Ipar

Új irány az elektromos tervezésben

Intelligens konfiguráció – A villamosmérnöki munka sokoldalú és összetett, ami gyakran nagyon sok egyedi megoldást igényel annak érdekében, hogy a végén egy teljes és a szabványoknak megfelelő megoldás szülessen.

A TIA Selection Toolt konfigurálásra és kiválasztásra, valamint a tervezés előkészítésre lehet jól használni– kezdi Takács László, a Siemens Zrt. értékesítő specialistája, akinek egyik szakterülete a vezérlőszekrény-automatizálás. Ez gyakorlatilag egy szolgáltatás a Siemens keretein belül, aminek a célja az, hogy a tipikusan vezérlőszekrény-gyártókat, illetve tervezőpartnereket segítsük. Jellemzően olyan feladatokkal foglalkozunk, hogy milyen módon lehet a tervezést optimalizálni és a vezérlőszekrény építést hatékonyabbá tenni. Többek közt olyan kérdésekre adunk választ, hogy miként lehet olyan beépítendő eszközöket használni, amelyekkel gyorsabban, helytakarékosabban lehet építkezni – mondja.

MM: Felhőalapon is elérhető a TIA Selection Tool (TST)?

T.L.: A megoldás két verziója érhető el. Az egyik felhőalapú, amit online bárhol, bármikor tudunk használni, a másik pedig egy asztali változat, melynél a letöltött verziót használhatjuk, akár internetkapcsolat nélkül is.. A felhőalapú verzió előnye, hogy mindig a legújabb verzió áll rendelkezésre a tervezési folyamat során, melyhez ugyanakkor folyamatos internetkapcsolat szükséges. Az asztali verzió számos plusz funkcióval rendelkezik, azonban ennél rendszeresen frissíteni kell a szoftvert, aminek gyakorlatilag havonta jön ki új upgrade-je. Lényeges, hogy mindkét változat ingyenesen elérhető.

MM: Milyen új funkciót emelnél ki?

T.L.: Például a Smart Control Panel Designt, melynek használatával intelligenssé, digitálissá és következetessé válik az elektromos tervezés. Egy gombnyomással végrehajtható a villamos méretezés, valamint az intelligens eszközeinkkel lehetővé válik a követelmények gyors felvétele a mechanikai és automatizálási rendszerből. A program többek között olyan fontos funkciókat tartalmaz, mint vezetékméretezés, zárlatszámítás, egyvonalas rajz létrehozása, dokumentáció készítés. Gyakorlatilag a TIA Selection Toolon belül egy új kiválasztó tervezőprogramról beszélünk, melynek alapvetően az a feladata, hogy főáramköröket, különböző terheléssel rendelkező leágazásokat lehessen konfigurálni, amihez a program automatikusan elkészíti a termékkiválasztást is.

Leágazások tervezésénél lehetőség van arra, hogy kiválasszuk vagy megadjuk, hogy akár motoros terhelés esetén milyen motorral akarunk dolgozni. Kijelöljük milyen indítási móddal, milyen vezetékhosszal, milyen paraméterekkel működjön, és ez alapján a program készít egy egyszerű egyvonalas rajzot, illetve javaslatot tesz arra, hogy milyen eszközöket kell használnunk a motorvédelemre, a kapcsolásra, további feladatokra. Emellett végez még egy szükséges vezeték keresztmetszet számítást, illetve zárlatszámítást is. Tehát, hogyha ezt minden egyes leágazásra elvégezzük, akkor kapunk egy komplett egyvonalas rajzot. Ehhez az egyvonalas rajzhoz tudunk kinyomtatni a programból egy komplett dokumentációt, ami tartalmazza a számításainkat, illetve a vonatkozó szabványokat, előírásokat, így egy komplett tervezési dokumentációt kapunk.

MM: Említetted, hogy vezérlőszekrények tervezésének és építésének optimalizálásával is foglalkoztok. Ebben is segíthet a TIA Selection Tool?

T.L.: Abszolút. Tervezőként arra törekszünk, hogy a munkánk során a legoptimálisabb megoldásokat alkalmazzuk. Ebben nagy segítségünkre lehet a TST, ugyanis nem igényel mély portfólió ismeretet, és könnyen kezelhető. Gondoljunk csak bele, hogy katalógus segítségével mennyi idő alatt tudunk összeállítani egy PLC-konfigurációt vagy éppen egy csillag-delta motorindítást. Katalógus használata esetén tudnunk kell, mit és hol találunk, és mit mivel használhatunk együtt. Nem beszélve a kiegészítőkről. A TST használata során csupán csak azt kell tudnunk, hogy milyen eszközöket szeretnénk konfigurálni. Visszatérve például a PLC-kre, ha tudjuk, hogy az S7-1200-as családdal szeretnénk dolgozni, akkor csak kiválasztjuk, és drag & drop módszerrel bepakolgatjuk a szükséges kártyákat és modulokat a konfigurációs felületre. Fontos előny, hogy csak azok az elemek állnak a rendelkezésünkre, amelyeket az adott konfigurációban használhatunk. Vagyis nem engedi a program, hogy hibás összeállítást készítsünk. Hiba esetén ráadásul figyelmeztet is minket, illetve javaslatot tesz a megoldásra. Vagy az említett csillag-delta leágazás esetén nem kell számolásokat elvégeznünk, és a katalógusban keresgélnünk a megfelelő mágneskapcsolókat, motorvédőket és azok kiegészítőit, hanem a megadott paraméterek alapján megkapjuk a javaslatot a szükséges eszközökre.

Visszatérve a tervezés optimalizálásának témájára, mennyire hasznos lenne, ha magát a tervezés folyamatát gyorsítanánk úgy, hogy a különböző részfeladatokat és szoftvereket valamilyen módon összekapcsoljuk egymással.

MM: Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

T.L.: Az előkészítés során kiválasztjuk a szükséges eszközöket, és összeállítjuk a használni kívánt konfigurációt az említett TST segítségével. Következő lépésként elkészítjük a kapcsolási rajzot egy erre a célra alkalmas szoftver segítségével. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy ebben a programban is rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amiket használni szeretnénk. Ehhez össze kell gyűjtenünk a projektben lévő készülékek makróit, amelyek segítségével el tudjuk készíteni a tervet. Gyakorlatilag így már másodszor csináltuk meg a konfigurálást. Végül pedig eljutunk a programozási szakaszba, aminek első lépése, hogy a TIA Portalban elkészítjük az ún. hardver konfigurációt, amit a program megírása előtt meg kell tennünk. Ezzel ott tartunk, hogy háromszor, három különböző szoftverben végezzük el pontosan ugyanazt a feladatot. Mennyivel egyszerűbb lenne a dolgunk, és mennyivel hatékonyabb lenne a folyamat, ha ezt csak egyszer kellene megcsinálnunk, és azt tudnánk minden részfeladatban használni. A TST ezt is biztosítja. Az egyik megoldás, hogy ún. AML fájlt generálunk a projektünkből, amit be tudunk importálni az EPLAN szoftverbe, és ebből kiindulva tudjuk elkészíteni a kapcsolási rajzot. Majd, ha ezzel elkészültünk, akkor ebből szintén tudunk egy AML-fájlt készíteni, amit pedig a TIA Portalban tudunk majd használni. Azonban egy másik, teljesen új lehetőség is a rendelkezésünkre áll, aminek során a TST és az EPLAN között egy sokkal egyszerűbb „átjárást” tudunk biztosítani. Az elkészült TST-projektből generálni tudunk tervlapmakrót, amit az EPLAN szoftverbe be tudunk importálni. Eredményként tervlaponként, automatikusan elhelyezésre kerülnek a kiválasztott készülékek szimbólum-, ill. nézeti rajzai, a tervlap típusától függően. Ez már egy jó és hasznos kiindulási alap tud lenni a kapcsolási rajz elkészítéséhez, illetve az elrendezési rajzhoz is rendelkezésére áll az összes alkalmazott készülék nézeti rajza.

MM: Melyek a TIA Selection Tool legfontosabb előnyei?

T.L.: Segíti a felhasználót abban, hogy egyszerűen és könnyen ki tudja választani a megfelelő készülékeket katalógus használata és részletes termékismeret nélkül, valamint lehetőséget biztosít más szoftverekkel való együttműködésre.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitalizáció elektromos ipar Siemens tervezés

Up Next

Az USA-ban terjeszkedik a magyar energetikai startup

Don't Miss

Egy klubban az Intel, a Samsung és a Schneider Electric

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat

A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.

Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.

A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.

A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.

Fejlődési irányok

A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.

A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:

az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
az adatközpontok
a fejlődő fizikai robotika

Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.

Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.

„A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat”

– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!