Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Advertisement Booking.com

Ipar

Technológia, ami működik és előre is visz

A digitalizáció korában egy vállalat technológiai színvonala már több, mint belső hatékonysági kérdés. Közvetlen hatással van versenyképességre, megbízhatóságra és jövőbeli növekedési potenciálra is. Ma már nem elég követni a technológiát. Aki az energiaellátásban is előrelátó, az tudatosan alakítja a cége jövőjét.

Korszerű rendszerek, összehangolt működés

Az üzemi napelemes rendszer telepítés egy összetett technológiai kihívás. Egy jól megtervezett és precízen kivitelezett rendszer energiát termel, valamint valós idejű szabályozhatóságot, stabil működést és pénzügyi megtérülést is nyújt. A Fenntartható Ipari Energia Rendszerek olyan design & build alapú megközelítéssel dolgozik, amely az első lépésektől a teljes rendszerátadásig biztosítja a folyamat teljes irányítását. Ez a konstrukció azért különösen hatékony, mert a tervezési szakasztól kezdve ugyanaz a szakmai szemlélet hatja át a munkát, mint a kivitelezési fázisban. Az ügyfél nem különböző alvállalkozók közt lavíroz, hanem egy kézben látja a projektet. Így minden döntés gyorsabb, pontosabb és a rendszer működése szempontjából összehangoltabb.

Egy rendszer, ami reagál és előre gondolkodik

A technológia szintjét jól mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás szerint minden nagyobb ipari napelemes rendszernek képesnek kell lennie a hálózati rendszerirányító általi távszabályozásra, azaz az ún. aFRR előírásnak való megfelelésre. Ez azt jelenti, hogyha egy rendszernek ideiglenesen csökkentenie kell a termelését a hálózat kérésére, a kieső energia pontosan mérhető és a beruházót kártalanítják. Ez új szintre emeli az energiagazdálkodást. Olyan rendszerekről van szó, amelyek képesek reagálni a hálózat állapotára, az időjárás változásaira, vagy akár a vállalati igények alakulására is. A korszerű inverterek, akkumulátorok és vezérlőrendszerek ma már együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a rendszer ne csak működjön, hanem optimalizáljon is.

Mögötte mérnöki tudás, tapasztalat és biztonság

A Fenntartható Ipari Energia Rendszerek mögött egy stabil, országosan működő, zalaegerszegi székhelyű csapat áll. Ez a csapat kiszolgálja a nagyvállalati igényeket, valamint része egy olyan szakmai csoportnak is, amely szántóföldi naperőművek fejlesztésében is aktív szerepet vállal. A projektekhez való hozzáállásuk egyértelmű. Minden megbízást úgy kezelnek, mintha saját rendszerüket építenék. A kivitelezés nem ér véget a műszaki átadással. Hosszú távú rendszergaranciát biztosítanak, és minden telepítés mögött ott van a tanúsított, független intézetek által igazolt szakmai háttér. Ez különösen fontos az energiatárolóval kombinált megoldások, UPS rendszerek vagy fázisjavító funkciók esetén, ahol a pontosság és a megbízhatóság alapkövetelmény.

A technológia akkor válik valódi értékké, ha azon túl, hogy a jelenlegi működést támogatja, jövőálló rendszereket is képes létrehozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

20 éves a Huawei Magyarország

A Huawei Technologies Hungary idén is megrendezte kiemelt iparági eseményét, a Tech4Value – ICT Day konferenciát, amelynek középpontjában ezúttal az ipari digitalizáció, a mesterséges intelligencia, ezek felhőalapú és oktatási alkalmazásai álltak.

Az eseményt Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntőt mondott Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Palkovics László, a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.

A rendezvény célja, hogy az ipari és társadalmi digitalizáció előtt álló lehetőségeket közösen gondolják tovább a szakpolitikai, ipari és akadémiai szereplők. A Huawei – mint a világ egyik vezető infokommunikációs technológiai szolgáltatója – számos olyan megoldást mutatott be, amelyek segítik a versenyképesség és az adatbiztonság erősítését a digitális korszakban.

„A digitalizáció nemcsak technológiai kérdés, hanem közös jövőkép. Célunk, hogy a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások révén együtt formáljuk Európa intelligens jövőjét – ipari, oktatási és társadalmi szinten egyaránt”

– hangsúlyozta köszöntő beszédében Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarország és Nyugat-Balkán vezérigazgatója.

Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte:

„Az állami szolgáltatások digitalizációjában teljes szemléletváltás történt a Digitális Állampolgárság Program bevezetésével. Az infokommunikációval már rövid távon jelentős előrelépést lehet elérni, azon dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra a régió digitális éllovasává váljon. De a digitalizáció nem kizárólag kormányzati feladat, kulcsszerepet játszanak benne a hazai és nemzetközi vállalatok, köztük az olyan világmárkák, mint amilyen a Huawei is.”

Palkovics László kormánybiztos elmondta:

„A készülő magyar MI stratégiában vázolt intézkedések célja a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítése és az alkalmazott technológiák társadalmi hasznosítása a kiemelt fókuszterületek mentén. Ezek közül néhány: a közszolgálatok hatékonyabbá és elérhetőbbé tétele, a közigazgatás, személyi felhasználás – mint okos otthon és energiahatékonyság, fenntartható városok és közlekedés, egészségügy fejlesztés.”

„Az oktatásban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén az „egyetem, mint intézmény” átalakul, „egyetem, mint platform” válik belőle”

– mondta el Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

„ Az Óbudai Egyetem az első, amely a Huawei-jel WIFI7-es szabványú kampusz hálózatot épített ki az országban, emellett saját MI stratégiánk is van. Az MI-vel moduláris oktatást, valós idejű tanulási adatokat, személyre szabott tanulmányutat, megbízható, adatalapú egyetemvezetést fejlesztünk ki.”

A konferencián többek között szó esett a mesterséges intelligencia oktatásban és felhőalapú rendszerekben betöltött szerepéről, az ipari digitalizáció legújabb trendjeiről, valamint innovatív egészségügyi és ipari alkalmazásokról. Hazai példákon keresztül mutatták be az MI-stratégia felsőoktatási megvalósításának lehetőségeit, és részletesen tárgyalták a NIS2 irányelv által támasztott kiberbiztonsági követelményeket is. A délelőtti programot plenáris előadások és panelbeszélgetések színesítették, délután pedig tematikus szekciók – az Engineer Club és az Education Circle – várták a szakmai érdeklődőket.

20 éve Magyarországon a Huawei – stabil partner a digitális jövőben

A Huawei Technologies Hungary idén ünnepli hazai működésének 20. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt a vállalat aktív szerepet vállalt az ország digitális fejlődésének támogatásában, különös tekintettel az oktatás és a tehetséggondozás területére.

„A vállalat 2005-ben mindössze néhány fővel kezdte meg működését Budapesten, mára pedig több mint 2000 embernek biztosít megélhetést”

– kezdte köszöntő beszédét Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarország és Nyugat-Balkán vezérigazgatója.

„A Huawei az elmúlt két évtizedben nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is meghatározó partnerévé vált a régiónak. Büszkék vagyunk, hogy termékeink és szolgáltatásaink révén jelenleg a magyar lakosság több mint 80 százalékát elérjük, mindez nem jött volna létre a kiegyensúlyozott magyar üzleti környezet nélkül”

– tette hozzá.

A magyarországi tevékenységek az innováció széles spektrumát lefedik. A vállalat 2009-ben hozta létre az európai ellátó központját, amely ma már több mint 50 országba szállít. A pátyi gyáregységben indult el az ország első élő ipari 5G magánhálózata. A Huawei kulcsszerepet játszott a fényeslitkei East-West Gate intermodális vasúti terminál vezeték nélküli, privát 5G infrastruktúrájának kiépítésében is.

A Huawei tevékenységei hozzájárulnak Magyarország digitális átalakulásához és karbonsemlegességi törekvéseihez is. Digitális energiamegoldásai – mint például a Fusionsolar rendszer – 2024-ben például akkora kibocsátáscsökkentést eredményeztek, mintha 1,6 millió fát ültettek volna.

Oktatás és társadalmi felelősségvállalás: a jövő szakembereiért

A vállalat elkötelezett a digitális készségek fejlesztése iránt. A Huawei ICT Academy program keretében egyetemekkel és szakképző intézményekkel együttműködve kínálnak képzéseket az 5G, Big Data, MI és hálózati technológiák területén. A program során a hallgatók a Huawei szakmai anyagaihoz, valamint nemzetközi szintű tréningekhez férhetnek hozzá.

Emellett a „Seeds for the Future” program keretében több száz magyar egyetemista kapott már lehetőséget arra, hogy online és személyes tréningeken keresztül bővítse technológiai ismereteit.

A jubileum alkalmából a vállalat két új együttműködési megállapodást írt alá magyar felsőoktatási intézményekkel. Az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodás célja egy Smart Solution labor és bemutatóterem létrehozása, valamint az infokommunikációs tehetséggondozás további erősítése. A másik együttműködés a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódik, ahol a felek a Huawei ICT Academy tananyagainak távoktatását támogató központ létrehozásáról és digitalizált egészségügyi kooperációról állapodtak meg. A megállapodások célja, hogy a technológiai innováció és a felsőoktatás még szorosabb kapcsolatba kerüljön, így segítve a hazai digitális ökoszisztéma fejlődését.

Huawei Enterprise Roadshow 2025: a digitális intelligencia testközelből

A korábbi évekhez hasonlóan a konferencia egyik kiemelkedő kísérőeseménye volt a Huawei nagyvállalati üzletágának mobil kiállítóterme is, amely idén Budapest mellett 17 ország 29 városába látogat el „Accelerate Industrial Digital Intelligence” mottóval. A bejárható kiállítótér lehetőséget nyújtott arra, hogy az érdeklődők testközelből ismerkedjenek meg a Huawei legújabb, iparágspecifikus IKT-megoldásaival – az MI-kompatibilis adattárolástól kezdve az intelligens egyetemi hálózatokon át egészen a rugalmas és skálázható Huawei Flex Cloud platformig.

A digitális intelligencia térnyerése Európában új korszakot nyit a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a kiskereskedelemben egyaránt. A bemutatón szerepet kaptak olyan úttörő megoldások is, mint a jövőbiztos adattárolási rendszerek, a mesterséges intelligenciával támogatott kampuszhálózatok, a teljesen optikai hálózatok, valamint a Flex Cloud, amely biztonságos és agilis felhőalapú működést kínál kifejezetten ipari, közigazgatási és oktatási igényekre szabva.

A Huawei célja, hogy ezekkel a technológiákkal ne csupán technológiai újításokat, hanem fenntartható társadalmi és ipari fejlődést is előmozdítson Európában. Az európai roadshow emellett a HUAWEI eKit platformot is bemutatja, amely a kis- és középvállalkozások számára kínál könnyen bevezethető megoldásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egységes, fenntartható kapcsolatok Európában

A 2025-ös Transport logistic kiállításon a cargo-partner és a Nippon Express közösen mutatják be az egész Európát lefedő, egységes közúti szállítási hálózatukat, a „ONE Road” projektet.

A rendezvény egyik központi témája a fenntarthatóság lesz, ahol a látogatók konkrét megoldásokat ismerhetnek meg a légi, tengeri, közúti és vasúti szállítás környezeti terheinek csökkentésére.

A cargo-partner 2024 óta a NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. cégcsoport tagja, így a 2025-ös kiállításon a Nippon Express-szel közösen, az A4-es csarnok 319/420-as standjánál képviselteti magát. 2025. június 2–5. között a látogatók első kézből ismerhetik meg a cargo-partner kibővített globális hálózatát, az európai közúti szállítást új alapokra helyező „ONE Road” projektet, valamint a különböző szállítási módokra kidolgozott fenntartható megoldásokat.

A kétévente megrendezésre kerülő müncheni Transport logistic 1978 óta a világ egyik legjelentősebb logisztikai, mobilitási, IT- és ellátásilánc-menedzsment szakkiállítása. A esemény a nemzetközi szállítmányozási szektor meghatározó döntéshozóit és szakértőit hozza össze, hogy közösen alakítsák a logisztika jövőjét.

Egységes közúti hálózat Európában: „ONE Road” projekt

A kiállítás egyik legjelentősebb újdonsága a „ONE Road” névre keresztelt közös projekt, amelyet a cargo-partner és a Nippon Express dolgozott ki. A kezdeményezés célja egy egész Európára kiterjedő, egységes közúti szállítási hálózat létrehozása. A projekt a cargo-partner erős közép- és kelet-európai jelenlétére, valamint a Nippon Express nyugat-európai tapasztalataira épül, így biztosítva a zökkenőmentes, határokon átívelő közúti szállításokat.

A hálózat minden igényt lefed – a gyűjtőfuvaroktól kezdve a részrakományos (LTL) és komplett (FTL) szállításokig – és már most is egységes működéssel van jelen Olaszországban. A tervek szerint hamarosan Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is elérhetővé válik. A szolgáltatások megbízhatóságát, gyorsaságát és rugalmasságát a cargo-partner kulcsfontosságú regionális központjai – Bécs, Żory, Ljubljana, Zágráb és Szófia – garantálják.

Fenntartható logisztika – közös felelősség

A fenntarthatóság a cargo-partner másik kiemelt fókuszpontja lesz a transport logistic 2025 kiállításon. A vállalat elkötelezetten dolgozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén, és aktívan támogatja ügyfeleit ESG-céljaik elérésében. Fenntartható szállítási megoldásaik között olyan korszerű alternatívák szerepelnek, mint a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF), tengeri üzemanyag (SMF), hidrogénezett növényi olaj (HVO), elektromos tehergépjárművek, valamint vasúti és intermodális szállítási lehetőségek.

2025-ben a cargo-partner elnyerte az EcoVadis ezüst minősítését, amellyel a fenntarthatóság szempontjából a világ vállalatainak legjobb 8%-ába sorolták. A vállalat a „Mérni – Optimalizálni – Csökkenteni” elv alapján dolgozik, amely a GLEC- és ISO-szabványoknak megfelelő adatokra épül, és valódi, mérhető kibocsátáscsökkentést eredményez. Ügyfeleik számára hivatalos, hitelesített CO₂e-csökkentési tanúsítványokat biztosítanak – a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság jegyében.

A cargo-partner emellett bemutatja az eseményen a teljes logisztikai szolgáltatási portfólióját is: légi, tengeri, közúti és vasúti szállítás, raktározás, valamint iparágra szabott megoldások az autóipar, high-tech, gyógyszeripar, élelmiszeripar, divat és kiskereskedelem területén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!