Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Lakossági reálkamat: élt 4 hónapot

lakossági

Négy hónap után májustól bizonyosan nem vernek rá a lakossági lekötött betétek átlagkamatai az inflációra.

Ráadásul a kamatcsökkentések folyamatosak, ám így is lehet a korábbiaknál jobb ajánlatokat találni a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az év elején négy hónapon keresztül élvezhették a lakossági ügyfelek azt, hogy a pénzintézeteknél lekötött bankbetétekre kínált kamatok átlaga meghaladta az inflációt, azaz a reálkamatot. Ez a tendencia májusban egészen bizonyosan véget ért – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzromlás mértékének drasztikus visszaesése és a jegybanki alapkamat ettől elmaradó mértékű csökkenése miatt a bankbetétekre az év elejétől számottevően magasabb kamatot kínáltak a bankok, mint amekkora mértékű volt az adott hónapra kimutatott infláció. Márciusban a visszatekintő infláció 3,6 százalékon állt, a bankok ugyanakkor ebben a hónapban átlagosan 4,15 százalékos átlagos éves kamatot fizettek a náluk pénzüket lekötő ügyfeleknek.

Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az infláció éves szinten 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lekötött betétekre fizetett átlagos kamat már áprilisban is alig haladta meg ezt a szintet –  4,08 százalék volt. A május végén bekövetkezett 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentésnek köszönhetően egész biztosan a 4 százalékos szint alá bukhattak a betéti kamatszintek a BiztosDöntés.hu szakértője szerint. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – a tendencia júniusban is tovább folytatódik – ezt mutatják a legújabb kamatváltozások.

A bankbetétekért folyó versenyben érdekelt pénzintézetek zöme a mindenkori jegybanki alapkamathoz köti lakossági betéti kamatainak szintjét. Miután pedig az MNB Monetáris Tanácsa júniusban igen korán, már 18-án megtartotta kamatdöntő ülését, amelyen az alapkamat szintjét további 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette, a banki ajánlatok már a hónap harmadában kisebb kamatszintekre álltak. 

A MagNet Banknál emeléssel ért fel a kamatcsökkentés

A MagNet Bank már június 17-én több termék kamatát csökkentette. A Hello Betét a korábbi 5 százalék helyett már csak 4,5 százalékot fizet. A Prizma betétnél ennél is komolyabb, 70 bázispontos volt a vágás: a korábbi 5,76 százalék helyett a betét már csak évi 5,06 százalékot fizet 3 hónapra. A fél éves lekötés 0,3 százalékpontos csökkenéssel megúszta, az új kamat itt 5,03 százalék. A 12 hónapos betétnél ugyanakkor maradt a korábbi 4,71 százalékos éves kamat. A Hűség Betét kamatai egységesen 20 bázisponttal csökkentek.

A 36 hónapos lekötési idővel bíró Aktív Plusz Betétnél az első 3 hónapra járó kiemelt kamat a Prizma Betét 3 hónapos lekötésével megegyező mértékben 70 bázisponttal, 5,06 százalékra esett. Ugyanakkor kedvező változás, hogy a fennmaradó időszakban már csak a mindenkori alapkamatnál 3,25 százalékkal alacsonyabb kamatot fizet a bank – korábban 4,50 százalék volt a kamatelvonás mértéke. Más kérdés, hogy két nappal a kedvező változás bejelentése után a Monatáris Tanács kamatdöntése miatt a fizetendő kamat évi 4-ről 3,75 százalékra csökkent. Igaz, ez a kamatelvonás mértékének csökkenése miatt így is 50 bázisponttal magasabb mérték, mint amit a betét után június elején kamatként számíthattak az ügyfelek. A hasonlóan jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású Mentor Plusz betétnél is hasonló lépést tett a bank, azaz itt is a korábbiaknál 125 bázisponttal kisebb, 3,25 százalék az elvonás az MNB alapkamathoz képest, ha az ügyfél netbankon keresztül köti le a betétet.  

A Gránit Bank egyelőre nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz kötött, KamatMax Plusz betétjének kamatképzéséhez, az a mindenkori alapkamat -1,75 százalékot fizet, ez jelenleg 5,25 százalék. Változás ugyanakkor, hogy az eddigi 13 hónap helyett 12 hónap lett a betét futamideje.

A Gránit Bank egyéb betéteinél is „átvezette” az MNB kamatcsökkentését: szerdától a 3 hónapos futamidejű eBank betét 5,25 százalék helyett így 5,00 százalékot fizet. A hasonló lekötési idővel bíró Tripla3 betétnél a hasonló mértékű kamatcsökkenés után 4,75 százalék az éves kamat, a Szimpla betétnél 3,75 százalékra csökkent a kamat-ajánlat. A hónapról-hónapra magasabb kamatot ajánló Felemelő betét a teljes, 12 hónapos futamidő végére a korábbi 4,70 százalék helyett 4,45 százalékos egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) fut tovább a július 12-től lekötött betétek esetén. A Szimpla betét (3 hónapos futamidejű) éves kamata 4,00 százalékról 3,75 százalékra csökkent.

Július is kamatcsökkenéssel indul

Gergely Péter szerint a kamaterózió folytatódik. Július 3-tól a látra szóló Cetelem Takarékszámla kamata már azoknak is csak 5 százalék lesz, akik 2024. február 12. előtt nyitották a számlájukat – nekik ma még 7 százalékos éves kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után. A lekötött betéteknél 8 hónapra 7,25 százalék helyett 6,50 százalékra csökkent a kamat. Éves lekötésre a kamatcsökkenés 0,5 százalékpont lett, a kamat 6,75 százalékról 6,25 százalékra csökkent. 18 hónapos és 2 éves lekötésre a kamatcsökkenés mértéke 25 bázispont, az új kamat 6, illetve 5,75 százalék lett. 

Kecsegtető ajánlat azért van

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor most is van extra kamat. A K&H Bank ugyanis hétfőtől újraindította Rajt betétjét: a pénzintézetnél már legalább 1 hónapja számlát vezető, de betétet eddig le nem kötő ügyfelek 90 napra évi 7,50 százalékos kamatot kaphatnak minimálisan 500 ezer forintos betétjük után. Az ajánlat azért alaposan módosult a május közepéig élő ajánlathoz képest, hiszen akkor még évi 11 százalék arányos kamatát kapták 3 hónapra az ügyfelek. 

Gergely Péter szerint a szigetként megmaradó kiemelt ajánlatok ellenére az év második felében kismértékben emelkedő infláció miatt jó eséllyel nem lesz olyan hónap, amikor az MNB a pénzromlás mértékénél magasabb átlagos lakossági betétkamatot tud majd kimutatni. 

Az MBH Banknak is vannak még jó ajánlatai, ahol az éves kamat 6,50 százalék, vagy akár 11,00 százalék is lehet, de ehhez már Prémium ügyfélnek kell lenni minimum 8 millió forintos egyenleggel, friss pénzt kell lekötni és egyes ajánlatoknál még más feltételeknek is meg kell felelni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss