Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Ipar

Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik

Palackmozgatás és palettázás – Az MSK Hungary nyírbátori szakemberei kulcsszerepet játszottak Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárának, az Ardagh Glass Packaging–Africa nigeli üzemének fejlesztésében. A „cold end” palackmozgató, palettázó és csomagoló rendszerek magyar mérnöki tudással, helyben gyártott berendezésekkel és Siemens-eszközökkel valósultak meg. A projektről Uwe Jonkmanns-szal, az MSK Covertech Group nemzetközi értékesítési és marketingigazgatójával beszélgettünk.

A nyírbátori MSK Hungary immár közel három évtizede a hazai és nemzetközi ipari csomagolástechnika meghatározó szereplője. Az 1995-ben alapított gyártóegység mára közel 400 munkatárssal, korszerű gyártócsarnokokkal, saját fejlesztő csapattal és teljes körű mérnöki kompetenciával dolgozik, és a cégcsoport egyik legfontosabb exportbázisa.

MM: Milyen szerepet tölt be az MSK Hungary a cégcsoporton belül?

Uwe Jonkmanns (UJ): Nyírbátor a csoport központi gyártóbázisa és fő termelési telephelye. Itt készülnek az MSK acélalkatrészei, a felületkezelés és az összeszerelés is itt történik; komplett gépeket és szállítópálya-rendszereket építünk, amelyeket közvetlenül a vevőknél telepítünk. Az elmúlt években több mint 20 millió eurót fordítottunk épületekre, gépparkra és automatizálásra, ennek köszönhetően az egyedi alkatrészgyártástól eljutottunk a komplett, átadásra kész berendezésekig. Portfóliónkban többek között stretch-hood csomagológépek, palackszállító és anyagmozgató rendszerek, emelők és forgatóasztalok szerepelnek.

MM: Az MSK termékeivel mely piacokra fókuszál, kik tartoznak a fontosabb vevői közé?

UJ: Fő piacunk a konténerüveg-ipar, ahol a teljes „cold end” – palackmozgatás, palettázás, csomagolás, raktározás – megoldásait szállítjuk, a szegmens meghatározó nemzetközi szereplőjeként. Emellett jelen vagyunk az építőanyag-, a papír- és csomagolóiparban, az italgyártásban – itt egyedülállóan végzünk palettakicsomagolást a töltőüzemekben –, továbbá a háztartási gép- és a vegyiparban. Hazai referenciáink közül kiemelhető az Unilever, a MOL és az Electrolux; jelenleg egy zöldmezős üveggyár teljes „cold end” rendszerén dolgozunk, ami az MSK Hungary eddigi legnagyobb megrendelése.

MM: Milyen speciális kompetencia teszi a hazai vállalatot különlegessé a gyártáson túl?

UJ: Nyírbátorban működik a saját HMI- és vizualizációs szoftverfejlesztő csapatunk (Management System / EMSY), amely a gépeink vezérlésének kulcseleme világszerte.

MM: Bemutatná az egyik afrikai projektjüket, amelyet régi partnerével, az Ardagh Glassnál valósítottak meg? Hogyan indult, mi volt a fő célja?

UJ: Ez egy konténerüveggyár az Ardagh Glass Packaging–Africa (korábban Consol, az Ardagh Group része) számára, amely a világ egyik legnagyobb konténerüveg-gyártója. Az MSK évek óta erős szereplő a dél-afrikai üvegipari piacon, korábban is szállítottunk ehhez az ügyfélhez, így ez egy újabb megbízás egy hosszú távú partnerségben. Nyírbátori rendszereinkkel segítjük Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárát abban, hogy a cold end megbízhatóan és nagy sebességgel működjön.

MM: Mi motiválta a beruházás elindítását, mi volt a fő cél?

UJ: Az Ardagh Glass Packaging–Africa a dél-afrikai üvegpiac növekvő igényeire reagálva döntött úgy, hogy bővíti kapacitását Nigelben, és ehhez ismét az MSK-t választotta a technológia és a szervizháttér miatt. Az üveggyárak 24/7-ben üzemelnek, a kemencéket nem lehet leállítani, ezért kulcsfontosságú volt egy megbízható, nagy sebességű, modern „cold end” rendszer telepítése, amely hosszú távon is fenntartható és hatékony működést biztosít.

MM: Mik voltak a beruházás fő elemei, milyen ütemezéssel valósult meg, és milyen kihívásokkal találkoztak közben?

UJ: A teljes „cold end” rendszert szállítottuk – mindent, ami a palackok formázása és lehűtése után következik. A projekt célja egy nagy sebességű, modern rendszer telepítése volt, amely akár 500–600 palackot kezel percenként üdítőital-, bor- és sörpalackozó sorokon. A megrendeléstől a szállításig körülbelül 6–7 hónap telt el, a hajózás 4–6 hétig tartott, a helyszíni telepítés és üzembe helyezés pedig 6–8 hét alatt zajlott le. Jelentős technikai vagy kulturális akadályokkal nem szembesültünk, hiszen régóta dolgozunk együtt az Ardagh Glass Packaging–Africával, mindkét fél pontosan ismeri a folyamatokat és az elvárásokat.

MM: Miért éppen Siemens-berendezéseket választottak ehhez a projekthez, és milyen eszközöket, megoldásokat építettek be?

UJ: Vezérléstechnikát és a kulcskomponenseket minden projektünknél Siemens-megoldásokra standardizáltuk, így itt is Siemens PLC-k és egyes hardverelemek kerültek beépítésre a vezérlőszekrénybe. Ez a szabványosítás nemcsak megbízható és energiahatékony működést biztosít, hanem egységes programozási és karbantartási környezetet is teremt a világ bármely pontján. A vevőink számára ez külön előny: a Siemens globális alkatrész- és szervizhálózatára támaszkodhatnak, így a folyamatos 24/7-es üzemeléshez szükséges támogatás mindenhol elérhető.

MM: Vannak-e már tapasztalatok, eredmények a projekttel kapcsolatban?

UJ: A rendszer már üzemel, és a beindítás zökkenőmentesen zajlott. Az első tapasztalatok alapján a berendezések a tervezett sebességen és hatékonysággal működnek, így az ügyfél már most élvezi a nagyobb kapacitás előnyeit. Az MSK gépeit hosszú élettartamra tervezzük: tipikusan 20–25 évig szolgálnak, két kemenceciklust is lefedve, miközben stabil teljesítményt és megbízható működést biztosítanak.

MM: Milyen további fejlesztéseket terveznek?

UJ: Családi vállalatként az innováció nálunk stratégiai kérdés. Most a szoftver- és mesterségesintelligencia-integrációra összpontosítunk: olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek még magasabb szintű automatizálást, prediktív karbantartást és önállóan hibát jelző, kezelési utasításokat adó gépeket tesznek lehetővé – különösen fontos ez ott, ahol az operátorok kevésbé képzettek. Új szoftvermegoldásainkat és digitális szolgáltatásainkat a következő kiállításon mutatjuk be, ezek egy része már most is pilotfázisban van ügyfeleinknél.

www.siemens.hu
www.msk.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés

Elérte teljes kapacitását a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemében az Okken termékeket készítő első gyártósor.

A vállalat többek között az adatközponti piacon tapasztalható jelentős felfutásra reagálva döntött úgy, hogy új termékcsaládot vezet be. Európában egyedül ebben a létesítményben készítik az adatközpontok villamosáram elosztásáról gondoskodó kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket olyan ügyfelek számára, amelyek megbízható és nagy teljesítményű elektromos megoldásokat igényelnek

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric dunavecsei okosgyárának fejlesztése, egy évvel a projekt elindítása után, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ez egyben azt is jelenti, hogy bővült a DSPS termékportfóliója, a középfeszültségű mellett már kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket is készítenek az üzemben.

Az elmúlt években jelentős felfutás volt tapasztalható az adatközponti piacon, erre az igényre reagálva döntött úgy a Schneider Electric, hogy az Okken berendezések gyártásába a dunavecsei üzem is bekapcsolódik. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az Okken gyártósor tervezése, telepítésének előkészítése, valamint a munkatársak képzése tavaly júliusban indult el, októberben történt meg a kvalifikáció, januárban került sor a vevői auditra, áprilisban pedig már az első szállítmány is elindult Dunavecséről.

A Schneider Electric idén márciusban jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakít ki a DSPS-ben. Az új egység kivitelezése már folyamatban van, és a piaci igényekre reagálva ott is az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.

Tavaly májusban adták át ünnepélyes keretek között a Schneider Electric 28 ezer négyzetméteres DSPS üzemét, amely a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.

A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.

„Jövőformáló vállalatként kulcsfontosságú számunkra, hogy rugalmasan reagáljunk a piaci változásokra, és energiahatékony, biztonságos működést segítő berendezésekkel támogassuk ügyfeleink törekvéseit. Az adatközpontok esetében hatalmas növekedést látunk, ez indokolja, hogy bővítsük az Okken termékeink gyártását. Magyarországi okosgyárunk pedig kitűnő helyszín erre, hiszen az itteni csapatunk a DSPS első fázisával már bizonyította szakértelmét. Az üzem bővítése révén olyan gyártási kapacitást alakítunk ki Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy párhuzamosan több nagy vevőt is kiszolgáljon”

– mondta el Aleksandar Bakic, a Schneider Electric dél-európai régiójának ETO gyártásért felelős alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten

A napenergia-termelés és -tárolás kombinációjára épülő mikrohálózatok, a gazdaságot erősítik, az energiaszegénység elleni sikeres küzdelem alapjai pedig azok a helyi kormányzati kezdeményezések lehetnek, amelyek az üzemanyagár változásának való kitettséget csökkentik.

Ez derül ki a Schneider Electric elemzéséből. A vállalat a New York-i Klímahét (Climate Week NYC) alkalmából egy vízgazdálkodásról szóló amerikai felmérés eredményeit is nyilvánosságra hozta, valamint bejelentett egy új kezdeményezést is, ami digitális ikrek megalkotásával teszi lehetővé, hogy pontosabb képünk legyen egyes termékek karbonlábnyomáról.

A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.

„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte”

– mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Sunrise, Looking Up, Hyatt Centre, Chicago, Illinois, America

Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.

Megbízható vízellátás és üzleti prioritások

A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.

Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével

A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.

A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.

A Schneider Electric a New York-i Klímahetén

A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!