Gazdaság

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Az elmúlt években egymást érik az olyan globális krízisek, amelyek nagymértékben befolyásolták a vállalkozások működését. Kétségkívül akadtak nyertesei ezeknek a folyamatoknak, de a legtöbben kénytelenek voltak válság menedzsment üzemmódra átállni, hogy megelőzzék, vagy legalábbis csökkentsék a forgalom visszaesést és az ezzel járó esetleges veszteségeket.

A vállalkozások menedzselésével foglalkozó Logosz cégcsoport ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy mik a tapasztalataik az ügyfélkörük vonatkozásában és milyen lehetőségeket látnak ebben az időszakban a vállalkozások támogatására.

Egyáltalán mely területekre van rálátásuk a vállalkozások egyes életciklusaiban?

Először is a cégalapítások számát követjük nyomon 14 éves távlatban. Ez idő alatt több olyan tényező is befolyásolta a cégalapítási hajlandóságot, ami hosszabb rövidebb ideig megtörte az addigi tendenciákat. Az elmúlt években nyilvánvalóan kiemelkedő hatása volt a Covid okozta globális folyamatoknak. Egyrészről nagyon sok ember elveszítette a munkahelyét, mivel a munkaadónak jelentős forgalom visszaesést kellett elszenvednie, de ezzel együtt viszont sokan kényszerültek arra, hogy akár egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban folytassák a tevékenységüket, vagy teljes egészében profilt váltsanak. Ha visszaemlékszünk, akkor jelentős mértékben megnőtt a csomagküldő cégek, a futár cégek, vagy az ételszállítással foglalkozó cégek forgalma. Ezek a cégek legtöbbször egyéni vállalkozói szerződéses viszonyban foglalkoztatták a „kollégáikat”.

Tudnak esetleg konkrét adatokat mondani?

2020-as év elején azt figyeltük meg, hogy csökken az új vállalkozások száma, (valószínűleg a Covid pandémia által okozott kezdeti bizonytalanságok miatt) és emellett jelentősen nőtt a megszűnt vállalkozások száma is. Érdekes tény viszont, hogy a korlátozások életbelépését követően az év hátralévő részében ez a tendencia megfordult. Vagyis kevesebb társas vállalkozás szűnt meg és egyre több jött létre. Ugyanezt figyeltük meg az egyéni vállalkozások vonatkozásában is. 2020 elején kevesebb egyéni vállalkozás jött létre és nőtt a megszűnt és a vállalkozásukat szüneteltetők száma. Néhány hónap múlva viszont átfordult a tendencia és jelentősen nőtt azok száma, akik újra aktiválták a vállalkozásukat vagy teljesen újként lettek regisztrálva.

Összességében az látható, hogy a krízishelyzetek katalizátorként is hatnak gazdasági folyamatokban és a nem lehet egyértelműen csak negatív tendenciákat megállapítani.

Természetesen az a legnagyobb kihívás, hogy egy vállalkozás, hogyan tudja kivédeni a negatív környezeti változásokat, vagy akár előnyére fordítani azokat.

Ebben a helyzetben a Logosz Cégcsoport milyen támogatást tud adni az ilyen kényszer vállalkozások számára?

Az első a vállalkozások létrehozása, vagy adott esetben azok módosítása, vagy megszüntetése. De arra is akadt példa szép számmal, hogy a tulajdonosok megválni kényszerültek a vállalkozásuktól és ilyenkor képzett ügyvédeink közreműködésével létrejöhetett az adás-vétel. A kényszerből létrejövő vállalkozásoknak (akár egyéni, akár társas vállalkozás) nagyon nagy segítség volt, hogy abszolút piacvezetőként országosan 23 irodában tudtunk székhelyet biztosítani. Ez a fajta támogatás később az orosz-ukrán háború kapcsán létrejött energia válságban még jobban felértékelődött, hiszen így nem kellett emelt rezsidíjat fizetni azoknak a vállalkozásoknak, akik hozzánk jegyezték be a székhelyüket.

Azoknak, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt döntöttek a vállalkozás elindítása mellett, volt idejük ezt kellően átgondolni? Rengeteg tényezőt kell ilyenkor mérlegelni ahhoz, ne alakuljon ki még rosszabb helyzet.

Ez pontosan így van. Az ügyfeleink felkészülését illetően elég vegyes a kép, mivel vannak olyanok, akik talán még soha nem léptek ki az alkalmazotti lét komfort-keretein kívül. Ezek a személyek rendelkeztek valamilyen szintű tapasztalattal, tudással, vagy szaktudással a tevékenységükre vonatkozóan és egyszerűen csak biztosítani kívánták maguk és családjuk számára a megélhetést. Ha rajtuk múlt volna lehet, hogy soha nem választják a jövedelemszerzésnek ezt a formáját.

Talán nem is kell, hogy például egy iparos minden aspektusát ismerje a vállalkozás működtetésének. Ezért is működtetünk a Logosz cégcsoporton belül könyvelő, adószakértő és tanácsadó céget, hogy ezeket a terheket levegyük az ügyfeleink válláról. Erre szükség is van ahhoz, hogy az újonnan induló vállalkozás létét ne veszélyeztesse a hiányosságokból adódó birságok, vagy adott esetben egy kényszertörlés. Szakértőink segítenek kiválasztani a tevékenységhez illő legoptimálisabb cégformát és adózási formát is. Emellett minden szükséges bejelentést elvégeznek és figyelmeztetik az ügyvezetőt a kötelező, határidős feladatok elvégzésére. De a működés során felmerülő változásokra is reagálni kell, adott esetben adó optimalizálással is.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a nem megfelelő szakmai támogatás miatt mennyien szenvednek bírságoktól, korlátozásoktól, vagy éppen fel kellett adniuk a vállalkozásukat. Akik ilyen problémákkal keresik meg szakértő kollégáinkat, azoknak természetesen segítünk a károkat elkerülni, vagy mérsékelni és megtalálni azokat az eszközöket, amivel folytathatják a tevékenységüket.

Tapasztaltak-e más tényezőket a globális válságokon kívül, amelyek befolyásolhatták a vállalkozási kedvet?

Ilyen volt egyértelműen a KATA átalakítása. Azok a vállalkozások, akiket éves szerződések kötöttek 2022 szeptember 1-után év végéig, ha akarták sem tudták volna megszüntetni a vállalkozásukat. Ezek kénytelenek voltak a megnövekedett adóterhek miatti veszteségüket elszenvedni. Nekik abban tudtunk segíteni, hogy kevésbé megterhelő adózási formát tudjanak választani. A KATA átalakításnak köszönhetően 2023 januárjában megduplázódott a megszűnt társas vállalkozások száma az egyéni vállalkozásoké pedig több. mint négyszerese lett.

Látva az elmúlt évek tendenciáit, illetve a jövőben várható, akár globális kihívásokat, mit tudnak tanácsolni a vállalkozóknak?

Ne éljék meg kudarcként, hogy a szakmájuk és mesterségük mellett nem rendelkeznek vállalkozói ismeretekkel és bátran vegyenek igénybe szakértői segítséget. A mi felfogásunkban például az, hogy a könyvelő lekönyveli a számlákat és beadja az adóbevallást, már nem jelent valódi támogatást. Ennél sokkal szerteágazóbb és naprakészebb tanácsokkal kell a vállalkozások munkáját segíteni. Erre ösztönözzük folyamatosan a kollégáinkat is és emiatt érünk el nagymértékű vevői elégedettséget.

Amire szintén megtanítottak minket a globális válságok, hogy minden területen megfelelő tartalékokkal kell rendelkeznie a vállalkozásoknak, hogy az hosszabb-rövidebb ideig tartó forgalmi visszaeséseket áthidalhassák. Nem csak az anyagi forrásokra igaz, hanem a humán erőforrás menedzselésére is. Milyen tartalékokat képezzünk és milyen technológiai megoldásokat alkalmazzunk annak érdekében, hogy a folyamatos működést biztosítani tudjuk. És ami szintén fontos, hogy a megszokott tevékenységeken és bevételi forrásokon kívül újakat kell bevezetni, amelyek például olyan szektorokban tudnak hasznot termelni, amelyek nem azonos ellátási láncban működnek a jelenlegivel.

Statisztika forrás: KSH MONITOR – Vállalkozások

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság segítség tipp vállalkozás válság

Up Next

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

Don't Miss

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!