Gazdaság

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.

„Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten”

– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.

Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.

A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.

„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést. Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.

„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”

– emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.

„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”

– emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.

„Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:anyák felmérés foglalkoztatás kisgyermekes

Up Next

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

Don't Miss

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

Gazdaság

Az ESG rangsorok élmezőnyében a Schneider Electric

Kiemelkedő eredményeket ért el a World Benchmarking Alliance (WBA) legutóbbi ESG értékelésén a Schneider Electric. A vállalat az EcoVadis értékelésen ismét Platina érmet kapott, ezzel már sorban hatodik éve van a legjobban teljesítő 1 százalékban a vizsgált cégek között.

Újabb jelentős elismerést kapott a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat kiváló eredményeket ért el a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen, amelynek keretében globálisan mintegy 2000 céget értékelnek. A Schneider Electric a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg, ami mutatja, hogy a társaság élen jár a tisztességes munkavégzés, az etika, az egyenlő javadalmazás és juttatások, valamint az erőszak és zaklatás megelőzése terén.

A Schneider Electric egyike volt annak a mindössze kilenc vállalatnak világszerte, amely „A” minősítést kapott a WBA „ACT Core” módszertana alapján, ami újabb elismerése annak, hogy hatékony a karbonátmenet megvalósításában.

A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

„Schneider Sustainability Impact” programunk utolsó évében ezek az elismerések jelzik következetességünket és az eddig elért eredményeinket. Egyben bizonyítékai annak is, hogy abban az esetben, ha a fenntarthatóságot stratégiánk és működésünk középpontjába állítjuk, mérhető eredményeket hoz. Miközben felkészülünk utunk következő szakaszára, továbbra is arra koncentrálunk, hogy még magasabbra tegyük a lécet, és mindenkit, aki velünk kapcsolatban áll bevonjunk a fenntarthatósághoz vezető átalakulásba”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A WBA értékelésen elért eredmények mellett más jelentős ESG-rangsorokban és indexekben is a legjobbak között szerepelt a Schneider Electric. A vállalat bekerült a Corporate Knights „Global 100 Most Sustainable Corporations” indexébe, megerősítve pozícióját a környezetvédelmi gyakorlatukról világszerte elismert cégek között.

Emellett a társaság elnyerte az IR Society Awards legjobb fenntarthatósági kommunikációért járó díját. A közelmúltban a vállalatot a Fortune magazin „World’s Most Admired Companies 2026” listáján is elismerték, ami mutatja, hogy milyen hírnévnek örvend a Schneider Electric a cégvezetők és elemzők körében a stratégia megvalósításának, a vezetői képességeknek és a hosszú távú jövőképnek köszönhetően.

Az elmúlt öt évben a Schneider Electric fenntarthatósági stratégiáját a Schneider Sustainability Impact (SSI) program irányította, amely jól mérhető célok elérését tűzte ki a klímavédelem, az erőforrások, a bizalom és az esélyegyenlőség területén, támogatva a vállalat 2021 és 2025 közötti törekvéseit. Ennek eredményeként a céget egyaránt kétszer választotta a világ legfenntarthatóbb vállalatának a Corporate Knights, illetve a Time Magazine és a Statista is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben

Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.

A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.

Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.

Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése

A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.

Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.

Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére

A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.

A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.

Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség

Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.

A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.

Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.

Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok

Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.

A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával

Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.

A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai

Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:

Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.

A hosszú távú változás alapja

A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.

A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.

A tanulmány ezen a linken megtekinthető: https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!