Gazdaság
Lakossági reálkamat: élt 4 hónapot
Négy hónap után májustól bizonyosan nem vernek rá a lakossági lekötött betétek átlagkamatai az inflációra.
Ráadásul a kamatcsökkentések folyamatosak, ám így is lehet a korábbiaknál jobb ajánlatokat találni a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az év elején négy hónapon keresztül élvezhették a lakossági ügyfelek azt, hogy a pénzintézeteknél lekötött bankbetétekre kínált kamatok átlaga meghaladta az inflációt, azaz a reálkamatot. Ez a tendencia májusban egészen bizonyosan véget ért – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzromlás mértékének drasztikus visszaesése és a jegybanki alapkamat ettől elmaradó mértékű csökkenése miatt a bankbetétekre az év elejétől számottevően magasabb kamatot kínáltak a bankok, mint amekkora mértékű volt az adott hónapra kimutatott infláció. Márciusban a visszatekintő infláció 3,6 százalékon állt, a bankok ugyanakkor ebben a hónapban átlagosan 4,15 százalékos átlagos éves kamatot fizettek a náluk pénzüket lekötő ügyfeleknek.
Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az infláció éves szinten 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lekötött betétekre fizetett átlagos kamat már áprilisban is alig haladta meg ezt a szintet – 4,08 százalék volt. A május végén bekövetkezett 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentésnek köszönhetően egész biztosan a 4 százalékos szint alá bukhattak a betéti kamatszintek a BiztosDöntés.hu szakértője szerint. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – a tendencia júniusban is tovább folytatódik – ezt mutatják a legújabb kamatváltozások.
A bankbetétekért folyó versenyben érdekelt pénzintézetek zöme a mindenkori jegybanki alapkamathoz köti lakossági betéti kamatainak szintjét. Miután pedig az MNB Monetáris Tanácsa júniusban igen korán, már 18-án megtartotta kamatdöntő ülését, amelyen az alapkamat szintjét további 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette, a banki ajánlatok már a hónap harmadában kisebb kamatszintekre álltak.
A MagNet Banknál emeléssel ért fel a kamatcsökkentés
A MagNet Bank már június 17-én több termék kamatát csökkentette. A Hello Betét a korábbi 5 százalék helyett már csak 4,5 százalékot fizet. A Prizma betétnél ennél is komolyabb, 70 bázispontos volt a vágás: a korábbi 5,76 százalék helyett a betét már csak évi 5,06 százalékot fizet 3 hónapra. A fél éves lekötés 0,3 százalékpontos csökkenéssel megúszta, az új kamat itt 5,03 százalék. A 12 hónapos betétnél ugyanakkor maradt a korábbi 4,71 százalékos éves kamat. A Hűség Betét kamatai egységesen 20 bázisponttal csökkentek.
A 36 hónapos lekötési idővel bíró Aktív Plusz Betétnél az első 3 hónapra járó kiemelt kamat a Prizma Betét 3 hónapos lekötésével megegyező mértékben 70 bázisponttal, 5,06 százalékra esett. Ugyanakkor kedvező változás, hogy a fennmaradó időszakban már csak a mindenkori alapkamatnál 3,25 százalékkal alacsonyabb kamatot fizet a bank – korábban 4,50 százalék volt a kamatelvonás mértéke. Más kérdés, hogy két nappal a kedvező változás bejelentése után a Monatáris Tanács kamatdöntése miatt a fizetendő kamat évi 4-ről 3,75 százalékra csökkent. Igaz, ez a kamatelvonás mértékének csökkenése miatt így is 50 bázisponttal magasabb mérték, mint amit a betét után június elején kamatként számíthattak az ügyfelek. A hasonlóan jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású Mentor Plusz betétnél is hasonló lépést tett a bank, azaz itt is a korábbiaknál 125 bázisponttal kisebb, 3,25 százalék az elvonás az MNB alapkamathoz képest, ha az ügyfél netbankon keresztül köti le a betétet.
A Gránit Bank egyelőre nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz kötött, KamatMax Plusz betétjének kamatképzéséhez, az a mindenkori alapkamat -1,75 százalékot fizet, ez jelenleg 5,25 százalék. Változás ugyanakkor, hogy az eddigi 13 hónap helyett 12 hónap lett a betét futamideje.
A Gránit Bank egyéb betéteinél is „átvezette” az MNB kamatcsökkentését: szerdától a 3 hónapos futamidejű eBank betét 5,25 százalék helyett így 5,00 százalékot fizet. A hasonló lekötési idővel bíró Tripla3 betétnél a hasonló mértékű kamatcsökkenés után 4,75 százalék az éves kamat, a Szimpla betétnél 3,75 százalékra csökkent a kamat-ajánlat. A hónapról-hónapra magasabb kamatot ajánló Felemelő betét a teljes, 12 hónapos futamidő végére a korábbi 4,70 százalék helyett 4,45 százalékos egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) fut tovább a július 12-től lekötött betétek esetén. A Szimpla betét (3 hónapos futamidejű) éves kamata 4,00 százalékról 3,75 százalékra csökkent.
Július is kamatcsökkenéssel indul
Gergely Péter szerint a kamaterózió folytatódik. Július 3-tól a látra szóló Cetelem Takarékszámla kamata már azoknak is csak 5 százalék lesz, akik 2024. február 12. előtt nyitották a számlájukat – nekik ma még 7 százalékos éves kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után. A lekötött betéteknél 8 hónapra 7,25 százalék helyett 6,50 százalékra csökkent a kamat. Éves lekötésre a kamatcsökkenés 0,5 százalékpont lett, a kamat 6,75 százalékról 6,25 százalékra csökkent. 18 hónapos és 2 éves lekötésre a kamatcsökkenés mértéke 25 bázispont, az új kamat 6, illetve 5,75 százalék lett.
Kecsegtető ajánlat azért van
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor most is van extra kamat. A K&H Bank ugyanis hétfőtől újraindította Rajt betétjét: a pénzintézetnél már legalább 1 hónapja számlát vezető, de betétet eddig le nem kötő ügyfelek 90 napra évi 7,50 százalékos kamatot kaphatnak minimálisan 500 ezer forintos betétjük után. Az ajánlat azért alaposan módosult a május közepéig élő ajánlathoz képest, hiszen akkor még évi 11 százalék arányos kamatát kapták 3 hónapra az ügyfelek.
Gergely Péter szerint a szigetként megmaradó kiemelt ajánlatok ellenére az év második felében kismértékben emelkedő infláció miatt jó eséllyel nem lesz olyan hónap, amikor az MNB a pénzromlás mértékénél magasabb átlagos lakossági betétkamatot tud majd kimutatni.
Az MBH Banknak is vannak még jó ajánlatai, ahol az éves kamat 6,50 százalék, vagy akár 11,00 százalék is lehet, de ehhez már Prémium ügyfélnek kell lenni minimum 8 millió forintos egyenleggel, friss pénzt kell lekötni és egyes ajánlatoknál még más feltételeknek is meg kell felelni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új ICT igazgatóval gyorsítja üzleti szolgáltatásainak bővítését a Yettel
Az új vezető feladata a vállalat ICT-üzletágának felépítése és a komplex vállalati technológiai szolgáltatások fejlesztése. Papp Dávid 2026 novembertől ICT igazgatóként csatlakozik a Yettel Magyarországhoz.
Az új vezető feladata a vállalat üzleti (B2B) ICT-üzletágának további fejlesztése, valamint annak felgyorsítása, hogy a Yettel a megbízható telekommunikációs szolgáltatások mellett egyre szélesebb körű, összetett technológiai megoldásokkal támogassa üzleti, vállalati ügyfeleit.
Papp Dávid közel húszéves tapasztalattal rendelkezik a telekommunikációs és technológiai szektorban, műszaki, üzletfejlesztési és kereskedelmi vezetői területeken egyaránt. Karrierje jelentős részét a Vodafone Magyarországnál töltötte. A vállalati vezetékes termékfejlesztés technológiai vezetőjeként szerepet vállalt a társaság konvergens szolgáltatóvá alakulásában, később B2B műszaki igazgatóként a Vodafone és a UPC vállalati műszaki szervezeteinek integrációját irányította. Az 5G for Enterprise program vezetőjeként az ipari privát mobilhálózatokra épülő üzletág megalapozásáért felelt, míg vállalati értékesítési és marketingigazgatóként az adatvezérelt működésre, az iparági szegmentációra és az üzleti növekedésre összpontosított. Egy rövid, pénzügyi szolgáltatási szektorban tett kitérőt követően stratégiai és működésfejlesztési tanácsadással foglalkozott. Ebben a szerepében már a Yettel csapatával is dolgozott együtt a vállalat belső transzformációs projektjében.
A szakember szemlélete szerint a siker alapját a folyamatos megújulás, az ügyfélközpontúság és a valódi üzleti értékteremtés jelenti.
„Olyan technológiai korszakban élünk, amikor a tegnap bevált megoldásai már nem feltétlenül jelentik a holnap versenyelőnyét. Hiszek a folyamatos megújulásban, az adatokra épülő, józan döntésekben és abban, hogy csak azzal érdemes foglalkoznunk, ami valódi értéket teremt. A Yettelnél olyan ügyfélközpontú ICT-üzletágat szeretnénk építeni, amely ötvözi a legújabb technológiákat a kiemelkedő szolgáltatási minőséggel, és ahol a csapatunk nem egyszerűen követi, hanem aktívan alakítja a piac fejlődését”
– mondta Papp Dávid, a Yettel Magyarország ICT igazgatója.
Papp Dávid érkezése tovább erősíti a Yettel vállalati technológiai fókuszát. A társaság 2026 őszén üzleti folyamatok automatizálását támogató, UiPath szolgáltatással bővítette vállalati portfólióját, az új ICT szervezeti egység pedig ennek az iránynak a további építését, valamint új, komplex szolgáltatások piacra vitelét támogatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?
Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.
A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.
Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.
A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.
Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket
A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.
Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni.
A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.
A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja
Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.
Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.
„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”
– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.
„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”
– tette hozzá a szakértő.
Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni
A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát.
A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.
„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”
– hangsúlyozta Ipacs Roland.
Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság2 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
-
Ipar2 hét ago
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
-
Ipar2 hét ago
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
-
Tippek2 hét ago
Budapest az egyik legnépszerűbb karácsonyi úti cél az európaiak körében





