Ipar
Tervezett intralogisztikai folyamatok mint tartós befektetés
Míg az e-kereskedelem volumene egészen két évvel ezelőttig egyenletesen növekedett, a 2020-as és 2021-es világjárvány miatti lezárások jelentősen felgyorsították az online kereskedelemre való átállást, és megváltoztatták a világ vásárlási szokásait.
Az online értékesítés példátlan növekedése a raktári műveletek felfutását idézte elő, ráadásul a raktári munkaerőhiány sok vállalatot arra késztetett, hogy új technológiákat alkalmazzanak a raktáraik vagy elosztóközpontjaik optimalizálására. Az intralogisztika egyre fontosabb szerepet játszik az e-kereskedelemben, szerepe jelentősen felértékelődött. A QLM piaci kitekintése.
Az intralogisztika kizárólag a raktáron belüli és a gyártáskiszolgáláshoz kapcsolódó logisztikai folyamatokat jelenti és a hatékony működés rendkívül fontos eleme. A jól megtervezett intralogisztikai folyamatok az e-kereskedelemben kiemelkedően fontosak, hiszen az üzleti siker nagymértékben múlhat rajtuk.
Az eredményes fejlesztés kulcsa a tervezés
Sok vállalkozás lát el kis- és/vagy nagykereskedelmi és e-kereskedelmi tevékenységet, napi szinten több ezer árucikket mozgatnak és indítanak útjára. A QLM tapasztalata szerint a magyarországi ipari parkok folyamatos fejlesztésével, fejlődésével egyre több az 1.000 m²-t meghaladó alapterületű raktár, ahol a működés gördülékenységét nagymértékben meghatározza az, hogy az intralogisztikai folyamatok mennyire átgondoltak, megtervezettek.
Szezonálisan, de akár normál időszakban is megfigyelhető, hogy a raktárakat üzemeltető cégek fejlesztéseket hajtanak végre; például kiszolgáló eszközszámmal bővítenek vagy új raktári dolgozói pozíciókat hirdetnek meg. Majd azt tapasztalják, hogy ezek az intézkedések csak kismértékben, vagy egyáltalán nem oldották meg a problémákat, esetenként akár a belső forgalmi torlódások, betanítási, vagy szervezési nehézségek miatt akár még rosszabb helyzetbe kerültek, mint korábban. Ennek oka a mindennapi operáció üzemeltetése mellett a tervezésre fordítható idő és erőforrás hiánya.
“Magyarországon is egyre gyakrabban megfogalmazódik a cégeknél az, hogy a hatékony működés kulcsa az előrelátó tervezés. Ez sok időt, energiát és erőforrást spórol meg, valamint a működést mérhetően hatékonyabbá teszi. Jelentősen csökkenthető a működési költség, mérséklődhet a fluktuáció, a tervezhető működés pedig az ingadozó rendelési folyamatokat is képes kezelni”
– tette hozzá Papp György, a QLM Development Center ügyvezető igazgatója.
Az intralogisztika és az automatizáció kéz a kézben járnak
Bár a raktár automatizálása a legtöbb vállalat számára megtérülő befektetés, nem minden piaci szereplő engedheti meg magának, hiszen a kis cégek számára a kezdeti beruházás költsége elrettentő lehet. Összességében azonban elmondható, hogy egyre több vállalat dönt az intralogisztikai folyamatok egy részének, vagy akár egészének automatizálása mellett. Vannak, akik már a korai szakaszban alkalmazzák, hiszen az induló cégek számára nagy előnyt jelenthet, ha már a kezdeti fázisban automatizált folyamatok segítik a működésüket, így megalapozva a gyors és fenntartható növekedést a későbbiekben.
Az európai intralogisztikai automatizálási piac 7,9 milliárd dollárt termelt 2021-ben, a jóslatok szerint 2027-re várhatóan eléri a 13,5 milliárd dollárt, ami 10,08%-os CAGR-növekedést (összetett éves növekedési ráta) jelent – derült ki a Market Data Forecast tavaly év végi jelentéséből. A technológiát minden eddiginél szélesebb körben alkalmazzák, aminek köszönhetően az anyagmozgatási és szállítási folyamatok is gördülékenyebbek, nem utolsó sorban pedig nő a dolgozók biztonsága és jelentősen csökkennek a napi működés költségei.
2023-ban a raktárak világszerte még jobban modernizálódnak azáltal, hogy olyan technológiákat vezetnek be, amelyek teljes rálátást biztosítanak a működési folyamatokra. A raktár átláthatóságát biztosító rendszerek elterjedése folyamatosan növekszik. Napjainkban korszerű szoftvereket alkalmazva az ellátási lánc folyamatainak irányításához, sok hasznos adat keletkezik, melyeket elemezve a vezetők kontrollálhatják és újratervezhetik a nem megfelelő hatékonyságú folyamatokat. Így sokkal gyorsabban tudnak reagálni az esetleges problémákra, vagy megváltoztatni a gazdaságtalan működést. Szerencsére hazai viszonylatban is egyre több cég ismeri fel az adatelemzésen alapuló működés fontosságát. A QLM-et éves szinten számos cég keresi meg hatékonyságjavító tervezési igényekkel.
A szakemberek által megtervezett intralogisztikai folyamatok szerepe tehát folyamatosan növekedni látszik külföldi és hazai viszonylatban egyaránt., A raktári folyamatok részleges vagy teljes automatizálása pedig már szinte elengedhetetlen annak érdekében, hogy középtávon költséghatékony működés mellett tudjanak fejlődni a raktárral rendelkező, vagy raktárat üzemeltető vállalatok.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Küszöbön a magyar űripari központ elindítása
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.
A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.
„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”
– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”
– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.
Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.
A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.
A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kik Európa innovátorai?
Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.
A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.
A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:
- Samsung (5107)
- Huawei (4322)
- LG (3623)
- Qualcomm (3015)
- RTX (2061)
- Siemens (1830)
A teljes lista elérhető itt.
Kik adnak be szabadalmakat?
Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.
Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:
- Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
- Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
- Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
- Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
- Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)
Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.
Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.
A legnagyobb európai szereplő
Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.
A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását
2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.
A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.
A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról
Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.
A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.
Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.
A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián
A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása
Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.
A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.
A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.
A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.
Vivo Vision
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Ipar3 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar2 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság2 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Okoseszközök6 nap ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat
-
Mozgásban1 hét ago
Öt csapat is Bridgestone abroncsokon száguld a „motorsport Le Mans-jának” számító FIM Endurance Világbajnokságon
-
Gazdaság1 hét ago
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt