Connect with us
Hirdetés

Ipar

5000 négyzetméteres építőanyag- és barkácsáruház nyílt Gödön

barkács
Fotók (forrás: Piramis Építőház Kft., fotókredit a képek nevében jelölve)

Egyedülálló az országban az Újház Piramis Építőház új beruházása

2023.08.30-31-én ünnepélyes keretek között mutatták be a cég legfontosabb beszállítóinak és legnagyobb beruházó, valamint kivitelező partnereinek Gödön a Piramis Építőház Kft. ultramodern, 5000 négyzetméteres építőanyag- és barkácsáruházát. Juhász Attila, a beruházó cég ügyvezető igazgatója a megnyitón közölte, a komplexum egy olyan korszerű létesítmény lett, ahol a kivitelezőket és a lakosságot is teljeskörűen, minőségi módon ki tudják szolgálni. Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, a gödi építőanyag áruház minőségében nem hasonlítható egyetlen más hasonló típusú áruházhoz sem: egy kicsit több annál.

Napjaink legmagasabb műszaki elvárásainak megfelelő, hőszivattyús hűtő-fűtő berendezéssel és korszerű hővisszanyerős szellőzőrendszerrel is ellátott az az ötezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező gödi épület, mely a Piramis Építőház Kft. hazánkban egyedülálló építőanyag- és barkácsáruházának ad otthont.

A beszállítóknak és kivitelezőknek tartott kétnapos megnyitón Juhász Attila, a beruházó cég ügyvezető igazgatója elmondta, volt egy álma: elképzelte, milyennek kellene kinéznie hazánkban egy ideális építőanyag-kereskedésnek. 20-30 kiváló színvonalú áruházat nézett meg az elmúlt években Németországban, Lengyelországban és Ausztriában, melyekből tanulva és építkezve végül megszületett a gödi létesítmény.

„Az építőanyag kereskedelem mellett ebben az épületben egy gyönyörű fürdőszobaszalont és egy 1000 m2-es barkácsáruházat is kialakítottunk, ez utóbbit én iparos centrumnak hívom, ami nem csak lakosságot is, hanem a kivitelezőket is kiszolgálja, Termékválasztékunkban erősen fókuszálunk a kivitelezőkre és a szakmai vásárlókra. Törekedtünk továbbá arra, hogy olyan prémium márkákat jelenítsünk meg a választékunkban, amelyek hosszú távon is jó, megbízható minőséget tudnak nyújtani az ügyfeleinknek.
A soron következő hetekben terveink között szerepel, hogy az ország egyik legszebb mintakertjét is létre fogjuk hozni, amellyel nem kizárólag a termékeinket tudjuk minőségi környezetben bemutatni, hanem beépítési ötletekkel inspirálni is tudjuk a leendő vásárlóinkat.”

– sorolta.

Elmondta, reméli, hogy az építőipar a hullámvölgyből mielőbb kilábal majd. Elárulta hitvallását is, miszerint soha nem arra kell fókuszálni, amire nem tudunk hatással lenni, hanem arra, amin képesek vagyunk saját magunk is változtatni.

„Számomra az egyik legfontosabb feladat, hogy az építőanyag-kereskedelemnek és ezen keresztül a teljes építőiparnak legyen létjogosultsága és az érdekeink érvényesítve legyenek országos szinten. Nem dőlünk hátra, nem nyugszunk bele abba, amit eddig elérünk”

– fűzte hozzá.

Hozzátette, őszintén reméli, hogy a beruházással jó példát fognak mutatni a hazai építőanyag kereskedelmi vállalkozásoknak is, egyúttal köszönetet mondott a cég beszállítóinak, az épület kivitelezőinek és a vállalkozás munkatársainak egyaránt.

Arra fókuszálnak, amire hatással tudnak lenni

Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében emlékeztetett, a Piramis Építőház Kft. kétszáz embernek ad munkát, most pedig egy olyan áruházat építettek fel, amit nem hasonlítható össze egyetlen másik hazai építőanyag kereskedéssel sem.

„Ez egy igazi magyar vállalkozás, ahol összetalálkozhat egymással nemcsak a hazai vevő és eladó, hanem az is, aki a termékeket gyártja. Az építőiparban különösen nagy jelentősége van annak, hogy az egyes termékek honnan származnak és képesnek kell lennünk arra, hogy egyre több építőipari terméket Magyarországon tudjunk gyártani. A magyar kormánynak erőteljes törekvése, hogy ezt ösztönözze”

– jelentette ki.

Kammerer Zoltán, Göd polgármestere az eseményen lenyűgözőnek nevezte az új áruházat.

„A gödi székhelyű Piramis Építőház Kft. hosszú évek óta az egyik legsikeresebb vállalkozás a régióban. Az utóbbi években folyamatosan élen járt a társadalmi szerepvállalásban is, számos fontos eseményt is támogatnak, ami számomra a legfontosabb. Juhász Attila több mint 100 szakmai díja mellett bizonyította azt is, hogy szívén viseli az itt élők sorsát”

– fogalmazott a városvezető.

Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára rámutatott, az építőipar a GDP 13,1 százalékát és a munkaerőállomány 10 százalékát adja, ezért kiemelten kell támogatni az ágazatot. Mint fogalmazott, 1988. december 31-én megszűnt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, ezért nagyon fontosnak tartja, hogy a kormány 2022-ben létrehozta a ma már Építési és Közlekedési Minisztériumként ismert Építési és Beruházási Minisztériumot. Üdvözölte azt a tényt is, hogy az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) új tagozattal, a Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozattal bővült, melynek elnöke Juhász Attila lett.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az esemény második napján megtartott beszédében elmondta, a beruházó cég nevét adó piramisok az ókori egyiptomiaknak a felemelkedés helyszíne volt, a császár úgy szeretett volna felemelkedni, ahogy a piramis mutatja, az átlagembereknek pedig a felemelkedés jelképe volt. Emlékeztetett, a gízai nagy piramis 3500 éven át a Föld legmagasabb építménye volt, és azt kívánta a Piramis Építőháznak is, hogy a legmagasabb csúcsra érjen el és hosszan ott is maradjon.

„A mi szakmánkban különösen most új és újabb kihívások vannak. Egy ilyen építőanyag kereskedésnek is a legnagyobb kihívást nem csak a piaci helyzet, hanem az erős verseny és a konkurencia jelenti. Tudnunk kell együttműködni, egymástól tanulni. Nekünk, az egész építésgazdaságnak el kell hinni, hogy tudunk együtt dolgozni, mert abban még olyan kiaknázatlan tartalékok vannak, amelyet el sem tudunk képzelni.”

 – mondta Koji László.

A Piramis Építőház Kft. új áruházát Gödön, az Ady Endre út 121. szám alatt találják meg a vásárlók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hulladékból üzemanyag

Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.

A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.

Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?

P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.

Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?

P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.

A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:

  • Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
  • Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).

Miként valósították meg a fejlesztést?

P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.

Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?

P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.

Mik a következő lépések a projekt kapcsán?

P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A metrológia kiköltözött a mérőlaborból

A minőségellenőrzés sokáig egy külön világ volt a gyártáson belül: klimatizált mérőlaborok, nagy koordináta-mérőgépek, metrológiára specializálódott mérnökök.

A mérés helye egyértelmű volt: a mérőszoba. Az utóbbi években azonban egy új trend kezd egyre látványosabban kirajzolódni: a metrológia kilép a mérőlaborból, és közelebb kerül a gyártósorhoz és a feladat helyszínéhez.

A mobil 3D mérési technológiák fejlődésével ma már nem feltétlenül az alkatrészt kell a mérőgéphez vinni – sok esetben a mérőeszköz megy az alkatrészhez.

Miért változik a minőség-ellenőrzés területe?

A gyártóiparban egyre nagyobb az igény a gyorsabb és rugalmasabb ellenőrzési folyamatokra, ami gyakran a vevői elvárások szigorodásából fakad. Az egyre inkább digitalizált és termelékenyebb gyártási környezetben a minőségellenőrzésnek is lépést kell tartania a rövidebb ciklusidőkkel bonyolult geometriájú termékek és összetett mérési feladatok esetén is.

Emellett egyre több olyan mérési igény jelenik meg a gyártásban, ahol az azonnali, helyszíni döntés kulcsfontosságú. Ilyen lehet egy gyártásközi ellenőrzés, egy gyártási probléma vizsgálata, vagy egy karbantartási és javítási feladat a több műszakban üzemelő soron. Ezekben az esetekben a mérőlaborhoz kötött ellenőrzés inkább akadály, mint megoldás: a mérési sorban állás és a logisztika jelentősen lassíthatja a folyamatot. Ezért jelenik meg egyre erősebben az igény a gyors, rugalmas és helyszínen elvégezhető mérésekre azonnali kiértékeléssel.

A modern, mobil metrológia válaszol

A globális 3D metrológiai piac értéke már közel 12 milliárd dollár és az elemzések szerint a következő években 15 milliárd fölé növekszik, ahogy az ipari szereplők egyre inkább nyitnak az automatizált és adatvezérelt minőségellenőrzési megoldások felé. A legújabb, mobil mérőrendszerek különösen gyorsan terjednek: a hordozható metrológiai megoldások piaca 2033-ig várhatóan több mint duplájára, 4,4 milliárd dollárra nő.

A modern, ipari 3D szkennerek már nem csupán adatgyűjtő eszközök. Egyre inkább önálló mérőrendszerként működnek, amelyek a szkennelést, a kiértékelést és a jelentéskészítést egyetlen, gyors munkafolyamatba integrálják.

Erre élenjáró példa a FreeScan Omni, amely vezeték nélküli működésével és fedélzeti számítási képességeivel lehetővé teszi a 20 mikron pontosságú, gyors, helyszíni mérést és kiértékelést. Az önálló metrológiai rendszer 93 lézervonal segítségével rögzíti a teljes felületet akár 7 619 000 pont/mp sebességgel, miközben a piacon egyedülálló fedélzeti minőség-ellenőrzési funkció az előre beállított mérési terv szerint azonnali kiértékelést és riportálást tesz lehetővé – egyetlen gombnyomásra.

Ez a megközelítés jelentősen lerövidítheti a mérési folyamatot: a szkennelés és az ellenőrzés közvetlenül a helyszínen elvégezhető, anélkül, hogy az adatokat külön mérőlaborba kellene továbbítani.

Bemutató, tesztmunka és mérési szolgáltatások az ADMASYS HU-nál

Magyarországon a FreeScan Omni az ADMASYS HU-nál próbálható ki élesben. Lehetőséget biztosítanak technológiai tesztekre, emellett a rendszert ipari feladatokban, konkrét mérési projektekben is használják.

Mindazonáltal egyetlen eszköz sem jó minden feladatra. Az ADMASYS csoport márkafüggetlen szakértőként az ipar egyik legszélesebb 3D szkenner és kapcsolódó célszoftver kínálatával rendelkezik, így a különböző mérési és reverse engineering alkalmazásokhoz az optimális eszközök és munkafolyamatok kombinációját tudják javasolni.

A kérdés ma már nem az, hogy van-e helye a hordozható 3D metrológiának az iparban – hanem az, hogy az adott üzemben, az adott feladatok esetén melyik eszköz és folyamat biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket és megtérülést. Ebben tud segíteni az ADMASYS HU csapata.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete

A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.

A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.

A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.

A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.

Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.

A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.

Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss