Connect with us
Hirdetés

Ipar

Új irány az elektromos tervezésben

elektromos

Intelligens konfiguráció – A villamosmérnöki munka sokoldalú és összetett, ami gyakran nagyon sok egyedi megoldást igényel annak érdekében, hogy a végén egy teljes és a szabványoknak megfelelő megoldás szülessen.

A TIA Selection Toolt konfigurálásra és kiválasztásra, valamint a tervezés előkészítésre lehet jól használni– kezdi Takács László, a Siemens Zrt. értékesítő specialistája, akinek egyik szakterülete a vezérlőszekrény-automatizálás. Ez gyakorlatilag egy szolgáltatás a Siemens keretein belül, aminek a célja az, hogy a tipikusan vezérlőszekrény-gyártókat, illetve tervezőpartnereket segítsük. Jellemzően olyan feladatokkal foglalkozunk, hogy milyen módon lehet a tervezést optimalizálni és a vezérlőszekrény építést hatékonyabbá tenni. Többek közt olyan kérdésekre adunk választ, hogy miként lehet olyan beépítendő eszközöket használni, amelyekkel gyorsabban, helytakarékosabban lehet építkezni – mondja.

MM: Felhőalapon is elérhető a TIA Selection Tool (TST)?

T.L.: A megoldás két verziója érhető el. Az egyik felhőalapú, amit online bárhol, bármikor tudunk használni, a másik pedig egy asztali változat, melynél a letöltött verziót használhatjuk, akár internetkapcsolat nélkül is.. A felhőalapú verzió előnye, hogy mindig a legújabb verzió áll rendelkezésre a tervezési folyamat során, melyhez ugyanakkor folyamatos internetkapcsolat szükséges. Az asztali verzió számos plusz funkcióval rendelkezik, azonban ennél rendszeresen frissíteni kell a szoftvert, aminek gyakorlatilag havonta jön ki új upgrade-je. Lényeges, hogy mindkét változat ingyenesen elérhető.

MM: Milyen új funkciót emelnél ki?

T.L.: Például a Smart Control Panel Designt, melynek használatával intelligenssé, digitálissá és következetessé válik az elektromos tervezés. Egy gombnyomással végrehajtható a villamos méretezés, valamint az intelligens eszközeinkkel lehetővé válik a követelmények gyors felvétele a mechanikai és automatizálási rendszerből. A program többek között olyan fontos funkciókat tartalmaz, mint vezetékméretezés, zárlatszámítás, egyvonalas rajz létrehozása, dokumentáció készítés. Gyakorlatilag a TIA Selection Toolon belül egy új kiválasztó tervezőprogramról beszélünk, melynek alapvetően az a feladata, hogy főáramköröket, különböző terheléssel rendelkező leágazásokat lehessen konfigurálni, amihez a program automatikusan elkészíti a termékkiválasztást is.

Leágazások tervezésénél lehetőség van arra, hogy kiválasszuk vagy megadjuk, hogy akár motoros terhelés esetén milyen motorral akarunk dolgozni. Kijelöljük milyen indítási móddal, milyen vezetékhosszal, milyen paraméterekkel működjön, és ez alapján a program készít egy egyszerű egyvonalas rajzot, illetve javaslatot tesz arra, hogy milyen eszközöket kell használnunk a motorvédelemre, a kapcsolásra, további feladatokra. Emellett végez még egy szükséges vezeték keresztmetszet számítást, illetve zárlatszámítást is. Tehát, hogyha ezt minden egyes leágazásra elvégezzük, akkor kapunk egy komplett egyvonalas rajzot. Ehhez az egyvonalas rajzhoz tudunk kinyomtatni a programból egy komplett dokumentációt, ami tartalmazza a számításainkat, illetve a vonatkozó szabványokat, előírásokat, így egy komplett tervezési dokumentációt kapunk.

MM: Említetted, hogy vezérlőszekrények tervezésének és építésének optimalizálásával is foglalkoztok. Ebben is segíthet a TIA Selection Tool?

T.L.: Abszolút. Tervezőként arra törekszünk, hogy a munkánk során a legoptimálisabb megoldásokat alkalmazzuk. Ebben nagy segítségünkre lehet a TST, ugyanis nem igényel mély portfólió ismeretet, és könnyen kezelhető. Gondoljunk csak bele, hogy katalógus segítségével mennyi idő alatt tudunk összeállítani egy PLC-konfigurációt vagy éppen egy csillag-delta motorindítást. Katalógus használata esetén tudnunk kell, mit és hol találunk, és mit mivel használhatunk együtt. Nem beszélve a kiegészítőkről. A TST használata során csupán csak azt kell tudnunk, hogy milyen eszközöket szeretnénk konfigurálni. Visszatérve például a PLC-kre, ha tudjuk, hogy az S7-1200-as családdal szeretnénk dolgozni, akkor csak kiválasztjuk, és drag & drop módszerrel bepakolgatjuk a szükséges kártyákat és modulokat a konfigurációs felületre. Fontos előny, hogy csak azok az elemek állnak a rendelkezésünkre, amelyeket az adott konfigurációban használhatunk. Vagyis nem engedi a program, hogy hibás összeállítást készítsünk. Hiba esetén ráadásul figyelmeztet is minket, illetve javaslatot tesz a megoldásra. Vagy az említett csillag-delta leágazás esetén nem kell számolásokat elvégeznünk, és a katalógusban keresgélnünk a megfelelő mágneskapcsolókat, motorvédőket és azok kiegészítőit, hanem a megadott paraméterek alapján megkapjuk a javaslatot a szükséges eszközökre.

Visszatérve a tervezés optimalizálásának témájára, mennyire hasznos lenne, ha magát a tervezés folyamatát gyorsítanánk úgy, hogy a különböző részfeladatokat és szoftvereket valamilyen módon összekapcsoljuk egymással.

MM: Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

T.L.: Az előkészítés során kiválasztjuk a szükséges eszközöket, és összeállítjuk a használni kívánt konfigurációt az említett TST segítségével. Következő lépésként elkészítjük a kapcsolási rajzot egy erre a célra alkalmas szoftver segítségével. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy ebben a programban is rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amiket használni szeretnénk. Ehhez össze kell gyűjtenünk a projektben lévő készülékek makróit, amelyek segítségével el tudjuk készíteni a tervet. Gyakorlatilag így már másodszor csináltuk meg a konfigurálást. Végül pedig eljutunk a programozási szakaszba, aminek első lépése, hogy a TIA Portalban elkészítjük az ún. hardver konfigurációt, amit a program megírása előtt meg kell tennünk. Ezzel ott tartunk, hogy háromszor, három különböző szoftverben végezzük el pontosan ugyanazt a feladatot. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, és mennyivel hatékonyabb lenne a folyamat, ha ezt csak egyszer kellene megcsinálnunk, és azt tudnánk minden részfeladatban használni. A TST ezt is biztosítja. Az egyik megoldás, hogy ún. AML fájlt generálunk a projektünkből, amit be tudunk importálni az EPLAN szoftverbe, és ebből kiindulva tudjuk elkészíteni a kapcsolási rajzot. Majd, ha ezzel elkészültünk, akkor ebből szintén tudunk egy AML-fájlt készíteni, amit pedig a TIA Portalban tudunk majd használni. Azonban egy másik, teljesen új lehetőség is a rendelkezésünkre áll, aminek során a TST és az EPLAN között egy sokkal egyszerűbb „átjárást” tudunk biztosítani. Az elkészült TST-projektből generálni tudunk tervlapmakrót, amit az EPLAN szoftverbe be tudunk importálni. Eredményként tervlaponként, automatikusan elhelyezésre kerülnek a kiválasztott készülékek szimbólum-, ill. nézeti rajzai, a tervlap típusától függően. Ez már egy jó és hasznos kiindulási alap tud lenni a kapcsolási rajz elkészítéséhez, illetve az elrendezési rajzhoz is rendelkezésére áll az összes alkalmazott készülék nézeti rajza.

MM: Melyek a TIA Selection Tool legfontosabb előnyei?

T.L.: Segíti a felhasználót abban, hogy egyszerűen és könnyen ki tudja választani a megfelelő készülékeket katalógus használata és részletes termékismeret nélkül, valamint lehetőséget biztosít más szoftverekkel való együttműködésre.

www.siemens.hu


Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek

A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.

 Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.

Emberközpontú vállalat

A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.

A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.

A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”

– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.

A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.

A „Future of Inclusion Lighthouse” program  

A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.

A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.

Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.

Kicsi, zöld és hatékony

A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.

A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.

A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.

Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.

Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.

Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés

A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.

Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.

Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.

Szoftvervezérelt gyártás

A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.

Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.

A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez

Schneider Electric Uniflair XCA

Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.

A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.

„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.

A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása

Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:

  • Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
  • Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
  • Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
  • Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:

A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.

  • Magas fokú konfigurálhatóság:

A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

  • Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
  • Fenntartható tervezés:

Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.

Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.

Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú

A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:

  • Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
  • Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
  • Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.

Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss