, és 2022 november 11-én, több elbukott mentési kísérlet után a cég csődöt jelentett. A baj pedig sosem jár egyedül: nem sokkal ezután kiderült, hogy az alapító Sam Bankman-Fried kockázatos fogadásokat kötött az ügyfelek pénzével egy másik cégen keresztül.

A bedőlés csak tünet, de lehet kezelni

Az FTX bedőlése azonban csak a leglátványosabb tünete volt a kriptopiac betegségeinek. Sokan az egész szektort bírálták, mondván: mindenestül azért jött létre, hogy gyanútlan és naiv befektetők pénzét begyűjtse. A közép-európai régióban magasan jegyzett vezetőképző intézetet működtető Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Executive Academy) professzora, Michael König szerint ez egy rendszeresen visszatérő jelenség a gazdaságtörténetben, különösen felívelő időszakokban.

„Sajnos sokan ahelyett, hogy tényleges üzleti-értéket hoztak volna létre, olyan nyerőgépnek nézték az ügyfeleket, amelyek végül mindig a „kaszinótulajdonos” zsebére játszanak – mondta Michael König, a WU Stratégia és Innováció tanszékének munkatársa. – Az olyan korszakokban, ahol a kamatlábak emelkednek és új, felforgató erejű innovációk jelennek meg és hoznak létre teljesen új, gyorsan növekvő piacokat, a hasonló katasztrófák megtörténte elkerülhetetlen.”

König szerint a „robbanékony elegyet” végül egyszerűen a kapzsiság gyújtotta be.

„Szem elől tévesztettük azt az alapvető célt, hogy a blockchaint egy teljesen új ökoszisztéma alapjává tegyük, és pusztán a gyors meggazdagodás eszközét láttuk meg benne. És nem mehetünk el a közösségi média felelőssége mellett sem: a tévedhetetlen hősök képének gyártása mindenképp szerepet játszott a krízisben”

– tette hozzá a professzor.

A szakember hozzátette éppen ezt a felelős gondolkodást igyekeznek átadni a náluk tanuló diákoknak is. Mint elmondta, a WU képzései igen nemzetköziek – 21 ezer diákjuk van jelenleg több mint 100 országból. Köztük Magyarországról mintegy négyszázan tanulnak most is az egyetemen, a német diákok után ez a második legnagyobb létszám. Legsikeresebb programjaik közé tartozik többek között a gazdasági jog, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti oktatás mesterszak.

A szabályozás önmagában nem biztos, hogy elég

Már 2022 novemberében megjósolható volt, hogy mindez a kriptovaluták fölötti szigorúbb ellenőrzést és szabályzást hozza magával. Michael König azonban kételkedik abban, hogy önmagában a szabályzás javíthat a helyzeten. Szerinte a túlszabályozás ellenkezik a kriptovaluták alapvető koncepciójával, és csak óvatos belenyúlásokkal szabad a jó irányba terelni a piacot.

„Az FTX felemelkedése és bukása nem a szabályozás hiánya miatt történt, hanem azért, mert az ügyfelek, a befektetők és maga a cég sem volt hajlandó szembenézni a bukással, akkor sem, amikor a kritikusok erre felhívták a figyelmet”

– teszi hozzá.

Szükséges a csapás a nagykorúvá váláshoz

Mindez vajon azt is jelenti, hogy nincs több bitcoin, ethereum, és az összes többi valuta? Nincs jövője a digitális vagyontárgyak kereskedelmének, ennek az új, innovatív rendszernek?

Michael König szerint épp ellenkezőleg:

„Az FTX bedőlése tagadhatatlanul nagy csapás volt, de a jelenlegi sokkhelyzet tanulságos is lehet. Az FTX vége még segíthet is abban, hogy az iparág újradefiniálja önmagát. A cégeknek nagy szüksége volt erre a lehetőségre ahhoz, hogy végre nagykorúvá váljanak, érettebben álljanak az üzlethez. Itt az ideje feltenni azokat a kritikus kérdéseket, amelyektől eddig féltek, nehogy kívülállónak vagy tudatlannak tűnjenek.”

Tanulságok ügyfeleknek, befektetőknek és cégeknek

Hogyan kerülhetjük el az ilyen katasztrófákat a jövőben? Michael König a következő tippeket adja:

Ügyfelek: ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, valószínűleg így is van

Aki ennyire új területen akar befektetni, nem spórolhatja meg a pénzügyi olvasottságot (König szerint különben általános iskolától kezdve oktatni kéne). Az ügyfelek ismerjék és elemezzék a terméket, ez esetben a blockchaint és a kriptovalutákat, hogy megértsék a bennük rejlő lehetőségeket és kockázatokat.

A befektető: el kell végezni a házifeladatot

A WU professzorának szigorú üzenete van a befektetők felé is. Kellő körültekintéssel kell eljárni az átvilágítási folyamatban, és ezt nem hanyagolhatják el attól félve, hogy elvesztik a versenyelőnyüket. A menedzsment-kritériumoknak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Fel kell tenni a fontos kérdéseket: Van-e független felügyelőbizottság a kiszemelt cégnél? Van-e működő, felelős menedzsment? Van-e megfelelő belső kontroll? Eléggé felszerelt-e a cég ahhoz, hogy átvészeljen hosszabb ideig tartó nehéz időszakokat? Ezek azok a komoly kérdések, amelyeken a befektetőknek rágódnia kell, és amelyeket oly sokszor elhanyagoltak a kriptopiacon. König továbbá úgy gondolja, hogy az iparágnak arra is szüksége van, hogy sokszínűbb legyen, így például ne legyen ennyire egyoldalú benne a férfidominancia.

A cég: nem bedőlni az innováció divatszavának

Sok céget elkábított a kriptoszcéna merészsége és energiája, közben viszont elfelejtették, hogy ebben az üzletágban is szükséges a felelős gazdálkodás. Meg kell nézniük például, hogy van-e valóságalapja növekedési terveiknek, átlátható-e a működésük, fenntartható-e a profitjuk a vetélytársaikhoz képest.

„Az innováció divatos buzzword – mondja Michael König –, és így igen túlhasznált. Érdemes ezért újraértékelni, mit értünk innováción. Mi az ügyfél számára az igazi haszon? Ténylegesen innovatív-e, amit hirdetek, vagy ez csak üres marketingszlogen?”

Európa esélye a kriptopiac újraéledésében

Michael König mindennel együtt derűlátó:

„A kriptovalutáknak dicső jövője lehet, de csak akkor, ha üzleti menedzsment alapvető szabályait betartjuk velük kapcsolatban. Lehetséges, hogy éppen Európán a sor, hogy ebben élen járjon. Például olyan ausztriai cégek, mint a Bitpanda és a Coinpanion jól reagáltak a közelmúlt válságaira, és jól felszereltek a jövő kihívásaira is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Következő hírünk

Hogyan adózzunk a kripto-bevételünk után?

Előző hírünk

30 évnél és félezer önkiszolgáló kasszánál jár a Laurel

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább