Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Advertisement Booking.com

Ipar

Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden

A légiközlekedési informatikai megoldásokat fejlesztő Lufthansa Systems Hungária a szegedi belváros szívében található TILIA irodaházban alakította ki új, 1200 négyzetméteres irodáját. Az épület nemcsak modern technológiai feltételeket biztosít, hanem kiemelten dolgozóbarát, ergonomikus környezetet is teremt a közel 80 munkatárs számára.

A Lufthansa Systems a világ egyik vezető IT-szolgáltatója a légiközlekedés területén, több mint 350 ügyféllel világszerte. A portfóliójába tartozó termékek és szolgáltatások a légitársaságok minden üzleti folyamatát lefedik – a pilótafülkében, az utastérben és a földön egyaránt. A cég 1995-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát. A Lufthansa Systems Hungária 15 fővel indult, azóta a jelentős és dinamikus létszámbővítés eredményeként mára már több mint 800, magasan képzett szakembert foglalkoztat. A vállalat működésében kiemelt szerepet játszik a munkavállalói élmény és jóllét – ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a támogató vállalati kultúrára, és ennek megfelelő munkakörnyezet kialakítására.

Funkcionális kialakítás a növekedés szolgálatában

Az egyik vezérelv egy olyan munkahely létrehozása volt, amely nemcsak technológiai szempontból korszerű, de a mindennapi munkavégzést is kényelmesebbé teszi. A TILIA irodakomplexumban kialakított új szegedi irodában a három zónára tagolt teret – két irodaterületet klasszikus munkaállomásokkal, valamint egy közösségi blokkot előadótérrel, étkezővel, lobby-val és rekreációs térrel – kifejezetten a hibrid munkavégzés és a hatékony kollaboráció támogatására alakították ki.

„Szegedi csapatunk az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. Bármennyire is szerettük korábbi irodánkat, úgy gondoljuk, hogy a modern és ergonomikus TILIA irodaház új távlatokat nyit számunkra. Biztos vagyok benne, hogy kollégáink kedvelni fogják ezt a munkakörnyezetet, sikeresen hozzájárulva innovatív légiközlekedési informatikai projektjeinkhez, szoros együttműködésben budapesti központunkkal és anyavállalatunk, a Lufthansa Systems nemzetközi hálózatával” – tette hozzá Stephan Neumann, a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.

Modern technológia és fenntarthatóság kéz a kézben

Az új iroda legmodernebb technológiai megoldásai közé tartoznak a tárgyalók falára szerelt foglaltságjelző panelek, valamint a nagy tárgyalóban alkalmazott videókonferenciás rendszer: itt fixen beépített eszköz teszi lehetővé, hogy a kollégák saját eszköz használata nélkül is csatlakozhassanak a hívásokhoz. Ugyanitt egy többképernyős megoldást alakítottak ki: két falon összesen három nagy kijelzőn jelenhet meg külön a kamerakép és a megosztott tartalom az online meetingek során. A flip-top asztalok pedig lehetővé teszik, hogy a helyiség gyorsan és egyszerűen workshopok megtartására is alkalmassá váljon.

Az iroda kiválasztásánál a cég számára kiemelt szempont volt a fenntarthatóság: az irodaház fejlesztője – Szegeden elsőként – a legmagasabb nemzetközi minősítések, köztük a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold tanúsítvány elérésére törekszik. Ez jól illeszkedik a Lufthansa Systems Hungária környezettudatosságot támogató vállalati szemléletéhez is.

Több mint munkahely: egy közösségi tér, ahová jó megérkezni

Kiemelt szempont volt a tervezés során, hogy az iroda ne csupán a munkavégzés helye legyen, hanem egy olyan közösségi tér is, amely támogatja a személyes kapcsolatok erősítését és a kollégák jóllétét. Ennek megfelelően a légiipari informatikai vállalat nagy hangsúlyt fektet a kényelmi funkciókra is: az irodában tágas, világos étkező és egy kávézótér várja a munkatársakat. A kollégák környezettudatosságát figyelembe véve zárt biciklitárolót is kialakítottak, hiszen sokan kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek az irodába. A kikapcsolódást külön rekreációs tér segíti, ahol többek között játékkonzol, darts, csocsó és pingpong várja a kikapcsolódni vágyókat.

„Fontos mérföldkő számunkra, hogy Szeged egyik legmodernebb irodaházában alakíthattuk ki új irodánkat. Az első pillanattól lehetőségünk volt a saját igényeink szerint formálni a teret, így olyan környezet született, amely támogatja a hatékony munkavégzést és a közös alkotást egyaránt. Hiszünk benne, hogy ez az iroda nemcsak kényelmes, hanem inspiráló hely is, ahová a kollégák szívesen érkeznek meg nap mint nap” – hangsúlyozta Fritz Zsombor, a Lufthansa Systems Hungária szegedi csapatának site managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése

Rangos elismerésben részesült a bim.GROUP mérnökeinek tervezése: a kecskeméti Greentech Solar Parking elnyerte a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának regionális díját, ezzel kijutottak a nemzetközi döntőbe.

A díjjal a hazai mérnökök kiemelkedő digitális, BIM-alapú tervezését és modellezését ismerték el. Emellett a projekt a zöld szemléletet is figyelembe veszi: a filigrán feszített kötélszerkezetű, napelemes parkoló szerkezete árnyékolja az autókat, miközben energiát is termel – ezzel új irányt mutat a fenntartható városi infrastruktúra tervezésében. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech kivitelezésében valósult meg.

Nemzetközi elismerésben részesült a bim.GROUP, a KÉSZ Csoport stratégiai partnere: fenntarthatósági projektjük, a Greentech Solar Parking kiemelkedő tervezői munkája nyerte el a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának hazai díját, amivel kijutottak a verseny nemzetközi döntőjébe. A TEKLA BIM Awards nemzetközi szakmai verseny kifejezetten a Tekla Structures tervezői rendszer felhasználói számára szól, és célja, hogy a digitális BIM-alapú tervezésben és modellezésben nyújtott kiemelkedő és innovatív teljesítményeket és mérnöki bravúrokat díjazza.

A kecskeméti Greentech Solar Parking nemcsak mérnöki szempontból jelent áttörést, hanem új szintre emeli a fenntartható és energiahatékony városi infrastruktúra fogalmát. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech vállalat Greentech üzletága által került kivitelezésre, és egy olyan filigrán, feszített szerkezetű napelemes parkolórendszer, amely egyszerre árnyékol és energiát termel, miközben minimalizálja a beépítési veszteséget – ezáltal új megközelítést adva a fenntarthatóság urbanizációs kihívásaira. A projekt megvalósítása olyan, ma még kihasználatlan városi felületeket tud bevonni az energiatermelésbe, amelyek a megfelelő mérnöki szemlélettel valódi energetikai potenciált rejtenek. A fejlesztés során külön figyelmet szenteltek arra, hogy ne csupán hatékony és gazdaságos rendszer jöjjön létre, hanem esztétikailag is illeszkedjen a városi környezetbe, és minimális beavatkozással képes legyen jelentős megújuló energiát előállítani.

A Solar Parking különlegessége, hogy szerkezeti kialakítása 40–60%-kal kevesebb acélt igényel, mint a hagyományos megoldások, így karbonlábnyoma is jelentősen alacsonyabb. A szerkezet rögzítése és a napelemek hordozása feszített acélszalagokkal történik, amelyek praktikus rögzítési kialakításokat tesznek lehetővé, emellett megjelenésükben is modern, esztétikus, légies formavilágot képviselnek. A kecskeméti prototípus az sbp sonne GmbH német partnerrel és a bim.GROUP szakértőivel együttműködésben valósult meg, de a munkafolyamatokból kivette a részét a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. is. A bim.GROUP a projektben a parametrikus tervezés támogatásával, valamint a szerkezet és gyárthatóság optimalizálásával járult hozzá a hatékony és megvalósítható végső megoldás kialakításához.

„A parametrikus tervezési módszertan és a BIM-integráció kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az első ötlettől a gyártmánytervekig egyetlen digitális folyamat mentén tudtuk optimalizálni a teljes szerkezetet. Ez nemcsak a tervezési időt csökkentette drasztikusan, hanem lehetővé tette azt is, hogy a rendszer már a kezdetektől sorozatgyártásra alkalmas formában születhessen meg. Úgy gondolom, a Tekla BIM Awards elismerése visszaigazolása a projektet megvalósító mérnöki teljesítménynek, a teljes csapat egyedülálló munkájának, és díjazza azt a szakmai alaposságot és innovatív szemléletet, amellyel egy összetett, digitálisan vezérelt szerkezetet hoztunk létre a fenntartható energiatermelés szolgálatában”

– mondta Nagy Dávid, a bim.GROUP vezető tervezője.

„A Greentech Solar Parking szerkezete a KÉSZ Csoport fenntartható építészet iránti elköteleződésének kézzel fogható eredménye. Egy olyan mérnöki teljesítmény, amely a jelenleg energetikailag kihasználatlan parkolófelületeket teszi hasznossá és értékteremtővé. Laatzenben jelenleg is dolgozunk egy hasonló, napelemes parkoló projekten, ami a Greentech Solar Parkinghoz hasonlóan működik. A parkolók lefedése itthon eddig inkább passzív jellegű volt, érdemi gazdasági megtérülés nélkül. A jelenlegi fejlesztés azonban műszakilag és gazdaságilag is versenyképes, skálázható és fenntartható”

– tette hozzá Honti Ferenc, a KÉSZ Greentech projektmérnöke.

A fejlesztés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszer egyből sorozatgyártásra alkalmas formában készüljön el, ugyanis kitűzött cél, hogy ne csak a hazai, hanem a DACH és skandináv piacokra is bekerüljön. A rendszer tervezésénél figyelembe vették azt is, hogy Franciaországban már, 2026-tól pedig több európai országban is – köztük Németországban –kötelező lesz a napelemes rendszerek telepítése bizonyos parkolóméret felett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.

A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.

A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:

A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”

— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.

A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.

A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.

Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:

Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”

— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!