Connect with us
Hirdetés

Okoseszközök

55 felett is van szexting a közösségi médiában

Több időt töltenek már facebookozással, mint tévénézéssel – szeniorok online szokásait vizsgálta egy friss felmérés

Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, szeretik a podcasteket, kezdenek rászokni a TikTokra, sőt közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek a közösségi médiában – derül ki az 55 év feletti korosztályról a “Szeniorok a neten” elnevezésű online felmérésből, amelyet idén márciusban készített a BeSocial közösségi média fókuszú digitális ügynökség.

A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készített felmérést a Be Social – legutóbb tavaly -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgálták.

“A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből most kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ”

– foglalja össze Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a BeSocial ügyvezetője.

A Facebook a kedvenc, jön fel az Instagram és a TikTok

Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a válaszadók közül a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37%) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik 55 év feletti válaszoló (10,4%) a YouTube-ot priorizálná. Viszont ennek a korosztálynak az online nyitottságát jól jelzi az is, hogy megkérdezettek 30%-a már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47%-a van itt jelen több-kevesebb rendszerességgel. Aktivitásuk viszont elég ingadozó. A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra. A hozzászólásokat leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%) írják, de csaknem egynegyedük (23,7%) a hírportálok posztjai alatt is szívesen osztja meg másokkal a véleményét. A válaszadók 9%-a viszont soha, semmit nem rak ki a Facebookra.

Inkább podcastek, mint influenszerek

Bár még több tévét néznek, mint más korosztályok, a szeniorok 60,03 %-a egyre nagyobb lelkesedéssel figyelemmel kíséri a magyar nyelvű podcast adásokat is. A YouTube-on elérhető tartalmak is népszerűek körükben: a felmérésben a szenioroknak meg kellett jelölniük, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót.  Ez alapján a lista élén végzett Friderikusz Sándor (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) és a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). A YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Péter viszont nem a kedvencük. Őt csak a válaszadók elenyésző hányada (2%) jelölte meg a bekövetett tartalomgyártók sorában. Hasonlóképp jártak az influenszerek is. A szeniorok többsége (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követ, ugyanakkor minden tizedik válaszoló azt mondta, hogy  vásárolt már valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására próbáltak ki.

A szeniorok felismerik a csalókat a neten és egy jó részüknek a szexting sem marad ki az online életükből

Az 55 év feletti válaszadók töredéke (5,6%) ismerte be, hogy csalók áldozatául esett az online térben. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer már találkozott átverési kísérlettel, de azt gyanúsnak találta és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban a neten, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol, vagy kommentel. Az erotikus tartalmak sem kerülik el ezt a korosztálytHa a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy 60%-uk kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.

55 felett is kijönnek a nemek közti különbségek

A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten. Legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak. A felmérés szerint a szenior korosztályba tartozó férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, vagy nem tud megoldani online, míg az 55 év feletti nőknek több mint a fele (53,1%). A férfiak ugyanakkor nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2 % vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők, akik a kommentelésben is lemaradást mutatnak. Meglepő módon a korosztályt képviselő férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók a közösségi médiában. 31,27%-uk napi rendszereséggel osztja meg a véleményét a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben. Sőt, a kérdőívet kitöltő férfiak 30,67%-a a különböző portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek. A szenior férfi válaszadók harmada használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. megkérdezett nő teszi ugyanezt. Emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6 % vs. 32,67%).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Még letisztultabb felhasználói élményt hoz a One UI 8.5 bétaverziója

A Samsung bemutatja a One UI 8.5 bétaverzióját, amely megkönnyíti a kreatív tartalmak létrehozását és a biztonságos kapcsolattartást a vállalat okoseszközein.

A One UI 8.5 lehetővé teszi, hogy a felhasználók kevesebb erőfeszítéssel, hatékonyabban tudjanak dolgozni, és olyan frissítéseket hoz magával, amelyek tovább növelhetik a teljesítményt, megkönnyíthetik az eszközkezelést és fokozott biztonságot nyújthatnak.

One UI 8.5: Mit jelent a tartalomgyártásban?

A One UI 8.5 a tartalmak létrehozását és megosztását is jelentősen megkönnyítheti. A frissített Fotósegéddel[i] a felhasználók megszakítás nélkül generálhatnak új képeket. A funkciói lehetővé teszi, hogy folyamatosan szerkesszék a fényképeket, anélkül, hogy minden egyes változatot külön el kellene menteniük. Miután végeztek a módosításokkal, az összes változatot áttekinthetik a szerkesztési előzményekben és egyszerűen kiválaszthatják a kedvenceiket.

A megosztás is gördülékenyebb a Quick Share[ii] fejlesztéseinek köszönhetően, amely képes lehet felismerni a fotókon szereplő személyeket és felajánlja a közvetlen küldés lehetőségét a képekhez tartozó kontaktoknak.

Hogyan segíti a One UI 8.5 az eszközök közötti csatlakoztathatóságot?

Az új, eszközök közötti csatlakozást támogató funkciók megkönnyítik azok kezelését, legyen szó fájkezelésről, a hálózatmegosztásáról vagy a közeli eszközökkel való kommunikációról. A Hangközvetítés[iii] az Auracast segítségével egyszerű kommunikációt tesz lehetővé a közeli LE Audio technológiát támogató eszközökkel. A különböző médiaforrásokból származó hangok mellett a felhasználók mostantól a saját hangjukat is közvetíthetik Galaxy okostelefonjuk beépített mikrofonjával. Ez a megoldás kiválóan használható például túrákon vagy rendezvényeken.

A Tárhelymegosztás[iv] még gördülékenyebb felhasználói élményt biztosít a Galaxy ökoszisztémában azáltal, hogy más Galaxy eszközökön, például táblagépeken és PC-ken tárolt fájlokat közvetlenül a Saját fájlok alkalmazásban is elérhetővé tesz. Emellett lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más Samsung eszközökről, például a tévéjükről is hozzáférjenek az okostelefonjukon lévő fájlokhoz.

Hogyan maradnak védettek a Galaxy eszközök?

A One UI 8.5 tovább erősíti az eszközök védelmét, és könnyen áttekinthetővé teszi a biztonsági beállításokat. A Lopásvédelem biztosítja az okostelefonok és a rajtuk tárolt adatok biztonságát elvesztés vagy lopás esetén is. A rendszer automatikusan zárolja a képernyőt, ha egymás után túl sok sikertelen kísérlet történik a személyazonosság ujjlenyomatos, PIN-kódos vagy jelszó alapú ellenőrzésre. A Személyazonosság-ellenőrzés a korábbinál is több beállítást véd, így egy extra biztonsági szintet biztosít kritikus helyzetekben.

Elérhetőség

A One UI 8.5 bétaverziója december 8-tól válik elérhetővé a programban részt vevő országokban[v], elsőként a Galaxy S25 sorozat készülékein. A felhasználók a Samsung Members alkalmazáson keresztül jelentkezhetnek a programba.

 

[i] A Fotósegéd Generatív szerkesztés funkciójának használatához hálózati kapcsolat és Samsung-fiókba való bejelentkezés szükséges. A Generatív szerkesztéssel a fénykép mérete módosulhat, legfeljebb 12 MP-ig. A kép mentésekor látható vízjel kerül a képre, jelezve, hogy a kép mesterséges intelligencia használatával készült. A generált kép pontossága és hitelessége nem garantált. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[ii] Elérhető a One UI 2.1 vagy újabb és az Android Q vagy újabb operációs rendszerrel működő eszközökön. A Quick Share használatához Bluetooth Low Energy és WiFi kapcsolat is szükséges. A tényleges sebesség a készülékektől, a hálózat állapotától és a felhasználói környezettől függően eltérő lehet. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iii] Kizárólag a Galaxy S25 sorozat eszközein érhető el, beleértve a Galaxy S25, S25+ és S25 Ultra modelleket. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iv] A funkció használatához minden eszköznek ugyanazon Samsung-fiókba kell bejelentkeznie, illetve Wi-Fi és Bluetooth kapcsolat szükséges. A Tárhelymegosztás a One UI 7 vagy újabb verzióval és 5.15 vagy újabb kernel verzióval rendelkező Galaxy okostelefonokon és tableteken, valamint Galaxy Book2 vagy újabb (Intel) és Galaxy Book4 vagy újabb (Arm) modellekkel, valamint a 2025 után kiadott U8000 és újabb Samsung Smart TV modelleken érhető el. A funkciók elérhetősége régiótól és modelltől függően változhat. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[v] A bétaprogram Magyarországon nem lesz elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Több mint 5 ezer diák és pedagógus vallott: nem várt hatásai lettek az 1 éve bevezetett iskolai mobiltilalomnak

A 2024 szeptemberében bevezetett mobiltilalomtól sokan tartottak: számos diák csalódott volt és félt attól, hogy szükség esetén nem éri el szüleit.

Kiderült: a diákok véleménye azóta sokat változott, a szakképző intézményekben jelentősen javult a fegyelem, miközben a tantestületekben látványos generációs törésvonal rajzolódott ki. A Jójegy összesen több mint 5 ezer diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés eredményeiről.

 A Jójegy 2025 őszén készített felmérésben összesen 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt, így Magyarország talán legnagyobb, független vizsgálatává vált az iskolai mobilhasználatról. A válaszadó diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az iskolai oktatás sokszínűségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában és 16,1% általános iskolában tanul. Ez a minta lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyekben és figyelemben tapasztalható változások pontos feltérképezését. A válaszadó pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek. A technikumi tanárok aránya 27,1%-ot, a szakképzők tanárai 12,8%-ot, az általános iskolák tanárai 20,2%-ot, egyéb intézmények (pl. zeneiskola) oktatói pedig 5,9%-ot tett ki. Így a felmérés nemcsak a diákok, hanem a tantestületek tapasztalatait is kiegyensúlyozottan mutatja, ráadásul lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára egyaránt.

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform (KRPR.hu)

 

 Érzelmi hullámvasútra kerültek a diákok: nagyon kevesen örültek a mobiltilalomnak

A mobiltilalomhoz kapcsolódó rendelet bejelentését követően a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös volt, 6%-uk pedig szorongott. Mindössze 6% örült a változásnak, viszont a legtöbb diákot semlegesen érintett a szabályozás híre.

„Felmérésünkből kiderült az is, hogy a sokakban megjelent kezdeti düh nem öncélú volt. A legtöbb diák az órarendje miatt a Krétához és a szülői elérhetőséghez fűződő félelmét élte meg”

– mondta Mester Márk, a kutatást végző Jójegy társalapítója.

A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult el. Kiemelkedő volt a szociális felismerés a diákoknál: 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.

„Látványos eredmény, hogy a szünetekben visszatért a diákok közötti offline kommunikáció”

– emelte ki Mester Márk, aki hozzátette, hogy a digitális eszközöknek és lehetőségeknek is megvan ugyanakkor a megfelelő helye és szerepe, ráadásul az otthoni tanulásban is sokat segíthetnek.

Jelentős különbségek a tanulmányi eredményekben: a diákok negyede javított

A jegyek tekintetében szintén kimutatható volt a pozitív hatás, azonban intézménytípusonként érdemben eltérő eredmények születtek. A gimnáziumban tanulóknak csak 15-18%-a tapasztalt javulást, viszont technikumi és szakképző iskolákban tanulók esetén ez a szám nagyjából a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a, azaz közel negyede érezte, hogy a tiltás pozitív irányba mozdított a tanulmányi eredményén. Ezzel szemben mindössze 5,8%-a tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de itt is jelentős. A diákok harmada, egész pontosan 36,4%-a figyelt jobban, de csak 20,6% lett aktívabb szóban az órákon.

„A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető”

– tette hozzá a Jójegy társalapítója.

Nem a közösségimédia-felületek hiányoznak leginkább a diákoknak

A diákok több mint fele (54%-a) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17%-kal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15%-kal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8%-kal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.

„Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«”

– hangsúlyozta Mester Márk.

A Jójegy alapítói – bal oldalt Nyiri Donát és jobb oldalt Mester Márk (KRPR.hu)

A tanárok háromnegyede bevonná a diákokat is a szabályok kialakításába

A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3%-uk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9%-a szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34%-uk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8%-uk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.

„A több mint 10 éve tanító pedagógusok inkább a szigorú, mobiltelefont leadós módszert támogatják. Ezzel szemben a fiatalabb, 2-5 éve tanítók közül sokan nyitottak lennének a rugalmasabb megoldásokra. Sokan kifejtették az órai mobiltelefon-használat előnyeit, amikor az a tanítás szerves részévé válik, mint például a Kahoot vagy AI-eszközök használatakor. Ez a megoszlás a tantestületekben élesen kirajzolódott, de egyértelmű volt, hogy a diákok bevonása a szabályok kialakításába 75%-uk szerint előnyös lenne”

– mondta a Jójegy társalapítója.

 A mobiltelefonok és a megfelelő digitális eszközök az iskolán kívül érdemben segíthetnek

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform, amely a megújult érettségi követelményekhez és a központi felvételihez igazodó digitális tananyagokat, animált videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációt kínál. Alapítói a népszerű, közel félmillió feliratkozóval rendelkező Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói is. A startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. Mivel kínálatukban a középiskolai felvételire és az érettségire felkészítő modulok egyaránt megtalálhatóak, így a Jójegy több éven át komplex tananyagokkal támogathatja a diákok tanulmányait, középiskolai felvételire készüléstől, egészen az érettségi letételéig.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget

A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.

Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.

Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is.  Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”

– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.

A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”

Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.

  • Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
  • Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
  • Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
  • Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
  • Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.

„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”

– hangsúlyozza Váczi Dániel.

Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon

Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.

A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete

Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.

„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”

– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.

https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk 

Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.

Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a  marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”

– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.

https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss