Mozgásban
Nem lesz egyszerű a jövő közlekedése
Hatalmas mennyiségű adat keletkezik az autonóm járművek tesztelése során.
A prototípus járművek adatai, valamint a már forgalomban lévő autók egyedi érzékelőiből származó információk segítségével a Continental folyamatosan képes fejleszteni a vezetést segítő funkciókat. A rögzített utazások mentésre kerülnek, majd az új szoftververziók segítségével virtuálisan újrajárhatók lesznek. Ennek eredményeként változatos MI (mesterséges intelligencia) modellek jönnek létre, amelyek olyan szinten kiterjedtek és részletesek, hogy bármilyen elképzelhető forgalmi helyzetet képesek kezelni. A Continental legfontosabb követelménye pedig az, hogy a rendszernek mindig és mindenhol működnie kell.
A kihívások egyike az, hogy azoknak az MI modelleknek, amelyek végső soron lehetővé teszik a jármű számára az esetleges közlekedési helyzetek megoldását, elég kompaktnak kell lenniük ahhoz, hogy elférjenek az autó egy kis chipjében. A technológiát pedig a hosszú élettartamra kell tervezni, mivel egy jármű életciklusa lényegesen hosszabb, mint egy okostelefoné.
A mesterséges intelligencia segít a kiértékelésben
A Continental mesterséges intelligenciára és hatalmas számítási teljesítményre támaszkodik az autonóm vezetéshez szükséges rendszerek kifejlesztése során. Az MI javítja a vezetéstámogató rendszerek teljesítményét, intelligensebbé és biztonságosabbá teszi a mobilitást, valamint felgyorsítja az autonóm vezetéshez szükséges rendszerek fejlesztését. Ennek érdekében a Continental és az NVIDIA egy, az NVIDIA DGX MI rendszeren alapuló nagyteljesítményű számítógépklasztert hozott létre az autonóm vezetés területén történő fejlesztések gyorsítása érdekében. A fejlett vezetést segítő rendszerek az MI-hez fordulnak, amikor döntéseket hoznak, vagy segítik a sofőrt, és természetesen akkor, amikor autonóm módon működnek.
A környezeti érzékelők, például a radarok és kamerák, nyers adatokat szolgáltatnak. Ezeket a nyers adatokat intelligens rendszerek valós időben dolgozzák fel, hogy egy átfogó modellt alkossanak a jármű környezetéről, és egy stratégiát dolgozzanak ki a vele való interakcióra. Végső soron a járművet úgy kell irányítani, hogy rendeltetésszerűen viselkedjen. Ahogyan azonban a rendszerek egyre összetettebbé válnak, a hagyományos szoftverfejlesztés és a klasszikus gépi tanulási módszerek kezdik elérni a határaikat. A mély tanulás és a szimulációk az AI megoldások fejlesztésének alapvető módszereivé válnak, annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a környezet magas szintű komplexitását.
A mély tanuláshoz számítási teljesítményre van szükség
A mély tanulás során egy mesterséges neurálisháló lehetővé teszi a gép számára, hogy tapasztalat útján tanuljon, és az új információkat egyesítse a meglévő tudással. Ez lényegében az emberi agy tanulási folyamatát utánozza. A neurális hálók tanításhoz használt adatok főként a Continental tesztjármű-flottájából származnak. Ezek a járművek naponta körülbelül 15 ezer tesztkilométert tesznek meg és körülbelül 100 terabájt adatot gyűjtenek be – ami 50 ezer órányi filmnek felel meg. A rögzített adatokat fel lehet használni az új rendszerek tanítására is oly módon, hogy valódi tesztvezetések szimulálásához játsszák őket újra.
„Arra számítunk, hogy a neurális háló teljes tanításához szükséges idő hetekről órákra fog csökkenni”
– mondja Lóránd Balázs, a Continental budapesti MI kompetencia központjának vezetője, aki csapataival együtt azon dolgozik, hogy az MI-alapú innovációkhoz fejlesszen infrastruktúrát és algoritmusokat. A Continental szuperszámítógépe a tanítások mellett a tesztvezetések szimulálását is lehetővé teszi. A továbbiakban a szimulációk csökkenthetik a fizikai flotta által generált adatok rögzítésének, tárolásának és elemzésének szükségességét, mivel az alkalmazandó tanítási szituációk azonnal létrehozhatók magában a rendszerben. Mindez növeli a fejlesztés sebességét, mivel a virtuális járművek annyi tesztkilométert képesek megtenni néhány óra alatt, amennyi egy valódi autónak több hetébe kerülne.
A rendszereknek mindig, mindenhol működniük kell
Nagyteljesítményű rendszerekre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen birkózni az egyre növekvő adatmennyiséggel, valamint a jármű egyre változatosabb funkcióival és hálózataival. A hagyományosan elosztott járműarchitektúrák akár száz, vagy annál is több vezérlőegységükkel gyorsan elérik korlátaikat az összetettség és az innovatív funkciók irányítása szempontjából. Egy új és központosítottabb architektúrában a nagyteljesítményű központi feldolgozóegységek kiváltanak néhány hagyományosan elosztott motorverzérlő egységet, és az adatkezelés központi, „elektronikus agyaként” működnek. A jármű a dolgok internetének részévé válik, és az összetettség azáltal egyszerűsödik, hogy a hagyományos járműfunkciók egyetlen motorvezérlő egységben kerülnek összesítésre.
Ezen felül a központi feldolgozóegység a jármű élettartama alatt kezeli a vezeték nélküli szoftver és a firmware frissítéseket. Ez azt jelenti, hogy a jármű mindig naprakész állapotban maradhat, és bármikor telepíthetők új funkciók és alkalmazások.
Mozgásban
Az új Honda Prelude: a határtalan siklás élménye
Az új Honda Prelude e:HEV sportkupé a modern vitorlázórepülők eleganciáját és teljesítményét ötvözi a Honda azon törekvésével, hogy a modern mérnöki megoldások révén valóra váltsa az álmokat. Az innovatív Honda S+ Shift rendszerrel ellátott fejlett hibrid hajtáslánc és a letisztult formatervezés együtt a „határtalan siklás” élményét kínálja mind a vezető, mind az utasok számára.
Ennek az egyedi filozófia kézzelfoghatóvá tételére – és egyben a modell első európai átadásainak megünneplésére – a Honda az új sportkupéval egy valódi vitorlázórepülőgépet vontatott a levegőbe. A fenntartható és hatékony, mégis izgalmas, 184 LE-s e:HEV hajtáslánccal a Prelude könnyedén húzta föl a repülőt: ehhez mindössze egy speciálisan kialakított vonóhorogra volt szükség. Ezt a rendhagyó történetet a Honda új sorozatának első epizódja meséli el, amely a kék szövegre kattintva érhető el: Honda Prelude – vitorlázórepülő.
A „Határtalan siklás” gondolata meghatározó szerepet játszott az új Prelude fejlesztésében, amelyet a projektvezető, Tomoyuki Yamagami személyes élményei inspiráltak. A tervezés korai szakaszában Yamagami-san gyermekkori emlékei adtak lendületet a munkának: nagyapja által épített rádiótávirányítású vitorlázórepülőt reptetett és ez az élmény később egy életre szóló szenvedélyt indított el benne a kecses repülési forma iránt. A vitorlázás könnyedsége így a Prelude formatervezésére és műszaki megoldásaira is komoly hatással volt.
Yamagami-san elköteleződését tovább erősítette, hogy felnőttként lehetősége nyílt gyermekkori álmát valóra váltani és valódi vitorlázórepülőgéppel is repülni. Ez az élmény emelte még magasabb szintre azt a célját, hogy a Prelude és a modern vitorlázórepülők között szoros dinamikai és formai párhuzamok szülessenek.
„Sima és letisztult volt, ugyanakkor érzékenyen reagáló és dinamikus.
– idézi fel Yamagami-san.
Gyerekkorom kék ége és fehér felhői, valamint a hatalmas ég alatt egy modell vitorlázórepülő irányításának izgalma egy pillanat alatt visszatért. Ez a gép az intelligens mobilitás egyik formája, mely képes szinte végtelen ideig repülni, miközben a természet erőire támaszkodik. Ez vezetett a „Határtalan siklás” átfogó koncepciójához, amely tökéletesen illik a Prelude-höz mint egy új sportos autó víziójához.”
A Honda „álmokból mérnöki valóság” hitvallása mentén Yamagami-san elérte célját: olyan sportkupé született, amely – hosszú szárnyú vitorlázórepülőhöz hasonlóan – könnyed, elegáns és természetes élményt nyújt, amelyből az utasok nem szeretnének kiszállni, mert azt kívánják, hogy az utazás minél tovább tartson.
Honda Prelude e:HEV – „Határtalan siklás”
A lenyűgöző kezelhetőség és a magával ragadó dinamika egyedi kombinációjának köszönhetően az új Prelude e:HEV vezetési élménye a műrepülés könnyedségét idézi. Széles és alacsony kiállása, a Civic Type R-ből származó futómű-technológia, az adaptív lengéscsillapítók, valamint a Honda Agilis Vezetést Támogató Rendszerének (AHA) legfrissebb változata együtt biztosítják azt a „vezetés örömét”, amely a Prelude név egyik védjegye.
Az új Prelude emellett a Honda több mint 25 évnyi fejlesztési tapasztalatára épülő, teljes értékű hibrid e:HEV hajtáslánccal is rendelkezik. A 2,0 literes benzinmotor és a márka innovatív, könnyű, két villanymotoros automata erőátviteli rendszere által támogatott, 315 Nm villanymotor-nyomatékú teljesítményrendszer egyszerre kínál kiemelkedő vezetési élményt és azonnali, érzékeny teljesítményleadást, a magas szintű érzékeny működést mellett – felidézve azt a könnyed erőt, amellyel a vitorlázórepülők a termikek és a légáramlatok segítségével hosszú ideig a levegőben maradnak.
A vitorlázórepülés filozófiája a beltérben is visszaköszön: a vezetőközpontú kialakítás, a kiváló kilátás, a minőségi anyagok és a letisztult elrendezés mind azt szolgálják, hogy minden utazás a „Határtalan siklás” szabadságát adja – összhangban a Honda „Az álmaid, mérnöki precizitással megalkotva” szemléletével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
Honda Prelude – generációk
A sportos autók mindig is fontos szerepet töltöttek be a Honda történetében, a Prelude azonban különleges helyet foglal el a márka életében: egy olyan modell, amely egyszerre kínál műszaki újdonságokat és izgalmas vezetési élményt. Ahogy a neve is sugallja, megadta az alaphangot a nagy teljesítményű kupék hosszú és sikeres sorozatának, amelyek látványos formavilágot, lenyűgöző vezetési élményt és úttörő technológiákat kínáltak.
Az 1978-as bemutatkozása óta a Prelude a Honda azon törekvésének élvonalában áll, hogy minél több ügyfél számára biztosítsa a „vezetés örömét”, mely megközelítés a cég egyik alappillére. Elsőként itt alkalmazták sorozatgyártású autóknál a négykerék-meghajtást, emellett úttörő szerepet játszott az olyan technológiák bevezetésében is, mint az elektronikusan vezérelt, többpontos üzemanyag-befecskendezés vagy az aktív nyomatékelosztás. A legújabb hatodik generáció ezt az izgalmas hagyományt viszi tovább.
Ugyanilyen fontos, hogy a Honda Prelude mindig a stílust és a vezetési élményt a praktikum és a hatékonyság ötvözésével kínálta. Minden változat négyüléses volt, miközben az olyan megoldások, mint a szegénykeverékes égéstechnológia és a kiváló aerodinamika kiemelkedő teljesítményt és kategóriaelső fogyasztást biztosítottak.
A modern vitorlázórepülőgépek eleganciája ihlette letisztult formatervvel, valamint a korszerű e:HEV teljes értékű hibrid hajtáslánccal az új Prelude a modell védjegyének számító innovációt és élményt egy új generáció számára teszi elérhetővé.
Prelude – első generáció (1978–1983)

Honda Prelude 1st Generation
- Európai bemutató: 1979, Amszterdam Nemzetközi Autószalon
- 1,6 literes, négyhengeres benzinmotor szegénykeverékes technológiával
- Négykerék-független felfüggesztés a kiváló menetkomfortért és kezelhetőségért
Az 1978-ban Japánban bemutatott Prelude első generációja 1979-ben, az amszterdami autószalonon debütált Európában. Az alacsony építésű, kétajtós kupé karosszériát tágas, négy személyes utastérrel ötvözve élvezetes teljesítményt és agilis vezethetőséget biztosított.
A modellt egy fejlett, 80 LE-s, 1,6 literes négyhengeres benzinmotor hajtotta, felülfekvő vezérműtengellyel és hengerenként két szeleppel. Japánban a Honda CCVC (Compound Controlled Vortex Combustion, azaz összetett, szabályozott örvényáramlású égés) technológiáját is alkalmazta, amely szegénykeverékes égést és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tett lehetővé.
A fejlett, négykerék-független felfüggesztés mellett a Prelude kategóriájában az elsők között kínált opcionálisan szervokormányt is, valamint Hondamatic sebességváltót, amely az automata váltó kényelmét kézi váltós hatékonysággal ötvözte.
Prelude – második generáció (1983–1987)

Honda Prelude 2nd Generation
- Jellegzetes bukólámpás megjelenés
- Formula 1 ihlette befecskendezési rendszer
- Opcionális blokkolásgátló fékrendszer
A sikeres első generáció után a Honda 1983-ban egy jól bevált receptet fejlesztett tovább. A letisztult külső és a praktikus, négyüléses belső tér megmaradt, miközben tovább erősödött a stílus, a kifinomultság és a vezetési élmény kombinációja.
Az aerodinamikára helyezett hangsúly hozta el a bukólámpák megjelenését, amelyek zárt állapotban síkban simulnak a motorháztetőbe. A hosszabb tengelytáv révén tágasabb lett az utastér, az állítható kormányoszlop pedig növelte a kényelmet.
1985-től megjelent a Formula 1-ből származó PGM-FI többpontos befecskendezés, valamint a motorsport ihlette kettős keresztlengőkaros első futómű és a Honda első elektronikus blokkolásgátló rendszere (Anti-Lock Brakes, ALB).
Prelude – harmadik generáció (1987–1991)

Honda Prelude 3rd Generation
- Az első sorozatgyártású autó négykerék-kormányzással
- Nagyszilárdságú acél a fokozott biztonságért
- Motorsport-fejlesztésű felfüggesztés
A harmadik generáció formája evolúciós jellegű volt, de műszaki tartalmát tekintve az egyik legfejlettebb kupévá vált. Nagyobb, kifinomultabb és élvezetesebb lett vezetni, új mércét állítva a szegmensben.
Legnagyobb újítása a 4WS (négykerék-kormányzás) volt, amellyel a világ első sorozatgyártású autójaként rendelkezett. A rendszer az első és hátsó kerekek összehangolt kormányzásával jelentősen javította az agilitást és a stabilitást.
Az utastér tágasabb lett, alapfelszereltség része lett az elektromos mozgatású ablakok és a tempomat. A karosszéria szerkezetében alkalmazott nagyszilárdságú acél növelte az utasvédelem szintjét.
Prelude – negyedik generáció (1991–1996)

Honda Prelude 4th Generation
- Elektronikusan vezérelt 4WS rendszer
- Merész formaterv és elektrolumineszcens műszerek
- VTEC szelepvezérlés bevezetése
A radikálisan megújult negyedik generáció célja az európai prémium kupék kihívása volt. A bukólámpákat keskeny halogén fényszórók váltották, az utastér pedig futurisztikus műszerekkel és prémium anyagokkal gazdagodott.
Az elektronikus vezérlésű „Hyper 4WS” rendszer még jobb kezelhetőséget biztosított. Az új motorpaletta csúcsa a 2,2 literes, VTEC technológiával ellátott négyhengeres egység volt.
A kettős keresztlengőkaros felfüggesztés továbbra is kulcsszerepet játszott a kiemelkedő menetkomfortban és vezethetőségben.
Prelude – ötödik generáció (1996–2001)

Honda Prelude 5th Generation
- Visszatérés az eredeti dizájnhoz
- ATTS – aktív nyomatékelosztás
- Ötfokozatú automata, szekvenciális kapcsolással
Az ötödik generáció az eredeti, letisztult formákat hozta vissza modern technológiával ötvözve. 1996-ban egy rendkívül kompetitív piacon jelent meg, ahol szinte minden gyártó kínált kupét.
A 2,2 literes VTEC motor akár 200 LE-s teljesítményt is tudott nyújtani. A nagyobb teljesítményt az Active Torque Transfer System (ATTS) azaz az aktív nyomatékelosztó rendszer támogatta, amely kanyarban a külső kerékre juttatott több nyomatékot a jobb tapadás érdekében.
Prelude – hatodik generáció (2026–)

Honda Prelude 6th Generation
- Modern vitorlázógépek ihlette formaterv
- Honda S+ Shift technológia
- e:HEV: teljes értékű hibrid hajtásrendszer
Negyedszázad után visszatérve az új Prelude megőrzi elődei úttörő szellemiségét. Az e:HEV legújabb generációjában a 2,0 literes benzinmotor tökéletes összhangban működik a vállalat által fejlesztett, könnyű villanymotorokkal. Mivel a belső égésű motor és a generátor közös tengelyen osztozik, rendkívül kompakt, ámde erős a szerkezet, forgatónyomatéka eléri a 315 Nm-t.
A Honda S+ Shift technológia egy új vezérlési rendszer, amely nyolcfokozatú váltást szimulál, miközben precízen szabályozza gyorsításkor és lassításkor a fordulatszámot. Az Aktív Hangszabályozás (ASC, Active Sound Control) a hangélményt is fokozza, még erősebb kapcsolatot teremtve az autó és a vezető között.
Az utastér kifinomult kialakítású, négy személy számára kínál helyet, és praktikus, nagy csomagtérrel rendelkezik. A Honda SENSING vezetéstámogató rendszereknek köszönhetően ez a valaha készült legbiztonságosabb Prelude.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mozgásban
A Bridgestone abroncsain gördül a Lamborghini eddigi legerősebb roadstere
A prémium abroncsokat, és fenntartható mobilitási megoldásokat fejlesztő Bridgestone lett az új Lamborghini Fenomeno Roadster kizárólagos abroncspartnere. Az együttműködés részeként a vállalat két, kifejezetten a modellhez fejlesztett Potenza Sport ultranagy teljesítményű abroncsokat készített, amelyek közúton és versenypályán egyaránt támogatják a sportautó teljesítményét.
A Lamborghini Fenomeno Roadsterből mindössze 15 darab készül. Az 1080 lóerős, V12-es hibrid hajtáslánccal szerelt modellhez a Bridgestone egyedi fejlesztésű Potenza Sport ultranagy teljesítményű gumiabroncsokat alkotott, amelyek nagy teljesítménynél is stabilitást, precíz irányíthatóságot és gyors kormányreakciókat biztosítanak.
A kínálat része egy kifejezetten pályahasználatra hangolt, semi-slick Potenza változat is, amelyet a Bridgestone motorsport-tapasztalataira építve fejlesztettek ki. Az abroncs közúti használatra is alkalmas.
„A Lamborghini hivatalos technológiai partnereként célunk, hogy a sofőrök teljes mértékben átélhessék a márkára jellemző teljesítményt és vezetési élményt”
– mondta Adrien Thormann, a Bridgestone EMEA OE értékesítési igazgatója.
„A Bridgestone több évtizedes motorsport-örökségére és a Potenza termékcsalád szakmai háttere lehetővé teszi, hogy a Fenomeno Roadster számára közúton és versenypályán is kiemelkedő teljesítményt nyújtsunk.”
A Fenomeno Roadsterhez fejlesztett Potenza Sport abroncsok elől 265/30 ZRF21, hátul 355/25 ZRF22 méretben érhetők el, míg a semi-slick, versenypályára hangolt kivitel 20 és 21 colos méretben áll rendelkezésre. A modellhez a Bridgestone defekttűrő Run-Flat Technology (RFT) technológiával felszerelt kivitel is elérhető, amely lehetővé teszi, hogy a jármű defekt esetén is továbbhaladjon. Az RFT lehetővé teszi, hogy a jármű defekt után, 0 bar nyomás mellett is biztonságosan továbbhaladjon akár 80 kilométeren keresztül, legfeljebb 80 km/h sebességgel. ¹ Mindkét Bridgestone abroncsváltozat oldalfalán megtalálható az egyedi Lamborghini-jelölés, amely az exkluzív fejlesztést hangsúlyozza.
Az egyedi Potenza abroncsokat Olaszországban fejlesztették és gyártották, a Bridgestone saját Virtual Tyre Development (VTD), azaz virtuális abroncsfejlesztési technológiájának alkalmazásával.
„A Lamborghininél a teljesítmény kibontakoztatása sosem egyetlen alkatrészen múlik: a precíz mérnöki munka összehangolt eredménye, amelyben az abroncsoknak meghatározó szerepük van”
– mondta Christian Mastro, a Lamborghini marketingigazgatója.
„A Bridgestone-nal kialakított szoros együttműködésünk révén olyan egyedi megoldások születnek, amelyek minden modell karakterét és a Lamborghini DNS-ét is hitelesen fejezik ki. A Fenomeno Roadster a legújabb példa arra, hogyan feszegetjük közösen a határokat.”
A Fenomeno Roadster a Lamborghini és a Bridgestone hat éve tartó partnerségének legújabb mérföldköve. A partnerség 2021-ben indult a Huracán STO modellel, azóta pedig számos Lamborghini szupersportautóhoz fejlesztettek közösen első szerelésű abroncsokat.
¹ A defekt után megtehető távolság a jármű terhelésétől, a külső hőmérséklettől, valamint attól is függhet, hogy az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer, azaz a TPMS mikor jelez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Gazdaság2 hét ago
Fél évre lefagyhat az ipari ingatlanpiac a kormányváltás után
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett Magyarországra a HUAWEI WATCH FIT 5 széria
-
Ipar2 hét ago
Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika
-
Gazdaság2 hét ago
Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?
-
Gazdaság2 hét ago
A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését
-
Gazdaság2 hét ago
Konkurenciából üzlettárs? Meglepő trend söpör végig a hazai kkv szektoron!
-
Gazdaság2 hét ago
Amikor a föld és az űr együtt segíti a gazdálkodókat – fiatal fejlesztő megoldása a vízpazarlásra




