Gazdaság

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Az elmúlt években egymást érik az olyan globális krízisek, amelyek nagymértékben befolyásolták a vállalkozások működését. Kétségkívül akadtak nyertesei ezeknek a folyamatoknak, de a legtöbben kénytelenek voltak válság menedzsment üzemmódra átállni, hogy megelőzzék, vagy legalábbis csökkentsék a forgalom visszaesést és az ezzel járó esetleges veszteségeket.

A vállalkozások menedzselésével foglalkozó Logosz cégcsoport ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy mik a tapasztalataik az ügyfélkörük vonatkozásában és milyen lehetőségeket látnak ebben az időszakban a vállalkozások támogatására.

Egyáltalán mely területekre van rálátásuk a vállalkozások egyes életciklusaiban?

Először is a cégalapítások számát követjük nyomon 14 éves távlatban. Ez idő alatt több olyan tényező is befolyásolta a cégalapítási hajlandóságot, ami hosszabb rövidebb ideig megtörte az addigi tendenciákat. Az elmúlt években nyilvánvalóan kiemelkedő hatása volt a Covid okozta globális folyamatoknak. Egyrészről nagyon sok ember elveszítette a munkahelyét, mivel a munkaadónak jelentős forgalom visszaesést kellett elszenvednie, de ezzel együtt viszont sokan kényszerültek arra, hogy akár egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban folytassák a tevékenységüket, vagy teljes egészében profilt váltsanak. Ha visszaemlékszünk, akkor jelentős mértékben megnőtt a csomagküldő cégek, a futár cégek, vagy az ételszállítással foglalkozó cégek forgalma. Ezek a cégek legtöbbször egyéni vállalkozói szerződéses viszonyban foglalkoztatták a „kollégáikat”.

Tudnak esetleg konkrét adatokat mondani?

2020-as év elején azt figyeltük meg, hogy csökken az új vállalkozások száma, (valószínűleg a Covid pandémia által okozott kezdeti bizonytalanságok miatt) és emellett jelentősen nőtt a megszűnt vállalkozások száma is. Érdekes tény viszont, hogy a korlátozások életbelépését követően az év hátralévő részében ez a tendencia megfordult. Vagyis kevesebb társas vállalkozás szűnt meg és egyre több jött létre. Ugyanezt figyeltük meg az egyéni vállalkozások vonatkozásában is. 2020 elején kevesebb egyéni vállalkozás jött létre és nőtt a megszűnt és a vállalkozásukat szüneteltetők száma. Néhány hónap múlva viszont átfordult a tendencia és jelentősen nőtt azok száma, akik újra aktiválták a vállalkozásukat vagy teljesen újként lettek regisztrálva.

Összességében az látható, hogy a krízishelyzetek katalizátorként is hatnak gazdasági folyamatokban és a nem lehet egyértelműen csak negatív tendenciákat megállapítani.

Természetesen az a legnagyobb kihívás, hogy egy vállalkozás, hogyan tudja kivédeni a negatív környezeti változásokat, vagy akár előnyére fordítani azokat.

Ebben a helyzetben a Logosz Cégcsoport milyen támogatást tud adni az ilyen kényszer vállalkozások számára?

Az első a vállalkozások létrehozása, vagy adott esetben azok módosítása, vagy megszüntetése. De arra is akadt példa szép számmal, hogy a tulajdonosok megválni kényszerültek a vállalkozásuktól és ilyenkor képzett ügyvédeink közreműködésével létrejöhetett az adás-vétel. A kényszerből létrejövő vállalkozásoknak (akár egyéni, akár társas vállalkozás) nagyon nagy segítség volt, hogy abszolút piacvezetőként országosan 23 irodában tudtunk székhelyet biztosítani. Ez a fajta támogatás később az orosz-ukrán háború kapcsán létrejött energia válságban még jobban felértékelődött, hiszen így nem kellett emelt rezsidíjat fizetni azoknak a vállalkozásoknak, akik hozzánk jegyezték be a székhelyüket.

Azoknak, akik valamilyen kényszerhelyzet miatt döntöttek a vállalkozás elindítása mellett, volt idejük ezt kellően átgondolni? Rengeteg tényezőt kell ilyenkor mérlegelni ahhoz, ne alakuljon ki még rosszabb helyzet.

Ez pontosan így van. Az ügyfeleink felkészülését illetően elég vegyes a kép, mivel vannak olyanok, akik talán még soha nem léptek ki az alkalmazotti lét komfort-keretein kívül. Ezek a személyek rendelkeztek valamilyen szintű tapasztalattal, tudással, vagy szaktudással a tevékenységükre vonatkozóan és egyszerűen csak biztosítani kívánták maguk és családjuk számára a megélhetést. Ha rajtuk múlt volna lehet, hogy soha nem választják a jövedelemszerzésnek ezt a formáját.

Talán nem is kell, hogy például egy iparos minden aspektusát ismerje a vállalkozás működtetésének. Ezért is működtetünk a Logosz cégcsoporton belül könyvelő, adószakértő és tanácsadó céget, hogy ezeket a terheket levegyük az ügyfeleink válláról. Erre szükség is van ahhoz, hogy az újonnan induló vállalkozás létét ne veszélyeztesse a hiányosságokból adódó birságok, vagy adott esetben egy kényszertörlés. Szakértőink segítenek kiválasztani a tevékenységhez illő legoptimálisabb cégformát és adózási formát is. Emellett minden szükséges bejelentést elvégeznek és figyelmeztetik az ügyvezetőt a kötelező, határidős feladatok elvégzésére. De a működés során felmerülő változásokra is reagálni kell, adott esetben adó optimalizálással is.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a nem megfelelő szakmai támogatás miatt mennyien szenvednek bírságoktól, korlátozásoktól, vagy éppen fel kellett adniuk a vállalkozásukat. Akik ilyen problémákkal keresik meg szakértő kollégáinkat, azoknak természetesen segítünk a károkat elkerülni, vagy mérsékelni és megtalálni azokat az eszközöket, amivel folytathatják a tevékenységüket.

Tapasztaltak-e más tényezőket a globális válságokon kívül, amelyek befolyásolhatták a vállalkozási kedvet?

Ilyen volt egyértelműen a KATA átalakítása. Azok a vállalkozások, akiket éves szerződések kötöttek 2022 szeptember 1-után év végéig, ha akarták sem tudták volna megszüntetni a vállalkozásukat. Ezek kénytelenek voltak a megnövekedett adóterhek miatti veszteségüket elszenvedni. Nekik abban tudtunk segíteni, hogy kevésbé megterhelő adózási formát tudjanak választani. A KATA átalakításnak köszönhetően 2023 januárjában megduplázódott a megszűnt társas vállalkozások száma az egyéni vállalkozásoké pedig több. mint négyszerese lett.

Látva az elmúlt évek tendenciáit, illetve a jövőben várható, akár globális kihívásokat, mit tudnak tanácsolni a vállalkozóknak?

Ne éljék meg kudarcként, hogy a szakmájuk és mesterségük mellett nem rendelkeznek vállalkozói ismeretekkel és bátran vegyenek igénybe szakértői segítséget. A mi felfogásunkban például az, hogy a könyvelő lekönyveli a számlákat és beadja az adóbevallást, már nem jelent valódi támogatást. Ennél sokkal szerteágazóbb és naprakészebb tanácsokkal kell a vállalkozások munkáját segíteni. Erre ösztönözzük folyamatosan a kollégáinkat is és emiatt érünk el nagymértékű vevői elégedettséget.

Amire szintén megtanítottak minket a globális válságok, hogy minden területen megfelelő tartalékokkal kell rendelkeznie a vállalkozásoknak, hogy az hosszabb-rövidebb ideig tartó forgalmi visszaeséseket áthidalhassák. Nem csak az anyagi forrásokra igaz, hanem a humán erőforrás menedzselésére is. Milyen tartalékokat képezzünk és milyen technológiai megoldásokat alkalmazzunk annak érdekében, hogy a folyamatos működést biztosítani tudjuk. És ami szintén fontos, hogy a megszokott tevékenységeken és bevételi forrásokon kívül újakat kell bevezetni, amelyek például olyan szektorokban tudnak hasznot termelni, amelyek nem azonos ellátási láncban működnek a jelenlegivel.

Statisztika forrás: KSH MONITOR – Vállalkozások

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság segítség tipp vállalkozás válság

Up Next

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

Don't Miss

A big data-t kiaknázó cégek átlagosan 8%-kal tudják növelni profitjukat

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!