Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az elektronikai ipar vezeti a robotrangsort

elektronikai

2020 történelmi pillanat volt a robotikában.

Az elektronikai ipar megelőzte a mindaddig vezető szerepet betöltő autóipari szektort a robottelepítések számában. De mi vezetett a változáshoz?

2020-ban 109 ezer robotot telepítettek világszerte az elektronikai iparban, szemben a mindaddig vezető autóipar 80 ezer telepítésével – áll a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) éves elemzésében (Word Robotics 2021 reports), amelyet a világ robotikai helyzetéről publikált 2021 októberében. A 2021-es adatokat majd ősszel összegzi a szövetség, a tendencia azonban már jól látszik: a világjárvány okozta fogyasztói változások, illetve az elektronikai alkatrészek nélkülözhetetlensége a különböző mérnöki ágakban növelte az iparági termelést. Mindez arra is rávilágított, hogy egyrészt további termelési kapacitásra van szükség, amely automatizációval fejleszthető, másrészt a rövid fejlesztési ciklusok miatt rugalmas gyártási rendszerek szükségesek. Ebben pedig az egyre több területen alkalmazható ipari és kollaboratív robotok alkalmazása hatékony segítségnek bizonyul.

A digitális átalakulás elképesztő tempóban zajlik, és sehol máshol nem gyorsabb, mint az elektronikai iparban

– írja a Mobile Industrial Robots (MiR) a Belső logisztika automatizálása az elektronikai iparban című jelentésében.

Míg az IFR jelentése szerint az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett. Ez az ipari robotok nagyjából 6 százaléka, és jól mutatja a keresletnövekedést, hogy ez az arány 2017-ben még csak közel 3 százalék volt.

Magyarországon az eletronikai ipar kobotfelhasználása 15 százalékkal nőtt 2019-hez képest.

Miért nőtt az iparági igény?

A mai fogyasztók számára a termékek esetében már nem csak a gyors elérhetőség és kézbesítés, de a hosszabb élteciklus és fenntarthatóság is szempont. Egy többcsatornás rendelési rendszer mellett a nyomon követést, a  visszaküldési feltételeket és a megnövekedett szállítási költségeket figyelmbe véve az elektronikai ipar (is) nagyon árérzékeny lett, így a gyártó és beszállítói szektornak is szükséges automatizált, produktív és optimalizált folyamatokkal kiszolgálni a rendeléseket.

Hogyan segíti a gyártást a mobil robot?

Egyrészt a kollaboratív és mobil robotok egyre életképesebb gazdasági megoldást nyújtanak az elektronikai gyártók számára, mert azok alacsony haszonkulcs mellett dolgoznak. A robotokat ugyanis könnyű telepíteni és alkalmazni, és az egész értékláncban hasznosíthatók az összereléstől kezdve a minőségellenőrzésen át a késztermékek automatizált szállításáig.

Az autonóm mobil robotok (AMR) például nagyban segítik az intralogiszitkai folyamatok optimalizálását. Autonóm navigációjuknak köszönhetően, adatokra támaszkodva közlekednek, így egyszerűbben telepíthetők és dinamikusabban alkalmazhatók a gyártás során. A MiR adatai szerint 2024-re az eletronikai ipar 90 százaléka használja majd az AMR-eket intralogisztikai folyamatai otpimalizálására, hiszen például a MiR robotok akár három műszakban dolgoznak az emberekkel egy térben, intelligensen, könnyen és gyorsan reagálnak a változó gyári elrendezések és gyártási beállítások között, ráadásul felszabadítják a humán erőforrást, amely így nagyobb hozzáadott értékű feladatok ellátásában vehet részt.

Jobb humenrőforrás-felhasználás

A Whirlpool lodzi gyárában például megfogalmazódott az igény, hogy a belső logiszikával foglalkozó humán erőforrást átcsoportosítsák más, nagyobb hozzáadott értékű feladatra.

A szárítókat gyártó egységben 15 másodpercenként készül el egy gép, az automatizálni kívánt feladat pedig a szárítóajtók szállítása volt az előszereléstől a futószalagra. A cég egy Karakuri rendszer telepítésével – amely a gravitáció segítségét használja a pakoláshoz -, és három MiR200-as robot közreműködésével meg is tudta oldani a feladatot. Egy olyan mechanikus be- és kirakodórendszert hoztak létre, amely először betölti a 12 ajtót, amit a szállítósorra kell vinni, azt a MiR elszállítja, majd visszafelé az üres csomagolást is visszahozza. Az alkatrészek gyártótérbe való ki- és beszállításának, rakodásának teljes automatizációjával a cég felszabadította a kívánt munkacsoportot az ismétlődő feladat alól, akik így a végtermék gyártásában tudnak jelentősebb szerepet vállalni. Az AMR-ek telepítésének megtérülési ideje (Return on Investment – ROI ) így a Whirlpool számára mindössze két év volt.

Az AMR-ek biztonságosan közlekednek, vagyis javítják a munkahelyi biztonságot, és mivel könnyen újrakonfigurálhatók az új feladatokhoz és térképekhez, a rendszer akkor is hatékony marad, ha változik a gyártás

– mondta Adam Bakowicz, a Whirlpool folyamatirányításért felelős mérnöke.

Növekvő termelékenység

Az AMR-ek a hibaarány és a gyakori készletellenőrzések szükségességének csökkentésében is hatékony szerepet töltenek be, így a folyamatok rövidülnek és a termelékenység nő.

Az intralogisztikai folyamatok költségcsökkentése vezette a Schneider Electricet is a MiR robotokhoz. A cég a bukownói üzemében szerette volna optimalizálni a kamionrakodási folyamatokat, csökkenteni a felhasznált raklapok számát, és növelni a biztonságot. A gyár némi piackutatás után egy MiR500-as mobil robot mellett döntött, amely 3 műszakban dolgozik, nagy az emelőképessége, megbízható és könnyen telepíthető. A MiR robot hely és raklaptakarékosabban oldja meg a feladatot, összességében pedig optimalizálja a folyamatot, csökkenti a költségeket.

Mindezek után nem meglepő, hogy a MiR globális felmérésében, amelyben cégvezetőket kérdeztek az AMR technológia használatáról, a többség úgy nyiltkozott, hogy a munkavállalói biztonság növelése, a piaci kihívásokkal való lépéstartás és a termelési hatékonyság javítása a fő hozadéka a mobil robotok alkalmazásának.

A második helyen azért még szilárdan áll az autóipar a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban, azt követi a fém- és gépipar, a műanyag és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.

Ipar

Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek

A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.

 Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.

Emberközpontú vállalat

A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.

A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.

A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”

– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.

A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.

A „Future of Inclusion Lighthouse” program  

A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.

A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.

Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.

Kicsi, zöld és hatékony

A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.

A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.

A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.

Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.

Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.

Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés

A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.

Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.

Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.

Szoftvervezérelt gyártás

A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.

Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.

A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez

Schneider Electric Uniflair XCA

Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.

A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.

„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.

A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása

Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:

  • Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
  • Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
  • Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
  • Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:

A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.

  • Magas fokú konfigurálhatóság:

A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

  • Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
  • Fenntartható tervezés:

Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.

Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.

Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú

A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:

  • Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
  • Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
  • Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.

Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss