Connect with us

Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

szankciók

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.  

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Ipar

Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója, valamint a vállalat kulcsfontosságú vezetői egy Las Vegasban (Nevada, USA) tartott sajtótájékoztatón ismertették a vállalat 2025-ös üzleti stratégiáját.

A vezérigazgató elmondta, hogy a gyorsan változó globális piaci környezethez igazodó megvalósítási stratégiákkal kell kiépíteni a strukturális versenyképességet és felgyorsítani a minőségi növekedést.

Cho kiemelte az innovatív üzleti modellek, például az előfizetéses szolgáltatási üzletág és a webOS-alapú reklám- és tartalomüzletág révén elért pozitív előrelépést, amelyek bizonyítják, hogy az LG rugalmasan reagál a változó piaci igényekre. „A példátlan piaci bizonytalanságok és a változó versenyhelyzet közepette alapvetően más stratégiákra és pontos végrehajtásra van szükség” – hangsúlyozta.

Az LG először két évvel ezelőtt mutatta be 2030-as jövőképét, a globális piaci fellendülés azonban elhúzódik, miközben a geopolitikai kockázatok, például a nagy nemzetek kereskedelempolitikájának változása egyre hangsúlyosabbá válik. A kínai vállalatokkal folytatott verseny paradigmája is eltolódik az áralapú versenytől a technológiára való összpontosítás felé.

A 2030-as jövőkép (Future Vision 2030) részeként az LG célja, hogy meglévő eszközközpontú üzletágainak tevékenységét kiterjessze a mobilitásra és a kereskedelmi területekre. A több évtizedes fogyasztókról szerzett tudást, bevált módszereket és technológiai szakértelmet felhasználva a vállalat olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely összekapcsolja és javítja az emberek hétköznapi tevékenységek során szerzett élményeit.

„A kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is jelentős lehetőségeink vannak”

– tette hozzá Cho.

„Az egyedi ügyfélélményre összpontosítva folyamatos növekedést fogunk elérni.”

Üzleti paradigmák átalakítása a piaci igények kielégítéséért

Az LG új üzleti modellekkel, például előfizetés-alapú szolgáltatásokkal és online márkabolttal növeli piaci jelenlétét. A vállalat erősségeire építve – túllépve az árvezérelt versenyen – az előfizetéses üzletág ötvözi az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítson. Az ügyfelek az igényeiknek megfelelő időtartam erejéig használhatják a termékeket, miközben optimalizált karbantartási szolgáltatásokat kapnak. Ezáltal az LG szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az ügyfeleivel, és rendszeres bevételhez juthat.

Az LG tovább erősíti versenyelőnyét is azzal is, hogy fejleszti helyszíni szervizszolgáltatásait és diverzifikálja értékesítési csatornáit. Idén a vállalat Indiában, Szingapúrban és Hongkongban is elindítja ezt a szolgáltatását, a Malajziában, Thaiföldön és Tajvanon történt sikeres bevezetést követően.

2024-ben az LG előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétele több mint 75 százalékkal, 2 ezer milliárd dél-koreai vonra nőtt az azt megelőző évhez képest, túlszárnyalva az előzetesen 1,8 ezer milliárd vonra kitűzött célt. Az LG azt tervezi, hogy 2030-ra több mint háromszorosára növeli ezt az összeget, az előfizetéses szolgáltatásokat pedig a növekedés egyik kulcsfontosságú hajtóerejeként használná ehhez.

A vállalat adatvezérelt online márkaboltja szintén gyors ütemben növekszik, az értékesítés több mint 80 százalékkal emelkedett az előző évhez képest a tavaly novemberi Black Friday időszakban.

A platformalapú szolgáltatási üzletág bővítése a webOS segítségével

A platformalapú szolgáltatási üzletág, amely hozzájárul az LG üzleti struktúrájának magas nyereséget hozó modellé történő átalakításához, a tervek szerint 2030-ig több mint ötszörösére növeli bevételeit. Ennek révén végül ez az üzletág az LG teljes üzemi nyereségének 20 százalékát hozza majd. Ez az üzleti modell a világszerte értékesített LG eszközök százmillióit olyan platformként hasznosítja, amelyeken keresztül – a felhasználók számára nyújtott tartalom, személyre szabott reklámok és szolgáltatások révén – bevételt képes termelni.

Az LG e téren elért legutóbbi sikerének egyik legjobb példája a vállalat webOS okostévé operációs rendszerén alapuló reklám- és tartalomüzletág, amely tavaly felülteljesítette ezer milliárd vonos árbevételi tervét.

Az idei évtől kezdve a webOS átfogó tartalomplatformként funkcionál különböző eszközök és megoldások számára, beleértve az informatikai termékeket és a jármű-infotainment rendszereket is. A webOS emellett a hirdetők számára kínált, AI-alapú Digital Out of Home (DOOH) megoldásokkal is bővülve integrált médiahirdetési platformmá fejlődik, amely a különböző bel- és kültéri helyszíneken képes differenciált tartalmi élményt nyújtani.

Ennek érdekében az LG tavaly év végén szervezeti átalakítás keretein belül kezdeményezte a kijelző-alapú részlegek, vagyis a tévé-, a digitáliskijelző-, a monitor- és a laptop-üzletágak integrációját. A vállalat emellett különböző opciókat vizsgál annak érdekében, hogy további üzleti lehetőségekhez jusson fúziók és felvásárlások (M&A), valamint partnerségek révén.

Gyorsuló növekedés a B2B szektorban – jó példa a HVAC-üzletág

A B2B szektorban történő növekedés felgyorsítása érdekében a vállalat a fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) üzletágra összpontosít, amely számára az előrejelzések szerint az AI-korszak gyors növekedést ígér. Az LG létrehozta a dedikált LG Eco Solution (ES) üzleti részleget azért, hogy a meglévő HVAC üzletágát új szintre emelje. A HVAC üzletág így a vállalat tervei szerint – az autóipari alkatrész- és intelligens gyári részleg mellett – jelentős szerepet fog játszani az LG B2B üzletágának nagyobb sikerre vitelében.

Az LG HVAC üzletág a vállalat iparágvezető alaptechnológiáit alkalmazó, nagy hatékonyságú, nagy teljesítményű megoldások átfogó portfóliójával büszkélkedhet. Korszerű termékei a lakossági légkondicionálóktól kezdve az épületek, iskolák és közintézmények számára tervezett légkondicionáló-rendszereken és a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kiváltására tervezett fűtési megoldásokon át a fejlett hűtéstechnológiáig terjednek. Ez utóbbiakat napjainkban az AI infrastruktúra egyik kulcsfontosságú elemét képező adatközpontok energiahatékonyságának optimalizálására alkalmazzák. Emellett a legfontosabb piacokon az LG felgyorsítja a lokalizált, végponttól végpontig terjedő üzleti struktúra kialakítását, amely magában foglalja a K+F-et, a gyártást, az értékesítést és a karbantartást, mindemellett pedig régióspecifikus megoldások kifejlesztésére is alkalmas.

Az LG várakozásai szerint 2030-ra a B2B üzletág a vállalat összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi majd ki a 2021-es mintegy 27 százalék, illetve a múlt év végi 35 százalék után.

Merész K+F kezdeményezések a jövő megatrendjei mentén

A vállalat megújítja jövőbeli technológiai K+F portfólióját, hogy az összhangban legyen a kulcsfontosságú stratégiai irányokkal: ide tartozik az üzleti potenciál maximalizálása, a platformalapú szolgáltatási üzletágak bővítése, a B2B üzletágak bővülésének felgyorsítása és új növekedési lehetőségek gyors kereskedelmi hasznosítása. Az LG fejlett K+F erőfeszítéseinek több mint 75 százaléka a vállalat közép- és hosszú távú stratégiájához illeszkedő technológiákra, valamint alapvető technológiák megszerzésére összpontosít ígéretes jövőbeli területeken.

Az LG továbbra is nyolc alapvető technológia – szoftver, rendszerchip, AI, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, következő generációs számítástechnika, valamint felhő/adat – területén igyekszik erősödni. A vállalat kifejezetten arra törekszik, hogy

Cho vezérigazgató „3B” (Build, Borrow, Buy – fejlesztés, kölcsönzés, vásárlás) stratégiáját alkalmazza a belső képességek fejlesztésével, külső szakértelem kihasználásával és technológiák megszerzésével. Ez az irányvonal az LG technológiai szerepének megerősítése érdekében globális technológiai óriásvállalatokkal, ígéretes startupokkal és egyetemi kutatókkal való partnerségek kialakítását is magában foglalja. Ezenfelül az LG tovább erősíti K+F erőfeszítéseit olyan magas potenciálú jövőbeli területeken, mint a kvantumszámítástechnika és az űrtechnológia.

Munkacsoportok kialakítása a strukturális versenyképesség javítására a vezérigazgató irányításával

Üzleti portfóliójának átalakítása mellett az LG a strukturális versenyképesség – minőség, költség és szállítás – megerősítésére összpontosít, ezzel reagálva a fokozódó globális versenyre.

Idén az LG e területek támogatására egy új felülvizsgálati rendszert hoz létre a vezérigazgató vezetésével. Minden üzleti részleg és központi szervezet munkacsoportot állít fel, hogy innovációs eredményeket érjen el és biztosítsa a vállalat vezető szerepét a termékek és technológiák, a gyártási hatékonyság, a K+F és különböző vállalati műveletek terén, mindezt Cho vezérigazgató személyes felügyelete mellett.

Az LG emellett alapos előkészületeket tesz annak érdekében, hogy stratégiailag reagáljon a külső bizonytalanságokra. Belső és külső szakértőkkel együttműködve a vállalat többfajta forgatókönyvet készít ezekre az esetekre, a megfelelő reagálás érdekében pedig különböző megoldókulcsokat is kidolgoz. Ez az előre tervezés várhatóan minimalizálja a külső tényezők üzletre gyakorolt hatását, és új lehetőségeket tár fel.

Fenntartható beruházás a növekedésért

Bár az LG arra számít, hogy az üzleti környezet az elkövetkező években is jelentős bizonytalanságokkal fog szembesülni, elkötelezett a stratégiai beruházásai fenntartása mellett. Az alapvető üzleti versenyképesség biztosítása és a jövőbeli növekedés fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat a stratégiai prioritások mentén „maximalizálja” a cég.

A képességekbe és a kutatás-fejlesztésbe szánt beruházások mellett az LG aktívan vizsgálja a befektetési források stratégiai elosztását is a tőkebefektetések és az összeolvadások terén, hogy tovább gyorsítsa a vállalat növekedését. Korábban az LG bejelentette, hogy 2030-ig több mint 50 ezer milliárd koreai vont kíván befektetni a portfólió átalakítása és a minőségi növekedés előmozdítása érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ez a német üzem adhat példát a hazai iparvállalatoknak

üzem

Amikor a termelékenység és a fenntarthatóság kéz a kézben jár.

Alacsonyabb energiafelhasználás és kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett is lehet növelni a termelékenységet, – ezt bizonyítják a leginkább fenntartható működésükért díjazott gyárak, akik elnyerik a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” elismerését. Ezek az üzemek technológiai újítások révén érnek el jelentős előrelépést a környezetkímélőbb működés terén, így példát mutatva a fenntartható fejlődés felé.

Az egyik ilyen, frissen kitüntetett gyár Németországban, a bajorországi Fürth-ben található. Itt a termelőüzem energiafogyasztását modern eszközök bevetésével 64 százalékkal csökkentették, 72 százalékkal mérsékelték az egy egységnyi termelésre vetített a szén-dioxid-kibocsátást, miközben 145 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. Ez már nem az első Siemens-gyártóegység, amit mintagyárként ismernek el: a németországi ambergi és erlangeni, illetve a csengtui (Kína) üzem is elnyerte már ezt a díjat.

Fókuszban az energiahatékonyság

Az 1954-ben alapított fürth-i telephelyen mintegy 1700 munkavállaló dolgozik ipari automatizálási termékek fejlesztésén és gyártásán. Itt készülnek például a SIMATIC HMI érintőképernyős ipari kijelzőpanelek, amelyek világszerte irányítópultként szolgálnak a gyártási folyamatok során.

A telephely már 2026-ban el tervezi érni a nettó zéró kibocsátást, ami négy évvel előzheti meg a Siemens globális vállalati célkitűzéseit. Ezért itt már 2012-ben létrehoztak egy interdiszciplináris fenntarthatósági csapatot, akik szisztematikus intézkedéseket vezettek be az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentésére. Emellett 2019 és 2023 között az üzemben az ipari hulladék egységnyi termelésre vetített mennyisége is csökkent 47 százalékkal.

Ezeknek az energiahatékonysági intézkedéseknek a középpontját egy, az épületek és a gyártás energiahatékonyságának javítását célzó program jelenti. A telephelyen több mint 350 mérőeszköz gyűjti a teljesítményadatokat, ami az energiafogyasztás célzott csökkentést teszi lehetővé az egységes működő szoftvereknek köszönhetően.

A rendszer konkrét fejlesztéseket is képes automatikusan javasolni a további megtakarítási lehetőségek kiaknázásához. Ennek köszönhetően például a világítási rendszereknél 952 MWh (megawattóra), az épületautomatizáció terén pedig 103 MWh energiát takarítottak meg, ami hozzávetőlegesen 2 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. A megtakarítási eredmények a legyártott termékek karbonlábnyomán is meglátszanak, amelyet a mérőeszközök által gyűjtött adatok alapján, pontosan ki tudnak számítani; – ehhez pedig az esetek 90 százalékában a Siemens erre a célra kifejlesztett, SiGREEN szoftverét használják.

Modernizált hálózatok és körforgásosság

A villamoshálózati incidensekből (például az időjárás vagy túlterhelés okozta áramkimaradásokból) eredő energiaveszteségeket egy elektromágneses szűrőrendszer kialakításával minimalizálják a telephelyen. Ezzel a 2019 és 2023 közötti vizsgált időszakban az összes áramfogyasztás 3,8 százalékát tudták megtakarítani, valamint ezáltal stabilabbá vált az energiaellátás, és csökkent a leállások kockázata is.

Az ipari hulladék csökkentésére továbbá körforgásos szemléletet alkalmaznak. A helyszínen működik egy javítóüzem is, amelynek segítségével már 310 különböző termék élettartamát sikerült meghosszabbítani, ez a szám pedig 2026-ra várhatóan 2 ezerre emelkedik majd. Így, a termékek hosszabb élettartamából adódóan, karbonlábnyomuk is csökken, ráadásul az üzem megspórolja a selejtezés és az új termék gyártásából adódó CO2-kibocsátást is.

Karbonmentesítés

Mindemellett további intézkedésekkel is csökkentik a telephely energiafogyasztását, növelve az erőforrás-hatékonyságot, és ösztönözve az önellátóvá válást. 2023 őszén például egy 3300 négyzetméteres napelemes rendszert telepítettek a parkolóház tetejére, amely 460 kWp (kilowatt-peak) csúcskapacitással rendelkezik.  Összehasonlításképp: egy átlagos háztartási napelemes rendszer 2-5 kWp csúcskapacitással üzemel. Ez egyébként az egyik legnagyobb ilyen rendszer, amit Siemens-létesítményen elhelyeztek.

Emellett a gyár a nitrogént is helyben állítja már elő a gyártási folyamatok, például a hegesztési eljárások kiszolgálására, így 2024-től már nincs szüksége nitrogénszállítások fogadására sem. Az ipari folyamatokból származó hulladékhőt pedig az épület fűtésére használják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újabb villamos alállomást modernizáltak a Dunántúlon

siemens e.on zalaszentgrót állomás

Környezetbarát berendezések kerültek a zalaszentgróti transzformátorállomáshoz.

Egyre több hazai háztartásban telepítenek napelemeket, illetve használnak elektromos fűtési- és légkondicionáló berendezéseket, ami kihívások elé állítja a folyamatosan egyre komplexebbé váló villamosenergia-hálózatokat. A növekvő energiaigények kiszolgálása, valamint a megújuló energiatermelők nagyobb fokú kihasználása érdekében jött létre az Európai Unió által támogatott Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt, amelynek célja az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli villamos hálózatának, valamint a nyugat-szlovákiai villamos elosztóhálózatnak a megújítása okos hálózati megoldásokkal.

A program keretében Magyarországon már több transzformátorállomást is átadott az E.ON, korábban Kisbéren és Gyermelyen. Nemrég pedig egy 2,2 milliárd forintból megvalósuló zöldmezős beruházás keretében Zalaszentgróton állt üzembe egy újabb egység, amelyhez, a korábbiakhoz hasonlóan, a Siemens Zrt. szállította a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket.

Ezek az alállomási NXAir M típusú, 24 kV és 1250 A teljesítményű berendezések alacsony karbantartási igényüknek, valamint légszigetelésüknek köszönhetően fenntartható és biztonságos megoldást jelentenek az energiaellátáshoz. Az új alállomás teljesen automatizált, illetve minden funkcióban motorizált, ezért távolról is irányítható. Az üzemeltető szakemberek akár mobileszközről is láthatják a berendezések aktuális állapotát, és időben képet kaphatnak az esetleg szükséges beavatkozásokról, anélkül, hogy folyamatosan a helyszínen kéne tartózkodniuk. Ez jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent, ami a jelenlegi, szakemberhiányos környezetben kulcsfontosságú lehet.

Az E.ON Hungária Csoport által a projekt keretében üzembehelyezett alállomások új fogyasztók, megújuló energiatermelők, illetve akár több ezer lakossági naperőmű újonnan történő csatlakozását teszik lehetővé. A digitális megoldások alkalmazásával a térség hálózatának nem csak a kapacitása növekszik, hanem rugalmasabbá is válik, csökken a feszültségingadozások száma, valamint az intelligens rendszereknek köszönhetően egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabban észlelhető, azonosítható és elhárítható a probléma. Mindemellett a kapcsoló- és vezénylőépületek saját energiaigényét a helyszínen telepített napelemek segítségével fedezik.

2025-ben az E.ON Hungária csoport további új távműködtetésű alállomások üzembehelyezését tervezi az észak-dunántúli régióban a kapacitások bővítése és az ellátásbiztonság növelésének érdekében. Az új alállomásokba is a Siemens Zrt. szállítja a kapcsolóberendezéseket a projekt keretében, mindösszesen 131 mező nagységrendben. Továbbá a Danube InGrid projekt keretében a technológiai vállalat az E.ON elosztóhálózatát is bővítette mintegy száz darab Siemens 8DJH típusú középfeszültségű körhálózati kapcsolóberendezéssel, amelyek az utcai betonházakban teljesítenek szolgálatot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss