Gazdaság
Csak az állami és céges beruházások tartották felszínen a levegőért kapkodó építőipart tavaly
Gyengén teljesített tavaly az építőipar, de a kamatcsökkentések és az EU-s pénzek segíthetnek.
Az elmúlt hónapokban mindössze a korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések tartották felszínen az ágazatot – kommentálta a mai friss építőipari statisztikai adatokat Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal ma délelőtt közzétett, friss adatai szerint 2023. decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2023 novemberében képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2023 decemberében.
Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok lassuló, de még érdemi drágulása miatt – átlagosan 15,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez képest. A megkötött új szerződések volumene gyakrolatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez utóbbi feltehetően néhány nagyobb projekt egyedi hatása. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene eközben 23,5 százalékkal csökkent.
Az utolsó hónap 5,1 százalékos építőipari volumennövekedése biztató, azonban ebből egyelőre korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenésével kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a magyar építőipar nagyrészt kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.
A cégvezető kiemelte:
„sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Ami az építőipart az elmúlt hónapokban segítette, az elsősorban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések megléte volt”
– fejtette ki a Mapei ügyvezetője. Majd hozzátette: a vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építése, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Piaci oldalról tehát összességében megerősíthetők a frissen látható KSH adatok, miszerint az építőipar az elmúlt hónapokban nem tudott kitörni, stagnálást mutatott.
Az útépítések és más infrastruktúra építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása és nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre vannak negatív hatással. Hiszen ezen cégek lényegében csak az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, nincs más üzletáguk. Az EU-s pénzek kapcsán is igen lényeges, hogy mindenképp el kell indítani már most, a következő hónapokban az előkészítési munkákat, hogy 2024 végén, 2025 elején ezeket a nagy, összetett kivitelezési munkákat megkezdhessék a cégek.
Mi várható a lakásépítések és felújítások terén?
A lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal-sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban. Igény elvben lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.
Nagy lökést adhat, ha megérkeznek a gazdaságba az EU-s pénzek!
Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok meghirdetése kapcsán – az ebből, és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az építőiparnak. A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszútávon létezni. Amennyiben ezen beruházások újraindulnak, illetve újak indulnak ez nagy segítség az építőipari cégek számára, hiszen a cégek egy nagy része kifejezetten ezen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be.
A központi támogatások már tavaly is segítettek, de idén is szükségesek
A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen a cégeknek lehetőséget teremtett a nehezebb gazdasági helyzetben is a fejlesztésekre és ezen fejlesztések között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Ami nehézséget okozhat az az, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett és ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi hitelprogramok, vagy a Baross Gábor programok) ellenére sem tudnak élni ezekkel, az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel.
Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Ugyanakkor, mivel sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni, ezekre az újabb és újabb támogató intézkedésekre a következő hónapokban nagy szükség lenne 2024-ben is, valamint arra, hogy például az energiahatékonysági támogatások minél előbb elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon








