Rangos elismerésben részesült a bim.GROUP mérnökeinek tervezése: a kecskeméti Greentech Solar Parking elnyerte a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának regionális díját, ezzel kijutottak a nemzetközi döntőbe.

A díjjal a hazai mérnökök kiemelkedő digitális, BIM-alapú tervezését és modellezését ismerték el. Emellett a projekt a zöld szemléletet is figyelembe veszi: a filigrán feszített kötélszerkezetű, napelemes parkoló szerkezete árnyékolja az autókat, miközben energiát is termel – ezzel új irányt mutat a fenntartható városi infrastruktúra tervezésében. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech kivitelezésében valósult meg.

Nemzetközi elismerésben részesült a bim.GROUP, a KÉSZ Csoport stratégiai partnere: fenntarthatósági projektjük, a Greentech Solar Parking kiemelkedő tervezői munkája nyerte el a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának hazai díját, amivel kijutottak a verseny nemzetközi döntőjébe. A TEKLA BIM Awards nemzetközi szakmai verseny kifejezetten a Tekla Structures tervezői rendszer felhasználói számára szól, és célja, hogy a digitális BIM-alapú tervezésben és modellezésben nyújtott kiemelkedő és innovatív teljesítményeket és mérnöki bravúrokat díjazza.

A kecskeméti Greentech Solar Parking nemcsak mérnöki szempontból jelent áttörést, hanem új szintre emeli a fenntartható és energiahatékony városi infrastruktúra fogalmát. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech vállalat Greentech üzletága által került kivitelezésre, és egy olyan filigrán, feszített szerkezetű napelemes parkolórendszer, amely egyszerre árnyékol és energiát termel, miközben minimalizálja a beépítési veszteséget – ezáltal új megközelítést adva a fenntarthatóság urbanizációs kihívásaira. A projekt megvalósítása olyan, ma még kihasználatlan városi felületeket tud bevonni az energiatermelésbe, amelyek a megfelelő mérnöki szemlélettel valódi energetikai potenciált rejtenek. A fejlesztés során külön figyelmet szenteltek arra, hogy ne csupán hatékony és gazdaságos rendszer jöjjön létre, hanem esztétikailag is illeszkedjen a városi környezetbe, és minimális beavatkozással képes legyen jelentős megújuló energiát előállítani.

A Solar Parking különlegessége, hogy szerkezeti kialakítása 40–60%-kal kevesebb acélt igényel, mint a hagyományos megoldások, így karbonlábnyoma is jelentősen alacsonyabb. A szerkezet rögzítése és a napelemek hordozása feszített acélszalagokkal történik, amelyek praktikus rögzítési kialakításokat tesznek lehetővé, emellett megjelenésükben is modern, esztétikus, légies formavilágot képviselnek. A kecskeméti prototípus az sbp sonne GmbH német partnerrel és a bim.GROUP szakértőivel együttműködésben valósult meg, de a munkafolyamatokból kivette a részét a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. is. A bim.GROUP a projektben a parametrikus tervezés támogatásával, valamint a szerkezet és gyárthatóság optimalizálásával járult hozzá a hatékony és megvalósítható végső megoldás kialakításához.

„A parametrikus tervezési módszertan és a BIM-integráció kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az első ötlettől a gyártmánytervekig egyetlen digitális folyamat mentén tudtuk optimalizálni a teljes szerkezetet. Ez nemcsak a tervezési időt csökkentette drasztikusan, hanem lehetővé tette azt is, hogy a rendszer már a kezdetektől sorozatgyártásra alkalmas formában születhessen meg. Úgy gondolom, a Tekla BIM Awards elismerése visszaigazolása a projektet megvalósító mérnöki teljesítménynek, a teljes csapat egyedülálló munkájának, és díjazza azt a szakmai alaposságot és innovatív szemléletet, amellyel egy összetett, digitálisan vezérelt szerkezetet hoztunk létre a fenntartható energiatermelés szolgálatában”

– mondta Nagy Dávid, a bim.GROUP vezető tervezője.

„A Greentech Solar Parking szerkezete a KÉSZ Csoport fenntartható építészet iránti elköteleződésének kézzel fogható eredménye. Egy olyan mérnöki teljesítmény, amely a jelenleg energetikailag kihasználatlan parkolófelületeket teszi hasznossá és értékteremtővé. Laatzenben jelenleg is dolgozunk egy hasonló, napelemes parkoló projekten, ami a Greentech Solar Parkinghoz hasonlóan működik. A parkolók lefedése itthon eddig inkább passzív jellegű volt, érdemi gazdasági megtérülés nélkül. A jelenlegi fejlesztés azonban műszakilag és gazdaságilag is versenyképes, skálázható és fenntartható”

– tette hozzá Honti Ferenc, a KÉSZ Greentech projektmérnöke.

A fejlesztés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszer egyből sorozatgyártásra alkalmas formában készüljön el, ugyanis kitűzött cél, hogy ne csak a hazai, hanem a DACH és skandináv piacokra is bekerüljön. A rendszer tervezésénél figyelembe vették azt is, hogy Franciaországban már, 2026-tól pedig több európai országban is – köztük Németországban –kötelező lesz a napelemes rendszerek telepítése bizonyos parkolóméret felett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.

A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.

A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

• CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
• CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
• CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
• CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:

• A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
• Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
• Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
• A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”

— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.

A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.

A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.

Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:

• Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
• A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
• A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

 „A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”

— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.

Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.

High-tech beruházás zéró emisszióval

A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.

Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában

A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.

A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.

„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”

– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.

A bontás új szabványa

A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.

A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!