Mozgásban

Jeff Bezos kilövette magát a világűrbe

jeff bezos

Július 20-án, kilenc nappal Richard Branson után Jeff Bezos is beszállt a milliárdosok űrversenyébe – az Amazon és a Blue Origin vezére, egyben a világ leggazdagabb embere saját cégének rakétáján emelkedett 100 km-es magasság fölé, az űrbe.

A súlytalanságot elérve Bezos – ha minden igaz – egy lebegés közben végrehajtott hátra szaltóval ünnepelt, amiről már nagyjából 50 éve álmodott.

A New Shephard hordozórakétája 76 km-es magasságig emelte fel a kapszulát, ami itt vált le, hogy aztán egyedül, önerőből folytassa útját a Kármán-vonalon túlra. Eközben az újrahasználható rakéta visszatért Texasba, ahol nagyjából 3 km-re a felszállás helyétől sikeresen landolt. A kapszula az utasoknak biztosított pár perc lebegés után kezdte meg az ereszkedést, hogy aztán az út végén fékezőernyők segítségével landoljon a texasi sivatagban. Az egész nem sokkal több mint 10 percet vett igénybe – a kilövéstől számított szűk négy percen belül pedig már az űrben is voltak.

A kapszula landolása után percekkel már ott is volt a technikai személyzet a sivatagban, hogy kisegítse a négy űrugrót a kabinból, amivel az űrbe repültek. Elsőként Jeff Bezos szállt ki belőle, majd három társa követte. Az űrugrók és kíséretük rövid ünneplés és pezsgőzés után elhagyták a landolás helyszínét, hogy később sajtótájékoztatón számoljanak be a súlytalanságban szerzett élményeikről.

Kik utaztak Bezosszal?

A világ leggazdagabb emberét öccse, Mark Bezos, az eredeti űrverseny egyik úttörője, a Mercury 13 program legígéretesebb női asztronauta-jelöltje, a 82 éves Wally Funk, illetve egy 18 éves holland diák kísérte el – utóbbi egy titokzatos licitáló helyére ugrott be, aki bár 28 millió dollárt (8,5 milliárd forintot) fizetett az űrugrás lehetőségéért, végül a sűrű programja miatt nem ért rá. Mark Bezos civilben önkéntes tűzoltó, az Amazon egyik első befektetőjeként szintén elég gazdag, illetve a saját magántőke-befektetési társaságát vezeti, valamint több jótékonysági szervezet vezetőségében is ott van.

A két Bezos melletti két másik utassal a Blue Origin egyből két rekordot is döntött:

  • a holland Oliver Daemen lett a valaha volt legfiatalabb személy, aki az űrbe jutott,
  • Wally Funk pedig a 82 évével a legidősebb űrig jutó személy rekordját döntötte meg.

Daemen egyébként egy magántőke-befektetési társaság vezérigazgatójának a fia, ő is licitált az aukción, ám végül elmaradt a győztes ajánlattól, így eredetileg csak a második utazásra kapott helyet, de most előre vették.

Bár most csak négyen mentek az űrbe, a Blue Origin rakétája normál esetben hat főt is képes befogadni. A rakéta korábban 15, személyzet nélküli repülést hajtott végre, ez volt az első útja utasokkal a fedélzetén – a július 20-i repülés abból a szempontból is történelmi, hogy ez volt az első teljesen automatizált repülés az űrbe tisztán civil legénységgel, jelen esetben utasokkal.

Bár sokan, főleg Amerikában úgy tekintik, hogy Branson nyerte a milliárdosok szűk körén belüli űrversenyt, a helyzet nem ilyen egyszerű. Nézzük, hogy mit ért el kedd reggel, magyar idő szerint kedd délután nem sokkal 3 után Bezos, és az hogyan viszonyul Branson szűk másfél héttel ezelőtti repüléséhez.

Branson július 11-én a Virgin Galactic rakétahajtású repülőjén, a VSS Unityn repült körülbelül 86 km-es magasságba, ahol társaival együtt megtapasztalhatták a súlytalanságot, hogy aztán rövid időn belül visszatérjenek a földre. A probléma, hogy az űr határát csak a NASA, az amerikai hadsereg és a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) tekinti 80 km-nek, a világ minden más szervezete az úgynevezett Kármán-vonalnál húzza meg az űr határát, ami 100 km-es magasságban van. Bezosék ezt bőven átlépték, nagyjából 107 km-ig emelkedtek.

Vagyis nemzetközi tekintetben Branson nem érte el az űrt, az 57 éves Bezos viszont igen. Űrutazással viszont egyikük sem kérkedhet, ahhoz Föld körüli pályára is kellett volna állni, Bezosék viszont a Blue Origin rakétájával csak kikukkantottak a Kármán-vonalon túlra, majd nagyjából négy perc lebegés után visszatértek Texasba.

A magasság mellett fontos különbség Branson és Bezos próbálkozása között az utazás módja is. Bransonék egy hordozórepülőről indított másik repülővel törtek fel az égbe, és ezt is kínálják majd a jövő űrturistáinak 250 ezer dolláros, mintegy 75 millió forintos áron, Bezos cége viszont a klasszikus rakétaélményt kínálja. Nem elhanyagolható az sem, hogy a New Shepard rakéta kabinján az eddigi űreszközökhöz mérten óriási ablakok vannak, amiken keresztül kiválóan lehet bámészkodni a Föld felé.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a Blue Origin mennyiért árulja majd a jegyeket a New Shepharddal történő utazásra, jelenleg csak annyit tudunk, hogy a titokzatos licitáló 28 millió dollárt fizetett azért, hogy az első járat utasai között lehessen – hogy aztán lemaradjon az útról. A 28 millió dolláros ár egyébként nagyjából pont félúton van a Branson-féle Virgin Galactic által kért 250 ezer dollár, illetve a SpaceX által felszámolt 55 millió dollár között – utóbbiér viszont a Crew Dragon egyenesen a Nemzetközi Űrállomásra viszi azt a szerencsést, akinek van felesleges 17 milliárd forintja.

Forrás: Telex

Mozgásban

Az Apple hátizsákkal térképezi fel az utcákat

apple maps

Futurisztikus hátizsákokkal mászkálnak az Apple emberei az utcákon, az Apple Maps feljavítása a cél.

A Google Térkép és az Apple Maps használói közül sokan úgy hiszik, hogy a térképes anyagokat műholdak rögzítik, nagy részletességgel. A Google és az Apple ugyanakkor rengeteg olyan autót használ a világban, amelyek speciális kamerákkal a tetejükön, utcaszinten rögzítenek képanyagokat és további részleteket mindenről.

Már néhány éve sem volt titok, hogy gyakran hátizsákos dolgozókat is elküldenek barangolni, térképezni. Most ismét felbukkant az Apple futurisztikus hátizsákja, ezúttal Kanada legnagyobb városaiban szúrták ki, és a következő hetekben is lehet majd találkozni ilyet viselő Apple-dolgozókkal

Az Apple a begyűjtött anyagokat a Look Around funkció feljavítására használja, ami a Google Térkép utcakép funkció közvetlen riválisa. Mivel a modern várásokban nem mindenhová jutnak el az autók, ezért a hiányzó részleteket gyalog térképezik fel az óriáscégek. Az Apple állítja: az adatgyűjtés során kulcsfontosságúan ügyelnek az adatvédelemre (arcok és rendszámok nem lesznek láthatóak).

Forrás: ORIGO

Tovább

Mozgásban

Az Emirates a világ első légitársasága, amely virtuálisvalóság-alkalmazást kínál

oculus

Az Emirates VR alkalmazásával a felhasználók virtuálisan és interaktívan is felfedezhetik a légitársaság First, Business és Economy osztályát. Az applikáció az Oculus Store-ból tölthető le.

Az érdeklődők már az otthonuk kényelméből, valósághűen is felfedezhetik, milyen érzés az Emirates First Class-on utazni, bepillanthatnak az A380-as óriásgépek fedélzeti bárjába, vagy utazás előtt megnézhetik Economy osztályon található ülésüket a légitársaság virtuális valóság (VR) alkalmazásának segítségével.

Az alkalmazás elérhető az Oculus Store-ban, az Oculus Rift felhasználói számára.

Az Emirates a Renacen technológiai vállalattal karöltve fejlesztette ki a VR appot. A légitársaság a jövőben hasonló virtuális szolgáltatást tervez a desztinációk felfedezésére is, illetve az Emirates Oculus VR appon keresztül az utasok majd le is foglalhatják, és ki is fizethetik Emirates repülőjegyüket.

Az Emirates Oculus VR appjában a felhasználók életnagyságban és interaktívan fedezhetik fel a kabin belsejének élményeit az Emirates A380-ason, és a Boeing 777-300ER-en. Többek között tárgyakat mozgathatnak a fedélzeti lounge-ban, bekapcsolhatják a Shower Spát, becsukhatják privát kabinjuk ajtaját vagy akár a pilótafülkében is körülnézhetnek.

Az Emirates weboldalán (PC, mobil) és az Emirates appon (iOS és Andorid) keresztül 3D-s élmény és 360 fokos látvány várja a felhasználókat a Boeing 777-es és az Airbus A380-as fedélzetén. A 3D-s üléstérképen felfedezhetik és kiválaszthatják ülésüket, miközben az ülések között is navigálhatnak.

Az Emirates virtuális élményét az idei Nemzetközi VR Awards eseményen, „Az Év VR marketing élménye” kategóriában a TOP 6 közé választották.

Tovább

Mozgásban

Nem lesz egyszerű a jövő közlekedése

autonóm

Hatalmas mennyiségű adat keletkezik az autonóm járművek tesztelése során.

A prototípus járművek adatai, valamint a már forgalomban lévő autók egyedi érzékelőiből származó információk segítségével a Continental folyamatosan képes fejleszteni a vezetést segítő funkciókat. A rögzített utazások mentésre kerülnek, majd az új szoftververziók segítségével virtuálisan újrajárhatók lesznek. Ennek eredményeként változatos MI (mesterséges intelligencia) modellek jönnek létre, amelyek olyan szinten kiterjedtek és részletesek, hogy bármilyen elképzelhető forgalmi helyzetet képesek kezelni. A Continental legfontosabb követelménye pedig az, hogy a rendszernek mindig és mindenhol működnie kell.

A kihívások egyike az, hogy azoknak az MI modelleknek, amelyek végső soron lehetővé teszik a jármű számára az esetleges közlekedési helyzetek megoldását, elég kompaktnak kell lenniük ahhoz, hogy elférjenek az autó egy kis chipjében. A technológiát pedig a hosszú élettartamra kell tervezni, mivel egy jármű életciklusa lényegesen hosszabb, mint egy okostelefoné.

A mesterséges intelligencia segít a kiértékelésben

A Continental mesterséges intelligenciára és hatalmas számítási teljesítményre támaszkodik az autonóm vezetéshez szükséges rendszerek kifejlesztése során. Az MI javítja a vezetéstámogató rendszerek teljesítményét, intelligensebbé és biztonságosabbá teszi a mobilitást, valamint felgyorsítja az autonóm vezetéshez szükséges rendszerek fejlesztését. Ennek érdekében a Continental és az NVIDIA egy, az NVIDIA DGX MI rendszeren alapuló nagyteljesítményű számítógépklasztert hozott létre az autonóm vezetés területén történő fejlesztések gyorsítása érdekében. A fejlett vezetést segítő rendszerek az MI-hez fordulnak, amikor döntéseket hoznak, vagy segítik a sofőrt, és természetesen akkor, amikor autonóm módon működnek.

A környezeti érzékelők, például a radarok és kamerák, nyers adatokat szolgáltatnak. Ezeket a nyers adatokat intelligens rendszerek valós időben dolgozzák fel, hogy egy átfogó modellt alkossanak a jármű környezetéről, és egy stratégiát dolgozzanak ki a vele való interakcióra. Végső soron a járművet úgy kell irányítani, hogy rendeltetésszerűen viselkedjen. Ahogyan azonban a rendszerek egyre összetettebbé válnak, a hagyományos szoftverfejlesztés és a klasszikus gépi tanulási módszerek kezdik elérni a határaikat. A mély tanulás és a szimulációk az AI megoldások fejlesztésének alapvető módszereivé válnak, annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a környezet magas szintű komplexitását.

A mély tanuláshoz számítási teljesítményre van szükség

A mély tanulás során egy mesterséges neurálisháló lehetővé teszi a gép számára, hogy tapasztalat útján tanuljon, és az új információkat egyesítse a meglévő tudással. Ez lényegében az emberi agy tanulási folyamatát utánozza. A neurális hálók tanításhoz használt adatok főként a Continental tesztjármű-flottájából származnak. Ezek a járművek naponta körülbelül 15 ezer tesztkilométert tesznek meg és körülbelül 100 terabájt adatot gyűjtenek be – ami 50 ezer órányi filmnek felel meg. A rögzített adatokat fel lehet használni az új rendszerek tanítására is oly módon, hogy valódi tesztvezetések szimulálásához játsszák őket újra.

„Arra számítunk, hogy a neurális háló teljes tanításához szükséges idő hetekről órákra fog csökkenni”

– mondja Lóránd Balázs, a Continental budapesti MI kompetencia központjának vezetője, aki csapataival együtt azon dolgozik, hogy az MI-alapú innovációkhoz fejlesszen infrastruktúrát és algoritmusokat. A Continental szuperszámítógépe a tanítások mellett a tesztvezetések szimulálását is lehetővé teszi. A továbbiakban a szimulációk csökkenthetik a fizikai flotta által generált adatok rögzítésének, tárolásának és elemzésének szükségességét, mivel az alkalmazandó tanítási szituációk azonnal létrehozhatók magában a rendszerben. Mindez növeli a fejlesztés sebességét, mivel a virtuális járművek annyi tesztkilométert képesek megtenni néhány óra alatt, amennyi egy valódi autónak több hetébe kerülne.

A rendszereknek mindig, mindenhol működniük kell

Nagyteljesítményű rendszerekre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen birkózni az egyre növekvő adatmennyiséggel, valamint a jármű egyre változatosabb funkcióival és hálózataival. A hagyományosan elosztott járműarchitektúrák akár száz, vagy annál is több vezérlőegységükkel gyorsan elérik korlátaikat az összetettség és az innovatív funkciók irányítása szempontjából. Egy új és központosítottabb architektúrában a nagyteljesítményű központi feldolgozóegységek kiváltanak néhány hagyományosan elosztott motorverzérlő egységet, és az adatkezelés központi, „elektronikus agyaként” működnek. A jármű a dolgok internetének részévé válik, és az összetettség azáltal egyszerűsödik, hogy a hagyományos járműfunkciók egyetlen motorvezérlő egységben kerülnek összesítésre.

Ezen felül a központi feldolgozóegység a jármű élettartama alatt kezeli a vezeték nélküli szoftver és a firmware frissítéseket. Ez azt jelenti, hogy a jármű mindig naprakész állapotban maradhat, és bármikor telepíthetők új funkciók és alkalmazások.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss