Gazdaság
Vállalkozni a válságok alatt? Igen!
Az elmúlt években egymást érik az olyan globális krízisek, amelyek nagymértékben befolyásolták a vállalkozások működését. Kétségkívül akadtak nyertesei ezeknek a folyamatoknak, de a legtöbben kénytelenek voltak válság menedzsment üzemmódra átállni, hogy megelőzzék, vagy legalábbis csökkentsék a forgalom visszaesést és az ezzel járó esetleges veszteségeket.
A vállalkozások menedzselésével foglalkozó Logosz cégcsoport ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy mik a tapasztalataik az ügyfélkörük vonatkozásában és milyen lehetőségeket látnak ebben az időszakban a vállalkozások támogatására.
Egyáltalán mely területekre van rálátásuk a vállalkozások egyes életciklusaiban?
Először is a cégalapítások számát követjük nyomon 14 éves távlatban. Ez idő alatt több olyan tényező is befolyásolta a cégalapítási hajlandóságot, ami hosszabb rövidebb ideig megtörte az addigi tendenciákat. Az elmúlt években nyilvánvalóan kiemelkedő hatása volt a Covid okozta globális folyamatoknak. Egyrészről nagyon sok ember elveszítette a munkahelyét, mivel a munkaadónak jelentős forgalom visszaesést kellett elszenvednie, de ezzel együtt viszont sokan kényszerültek arra, hogy akár egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban folytassák a tevékenységüket, vagy teljes egészében profilt váltsanak. Ha visszaemlékszünk, akkor jelentős mértékben megnőtt a csomagküldő cégek, a futár cégek, vagy az ételszállítással foglalkozó cégek forgalma. Ezek a cégek legtöbbször egyéni vállalkozói szerződéses viszonyban foglalkoztatták a „kollégáikat”.
Tudnak esetleg konkrét adatokat mondani?
2020-as év elején azt figyeltük meg, hogy csökken az új vállalkozások száma, (valószínűleg a Covid pandémia által okozott kezdeti bizonytalanságok miatt) és emellett jelentősen nőtt a megszűnt vállalkozások száma is. Érdekes tény viszont, hogy a korlátozások életbelépését követően az év hátralévő részében ez a tendencia megfordult. Vagyis kevesebb társas vállalkozás szűnt meg és egyre több jött létre. Ugyanezt figyeltük meg az egyéni vállalkozások vonatkozásában is. 2020 elején kevesebb egyéni vállalkozás jött létre és nőtt a megszűnt és a vállalkozásukat szüneteltetők száma. Néhány hónap múlva viszont átfordult a tendencia és jelentősen nőtt azok száma, akik újra aktiválták a vállalkozásukat vagy teljesen újként lettek regisztrálva.
Összességében az látható, hogy a krízishelyzetek katalizátorként is hatnak gazdasági folyamatokban és a nem lehet egyértelműen csak negatív tendenciákat megállapítani.
Természetesen az a legnagyobb kihívás, hogy egy vállalkozás, hogyan tudja kivédeni a negatív környezeti változásokat, vagy akár előnyére fordítani azokat.
Ebben a helyzetben a Logosz Cégcsoport milyen támogatást tud adni az ilyen kényszer vállalkozások számára?
Az első a vállalkozások létrehozása, vagy adott esetben azok módosítása, vagy megszüntetése. De arra is akadt példa szép számmal, hogy a tulajdonosok megválni kényszerültek a vállalkozásuktól és ilyenkor képzett ügyvédeink közreműködésével létrejöhetett az adás-vétel. A kényszerből létrejövő vállalkozásoknak (akár egyéni, akár társas vállalkozás) nagyon nagy segítség volt, hogy abszolút piacvezetőként országosan 23 irodában tudtunk székhelyet biztosítani. Ez a fajta támogatás később az orosz-ukrán háború kapcsán létrejött energia válságban még jobban felértékelődött, hiszen így nem kellett emelt rezsidíjat fizetni azoknak a vállalkozásoknak, akik hozzánk jegyezték be a székhelyüket.
Azoknak, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt döntöttek a vállalkozás elindítása mellett, volt idejük ezt kellően átgondolni? Rengeteg tényezőt kell ilyenkor mérlegelni ahhoz, ne alakuljon ki még rosszabb helyzet.
Ez pontosan így van. Az ügyfeleink felkészülését illetően elég vegyes a kép, mivel vannak olyanok, akik talán még soha nem léptek ki az alkalmazotti lét komfort-keretein kívül. Ezek a személyek rendelkeztek valamilyen szintű tapasztalattal, tudással, vagy szaktudással a tevékenységükre vonatkozóan és egyszerűen csak biztosítani kívánták maguk és családjuk számára a megélhetést. Ha rajtuk múlt volna lehet, hogy soha nem választják a jövedelemszerzésnek ezt a formáját.
Talán nem is kell, hogy például egy iparos minden aspektusát ismerje a vállalkozás működtetésének. Ezért is működtetünk a Logosz cégcsoporton belül könyvelő, adószakértő és tanácsadó céget, hogy ezeket a terheket levegyük az ügyfeleink válláról. Erre szükség is van ahhoz, hogy az újonnan induló vállalkozás létét ne veszélyeztesse a hiányosságokból adódó birságok, vagy adott esetben egy kényszertörlés. Szakértőink segítenek kiválasztani a tevékenységhez illő legoptimálisabb cégformát és adózási formát is. Emellett minden szükséges bejelentést elvégeznek és figyelmeztetik az ügyvezetőt a kötelező, határidős feladatok elvégzésére. De a működés során felmerülő változásokra is reagálni kell, adott esetben adó optimalizálással is.
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a nem megfelelő szakmai támogatás miatt mennyien szenvednek bírságoktól, korlátozásoktól, vagy éppen fel kellett adniuk a vállalkozásukat. Akik ilyen problémákkal keresik meg szakértő kollégáinkat, azoknak természetesen segítünk a károkat elkerülni, vagy mérsékelni és megtalálni azokat az eszközöket, amivel folytathatják a tevékenységüket.
Tapasztaltak-e más tényezőket a globális válságokon kívül, amelyek befolyásolhatták a vállalkozási kedvet?
Ilyen volt egyértelműen a KATA átalakítása. Azok a vállalkozások, akiket éves szerződések kötöttek 2022 szeptember 1-után év végéig, ha akarták sem tudták volna megszüntetni a vállalkozásukat. Ezek kénytelenek voltak a megnövekedett adóterhek miatti veszteségüket elszenvedni. Nekik abban tudtunk segíteni, hogy kevésbé megterhelő adózási formát tudjanak választani. A KATA átalakításnak köszönhetően 2023 januárjában megduplázódott a megszűnt társas vállalkozások száma az egyéni vállalkozásoké pedig több. mint négyszerese lett.
Látva az elmúlt évek tendenciáit, illetve a jövőben várható, akár globális kihívásokat, mit tudnak tanácsolni a vállalkozóknak?
Ne éljék meg kudarcként, hogy a szakmájuk és mesterségük mellett nem rendelkeznek vállalkozói ismeretekkel és bátran vegyenek igénybe szakértői segítséget. A mi felfogásunkban például az, hogy a könyvelő lekönyveli a számlákat és beadja az adóbevallást, már nem jelent valódi támogatást. Ennél sokkal szerteágazóbb és naprakészebb tanácsokkal kell a vállalkozások munkáját segíteni. Erre ösztönözzük folyamatosan a kollégáinkat is és emiatt érünk el nagymértékű vevői elégedettséget.
Amire szintén megtanítottak minket a globális válságok, hogy minden területen megfelelő tartalékokkal kell rendelkeznie a vállalkozásoknak, hogy az hosszabb-rövidebb ideig tartó forgalmi visszaeséseket áthidalhassák. Nem csak az anyagi forrásokra igaz, hanem a humán erőforrás menedzselésére is. Milyen tartalékokat képezzünk és milyen technológiai megoldásokat alkalmazzunk annak érdekében, hogy a folyamatos működést biztosítani tudjuk. És ami szintén fontos, hogy a megszokott tevékenységeken és bevételi forrásokon kívül újakat kell bevezetni, amelyek például olyan szektorokban tudnak hasznot termelni, amelyek nem azonos ellátási láncban működnek a jelenlegivel.
Statisztika forrás: KSH MONITOR – Vállalkozások
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök5 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar5 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság1 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság