Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Visszatérhetnek a bankbetétekhez a PMÁP befektetők

Rengeteg pénz sorsáról dönthetnek idén a Prémium Magyar Állampapír befektetői, akik drámai kamatcsökkenéssel találkoznak hétfőtől a megszelídült inflációnak köszönhetően.

Nagy kérdés, hogy mennyi pénz fog visszaáramlani a sokkal versenyképesebbé vált bankbetétekbe. Összegyűjtöttük a jelenlegi banki betéti ajánlatokat.

Éveken át verhetetlen volt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a kockázatmentes befektetések piacán, hiszen az inflációval arányos kamatot biztosított a befektetők számára, sorozattól függően kisebb-nagyobb kamatprémiummal is megtoldva.

Ezek kamatfizetési időpontja – sorozattól függően – eloszlik a 2025. július 26-ig 16 különböző időpont között, de a zömük februártól áprilisig fizeti ki a kamatot. A legelső sorozat kamatfizetési időpontja január 20-án van.

Újra kell gondolniuk befektetéseik helyét a PMÁP befektetőknek

A 20 PMÁP sorozatból mindössze háromnak jár le a futamideje idén, mégis arra lehet számítani, hogy a később lejáró sorozatok befektetői közül is sokan döntenek úgy, hogy más helyet keresnek a pénzüknek. Így meg sem várva a futamidő végét, sok állampapír-befektető újra megjelenhet a bankbetétek piacán az idei év első felében, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A PMÁP – sorozattól függően – 0,25 és 1,50 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláción felül, amely az idei kamatfordulókig összesen évi 17,85 és 19,10 százalék közötti kamatot jelent a befektetőknek kockázatmentesen, kamatadómentesen és szochomentesen.

Ez a – bankbetétekét jóval meghaladó – kamatszint azonban az idei kamatfordulótól kezdve már csak 3,95 és 5,2 százalék közötti éves kamatot fizet majd a jelentősen lecsökkent inflációnak (a 2024-es évre 3,7 százalék) köszönhetően, ami már összevethető nagyságrend a lekötött betétek hozamával. Főleg, hogy a bankbetétek irányadó kamatplafonja, vagyis a jegybanki alapkamat ennél magasabb szinten, jelenleg 6,50 százalékon tartózkodik.

Rövid távra a jegybanki alapkamatot is meghaladják a legjobb lekötött betétkamatok

A jelenlegi kamatszintek alapján a bankbetétek rövidebb időtávra magasabb, hosszabb időtávra alacsonyabb kamatot fizetnek.

A Gránit Banknak több versenyképes lekötött betéti ajánlata is van. 

  • 3 hónapra a Gránit eBank betét évi 6,50 százalékos kamatot nyújt új pénzre, aktivált eBank szolgáltatás megléte és legalább két egymást követő hónapban érkező, egyenként legalább 400 000 forintos egyösszegű jóváírás esetén.
  • 6 hónapra a Gránit KamatMax betét évi 5 százalékos kamatot fizet, ha az ügyfél havonta 20 000 forintért vásárol is mellette a bankkártyájával.
  • 12 hónapra jelenleg évi 4,75 százalékos (a jegybanki alapkamattól függő) kamatot biztosít a Gránit KamatMax Plusz, ehhez mindössze egy aktivált betéti bankkártya szükséges.

A MagNet Banknak évek óta kimagasló betéti ajánlatai vannak, most is több futamidőre kínál kedvező kamatokat:

  • 6 hónapra az új ügyfeleknek nyitható HELLO betét évi 4,20 százalékos kamaton túl bónusz pénzt is fizet, mely 0,5 és 1 százalék közötti mértékben emeli meg a befektetés hozamát a kamaton felül, ráadásul kamatadómentesen és szochomentesen.
  • A PRIZMA FORINT Betét 3 hónapra évi 5,06 százalékos, 6 hónapra évi 4,73 százalékos, 12 hónapra évi 4,61 százalékos betétkamatot fizet új pénzre
  • 3 hónapra lekötve versenyképes ajánlat még az Aktív Plusz Közösségi Betét, mely új pénzre évi 4,80 százalékos kamatot biztosít aktivált MagNet Mobilbank szolgáltatás és havi 30 000 forintos bankkártyás vásárlás esetén.

Változatlanul él még a K&H Bank legalább 1 hónapos meglévő, bankszámlás ügyfeleknek nyújtott ajánlata, amely új pénzre 90 napra évi 8,00 százalékos betétkamatot fizet. A privát banki ügyfelek 1 százalékkal magasabb kamatot kapnak.

A Magyar Cofidis Bank Cetelem Takarékszámlája is vonzó befektetést kínál, hiszen 6 hónap és 2 év között, több futamidőben is évi 5,25 – 6,25 százalék közötti lekötött betétkamatot kínál.

Az MBH Banknál is változatlanul elérhető a korábban is kínált magas betétkamat. A Prémium ügyfeleknek szóló ajánlatban az új pénzből vagy közvetlenül állampapír lejáratból (visszaváltásból) származó betétösszegek 6 hónapra évi 5,5 százalékos kamattal köthetők le.

Az állampapírok kamatai is vonzóak maradhatnak

Egyelőre még nem látni, hogy az állam milyen kamattal ad majd ajánlatot a jelenlegi PMÁP papírt a futamidő lejárta előtt visszaváltó, majd az aktuálisan értékesített sorozatból esetlegesen újra bevásárló PMÁP befektetőknek. Most ugyanis bőven az előző évi inflációs kamatszint felett, fixen évi 7,90 százalékos kamatot fizet az aktuálisan értékesített papír a 8 éves futamidő első évére a 2032/J sorozatban, 2025. április 22-ig.

Az új ajánlat hatással lehet majd a fix kamatozású állampapírok kamatszintjére is, melyek között jelenleg bőven vannak évi 6 százalék körüli kamatot kínáló konstrukciók. A Fix Magyar Állampapír évi 6,50 százalékos kamatot fial 3 évig, a Magyar Állampapír Plusz pedig évi 5,75 és 6,75 százalék közötti kamattal vásárolható meg, 5 éves futamidővel.

A változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír jelenleg évi 6,90 százalékos, illetve évi 6,91 százalékos kamatnál tart a 3, illetve 5 éves futamidejű papírok esetében.

Az állampapírok kamatait nem terheli semmilyen levonás, míg a bankbetétek kamatait összesen 28 százalékos állami elvonás terheli a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) formájában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss