Gazdaság

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Az elmúlt években egymást érik az olyan globális krízisek, amelyek nagymértékben befolyásolták a vállalkozások működését. Kétségkívül akadtak nyertesei ezeknek a folyamatoknak, de a legtöbben kénytelenek voltak válság menedzsment üzemmódra átállni, hogy megelőzzék, vagy legalábbis csökkentsék a forgalom visszaesést és az ezzel járó esetleges veszteségeket.

A vállalkozások menedzselésével foglalkozó Logosz cégcsoport ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy mik a tapasztalataik az ügyfélkörük vonatkozásában és milyen lehetőségeket látnak ebben az időszakban a vállalkozások támogatására.

Egyáltalán mely területekre van rálátásuk a vállalkozások egyes életciklusaiban?

Először is a cégalapítások számát követjük nyomon 14 éves távlatban. Ez idő alatt több olyan tényező is befolyásolta a cégalapítási hajlandóságot, ami hosszabb rövidebb ideig megtörte az addigi tendenciákat. Az elmúlt években nyilvánvalóan kiemelkedő hatása volt a Covid okozta globális folyamatoknak. Egyrészről nagyon sok ember elveszítette a munkahelyét, mivel a munkaadónak jelentős forgalom visszaesést kellett elszenvednie, de ezzel együtt viszont sokan kényszerültek arra, hogy akár egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban folytassák a tevékenységüket, vagy teljes egészében profilt váltsanak. Ha visszaemlékszünk, akkor jelentős mértékben megnőtt a csomagküldő cégek, a futár cégek, vagy az ételszállítással foglalkozó cégek forgalma. Ezek a cégek legtöbbször egyéni vállalkozói szerződéses viszonyban foglalkoztatták a „kollégáikat”.

Tudnak esetleg konkrét adatokat mondani?

2020-as év elején azt figyeltük meg, hogy csökken az új vállalkozások száma, (valószínűleg a Covid pandémia által okozott kezdeti bizonytalanságok miatt) és emellett jelentősen nőtt a megszűnt vállalkozások száma is. Érdekes tény viszont, hogy a korlátozások életbelépését követően az év hátralévő részében ez a tendencia megfordult. Vagyis kevesebb társas vállalkozás szűnt meg és egyre több jött létre. Ugyanezt figyeltük meg az egyéni vállalkozások vonatkozásában is. 2020 elején kevesebb egyéni vállalkozás jött létre és nőtt a megszűnt és a vállalkozásukat szüneteltetők száma. Néhány hónap múlva viszont átfordult a tendencia és jelentősen nőtt azok száma, akik újra aktiválták a vállalkozásukat vagy teljesen újként lettek regisztrálva.

Összességében az látható, hogy a krízishelyzetek katalizátorként is hatnak gazdasági folyamatokban és a nem lehet egyértelműen csak negatív tendenciákat megállapítani.

Természetesen az a legnagyobb kihívás, hogy egy vállalkozás, hogyan tudja kivédeni a negatív környezeti változásokat, vagy akár előnyére fordítani azokat.

Ebben a helyzetben a Logosz Cégcsoport milyen támogatást tud adni az ilyen kényszer vállalkozások számára?

Az első a vállalkozások létrehozása, vagy adott esetben azok módosítása, vagy megszüntetése. De arra is akadt példa szép számmal, hogy a tulajdonosok megválni kényszerültek a vállalkozásuktól és ilyenkor képzett ügyvédeink közreműködésével létrejöhetett az adás-vétel. A kényszerből létrejövő vállalkozásoknak (akár egyéni, akár társas vállalkozás) nagyon nagy segítség volt, hogy abszolút piacvezetőként országosan 23 irodában tudtunk székhelyet biztosítani. Ez a fajta támogatás később az orosz-ukrán háború kapcsán létrejött energia válságban még jobban felértékelődött, hiszen így nem kellett emelt rezsidíjat fizetni azoknak a vállalkozásoknak, akik hozzánk jegyezték be a székhelyüket.

Azoknak, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt döntöttek a vállalkozás elindítása mellett, volt idejük ezt kellően átgondolni? Rengeteg tényezőt kell ilyenkor mérlegelni ahhoz, ne alakuljon ki még rosszabb helyzet.

Ez pontosan így van. Az ügyfeleink felkészülését illetően elég vegyes a kép, mivel vannak olyanok, akik talán még soha nem léptek ki az alkalmazotti lét komfort-keretein kívül. Ezek a személyek rendelkeztek valamilyen szintű tapasztalattal, tudással, vagy szaktudással a tevékenységükre vonatkozóan és egyszerűen csak biztosítani kívánták maguk és családjuk számára a megélhetést. Ha rajtuk múlt volna lehet, hogy soha nem választják a jövedelemszerzésnek ezt a formáját.

Talán nem is kell, hogy például egy iparos minden aspektusát ismerje a vállalkozás működtetésének. Ezért is működtetünk a Logosz cégcsoporton belül könyvelő, adószakértő és tanácsadó céget, hogy ezeket a terheket levegyük az ügyfeleink válláról. Erre szükség is van ahhoz, hogy az újonnan induló vállalkozás létét ne veszélyeztesse a hiányosságokból adódó birságok, vagy adott esetben egy kényszertörlés. Szakértőink segítenek kiválasztani a tevékenységhez illő legoptimálisabb cégformát és adózási formát is. Emellett minden szükséges bejelentést elvégeznek és figyelmeztetik az ügyvezetőt a kötelező, határidős feladatok elvégzésére. De a működés során felmerülő változásokra is reagálni kell, adott esetben adó optimalizálással is.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a nem megfelelő szakmai támogatás miatt mennyien szenvednek bírságoktól, korlátozásoktól, vagy éppen fel kellett adniuk a vállalkozásukat. Akik ilyen problémákkal keresik meg szakértő kollégáinkat, azoknak természetesen segítünk a károkat elkerülni, vagy mérsékelni és megtalálni azokat az eszközöket, amivel folytathatják a tevékenységüket.

Tapasztaltak-e más tényezőket a globális válságokon kívül, amelyek befolyásolhatták a vállalkozási kedvet?

Ilyen volt egyértelműen a KATA átalakítása. Azok a vállalkozások, akiket éves szerződések kötöttek 2022 szeptember 1-után év végéig, ha akarták sem tudták volna megszüntetni a vállalkozásukat. Ezek kénytelenek voltak a megnövekedett adóterhek miatti veszteségüket elszenvedni. Nekik abban tudtunk segíteni, hogy kevésbé megterhelő adózási formát tudjanak választani. A KATA átalakításnak köszönhetően 2023 januárjában megduplázódott a megszűnt társas vállalkozások száma az egyéni vállalkozásoké pedig több. mint négyszerese lett.

Látva az elmúlt évek tendenciáit, illetve a jövőben várható, akár globális kihívásokat, mit tudnak tanácsolni a vállalkozóknak?

Ne éljék meg kudarcként, hogy a szakmájuk és mesterségük mellett nem rendelkeznek vállalkozói ismeretekkel és bátran vegyenek igénybe szakértői segítséget. A mi felfogásunkban például az, hogy a könyvelő lekönyveli a számlákat és beadja az adóbevallást, már nem jelent valódi támogatást. Ennél sokkal szerteágazóbb és naprakészebb tanácsokkal kell a vállalkozások munkáját segíteni. Erre ösztönözzük folyamatosan a kollégáinkat is és emiatt érünk el nagymértékű vevői elégedettséget.

Amire szintén megtanítottak minket a globális válságok, hogy minden területen megfelelő tartalékokkal kell rendelkeznie a vállalkozásoknak, hogy az hosszabb-rövidebb ideig tartó forgalmi visszaeséseket áthidalhassák. Nem csak az anyagi forrásokra igaz, hanem a humán erőforrás menedzselésére is. Milyen tartalékokat képezzünk és milyen technológiai megoldásokat alkalmazzunk annak érdekében, hogy a folyamatos működést biztosítani tudjuk. És ami szintén fontos, hogy a megszokott tevékenységeken és bevételi forrásokon kívül újakat kell bevezetni, amelyek például olyan szektorokban tudnak hasznot termelni, amelyek nem azonos ellátási láncban működnek a jelenlegivel.

Statisztika forrás: KSH MONITOR – Vállalkozások

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság segítség tipp vállalkozás válság

Up Next

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

Don't Miss

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!