Gazdaság

Az FTX kriptovaluta-csőd tanulságai

A Bécsi Közgazdaság Egyetem (WU) professzora szerint nincs itt a vég, de változásokra van szükség, mindemellett úgy látja, akár Európa is az élre állhat a kriptopiac jövőjében

Az FTX kriptovaluta-tőzsde közelmúltbeli összeomlása súlyos következményekkel járt, és megrázta az egész iparágat. Michael König, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) professzora mégis úgy véli, mindez jó esélyt kínál arra, hogy a szektor végre felnőttkorba lépjen, ami szerinte már régóta szükséges. Azaz, a kriptovalutáknak nincs vége, de komoly, felelős üzleti magatartással kell hozzáállni ehhez a területhez is.

Az FTX-csőd: a Kriptoarmageddon első jelei?

Az FTX az egyik legfontosabb kriptovaluta-tőzsde volt: 2022 februárjában még körülbelül 32 milliárd dollárra értékelték. Az FTX a vetélytársainál 85%-al kedvezőbb díjakat számolt fel ügyfeleinek – és ez túl szép volt, hogy igaz legyen. Aztán megtörtént az összeomlás, és 2022 november 11-én, több elbukott mentési kísérlet után a cég csődöt jelentett. A baj pedig sosem jár egyedül: nem sokkal ezután kiderült, hogy az alapító Sam Bankman-Fried kockázatos fogadásokat kötött az ügyfelek pénzével egy másik cégen keresztül.

A bedőlés csak tünet, de lehet kezelni

Az FTX bedőlése azonban csak a leglátványosabb tünete volt a kriptopiac betegségeinek. Sokan az egész szektort bírálták, mondván: mindenestül azért jött létre, hogy gyanútlan és naiv befektetők pénzét begyűjtse. A közép-európai régióban magasan jegyzett vezetőképző intézetet működtető Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Executive Academy) professzora, Michael König szerint ez egy rendszeresen visszatérő jelenség a gazdaságtörténetben, különösen felívelő időszakokban.

„Sajnos sokan ahelyett, hogy tényleges üzleti-értéket hoztak volna létre, olyan nyerőgépnek nézték az ügyfeleket, amelyek végül mindig a „kaszinótulajdonos” zsebére játszanak – mondta Michael König, a WU Stratégia és Innováció tanszékének munkatársa. – Az olyan korszakokban, ahol a kamatlábak emelkednek és új, felforgató erejű innovációk jelennek meg és hoznak létre teljesen új, gyorsan növekvő piacokat, a hasonló katasztrófák megtörténte elkerülhetetlen.”

König szerint a „robbanékony elegyet” végül egyszerűen a kapzsiság gyújtotta be.

„Szem elől tévesztettük azt az alapvető célt, hogy a blockchaint egy teljesen új ökoszisztéma alapjává tegyük, és pusztán a gyors meggazdagodás eszközét láttuk meg benne. És nem mehetünk el a közösségi média felelőssége mellett sem: a tévedhetetlen hősök képének gyártása mindenképp szerepet játszott a krízisben”

– tette hozzá a professzor.

A szakember hozzátette éppen ezt a felelős gondolkodást igyekeznek átadni a náluk tanuló diákoknak is. Mint elmondta, a WU képzései igen nemzetköziek – 21 ezer diákjuk van jelenleg több mint 100 országból. Köztük Magyarországról mintegy négyszázan tanulnak most is az egyetemen, a német diákok után ez a második legnagyobb létszám. Legsikeresebb programjaik közé tartozik többek között a gazdasági jog, a menedzsment, a pénzügy és az üzleti oktatás mesterszak.

A szabályozás önmagában nem biztos, hogy elég

Már 2022 novemberében megjósolható volt, hogy mindez a kriptovaluták fölötti szigorúbb ellenőrzést és szabályzást hozza magával. Michael König azonban kételkedik abban, hogy önmagában a szabályzás javíthat a helyzeten. Szerinte a túlszabályozás ellenkezik a kriptovaluták alapvető koncepciójával, és csak óvatos belenyúlásokkal szabad a jó irányba terelni a piacot.

„Az FTX felemelkedése és bukása nem a szabályozás hiánya miatt történt, hanem azért, mert az ügyfelek, a befektetők és maga a cég sem volt hajlandó szembenézni a bukással, akkor sem, amikor a kritikusok erre felhívták a figyelmet”

– teszi hozzá.

Szükséges a csapás a nagykorúvá váláshoz

Mindez vajon azt is jelenti, hogy nincs több bitcoin, ethereum, és az összes többi valuta? Nincs jövője a digitális vagyontárgyak kereskedelmének, ennek az új, innovatív rendszernek?

Michael König szerint épp ellenkezőleg:

„Az FTX bedőlése tagadhatatlanul nagy csapás volt, de a jelenlegi sokkhelyzet tanulságos is lehet. Az FTX vége még segíthet is abban, hogy az iparág újradefiniálja önmagát. A cégeknek nagy szüksége volt erre a lehetőségre ahhoz, hogy végre nagykorúvá váljanak, érettebben álljanak az üzlethez. Itt az ideje feltenni azokat a kritikus kérdéseket, amelyektől eddig féltek, nehogy kívülállónak vagy tudatlannak tűnjenek.”

Tanulságok ügyfeleknek, befektetőknek és cégeknek

Hogyan kerülhetjük el az ilyen katasztrófákat a jövőben? Michael König a következő tippeket adja:

Ügyfelek: ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, valószínűleg így is van

Aki ennyire új területen akar befektetni, nem spórolhatja meg a pénzügyi olvasottságot (König szerint különben általános iskolától kezdve oktatni kéne). Az ügyfelek ismerjék és elemezzék a terméket, ez esetben a blockchaint és a kriptovalutákat, hogy megértsék a bennük rejlő lehetőségeket és kockázatokat.

A befektető: el kell végezni a házifeladatot

A WU professzorának szigorú üzenete van a befektetők felé is. Kellő körültekintéssel kell eljárni az átvilágítási folyamatban, és ezt nem hanyagolhatják el attól félve, hogy elvesztik a versenyelőnyüket. A menedzsment-kritériumoknak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Fel kell tenni a fontos kérdéseket: Van-e független felügyelőbizottság a kiszemelt cégnél? Van-e működő, felelős menedzsment? Van-e megfelelő belső kontroll? Eléggé felszerelt-e a cég ahhoz, hogy átvészeljen hosszabb ideig tartó nehéz időszakokat? Ezek azok a komoly kérdések, amelyeken a befektetőknek rágódnia kell, és amelyeket oly sokszor elhanyagoltak a kriptopiacon. König továbbá úgy gondolja, hogy az iparágnak arra is szüksége van, hogy sokszínűbb legyen, így például ne legyen ennyire egyoldalú benne a férfidominancia.

A cég: nem bedőlni az innováció divatszavának

Sok céget elkábított a kriptoszcéna merészsége és energiája, közben viszont elfelejtették, hogy ebben az üzletágban is szükséges a felelős gazdálkodás. Meg kell nézniük például, hogy van-e valóságalapja növekedési terveiknek, átlátható-e a működésük, fenntartható-e a profitjuk a vetélytársaikhoz képest.

„Az innováció divatos buzzword – mondja Michael König –, és így igen túlhasznált. Érdemes ezért újraértékelni, mit értünk innováción. Mi az ügyfél számára az igazi haszon? Ténylegesen innovatív-e, amit hirdetek, vagy ez csak üres marketingszlogen?”

Európa esélye a kriptopiac újraéledésében

Michael König mindennel együtt derűlátó:

„A kriptovalutáknak dicső jövője lehet, de csak akkor, ha üzleti menedzsment alapvető szabályait betartjuk velük kapcsolatban. Lehetséges, hogy éppen Európán a sor, hogy ebben élen járjon. Például olyan ausztriai cégek, mint a Bitpanda és a Coinpanion jól reagáltak a közelmúlt válságaira, és jól felszereltek a jövő kihívásaira is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Hogyan adózzunk a kripto-bevételünk után?

Don't Miss

30 évnél és félezer önkiszolgáló kasszánál jár a Laurel

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

Opel Astra – 10,5%-os növekedés
Ford Focus – 13,2%-os növekedés
Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!