Connect with us

Ipar

Fájdalmas a magyar iparnak a sok orosz szankció

szankciók

Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem.

Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nyugati gazdasági szankciók hatásának becslése jelenleg a közgazdasági elemzések egyik – ha nem a legfelkapottabb – területe. Jelen írásban arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, mely hazai ágazatok a leginkább kitettek az Oroszországot érintő gazdasági szankcióknak. A vizsgálatban a reálgazdasági csatornákra fogunk fókuszálni, így a pénzügyi-tulajdonosi csatornákon jelentkező – egyébként nagyon jelentős – hatásokra nem térünk ki.

Alacsony a kereskedelmi csatornákon keresztül a kitettségünk Oroszország felé

Számos cikk elemezte már a nyugati világ orosz kitettségét, ugyanakkor ezek nagy része csak a közvetlen hatásokat becsülték meg. A következő konkrét példa megvilágítja, miért fontos vizsgálni a közvetett hatásokat is: az orosz fémalapanyag-szállítmányok kiesése súlyosan érinti az európai fémipart, ezen keresztül pedig a német autóipart is – és máris a német autóipar beszállítóinál, azaz például Magyarországnál tartunk. A hullámok ráadásul mindkét irányba mozognak: a magyar autógyártás orosz irányú exportjának kiesése a hazai és külföldi beszállítókra egyaránt hat, majd ezek a hatások végig gyűrűznek a teljes beszállítói láncon, mígnem végül ismét visszacsapnak Magyarországra is. Szerencsére rendelkezésre állnak a megfelelő adatok ahhoz, hogy ezeket a tovagyűrűző hatásokat megfelelően tudjuk számszerűsíteni.

Az OECD adataiból az derül ki, hogy kereskedelmi csatornákon keresztül alacsony az európai országok kitettsége Oroszország felé. Még ha azzal a nagyon pesszimista verzióval számolunk is, hogy az OECD-országokba tartó orosz export az idei év hátralévő részében kiesik (kivéve természetesen az energiahordozókat), akkor is csak 0,1 százalékponttal csökken a legtöbb európai ország GDP növekedése. Még a felfelé egyértelműen kilógó balti államoknál sem lesz nagyobb a GDP növekedés visszaesése, mint 0,2 százalékpont. Eközben számításunk alapján az orosz gazdaság növekedése 5,0 százalékponttal esik vissza a szankciók nyomán kieső export következtében (1. ábra). Természetesen a külkereskedelem csak egy a sok gazdasági csatorna közül, így a teljes orosz visszaesés ettől nagyságrendekkel nagyobb is lehet (az elemzőházak nagyobb része kétszámjegyű visszaesést vizionál). Ráadásul az orosz export legnagyobb része nyersanyag, ami elméletileg könnyebben helyettesíthető, mint egy bonyolult chip (amelyből még mindig hiány van a világon).

Az orosz export OECD-országok általi bojkottja esetén a hozzáadott értékre becsült visszaesések Európa országaiban, 2022-ben (energiahordozók nélkül) (Forrás: OECD ICIO alapján Egyensúly Intézet becslés. )

Magyarországon a szankciók elsősorban a feldolgozóipart érintik. Ezen belül is a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás (-0,7 százalékpont), a vegyipar (-0,36), valamint a fémalapanyag-gyártás (-0,34) könyvelheti el. Ezek a lassulások ugyanakkor eltörpülnek amellett, hogy mekkora kárt okoznak az energiapiaci áremelkedések Magyarországnak (is), ezért ezeket a hatásokat külön is elemezzük.

Komoly zuhanás várható a vegyiparban és a fémalapanyag-gyártásban

Az elemzők egészen a közelmúltig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a termelői árak és a reálgazdasági teljesítmény (hozzáadott érték vagy árbevétel) kapcsolatának. Ennek az volt az oka, hogy az alacsony energiaárakkal megtámogatott termelői árakban bekövetkezett kis mozgások nem magyarázták meg a szereplők teljesítményét. Ezen felül a kereslet is magas volt 2019 előtt. A COVID után azonban egy csapásra megváltozott minden: a globalizáció megtorpant, a gázpiacon kínálati problémák léptek fel. Ezek a tavalyi év végén/idei év elején együttesen jelentős áremelkedést okoztak, amit jelentősen megfejelt a februárban kirobbant háború. Annak ellenére, hogy az EU-tagállamok egyelőre nem vetettek ki szankciókat az orosz energiahordozókra, a háború miatti bizonytalanság nyomán csúcsra emelkedtek a tőzsdei árak, ami így a magyar gazdaságra is hatással van. 2019-hez viszonyítva – a jövőbeli jegyzéseket (futures) is figyelembe véve idénre az áram ára 50 százalékkal, a kőolajé 70 százalékkal, míg a földgázé több mint 800 százalékkal(!) magasabb szinten fog tetőzni. Normális esetben (azaz amikor az áringadozások nem extrémek) a gazdaság pillanatnyi kereslete határozza meg, hogy mi történik a termelői árakkal: erős kereslet esetén áthárítják a vevőkre, gyengébb kereslet esetén lenyelik veszteségként. A termelési költségek extrém emelkedése mostanra elérte azt a kritikus szintet, hogy a COVID után felfutó makrogazdasági kereslet-javulás mellett is csökkent az energiaintenzív ágazatok árbevétele, azaz nem tudják teljesen áthárítani költségeiket.  

Az alábbi ábra a megváltozó kapcsolatot mutatja be a termelői árak és az árbevétel között. Korábban (a COVID időszak előtt, pirossal) semmilyen kapcsolat nem volt a két változó között, azaz az alacsony szinten mozgó termelői árak változása nem befolyásolta (közvetlenül) az árbevételt. 2021 végén – 2022 elején a kapcsolat megváltozott: a növekvő termelői árak csökkenő árbevételt eredményeztek, tehát az ágazatok már nem tudják áthárítani vevőikre a növekvő beszerzési költségeket, emiatt profitban és bértömegben alkalmazkodnak (2. ábra). A vegyiparban a teljes beszerzési költség 15-16 százalékát fordítják földgáz- vagy kőolaj-származékokra. Ha az olajárak 30 százalékkal, a földgáz árak viszont 500 százalékkal alakulnak magasabban, mint tavaly, akkor azonos mennyiségek mellett a korábbi 15-16 százalékos beszerzési költség gyorsan több mint a duplájára, legalább 35 százalékra emelkedik. Ha a vegyipari vállalat döntően a mezőgazdaságnak szállít, és itt már javarészt beszerezték a vevők a szükséges mennyiségeket korábban, az üzem leállásra kényszerül. A bizonytalansághoz ráadásul hozzáad az is, hogy a háború nyomán kialakuló gabona export korlátozás miatt a kereslet is kiszámíthatatlan lesz. Mindennek volt a látványos példája itthon a Nitrogénművek ammóniagyárának leállítása, de hasonlóan döntött a norvég Yara, amely több európai üzemét is bezárta.

A termelői árak és az árbevétel közötti kapcsolat változása Magyarországon (a pöttyök ágazatokat jelölnek). Megjegyzés: Az R2 adat a két tengely közötti kapcsolat szorosságát jelzi (minél nagyobb, annál erősebb). A függőleges tengelyen szereplő árbevétel adat szezonálisan és naptárhatással igazított. Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet számítások.

Felhasználva a 2. ábrán kékkel bemutatott kapcsolatot, meg tudjuk becsülni, hogy a termelői árak növekedése mekkora visszaesést okoz az ágazatoknál. Ehhez meg kell becsülnünk azt is, hogy az energia- és nyersanyagpiaci árak emelkedése hogyan változtatja az ágazatok beszerzési költségét (ezt fogjuk megfeleltetni a termelői ár változásának). A számítások során figyelembe vettük a beszállítói kapcsolatokat is, azaz azt, hogy egy adott ágazat kinek a beszállítója és neki kik szállítanak be. A hálózatok elemzése után az alábbi sorrend jött ki a legkitettebb ágazatokra Magyarországon.

A világpiaci áremelkedések következtében lehetséges maximális visszaesés a magyar ágazatoknál (reál hozzáadott értékben mérve). Forrás: KSH- és tőzsdei adatok alapján Egyensúly Intézet számítások.

A leginkább energiaintenzív vegyipar növekedése módosulhat leginkább lefelé idén (-61 százalékpont), de hasonlóan nagy mértékben kitett a fémalapanyag-gyártás is (-49 százalékpont). A két ágazat 40 ezer embernek ad munkát, viszont a teljes foglalkoztatáson belüli súlyt tekintve EU-s összevetésben csak átlagos jelentőségűnek számít a két ágazat (a foglalkoztatás 0,8 százalékát adják, ami a legalacsonyabb a visegrádiak között). Az előző kettőnél jóval kisebb mértékben járhat rosszul a mezőgazdaság, amely főként a vegyiparnak való kitettsége miatt eshet vissza. A legkevésbé érintett ágazatok közé tartoznak a feldolgozóipar húzóágazatai, azaz a járműgyártás és az elektronika, ami az ipar növekedési kilátásait tekintve mindenképpen pozitív. Ugyanakkor főként az ukrán beszállítók kiesése miatt itt is jelentős kockázatok azonosíthatók.

Meg fog történni a 3. ábrán bemutatott visszaesés? Valószínűleg nem ekkora mértékben. Egyrészt a vállalkozások dinamikusan alkalmazkodnak a környezethez: fedezeti ügyleteket kötnek, új piacokat keresnek, költségeket racionalizálnak. Másrészt a különböző ágazatok különböző keresleti környezettel szembesülnek, ami akár jelentősen módosíthatja a képet. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ukrán válság előtt Magyarországra széles körben prognosztizált 5-6 százalék körüli GDP-növekedés idén meg is feleződhet. Számításaink alapján a világpiaci áremelkedések hatására maximum 6 százalékpont körüli mértékben alakulhat alacsonyabban a magyar GDP, így idei növekedésünket csak a tavalyi évről áthúzódó növekmény (az úgynevezett áthúzódó hatás) mentheti meg.

Mit tehet a magyar gazdaságpolitika?

Mind a kormány, mind a jegybank rendkívül nehéz helyzetben van. Az MNB hitelessége fenntartása érdekében fékezni kényszerül a nem csekély mértékben külső tényezők miatt kialakuló inflációt, tehát növelnie kell a kamatokat, ezzel visszafogva a növekedést és a forint árfolyam gyengülését. Az állam finanszírozása így megdrágul, azonban az állampapírban tartott megtakarítások növekedhetnek, ami a fogyasztáson keresztül fékezi az inflációt és támaszt nyújt a költségvetésnek. A megtakarítások növekedését támogatja a lakáspiacon várt árnövekedés-lassulás is, valamint a részvénypiacokon kialakult bizonytalanság. A megoldás azonban csak féloldalas, mert az új lakossági – jellemzően állampapír-megtakarítások – magas kamata előbb vagy utóbb a fogyasztásban köthet ki, így még ha időben elnyújtva jelentkezik is az inflációs hatás, a monetáris szigorítás nyomán sem tűnnek el teljesen a keresletoldali inflációs tényezők. A másik kihívást az okozza, hogy a jegybank nem tudja felvenni a harcot egy olyan kínálatoldali eseménnyel, mint amilyen az energiaárak növekedése. Ebben az esetben csak annyit tehet, hogy stabilan tartja az árfolyamot vagy esetleg erősíti azt, továbbá figyel arra, hogy ne legyen túl erős a kereslet a gazdaságban.

A költségvetésnek gyakorlatilag nincs mozgástere a negatív gazdasági sokkok ellentételezésére. A választási kampány miatti kiköltekezés, valamint a rezsicsökkentéshez való ragaszkodás következtében az aránytalanul bajba jutott ágazatok esetleges megsegítéséhez szükséges források rendelkezésre állása kétséges, miközben bevételi oldalon a világpiaci események nyomán lassuló növekedés nem tudja befoltozni a költségvetési lyukakat. Ehhez még hozzáadódik az EU-s forrásoknak a jogállamisági mechanizmus körüli viták nyomán bekövetkezett megakadása is. Enyhítő körülmény, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része állampapírban csapódhat le, azonban ennek forrásköltsége nagyobb, mint amit az elmaradó gazdasági növekedés nyomán keletkező plusz adóbevételekkel lehetne megszerezni. Az állam helyzetén jelentősen segíthetne az orosz energiafüggőség csökkentése, ez azonban legjobb esetben is csak több éves távlatban elképzelhető.

Összességében tehát 2022-ben stagflációs időszakra számíthatunk, amely valószínűleg jövőre is folytatódni fog. A stagnálás attól függően lehet súlyos és elhúzódó, hogy a háború meddig tart és a világkereskedelem mikorra tud visszaállni a “normális kerékvágásba”. Ráadásul a kieső és nagyon jelentős orosz és ukrán élelmiszeripari termelés miatt a világ egy részében éhínségi krízisek várhatók. Ezek ugyan Magyarországot elkerülhetik, azonban Észak-Afrikából egy újabb menekülthullám indulhat el. Így csak bizakodni tudunk abban, hogy a háború mihamarabb véget ér.

Forrás: Portfolio

Ipar

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű kutatási eredményei erősítik a jövő szakembereinek képzését

Dr. Bokor József, a győri Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre.

Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik.

A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta.

Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését.

Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is.

A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait – húzta alá.

Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá.

Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd” – fogalmazott.

Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén” – hangoztatta.

Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon

Forradalmi újítás segíti a hazai KKV-kat az AI keresésekben való megjelenésben

Mesterséges intelligencia alapú keresésekre való optimalizálást segítő új eszközt mutattak be. A BP Content Optimizer magyar nyelvű tartalmakat alakít át úgy, hogy azok megjelenhessenek generatív keresőmotorok – például a ChatGPT – válaszaiban. A közel tíz éve működő keresőoptimalizálási ügynökség szerint a kis- és középvállalkozások komoly hátrányba kerülhetnek, ha nem készülnek fel időben a változó keresési szokásokra. Az első verzióhoz korlátozott hozzáférést biztosítanak, hogy a visszajelzések alapján alakítsák ki a hazai gyakorlatot – közölte Szesztay Péter ügyvezető.

A következő 1-2 év döntő lesz a kis- és középvállalkozások számára: aki nem foglalkozik időben az AI keresésekre való optimalizálással, komoly hátrányba kerül a versenytársaival szemben – erre hívja fel a figyelmet a BP Digital, akik válaszul most egy vadonatúj, hazai fejlesztésű eszközt vezetnek be a piacra. A BP Content Optimizer segítségével a vállalkozások úgy jelennek meg a mesterséges intelligencia által vezérelt keresésekben – például a ChatGPT-ben vagy más AI asszisztensekben –, hogy nem kell SEO-szakértőnek lenniük. A BP Digital új terméke gyors, egyszerű és költséghatékony megoldást kínál azoknak a cégeknek, akik nem akarnak lemaradni az AI-forradalomról.

„A generatív keresőmotorok használata berobbant, és ez teljesen új helyzetet teremtett a tartalommarketingben. Már nem elég a klasszikus SEO – a cégeknek olyan tartalmakra van szükségük, amit a mesterséges intelligencia is ’ért’ és beemel a válaszaiba. Mi erre fejlesztettünk ki egy átlátható, könnyen kezelhető, professzionális rendszert” – mondta el Szesztay Péter, a BP Digital ügyvezetője.

A BP Content Optimizer SEO-ra és AI-ra is optimalizál:
a meglévő cikkeket, aloldalakat, termékleírásokat képes újrastrukturálni, javítani, és alkalmassá tenni az AI-eszközök által történő feldolgozásra – mindezt magyar nyelven, magyar vállalkozások igényeire szabva.

Évek óta tesztelt, most végre elérhető

A termék mögött nem kísérleti startup, hanem egy közel 10 éve működő, keresőoptimalizálásra specializálódott ügynökség áll. A BP Digital saját belső projektjei során szerzett szakmai tapasztalatát építette ebbe az új, minden keresőmotorban működő,kkv-szektor számára is elérhető rendszerbe.

„Az AI keresőkben való megjelenés nem a jövő, hanem a jelen. Az a célunk, hogy ezt az új lehetőséget, a szakmailag értékes szövegeket mindenki számára elérhetővé tegyük – ne csak azoknak, akik külön csapatot tudnak rá felépíteni” – tette hozzá Szesztay.

Most lehet előnybe kerülni – de az idő számít

A BP Digtial szerint a következő időszakban robbanásszerűen megnő azoknak a cégeknek a száma, akik mesterséges intelligenciára optimalizált tartalommal jelennek meg. Az early adopterek – vagyis akik most lépnek – hosszú távú előnyre tesznek szert, mivel a generatív keresőmotorok gyakran az első beépített forrásaikat részesítik előnyben.

A BP Content Optimizer első verziójához korlátozott számú hozzáférést biztosítanak a vállalkozások számára – a cél az, hogy szoros együttműködésben alakítsák ki a legjobb hazai AI-optimalizálási gyakorlatot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A SUSE-t a vezetők közé sorolták a többfelhős konténerplatformokról szóló, 2025. 3. negyedévi elemzői értékelésben

A SUSEⓇ, a vállalati felhasználásra szánt nyílt forráskódú megoldások világszinten vezető szállítója bejelentette, hogy a vezetők közé sorolták a The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025.

Q3 értékelésben a SUSE Rancher Prime platform teljesítménye alapján. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan reagálnak az új igényekre a többfelhős konténerplatformok: egyesek a vállalati szintű, felhő-, adatközpont- és edge megoldásokra helyezik a hangsúlyt, míg mások speciális felhasználási területeket céloznak, az AI-tól kezdve egészen az ipari tevékenységekig.

„A The Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, 2025. Q3 értékelésében elfoglalt vezető pozíció azt igazolja vissza számunkra, amit ügyfeleink már jól ismernek: a SUSE termékek a választás szabadságát, a teljesítményt és a rugalmasságot testesítik meg. Lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy kompromisszumok nélkül, biztonságosan működtethessék rendszereiket az edge környezetekben, a felhőben és az adatközpontokban. SUSE Rancher Prime megoldásunk pedig nyílt forráskódú alapjával és a kapcsolódó ügyfélközpontú támogatási modellel emelkedik ki a versenytársak közül. Stratégiai irányunk középpontjában ügyfeleink és partnereink támogatása áll a digitális szuverenitás, a felhő költséghatékonyságának növelése, a rugalmas üzleti működés biztosítása, valamint a biztonság és a megfelelőség erősítése révén a kockázatok csökkentése és a reziliens üzleti működés érdekében” – mondta Peter Smails, a SUSE Cloud Native üzletágáért felelős alelnöke és vezérigazgatója.

A Forrester Wave™: Multicloud Container Platforms, Q3 2025 jelentés kiemeli:

  • „Napjainkban a [SUSE Rancher Prime] konstrukciója kiemelkedően rugalmas.”
  • „A SUSE számos kategóriában átlagon felüli teljesítményt nyújt, beleértve a szervermentes megoldásokat, a DevOps automatizációt, a szolgáltatás- és alkalmazáskatalógusokat, az integrációt, a futtatókörnyezetet, a vezérlősík konfigurációját és a költségkezelést.”
  • „A SUSE ügyfelei nagyra értékelik a szállító proaktív, megoldásorientált támogatását és problémamegoldó hozzáállását…”
  • „A SUSE ideális olyan vállalati ügyfelek számára, akik otthonosan mozognak a felhőnatív technológiákban, és előnyben részesítik a moduláris felépítést, a választási lehetőségeket, illetve a felhő-, adatközpont- és edge‑környezetek támogatását.

A SUSE Rancher Prime-ot többek között olyan szervezetek választják, mint az Aussie Broadband, a Lumen és a Switch. A megoldás egységes, önkiszolgáló Kubernetes platformot kínál, amely egyszerűsíti a bonyolult felhőnatív modernizációs folyamatokat, lerövidíti a piacra lépési időt, és bármilyen környezetben gondoskodik a vállalati szintű biztonságról és megfelelőségről. A SUSE több évtizedes, megbízható nyílt forráskódú innovációjára és vezető szerepére építve stabil alapot biztosít a modern alkalmazások jövőjéhez, mindezt teljes szállítófüggetlenség mellett.

Ha további információra van szüksége, olvassa el a blogposztot vagy töltse le a teljes jelentést innen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss