Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Ipar

Évente 42 ezer tonna e-metanolt termel a Schneider Electric technológiájával felszerelt üzem

A Schneider Electric ipari automatizációs és enerigamenedzsment megoldásaival szerelték fel a világ első nagyméretű, üzleti szempontból is működőképes e-metanol üzemét.

A European Energy vállalat Kassø Power-to-X létesítményében évente akár 42 ezer tonna e-metanolt is előállíthatnak majd.

Napjainkban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású metanol alternatívák a globális felhasználás töredékét adják, azonban az IRENA előrejelzése szerint 2050-re az e- és biometanol iránti kereslet elérheti az 500 millió tonnát, ahogy a különböző iparágakban egyre nagyobb szerepet kapnak a klímavédelmi törekvések. A nagyléptékű, üzletileg is kifizetődő e-metanol termelés kiépítése kulcsfontosságú az olyan, elektromos áram használatára nehezen átállítható szektorok működésének dekarbonizálásához, mint a vegyipar, a légi közlekedés és a szállítmányozás.

A European Energy Kassø Power-to-X (PtX) létesítménye a világ első, nagyméretű, üzletileg is működőképes e-metanol üzeme. A gyár Észak-Európa legnagyobb naperőművéből, a közelében található 304 MW teljesítményű Kassø Solar Parkból kapja az áramot, melynek felhasználásával biogén CO2-t hasznosítva éves szinten akár 42 ezer tonna e-metanolt is előállíthat. Ez elegendő ahhoz, hogy egy modern kereskedelmi repülőgép több mint 4200 óráig, vagyis 175 napig repüljön megállás nélkül.

A Kassø Power-to-X létesítményhez a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata szállította a technológiai háttérrendszert. A teljes mértékben integrált automatizálási, energiagazdálkodási és szoftvermegoldás optimalizálja a gyártás minden szakaszát a teljesítmény, a megbízhatóság és a költséghatékonyság növelése érdekében, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel az üzem üzleti sikeréhez.

Technológia a kiváló működéshez

A European Energy e-metanol-üzemében a Schneider Electric fejlett automatizálási architektúráját telepítették, beleértve a Modicon M580 PLC-ket, amelyek beépített kiberbiztonsági funkcióval és valós idejű adatelemzéssel biztosítják a magas színvonalú automatizálást. A SIL (Safety Integrity Level – biztonsági integritási szint) tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági modulok és fejlett diagnosztika biztosítják a biztonságos, ellenállóképes működést még a legzordabb körülmények között is. Az Altivar Process kisfeszültségű frekvenciaváltók intelligens motorvezérlést nyújtanak integrált energiafelügyelettel és folyamatoptimalizálással, csökkentve a fogyasztást és meghosszabbítva az eszközök élettartamát. A Trihal transzformátorok a túlmelegedés és az emiatti nem tervezett leállások elkerülésére IoT-kompatibilis hőfelügyelet révén tűzbiztosan, alacsony karbantartási igénnyel biztosítják a megfelelő teljesítményt.

Valamennyi rendszer egységes kezeléséről az AVEVA System Platform gondoskodik, biztosítva ezzel a működés valós idejű átláthatóságát és a központi irányítást akár több telephelyen is. Skálázható architektúrája támogatja a Unified Operations Center (UOC) kialakítását, ami gyorsabb döntéshozatalt, az operátorok jobb hatékonyságát, távoli műveletek lehetőségét és egyszerűsített mérnöki munkát eredményez. Ezen felül a Schneider Electric Cybersecurity by Design megoldása biztonságos, távoli és hibrid, a működési biztonságot fenntartó infrastruktúrát biztosít, és lehetővé teszi a European Energy számára, hogy globális szinten is megfeleljen az előírásoknak.

„Ez a projekt fordulópontot jelent az ipari tevékenységek dekarbonizációja felé vezető úton. Azzal, hogy az automatizálást, az energiagazdálkodást és a szoftvereket egységes megoldásként kínáljuk, segítünk a European Energy-nek csökkenteni az állásidőt, a kibocsátást és az üzemeltetési költségeket, miközben javul a teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság. Együtt létrehozunk egy skálázható és máshol is hasznosítható modellt, amely felgyorsíthatja a kereskedelmi célú e-metanol-üzemek globális elterjedését és elősegítheti az átállást egy fenntarthatóbb energetikai jövőre”

– mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Ez nem csak a European Energy számára jelent mérföldkövet, hanem egyben áttörés a globális zöld üzemanyag-ipar számára is. Hosszú ideje együttműködünk a Schneider Electric-kel. Fejlett technológiájuknak köszönhetően Kassø-i létesítményünkben gyorsabban tudtunk átállni a kísérleti fázisról a teljes körű kereskedelmi termelésre. Ez elősegíti a tiszta üzemanyagok innovációját és támogatja a globális energiaátmenetet”

– hangsúlyozta Knud Erik Andersen, a European Energy vezérigazgatója.

A Kassø-i üzemből kikerülő e-metanol már most megerősített vásárlói között van az A.P. Moller – Maersk, a Novo Nordisk és a LEGO Group. Helyi szinten a létesítmény 3300 otthon távfűtését támogatja, és hozzájárul a hálózat stabilitásához, megerősítve szerepét mind a globális, mind a közösségi szintű fenntarthatóságban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Tíz éve még magányos mesterek, ma már tízezren alakítják együtt a szakma jövőjét

Az építőiparban sokáig az egyéni küzdelem volt az alapértelmezett működés: szakemberek, akik egyedül hajtották a munkát, tárgyaltak, tanultak, fejlődtek – ha tudtak. Mára azonban egy új működésmód rajzolódik ki.

Egyre többen ismerik fel, hogy hasonló szakemberek egy közösségben lenni hatékonyabb. A Magyar Építőipari Szakemberek Közössége (Szakemberközösség) folyamatos, intenzív növekedése nemcsak sikeres szakmai program, hanem egy mélyebb szemléletváltás tünete.

A Szakemberközösség tagsága 2025 decemberére meghaladta a 10 000 főt, ami közel 31 százalékos növekedést jelent mindössze egy év alatt. A közösséget 2016-ban alapította a Mapei Kft., akkor még mindössze száz fővel, azzal a céllal, hogy országos szinten fogja össze azokat az építőipari szakembereket, akik nemcsak dolgozni, hanem tanulni, fejlődni, inspirálódni akarnak. Az azóta eltelt időszak világosan mutatja, hogy a szakemberek nyitottak az ilyen közösségre – sőt, igénylik is azt.

„Kezdetben nem gondoltuk, hogy ekkora hatása lesz a kezdeményezésnek. Tízezer szakember már társadalmi erő. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, a Szakemberközösség nemcsak támogatni, hanem formálni is fogja az építőipar jövőjét”

– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A program vonzereje elsőre az anyagi előnyökben keresendő: összesen 34 féle kedvezményes szolgáltatást érhetnek el a tagok, az építőanyag-vásárlástól kezdve a szerszámvásárláson át egészen az oktatásig vagy ingyenes szaktanácsadásig. 2025-ben a paletta új elemekkel bővült, köztük weboldalkészítéssel, kedvezményes szakmai képzésekkel, prémium munkaruházattal, valamint tervezőknek szóló felelősségbiztosítással.

A Szakemberközösség azonban nem csupán kedvezmények gyűjtőhelye. A szervezet szerint valódi közösségként működik, ahol a tagok nemcsak kapnak, hanem támogatják is egymást: tudással, tapasztalattal, kapcsolatokkal. Az, aki minden lehetőséget kihasznál, valódi előnyre tehet szert és nem csak anyagi értelemben.

Tíz év, tízezer tag: 2026-ban ünnepel a Szakemberközösség

A Magyar Építőipari Szakemberek Közössége 2026-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, amelyre már most készül a szervezet. A jubileumi év különleges alkalmat jelent arra, hogy a közösség visszatekintsen az elmúlt évtized eredményeire, és tovább erősítse közösségépítő küldetését. A cél az, hogy a 10. évforduló ne csupán ünnep legyen, hanem egy új korszak kezdete is a szakemberek számára. Ennek jegyében a Mapei Kft. 2026-ra egy, kifejezetten a közösség tagjainak szóló mobilalkalmazás létrehozását tervezi, amely még hatékonyabb kapcsolódást, információmegosztást és szakmai támogatást biztosít majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be

A tranzakció mérföldkő a magyar-amerikai űripari kapcsolatokban, és megerősíti a 4iG pozícióit a globális kereskedelmi űriparban.

A 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) végleges befektetési megállapodást kötött az amerikai kereskedelmi űripar egyik vezető, magántulajdonban lévő vállalatával, az Axiom Space Inc.-vel (Axiom Space).
A megállapodás értelmében a 4iG SDT két lépésben megvalósuló tőkeemelést hajt végre az amerikai űripari vállalatban összesen 100 millió USD értékben: 2025. december 31-ig 30 millió USD, míg 2026. március 31-ig 70 millió USD összegben.
A megállapodás történelmi lépést jelent a Magyarország és Egyesült Államok közötti űrkutatási és űripari együttműködésben: első alkalommal valósul meg, hogy magyar vállalat amerikai űripari cégben hajt végre befektetést, és ezzel aktív szerepet vállal az űrkutatási ökoszisztéma, valamint az alacsony Föld körüli pályán (LEO) kiépülő kereskedelmi alapú űrinfrastruktúra fejlesztésében.
A 4iG SDT számára a megállapodás hosszú távú jelenlétet biztosít a globális kereskedelmi űripari szegmensben, és közvetlen kapcsolódást teremt az az űralapú adatgazdasághoz, valamint a mikrogravitációs környezetben megvalósuló ipari és kutatás-fejlesztési programokhoz.
A befektetés illeszkedik a 4iG Csoport azon stratégiájához, hogy nemzetközi szinten is meghatározó űripari és védelmi technológiai szereplővé váljon, miközben az együttműködés támogatja az Axiom Space globális növekedési pályáját és az amerikai kereskedelmi űriparban betöltött vezető szerepének megerősítését is.

A 4iG SDT Zrt. befektetőként csatlakozik az amerikai Axiom Space fejlesztési és növekedési terveihez – jelentette be a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció keretében a 4iG űr- és védelmi ipari holdingvállalata két lépcsőben összesen 100 millió USD értékű tőkeemelést hajt végre az Axiom Space-ben: az első ütemben 2025. december 31-ig 30 millió USD, a második ütemben 2026. március 31-ig további 70 millió USD befektetésére kerülhet sor. A megállapodás a tranzakció első befektetési részletének teljesítését követően lép hatályba.

A partnerség történelmi jelentőségű a magyar és az amerikai űrkutatási és űripari együttműködések területén, mivel hosszú távú lehetőségeket teremt a felek globális űripari piaci részesedésének növelésére.

„Ez az együttműködés történelmi jelentőségű a magyar űripar számára, hiszen első alkalommal szerez magyar vállalat tulajdonrészt egy amerikai űripari szereplőben. Az Axiom Space olyan forradalmi technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek alapjaiban formálják át a kereskedelmi űripart, és irányt mutatnak az elkövetkező évtizedek fejlesztéseihez. A befektetés Magyarország vezető szerepét tükrözi a nemzetközi űripari ökoszisztémában és alátámasztja az Egyesült Államokkal fennálló szoros partnerséget.”

– hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.

„Üdvözöljük, hogy a 4iG Space and Defence befektetőként vesz részt az Axiom Space-ben, különösen a kereskedelmi űripar szempontjából meghatározó időszakban. A befektetés egy olyan előremutató, európai technológiai vállalattal való együttműködést jelent, amely osztja víziónkat a kereskedelmi űrinfrastruktúra fejlesztéséről. A 4iG SDT meggyőződése szerint az innováció alapvető feltétele annak, hogy meghatározó jelentőségű megoldások szülessenek a mikrogravitációs kutatás-fejlesztés, az adatfeldolgozás és a kereskedelmi űripari hasznosítás területén. Közösen teremtjük meg egy valóban globális űrgazdaság alapjait, miközben tovább erősítjük az Egyesült Államok és Magyarország közötti együttműködést.”

– mondta Dr. Kam Ghaffarian, az Axiom Space ügyvezető elnöke.

A houstoni székhelyű Axiom Space a kereskedelmi emberes űrrepülés és az űrinfrastruktúra-fejlesztés egyik vezető globális szereplője. A vállalat meghatározó tapasztalattal rendelkezik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végrehajtott küldetések lebonyolításában, valamint az Axiom Station – a világ első kereskedelmi célú űrállomása – fejlesztésében. Innovációi a mikrogravitációs kutatásoktól az orbitális adatkommunikációs és adatfeldolgozási megoldásokig terjednek. A vállalat nevéhez fűződik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretein belül a második magyar űrhajós, Kapu Tibor űrbe juttatása is, amely történelmi mérföldkövet jelentett a hazai űrkutatásban. Az Axiom Space számára a befektetés egy hosszú távon elkötelezett, európai ipari és technológiai háttérrel rendelkező befektetővel való együttműködés kezdetét jelenti, amely támogatja a vállalat azon célját, hogy a kormányzati űrprogramokra épülő korszakot követően a kereskedelmi űrhasznosítás globális platformjává váljon, és megerősítse jelenlétét Európában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!