Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Related Topics:bizonytalanság ellátás ipar magyar orosz szankciók

Up Next

Ez az 5 technológiai fejlesztés áll az autonóm mobil robotok gyors térnyerése mögött

Don't Miss

Ingyenes konferencia a körforgásos gazdaságról

Ipar

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A kockázatkezelés világa sokszor hasonlít egy sakkjátszmához: a sikerhez előrelátás, türelem és a megfelelő időben meghozott, számított döntések kellenek.

Az elmúlt másfél évtizedben e terület a banki működés egyik alappillére lett, és ebben a Morgan Stanley budapesti irodája globális szinten is kulcsszerepet játszik. A Polgár Judit Világsakkfesztiválját hatodik éve támogató Morgan Stanley budapesti irodájának új vezetője, Mayer Dániel – aki a kockázatkezelési részleg éléről érkezik a posztra – öt példán keresztül mutatja be a két terület közötti párhuzamokat.

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását. A Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti irodája ebben kulcsszerepet játszik: a 2008-ban tízfős csapatként indult kockázatkezelési részleg ma az egyik legnagyobb ilyen központja a világ egyik vezető bankjának, több mint 40 országból érkező szakembergárdával.

Egy bank, ahol a sakk a mindennapok része

A gondolkodásmód, amely kockázatkezelési munkához is szükséges, sok tekintetben hasonlít a sakk logikájához: folyamatos helyzetértékelés, a lehetőségek és veszélyek mérlegelése, tudatos döntéshozatal. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley budapesti munkatársai között is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző is van, köztük egy nemzetközi mester és két FIDE mester. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, korábbi magyar bajnok, sakkolimpiai ezüstérmes játékos.

A sakk a Morgan Stanley-ben nemcsak szellemi kihívás, hanem közösségépítő erő is: minden évben megrendezik nemzetközi belső bajnokságukat több mint 40 irodából mintegy 1000 játékos részvételével. A játék erősíti a csapatszellemet, fejleszti a stratégiai gondolkodást, és hidakat épít különböző irodák és kultúrák között.

„A sakkban rejlő játékosság nem áll ellentétben a komoly gondolkodással – épp ellenkezőleg: a stratégiai játék segít új nézőpontokat találni, kreatív megoldásokat felfedezni, és bátor, ugyanakkor tudatos döntéseket hozni – mutat rá a bank budapesti irodájának vezetője, Mayer Dániel. – A Morgan Stanley-nél hisszük, hogy a kíváncsiságra épülő gondolkodás a mély elemzés alapja – és ez vezérelt a kockázatkezelési területen töltött évek alatt is. Az ott szerzett tapasztalatok adják most a biztos alapot kibővült szerepkörömben, az iroda élén.”

A vállalat immár hatodik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén szeptember 30-án rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ebből az alkalomból világít meg a budapesti iroda vezetője öt olyan területet, ahol szűkebben vett szakterülete, a kockázatkezelés és a sakk között szoros párhuzamok figyelhetők meg.

Mikor vállaljunk kockázatot, és mikor erősítsük meg a pozíciót?

Egy ígéretes támadás lehetősége mindig csábító, különösen, ha az ellenfél királya védtelennek tűnik. Mégis, ha saját védelmünk nem elég stabil, a kockázat vállalás könnyen visszaüthet. A jó játékos ilyenkor mérlegeli: a nyerhető előny arányban van-e a kockázattal. Ugyanez a gondolkodásmód szükséges akkor is, amikor egy pénzpiaci szereplő új befektetési lehetőséget mérlegel. „A cél nem az, hogy minden rizikót elkerüljünk – a fejlődéshez, növekedéshez szükség van kockázatvállalásra –, hanem hogy a várható hozam és a vállalható kockázat hosszú távon egyensúlyban legyen” – mutat rá Mayer Dániel.

Felkészülés több lehetséges következményre

A sakkban akár egy látszólag védtelen gyalog leütése is veszélyes lehet, ha ezzel megnyitunk egy támadási vonalat vagy átlót az ellenfél tisztjeinek. A tapasztalt sakkozó ezért mindig számba veszi a lehetséges válaszlépéseket, mielőtt lép. A kockázatkezelésben ugyanilyen fontos előre gondolkodni: „A mi munkánk lényege, hogy felkészüljünk a kedvezőtlen forgatókönyvekre is. A kockázati modellezés és a stressztesztelés, vagyis a szélsőséges helyzetek hatásának szimulációja éppen arról szól, hogy a ritka, de nagy hatású eseményekre is legyen tervünk” – hangsúlyozza a szakember.

Kulcsfigurák védelme

A sakktáblán bizonyos figurák – például egy aktív vezér vagy központi helyen álló huszár – az egész pozíciónk sikerét meghatározhatják. Ezek elvesztése gyakran a teljes állásunk összeomlását jelenti, ezért külön figyelmet igényelnek (nem beszélve a királyunkról). „A kockázatkezelésben is vannak olyan elemek – például a likviditás vagy a tőketartalék –, amelyek védelme elsődleges. Ezek biztosítják, hogy a bank bármilyen körülmények között stabil maradjon” – húzza alá a szakember.

A hibák következményeinek kezelése

Egy elhibázott lépés után nincs lehetőség visszakozásra, a játszmát abból a helyzetből kell folytatni, ami kialakult. A jó játékos nem rágódik a múlton, hanem új tervet készít, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből. A pénzügyi világban is fontos ez a hozzáállás. „A piac folyamatosan változik, és mindig számítani kell váratlan fejleményekre. A kockázatkezelés nemcsak a megelőzésről szól, hanem arról is, hogy egy új helyzetben gyorsan alkalmazkodjunk” – magyarázza Mayer Dániel.

Időzítés

A sakkban egy túl korai roham könnyen kifulladhat, és védtelenné teheti a saját állásunkat. A türelem és a megfelelő pillanat kivárása sokszor nagyobb esélyt ad a sikerre, mint a sietség. Ez a pénzvilágban sincs másként: „Egy stratégia akkor működik, ha nemcsak maga a döntés helyes, hanem a végrehajtás időzítése is megfelelő. Mi azt vizsgáljuk, hogy a vállalati döntések mikor és milyen feltételek mellett hoznak fenntartható eredményt” – mondja a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegének vezetője.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója hozzátette: „Ahogyan a vákuumkísérletekben tisztán láthatóvá válnak a természeti törvények, úgy a sakkban is megmutatkoznak az üzleti élet alapelvei: a tervezés, az erőforrások beosztása, a kockázatkezelés vagy éppen a versenytárs lépéseinek előrejelzése. Mindez egy sakktáblán, ahol csak a döntések és a következmények számítanak. A sakkban nincs win-win helyzet, mint az üzleti életben, de a játék során fejlesztett stratégiai gondolkodás, a problémamegoldás és a kockázatkezelési szemlélet kiválóan adaptálható, és a segítségével jobb üzleti döntéseket hozhatunk.”

„A kockázatkezelés nem játék, hanem a banki stabilitás alapköve, de ez nem jelenti, hogy nem tanulhatunk egy játék logikájából. Ahogy a táblán, úgy a pénzügyekben is az nyer, aki hosszú távon gondolkodik, és minden lépés előtt tudatosan méri fel a lehetőségeket és a kockázatokat – összegzi a párhuzamokat Mayer Dániel. – A Morgan Stanley budapesti csapata nap mint nap így dolgozik, hogy a globális pénzügyi világ változásai közepette is biztos alapot nyújtson a bank működésének.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hazai additív gyártás régi-új arca: a FreeDee mostantól ADMASYS HU

Új név, változatlan elhivatottság a 3D technológiák iránt. A FreeDee Kft., a hazai professzionális 3D nyomtatás és 3D szkennelés meghatározó szereplője 2025 szeptemberétől ADMASYS HU Kft. néven működik tovább.

Az új név és arculat a cég regionális terjeszkedését és az ADMASYS International cégcsoporthoz való tartozását tükrözi, amely Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Romániában is jelen van.

Nemzetközi háttér, hazai jelenlét és szakmai támogatás

A 2012-ben alapított FreeDee az elmúlt több mint egy évtizedben a 3D technológiák hazai úttörőjévé vált. A vállalat 2024-ben megközelítette az 1 milliárd forintos éves árbevételt, miközben a termékportfóliója és szolgáltatásai is folyamatosan bővültek. Az arculatváltás célja most, hogy a regionális együttműködés erősítésével még több 3D technológiai és szolgáltatási lehetőség váljon elérhetővé a hazai ipari partnerek számára.

„Ez a névváltás egy régóta tervezgetett, fontos lépés számunkra, hiszen nem könnyű megválni egy olyan bevezetett márkanévtől, mint a FreeDee. Az elmúlt években azonban sokat változtunk, fejlődtünk és terjeszkedtünk is. Az ADMASYS HU névvel egy összehangoltabb nemzetközi működés felé haladunk: célunk, hogy egy erős, közös regionális tudásbázisra építsünk, amellyel a hazai ipari partnereinket még magasabb szinten szolgálhatjuk ki. Hálásak vagyunk minden ügyfelünknek az eddigi bizalomért és izgatottan várjuk, hogy az új név alatt együtt írjuk a következő fejezetet.”

– mondta Szabó Diána, az immár ADMASYS HU Kft. ügyvezetője.

Mit nyernek az ADMASYS HU (korábbi FreeDee) ügyfelei?

Nemzetközi tudásbázis: nemzetközi tapasztalatok beépítése a hazai projektekbe
Szélesebb gépválaszték: nagyobb ipari géppark és gyártási kapacitás, folyamatosan bővülő piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner választék
Stabil háttér: erős cégcsoport regionálisan is egységes, professzionális működéssel
Komplex szolgáltatások: a gépek forgalmazása mellett teljes munkafolyamatok bevezetése, automatizáció, szakmai támogatás, oktatás és szerviz

A név és arculat megújulása nem jár változással a vállalat alapértékeiben: az ipari ügyfelek a jövőben is ugyanarra a magas szintű technológiai kompetenciára és személyre szabott támogatásra számíthatnak, amelyet a FreeDee név alatt megszokhattak. A cég adatainak többsége – így például a telephely, adószám, csapat – változatlan marad, azonban a weboldal mostantól az admasys.hu címen érhető el.

Szeptemberi kedvezmények a névváltás alkalmából

A márkaváltás alkalmából az ADMASYS HU-nál szeptemberben 3D nyomtatót vagy 3D szkennert vásárlók extra ajándékokra számíthatnak: típustól függően jelentős kedvezmény, plusz garancia, alapanyagcsomag vagy szolgáltatás járhat olyan, népszerű márkák megoldásai mellé, mint például az Artec 3D, UltiMaker, BigRep vagy miniFactory. Az immár ADMASYS HU Kft. mérnökei ingyenes technológiai konzultációval segítik a megalapozott választást.

Érdeklődjön közvetlen az ADMASYS HU csapatánál: admasys.hu | shop.admasys.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Használat alapú rugalmasságot biztosít az MSP-k és a KKV-k számára a Zyxel

A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások nyújtásában vezető szerepet betöltő Zyxel Networks ma bejelentette az új Pay as You Go (PAYG) online fizetési lehetőség bevezetését előfizetéskezelő platformján, a Circle-en.

A Nebula felhőkezelő platformot használó menedzselt szolgáltatók (MSP-k) és kis- és középvállalkozások (KKV-k) változó igényeinek kielégítésére tervezték, az új számlázási modell rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít a partnerek számára, hogy a Zyxel Networks-szel együtt kezeljék és fejlesszék vállalkozásukat.

Csak annyiért fizet, amennyit használ, rugalmas lehetőségek közül választhatnak a partnerek.

A Zyxel Networks Circle egy központosított, partnerközpontú platform, amely egyszerűsíti és racionalizálja a licencvásárlást, megújítást és menedzsmentet. A változó igényekkel rendelkező, összetett környezeteket kezelő MSP-k, valamint a szűkös költségvetéssel és ingadozó munkaterheléssel rendelkező kis- és középvállalkozások számára az új PAYG opció havi használaton alapuló számlázási modellt biztosít, amely tükrözi a szervezetenkénti tényleges fogyasztást. Akár egyetlen, akár több száz telephelyet kezelnek az oldalon, a partnereknek csak a felhasznált mennyiséget kell felszámítaniuk, rejtett díjak, pótdíjak vagy minimális kötelezettségvállalások nélkül. A partnerek havonta részletes felhasználási jelentést kapnak, amely teljes átláthatóságot biztosít a licencköltségeikről.

Teljes körű ellenőrzés

A PAYG engedélyezése mindössze néhány kattintást igényel a Circle felületen, így a folyamat zökkenőmentes. Nincs szükség támogatási jegyekre vagy a fiókcsapatokkal való oda-vissza beszélgetésre. A több szervezetet vagy üzleti egységet kezelő partnerek számára a PAYG szervezetenként szelektíven alkalmazható, és bármikor aktiválható vagy leállítható. A hálózati eszközök rugalmasan áthelyezhetők a szervezetek között, ami még nagyobb működési ellenőrzést biztosít.

Az előnyök azonnaliak, és a kisebb partnerek számára rugalmasságot biztosítanak az új projektekre való pályázáshoz anélkül, hogy előzetes tőkekötelezettséget kellene vállalniuk. Emellett értékes időt nyerhetnek vissza azáltal, hogy a kézzel feldolgozott éves megújításokról lemondhatnak.

Átfogó fizetési lehetőségek

Az MSP-k és a KKV-k számára a PAYG lehetővé teszi a CapEx-ről az OpEx-re való zökkenőmentesebb átmenetet, javítja a pénzforgalmat, és támogatja a skálázható hálózat-az-a-szolgáltatás (NaaS) ajánlatokat – mindezt a Zyxel Networks felhő-menedzselt Nebula ökoszisztémájával.

„A Circle mostantól az iparág legátfogóbb fizetési lehetőségeit kínálja, beleértve a rugalmas PAYG opciót és az automatikus megújítási lehetőségeket (havi és éves számlázás). Ez magában foglalja az online és offline tranzakciók támogatását is„

– mondta Inchen Lin, a Zyxel Networks Intelligence Cloud Center AVP-je.

„Az új PAYG-modellt a partnerek visszajelzéseire adott közvetlen válaszként vezetjük be, és a licenckezelést olyan egyszerűvé, rugalmassá és skálázhatóvá tettük, mint a technológiánkat. Ez arról szól, hogy elhárítjuk a belépési akadályokat, és partnereinknek megadjuk azokat az eszközöket és fizetési lehetőségeket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy a saját feltételeik szerint növekedhessenek„.

A PAYG opció világszerte elérhető a Circle platformon keresztül a Nebula felhőkezelt eszközökhöz. További információért látogasson el a https://community.zyxel.com/en/discussion/29606 weboldalra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!